Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-04 / 234. szám

TOLNAI NAPLÓ 1956. OKTÓBER 4. Újabb vélemények Garay lános válogatott műveiről Mint köztudomású, az év közepén igen Íz­léses kivitelben megjelent Garay János válo­gatott művei a Megyei Könyvtár kiadásában. Egyízben már közöltük Csányi László kritiká. ját majd pedig a Sárköz című folyóiratban Cséke Miklós írt a válogatás hibáiról és eré­nyeiről. Azóta rnár foglalkozott a mű megjele­nésének erényeivel és hibáival az Esti Buda­pest, a Művelt Nép. Szerkesztőségünkhöz is újabb vélemények érkezetek. Az egyik a Könyvtáros, a másik pedig a Népművelés című szaklapban látott napvilágot. Erősen kísért, hogy a készenálló „előre­gyártóit” szót alkalmazzuk Garayra: „egy- könyvű ember” — ha nem volna sokkal, sok­kal több ennél, egyetlen szál kötetet kitevő irodalmi művei ellenére is. Hiszen ha csupán ,Az obsitos”-t írta volna is, méltán helyet fog­lalhatnak a legnagyobbak sorában, pedig nem volt könnyű költőnek lenni Arany, Petőfi, Vö­rösmarty mellett, s prózaírónak Eötvös József és Kossuth kortársaként. Mégis költő volt tes­testől lelkestől — és újságíró. De egyik hiva­tása sem biztosította megélhetését és családjá­val együtt olyan nyomorban élt, hogy az Arad várába zárt politikai foglyok egymás közötti gyűjtéséből származott 61 forint is enyhíteni tudta gondjait... « Szekszárd szülötte volt, s a kadarvesszős szekszárdi „Héthalom” sokszor megihlette. Amellett sok-sok, lelke mélyéből fakadt balla­dát hazafias költeményt írt és szerelmi lírá­jának is volt számos tisztalelkű megnyilatko­zása. Ám művei lassan-lassan elhalványultak. Egyik versének hőse, „Kont, a kemény vitéz” ugyan még hosszú ideig mutatott példát ifjúsá- ságunknak hősi helytállásra.. Az obsotos „nagy derék vitéze”, Háry János pedig örökre bevonul a magyar mesevilág Pantheonjába és most már csak ezzel kapcsolatban emlegetik Garayt. Annál tiszteletreméltóbb a szekszárdi Megyei Könyvtártól, hogy legszebb, legmara­dandóbb műveiből egy kötetrevaló válogatást adott közre így emlékeztetvén az országot Szekszárd nagy fiára. Akár a könyvtár saját anyagi erejéből futotta erre a könyvre, akár a megye vagy a város segített, a mű megjelenése annak bizonyítéka, hogy jó kezekben van a kultúra ápolása, ahol a szorosan vett köteles­ségteljesítésen felül is jut idő, pénz és munka ilyen kultúrális tettekre. KUSSINSZKY ENDRE 0 Egy rendkívül Ízléses kiállítású könyv je­lent meg a Tolna megyei tanács megyei könyv­tárának kiadásában: Garay János válogatott művei. Ezzel a kiadással Szekszárd város hódol költő fia emlékének, s azzal a szerető büszke­séggel adja az olvasó kezébe, amellyel az utó­dok szokták körülfonni azt a nagy elődöt, aki­tői sosem szűnnek meg tanulni. Garay nem volt költőóriás. De azok közé a poéták közé tartozik — mint ahogy a kötet előszava is megjegyzi — „akik műveikkel nem hasítottak ugyan új barázdát az irodalom te­rén, habár olykor olykor mélyebbre is szántot­ták elődeiknél, a haladó magatartásukkal és hevülő hazaszeretetükkel még ma is példaként állhatnak előttünk”. Igen, Garay költészeté- neka lobogó, fenntartásnélküli hazaszeretet az a vonása, amelyért elsősorban méltó arra, hogy nemcsak Tolna megye, hanem az egész ma­gyar olvasótársadalom ápolja emlékét. Nem is az itt a feladatunk, hogy a költő munkásságát méltassuk. Inkább ennek a most napvilágot látott kis kötetnek a megjelenési körülményeiről szeretnénk néhány szót ejteni. Ugyanis ... nem lehet *hneghatottság nélkül kézbevenni ezt a könyvet. Nem lehet megille- tődés nélkül olvasni az előszóban, hogy a két­ezer példányban megjelent Garay-kiadásnak mennyi bábája volt: a Tolna megyei Tanács, Szekszárd Városi Tanács, a Járási Tanács, a Babits Mihály Irodalmi Társaság, a TTIT, több szekszárdi vállalat, üzem és intézmény. Re- ménytkeltő és boldogító tudat ez. Felszítja azt a reményünket, hogy Szekszárd példája raga­dós lesz, más városok, megyék, tanácsok vál­lalatok és üzemek is kedvet kapnak, hogy nemes lokálpatriotizmussal kihasználva a szű- kebb hazájuk nyújtotta lehetőségeket, kézzel­fogható produktumokkal bizonyítsák: szívvel, szeretettel, kegyelettel őrzik a magyar kultúra jelent és jövőt építő hagyományait. TÓTH ILONA 1798. októ­ber 4-én szü­letett Kecz- kés Károly mérnök, az or szagos építési főigazgatóság főmérnöke. So kát foglalko­zott a Tisza-szabályozás ügyei­vel. 1847-ben kinevezték a Tiszavölgyi Társulat főmérnö­kévé. Még abban az évben ki­adta a jelentős tanulmányát a Tiszáról. De nemcsak ezzel a művével, hanem az árvíz elleni védekezés és a Tisza-szabályo­zás terén is kiváló érdemeket szerzett. Működése a Tiszávai kapcsolatban a szabadságharc kitörésekor megszűnt, mint ahogyan az egész Tisza-szabá­lyozás elakadt. 1855-ben megbi zást kapott, hogy a „Vidra’“ nevű állami kotróhajón állít­sa fel saját találmányú és sza­badalmazott készülékét. Kecz- késnek ez a találmánya ab­ból állt, hogy a kotróval ki­emelt anyagot nem kellett kü­lön sárhajókba rakni, hanem az egy, a partig kiérő végtelen szalagra hullt, amely aztán egyenesen a partra rakta. Keczkés tanulmányát ki is pró­bálták, és az annyira bevált, hogy az osztrák kormány száz­ezer forintért akarta megvenni. A szükséges módosításokat Keczkés mór nem hajthatta végre találmányán, mert köz­ben meghalt. Özvegye a talál­mányt nem tudta értékesíteni, a szabadalom is elévült, és Keczkés családja nem csak, hogy semmit nem kapott, de még a találmány terveit sem kapta vissza. Keczkés Károly sokoldalú mérnök volt. Foglal­kozott a léghajózás problémá­jával is, de erre vonatkozó szá­mításai és tervei is elvesztek. ÍREK — Értékes leletre bukkan», k Váralján. A községben megta­lálták a letűnt feudális világ egy érdekes, ott felejtett évszá­zados emlékét: a derest. Mint tudvalévő, az uraság jobbá­gyát ezzel büntette meg, ha nem adózott, vagy ha a császár emberét nem süvegelte meg. — Húsz barátsági kört szer­vezett eddig a bonyhádi járás MSZT-szervezete a Szovjet­unió és népének megismerteté­se, a két nép közötti barátság elmélyítése érdekében. E barát­sági körökön a hallgatóságot megismertetik a Szovjetunió történelmével, földrajzával, iro­dalmával. — Beszéljünk komolytalanul címmel gyűjtötte össze Kellér Dezső az elmúlt 12 év alatt el­mondott legsikeresebb konfe- ranszéit. — Megjelenik Dumas: A há­rom testőr című regénye az Olcsó Könyvtár sorozatban há­rom kötetben. — Móricz színmüvet muta­tott be tegnap este a Pécsi Nem zeti Színház Bonyhádon a kul- túrházban. A Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül című négyfel- vonásos színművet a közönség örömmel fogadta. — Az aradi vértanúkról em­lékeznek meg- október 6-án este Bonyhádon a kultúrház- ban. A járási kultúrház művész- együttese ezután ünnepi vacso­rát ad a kultúrház műkedvelői­nek. — Szüreti mulatságot rendez nek október 7-én Bátaszéken a DISZ-alapszervezet fiataljai. — Orosz nyelvtanfolyamokat szerveznek a bonyhádi járás községeiben. A szervezés sike­rét igazolja, hogy a Bonyhádi Cipőgyárban már eddig 10 hall­gató jelentkezett a tanfolyam­ra, a nagymányoki vájártanuló iskolában ebben az évben há­rom tanfolyamot indítottak, egy haladót, és két kezdőt. 1848—49-es szabadságharcunk emlékei a szekszárdi múzeumban A Hazafias Népfront Bizottság Tolna megyei szervezete segítségével a szekszárdi múzeum rendezésében új kiállítás nyílik október 7-én (vasárnap) délelőtt Szekszárdon: 1848—49 emléke kel életre a múzeum kiállítási csarnokában elhelye­zett emléktárgyakban. A kiállítást egyben a Nemzetközi Mú­zeumi Napok október 7-ével kezdődő, egy hetes ciklusát hivatott ünnepélyesebbé tenni A megnyitó műsora: 1. A Garay János Általános Gimnázium énekkara Bodonyi Ferenc gimnáziumi tanár vezényletével 48-as hazafias dalokat ad elő. 2. Ünnepi beszéd (rövid megnyitó). Tartja Hunyadi Károly, a Hazafias Népfrontbizottság Tolna megyei titkára. 3. Szózat. Énekli a Garay J ános Általános Gimnázium énekkara. 4. Tárlatvezetés. Irányítja I>r. Mészáros Gyula, a múzeum vezetője. Hisszük, hogy drága történelmi ereklyéink Tolna megyé­re vonatkozó emlék anyagának bemutatását ifjúságunk és dolgozó népünk szívesen tekinti meg. Az ünnepélyes meg­nyitóra belépődíj nincs. MOZI Garay Filmszínház. Október 4—7-ig: a „Tanár úr kérem'' című magyar film kerül be­mutatásra. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 óra­kor. Hétköznap fél 6 és 8 óra­kor. Jf d őj ár ás Várható időjárás csütörtö­kön: felhőátvonulások, több helyen, elsősorban nyugaton eső, helyenkint zivatar. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet: 11—14, legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton 19—22, keleten 23—27 fok Apróhirdetések JÖKARBAN levő 250 cm3-es NSU motorkerékpár eladó. — Hőgyész, Gerhárdt testvérek. SPORT A 7-es és a 8-as száma Sportrejt vényünk nyertesei Az ein- üt két hétben sok meglepetés született a megyei labdarúgcbajnokságban. Ez meglátszott a 7-es és a 8-as számú Sportrejtvény-szelvé- nyek találatain is. Egyedül csak Tavali János őcsényi ol­vasónknak sikerült 19 találatot elérni. így ő nyerte az I. díjat, egy darab fényképezőgépet. A II. díjat. Csapiáros Lajos szek­szárdi olvasónk nyerte, 16 talá­latával, egy darab ébresztőóra A III. díjat, egy darab villany­vasalót Balázs Lajos bonyhádi olvasónk nyerte, ugyancsak 16 találatával. A IV. díjat, egy darab villanyfőzőlapot ifj. Klem Ádám nagymányoki ol­vasónk nyerte, aki 15 találatot ért el. Deák Ida szekszárdi és Toronyi Géza bátaszéki olva­sónk 14—14 találattal egy-egy töltőtollat nyertek. A nyereménytárgyak a mai naptól kezdve átvehetők szer­kesztőségünkben. Jobb találatot értek el: (13) Tresch János Nagymányok, MIadencsics Lajos Tolna, Ab­rakául János Tolna. 12 talála­tot: Bandi János Szekszárd, Farkas Károly Paks, Győrök Imre Dunaföldvár, Gaál János Dunaföldvár, ifj. Gáifi Dezső Tolna, Hermann György Báta- szék, Kocsis József Dombóvár, Knoch Jenő Szekszárd, Nagy Gábor Szekszárd, Németh Mi­hály Nagymányok, Pókai Jó­zsef Szekszárd, Parti Mihály Tolna, Tornyos István Szelc- szárd, ifj. Tomecskó Frigyes Tolna. 11 találatot: Tóth János Tolna, Tornóczky Ferenc Tolna, Tamás János Dombóvár. Szabó Erzsébet Dombóvár, Sudár Géza Tolna, Réti Gyula Domb­óvár, id Révész Fergnc Duna­földvár, Pasinszky János Fadd, Pálfi András Nagymányok, Peleer Mihály Tolna, Öhmül- ler János Bátaapáti. Dombóvári Törekvés—Dunaföldvár! Honvéd 4:0 (OK)) * I. II. in. IV. V. 1 Franciaország—Magyarország 1xx2 x2 1x2 2i 12 2 3 Kaposvári Kinizsi—Bp. Szikra 1x22 1 X 1 X 1 12 Budafoki Építők—Komlói Bányász xx22 2x x2 x1 12 4 5 T. Szállítók—Nagykanizsai B. 11XX xl 1 X 1 X 1 X Váci Bástya—Zalaegerszegi—D. un 1 1 xl 1X Vasas Dinamó—Szikra Gázművek 111x 1X 1 1 12 7 Gödöllői Dózsa—Diósgyőri Vasas x222 * 2x 2 2 x2 8 Miskolci T.—Salgótarjáni Vasas 11 XX 12 1 xl x2 V Triestina—Torino 1xxx X 1x2 1 X 1 X 10 3uventus—Sampdoria 1122 xl x2 2 t X 11 Palermo—Internazionale 11x2 x1 1x 2x 2x 12 Bologna—Lazio 11 XX 12 1 xl *1x A TOLNA MEGYEI Húsipari Vállalat (Szekszárd, Keselyűst- út) felvételre keres vizsgázott gépészt. Jelentkezni lehet: hiva talos idő alatt a Vágóhídnál. Dombóvár, 600 néző. Vezette: Babits. Dombóvár: Egyed—Kaposi. Nagy, Halmosi—Kalmár, Báli —Gelencsér, Hurrái, Gebhardt, Kelenfi, Simcnfalvi. Dunaföldvár: Kovacsics— Horváth, Erdélyi, Dunai—Zö- rényi, Takács—Szatmári, Nich- ter, Szigeti, Szabó, Kiss. Az első negyedórában a Tö­rekvés támad többet. Gelen­csérnek már a 10. percben nagy helyzete van, de 5 méterről fölé lő. Nem sokkal később Simon- falvi hanyatvetődve lő fölé. Kovacsicsnak kétszer is nagy üggyel-bajjal áíkerül csak ki­szedni a sarokba tartó labdát. A vendégcsapat ritkán veszé­lyeztet. TOTO TANÁCSADÁS Az l-es oszlopban közöljük a szekszárdi Totózóba szerda estig beérkezett Valamennyi pótmérkőzésen a pályaválasztók esélyesek. A II. félidő 3. percében Kiss jól eltalált lövését Egyed védi. A 6. percben születik az első gól. Simonfalvi elfut, bead, Gebhardt és Dunai ugrik fe­jelni, Kovacsics kifut kapujá­ból és Dunai fejéről a hálóba hull a labda, 1:0. (Öngól). A következő percekben a vendé­gek rohamoznak, de Egyed a helyén van. A 13. percben Kiss tut el gólt ígérőén, de lövése mellé száll. A 23. percben Geb­hardt kiugrik, a vendégcsapat védelme leáll, lest vitat és Géb hardt a kifutó Kovacsics mel­lett gólt lő, 2:0. A gól után sok a szabálytalanság mindkét részről. A 40. percben Geb­hardt lő szép gólt, majd az utolsó percben Hurrái állítja be a végeredményt, 4:0. Bírálat: A Törekvésnek nem ment a játék úgy, ahogy kel­lett volna. Dunaföldvár úgy indult, hogy nincs veszteni­valója. A csapkodó játékot a Törekvés átvette a helyett, hogy szép játékot mutatott volna. A hazaiak győzelme ilyen arányban is megérdemelt. Jók: Nagy, Kalmár, Geb­hardt és Báli, illetve Erdélyi, Zörényi, Nichter és Kiss. Sebők Gyula levelező. .csak egy pecsétet kérek, oltás nem fontos!“ Mint orvostanhallgató, — nyári kórházi gyakorlaton ton voltam egy kór­ház sebészeti osztályán. — Az ambulancián üldögéltünk néhány kollégámmal, mikor egy asszony jött fel sietve a lépcsőn, kézenfogva vezetett egy 8 év körüli kisfiút. A kis­fiú egész ruházata csak egy tornanadrág volt mezítláb lépkedett édesanyja melleit. Kettőjük elbeszéléséből a kö­vetkező derült ki: A kisfiú egy hete futballo­zott a réten és felsértette a lábát. A sérülés jelentéktelen volt, félig-meddig már be is gyógyult. Néhány napja azon­ban mind nehezebben tudja kinyitni a száját és olyan fur­csán mosolyog. Tegnap este és ma reggel görcsroham fogta el, szája elkékült, fulladozott. Ez ijesztette meg édesanyját és a szomszédok tanácsára el­hozta fiát a sebészetre. A kisfiú ezután bevonult az inspekciós orvossal a vizs­gálószobába. Én pedig kint beszélgettem az édesanyjával. Kisvártatva nyílik az ajtó, egy kollégám szól, hogy azon­nal jöjjek be. Bent megdöb­bentő látvány fogadott. Az a kisfiú, aki az előbb még a saját lábán jött el, be­szélgetett, a vizsgálóasztalon hirtelen rohamot kapott és pár perc múlva meg is halt. Első találkozásom a teta­nusszal. A bemutatkozás oly félelmetes volt hogy örökre megjegyeztem magamnak. A tetanusz kórokozója éppoly parányi, mint a többi kóroko. zó, azonban igen veszedelmes két okból is. Egyik tulajdon­sága az hogy nehezen pusz­títható el. Az időjárás viszon­tagságait évekig is etűri, trá­gyában, földben kitiűnően érzi magát, de megél az út porában is. Főleg a zárt sérüléseket szereti, ahol levegő nem jut­hat hozzá. Itt mutatja be második kel­lemetlen tulajdonságát a méreg termelést. Bármily kicsiny is, az a sérülés, a kórokozó oly hatékony mérget tud termelni hogy a beteg életébe kerül. A betegek 70—80 százaléka meghal. A kórokozó nem fejti ki rögtön mérgező hatását, ha­nem körülbelül egy-két hétig lappang, de előfordul három- tól-negyven napig tartó lap- pangási idő is. Első tünete a betegségnek a szájzár. A be­teg kezdetben nehezen, ké­sőbb pedig alig tudja a száját kinyitni, a szemöldökívek fel­felé húzódnak és az arcra torz mosoly ül. Később a végtagok és a törzs is fájdalmasan meg merevednek. A fej, nyak és hát ívben hátrahajlik. Idő­közönként fájdalmas görcs­hullám vonul végig a testen fulladásos rohammal egybe­kötve. Ez jöhet minden külső inger nélkül is, de kiválthatja hirtelen felvillanó fény, han­gos beszéd, ajtócsapkodás stb. Épp ezért a tetanuszos betegek elsötétített szobában fekszenek, lehetőleg a kórház azon zugában mely a zajtól távol esik. Ritka a fenti eset, mikor három-négy görcsroham vé­gez a beteggel, gyakoribb az, hogy hetekig mozdulatlanul fekszik fájdalmas görcsök kö­zepette. Az öntudat mindvé­gig tiszta, a beteg érzi a fáj- g dalmakat, de jajgatni sem tud, mert a gégeizmok gör­csösen összehúzódnak. Helyes tehát az az intézke­dés, mely kötelezővé teszi minden olyan sportoló teta­nusz elleni védőoltását, aki különösen ki van téve a fer­tőzésnek. A címről sok sportoló ma­gára ismerhet, ki ezekkel a szavakkal nyit be a rendelő­be. Titokban reméli hátha megússza valahogy. — Akad olyan is, aki kijelenti, hogy nem hagyja beoltani magát,, inkább abbahagyja a sporto­lást. — Hagyja abba, — ez a vá­laszunk. — Hiába tartja, ked­ves sporttárs feleslegesnek az oltást, mi akkor is beoltjuk. Talán e rövid kis írásból meg érti hogy jót akartunk, mert a védőoltások már sok ember nek mentették meg az életét. De pecséttől még nem gyó­gyult meg senki. DR. SZALAI ISTVÁN TOLNAI NAPLÓ Az MDP Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRÉ JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napió Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20—1:1. Kiadóhivatal telefonszáma: 20—11. A szerkesztőség és kiadóhivatal clme; Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Htrlaposztáiya és a hfrlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetést díj: 11 Fi. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Syomdáért felel: Odepká Rezső. Telefon: 21—21. Oi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents