Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-12 / 241. szám

Világ proletárjai egyesüljetek !

'LYAM, 241. S. ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1958 OKTÖBER 12.

A Tolna megyei képviselők készülnek az országgy ülésre

Az országgyűlés összeillésének közeledtével megélénkült a Tolna megyei képviselők munkája. A 9 Tolna megyei képviselő előkészületei különösen fontosak most, ami kor az országgyűlésnek többek között az új megyehatárokról is kell döntenie, ami azzal jár, hogy sokan új

János, a tengelici Petőfi Tsz Kossuth-díjas elnöke, a Tolna megyei képviselőcsoport elnö ke, ezeket mondotta:

— Az egyik módosításunk az lesz. hogy Báta község tartozzék továbbra is a szekszárdi shoz, mert felesleges lenne megbontani a Sármunkahelyéről — folytatta Hosnyánszky János. — Éppen ezért azt javasoljuk, hogy Szekszárdon az ű n álló gyapotegrenáló és az ugyancsak üresen álló laktanya épületében mezőgazda- sági gépgyártó vállalatot létesítsenek. Erről a kérdésre már beszéltünk a Baram

8 tanácsok ás a dolgozik kapcsolatának erősítéséért

Közel két esztendő telt el a második tanácsválasztás óta. Sok tanácsülés, végrehajtóbizottsági ülés, a tömegek között végzett munka: a tanácstagi beszámolók, a választókkal történő rendszeres beszélgetés. a fogadóórák, az állandó bizottságok munkája mind azt bizonyítja, hogy tanácsaink és a területi elv alapján megválasztott tanácstagjaink egyre inkább betöltik szerepüket, ele get tesznek feladataiknak.

Bár sok jó eredményt mond. hatnak magukénak a tanácsok, mégis meg kell állapítani, hogy azok sokkal nagyobbak lettek volna ha egész tevékenységükre nem nehezedett volna a dogmatizmus, a személyi kultusz, a „Tekintély- hajhászás’“ a parancsolgatás, utasítgatás révén. Ezek a hibák bizonyos vonatkozásban a tanácsokat szinte hivatali szintre süllyesztették. A dolgozók a tanácson több helyütt az apparátust értették, mert a választott szerv alig tevékenykedett.

Jelentős változást hozott tanácsaink munkájában is a SZKP XX. kongresszusa, valamint a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének határozata. A szabadabb véleménynyilvánítás, a széles alapokon kibontakozó bírálat, ön bírálat a tanácsszerveinkben is érezteti jó hatását egyre inkább közelebb viszi a tanácsokat a választókhoz, a dolgozó tömegekhez. A választók azóta gyakrabban keresik fel a körzet tanácstagját és mondják el véleményüket egy-egy határozatról, és javaslatot tesznek sok olyan dologra, amelyet olcsón, esetleg társadalmi munkával gyorsan el lehet intézm. Felsőnyéken az elmúlt hónapban 9 tanácstag tartott fogadó napot Faddon a tanácstagok többsége rendszeresen felkeresi választóit, tájékoztatja őket a különböző őket érdeklő határozatokról. A szakadáti tanács, hogy könnyebbé tegyék a tanácstagok ilyenirányú tevékenységét, külön tájékoztatót is készít és eljuttatja min den tanácstagnak. Ismerik is a törvényeket, rendeleteket a szakadáti dolgozó parasztok s ennek nagy része van abban, hogy a község igen sokszor volt *=iső a begyűjtésben, adófizetésben, stb. A szekszárdi tanács legutóbbi ülésén mintegy 30 tanácstag tett fel kérdéseket a végrehajtóbizottság tagjainak, s kért és kapott választ olyan kérdésekre, amelyeket a választók' kérdeztek a tanácstagjuktól. A tanácsülés után a tanácstagok is válaszoltak a kérdezőknek.

Meg kell azonban állapítani azt, hogy az állandóbizottságok munkájában igen kevés a javulás. Igaz, néhány községben rendszeresen megtartják az állandóbizottsági üléseket és érdekes viták is alakulnak ki, sok javaslat hangzik el. Néhány állandóbizottság jelentős aktivahálózattal is rendelkezik. amely segíti munkáját, így szinte „községi szinten“ képes megtárgyalni egyes kérdéseket. Javaslatai, amelyek a következő tanácsülésen hangzanak el, éppen ezért meg alapozottak.

Az említett példák — bár távolról sem teljes a felsorolás — azt igazolják, hogy nagy utat tettek meg tanácsaink, tanácstagságunk az 1954-es választások óta. De tegyük fel mindjárt a kérdést: van-e még tennivaló, főleg azon a téren, hogy tanácsaink betöltsék tömegszervezeti jellegüket, hogy a tanácstagok mindegyike élvezze a választók bizalmát? Van még bőven mit tennünk. Az elért eredmények nem leplezhetik el a hiányosságokat. Az elmondott jó példák csak a tanácstagok kisebbségére vonatkozik. Sokan még ma is úgy vélekednek a tanácstagok közül, hogy rájuk nem vonatkozik a tanácstörvény, s eleget tesznek tanácstagi kötelességüknek azzal, hogy részt vesznek egy-egy tanácsülésen. Pedig a tanácstörvény többek kö zött kimondja —, hogy a tanácstagság „személyes példa- mutatásával közreműködjék az állami fegyelem megszilárdításában. az állampolgári kötelezettségek teljesítésében, a tár sadalmi tulajdon védelmében, a dolgozók jogainak biztosításában, és a törvényesség megtartásában.“ Ezen a téren sok a tennivaló. Mindenki tud példát arra hogy a tanácstagok nem minden esetben mu tattak példát, de nem sok gondot fordítottak a dolgozók jogainak védelmére. Sokszor elmúlt 4—5 tanácsülés is. hogy valaki szót mert emelni törvénysértés miatt. Pedig igen sok túlkapást tapasztalhattunk az elmúlt időben. De napjaink, ban is akad bőven. Csupán azt említjük meg, hogy a közelmúltban Zombán a községi tanács elnöke jogtalanul kilakoltatott családot — ez a tette joggal váltott ki elégedetlenséget a község lakói között. Nem érezte maga a tanácselnök sem kötelezőnek a tanácstörvényt. De Faddon sem emlékeznek arra, hogy Keserű Já- nosné tanácstag mikor volt legutóbb tanácsülésen. Érthető, hogy nem védelmezhette a dolgozók jogait, hiszen ott sem volt a legfelsőbb fórum tanács kozásán, a községi tanácsülésen.

Ahhoz, hogy a tanács helyes határozatot hozzon, hogy helyesen irányítsa a község életét mindenekelőtt szükséges tudnia, hogy mi a dolgozói-: véleménye, mit szeretnének, mi az, ami foglalkoztatja őket Ha ezt nem tudja, akkor legye nek bármilyen szép mondatokban is fogalmazva meg a határozatok, azok csak határozatok maradnak, mert a dolgozó tömegek nem érzik magukénak, s nem kapcsolódnak be annak végrehajtásába.

A helyi tanácsok hatásköre az elmúlt hónapokban bővült. A területrendezés során újabb jelentős lépéssel halad majd előre a tanácsok önállósítása. Lehetőség nyílik arra, hogy sok dolgot önállóan intézzenek el. olyan terveket valósítsanak meg. amelyeket eddig a felsőbb szervek a huzavonával akadályoztak. De, hogy az elképzelések valósággá legyenek, ahhoz nélkülözhetetlen követelmény a tömegek aktív részvétele azok megvalósításában.

Több életet, elevenebb lendületet kell vinni az állandó bizottságok munkájába, tovább kell erősíteni a tanácstagok kapcsolatát a község lakóival, -’«vszóval jobb tömegkapcsolatot kell kiépíteniük. Ez a feltétele annak, hogy a nagyobb cselekvési körben valóban jól képviseljék a dolgozók a község és az ország érdekét.

Rajk Lászlóról nevezték el Mözs egyik főutcáját

A mözsi községi tanács végrehajtóbizottsága szerda este ülést tartott. A VB tagjai úgy határoztak, hogy a Rákosi Mátyás-utca elnevezését megváltoztatják. Az utcát, az 1949-ben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett, a magyar munkás - mozgalom nagy alakjáról, Rajk László elvtársól revezik el.

munkahelyre kerülnek. A megyerendezés szinte valamennyi dolgozót érinti, ezért Tolna megye képviselői az elmúlt hetekben összegyűjtőt ték azokat a javaslatokat, amelyeket fogadónapok, képviselői beszámolók alkalmával a választók tettek. A kapott javaslatokat összegyűjtötték és azokat majd az országgyűlés elé terjesztik.

A beérkezett javaslatokkal kapcsolatban Hosnyánszky

köz földrajzi és néprajzi egységét. Ugyanígy kérjük azt is, hogy Bikács község is maradjon meg a szekszárdi járásban, mert a falu közlekedése ezt így kívánja meg. A másik javaslatunk az lesz, ugyancsak a dolgozók kívánsága alapján, hogy Dombóvári Baranya megyéhez csatolják. A község iparának fej lődése ezt így kívánja meg.

— A megyerendezés során sok dolgozó kikerül eddigi

megyei tanáccsal is azt . ígéretet kaptuk, hogy a pécsi üzemek felesleges vagy nélkülözhető gépeit átadják az új szekszárdi üzem részére

A Tolna megyei képviselők egyébként a közeli napokban újabb megbeszélést tartanak, amelyen megbeszélik a hozzá juk eddig beérkezett javaslatokat, amelyeket választóik megbízásából az országgyűlés elé kell terjeszteniük. f

Nagy hasznot hoz a szerződéses burgonya

Uj raktár épül a Bonyhádi Zománcgyárban

A szakcsi I. típusú Béke Termelőszövetkezet tagjainak nagy hasznot jelent a szerződéses Ackersegee fajtájú bur- gonya szerződéses termesztése. Ezt a fajtát külföldről hoz tűk be és a főfeladat most a meghonosítása illetve elsza- porítása s ez nyilvánvalóan növeli az értékét is. A termesztés előnyeire már tavaly rájöttek a szakcsi tszcs tagjai: Húsz holdon termelték ezt a fajtát és 172 mázsás volt az átlagtermés. Ebből nemcsak a község vetőmagszükségletét fedezték, hanem közel 10 vagonnal el is szállítottak. Nem egy gazda még 20—30.000 forintot is pénzelt 1 hold burgonyából. Az idén szintén 20 holdon termeltek szerződéses alapon burgonyát ebből a fajtából. A termés — a Magtermeltető Vállalat szerint — jobbnak mutatkozik még a tavalyinál is. Az átlagtermés például 180 mázsás és a minőség is jobb a tavalyinál, a

A mözsi Petőfj Tszcs tagjai az alapszabály szerint dolgoznak. Közösen végezték a vetést, sőt, a betakarításnál is a közös munka érvényesült. A kalászosoknál például közös asztagba hordták össze a gabonát, s miután eleget tettek beadási kötelezettségüknek, a megmaradt gabonát a bevitt holdak arányában osztották szét a tagok között.

burgonya 65—68 százalékát lehet minőségi vetőmagnak felhasználni. A burgonyának most csak egy részét, szállítják el a községből, a többit a gazdák tárolják és ez is csak növeli az értékét. Úgy döntöttek, hogy jövőre már 40 holdon termesztik szerződéses alapon ezt a burgonyafajtát Az igaz, hogy sokkal több munka van vele, mint a közönséges, eddig termesztett fajtákkal és egy kicsit kockázatos is a termesztésük, de megéri, busásan megfizeti a fáradságot a gondozást.

Nemcsak Szakcson, hanem összesen 27 termelőszövetkezetben termeltek szerződése? alapon a megyében ebből a fajtából ilyen szép eredményt azonban sehol sem értek el, mint a szakcsiak: másutt 30—35 százalékkal is alacsonyabbak az átlagtermések, mint itt. Természetesen még a többi tsz-ek sem fizetnek rá.

Taggyűlésen döntöttek az őszj trágyázásról és a vetésről is. A Belspedtől közösen vásárolták meg a trágyát az olyan tagok földjeinek megjavítására, akik a szükséges állatállománnyal nem rendelkeznek, ennek következtében nem tudnak ilyenirányú kötelességüknek eleget tenni. A tszcs tagjai a közös munkán túlmenően kö. zös baromfitenyészetet alakítotAlig. hogy megindult a terme lőmunka a Bonyhádi Zománc- gyár új zománcozócsarnokában, máris hozzákezdtek a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az új. egymillió forintos beruházásiak ki, s arra törekszenek, hogy a közös gazdálkodást minél jövedelmezőbbé tegyék.

A tszcs jó munkája vonzza a kívülállókat és az elmúlt napokban újabb 4 család 35 hold földdel kérte felvételét. Szegedi István 12, Markovics András 13, Varga József 6, Horváth István pedig 4 hold földet vitt a termelőcsoportba.

sal a csarnok végénél épülő készáruraktár építéséhez. Az új raktár nem csak azt teszi lehetővé, hogy a belső szállítás lerövidítésével megóvják a zo- máncedények minőségét, hanem a csarnokban felszabaduló helyen üzembehelyezhetik a két zománcoző-kemencét is.

Nagyfokú gépesítés és előre- gyártás jellemzi az építkezést. Az itt dolgozó két brigád — Máté János kubikos brigádja és Müller János kőműves brigádja — vállalta, hogy az előírt december 31-i határidő helyett december 20-ig elvégzik az összes munkákat, a vállalat átadhatja teljesen készen az új raktárt. A földszinti részt már e hét végén átadják.

Képünk: Daruval emelik helyükre a két és félmázsás födém elemeket.

Korszerűsítik a műhelyeket

A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet állandóan fejleszti gazdaságát. Régi probléma volt többek között, hogy sok pénzt kellett kiadni különféle kisipari munkákért. Ezért szervezték meg a bognár, asztalos és kovács műelyt. A gazdaságosság problémáit azonban ez sem oldotta meg teljes egészében, mert kezdetben hiányzott a korszerű felszerelés. Most korszerűsítik a műhelyeket. Éppen ezért vásároltak többek között egy sza lagfűrészt, amelyet villanymotorral fognak meghajtatnl. Vásárollak egy villany „hegesztőgépet” Is, amire szintén nagy szűk sége van a szövetkezetnek. Az igaz, hogy ez a két gép nem volt olcsó — a szalagfűrész 16 ezer, a villanyhegesztő pedig 6 ezer forintba került —, de úgy tervezik, hogy a használatukkal két-három év alatt elért megtakarítás fedezni fogja a vásárlási költséget. Erre annál is inkább megvan a lehetőség, mert nem csak a szövetkezetnek dolgoznak e gépekkel, hanem amellett az egyéni gazdáknak is.

Képünkön Kóbor István bognármester, a szövetkezet egyik legidősebb tagja vizsgálja az új fűrészt, Szabó Ferenc párttitkár pedig a villanymotorra szereli a meghajtőkereket.

Ma vitaest a Városi Kuitárházhan

Irodalmi életünk az SZKP XX. kongresszusa és különösen pártunk Központi Vezetőségének júliusi határozata után egyre erő teljesebben bontakozik ki: mód és alkalom nyílik a szabad vitákra, a nézetek kinyilvánítására, azok összecsapására. Az írószövetség közgyűlése után nagyon sok probléma megoldást nyert, de igen sok még mindig megoldatlan maradt. A Babits Mihály Irodalmi Társaság ma este 8 órai kezdettel vitaestet rendez a Városi Kultúrházban: „Irodalmunk helyzete az írószövetség közgyűlése után” címmel, amelyen ha nem is országos, de megyei problémákról vitatkozhat bárki és kinyilváníthatja a véleményét. A bevezetőt Csányi László mondja, s ugyancsak ő vezeti a vitát. Hozzászóláshoz a helyszínen lehet jelentkezni.

Uj belépők a mözsi Petőfi Tszcs-he