Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-10 / 239. szám
VilÓe nmt~*A-iO iu 2. Jo ■yairifi GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS (.APJA XIU, ÉVFOLYAM, 239. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA 1956 OKTÓBER 10. r A MAI SZAMBÁN: Sepilov javaslata a szuezi kérdés megoldására a Biztonsági Tanácsban (2. o.) — Pincehelyi tapasztalatok (3. o.) — Amíg nem késő ... (4. oldal.) Jelentés az őszi munkákról A hét végén lehullott csapadékmennyiség lehetővé tette, hogy megyénkben mindenütt meggyorsuljanak az őszi vetési munkák. Termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák eddig mintegy 45 000 hcldnyi vetőszántást végeztek, a talaj készen van, tehát lehet vetni. Iparkodni kell az őszi takarmánykeverék vetésével, a termelőszövetkezeteknél ugyanis az előirányzottnak csak 60—65 százalékát vetették el. Az ősziárpa vetése a termelőszövetkezeteknél befejezés előtt áll — a tavalyinál 600 holddal többet vetettek el ezideig. Az egyéni gazdák a tavalyi vetésterületnek csak 40 százalékát vetek ték el ősziárpáva). A búzavetés nagyon gyengén halad a termelőszövetkezeteknél, az egyénieknél is. A tsz-ek a vetésterv 17 az egyéniek viszont alig négy százalékának tettek eleget. A betakarítás közepes ütem ben halad. A burgonyabetaka rítás mintegy 93, a napraforgó betakarítása 94, a cukorrépa betakarítása 45—50, a kukoricatörés pedig 35—40 száza lókban történt meg ezideig a megyében. A kukoricatörés legjobban a szekszárdi és a bonyhádi járásban halad, leggyengébben a tamási és a dombóvári járásban. Cukorrépaszedésben legjobb a paksi járás, gyengén halad viszont ez a munka a dombóvári járásban. A napra forgószedés a gyönki járásban halad a legjobban a paksi járásban viszom érthetetlenül lessan végzik. A burgonyaszedés már mindenütt a befejezés előtt áll, ebben a munkában a szekszárdi járás van viszonylag elmaradva. A búzavetés mindenütt nagyon vontatottan halad, de különösen lassú ez a dombóvári és a bonyhádi járásban. Az ősziárpavetés üteme kielégítőnek mondható. Az őszimélyszántás és az istállótrágyázás a szekszárdi járás területén folyik lassan. Gépesített ár- és belvízvédelmi munkák ; A tavaszi ár -és belvizek károkat okoztak a Sió mentén, s hogy ezeket a jövőben elkerüljék, most jelentős mértékű csatornatisztítási és mélyítési munkák folynak. Képünk a Kakasd felől a Sióba vezető csatorna mélyítését és szélesítését végző kotrógépet mutatja be. A kotrógép szeptember 24-én kezdte , meg a munkát. ' A torkolat és a zombai út közötti részen a balparton már elvégezte a mélyítést, s most a jobbpartról szélesíti a csatornát, majd Kakasd felé halad tovább, amint ezen a szakaszon végzett. Naponta 800—900 köbméter földet mozgat meg a kotrógép. Október 25-ig befejezik a kenyérgabona vetését Megyénk állami gazdaságaiban hatalmas területen kell az idén is földbe tenni a jövőévi kenyér magját. Az eddigi jelentések alapján az állami gazdaságok mintegy 45—50 százalékban befejezték már a kenyérgabona veté. sét. Géczy Károly elvtárs, a Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronó- musa elmondotta, hogy a még visszalévö kenyérgabona vetését október 25-ig a megye vala mennyi állami gazdaságában befejezik. Különösen jól haladnak ezek a munkák a juhé- pusztai és a Kajmádi Állami Gazdaságban. Az őszí takarmánykeverék vetését 1500 az őszi árpa vetését pedig közel 3000 holdon már hetekkel ezelőtt befejezték. A vetések mellett jó ütemben halad a ka. pások betakarítása is. A Kanacsi Állami Gazdaság kivételével például a burgonya szedését mindenhol befejezték, felszedték, a cukorrépa mintegy 60 százalékát és 1000 holdon befejezték a kukorica törését. A kukoricatöréssel egy- időben halad a szár letakaritása is. A Sárközi Állami Gazdaságban 2, az Alsóleperdi Állami Gazdaságban 1, a Biritói Állami Gazdaságban pedig 2 darab szárvágásra átalakított kombájn dolgozik a kukoricaterületen. Az állami gazda. ságok eddig mintegy 60 százalékban teljesítették zöldsiló tervüket és egyedül a juhépusz- taiak fejezték be 3300 köbméter silótervüket. Közel 330 holdon termelnek paprikát jövőre a bogyiszlóiak Ilyenkor ősszel a szántás-vetés mindennapi gondjai mellett legtöbbet beszélnek Bogyiszlón a paprikáról. Ebbfyi az évben 270 holdon termeltek pirospaprikát. A termésátlagok 10—35 mázsa között váltakoztak s a legjobb termelők díjakat is nyertek paprikájukkal Szek- szárdon a megyei mezőgazda- sági kiállításon. A múlt héten a paprikatermelők gazdagyűlésen vettek részt, ahol megbeszélték a következő év termelési feladatait. A szerződéskötések már megindultak, legelső volt az Uj Élet Termelőszövetkezet 5 holdas paprikaterülettcl. A szerződéskötések eddigi eredményei azt mutatják, hogy a következő esztendőben közel 330 holdon termelnek paprikát a bogyiszlóiak. Keresztsortsan vetik a búzát Igyekeznek az őszi munkákkal a nagyszokolyi Béke Termelőszövetkezetben is, amit leginkább bizonyít az elvetett és soroló gabonatáblák, a felszedett cukorrépa, burgonya és napraforgó. A felsoroltakon kívül hozzáláttak már a kukorica szedéséhez is, amelyet igye keznek rövid időn belül befejezni. A termelőszövetkezet tagjai nemcsak azt tekintik céljuknak hogy mielőbb földbe kerüljön a mag, hanem azt is, hogy a következő évben minél nagyobb termést biztosítsanak maguknak. Ennek érdekében 46 hold őszi árpájukat és 72 hold búzájukat keresztsorosan vetették. A közeljövőben még 88 holdon fogják földbe tenni a búzát. A dombóvári ktsz-ek életéből Ruházati és Szolgáltató KTSZ Minden eddigit felülmúlt a versenylendület szeptemberben a Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói között. A megye szövetkezetei első féléves tervükkel lemaradtak és azért az elnök felhívta a tagságot, segítsék a megyét a lemaradás behozására, hogy országos viszonylatban ismét az élre kerüljenek a megye kisipari szövetkezetei. A szövetkezet tagjai lelkesen vállalták ezt és úgy dolgoztak, hogy 161 százalékra teljesítették a harmadik negyedéves tervet. Közvetlen a lakosság szükségleteire szóló tervet 125 százalékra teljesítette a szövetkezet. Moxsi Úttörő Tus: Eddig mintegY 450 000 forint értékű gabonát osztottak ki V. Szorgalmasan dolgoztak egész év folyamán a mözsi Úttörő Termelőszövetkezet tagjai, amelyet bizonyít többek között az is, hogy befejezték a napraforgó szedését, sőt a kötelező mennyiséget már le is adták. Becsületes munkájuk után valamennyien megkapták a megérdemelt jutalmat és ba a munkaegységre kiosztott búzát, árpát, zabot és egyebet átszámítjuk, akkor a tsz-tagok eddig körülbelül 450 000 forint ^értékű terményt kaptak. A terményen kívül természetesen jelentős a készpénzbeni részesedés is. A termelőszövetkezet tagjai mintegy 101 000 forint készpénzt kaptak, amelyből a szombati osztáskor 50 000 forint jutott. A termelőszövetkezet tagjai közül Nagy Imre és családja például közel 2000 forint, Papp Mihályné és családja 1800 forint, Seres Zsig- mond. aki egyedül dolgozik a tsz ben, 800 forint előleget kapott. A férfi konfekció részlegben 101 darab télikabátot készítettek terven felül, a női részlegben 1470 darab klott- nadrágot, 2000 darab női alsó ruhát, a cipészek pedig 202 pár női és férfi cipőt. Kiváló eredményt ért el az , Április 4" férfiszabó sportbrigád 177, a „Május 1" cipész sportbrigád 127 százalékos teljesítménnyel. A szövetkezet dolgozói — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére —vállalták, hogy éves tér. vüket november 30-ra befejezik. Faipari KTSZ Százharminc százalékra teljesítette harmadik negyedévi tér vét a Dombóvári Faipari KTSZ. Szép kivitelben készítik a szövetkezet dolgozói a jó minőségű „Palota" hálószobabútorokat. A 2. számú „Palota" sportbrigád terven felül hét „Palota" hálót készített el, egy nappal előbb, mint amikorra felajánlotta. A 3. sz. „Palota" brigád négy hálót ajánlott fel és hatot ké. szített el. A „Palota" 1-cs brigád felajánlásán felül egy hálószobagarnitúrát készített el. A helyi lakosság részére dolgozó brigád elsőrendű minőségben elkészítette időre a meg rendelt bútorokat és javításokat. Az üveges részleg — a hilladékanvag teljes felhasználásával — minden szolgáltatást elvégzett. Rövidesen a szövetkezet hét dolgozója nyeri el a „Szakma kiváló kisipari szövetkezeti dől. gozója’' címet. Lelkes versenynyel készülnek november 7-ét megünnepelni a szövetkezet dől gozói. Vállalták, hogy ekkorra befejezik egész évi tervüket. Vasipari KTSZ Jó eredményeket értek el a Dombóvári Vasipari KTSZ dolgozói is az elmúlt hónapban. Tervüket 121 százalékra teljesí tették. Nyolc tonna drótfonatot készítettek gxportra terven felül A dalmandi és a Szedresi Gép. állomáson csővázas gépszínt építettek fel. melynek prototípusát Gertner József műszaki vezető készítette el. A szövetkezet kőműves részlege az árvízsújtotta faddi Búzakalász Tsz gazdasági épületet és lakóházait építi újjáItt a Ricsovics kőműves brigád 187 százalékos teljesítményt ért el. Ács Dezső, aki az export sodronyfonatot készíti 237, Nagy Sándor lakatosbrigádja 265, a Gabb ácsbrigád 218, a Győrfi festő brigád 268, a 72 éves Zsilka Sándor esztergályos pedig 185 százalékra teljesítette szeptember havi tervét. Az írószövetség közgyűlése után Politikai, társadalmi de különösen irodalmi életünket az utóbbi időkben a viták teszik színessé, s talán nem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy töltik meg élettel: létezik, mozog. Életét, s talán így is mondhatnánk életrehivatott- ságát — beszéljünk csak az irodalomról, — mi sem fejezi ki jobban, minthogy a vita keretén belül nézetek, vélemények csapnak össze, s aki vitatkozik, vagy csak megkülönböztetett figyelemmel kíséri a vitákat, tisztában van vele, hogy végsősorban egy egészséges nézet minden sallangtól és könnjdí cifraságtól megfosztott valami fog maradni, ami hivatott lehet iránymutatásra irodalmi életünkben. Ezekben a vitákban irodalompolitikai küzdelmekben alakult ki az írók egység- bekovácsolódott frontja. Az írói egységben bekövetkezett fordulat 1954 októberében tör. tént, „amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Rajk-per hazugság, a jugoszlávok ellen hirdetett szent háború pedig rágalmakon koholmányokon alapul. „Ráeszméltek az írók, hogy művészetükkel, mellyel tiszta, boldogító cél szolgálatába álltak, tulajdonképpen bűnös terveket, hazugságokat, rágalmazókat szolgáltak, segi. tettek elő s megismerték, hogy mindaz, amit eddig szolgáltak, kétes és gyenge erkölcsi alapokon nyugszik .. Mj következhet ezután? — Csak az, hogy az írók ráébredve tévedésükre félreveze- tettségükre, megdöbbentek, elkeseredtek, s ez a döbbenet, elkeseredettség jellemezte az akkori irodalmat is. Több író belebetegedett e csalódásba az önmagával való meghason lásba de sokat ez sem szabadított meg a kíntól, kétség- beesetten vergődtek tehetetlenségükben, s ebben a lelki gyötrelemben született meg az a fogadalom, mely kimondja, hogy soha többé hazugságot, soha többé embertelenséget. Akkortájt szokás volt az írók magatartását moralizálásnak nevezni, „megbélyegezni, mint valami kispolgári nyavalyát". Ez a megítélés a felső pártszervek részéről általánosnak mondható volt, de a XX. kongresszus később igazolta az írók erkölcsi magatartását ... Mindebből persze nem ered az a következtetés, hogy az írók csalhatatlan váteszek, nem is itt kell talán keresni a magyarázatot gondolkozásukra, mellyel bizonyos idővel megelőzték korunkat, bár jóslásuk, előrelátásuk igazolva lett, hanem emberségükben, gondolkozásukban, melyről sokan megfeledkeztünk. Frakciósoknak, jobboldaliaknak bélyegeztük őket, — volt természetesen aki ilyen szándékkal emelt szót az őszinte hangok mellett, de egyesekkel nem szabad lett volna és nem szabad eztán se azonosítani az egész irodalmat, — holott csak a dolgok mélyére látása és lelkiismeretük késztette őket, hogy szót emeljenek az igazságtalanság, a visszaélés ellen. Mi is, lapunkon keresztül is elkövettük egy ízben azt a hibát, hogy alaposabb meggondolás nélkül foglaltunk állást, azonosítottuk irodalmunkat, — mely sok becsületes művel szolgálta eddig is az igaz ügyet, — egyes írók véleményével, s megfeledkeztünk arról, hogy az írók többsége eddig is becsületes munkát végzett, akik műveikkel igyekeztek szocialista építésünket a kommunista erkölcs alapján segíteni, alkotásaikban az emberségre, a becsületességre és mindarra tanítottak, ami erénye, jellemzője a kommunista embernek. Nem egy különc, magasabbrendű embernek — mert arra is rá kell ébrednünk, hogy nem vagyunk különbek más embereknél, — hanem olyan embernek amilyenek vala- j mennyien szeretnénk lenni érzéseinkben, cselekedeteinkben: kommunisták. A nemrég alakult Babits Mihály Irodalmi Társaság munkája alapján semmiesetre sem lehet lemérni az országos irodalomhoz hasonló, vagy azt még csak utánzó törekvéseket sem. A kezdeti nehézségekkel küszködő tagság csaknem minden erejét felőrölték az anyagi gondokkal való bajlódások a lap megjelentetésének gondjai, s jóformán visszhang nélkül vette tudomásul az irodalmi életben történteket, esetleg egy-két írásban található meg a szabadabb, szókimondóbb, őszintébb hang Éles vita azonban nem bontakozott ki. A pénteken este rendezendő irodalmi vita már remélhetőleg olyan légkörben zajlik, melyben mindenki meg akarja mondani és meg meri mondani őszintén nézeteit, mert csak így, ilyen formában tisztázhatjuk azokat a kérdéseket, amelyek még zavarosak. Az írói közgyűlésen nemcsak azért jelentős, mert az írók helytállásának helyessége igazolódott be, hanem azért is, mert irodalmi életünk új korszakát nyitja meg. Mert, bár szervezeti jellegű volt a közgyűlés napirendje e napirend korlátáit áttörte a nép mindenütt felbukkanó, felme- redező problémája és az írói felelősségérzet őszintesége, a magyar irodalom nagy, forradalmi hagyományaihoz méltóan országos szintre emelte és komoly politikai jellegűvé változtatta. E közgyűlésen beigazolódott, hogy az írók célja a szocializmus építése, a nép és haza érdekeinek megvédése. Kónya Lajos így fogalmazta ezt meg: „nem lettünk és nem leszünk hűtlenek eddigi elveinkhez és törekvéseinkhez. s ezután is mindent megteszünk a demokratizmusért, a törvényességért, köz életünk tisztaságáért, az emberi és irodalmi szabadságért, mindazokért a jogokért, melyekért embernek lenni érdemes írónak cselekedni kötelesség.”
