Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-24 / 251. szám
2 TOLNA! NAPLÓ 1956. OKTÓBER 24. Bűnözési rekord Nyugat-Németországban Hazaérkezett Jugoszláviából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége — Gerő Ernő, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, Apró Antal, Hegedűs András, Kádár János, Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai — kedden reggel visszaérkeztek Jugoszláviából, ahol megbeszéléseket folytattak a Jugoszláv Kommu nisták Szövetsége Központi bizottságának képviselőivel. A küldöttség fogadására a nyugati pályaudvaron megjelent a párt és a kormány vezetői közül Ács Lajos, Hidas István, Kiss Károly, Mekis József, Marosán György, Révai József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sán dór, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint Horváth Imre külügy miniszter a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és Elnöki Tanácsának számos tagja, a po litikai élet több vezető személyisége. Jelen volt az érkezésnél Dalibor Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, valamint a követség tagjai. Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára a küldöttség vezetője a pályaudvaron a következő nyilatkozatot adta a sajtó munkatársainak: Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége nyolc napot töltött a szomszédos baráti Jugoszláviában. Ez idő alatt megbeszéléseket folytattunk a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőivel a két párt kapcsolatairól és a két országot érintő legfontosabb kérdésekről. A megbeszélések az első perctől kezdve őszinte elvtársi légkörben folytak. A megbeszéléseket igen eredményesnek tartjuk, mert minden kérdésben, amelyet megtárgyaltunk, teljes megegyezésre jutottunk. A záróközlemény, amelyet elsőnek a rádió hozott nyilvánosságra kedd délután, tartalmazza a megbeszélések legfon tosabb eredményeit. — A belgrádi megbeszélések mellett küldöttségünk hosz- szabb utazást tett a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságba. Ennek kapcsán találkozott néhány köztársaság, valamint járási, városi párt és állami szervek vezetőivel, gyárak, mezőgazdasági üzemek dolgozóival. Ez úton is megismerked tünk azokkal a nagy eredményekkel, amelyeket a baráti Jugoszlávia delegációja a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetésével a szocialista építésben elértek. — A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőivel folytatott megbeszélések határkövet jelentenek a két párt viszo nyában, rendezésében és elvtársi fegyüttrrtűködésének fejlesztésében. Meg vagyunk győződve arról, hogy mindez szilárd alapul szolgál népeink ba ráti kapcsolatainak további elmélyítéséhez és jelentősen elősegíti országainkban a szocialista építés ügyét. (MTI) A Német Szövetségi Köztársaság Wiesbaden! bűnügyi hivatalának statisztikai adatai szerint 1955-ben Nyugat-Német- országban rekordot ért el a bűnözés. A nyilvántartott bűnügyek száma 70 600-al volt több, mint 1954-ben — ez 4,7 százalékos emelkedést jelent. A statisztika azonban megállapítja, hogy a valóságban sokkal több bűnözési eset volt, mert ezeknek csak egy részét jelentették be. A bűnözök közül 18 251 külföldi, illetve megszálló katona volt. A gyilkosságokban, rablásban és más súlyos bűntettekben ők voltak túlsúlyban. A külföldi bűnözők 4,8 százaléka angol, 4,6 százaléka francia és 29,8 százaléka amerikai volt. A gyilkosságok, gyermekek ellen elkövetett erkölcstelen merényletek és rablások száma 1955-ben Nyugat-Berlinben és Nyugat-Németország területén lényegesen magasabb volt, mint 1938-ban egész Németországban. Lengyel lapok a LEMP Központi Bizottsága teljes ülésének eredményeiről Tanjug-kommentár az MDP és a 3KSZ közötti tárgyalásokról iVarsó (PAP). A Trybuna Ludu ,,A párt és a nemzet vezetése” című hétfői vezércikkében írja: „Az egész nemzet feszült figyelemmel várta pártunk új vezetőségének, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának és a párt első titkárának megválasztását. Mostantól kezdve új vezetőségünk van, amelyről elmondhatjuk, hogy nem. csupán a Központi Bizottság választotta meg, hanem az ország népének százezrei, az egész párt. fiárom napon át a munkások, a fiatalok, az értelmiségiek, a katonák és tisztek százezrei, az egész ország, az egész nemzet részt vett a VIII. teljes ülés vitáiban. Ma olyan vezetőségünk van, amely egyesíteni tudja az egész pártot, az egész munkásosztályt, az összes dolgozó tömegeket. mindazokat, akik szívükön viselik a haladás és a szocializmus ügyét. Mindazok az intézkedések, amelyeket az új vezetőség a nehézségeknek leküzdésére tesz, a nemzet teljes támogatásában részesülnek.” A Zyciet Warsawy ..Vége a hazugságoknak” című cikkében a többi között ezeket írja: „Ahol az igazság kezd uralkodóvá válni, ahol a politikai becsületesség kezd győzedelmeskedni, ott garanciák születnek arra, hogy a lengyelek millióinak élete új utakon halad KÉKKÚTI üdítő gyógyvíz ismét kapható! 8 KÉKKÚTI GYÓGYVÍZ kiváló ízű és üdítő hatású. Kiválóan alkalmas bor keveréséhez, mert ízesítő hatása mellett színváltozást nem okoz és az alkohol káros hatását közömbösíti. 8 KÉKKÚTI GYÓGYVÍZ kiváló üdítő hatása mellett elsőrendű természetes gyógyszer gyomorbetegségek — különösen gyomor- savtúltengés eseteiben. Pótolja a calciumhiányt,javítja az étvágyat. Telep: Kékkút, Révfülöp mellett. Termeli: Gyógyvíztermelő V. Budapest VI., Bajcsi Zsilinszky út 15/a. Ára 1 '5 literes csatos palackban : 2.40 Ft. majd. Uj légkör alakul ki, új helyzet születik, amelyet a tömegek csalhatatlan ösztöne megérez fővárosunkban: eltűnik a szakadék a párt és az ország élete között, — folytatja a Zy- cie Wiarszawy. — Mert volt ilyen szakadék és ahol ez megvan, ott a katasztrófa mindig bekövetkezhet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nem lehet szó egységről, amíg visz- szahúzó erők vannak a pártban. De igenis van egység az egyedüli lehetséges akalóprogra- mot képviselő erőkkel, amely programot az ország elfogad- hatja: a további demokratlzá lást. országunk szuverenitásának további megszilárdítását, további harcot azért, hogy gyökeresen megjavítsuk gazdaságunkat s tovább építsük az űj életet.” A Glos Pracy „Győzelem” című vezércikkében ezeket írja: „Vitathatatlan a demokrácia és a szocializmus erőinek győzelme. Az űj vezetőség összetétele ennek legnagyobb biztosítéka. Ez bizakodással tölt el bennünket atekintetben, hogy lefektettük azokat az alapokat, amelyekre az országnak a pártba helyezett bizalma Ismét épül, hogy ismét helyreállnak a párt és a tömegek közötti őszinte kapcsolatok és a sztálinizmus visszavonhatatlanul a műit homályába vész. Megjelölt halak Az Amur folyón javában tart a keta-lazac vonulása. Az Amur egyik tengeröblében egy halászbrigád dolgozik. Nem egyszerű halászok, hanem a Csendesóceáni Tengeri Halgazdasági és Oceanográfiai Intézet munkatársai. A kifogott halakat hamarosan visszabocsátják a folyóba, ugyanis: csak lazacokat. A halak megjelölése lehetővé teszi a lazac vonulási útjainak tanulmányozását, hogy kiderítsék ívási helyeiket és meghatározzák a kifogható hal mennyiségét. Az idei halászati idényben egyetlen helyen körülbelül 7000 lazacot bocsátottak vissza a vízbe, miután farkukra finom celluloid lapot erősítettek. A celluloid lapra felírják az intézet nevét és a sorszámot. Az Amur felső folyásánál már többszáz megjelölt halat találtak. Eszék. A Tanjug írja: A Magyar Dolgozók Pártja legfelsőbb képviselőinek az eszéki pályaudvaron történt ünnepélyes búcsúztatásával végétért a magyar küldöttség nyolcnapos jugoszláviai tartózkodása. A magyar küldöttség tagjai e nyolc nap alatt tárgyalásokat folytattak a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének legfelső képviselőivel, ellátogattak Belgrádba, Ljubljanába, Zágrábba, Szarajevóba és az ország más helységeibe, megtekintettek jugoszláv vállalata-, kát és mezőgazdasági szövetkezeteket és beszélgetést folytattak egyes munkáskollektívák, valamint helyi pártszervezetek képviselőivel. A két küldöttséghez közelálló körökben hétfőn este hangsúlyozták, hogy a két párt képviselőinek kölcsönös érintkezései kielégítő eredményekkel jártak. Ezekre a találkozásokra olyan időben került sor, amidőn mindkét küldöttség véleménye szerint már megértek a szocializmus építésében a két párt által szerzett tapasztalatok megismerését szolgáló tárgyalások előfeltételei, ezen keresztül peMlntha kicsit elnehezedett volna és talán komorabbá, hivatalosabbá is vált Alekszej Petrovics Krilov az utóbbi időben. Legalább is Martinov úgy látta most, ahogy jó öt hónap múltán viszontlátta a területi pártbizottság első titkárát. Sokat öregedett Krilov azóta, arca fakó lett és petyhüdt. Míg Itt várt az előszobában Krilov érkezésére, megtudta, hogy betegeskedett a télen — a szívével volt a baj — és hogy az orvosok eltiltották két legkedvesebb szórakozásától: nem mehet egy előre se vadászni, se horgászni. Beszélgetésbe elegyedtek, aztán egyszer csak felállt Krilov, járkálni kezdett fel-alá, végül megállt a falinaptár előtt: „Ma szombat,” — mormogta maga elé, s mélyet sóhajtott. Szemén fáradtság tükröződött. „A tavak meg az erdők, csalitok jutottak eszébe biztos, azok után búsul” — gondolta Martinov. Mindamellett az is feltűnt Martinovnak, hogy Krilov most kissé nyugodtabb volt, mint máskor, vagy legalább is úgy látszott, keresi a nyugalmat. — Nagyszerű dolgok ezek, Martinov elvtárs, amik a mezőgazdaságban legutóbb történtek. Álmunkban isem > mertük volna gondolni még néhány dig a két ország között a múltban megzavart együttműködés helyreállításának feltételei. A tárgyalások egyik fő jellemvonása éppen az a körülmény, hogy a megbeszélések annak az óhajnak jegyében folytak, hogy a múlt nehéz időiből levonják a kellő tanulságokat és hogy mindkét nép törekvéseinek megfelelően megteremtsék az önként vállalt együttműködéshez vezető utat a kölcsönös bizalom és az egyen jogúság tiszteletben tartása szellemében. Természetes, hogy Ilyen rövid idő alatt ezen az úton Csak a kezdetet teremtették meg. E találkozásokban azonban az értékes az, hogy rajtuk keresztül megteremtődtek a két ország és a világbéke javát szolgáló további érintkezések lehetőségei és szükségessége. A két küldöttség köreiben uralkodó vélemények szerint e tárgyalások új utat nyitottak, amelynek a két szomszéd ország népének kívánságaival összhangban a jobb, kölcsönös megértéshez és a gyümölcsözőbb együttműködéshez kell vezetnie. esztendeje. — mondta Krilov. — Egyedül már az adó, meg a beadás csökkentése is mennnyit jelent a kolhozbelieknek 1 Említeni sem mertük, s lám, a kormány a ml közbenjárásunk nélkül is megtette a lépést. S ott van a káderekről az anyagi és technikai ellátásról szóló határozat! Most azt hihetnéd rólam — na, ezt is megszállta valami kincstári optimizmus, de ami igaz, az igaz: minden okunk megvan rá, hogy most már sokkal vidámabban nézzünk a holnapba! — Ami azt illeti, én soha nem néztem az életet fekete szemüvegen — vetette ellen Martl- nov. — Nem tetszik nekem ez a mi sajtónk — folytatta Krilov. — Felüti az ember a területi lapokat, hát jó háromnegyede bírálat. Itt hiányosságok vannak, ott a zűrzavar nagy, emitt meg éppenséggel bűntények derültek ki. Nem szabadna ilyen egyoldalúan bemutatni az életet. Igaz, mondjuk meg őszintén. a szeptemberi plénum előtA magyar—jugoszláv tárgyalások után Kedden hazaérkezett az ‘MDP Központi Vezetőségének külöttsége, amely nyolc napos látogatást tett Jugoszláviában. EZ idő alatt megbeszélést folytatott a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság legfőbb vezetőivel, ellátogatott több városba, megtekintett több üzemet, mezőgazdásági szövetkezetét. A magyar pár'tküldölttség látogatása, amint Gerő Ernő elvtárs, a küldöttség vezetője megérkezésekor kijelentette, „határkő a két párt viszonyának rendezésében“ és „szilárd alapul szolgál baráti kapcsolataink to vábbi elmélyítéséhez.“ Ez a tény önmagában is jelentőssé teszi a magyar—jugoszláv tárgyalásokat. Azonban a belgrádi látogatás nem csak a baráti kapcsolatok elmélyítését, a szó cialista építés kölcsönös elősegítését jelenti. Hosszú évek után ez volt az első magyar küldöttség, amely ellátogatott Jugoszláviába s eloszlatta mind azt a félreértést, végérvényesen megszüntette mindazt a feszültséget, amit az elmúlt évek rossz és elvakult politikája okozott. Mindannyian tudtuk és éreztük, hogy a népi Jugoszláviával szemben mester ségesen és minden alap nélkül szított gyűlölet nem a magyar népből fakadt, sőt, a magyar népnek a provokációk sorozatához, a rágalmak és szitkok áradatához semmi, de semmi köze nem volt. Nem is lehetett okunk arra, hogy a szomszédos Jugoszláviával megszakítsuk korábban kialakult baráti és jószomszédi kapcsolatainkat, mert Jugoszlávia ugyanúgy a szocializmust építette, mint mi. A sztálinizmus sötét erőinek machinációi szakították el a magyar és a jugoszláv nép közötti szálakat s ennek nemcsak mi, hanem az egész munkás- mozgalom is kárát vallotta. A két párt közötti tárgyalások végre teljesen s egyszer és mindenkorra eloszlatták mindazt a kiprovokált és mesterséges ellentétet, ami éveken át teljesen lehetetlenné tette a magyar és a jugoszláv nép barátságát és együttműködését. Ehhez természetesen nem volt elegendő az a hajlam ami a baráti jugoszláv népben a jó- viszony helyreállítására kezdettől fogva megvolt. Szükséges volt az is, hogy előzőleg eltűnjék minden olyan akadály ami a sötét gyűlöletet ékelte a két nép közé. Hruscsov elvtárs belgrádi útja a XX. kongresz- szus, Tito elvtársnak a Szovjetunióban tett látogatása meg teremtette a szovjet és a jugoszláv nép közötti jóviszony helyreállítását, nem sokkal ezután pedig eltűntek a magyar közéletből azok, akik értelmi szerzői voltak annak a rágalomhadjáratnak, ami Magyarországról éveken át a baráti jugoszláv népre és annak vezetőire zúdult. Ebben a tisztultabb légkörben kerülhetett sor a magyar pártküldöttség jugoszláviai útjára, de egyben ez a tisztultabb légkör volt az alapvető feltétele annak is, hogy ezek, a tárgyalások eredményre vezessenek. A magyar nép mindvégig megértéssel és együttérzéssel figyelte azt a harcot, amjt a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság a szocializmus építéséért folytatott. Ez a régi rokonszenv, melyet a Jugoszlávia elleni rágalomhadjárat sem ingathatott meg, fejeződött ki a két párt közötti tárgyalásokon, de egyben ez a biztosítéka is annak hogy a népeink közötti kapcsolat közé ezután nem gördülhet semmiféle akadály. A belgrádi tárgyalások természetesen csak az első lépést jelenthetik a két nép közötti barátság és együttműködés útján. A magyar küldöttség munkája a nyolc napig tartó tárgyalásokkal végétért. A tárgyalások igazi jelentősége azonban éppen abban van, hogy ezzel kezdődhet meg a két nép hatékony együttműködése, gazdasági és kulturális tapasztalatainak kicserélése. Az elmúlt sötét esztendők súlyos károkat okoztak népünk nek és az egész munkásmozgalomnak. Az az új korszak, amely a két nép életében most, a belgrádi tárgyalások befejez tével elkezdődik, minden bizonnyal jóvá tudja tenni a gyűlölettől terhes sötét esztendőket s barátságunk és együttműködésünk nemcsak a jugosz láv és a magyar nép, hanem az egész munkásmozgalom számára és gyümölcsöző lesz. ti időkben bajos dolog volt falun jó példákat találni a pártmunkában csakúgy, mint a gazdasági vezetésben. De nagy idő telt el azóta és sok minden történt. Most már nem annyira a hibák hánytorgatására van szükség, mint inkább arra, hogy támogassuk azokat a helyes, új dolgokat, amikkel nap mint nap találkozunk. — Tudom én, Alekszej Pet- rovics, még a régi újságírói munkámból, hogy igen nehéz a kettőt — a hibák ostorozását és a jó ügy támogatását különválasztani. Egymáshoz kapcsolódnak. En például soha sem tudtam megírni egy cikket valami pozitív dologról, hogy egyúttal ki ne pellengéreztem volna a rosszat, ami ezt a haladó jelenséget akadályozza a kibontakozásban. Martinov szétnézett, végigfuttatta tekintetét a titkárirodán, ahol bizony ritkán fordult meg — amióta Trolckben dolgozik, csak harmadszor volt itt. A félig leeresztett kékselyem rollók visszaverték az ablakra tűző napsugarakat, s enyhén letompították a fényt. A vastag szőnyeg, amely majdnem az egész szobát beérte, kellemesén süppedt a léptek alatt, akár a kiszáradt, régi tőzegtelepek talaja. A sarokban lassan, alig hallható tik-takolással sétált üvegezett szekrénykéjében egy nagy falióra bronz ingája. Halkan suhogott két ventillátor: az egyik a páncélszekrény tetején, a másik pedig az íróasztalon, de valószínűleg volt még eien- kívül is valami villamos hűtőkészülék. mert olyan jó, kellemes hűvösség áradt az irodában, mint a moszkvai Metró márványcsarnokaiban ... *ar- tinovnak most, miért-miért sem eszébe jutott az eset, amikor st fronton egyszer őt, az egyik lövészszázad parancsnokát, a hadosztálytörzshöz rendelték az első vonalból, hogy átvegye új beosztását. Megborotválkozott, kifényesítette a csizmáját, friss gallérvédőt tett, de mivel frissen mosott gimnasztorkája nem volt tartalékban, hát abban ment el, amit eddig viselt, s a hátán már csupa fehér volt a sós verejtéktől, az ujjain barna foltok: az előtte való napon kait meg karjai között a század politikát tisztje. (Folytatjuk) V. OVECSKIN: Nehéz tavasz
