Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-17 / 245. szám
1S5S OKTÓBER 17. TOLNAI NAPLÓ 3. PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS Oktatási tapasztalatok Dunaszentgyörgyön Az új pártoktatási év küszöbén állunk. Ez az év az eddigieknél sokkal nagyobb felelősséget hárít pártszervezeleinkre éppúgy, mint a hallgatókra. Most már a gyakorlatban válik el, hogy az oktatási év előkészítése milyen mértékű volt. Több tapasztalat, így a duna- szentgyörgyi is azt bizonyítja, hogy az előkészítés munkájára igyekezett a községi pártvezetőség és az alapszervezetek vezetőségei is a feladatoknak megfelelően nagy gondot fordítaniEzt bizonyítja az is, hogy míg az előző években jóformán az alapszervezetekben csak papírról jelölték ki a hallgatókat, az idén személyesen beszélték meg velük az oktatásba való' bevonásukat. Abban is A LAPVETÖEN KÜLÖNBÖZIK az elmúlt oktatási év előkészítésétől az idei, hogy most például az alapszervezetnél elsősorban a pártvezetőségi tagok jelentkeztek oktatásra. Ezzel is példát mutatnak a párttagoknak. Ilyen erkölcsi alap nyomán jól érvényesülhetett az a módszer, hogy egymás közt felosztották a leendő hallgatókat abból a célból, hogy személyesen beszélgetnek el velük az oktatás fontosságáról. A községi pártvezetőség időközben igyekezett megfelelően segíteni, ellenőrizni az előkészí lés munkáit. Szükség is volt erre, hiszen az előző évek gyakorlata azt mutatta, hogy bár mindig elhatározták a körültekintő, előkészítő munkát, de mivel nem nézett utána senki, csak bürokrácia, papírmunka lett belőle. Az idén is megmutatkozott ez, de miután az egyik taggyűlésen a tanács elnökét, vagy a szövetkezeti ügyvezetőt megbírálták, mert az előkészítés munkáit hanyagolták, megfelelően haladt tovább az előkészítés munkája. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy a községi pártvezetőség előkészítő munkája sokkal hatékonyabb az előző éveknél. Ezzel azonban még mindig nem lehet megelégedni, hiszen az egyik legfontosabb területen, mint a termelőszövetkezetben, még mindig adódnak bajok az idei oktatás beindítása területén. Még mindig nincs biztosítva, hogy a termelőszövetkezetben a politikai oktatást végig is fogják vinni. Itt elsősorban azt kell megmagyarázni a tsz kommunistáinak, hogy a gazdasági nehézségek éppen abból adódnak jórészt, mert az elmúlt esztendőben sem tanultak rendszeresen- Tér mészetesen ehhez az is kell, hogy a községi pártvezetőség a szeminárium megindulása után is nagy gondot fordítson, elsősorban az ottani propagandista, de a hallgatók segítésére is. Ha ezek a szemináriumok nem szakadnak el az élettől, ha nem lesznek unalmasak, szürkék, hanem az elméleti tételeken keresztül a gyakorlati tevékenység útmutatói, segítői lesznek, nyilván e hallgatók is szívesen járnak el majd a foglalkozásokra. AZ ITT TAPASZTALTAK alapján beszélnünk kell azonban arról is, amelyért inkább már a járási pártbizottság a felelős. Tavaly mintegy 10—12 hallgatóval elsőéves politikai gazdaságtan tanfolyam működött a községben igen jó eredménnyel Az idén ez a tanfolyam nem folytatódik tovább. Érthetetlen ez, hiszen arról van szó?hogy a község legfejlettebb kommunistái számára nincs biztosítva a fejlődés. Az igaz. hogy arról szó van, hogy majd bemennek Paksra, de ez sem megoldás. Nem megoldás azért, mert például mi történik a gépállomáson, ha hat vezető, főgépész, főagronómus, üzemgazdász, műhelyvezető, műszaki ellenőr, a párttitkár, s a fjnjlubój; a -Vezetők /szintén valamennyien bemennek Paks. ra, bizonyára a termelés, a falu élete látja ennek kárát, az ezzel járó költségeket, fáradalmakat nem is számítvaA PÁRTOKTATÁSI ÉV •ló ELŐKÉSZÍTÉSE, s a tanfolyamok állandó, rendszeres segítése, ellenőrzése mind azt a nagy célt kell, hogy elősegítse: olyan hallgatókat ne vélni, akik nem a kész formulákat hajtogatják, hanem a marxizmus—leninizmus tanításainak elsajátításával eleven, meggyőző érveket tudnak kovácsolni, s ennek segítségével előre viszik a párt júliusi határozatainak megvalósítását. A fenti tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy nemcsak az „egyszerű1’ párttagok tanításáról, neveléséről kell gondoskod nunk, hanem arról is, hogy egy egy terület kommunista és pár- tonkívüli vezetőinek oktatásáról is. S ha lehet, már pedig a tavalyi példa azt mutatja, hegy lehet, nekik is beosztásuknak legmegfelelőbb módon biztosítsuk a tanulás lehetőségét. Nyilvánvalóan nem lehet érdektelen Dunaszentgyörgyön sem, hogy a vezetők tanulnak-e és milyen körülmények között- E két probléma szorosan együvé tartozik, együtt is kell megoldani tehát. Épül KeszöhidegkAt első művelődési háza Sem a felszabadulás előtt, sem a felszabadulás után nem veit Keszőhidegkútnak művelő dési háza. Érthető tehát, hogy nagy örömmel fogadták a hírt, amely tudatta a községgel: még ebben az évben felépül a falu első művelődési háza. Keszőhidegkút tavaly a begyűjtési verseny győztesei között volt országos viszonylatban és így húszezer forint jutalmat kapott a község. Ezt az összeget, valamint idén a községfejlesztési alapból tízezer és a megyei tanácstól juttatott negyvenezer forintot a művelődési ház felépítésére fordítják. A művelődési ház megépítése majdnem százezer forintba kerül, azonban a hiányzó összeget a község lakossága biztosítja: mintegy huszonötezer forint értékben végeznek a gazdák társadalmi munkát. A község lakossága ugyanis november 30-ra tervezi a mű velődési ház ünnepélyes felavatását. Erre az alkalomra Erdélyi Mar git tanárnő vezetésével megkezdték egy háromfelvonásos színdarab tanulását a színjátszó csoport tagjai. A művelődési ház léte — amely 250 személy befogadására lesz alkalmas, s mellette még két öltöző is lesz — nagy fordulatot jelent majd a község kulturális életében. Eddig ugyanis egyáltalán nem volt hely, ahol játszhattak, vagy táncot tarthattak volna a fiata lók. Nagyon sok esetben kénytelenek voltak a község lakosai Gyönkre vagy Pincehelyre menni megtekinteni egy-egy színművet, vagy megnézni az Állami Faluszínház előadásait. Ezen az áldatlan állapoton igyekszik változtatni a község és a megye, amikor közös erővel felépítik Kesző hidegkút első művelődési házát. AZ ŐSZI MUNKÁK HÍREI Á Paksi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya jelenti: Sürget az idő, nem lehet várni, késlekedni az őszi munkákkal, s különösen a vetéssel. Erre az időre már a kenyér- gabona legnagyobb részének a földben kellene lenni, hiszen jól tudjuk, hogy csak akkor várható nagyobb termés, ha az elvetett gabona megerősödve, jól bokrosodva várja a telet. A paksi járás termelőszövetkezetei közel 1100 holdon fejezték be a búza, 520 holdon a rozs, 971 holdon az ősziárpa és 209 holdon az őszi takarmánykeverék vetését. Különösen jól halad a munka, sőt pár napon belül be is fejezik a búza vetését a német kéri Ságvári, a dunakömlődi Szabadság, a sárszentlőrinci Illyés Gyula, Táncsics és Kossuth Termelőszövetkezetekben. Nem mondhatók el azonban ugyanezek a bikácsi Petőfi, a gerjeni Vörös Nap és a mado- csai Igazság Termelőszövetke zetelcről, ahol még hozzá sem láttak, vagy még csak igen kis részben fejezték be a kenyér- gabona vetését. Az egyéni gazdák befejezték 366 holdon az őszi árpa vetését, ezenkívül földbe tették több mint 600 holdon a búza és 520 holdon a rozs magját. Jóminőségű silótakarmány Az Állattenyésztést Kutatóintézet Középídvégi Kísérleti Gazdaságában kiváló eredmények láttak napvilágot a növény- termesztés és az állattenyésztés vonalán is. Az állattenyésztésben elért eredményeik egyik alapja nemcsak a kiváló fajták hanem a jó takarmányozás. Ebben a gazdaságban készítették el először az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is bemutatott tengelici silókat, amelynek több fajtája ismeretes. A Középhídvégi Kísérleti Gazdaságban a földbe sűlyesz- tett és földfeletti silók mellett egy újtípusú, az úgynevezett ikersilót is megépítették, amelynek előnye az, hogy egy válaszfallal két egyforma nagyságú földfeletti silót nyerhetnek. A silók megtöltésekor a levegő kiszorítását traktoros vonta- tású hengerrel lehet végezni, ezért az elkészített silók olyan tökéletesek, hogy alig pár centimétert üllepednek. — Silótakarmányunk legnagyobb része fehérjében gazdag takarmány — mondotta Czapáry László elvtárs, a kísérleti gazdaság vezetője — mivel a silókukoricát szójával vetjük és silózzuk. Mintegy 600 köbméter silótakarmányunknak 60 százaléka silókukoricával vetett szója, 30 százaléka pillangós, 10 százaléka pedig takarmányrépa. Ez a keverék 10 liter tej termelésére elegendő abraktakarmány nélkül. A gazdaságban ezenkívül összesen 2700 köbméter szójás zöldsilót készítettek és még további 1800 köbméter silót készítenek. Az elmondottakon kívül a mesterségesen nevelt borjak és a süldők részére a vitaminszükséglet pótlására sárparépá. bál és borsópelyvából kevert silót is készítettek. D símonioroyai Alkotmány Tsz életéből A termelőszövetkezetek leg fontosabb munkáinak egyike ma az őszi munkák maradéktalan elvégzése. Ezek mellett azonban a halastavakkal rendelkező tsz-ekben megkezdődött az év legszebb eseménye, a lehalászás. A simon- tornyai Alkotmány Termelőszövetkezet tagsága 26 hold halastavat mondhat a magáénak, amelyen a lehalászást a napokban kezdték meg. A haltermés legnagyobb részét a Halértékesítő Vállalat veszi (Folytatás.) Mindenszentek utáni napon, amikor beesteledett, innen is, onnan is férfiak sorjáztak az erdészház felé. A szobában lehettek már vagy húszán. Az asztalnál a középen a révészgazda ült- Körülötte a legényei, révészek, halászok, szegényparasztok, vízhez szokott emberek. A révészgazda vitte a szót, — Atyafiak! Megjött az Beck András: FUJDOGÁL A HIDEG SZEL András nevű kuruc, akit Boty- tyán úr küldött két hét előtt, azzal, hogy szedje össze a környéken bujkáló kurucokat —- a közeli sűrűségben tanyázik, vagy századmagával- Derék, bátor legénynek nézem. A mi védelmünk az ő gondja lészen. Uarangszóval adjuk majd tudbácsi. Hiszen ez még a békától is fél' — A békától igen. De most..- most nem félek semmitől. — Ni-ni, a két virágszál — nevet bele a vitába az egyik révészlegény. Nem babaruha ám ez violáim. A harangszót nemcsak a kurucok, hanem a labancok is meghallhatják, galambjaim— Menjetek a konyhába! — parancsolt a lányokra az apjuk— Megálljatok! — intézkedik a révészgazda. — Nem bésztének ezek bolondot. Kevesen va gyünk, férfiemberre másutt lesz szükség. A harangozó is itt van. Hát úgy lesz a jó, hogy mind a ketten elmentek. Este bementek a faluba, a haran- gozónénál megalusztok. Éjfélkor meg föl a toronyba- De erősen figyeljetek ám, mert jelt nem adhatunk- A többit rátok bízom. időnk! Holnap, azaz november negyedikén Bottyán úr megindul seregeivel Kecskemétről. A seregeknek az éjszaka át kell jutniok a Dunán- Mi — halászok, révészek és minden vízen járó emberek — az imsódi erdő árnyékában még ma éjjel ösz. szehordunk minden található víziedényt, dereglyét, kompot, ladikot. Az edényeket a parti füzesekben takarjuk szétosztva az egész parton, hogy egyszerre indulhassunk. Horváth Tamás uram hajdú csapatai járnak elő őrsben — azokat hordjuk át. A jelszó: „Fújdogál a hideg szél-‘‘ Erről ismerjük meg azokat, akik velünk valók. — De mi légyen, ha észre vesznek bennünket és partot érve megtámadnak? — vetette tel a kérdést egy dereshajú halász. — Arról is gondoskodva va- gven. Egy bizonyos Süveges tára, hogy az átkelés megkezdődött. Egy óra múlva mindenki a helyén legyen- — Most még azt kell kijelölni, ki légyen az, aki a kömlődi toronyból figyeli az indulást és harangszóval hírül adja a bújdo- sóknak? Senki sem felel, senki sem jelentkezik. Viharhoz szokott, jóvérű magyarember ez mind. Harcolni akarnak ezek, nem harangozni. — Hát senki sem jelentkezik? — szakítja meg a csendet a révészgazda— Én! — szólal meg egy vékony leányhang a konyhaajtó mellől. Erzsiké áll ott falfehéren, de elszántan. — Te? — perdül be Zsuzsika tarka szoknyája a konyhából — Te mennél éjfélkor a torony ba? Majd én megyek, János November negyedikéről ötödikére virradó hajnalon olyan sűrű köd borult a vidékre, mintha az egész világot be akarná takarni. Hát a kurucokat betakarta. Nekik éppen így volt jó. De reggel már kisütött a nap. Dél felé már nyárnak is becsületére vált volna a melege. Az erdészház előtt a halászok, révészek egy csoportja álldogált, s az elmúlt éjszaka történtekről, a kurucok átszállí tásáról, Földvár megvételéről beszéltek A falu felől nyalka kuruc káplár vágtázott habzó lován a ház felé- A kis csoport körülvette az érkezőt. Száz kérdéssel ostromolták, hogy volt, mint volt? A kuruc levette a süvegét, megtörölte izzadt homlokát, meglazította lován a nyeregszíjat, csak azután válaszolt a kérdésekre.-— Hát az úgy volt, hogy a hajnali ködben észrevétlenül megközelítettük a várat. Három ágyúlövés volt a jel az ostrom megkezdésére. Az álma bői felriadt labanc össze-visz- sza lövöldözött a sötétben. A kuruc meg, mint a villám egyszerre minden oldalról előre. A hajdúság délről igyekezett fölfelé- őket vette leghamarabb észre a beste németje, hát elibéjük sokasodott leginkább- Már majdnem visszanyomták őket, de észak felől egy századnyi szabadkuruccal mint a sárkány rontott a falak ra Süveges András. Félórába se telt, már a miénk volt a vár. — András is ott volt? Most hol van? — kérdezte egy remegő leányhang. — Ott bizony! Bottyán úr rnég a helyszínen hadnaggyá léptette elő.- Hopp! Erről jut eszembe, hogy én meg az ő ügyébe járok. Kerekes János erdész uramat keresem- A házból a szóra kilépő erdészhez fordulva folytatta: — A kapitány úr tiszteletét küldi, kérdi, szívesen látnák-e, ha ma este eljönne Süveges András hadnagy nevében, leánykérőbe, mert hogy ő lenne András násznagya. Este a vacsoránál a révészek és halászok között a középen ült Erzsiké meg András. András hadnagy mellett a kapitánya, Erzsiké mellett a révész- gazda, mint násznagyok- A sublóton egy újdonatúj kuruc hadnagyi föveg volt, azon egy szál piros rózsa. (Vége.) át 15 forintos kilónkénti áron. A termelőszövetkezet tagjai nemcsak a halért kapott jőve delemből, hanem a halból is részesülnek, ugyanis családonként 3 kiló halat osztanak • Az Alkotmány Termelőszövetkezet tagságát nemcsak a növénytermesztésben elért kiváló eredményeikért ismerik, hanem jó híre van állattenyésztésüknek is. A gyönki járási tanács mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezet ben átteleltetési szemlét rendez, amelyre a környék lt termelőszövetkezetének vezetőit hívták meg. * Célja a termelőszövetkezet tagságának, hogy a növény- termesztésből és állattenyésztésből egyaránt kiváló eredményeket ór jenek el, amely több pénzt jelent. A simontornyaiak azonban más úton-módon is megpróbálják elősegíteni gazdagodásukat. Ennek érdekében határozták el kompakt takarmány készítését. Ennek a takarmánykészítésnek az a lényege, hogy zömében kukoricaszárból nem mérgező hatású, különböző gyomnövényekből és 10—20 százalék lucernából kompakt takarmányt készítenek. A kukoricaszárt először lesilózzák, majd a lucernaszénával együtt lisztté őrlik és az így elkészített keverék mázsájáért 250 forintot kapnak. Az előzetes számítások szerint mintegy 100 000 forint bevételre számítanak. * Az őszi munkák befejezése után hozzálátnak a tsz tagjai a nád kitermeléséhez és nádpalló készítéséhez. A téli foglalkozás keretén belül még mintegy 3—400 darab gyökérkefét és 2000 darab cirok- seprőt készítenek, azonkívül gyékényszatyrokat és lábtörlőket A Tolnai Napló postájából Tíz bátaszéki olvasónk aláírásával kaptunk egy levelet melyben a levélírók azt panaszolják, hogy a helybeli földművé sszövetkezeti TÜZÉP-tele_ pen nem lehet fűrészport kapni. E körülmény súlyosan érint mintegy kétszázötven bátaszéki családot, akik az elmúlt években fűrészporkályhákat sze reztek be és most e kályhákat nem tudják használni. Érdeklődésünkre a Pécs— Szekszárdi Tüzelőszer és Építőanyagértékesítő Vállalat közölte szerkesztőségünkkel hogy két év óta a fűrészporellátás országos probléma, mivel a fűrészpor jelentős részét farostlemeznek dolgozzák fel, a másik részét pedig azok a fűrészüzemek használják fel tüzelőanyagként, amelyek az ipari faanyagokat feldolgozzák. így a bátaszékiek részére is csak mintegy egy-két vagon fűrészport tudnak biztosítani a téli fűtési idényre. E mennyiséget előreláthatólag a jövő hónapban leszállítják. * Forral István Tolnáról azt írta, hogy most végezte az általános iskola nyolcadik osztályát, tizennégy éves. Szeretne gépkocsivezető lenni. Az Autóközlekedési Vállalatnál érdeklődtünk az ügyben, —ahol azt a felvilágosítást kap-i tűk, hogy tizennyolc éven aluliakat nem alkalmazhatnak. A tizennyolcadik életév betöltése előtt — tekintettel e szakma veszélyes jellegére — nem isi adnak ki senkinek sem gépjár_ művezetői igazolványt, nem bocsátják gépjárművezetői vizsgára. Azt javasoljuk ifjú levélírónk nak, hogy várjon addig míg tizennyolcadik évét betölti, a MÖHOSZ-ba már korábban is beléphet, ahol — szakköri foglalkozáson elsajátíthatja azokat az ismereteket, emelyek birtokában tizennyolcéves korában leteheti a vizsgát.
