Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-17 / 245. szám

4 TOLNAI NAPLÓ 1956. OKTÓBER 11. ^SEHÉNÍMPTlR r ítélet a bátaszéki szeszpanamisták ügyében A Megyei Bíróság tárgyaló- termében 10 napon át a régi, letűnt kapitalista világ, ocs- mány, bűzös, rothadt atmoszfé­rája terjengett. Tíz napon át a kapzsi haszonlesésért lihegő az állam és a dolgozók kárára saját jólétüket biztosító embe­rek ültek a vádlottak padján. S 10 nap alatt felidéződött az a korszak, mikor mindennapos volt a hivatalos személyek, kocsmárosok, termelők összefo nódása az állam megkárosítá­sára. * Huszonegyen ülnek a vádlot­tak padján, volt pénzügyőrök, földművesszövetkezeti boltve­zetők és bortermelők. Ez a bűn szövetkezet több mint 105 ezer forinttal károsította meg az államot. Szeszhigítás, közok- írathamisítás, vesztegetés, ár­drágítás, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasz­tás és csalás szerepel a 21 vád­lott bűnlajstromán. Most meg­lepetve hallgatják a bíróság ítéletét, de mikor tettüket el­követték, és mikor tettük nyo­mán keletkező szennyes, il­letéktelen hasznot zsebrevág- ták nem gondoltak arra, hogy bűn nem marad büntetlenül. Nem gondoltak arra, hogy eljő az idő, mikor számon kérik tő­lük becstelenségüket. * Most tehát elérkezett a szá­monkérés ideje- Fejükre olvas­ták bűneiket és kiszabták a büntetést, melynek során Kiss András szeszfőzde vezetőt 3 évi börtönbüntetésre, Szabó Ár pád pü. alhadnagyot 1 év és 6 havi börtönre valamint állás vesztésre. Béres Sándor pü. őrmestert 2 évi börtönre és ál­lásvesztésre, Virágos Gábor pü törzsőrmestert 6 havi börtönre és állásvesztésre, Léger Gyulát 3 havi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre, Kállai Józsefet 6 havi börtönre és 300 Ft pénz- büntetésre, Tóthi Jánost 10 ha­vi börtönre és 300 forint pénz- büntetésre. Szegedi Istvánt 8 havi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre, Barsi Imrét 1 évi börtönre és 2000 forint pénzbüntetésre, Gicn Lajost 4 havi börtönre, Maszler Mi­hályt. Maros Lőrincet, özv. Mayer Jánosnét, Kern Feren­cet, Kaszás Józsefet, Gerner Istvánt és Keresztes Mihályt 400—400 forint pénzbüntetésre, Szabó Istvánt pedig 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bíró­ság Léger Gyula és Gion Lajos büntetésének végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Virágos Gábor és Kaszás Jó­zsef cselekménye az 1953. évi amnesztia alá esik,, így neve­zettek ezáltal mentesülnek a kiszabott büntetések végrehaj­tása alól. * Ez volt a katonai bíróság ítélete- A vádlottak egyrésze megnyugodott, egyrésze fel­lebbezett az ítélet ellen. A mi fülünkben azonban még élén­ken csengenek az ügyész és a tanácsvezető szavai, melyek ki emelték a vádlottak cselekmé­nyeinek súlyos társadalmi ve­szélyességét. Különösen súlyos a földművesszövetkezeti alkalma zcttak és pénzügyőrök felelőssé­ge, mert éppen ők azok, akik­nek elsőrendű kötelessége a társadalmi tulajdon megvédé­se, ők ahelyett, hogy ezen fá­radoztak volna, maguknak ha­rácsoltak, mit sem törődve a népgazdaságot érintő nagy kár ral. El kell ítélnünk azonban azt a még máig is fennálló rend­szert is, mely minden további nélkül megengedi, hogy egyes felvásárlók felelőtlenül nagy összeget is felvehetnek vásár­lási célokra — csak az a lé­nyeg, hogy el tudjanak számol­ni. Azzal nem törődnek, hogy Kiss András és hozzá hasonló egyének azután a pénzt a saját hasznukra, a saját zsebükre, éppen a földművesszövetkezet kárára használják fel. A föld­művesszövetkezet pénzével lét­rehozott zsíros üzletekből ere­dő haszonból azután könnyű a felvett pénzekkel elszámolni, ha a végén egyáltalán el tud számolni. Legyen a bátaszéki szesz­panamisták ügye intő példa és komoly figyelmeztető minden illetékes számára: nagyobb gonddal, több éberséggel ke­zelni a nép vagyonát a társa­dalom tulajdonát. Arató Egy szem piros alma Most van az almaszüret ideje, künn a pia­con nagy kosarakban csak úgy mosolyognak feléd a különböző fajtájú, különböző zamatú és nagyságú „Jcnathánok”, „Aranyparmenok” és „Húsvéti rozmaringok’’ sokaságai. Mert meg kell vallani ,szép termés volt az idén. Csák úgy kínáltatja magát a sok szép gyü­mölcs, s nekem egy szem piros almát juttatnak eszembe és egy szép nyári emléket. Szegeden történt a „Hungária Szállóban”, egy külföldi kislánnyal és velem. Egyszerű a történet, de elmesélem mert kedves. Otthon jártam a nyár végén nővérem­nél. A „Hungária Szállóba” mentünk ebédelni. A szegediek tudják, hogy milyen jól főznek ott és a régi előkelő szálló, ma a dolgozók rendel­kezésére áll összes fényes termeivel együtt. Ki is használják alaposan, amit egyheti ott tartóz­kodásom alatt megfigyeltem. Mi is éppen ebédre ballagtunk egyik nap. amikor látjuk ám, hogy jó (vagy rossz) ma­gyar szokás szerint — kis csoportosulás lát­ható a szálló oldalsó bejárata előtt. Mi volt az oka ennek a gyülekezésnek? Nem más mint egy külföldi autó. Nagy túrakocsi, remek ka­rosszéria, még szebb belső bőrözés, az autó tetején bőröndök különféle országok reklám- céduláival. Benn az étteremben, éppen a mel­lettünk levő asztalnál ültek az autó utasai. Egy elegáns külföldi férfi, egy magas karcsú fekete asszony és egy copfos fekete kislány, lehetett úgy 6 éves. Spanyolok lehettek, beszédük után következtetve. Persze Volt velük magyar tol­mács. Különös volt a csöppség, hófehér selyem blúzban és zöld bársony nadrágban, ami a ci­pője sarkáig ért. Forgatták az étlapot nézegették, de hiába, nem könnyű a mi magyar nyelvünk, s így egy. egy rámutatott ételkompoziciót, a tolmács for­dított le nekik spanyolra. Hozzánk csak szó­foszlányok kerültek. Hoztak ebből is — abból is egy adagot. A kicsi fekete lány belekóstolt, s mondott valamit spanyolul. A tolmács újból kért, s hoztak valami mást. Mi már az ebéd végénél jártunk, s a menühöz tartozott egy szép piros alma, amit elém tettek az asztalra. Egyszer csak észrevesz- szük, hogy a kis copfos fekete lány odamutogat felénk. Édesanyja is észrevesz; ,arra néz, de nem érti mit kér a gyerek. Mögötte odamuta­tom a kislánynak az almát, s hívom — „Gyere, odaadom!” Felállt ,odaszaladt, elvette, megbic­centette mosolyogva fejét és jóízűen bele­harapott. Mikor visszament az asztalhoz, volt nagy bonyodalom. Megszidhatták, persze spanyolul, amiből mi egy szót sem értettünk, csak a szemek villámlása volt az útmutatónk ebben a kérdésben. A tolmács odajött, kérte ne hara_ gudjunk, a szép fekete asszony is felénk mo­solygott mi vissza és az ügy a lovagiasság szabályai szerint lezáródott. Nekem új almát küldtek, s én csak néztem, néztem milyen mo­solyogva eszi azt az egy szem piros almát, az a csöpp gyerek. Ennyi a történet. S most, hogy alma-szüret van, nem tudom mennyit exportálunk belőle külföldnek, nem tudom küldünk-e almát Spa­nyolországba, de hogy nagyon jó lehetett ez a mi almánk, példa arra ez a fenti pár sor, s én szeretném, ha nagyon gondosan kezelnék azok, akiknek gyümölcsösük van a szép magyar föld adta almákat, hogy akár hazai fogyasz­tásra, akár külföldre kerülnek, hirdesse né­pünk dolgos, munkás kezének dicsőségét! KANTORNÉ SPORT Pintér Márta pazar új csúccsal 2. lett az országos ifjúsági atlétikai bajnokságok első napján Időjárás Várható időjárás szerdán: Kevés felhő, eső nélkül. Gyenge légáramlás, helyenkint reggeli köd, erős éjszaka; lehűlés, a nappali hőmérséklet -alig vál­tozik. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet: —2—plusz 1 nyuga­ton plusz 1 fok felett. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet 12— 15 fok között. MOZI Garay Filmszínház október 15—17-ig: A három jóbarát. Kalandos csehszlovák film. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 óra­kora Hétköznap fél 6 és 8 óra­kora Apróhirdetések KÉT SZOBA, konyha, speiz kamra, nyári konyha, pince, kerttel ház eladó. Péri József, né, Mözs, Sztálin-u. 26. A BÁTASZÉKI Épületkar­bantartó KTSZ tetszetős kony­ha és hálószoba bútorain kívül, most jóminőségű kárpitosmun­kát is vállal. Szék, fotel, re. kamié, sezlon már 900 Ft-tól. KERESÜNK kőműves ipari tanulókat 16 éves kortói 18- :g nyolc általános iskolai végzett­séggel. Azonnali belépésre fel­veszünk kőműves, ács, férfi se­gédmunkást kubikosokat, épü­letlakatost, épületasztalost. Je­lentkezés Komló 49-es Építő­ipari Vállalat munkaügyi osz­tályán. A BIRITÖPUSZTAI Állami Gazdaság paksi méhészetében száraz fából készült, kifogásta­lan állapotban lévő közép bo- czonádi rakodó, iker és egyes kap tárak eladóki A kaptárak a paksi Földszöv. útján vásárol­hatók meg és megtekinthetők Biritópusztán. Vételár 300—500 forintig. TOLNAI NAPLÓ Az MDP Tolna megyei Bizottsága is a Megyei Tanács Lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYÖRF. JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napirt Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20--1D. Kiadóhivatal telefonszáma: 20—11. A szerkesztőség és kiadóhivatal dme: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terfeszti: a Megyei Postahivatal Hlrlaposztálya és a hfrlapkézbesftö postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. ___ Havi előfizetést díj: 11 Ft. S zekszárdi Nyomda Szekszárd. Széchenyi u. 46. Nyomdáért telei: Odepka Rezső. Telefon: 21—21. K 1837 októ- OKTÓBER I bér 17-én Ja­ja kobi B. Sz- A “V ■ orosz mérnök I / fi és feltaláló „ . I 9 nyilvános­Z®r a I ságra hozza Hedvig ■ ga]vanoplasz_ äSKSE! jjtPTäl ti kai eljárá­sát. Az első galvanoplasztikai készítmények mintáit Jakobi Párizsba küldte, ahol elnyerte a francia Akadémia nagy aranyérmét. De Jakobi nem­csak feltalálta a galvanoplasz­tikát, hanem lehetővé tette széleskörű alkalmazását is, ínért találmányának részletes nyomtatott leírását oroszul, franciául és németül is közre­bocsátotta. Az ipar gyorsan át vette a fémdomborművek elek­trolízis segítségével való máso­lásának és általában különbö­ző felületek elektrolitikus be­vonásának technikáját. „Ez az új módszer — írta Jakobi a francia Akadémia elnökének •— mindenfajta művészi és ipa­ri kópiák előállítására felhasz nálható. Mivel azonban köny- nyen megtörténhetik, hogy e találmány később elpusztul, alulírott szeretném, ha ez a gal vanizáló eljárás történelmi bi­zonyítékul megőriztetnék, az­zal, hogy ez a felfedezés 1836- ban jött létre és 1839-ben ju­tóit a gyakorlati használatban elérhető legtökéletesebb fok­ra.‘‘ A távíró terén is jelentős munkák fűződnek Jakobi ne­véhez. Távírókészülékeket szer kesztett és távíróvonalat épí­tett a Téli Palota és a Vezér­kar épülete, továbbá a Téli Palota és a carszkoje-szelói kastély között. Ezenkívül szer­kesztett elektromotort is és kidolgozta az aknák távolról való felrobbantásának elektro­mos eljárását. hir_ek — A hátai Vörös Zászló Ter­melőszövetkezetnél befejezték az árvízkárokkal kapcsolatos helyreállítási munkákat. A helyreállított és felépített épü­leteket ma adják át — Egy nagysikerű olasz film tanulságait vitatják meg ma este a Városi Kultúrházban a Szülők Főiskolája hallgatói. A film, amelynek eredményeit és esetleges hibáit vitatják, a Holnap már késő című clasz film. — Ismét kapható lesz,Marx: A tőke III- kötete. Az új ki­adást türelmetlenül várják az olvasók, mert ez a kötet már huzamosabb ideje nem kapha­tó a könyvesboltokban. — A külföldi irodalom re­mekművei közül a jövő évben megjelenik többek között Mar­tin du Gard: Thibault-csa­lád című háromkötetes munká­ja. Rabindranath Tagore vá­logatott novellái, Stefan Zweig novellái, valamint Thomas Mann: Lotte Weimarban című könyve. — Elveszett egy darab elszá­molási utalvány október 12-én, körülbelül fél 12 óra tájban. Az utalvány az Állatforgalmi Vállalat tulajdona. Az utal­vány sorszáma: A. 496965. 2500 forint értékhatárig van kiállítva. Elekes és Balázs alá­írással és az Állatforgalmi Vál lalat hosszú bélyegzőjével ellát va. A vállalat kéri a megtalá­lót, hogy az elszámolási utal­ványt a B- M. Szekszárd Vá­rosi és Járási Rendőrkapitány­ságon adja le. — Negyven tagú hangver­senyzenekar érkezését várják október 20-án a bonyhádiak. A mohácsi 40 tagú hangverseny- zenekar a járási kultúrházban kétórás műsort ad­Az országos atlétikai bajnok­ságokat az elmúlt szombat— vasárnap Budapesten rendez­ték meg- A bajnoki versenyen Tolna megye is népes küldött­séggel képviseltette magát, sajnos már nem ilyen ered­ménnyel. A bajnoki versenyek során született eredmények sorra azt bizonyították, hogy ifjúsági atlétikánk hatalmas léptekkel fejlődik és ha nem teszünk meg idejében minden tőlünk telhetőt, lemaradunk. A sikertelenségekért egyedül Pintér Márta kárpótolt- A szer felett tehetséges és szorgalmas szekszárdi leány, aki mellesleg kitűnő tanuló is, a 400 méteres síkfutásban 61.2-vel pompás új csúcsot futott és a második he­lyen végzett. A régi csúcsot ugyanő tartotta 63,1-el. Ered­ményének értékét növeli az is, hogy a versenyt időfutamok alapján bonyolították le és ed­digi eredményei alapján csak Simontornya, 600 néző. Ve­zette: Nagy Kálmán (Fejér megye). Simontornya: Rajbár — Se­bestyén II., Sebestyén I.. Ko­vács — Sebestyén III., Dobrádj — Rabóczky. Kondor, Hermán, Pénzes, Barocsai. Sz. Dózsa: Gajdos — Szloszár Nagy — Vigh, Kacsányi — Kazi Bátori, Majnay, Felfödi, Mo. zolai. A Dózsa 10 játékossal érke­zett Simontornyára, mert Káz- mér nem ment el a csapattal. Az I. félidőben a hazai csapat irányítja a játékot. A Dózsa védelemre rendezkedik be. A 7. percben Kondor kitör és a 11-esről hatalmas lövéssel meg szerzi az első gólt. 1:0. A Dózsa csak szórványosan jut szóhoz, de nem jutnak el a 16-osig. A hazai csapat több helyzetet te­remt. de a csatárok elügyetlen­kedik ezeket. A második gól , a 18. percben Rabóczky beadásá. ból esik. Pénzes közelről lövi be. 2:0. Tovább is Simontornya rohamoz és a 36. percben Ra­bóczky egyéni játékkal kitör és futtából szerzi meg a harmadik gólt. 3:0. Közben Felföldi meg. sérti a játékvezetőt és a kiállí­tás sorsára jut. A félidő végén is Simontornya támad, de a Dózsa védelem egymásután ál­A szerző a magyar testne­velés múltját a nemzeti törté­nelem egészébe illesztve. a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élettel való köl­csönhatások során végbement fejlődésében mutatja be. Az egyes korszakok sportéletéről sokoldalú, egységes képet nyújt. A szerző tudományos elvi alapokon nyugvó, de közért­hető. világos formába öntött képet fest a magyar testneve­lés történetéről. Ezáltal hasz­nos, hézagpótló könyvet ad nemcsak a pedagógusok, hanem a szélesebb olvasóközönség ke­zébe is. Egész művén átvo­nul a szocialista tudósnak az a törekvése, hogy megmutatva a testnevelésnek a munkában és honvédelemben játszott fon tos szerepét, a múlt tanulságait fegyverként alkalmazza mai harcainkban. A munkát mint­egy 40 egykorú illusztráció egé­szíti ki. a második időfutamban kapott helyet. így tulajdonképpen nem volt alkalma összemérnie tudását a verseny győztesével, bár nem valószínű, hogy győz­hetett volna. Pintér Márta ered n.ényéből is látható, hogy a me gyei atlétika milyen évvégi eredményektől fosztotta meg magát azáltal, hogy a pálya fel újítását versenyidény közben végeztették el. Még egy eredmény figyel­met érdemel- Az eddig bonyhá di színekben versenyzett Zag most Baranya színeiben gerely hajításban felül került az 50 méteren. A második napi küzdelmek so rán ismét Pintér Márta szere­pelt csak említésreméltóan. A 800 méteres síkfutásban új megyei csúcseredménnyel (2:25 2) negyedik lett. Szily 170 centiméteres magasugrással a 6. helyen végzett. lítja lesre a simontornyai csa­tárokat, A második félidőben széllel támogatva, Simontornya állan­dó fölényben játszik a 9 ember­rel küzdő Dózsa ellen, de a csa­tárok állandóan lesre futnak és csak a 70. percben születik meg a 4. gól. Kondor kitör, a kifutó kapus mellett akar gólt lőni, de a labda a kapufáról visszajön és most már fejjel küldi a labdát a hálóba. 4:0. — Hatalmas fölény ellenére a si­montornyai csatárok sorra hagyják ki a helyzeteket, míg megúnva a csatárok tehetetlen­ségét a bal fedezetet játszó Dobrádi baloldalt kapura tör és a kifutó kapus elől visszaját­szik Pénzesnek, aki az ötödik gólt szerzi, 5:0. Továbbra is Si­montornya támad. Most már a tehetetlen csatársor eredmény­telenségét megúnva a jobbfede­zetet játszó Sebestyén III. két- három Dózsa-játékost átjátszik és az eléje kifutó Gajdost is ki­cselezve, állítja be a végered­ményt. 6:0. Több szöglet jelzi Simontornya fölényét, amelyet azonban a csatárok már nem tudnak kihasználni. Jók: Dobrádi Kopdor, Ra­bóczky. illetve Gajtíos, Nagy és Kacsányi. SZABÓ A könyv főbb fejezete: I. \ magyar testkultúra a feudális viszonyok kialakulásának idő­szakában (900—1061); II. A test kultúra fejlődése a kialakult feudalizmus korában és a köz­ponti állam megteremtéséért folyó harcok idején. A testne­velés szerepe a népi hadse­regek harci kiképzésében az er­délyi parasztfelkelés és a ma­gyar parasztháború időszaká­ban (1061—1526); III. A testkul­túra fejlődése a török és a Habsburg-hódítók ellen vívott függetlenségi harcok időszaká­ban (1526—1711); IV. A testkul­túra a XVIII. században (1711 — 1790); V. Küzdelem a sokol­dalú polgári nevelésért a feuda lizmus válságának időszakában (1790—1848); VI. A testnevelés és sport a honvédelmi nevelés szolgálatában a forradalom és a szabadságharc idején (1848— 1849). Simontornyai YL-Sz. Dózsa 6:0 (3:0) SPORTKÖNYVISMERTETÉS Fejezetek a magyar testnevelés történetéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents