Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-26 / 253. szám
2 TOLNAI NAPLÓ 1956. OKTÓBER 26. A párt és a kormány felhívása II Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének parancsa Még nincs minden rendben Szervezett ellenforradalmi erők az október 23-i diákfelvonulást felhasználva aljas népellenes céljaik érdekében, hazánk fővárosában kísérletet tettek fegyveres erővel meg- dönteni népi hatalmunkat. A íVlagyar Néphadsereg honvédéi, tiszthelyettesei és tisztjei az ellenforradalmi csőcselék megmozdulásának letörésé re vívott október 24-i harcokban becsülettel helytálltak. Bebizonyították hogy a legnehezebb időben is hűséges védelmezői a munkásosztály vezette nép hatalmának, a proletárdiktatúrának. E nap harcaiban súlyos veszteséget okoztak az ellenfor radalmi bandáknak, számos foglyot ejtettek, eredményesen védelmezték fővárosunk la kosságát a pusztításokkal és rablással szemben, önfeláldozó harcaikkal a belügyi karhatalmi szervek és a testvéri szovjet hadsereg egységeivel együtt biztosították népi demok A nap nyugodtan telt el Pécsett. A lakosság megértéssel fogadta a kormány felhívását és tartózkodott a gyülekezéstől. Este azonban fiatalok gyülekeztek a Széchenyi téren és néma tüntetésbe kezdtek. A városi tanács, majd a belügyi karhatalom őrparancsnoka felhívására nem távoztak a térről, hanem kihívóan viselkedtek. A többségében helyes és megvalósítható követeléseket hangoztató fiatalok közé provokációs szándékkal huligán és munkakerülő elemek is keveredtek. Felforgató cselekedeteiket nem tudták véghezvinni, mert a karhatalom a tüntetőket feloszlatta. A Színház téren ismét ösz- szeverődtek és leállították a villamost s annak felforgatásához készülődtek, de a karhatalom idejében feloszlatta a csoportosulást. A legközelebbi gyülekezőhely a pécsi rádió stúdiója volt. A stúdió előtt az ellenforradadalmi jelszavakat hangoztató elemeket a tűzolráciánk vívmányainak, népi hatalmunknak megőrzését. Megparancsolom: Néphadseregünk katonái fokozott aktivitással és teljes határozottsággal ma délig végleg számolják fel a fővárosunk ban még feltalálható ellenforradalmi erőket. Biztosítsák a teljes rendet és nyugalmat, békés építőmunkánk menetét fővárosunkban. Néphadseregünk minden katonája teljes éberséggel biztosítsa a szolgálat ellátását és akadályozzon meg minden hasonló ellenforradalmi akciót. Elismerésemet fejezem ki néphadseregünk, a belügyi szervek és a testvéri szovjet hadsereg minden katonájának, aki e harcokban résztvett. Dicsőség illesse azokat, akik a nép hatalmáért életüket áldozták. BATA ISTVÁN vezérezredes sk. a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. tóság segítségével kényszerítették távozásra. Az esti órákban szép példáját mutatták a fegyelemnek és a kormány iránti hűségnek a bauxit-vállalat munkásai. A szétoszlatott fiatalok egy csoportja felkereste őket, hogy az „állítólagos“ sérelmekről tájékoztassa a munkásokat. A munkások elkergették őket és értesítették a karhatalmat, hogy mindenben a legmesz- szebbmenőkig támogatják az állami szerveket. A Belügyminisztérium Baranya Megyei Főosztályán a késői esti órákban beérkezett jelentések arról tanúskodnak, hogy bár két-háromszáz meggondolatlan fiatal provokálást kísérelt meg, fegyver használatára nem került sor. Mindez a biztonsági szervek gyors és megfontolt intézkedésének és a lakosság fegyelmezett viselkedésének köszönhető. A karhatalom teljesen ura a helyzetnek és mindenkor kész az állam érdekeinek és a lakosság nyugalmának megvédésére. A párt és a kormány felhívja az egész magyar népet, hogy segítsen a rend helyreállításában hogy mielőbb megindulhasson a békés építőmunka. A párt és a kormány felhív mindenkit, hogy térjen Az emberek százai csoportosultak az utcai hangosbeszé lök alá szerdán és csütörtökön délelőtt és néma fejbólin tással vették tudomásul a történteket. Tam József, a nemrég reha bilitált középparaszt, Veszter- gombi János és a többiek is csak hallgattak. Többet vártak a kommunistáktól, mint amennyit szerdán tettek. Tam Józsefben is még elevenen él az elmúlt évek zord emléke. Tavaly még a család kenyerét is beadatták vele. Összesen 86 mázsa búzát kellett a begyűjtőhelyre vinnie a törvénytelen megbélyegzés miatt. — A múlt hibáival csak az tud igazán leszámolni, aki maga is szembetalálta magát a törvénytelenségekkel — mondta nemrég a városszerte köztiszteletben álló gazda. S most, csütörtök délután már ő is bízik. Tegnap még hallgattak a szekszárdi parasztok, de Kádár János és Nagy Imre nyilatkozata után már beszélnek, mert bíznak. Bíznak abban, hogy a paraszt önálló gondolkodását megfosztó begyűjtő rendszert felülvizsgálják, hogy a mező- gazdaság tekintélyét újból Az Országos Nyugdíjintézet dolgozói az esedékes nyugdíja-* kát csütörtökön teljes egészéLeningrádban készülnek a Nagy Októberi Forradalom Múzeumának megnyitására. A múzeumban kiállított anyagok 31 termet foglalnak el és az 1861 —1922. évek közötti időszakot ölelik fel. A múzeumban körülbelül 6000 eredeti dokumentumot, vissza munkahelyére vagy lakására, a tüntetéseket szüntesse be, így segítsen elszigetel ni és megszüntetni azok támadását, akik továbbra is a munkáshatalomra törnek. visszaállítják, s hogy a paraszti utánpótlás biztosítása éppoly fontos lesz a kormány számára, mint az ipari generáció utánpótlása. Bíznak benne és tudják, hogy a paraszti élet biztonságának a paraszt önbizalmának a termelésben való érdekeltségének megteremtésével nem késlekedik a párt és a kormány. A párt új első titkárának és a Minisztertanács elnökének csütörtök délutáni nyilatkozata után nemzetiszí nű kokárdás fiatalok és idős emberek járták Szekszárd utcáit nemzetiszín szalagokkal övezték a házak és a kirakatok ablakait s piros-fehér- zöld zászlók lengtek a középületeken és több magánházon is. Az egykor forradalmi Szekszárd visszanyerte bizalmát, s a koraesti órákban kedves ünnepség keretében koszorúz ták meg az iskolák és társadalmi szervezetek az első és második világháború magyar hősi halottainak emlékművét, amelyet a sztálinista világ éveken át elfelejtett Szekszár dón és szerte az országban. Nagy ben postára adták. A nyugdíjasok tehát nyugdíjukat rendben meg fogják kapni. (MTI) iratot, fényképet, képet állítanak ki. A dokumentumok, fényképek és képek Vlagyimir II- jics Lenin tevékenységét ismertetik. ^ Az új múzeum megnyitását a Nagy Október 40. évfordulójára tervezik. Ez év március óta nagyot változott Simontornya kulturális élete. Márciusban választottuk meg a kultúrotthon vezetőségét, amelynek négy területi tagja is van. Kultúrotthonunk annak ellenére, hogy a Bőrgyár tulajdonában és szakszervezeti kezelésében van, területi jelleggel bír és főleg területi igényeket elégít ki. A kultúráiét azelőtt igen kampányszerű volt. Igaz, színjátszóink, tánccsoportunk komoly múltra tekinthetnek vissza. Ilyenek a ,,János vitéz", á „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című darabok bemutatása. Ebben azonban ki is merült a kulturális munka. A széles rétegek nevelése hiányzott. A könyvtárt viszonylag igen kevesen látogatták. A vezetőség megválasztása óta egészen más a helyzet. Vezetőségünk havonta két ülést tart és minden hónapban munkatervet készít. A szervezett munkának természetesen komoly eredményei vannak. Míg könyvtárunk állandó olvasóinak száma 1955. III. negyedévében 50—60 volt, ez év azonos időszakában 216. A havi könyvforgalom — ugyanezeket az időszakokat szembeállítva — 1955-ben havi 250—300, 1956- ban pedig 1020 volt. Eddig az a nézet uralkodott, hogy nyáron nem lehet az olvasók számát tartani, ezzel szemben idén nyáron növekedett ezek száma. Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk az ismeretterjesztő munkának. Havonta rendszeresen két-három ismeretterjesztő előadást tartunk, melynek tematikáját közvéleménykutatás alapján készítettük el. A vezetőségen belül működő gyermek- munka bizottságunk havonta mesefilm vetítést, vagy mesedélutánt rendez a gyerekeknek. A műszaki propaganda területén az utóbbi időkig nem igen dolgoztunk. Augusztusban azon ban három, majd szeptemberben ismét három műszaki előadást tartottunk. A szerkesztő- bizottság hetenként egyszer a Hangos Híradóban foglalkozik a dolgozók időszerű problémáival és válaszol a dolgozók leveleire. A művészeti munka hosz- szú ideig döcögött és csak (a nyári idő ellenére), az utóbbi három hónapban javult, melynek eredményeképpen a közeljövőben bemutatkozunk a közönség előtt új műsorunkkal. Kultúrotthonunk önálló normál mozival rendelkezik, amely hetenkint nyolc előadást és egy matinét tart. A mozi látogatottsága és gazdasági eredményei is jelentősen javultak. Ennek két fő oka van: az egyik az, hogy a mozi propagandáját megjavítottuk (hangos híradó, jegy szervezés, stb.), a másik pedig, hogy lényegesen jobb a kapcsolatunk a Megyei Moziüzemi Vállalattal. Az uóbbi következtében műsorpolitikánk is jobb. Jó munkánk eredményéhez tartozik még, hogy a fiatalság kívánságára) rendszeresítettük a táncestek megrendezését, a község lakóinak kulturális igényei kielégítésére pedig gyakrabban rendezünk mfso- ros rendezvényeket. A pincehelyi kultúrcsoport, a budapesti Táncsics Bőrgyár színjátszói, ezenkívül budapesti színészek együttese, a Faluszínház pedig kétszer vendégszerepeit nálunk. A lakosság igényei egyre többet követelnek tőlünk és ha ezeknek csak egy részét akarjuk kielégíteni, akkor is igen sokat kell még munkánkon javítani. Jó munkánk- elismeréseképpen az 1956. II. negyedévi eredmények alapján a bőriparban az ország legjobb kultúr- otthona címet nyertük el. E sorok olvasása után azt hinné az ember, hogy Stmon- tornyán minden a legtökéletesebben megy. Pedig ez korántsem így van. Igen sok javítani való van még munkánkban. A vezetőség munkájának sokkal kollektívabbnak kell lennie, a művészeti munkában nagyobb léptekkel kell haladnunk és a színvonal tekintetében kell sokat fejlődnünk. Az ismeretterjesztő munkában az eddiginél még nagyobb tömegeket kell aktivizálnunk és ezen kívül meg kell javítanunk kapcsolatainkat a tömegszervezetekkel, elsősorban a tanáccsal. A tanács nagyobb segítségére van szükségünk, hogy községünk lakóinak egyre növekvő kulturális igényeit ki tudjuk elégíteni. Brayer László kultúrotthon igazgató, Slmontomyn Ä karhatalmi szervek megvédték Pécs város nyugalmát Nemzeti zászlók lengnek Szekszárd középületein Az Országos Nyugdíjintézet közleménye Mi történt a Rádiónál ? 23-án, a késő esti órákban nagy tömeg gyülekezett a Rádió épülete előtt. A tömeg nagyrészt fiatalokból állott, de nagy számban vegyültek közéjük fasiszta jelszavakat kiabáló provokátorok is. A tömeg előbb bizonyos követelésekkel állt elő, amelyekre választ is akartak adni Az e célból előjött küldöttségeket azonban megakadályozták a válaszadásban. Ekkor a Rádió egyik hangszórós autója gördült az épület elé, hogy hangszórón keresztül adja meg a választ a kérdésekre. Ezt az autót azonban elvadult sihederek megtámadták s egy másik autót felgyújtottak. A becsületes diák- és munkásfiatalok ekkor csoportokban távoztak, helyükbe azonban felfegyverzett banditák csoportja érkezett és támadást intéztek a Rádió ellen. A házi őrség előbb a házi tűzoltókészülék vízsugaraival riasztotta vissza a támadókat, majd könnygázbombákat alkalmazott, s mikor ez sem használt, az őrség a levegőbe lőtt és' vaktölténnyel tüzelt. Mindent elkövettek azért, hogy fegyverhasználat nélkül tartóztassák fel a támadást, de a felfegyverzett suhancok mind gyakrabban tüzeltek és előbb egy államvédelmi őrnagy, majd hat katona halt meg lövéseik nyomán. Az őrség ekkor még mindig nem tüzelt a tömegre, de több teherautó újabb felfegyverzett ellenforradalmár csapatok érkeztek, ezek elfoglalták a szembeniévé és szomszédos házakat, s onnan tüzeltek a Rádió épületére. Csak ekkor több órás ostrom után kaptak az őrök parancsot a fegy- \ erhasználatra. Erős tűzharc keletkezett, a támadók kézigránátokkal és géppisztolyokkal felszerelve körülvették az épületet, át másztak a Puskin utcai vaskerítésen is és hosszú tűzharc után benyomultak a Rádió épületébe. Az épületben folyó tűzharc ellenére, amelyben számos államvédelmi katona vesztette életét, az adás zavartalanul folyt tovább, s ezt nem akadályozhatta meg a 24-én reggeltől estig tartó újra, meg újra megerősödő támadások sorozata sem. A Rádió dolgozói hősiesen helytálltak, nekik köszönhetjük, hogy a nap folyamán lezajlott eseményekről időben és pontosan értesülhettünk. (III. folytatás) — Bocsáss meg, mindig elfelejtem :.. Negyvennyolc oldal. Szerinted ennyi megoldatlan probléma van? Krilov becsapta a dossziét, és az asztal legszélére tolta. — Neked mindig van valami izegni-mozogni valód, Martinov elvtárs. Mi az, ami nem tetszik? Mi kellene még neked? Már nincs annyi vesződség azzal a sok előírással, s ahelyett a most kialakuló reális alapokon harcolhatunk a gazdaság gyors fellendítéséért. Az lesz most majd a legbölcsebb filozófus és országépítő, aki több tejet, több húst, több gabonát ad! Hát ez az, látod, amire most leginkább szükség van a népjólét megteremtéséhez. Konkrét gyakorlati munkára, nem pedig arra, hogy ábrándokat szövögessünk a szép, jó életről, mint a Gogol Manyilovja a „Holt lelkekben”. Martinov komoran, Ieszegett fejjel hallgatta Krilovot, s maga is érezte, hogy arcába fut a vér, elvörösödik — de egyálta Ián nem a szégyentől. — Nem választom én külön az egyéni kérdéseket a gabona- és a tejtermeléstől: mindegyiket a kolhozok fellendítése végett kell megoldanil Hiszen nem a kerületi bizottság maga szánt, vet, feji a teheneket... — Azonkívül, hogy ezt a paksamétát hoztad, még miért jöttél? — kérdezte Krllov éles hangon, úgy, hogy Martqnov akaratlanul is felkapta a fejét. — Azt írtad, hogy a kerület ügyeiről akarsz velem beszélni. Hát nézzük, mi a helyzet? ..Na tessék'', pedig hát ugyanezzel az Alekszej Petro- viccsal és ugyanebben az irodában beszélgettünk mi .már egyszer más hangon isi — jutott hirtelen eszébe Martinov- nak. — Hogyan mellém állt akkor is, amikor Golubkov megvádolt, hogy a pártaktíva értekezletet szétbomlasztottam! — Hogy megértett akkor félszóből is, milyen kikelten beszélt a területnél működő „klasszikus” szószátyárokról! Segített végiggondolnom azt, amit addig csak sejtettem . .. Vajon mi történt vele? Habár természetesen meg lehet érteni. Több mint tíz esztendeje végzi a területi párt- titkár munkáját, — s mindig Igen nehéz körülmények között. Érthető, hogy most már mielőbb szeretne teljes rendet látni és mindenütt a megelégedettséget. Szeretné olvasni az új „Aranycsillag lovagjáét. Azt persze, amelyik jobban van megírva, és most már valóban napjainkból veszi alakjait. Ahelyett Iám, megint csak a hiányosságok, bajok, melléfogások, megunta nyilván a sok keserű panaszkodást. Elfáradt? Megviselték a gondok?..." — Azért jöttem először is, Alekszej Petrovlcs, — kezdte Martinov, — hogy megkérjem Önt, intézkedjék sürgősen a kerületi másodtitkár ügyében. Hallotta már,\ mi volt a kerületi plénumon? — Hallottam. Már jelentették. Furcsa -plenum voft az, meg kell hagyni. — Ugyanezt mondtam én Is, amikor megtudtam, hogy mit határoztak. A pártbizottság tagjainak nem volt elég merszűk, hogy felmentsék Medvegyev elvtársat a titkári beosztásból. A határozat így csak féllg-med- dig intézte el a dolgot. — És mi a te véleményed — fel kell menteni? :— Természetesen. Sőt nem is kellett volna beosztani párt- munkára. — Szóval még egy ember, aki nem tudott a kedvedre tenni? ... — Nem arról van szó! — rázta meg fejét Martinov. Nem félek én attól, hogy valaki nem felel meg! Gondoljon rólam Alekszej Petrovlcs, amit akar, de nekem mindenkép kötelességem, hogy gondoskodjam a kerületről, minthogy még mindig én vagyok a pártbizottság első titkára. A személyi vonatkozású kellemetlenségeket eltűröm a közös ügy érdekében. Valami szégyellős kisasszonyféle voltam régebben és nem szóltam semmit Medvegyevről, nehogy rosszat gondoljanak rólam, de most már vége ennek! Krilov felkelt az asztaltól, s átült a széles bőrdlvánra és Martinovot is odaültette maga mellé. — Gyere te is ide! Kényelmetlen úgy asztalon át beszélgetni. Te halkan beszélsz, én pedig rosszul hallok. Tudod, én is betegeskedtem legutóbb. Teletömtek az orvosok mindenféle vacak orvossággal. Most aztán állandóan zúg a fejem, mintha most szálltam volna le éppen a repülőről... Na, mondjad csak, miről van szó? Milyen bajt kevert tulajdonképpen az a Medvegyev? Miért marasztalta el a plénuim? Általában miféle ember, hogyan lehetne röviden jellemezni? — Röviden? .. . (Folytatjuk) V. OVECSKI1X: Nehéz tavasz Uj forradaiomtörténeti múzeum Leningrádban
