Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-05 / 235. szám

Viláír "kiéné A-»»-*----­T olnai M Egyetemi Kőnyvt&i PÖC& A HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956. OKTOBER 5 Színvonalasabb, eredményesebb pártoktatást Már csak rövid idő választ el bennünket a pártoktatási év megkezdésétől, mely íontos ese­ményt jelent pártszervezeteink életében. A pártoktatás mindig nagy jelentőséggel birt a mar. xista—leninista ideológia ter­jesztésében, a dolgozók politikai nevelésében. De különösen meg nőtt a jelentősége most az SZKP XX. kongresszusa és pártunk Központi Vezetőségé, nek júliusi határozata után, — amikor a személyi kultusz és következményei — a gazdasági, párt és közéletben elkövetett hibák fogyatékosságok — fel­számolása, a szocialista demok­ratizmus kiszélesítése van fo­lyamatban. Amikor a lenini demokratizmus és az SZKP XX. kongresszusának légköre új gondolatok, új szemléleti módra serkenti dolgozóinkat, elsősorban a párt aktivistáit, tagjait. A dolgozók, akik gyor­sabb hibarnentesebb fejlődést, új munkasikereket kívánnak, egyre többet beszélnek és vitat­koznak a mindennapi élet kér. déseiről, a bürokratizmus az életszínvonal, az osztályharc, a párt, állami és gazdasági élet problémáiról. Világosan akar­nak látni ezekben a kérdések­ben és részt akarnak venni megoldásukban. A pártpropaganda van hi- vatva választ adni ezekre a kérdésekre, de ez van hivatva arra is, hogy ideológiai harcban szétzúzza a fejlődést gátló, a régihez ragaszkodó megcsonto. sodott nézeteket. Ahhoz, hogy pártpropagandánk megfeleljen ezeknek a követelményeknek, arra van szükség, hogy fel­számoljuk pártpropagandánk fogyatékosságait, elsősorban a személyi kultusz káros hatását, az elméleti tunyaságot, a dog- matizmust, betűrágást stb., hogy pártpropagandánk és így pártoktatásunk is többet fog­lalkozzon a dolgozókat közvet­lenül érintő és foglalkoztató párt, állami és gazdasági mun­ka kérdéseivel. Ehhez teremti meg az alapot a Központi Vezetőség júniusi határozata, mely létrehozta az időszerű kérdések és a gazda­sági ismeretek tanfolyamait, s módosította a marxizmus— leninizmus alapjai tanfolya­mok tematikáját. Ez lehetővé teszi, hogy pártoktatásunk job­ban kapcsolódjon és segítse a napi gyakorlati.feladatok meg. oldását. De a Központi Vezető­ség határozata csak a lehetősé­get teremti meg a pártoktatás új alapokra való helyezéséhez. Az, hogy e határozat hogyan válik valósággá, nagymérték­ben a propagandisták, elsősor­ban a vezető propagandisták, képzettségétől, felkészültségétől függ. „Semilyen ellenőrzés, semmiféle program nem képes megváltoztatni a foglalkozások­nak azt az irányát, mely az elő. adói kar összetételétől függően alakul ki” — tanítja Lenin elv- társ. Az előző évekhez viszonyítva, megyénkben javult a pártokta­tás előkészítése. Pártbizottsá gaink nagyobb gondot fordítót tak a propagandisták kiváloga­tására és ennek következtében javult a pártoktatás előadói gárdájának összetétele. — Na­gyobb számban bízták meg pro. paganda munkával értelmiségi párttagokat, elsősorban agronó- musokat, műszakiakat. A régi hibát azonban nem sikerült tel­jes egészében felszámolni. Még nem sikerült mindenütt elérni, hogy pártszervezeteink és bi­zottságaink a tanfolyamok szer­vezésénél abból induljanak ki, hogy mennyi és milyen képzett ségű propagandista áll rendel­kezésre. Ugyanakkor több he­lyen figyelmen kívül hagyták az egyes tanfolyamok követel­ményeit is. Ennek következté­ben több propagandistát kép­zettségét meghaladó oktatási fokra osztottak be előadónak. Különösen vonatkozik ez az „Időszerű kérdések” tanfolya­maira, melyeknek tematikáját nemcsak egyes pártszerveze­teink de járási pártbizottsá. gaink is lebecsülték és a figyel­meztetések ellenére is a gyen­gébb képzettségű propagandis­tákat irányították ide. Noha ezeknek a tanfolyamoknak a vezetése olyan propagandistá­kat követel, akik tájékozódni tudnak a napi pártpolitikai, — gazdasági és nemzetközi ese­ményekben. Tudnak önállóan állást foglalni, és a központi irányelvek alapján a helyi po­litikát, a helyi feladatokat ki­jelölni. De nem sokkal jobb a helyzet e téren a vezető propa­gandisták kiválogatásánál sem. Nem mindenütt értették meg pártbizottságaink, hogy ezeknek a propagandistáknak a felké­szítése magasabb felkészültsé­get, a párt, állami, gazdasági munkában való jártasságot igé­nyel. Míg a bonyhádi és paksi járásban nagyon helyesen a párt VB első titkárai vállalták az időszerű kérdések tanfo­lyam propagandistáinak a fel­készítését, addig a dombóvári járásban „albérletbe” adták a járási tanács egyik dolgozójá­nak. Igaz, már nem sok idő van hátra a pártoktatás beindulá­sáig, hisz hamarosan kezdőd­nek a járási propagandista tan­folyamok, de azt a kevés időt, használjuk fel a szervezésnél elkövetett hibák felszámolásá­ra. Pártbizottságaink a pártok­tatás megkezdése előtt vizs­gálják mégegyszer felül a tan­folyamokat és ahol nincs meg a feltétel a szervezett oktatás­ra, ott inkább előadásos propa­gandát indítsanak. Különben nagy gondot kell fordítani a járási tanfolyamok megszervezésére, előkészítésére. Pártbizottságaink és pártvezető ségeink ellenőrizzék és segítsék a propagandisták felkészülését, beindítását, hogy a járási tan­folyamra már felkészülve jelen­jenek meg. De ne feledkezze­nek meg róluk a pártoktatás be indulása után sem. Rendszere­sen tájékoztassák őket a párt- szervezet, és adott terület pro­blémáiról, feladatairól azok­nak a pártoktatásban való fel­használásár ól. Munkálkodjanak azon, hogy pártoktatásunk be­töltse hivatását; nevelje önálló, marxista gondolkodásra a kom­munistákat, s így a pártokta­tás minden tanfolyamán neg. honosodjon a szabad vélemény - nyilvánítás, a bátor viták szel lerne. Ezzel válhat pártoktatá­sunk a szocializmus építésének nagyszerű emelőjévé. M. J. Az ÁFOBT is segíti a gépállomásokat, a gépállomások is tervszerűbben dolgoznak Tolna megyében Liszt Ferenc emlékünnepség Szekszárdon Az idén van 10 éve annak, hogy meghalt Liszt Ferenc. Az országos ünnepségekbe Szekszárd is bekapcsolódik, ahol az idén ünnepük Liszt első szekszárdi hangversenyének 100-ik évfordulóját. A kettős évfordulóval kapcso­latban ünnepségeket rendez­nek Szekszárdon, amelynek so­rán a régi megyeháza nagyter­mében, ahol Liszt 1846-ban hangversenyezett, elhelyezik Konrád Sándor szekszárdi szob rászművész emléktábláját. Ugyanekkor Liszt emlékhang versenyt rendeznek Szek­szárdon, amelyre Zempléni Kornél Liszt-díjas zongora- művészt hívták meg. A szekszárdi Liszt-ünnepség­be bekapcsolódott a szekszárdi levéltár is, ahol Liszt 57 ere­deti levelét őrzik. A levéltár az értékes dokumentumokból az ünnepségek idején kiállí­tást rendez a szekszárdi mú­zeumban. Az évfordulóval kapcsolat­ban a TTIT Tolna megyei szer­vezete több hanglemezes elő­adásban ismerteti Liszt Ferenc életét és munkásságát. A szekszárdi Liszt-ünnepsé­gekre november második felé­ben kerül sor. Hagyományos kiálütásukra készülnek a Tolna megyei képzőművészek A Tolna megyei képzőművé­szek évről évre november 7-én rendezik meg évi kollektív ki­állításukat, amelyen egy esz­tendő termését mutatják be. Az idei kiállítás különösen gazdag­nak ígérkezik, mert a nyár fo­lyamán több művész tanul­mányutat tett az ország külön­böző részébe. Ketten heteken át a tokaji művésztelep vendé­gei voltak, mások pedig Bajára és Pécs környékére látogattak el. A Tolna megyei festők idei seregszemléje mintegy 30 mű­vész közel száz képpel mutat­kozik be a szekszárdi múzeum­ban megrendezésre kerülő tár­laton. A tárlaton számos olyan festő alkotását is bemutatják, aki most állít ki először. Tolna megye gépállomásai­nak legtöbbjén az időnként felmerülő üzemanyaghiány ellenére is egyenletesen foly­nak az őszi munkák. Egyrészt a gépállomásokon nagyobb gondot fordítanak az üzem­anyaggal való takarékosság­ra, másrészt az ÁFORT-tele- pek is a régi szokástól elté­rően a nem körzetükbe tar­tozó gépállomásoknak is ad­nak üzemanyagot, ha azokat az ellátó telepek nem tudják kielégíteni. így történt pi. szerdán, ami kor a bátaszéki ÁFORT-tele­pen elfogyott az üzemanyag s a várdombi gépállomás ré­szére a szekszárdi ÁFORT adott üzemeltetéshez szüksé­ges gázolajat. A varsádi gépállomás a leg­jobb brigádokat látja el első­sorban üzemanyaggal, a jó munka biztosításáért. Ennek eredménye» hogy a siiózási és szántási terv egyenletes telje­sítése mellett, mintegy 808 hold búzát is vetettek már szerda délig a körzetükben lévő termelőszövetkezetek földjein. Nem halad az ősziek vetése a bonyhádi gépállomás körze­tében, ahol nem is az üzem- anyaghiány, hanem a hanyag műszaki munka gátolja az eredményes szántást, vetést. Kedden például 6 traktor állt a gépállomáson géphiba kö­vetkeztében, s a megyei igaz­gatóság többszöri figyelmez­tetésére sem javították meg a vetőgépeket sem. Az apar- hanti termelőszövetkezetek viszont napok óta nem kap­nak vetőgépet a gépállomás­tól s emiatt késlekedik a tsz az ősziek vetésével. SIóczgárd után újjáépült Medina és Sárpilis Tető alatt az ezredik újjáépített ház az árvízsujtotta Tolna megyében A Duna jobbparti részén a tavaszi jeges árvíztől legjob­ban sújtott Tolna megyében munkájuk során újabb győze­lemhez értek a helyreállítás és újjáépítés dolgozói. A több mint 550 kőműves, a 105 ács és kisegítő munkásaik Sióagárd után befejezték Medina és Sár pilis árvízkárt szenvedett laká­sainak helyreállítását és újjáépítését, s pár napon belül befe­jeződnek az újjáépítés munkálatai Pörbölyön, Bölcskén és Bunaföldváron. Pörbölyön például a 23 helyreállított ház mel­lett a 12 újjáépítésre szorult házat is átadták már az építés dolgozói. Csütörtökön délig az összesen helyreállítandó S14 csa­ládi házból 814-et már visszaadtak beköltözésre készen a tulajdonosaiknak. A helyreállításon doigozó kőművesek és ácsok sikeres munkája mellett jelentős állomáshoz érkeztek az újjáépítés munkásai is. Az 1169 újjáépítendő családi ház közül 631-nek már a kulcsait is átadták az árvízkárosultaknak, s csütör­tök délre újabb lakások százain végeztek az ácsok a tetőszer- kezet szerelésével. Összesen eddig 1000 újjáépített családiház került tető alá az árvízsújtotta Tolna megyében. A legnagyobb árvízkárt szenvedett Bogyiszlói! a régi községrészben az összssen 248 helyreállításra szorult családi házból csütörtök délig 200 lakásba már visszaköltöztek, s a 437 újjáépítendő házból 180 lakásnak a kulcsát adták át a bogyiszlói árvízkárosultaknak. „Á munka már a becsületért folyik^ Hírt adtunk már arról, hogy a szedresi gépállomás teljesí­tette éves tervét. A továbbiak­ban a munka már — amint Miklós József főmezőgazdász mondta — a becsületért folyik. A lehetőség megvan, éppen elég munkát kell még elvégezni a gépállomásnak a körzetébe tar­tozó termelőszövetkezeti föl­deken, többek között összesen, i 3000 hold őszi vetést kell még| i elvégezni. A szedresiek elható, i1 rozása, hogy még c hónapi1 végéig befejezik a vetéseket,1 habár igen sok munkát jelént1, a vetéselőkészítés. | A vetések mellett a betakarí-, i tásban is segíti a gépállomás ad szövetkezeteket. Két kombájnti1 alakítanak át szárvágásra, si-i1 lózásra. A két géppel 2500 köb-* méter silónak elegendő szárat? vágnak le a tsz-ekben — ott,J ahol nyomban silóznak is. Az egyik méfí a héten munkához*, lát a Fadd-dombori Szabadság, ( Földje Tsz-ben. A másik gép-,i pel még napraforgót csépelnek.) ( A gép vezetője, Regős Jánosi* a tengelici Petőfi és a fácán- <* kertj Vörös Hajnal Tsz-ben* összesen 70 holdról csépelte el a*, napraforgót, amely holdanként], ( átlagban megadta a 8—9 má-5 zsás termést. Most Tolnán kez­di meg a napraforgóbetakarí­tást, utána Szedres és Medina kerül sorra. Utána szárvágásra alakítják át ezt a gépet is s majd Mözsön lát munkához, utána Sióagárdon, Harcon ta­karítja le a szárat a tsz-ek földjein. Két és félmillió tégla a túlteljesítés A Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés 207 százalékra telje­sítette szeptemberi nyersgyár­tási tervét Ezzel a 11 tanácsi téglagyár dolgozói egy hónap alatt két és fél­millió darab nyerstéglával gyártottak többet, mint amennyit a havi terv előírt. Mint már korábban közöltük, teljes egészében pótolják az első félévben keletkezett há­rommilliós lemaradást. Az elmúlt években a nyers- gyártást már szeptemberben abbahagyták, ennek következ­tében a következő évre áthú­zódó nyerstéglakészlet mintegy öt—hatszázezer darab volt csak. így csak egy-két gyár tudott téglát égetni az első ne­gyedévben, amíg meg nem in­dult a nyersgyártási idény. Ez­zel szemben — mivel az időjá­rás kedvező — az idén most is teljes erővel folyik a nyers­gyártás, úgy számítják, hogy az év végén mintegy három- millió darab nyerstéglával rendelkeznek majd a tanácsi téglagyárak, így a jövő év első negyedében ennyi téglát tudnak majd égetni, biztosítani a megye za­vartalan téglaellátását. Kossuth-klubot alakít a Népfront Hőgyésxen Hogy ész község Népfront Bizottsága legutóbbi összejöve­telén elhatározta, hogy klubhelyiséget létesít a községben, aholl * a falu értelmisége és dolgozó parasztsága naponta találkoz-* hat. A klub működéséről alapszabályt készítettek, amelynek' értelmében minden tag tagdíjat fizet. Az alapszabály szerint a klub gondoskodik a tagok szórakozási és művelődési lehetősé geiről, mert nemcsak szórakoztató társasjátékokat és újságom kát vásárolnak, hanem esetenként ismeretterjesztő előadáso­kat is tartanak. A klub létesítését nagyban elősegítette a helyi földműves szövetkezet, amely bebútorozott helyiséget bocsát az új klub' rendelkezésére, amelyet Kossuth-klubnak neveztek el. A hőgyészi Kossuth-klub még október folyamán megkezdi működését. ÜZEMEINK ELETEBOL Bővíti a bundacipők választékát a Bonyhádi Cipőgyár Tavaly kezdte el a bundacipők gyártását a Bonyhádi Cipő­gyár. Akkor csak egyfajta női bundacipőt gyártottak, kétféle, fekete és barna színben. Augusztus közepén ismét bundacipővel indultak a futó­szalagok a gyárban. Az idén nemcsak mennyiségileg gyárta­nak többet, (hatvankétezer párat a tavalyi negyvenezerrel szemben) hanem bővítik a választékot is. Egy héttel ezelőtt kezdték meg a csizmaszabású, hátulcsattos, vajszínű bunda­cipők gyártását. Pótolta a lemaradást a Tolnai Selyemfonógyár A márciusi jeges árvíz közvetlenül nem okozott károkat a Tolnai Selyemfonógyárban, azonban sok dolgozónak dőlt romba a háza, sokan ezért kiestek a munkából rövidebb-hosz- szabb időre. Gyakran fordultak elő zavarok az áramellátásban is. Ezért kétszáznegyven kilogramm selyemfonallal maradtak le az első negyedévben a terv teljesítésénél a gyár dolgozói. A harmadik negyedév végére sikerült teljes egészében pótolni a lemaradást. Nemcsak a 240 kilónyi adósságot törlesz­tették a fonoda dolgozói, hanem terven felül 38 kilogramm fonalat is gyártottak. Az üzem 101.4 százalékra teljesítette harmadik negyedévi tervét, különösen az anyagtakarékosság­nál értek el jó eredményt a gyár dolgozói. Kilenc dekával kevesebb gubót használtak fel átlagosan egy kiló selyemfonal előállításához, mint amennyit a terv előírt. Túlteljesítette negyedéves tervét a Bonyhádi Zománcgyár A Bonyhádi Zománcgyár 106 százalékra teljesítette har­madik Negyedévi tervét^ Bár mennyiségben alig haladja meg a tervteljesítés a 100 százalékot, mé^is, értékben 6 százalékkal több a tervezettnél. Ezt elsősorban a minőség javításával érték el a gyár dolgozói. Míg korábban a zománcedények 75—80 százaléka volt elsőosztályú a harmadik negyedévi eredmény — a 85 százalékos tervvel szemben — 86.3 százalék.

Next

/
Thumbnails
Contents