Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-27 / 254. szám
iO teái Könyvtár P2CS[ r naP AZ HDP TOLNA HEGYEI BIZOTTSÁGA iiass XIII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1958. OKTOBER 21 Megvédik a gyárat, gépeiket a borgyáriak Rendet, nyugalmat, fegyelmet! Nyílt titok, hogy a nyugati rádió állandóan kommentálja a budapesti eseményeket és abból különféle következtetéseket von le. Sőt, egyszerűen felhívást intéz a magyar néphez, különösképpen a fiatalokhoz, hogy ne tegyék le a fegyvert, harcoljanak tovább, „valami- féle‘‘ további célokért. Magyar fa fordítva ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a magyar a magyart ölje tovább, raboljon mindenki rongálják meg, semmisítsék "meg a műemlékeket, mint ahogyan ezt eddig tették Tehát körülbelül ezt hirdeti a nyugati rádió, kezdve a „Szabad Európától*’ sorra. Nem szándékunk ezekkel a rádiókkal vitába szállni, mert ismerjük céljaikat, terveiket, eszközeiket, tudjuk róluk, hogy egy Ids hazugságért nem mennek a szomszédba, sőt még köl csőn is adhatnának, ha valaki kérne tőlük. Az igazság azonban azt követeli, hogy nyíltan megmondjunk néhány dolgot. Vajon miért van szükség a további harcra a pánikkeltésre, a zavargásokra? Van ebben valami ésszerűség, emberi logika, realitás? Ezt józan ésszel senki se merné állítani. Az tény, hogy a dolgozóknak volt egy egész sor jogos követelése: a munká sok. parasztok, értelmiségiek lelkét egyaránt többéves problémák nyomták és azok hiába hangzottak el megszámlálhatat lanszor nem igen vették azokat figyelembe az illetékesek. A XX. kongresszus szelleme nálunk sok akadályba ütközött, vontatottan haladt a Központi Vezetőség júliusi határozatának végrehajtása. Konkrét követelései voltak a dolgozóknak a párt és a kormány vezetését illetőleg. De sok volt a huzavona, kevés a tett. Mind ezzel pedig nyilván nem értett egyet senki és ez csak olaj volt az elégedetlenség tüzére. Az elmúlt napokban azonban szin te óráról-órára változtak az ese mények és a pesti utcákon még javában tombolt a harc, amikor megtörténtek a legalapvetőbb változások a párt és a kormány vezetésében: Nagy Imre, lett a Minisztertanács elnöke és leváltották Gerő Ernőt a Központi Vezetőség első titkári funkciójáról, helyette Kádár János lett az első titkár. Tegnap átalakították a kormányt. Ez a fő, ez az alapvető, ez a biztosíték a további előrehaladásra: így megteremtődik az alap arra, hogy a dolgozók minden jogos sérelme, orvoslásra talál. A kedd esti békés tüntetésen jogos követelései voltak a tömegnek és azok megvalósítására ígéretet tett Kádár János is Nagy Imre is. A csütörtöki rádiónyilatkozataikban egybehangzóan megígérik a dolgozók követeléseinek megvalósítását, még azt is hogy tárgyalásokat kezdenek a szovjet csapatoknak országuk területére való visszavonására. A közeljövőben összeülő országgyűlésen fogja ismertetni Nagy Imre elvtárs a kormány programját, amelyet minden valószínűség szerint nagy örömmel fogad majd az ország lakossága mert magába foglalja a legégetőbb soronkövetkező intézkedéseket, törekvéseket. A harc közepette létrejött új párt- és kormányvezetés célja tehát világos — hiszen ezért követelte ezt már régóta a nép —, de addig semmi esetre sem tudunk előrehaladni, amíg nem némulnak el teljes egészében Magyarország területén a fegyverek, amíg ném áll helyre a rend és nyugalom, amíg nem kezdődik meg a termelés. Az új párt- és kormány vezetés és joggal tehetjük hozzá egész népünk törekvéseinek végrehajtásához békés munkára van szükség, rendre és nyu galomra, mert ott nem lehet dolgozni, intézkedni, ahol fegy— or ropog. Azzal nem jutunk előrébb, ha lerombolják főváro sunkat, mint 1944—45-ben. Az idén földrengés, majd árvíz sújtotta országunkat, most fjedig rombolás, gyújtogatás véron tás. Ezzel nem jutunk előrébb. Ezzel nem jutunk előrébjj, csak kárt csinálunk saját magunknak, mert hiába az új párt. és kormányvezetés jószándéka, törekvése, amíg nincs rend és nyugalom, addig nem tud tenni semmit. J A megye minden részéből ar ról érkeznek jelentések, hogy a dolgozó parasztok nyugodtan dolgoznak, végzik a vetést és szedik a kukoricát. Ez nem véletlen: a parasztok alapvető és régi követelése megvalósult, Nagy Imre lett a Minisztertanács elnöke és ebben biztosíté- kcí látnak résztörekvéseik meg valósítására. Értesüléseink szerint a pesti munkásság véleménye is ez, és szívesebben dolgoznának az esztergapad mellett mint a romok helyre állításán. Külön kell szólni a fiatalok ról. Az egész ország támogatta és támogatja ma is őket a különféle okos törekvéseikben, mint például a MEFESZ szervezetek megalakítása, a népi kollégium-rendszer megszervezése és egy egész sor más dolog. Ezek mind kapcsolódtak a felnőttek nagy, egész országra stoló követeléseihez és az eddig elért változások feltétlenül megadják a lehetőségeit annak. hogy tovább demokratizá lód.ion az iskolák élete és olyan változások legyenek, amelyek elősegítik tanulmányaikat. Az ifjúság kifejezésre juttatta hazafias törekvéseit; de meg kell azt is mondani, hogy a hazafi- ság ezekben az órákban egyet jelent a rend a fegyelem, a nyugalom helyreállításával és ehhez szükséges az ő segítségük is. Persze azt is el kell ismerni, hogy vonnak, akik nem elégedettek a párt és a kormány- vezetésben elért változásokkal, különböző demagóg rágalmakkal igyekeznek ellenszenvet szítani Kádár és Nagy elvtársak személye és meghirdetett politikájuk ellen Mée mindig valami ..mást" akarnak és ta- maciik sem tudják, hogy mit. Valahogyan ígv nyilatkozik a ..Szabad Európa*’ is és ilyen törekvések vannak bizonyos nyugati körökben. Nem mondják ki. de végeredményben a dolgozók jogos követeléseiknek tüzénél akarják meg sütni a maguk „politikai“ pecsenyéiét; észrevétlenül visszaállítani a kapitalista rendet. Nekik tehát azért érdekük a fegyveres harc további folytatása. hogy ezzel csökkenjen az ország ereje, meginogjon demokratikus államrendünk és — vonddiák ők — megteremtődjék a talaj a kapitalizmus visszaállítására. Nem kétséges azonban, hogy ez a törekvésük egész, dolgozó népünkkel találta magát szemben és még ha vannak is országunkban restaurációra várók provokátorok — ez nem fog sikerülni. A dolgozók jogos követeléseit erre már nem tudják felhasználni — még takarónak sem. Zavartalan a munka a Si- montornyai Bőrgyárban, is. A dolgozók az első órákban nem látták tisztán a helyzetet, sokan aggódtak és aggódnak még most is Budapesten élő, dolgozó hozzátartozóik sorsa miatt. Az üzemekben, a műhelyekben hangszórókon közvetítik a rádió műsorát. Amikor Kádár János és Nagy Imre elvtársak beszédét kezdte a rádió közvetíteni, percenként üzenték a gyár stúdiójában, hogy „hangosabban, hangosabban” szólaltassák a rádiót. Egy szót, egy mondatot sem akartak elveszíteni a beszédekből. A tűződében az aljaüzemben, a csákozóban és a szabászatban és a többi munkahelyen percnyi pontossággal kezdődött reggel a munka ezekben a nehéz napokban Is. A cipőgyáriak jól tudják, hogy a jólét az életszínvonal emelésének alapja a több, a jobb termelés. Azonban mégsem úgy ment minden, mint ezelőtt. Az emberek beszélgettek a pesti eseményekről, a párt. a kormány vezetésében beállott változásokról. A munka csak akkor szakadt meg, amikor csütörtökön délután a tádió közvetíteni kezdte Kádár János és Nagy imre elvtársak nyilatkozatát. Percek alatt mindenki kint volt a gyárul mi rálássunk: Az Iregszemcsei Gépállomás mintegy 20—25 dolgozója röpgyülésre jött össze, ahol táviratot szövegeztek és elküldték a Központi Vezetőséghez. A táviratban szavukat adták hogy ezekben a napokban is nyugodtan, teljes szorgalommal végzik az őszi munkát. — A gyár dolgozói várják a fejleményeket, várják, hogy mielőbb helyreálljon a rend, várják az új pártvezetőség, az új kormány programját, — amely bizonyára az ő problémáikra is megoldást talál. — Azonban abban az első percekben megállapodtak hogy megőrzik, megvédik gépeiket. Sokan jelentkeztek a gyárőrségbe a nemrég leszerelt katonák közül, de jelent_ lieztek azok az öreg munkások is, akik harminc-negyven éve dolgoznak a gyárban. udvaron, ahol a hangszóró közvetítette a beszédeket. A dolgozók néma csendben hallgatták végig a beszédeket csak a Himnusz hangjainak felcsen, dültekor eredt el sokuknak a könnye. Arra gondoltak, hogy végre olyan emberek vették át a vezetést, akik régi, kipróbált harcosai a munkásmozgalomnak, a nép ügyének, akik nemcsak a Horthy-rendszer börtöneiben szenvedtek, haném üldözte őket a Sztálin—Rákosi- féle személyi kultusz rendszere is, akik igazán tudják, milyen változásokat vár a magyar nép a politikai és gazdasági életben. A rádióbeszédek meghallgatása után újra megindultak a gépek. Legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy körzetük termelő- szövetkezeteiben a több, mint egyezer holdon pár napon belül befejezik a kenyérgabona vetését. A röpgyűlés után a dolgozók rendben megkezdték szokásos napi munkájukat. A munka most is folyik A Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága országosan második a büz&vetésben, csak a Borsod-Heves megyei Igazgatóság előzte meg pár nappal. Megyénk 12 állami gazdaságának dolgozói az idén különösen jól dolgoztak, a búzavetést és ezzel az összes őszi vetéseket október 22-re befejezték. Szorgalmas munkájukat 13 000 hold búzavetés példázza. Már csak a Sárközi Állami Gazdaságban vetnek, azonban ott is terven felül, pár holdat. De nem ez az egyetlen munkaterület, ahol sok versenytársat maguk mögött hagytak megyénk állami gazdaságai, mert befejezték a cukorrépa szedést is, 1600 holdról takarították be a termést. A munka most is zavartalanul folyik tovább. A kukoricatörésnek 60 százalékát már elvégezték, s a 12 gazdaság szépen halad a mélyszántással is. Kilencezer holdat szántottak fel, ami a terv 50 százaléka, s majdnem 8500 holdat megtrágyáztak. Ha a lendület nem csökken, a 12 állami gazdaság november 20-ra minden mezőgazdasági munkát befejez. Nem maradnak el az állat- tenyésztés dolgozói sem az állami gazdaságokban. A Tolna megyei igazgatóság az ország 15 igazgatósága között a/ hatodik helyen áll az egy tehénre cső átlagos tejhozam alapján, a Juhéi Állami Gazdaság pedig az ország legjobb állami gazdaságai között a negyedik, 3109 literes egy tehénre eső tejtermeléssel. Kiegészíti ezt a sort még az, hogy a dunántúli igazgatóságok között a Tolna megyei második helyezést ért el a takarmányozási versenyben. Zavartalanul folyik a termelőmunka a Bonyhádi Cipőgyárban Napokon bőiül befejezzük a búza vetéséi II Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata A két világháború óta nem voltak ilyen tragikus napjai hazánknak. Testvérharc dúl ha zánk fővárosában. Ezrekre tehető a sebesültek és százakra a halottak száma. Haladéktalanul véget kell vetni a véron tásnak. Ennek biztosítására a Központi Vezetőség a következő intézkedéseket teszi: 1. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslattal fordul a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségéhez, hogy tegyen előterjesztést Népköztársaságunk Elnöki Tanácsához új nemzeti kormány választására. Ez a kormány arra hivatott, hogy mara déktalanul jóvátegye a múlt hibáit és bűneit és az egész nemzetre támaszkodva megoldáshoz segítse népünk minden jogos követelését. Népünk kimeríthetetlen erejével megteremti a jólét, a függetlenség és a szocialista demokrácia szabad országát. A Központi Vezetőség Nagy Imre elvtárs vezetésével a legszélesebb nemzeti alapon megalakuló kormány tagjaira javaslatot tett. 2. Az új kormány tárgyalásokat kezd a szovjet kormánynyal, hogy a függetlenség, a teljes egyenjogúság és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás alapján rendezze az orszá gaink közötti viszonyt. Ennek ejső lépéseként a rend helyreál lítása után a szovjet csapatok haladéktalanul visszatérnek támaszpontjaikra. Magyarország és a Szovjetunió teljes egyenjogúsága megfelel- mind két ország érdekének, mert csak ezen az alapon épülhet a valóban testvéri és megbonthatatlan magyar—szovjet barátság. Ezen az alapon alakul most újjá Lengyelország és a Szovjetunió viszonya is. 3. A Központi Vezetőség helyesnek tartja az üzemi munkástanácsok megválasztását a szakszervezeti szervek közreműködésével. A munkásosztály jogos anyagi követelése érdekében béremelést kell végrehajtani. Ennek mértékére anyagi lehetőségeinkhez képest maximális erőfeszítéseket kell tennünk. Mindenekelőtt az alacsony keresetűeknél kell végrehajtani. 4. A kormány a harcban való részvételért amnesztiát ad a fegyveres harc minden részvevőjének. Ennek egyetlen feltétele a fegyverek azonnali, de legkésőbb ma este tíz óráig való letétele. 5. A Központi Vezetőség és a kormány nem hagy kétséget az iránt, hogy a szocialista demokrácia talaján áll, de ugyan akkor szilárd elhatározása, hogy megvédi > népi demokráciánk vívmányait és nem tágít a szocializmus ügyétől. Programja alkalmas minden becsületes magyar hazafi egyesítésére. A Központi Vezetőség nem feledkezik meg arról, hogy van nak népi demokráciánknak elkeseredett és mindenre elszánt ellenségei és felhívja a kommu nistákat. a magyar dolgozókat, mindenekelőtt a munkásokat, a fegyveres erőket, a volt partizánokat, a néphatalom szilárd oltalmazóit, hogy azokat, akik Népköztársaságunk állam hatalma ellen fegyverrel támadnak, ha a megadott határidőig nem teszik le a fegyvert, kíméletlenül semmisítsék meg. 6. A rend helyreállítása után haladéktalanul hozzáfogunk mindazoknak a változtatásoknak a kidolgozásához, amelyeket népgazdaságunk irányítása, a mezőgazdasági politika, a népfrontpolitika és pártunk vezetése, valamint egész munkája terén meg kell valósítanunk, hogy a szocialista demok rácia elvei teljes mértékben érvényesüljenek. Az egész nép pel folytatott eszmecsere útján előkészítjük és megvalósítjuk a demokratikus és szocialista, az önálló és független Magyar- ország nagy nemzeti progr: ját. A nemzet egysége, ti vériesüiése örökre váltsa az öldöklő testvérharc e 1 gikus korszakát. Heggedje; be a sebek-»', amelyeket magunkon ejtettünk. Ha t akarunk, új életet kell ke* niink. Csak rajtunk mú hogy a szörnyű megpróbá tás után a belső béke, a f lem nélküli élet, a jólétet melő munka, a szabadság, jog és az igazság legyen pünk osztályrésze. Éljen a független, demol tikus és szocialista Magyarur szag! Budapest, 1956 október 26-án. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. A Szabad Nép pénteki vezéreikké Nyugalom és rend kell. Elég volt a vérontásból. Három napon át vér folyt Budapesten, legyen béke. Legyen rend, nyu galom, béke, valósuljon meg az, amiért sokan' meghaltak, amit a magyar nép java várt. Magyarország legyen független, demokratikus ország, amely a maga útján halad a szocializmus felé. Beszélni fogunk még, mert beszélni kell még az okokról, amelyek a felkelést kiváltották. Beszélni fogunk a nyomasztó felelősségről, amely egy népünktől elidegenedett gonosz, a párttal nem azonosítható vezető klikket terhel. Beszélni > fogunk e klikk hibáiról, bűneiről és vakságáról. Beszélni fogunk arról, hogy a felkelésben nemcsak azok vettek részt, akiket az ország helyzete felett érzett elkeseredés vitt a fegyveres harc útjaira, hanem nagyobb ellenforradalmi erők és más rossz elemek is. És beszélnünk kell majd arról, hogy e harc tüze, ha nem is volt salak mentes, mégis elég erős volt ahhoz, hogy fejlődésünk sok gátját elégesse. Ma még másról kell beszélni. Nagy Imre miniszterelnöksége, Gerő Ernő leváltása. Nagy Imre és Kádár János első nyilatkozatai, a kormány várható átalakítása azt mutatja, hogy végre elkezdtük a helyes intézkedéseket. De még sokat, nagyon sokat kell cselekednünk hogy elmondhassuk, hogy a gyakorlatban is megvalósulnak ifjúságunk, dolgozó népünk demokratikus követelései és, hogy hozzáláthassunk égető gazdasági, anyagi problé máink megoldásához, a népjólét emeléséhez. Ma még arról kell beszélni, — bár volna erőnk olyan meggyőződéssel és hévvel mondanunk, amilyennel érezzük —, hogy mindehhez nyugalom és rend kell. Nyugalom és rend kell, hogy egyetlen élet se vesszen el többé. Hogy újra megtalálják egymást a szülők és a gyermekek, a házastársak és a szerelmesek. Hogy begyógyíthassuk a sebeket, megvigasztalhassuk a gyászolókat. (Folytatás a 2. oldalon.)
