Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-10 / 239. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956 OKTOBER I«. Sepilov javaslata a szuezi kérdés megoldására a Biztonsági Tanácsban Sepilov interjúja az ül Gumhurija cimű egyiptomi lapban minemű döntést hozzunk a szóbanforgó angol—francia ja­vaslat tárgyában. Ronald Walker ausztráliai küldött támogatta az angol— francia határozati javaslatot amelyről azt mondotta hogy bi zonyos módosításokkal tárgya­lási alapul szolgálhat. Ting Fu-csang csankaisekista küldött szerint Egyiptom a csa torna államosításával megszeg­te az ENSZ alapokmányát. A hétfő délutáni ülés utolsó szónoka Spaak belga külügy­miniszter volt. Elítélte Egyip­tomot a Szuezi-csatorna álla­mosításáért, majd síkraszállt a londoni értekezlet 18 hatalmi határozata mellett és kérte Egyiptomot, hogy ezt szintén fo gadja el tárgyalási alapul. A Biztonsági Tanács nyilvá­nos ülésén beszédet mondott még Dulles amerikai és Po- povics jugoszláv külügyminisz­ter. Ezt követően a Biztonsági Tanács délután áttért a zárt ülésekre. Megkezdődött a Biztonsági Tanács keddi ülése Az Associated Press jelentése szerint kedden 14.39 órakor ült össze a Biztonsági Tanács New- yorkban hogy megtartsa ötö­dik ülését a szuezi-kérdésben. A Biztonsági Tanács hétfőn két ülést tartott. A délelőtti ülést Favzi egyiptomi és Sepi­lov szovjet külügyminiszter felszólalása töltötte ki. Sepilov szovjet külügymi­niszter hosszabb felszólalásá­ban fejtegette a szuezi prob­léma lényegét. Leszögezte, hogy a csatorna államosításának tör­vényessége vitán felül áll. Fran cfaország és Anglia szándéko­san keverte össze a csatorna tulajdonjogának, valamint igazgatásának kérdését. A Szov jetunió nem fogadhatja el azt az érvet, amely szerint a hajó- zás szabadsága a Szuezi-csator- nán nemzetközi igazgatást kö­vetel. Példaként Sepilov a Panama-csatornát hozta fel, amely szintén egyetlen állam (az Egyesült Államok) igazga­tása alatt áll, de ez mégsem sérti a forgalom szabadságát. A Szuezi-csatc.rna államosítása mondotta Sepilov — Egyiptom szuverenitásának területére tar tozik, a csatornán áthaladó hajózás szabadságát pedig nem zetközi egyezmény (az 1888-as konstantinápolyi szerződés) ga­rantálja, amelyet nem lehet nemzetközi értekezlet összehí­vása nélkül módosítani. A szovjet külügyminiszter ezután rámutatott, hogy a csa­tornát használók szövetségé­nek terve, amelynek jóváhagyó sát az angol—francia . határo­zati javaslat a Biztonsági Ta­nácstól kéri, összeegyeztethe­tetlen az ENSZ alapokmányá­val. Ez a terv nemcsak Egyip­tom szuverenitását tiporná láb­bal, hanem veszélyeztetné a hajózásnak a konstantinápolyi egyez­ményben biztosított szabad­ságát is. Sepilov a továbbiakban java­solta, hogy a Biztonsági Tanács állítson fel egy tárgyaló bizott­ságot, amelynek Egyiptom, az Egyesült Államok, Franciaor­szág, Nagy-Britannia, India és a Szovjetunió lenne tagja. Hoz­záfűzte, szó lehetne például egy nyolc ország képviselőiből adó bizottságról is, amelyben az előbb említett hat országon kivül helyet kapna Jugoszlávia és Irán, vagy Indonézia és Svédország olyképpen, hogy biztosítsák az álláspontok egyensúlyát. A bizottság azt a feladatot kaphatná, hogy elő­készítse a konstantinápolyi egyezmény helyére lépő és a hajózás szabadságát biztosító új egyezmény tervét. A hat- vágj' nyolchatalmi bizottság az új egyezmény tanulmányozására és jóváhagyására nemzetközi értekezletet szervezhetne a csa­tornát használó valamennyi or­szág részvételével. Sepilov három elvet sorolt fel, amely megállapodáshoz vezethet és az új egyezmény alapjául szolgálhat. Ezek a kö­vetkezők: 1. A hajózás szabadsága minden ország kereskedelmi és hadihajói számára a teljes egyenlőség alapján. Egyip­tom, amely a csatornát birto­kolja s igazgatja, köteles biz­tosítani a hajózás szabadsá­gát, a csatornának és berende­zéseinek biztonságát, köteles­sége. hogy a csatornát hajóz­ható állapotban tartsa, a ha­józási feltételeket javítsa. 2. Az egyezményt aláíró va lamennvi fél kötelezi magát, hogy semmi olyat nem tesz, amellyel a fenti elveket meg sértheti és a csatorna beren­dezéseiben anyagi károkat okozhat. A Szuezi-csatorna nem válhat ellenségeskedé­sek színterévé és nem vehető blokád alá. 3. Egyiptom és a Szuezi- csatornát használó országok között megfelelő együttműkó dési formákat kell bevezetni. Ahhoz, hogy a szuezi kérdést békésen megoldják — foly­tatta Sepilov — mindenekelőtt el kell ejteni az ultimátumok a katonai fenyegetések és a gazdasági nyomás politikáját. Sepilov kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács elé terjesz­tett angol—francia határozati javaslat nem a szuezi konflik­tus békés rendezésének szán­dékára utal, hanem ultimátum Egyiptom felé. Ezt a határozati javaslatot a Biztonsági Tanács nem fo­gadhatja el — mondotta befejezésül a szovjet külügyminiszter. Sepilov felszólalása után a délelőtti ülést berekesztették, majd a vitát délután — helyi idő szerint — 15.40 órakor folytatták. A délutáni ülés első felszó­lalója Belaunde perui küldött volt, aki egyelőre nem foglalt állást az angol—francia határo­zati javaslatot illetően és kije­lentette: reméli, hogy a Bizton sági Tanács zárt ülései sikert hoznak. Dzselal Abdoh irám küldött hangsúlyozta: a tanácskozások jelenlegi szakaszában el keil kerülni az angol—francia ha­tározati javaslat mindennemű megvitatását. Ha nagy vonalak ban sikerül megegyezésre jut­nunk az esetleges rendezés elvé ben - - mondotta — akkor min den valószínűség szerint nem lesz szükségünk arra, hogy bár Sepilov szovjet külügymi­niszter kizárólagos interjút adott az A1 Gumhurijának, az egyiptomi kormány félhivata­los lapjának. Az AFP jelentése szerint az interjúban kijelen­tette: „A béke oszthatatlan. A Szuezi-csatorna övezete ellen intézett bármiféle támadásnak igen komoly következményei lennének a világ békéjére. — Adott jel lehetne egy háborúra, amely beláthatatlan következ­ményekkel járhatna. Egyiptom nincs egyedül a harcban, ame­lyet folytat — tette hozzá. — Reykjavik (DPA). Reykjavik­ban, Izland fővárosában hétfőn megkezdődött az északi külügy miniszterek értekezlete. Az ér­tekezlet a Biztonsági Tanács egyik nem állandó helyének betöltésével foglalkozik. — E helyre Svédország Spanyolor­szág és Olaszország tart igényt. Svédország reméli, hogy az Ott, ahol a Szovjetek Palotája áll majd Irtar I. Frolov A moszkvaiak nagy lelkese­déssel vitatják meg a kormány­nak azt a határozatát, hogy új­ból meg kell kezdeni a Lenin tiszteletére létesítendő emlék­mű — a Szovjetek Palotájának építését, amely a Nagy Hon­védő Háború kitörésekor abba­maradt. Ugyancsak érdeklődés­sel olvassák a Szovjetek Palo­tája legújabb tervére kitűzött pályázat feltételeit. Mi történik most azon a területen, ahol ez a. gigászi létesítmény áll majd? ... A fakerítés mellett troli­buszok, autóbuszok, gépkocsik hosszú sora száguld el. A kerí­tésen belül pedig hatalmas be­tonteknő tárul szemünk elé amelyet nagy acél-oszloptalpak vesznek körül. Ez az épületnek az alapja, amelyet csaknem 20 évvel ezelőtt raktak le. Az évek során az alapgödör közepén tó keletkezett. Azon a reggelen, amikor erre jártunk, Önök biztosak lehetnek afelől, hogy támogatásban nem lesz hiány.” A szovjet miniszter kifejezte azonban azt a véleményét, hí gy végeredményben a szuezi válság békés megoldást nyer majd mert „meggyőződésem, hogy nem alkalmaznak erősza. kot Egyiptom ellen. Az erőszak alkalmazása egyébként sokkal veszélyesebb az agresszorok, mint a támadás áldozatai szá­mára” — mondta befejezésül. ENSZ közgyűlésében a szava­zásnál megkapja a többi északi ország támogatását. A reykijaviki értekezleten Izland képviselőjén kívül részt- vesz Unden svéd. Lange nor­vég, Törngreen finn külügymi­niszter és Christiansen dán íülügyminiszterhelyettes. „tengerészekkel” találkoztunk itt. Vaszilij Varlamov és Enriko ekszjuzan hetedik osztályos tanulók, egy rozzant tutajon „éppen világkörüli útra” indul­tak. Tőlük nem messze Viktor Antunov nyomdász és Vlagyi­mir Matulevics tizedik osztá­lyos tanuló egy kis hajót „bo­csátottak vízre”. Az építkezés színhelyének védőtöltésén a Moszkvai Vá­rosi Geodéziai Tröszt munka­társaival találkoztunk. P. Zavo- rotnyij földmérő technikus állt a teodolitnál. Annakidején a Moszkvái Állami Egyetem te­repkitűzésénél is dolgozott, most pedig újabb érdekfeszítő munka áll előtte. A földmérők megkezdték az egész terület feltérképezését. A helyszíni munkák után kezdődik meg a geodéziai térképek irodai ki­dolgozása. — A felmérést — mondotta P. Zavorotnyij — 1:5000 arány. ban végezzük. Ilyen nagymére­tű térképeket külön az épít­kezések számára készítenek. — Igyekszünk, hogy az egész munkát 10—12 nap alatt befe­jezzük. Megkezdődött az északi országok külügyminisztereinek értekezlete Csou En-laj Indiába látogat Uj Delhi (AFP). Jó forrásból közölték, hogy Csou-En-laj, a Kínai Népköztársaság minisz­terelnöke és külügyminisztere november vége felé Indiába lá­togat. A kínai népi kormány vezetője két hetet tölt Indiá­ban ebből négy napot Uj Del­hiben, ahol több megbeszélést folytat Nehru miniszterelnök­kel. A német békemozgalom a hadkötelezettség ellen Berlin (MTI). A német béke­mozgalom szövetségi értekezle­tet tartott Heidelbergben. Az értekezlet határozatában ki­mondta, hogy „a német béke- tnozgalom elutasít nemcsak a katonai szolgálat megkezdésére irányuló minden kényszert, ha nem bármilyen ezt pótló szolgá latot is, akár polgári, akár ka­tonai alapon álljon is az.“ Az értekezlet hasonló értelmű ha­tározattal fordult a szövetségi kormányhoz is. Angliában megkezdték kereskedelmi célra az atomenergia termelését A Daily Express jelentette, hogy a múlt héten a nemré­gen elkészült Calder Hall-i atomerőműben „titokban“ meg­kezdték a villanyáram termelé­sét kereskedelmi célokra. Az energiát világításra és fűtésre használják fel. A Calder Hall-i telepet csak október 17-én kapcsolják be az országos vil­lanyhálózatba. Irak nem szab leltételeket a Jordániának nyújtandó, segélyhez Damaszkusz (AFP). „Ünnepé lyesen kijelentem, hogy azok a híresztelések, amelyek szerint Irak bizonyos feltételeket szab­na a Jordániának nyújtandó pénzügyi és katonai segéllyel kapcsolatban, minden alapot nélkülöznek” — jelentette ki a Damaszkuszban tartózkodó Abdul Hadi jordániai külügy­miniszter. Abdel Dzsalil el Raui, Irak damaszkuszi követe a maga részéről kijelentette, hogy „ezek a híresztelések teljesen hamisak s céljuk az, hogy meg­osszák az arab országokat”. Felavatták Balatonfüreden Rabindranath Tagore szobrát Kedden délelőtt Balatonfüre­den ünnepélyesen felavatták a nagy hindu költő Rabindranath Tagore szobrát. A költő har­minc évvel ezelőtt a híres ma­gyar fürdőhélyen talált gyógyu­lást betegségére. Gyógyulásé ■ •nak emlékére a füredi sétá­nyon egy fát is elültetett. E fa előtt avatták fel az indiai kor­mány ajándékaként kapott mellszobrot. A szoboravató ünnepségen megjelent többek között Kris­tóf István, a Népköztársaság Elnöki tanácsának titkára, Darvas József népművelési mi­niszter, Szarka Károly külügy­miniszterhelyettes, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhe­lyettes. Részt vett az ünnepségen A. K. Csanda az Indiai Köztár­saság külügyminiszterhelyette­se, hazánkban tartózkodó indiai kulturális delegáció vezetője, K. P. S. Menőn, az indiai köz­társaság budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott mi­nisztere, valamint a követség tagjai. Az NDK kormányának nyilatkozata a Saar-vidék kérdéséről Berlin (MTI). A Német De­mokratikus Köztársaság kor­mánya nyilatkozatot tett a Nyugat-Németország és Fran­ciaország között létrejött Saar- megállapodásról. A nyilatkozat bevezetőben hangoztatja, hogy a megállapodás a monopolisták közötti sakkjátszma eredmé­nye, amely nem egyeztethető össze sem a német, sem a fran­cia nép érdekeivel és ellentét­ben áll a Saar-vidék lakossá­gának akaratával is. A Német Demokratikus Köz­társaság kormányának nyilat­kozata ezt követően kijelenti, hogy „a Saar-vidéknek, Német­ország egy részének sorsa ossz. német ügy, s az is marad. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya ezért nem is­merheti el a Szövetségi Köztár­saság és Franciaország kor­mánya között a Saar-vidékről kötött megállapodást. Mint­hogy Németország területén je­lenleg két szuverén német ál­lam létezik, a Saar-kérdés meg oldása Franciaországgal csakis a Német Demokratikus Köztár­saság és a Saar-vidék kormá. nyával történő tárgyalások út­ján rendezhető”. Megalakult a szovjet—francia parlamenti csoport Moszkva (TASZSZ). Moszk­vában ezév október 6-án ülést tartott a Szovjetunió Leg felső Tanácsa küldöttségeinek csoportja. Az ülésen megvitat­ták a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa és a francia parlament képviselői közötti parlamenti kapcsolatok bővítésének kérdé­seit a szovjet—francia kapcso­latok fejlesztése érdekében. » Az ülés valamennyi résztve­vője megelégedését fejezte ki, hegy a francia parlament nem­zetgyűlése és köztársasági taná csa mellett francia—szovjet csoportok alakulnak. Az ülés egyhangúlag határo­zatot hozott arra vonatkozólag, hogy az Interparlamentáris Unió szovjet parlamenti cso­portja mellett szovjet—fran­cia parlamenti csoport alakul­jon. Az ülés résztvevői kifeje­zésre juttatták azt az óhajukat, hegy ebben az évben Moszkvá­ban vagy Párizsban találkozza­nak a francia—szovjet parla­menti csoportok képviselői a két ország parlamenti tevé­kenységének kölcsönös megis­merése, valamint a szovjet és a francia nép barátságának megszilárdítása érdekében. Megtartotta első ülését a Szuezi-csatornát használók szövetségének igazgató tanácsa London (AFP). A Szuezi-csa­tornát használók szövetségének igazgató tanácsa kedden dél­előtt megtartotta első ülését a londoni Lacaster Houseban. A tanács napirendjén a követke­ző kérdések szerepeltek: a) az ügyvezető igazgató megválasztása b) a pénzügyi bizottság beszá mólójának tanulmányozása a szövetség ideiglenes és állandó költségvetésről. c) a tengeri szállítások kér­désével foglalkozó bizottság be számolójának megvizsgálása. Ez a beszámoló a csatornán át­menő forgalom kérdésével, ne­vezetesen az áthajózási illeté­kek kifizetésével foglalkozik. d) a szövetség székhelyének kijelölése. Az igazgató tanács jelenleg hat ország (Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Olaszország, Irán és Norvégia) képviselőiből áll. He tedik tagját később választják meg. Az agresszió fogalmának meghatározására alakult külön ENSZ-bizottság megkezdte munkáját Newyork (TASZSZ). New- yorkban október 8-án alakult külön ENSZ-bi2»ttság, amelyet az ENSZ-közgyűlés IX. ülés­szaka határozatának megfele­lően hoztak létre. 19 állam tartozik a bizottsághoz, köztük a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia az Egyesült Államok Franciaor­szág és Szíria. A bizottságnak tervezetet kell kidolgoznia az agresszió fogalmának meghatá­rozására és a tervezetet jelenté sével együtt a közgyűlés no­vember 12-én Newyorkban megnyíló XI. ülésszaka elé kell terjesztenie. A bizottság első ülésén P. D. Morozov, a Szovjetunió képvi­selője rámutatott, hogy az ülésen résztvevő csangkajsek- ista a valóságban nem képvi­sel senkit és Kína egyedüli tör­vényes képviselője csakis az a személy lehet, akit erre a Kí­nai Népköztársaság kormánya felhatalmazott. Ez a tűrhetet­len helyzet — jelentette ki a Szovjetunió képviselője — is métszemléltetőenkiemeli, meny nyire sérti az ENSZ tekintélyét, hogy bizonyos körök megkísér­lik megakadályozni a nagy lií- iiai nép igazi képviselőit abban, hogy elfoglalják jogos helyüket az ENSZ minden szervezeté­ben. Jugoszlávia, . Lengyelország és Csehszlovákia küldöttsége támogatta a Szovjetunió kül­döttének felszólalását. Gyors ütemben fejlődik a csehszlovák repülőgépgyártás A háború előtti viszonyokhoz képest gyors ütemben fejlődik a csehszlovák repülőgépgyártás amely ma már valóságos nagy. ipart jelent Csehszlovákiában. A repülőgépgyárak az első öt­éves terv folyamán elsajátítot­ták a rendkívül bonyolult és műszaki szempontból igen igé­nyes repülőgépek sorozatgyár­tását. A csehszlovák repülőgép. gyárakban ma már a legkülön­bözőbb repülőgépeket gyártják, beleszámítva a lökhajtásosakat is. A közelmúltban elvégezte próbarepülését az első IL—14- típusú kétmotoros utasszállfló- repülőgép. Hasonló típusú gé­peket csak a Szovjetunióban. az Amerikai Egyesült Államok­ban, Angliában és Franciaor­szágban gyártanak.

Next

/
Thumbnails
Contents