Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-25 / 226. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! É. ’i'O. .1 jm Egyets ni Ktüim PLO ÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS ;tÁPJA \jrm.J fi mu.zze. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR, KEDD, 1956. SZEPTEMBER 25. Az Idős tsz-tagok nyugdíjellátásáról A parasztság szövetkezésének újabb nagyarányú megkönnyítését tükrözi a Termelő szövetkezeti Tanács legutóbbi ülése. Ezen az ülésen ismertették a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátásáról szóló törvénytervezetet. Ez a gondolat nem újkeletű, mert különösen az idén, sokat beszéltek róla a szövetkezetekben, de már az előző években is foglalkoztatta hasonló gondolat a szövetkezetek tagjait, sőt, azokat is, akik még a belépésen töprengtek. Itt tehát egy régen várt intézkedésről van szó és éppen ez adja meg a nagy jelentőségét. A szövetkezeti parasztnál addig rendben van minden, hogy dolgozik és munkaegységei arányában részesül a közös jövedelemből de ugyanakkor felteszi a kérdést: „Mi lesz velem akkor, amikor megöreg. szem és nem tudok dolgozni annyira, hogy abból megélhetnék.” A szövetkezetekben volt ugyan egy úgynevezett szociális alap, amelyből segíthették az öreg, munkaképtelen tagok megélhetését. De ez nem volt országos méretekben elég szervezett, egységes, mert mindenekelőtt a szövetkezet gazda, sági erejétől függött. Ez is lehetővé tette, hogy számos, viszonylag jobban gazdálkodó termelőszövetkezet gondtalan életet biztosított a megöregedett tagjainak rendszeresen fizetett nekik termény és pénzbeli részesedést, de az öregekről való gondoskodásnak nyilván fejlettebb, kielégítőbb formája lesz az, ha országosan a nyugíjin- tézet. látja el ezt a munkát, amely lényegében hasonlít az egyéb' területen kialakult nyug díjazáshoz. Éppen ezért ennek a tervezetnek a törvényesítése jelentősen közelebb viszi a falut a városhoz, igyekszik eltörölni azt a különbséget, ami a falusi és városi emberek életének a kultúráltsága terén mutatkozott. Egyelőre még csak tervezetben van meg a tsz-tagok nyugdíjazása, de ebből a tervezetből megállapíthatjuk, hogy reális és éppen ezért nem kétséges, hogy örömmel fogadja minden egyes szövetkezeti paraszt és vonzó hatást gyakorol mindazokra, akik még nem léptek be a szövetkezetbe. Törvényes rendelkezés fogja biztosítani az öregkorban a megélhetést. Kormányzatunk tehát törvényes rendelkezéssel válaszol arra a nagy kérdésre, hogy „mi lesz velem, ha megöregszem?” Öregségi nyugdíjat a 65. életévüket betöltött férfiak és a 60. életévüket betöltött nők kapnak, akik 1956 január 1-től húsz éven keresztül teljesítették a kötelező évi munkaegységet. A tervezet gondoskodik arról is, hogy azok a szövetkezeti parasztok se legyenek hátrányos helyzetben, akik napjaink ban már az idősebb korosztályhoz tartoznak de még természetesen nem teljesíthették 20 éven keresztül a kötelező munkaegységet és nincs is meg arra a remény, éppen előrehaladott koruknál fogva, hogy erre meglesz a lehetőségük. Mert 'például egy 55 éves ember jelenleg még tud dolgozni, teljesíti az évi kötelező munkaegységet, de nem valószínű, hogy ezt még húsz évig meg tudja tenni. Az ilyen szövetkezeti tag sem esik el a nyugdíjtól, a gondtalan öregségtől. Ugyanis azok, akik 1956 január 1-én 45. illetve 40. életévüket betöltötték, a 20 évnél annyival kevesebb év alapján jogosultak öregségi nyugdíjra ahány évvel 1956. január 1-én 45., illetve 40. életévüket túlhaladták. Azok sem kerülnek hátrányos helyzetbe ,akik már betöltötték 65., illetve 60. életévüket. Az ilyen tsz-tagok akkor jogosultak nyugdíjra, ha 1956. január 1. után legalább öt éven keresztül teljesítik a kötelező évi munkaegységet. Az öregségi nyugdíjnak előfeltétele az is, hogy 1960. december 31-ig lépjen a szövetkezetbe, addig betöltse a 65-, illetve a 60. életévét és legalább két éven keresztül teljesítse az előírt mun. ka egységeket. Ez a tervezet nemcsak egyszerűen a megöregedett tagok érdé keit védi, hanem a közös gazdaság érdekeit is, mert ösztönző ha tást gyakorol a termelésre: a tsz-ben végzett munka alapvetően befolyásolja a nyugdíjat, aki nem dolgozik becsületesen a szövetkezetben, az nyilvánvalóan hátrányos helyzetben lesz a nyugdíjazásnál. Csak örömmel üdvözölhető a tervezetnek az a része is, amely azzal foglalkozik, hogy kik kaphatnak özvegyi nyugdíjat, árvaellátást. A nyugdíjalaphoz a termelő- szövetkezeteknek természetesen hozzájárulást kell fizetniük, — már az idei elszámolás után. A szövetkezeti tagok érdekében született meg ez a tervezet. Éppen ezért lesz szükséges, hogy ezt meg is ismerje minden szövetkezeti tag. Még nem olvas mindenki újságot s nem hallgat rádiót és ez különösképpen szükségessé teszi, hogy minden egyes szövetkezeti tagnak megmagyarázzák ezt a tervezetet. Nem elég annyit tudni róla, hogy lesz nyugdíj a tsz-tagok számára, hanem azzal is tisztában kell lenni, hogy ki. milyen formában lesz jogosult nyugdíjellátásra. Ez szükséges azért, mert csak így lesz serkentő hatással a folyamatos munkára, másrészt pedig a rendelet nem ismerése miatt sok tsz-tag eleshet a nyugdíjtól. Bizonyára lesz olyan szövetkezeti paraszt is, főként a fiatalok között, aki szót emel a hozzájárulás miatt, azt mondja, hogy inkább osztanák ki azt az összeget. Az ilyen tagoknak az öregek példáján keresztül kell megvilágítani, hogy mennyire saját érdekük a nyugdíjalap létrehozása és a hozzájárulás fizetése. Fiatal korban sokkal könnyebb annak a néhány forintnak a nélkülözése „félre- rakása”, mint majd öregségük idején a kenyérkereset. Nincs olyan öreg ember, akinek ne lenne hasznos a nyugdíjellátás, aki ne venné örömmel ezt az intézkedést és végüj ide jutnak majd a mai fiatalok is. Ezért kell már most gondolni az öregkorra. Ilj Tszcs alakult Dunalöldváron Dunaföldváron az Alkotmány Tsz eredményei évről évre vonzóbbak az egyéni dolgozó parasztok számára. Ennek nyomán megalakulásától kezdve igen sokan kérték felvételüket tagjai sorába, szombaton pedig elsőtípusú termelőcsoport alakult a községben. Az új tszcs-t 11 család alakította 19 taggal, 125 hold földdel. A termelőcsoport a Hunyadi nevet vette fel. MÖHOSZ-tábor Bogyiszlóit Munkában a „homokos-brigád” Az árvízsújtotta Bogyiszló újjáépítését segíti az egész ország. Itt dolgoznak a katonák, akik az újjáépítés megindulása óta résztvesznek a munkában, a nyáron többszáz diák töltött el két-két hetet az újjáépítésnél. Két héttel ezelőtt tábort vertek a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség újjáépítő bri gádjai is. ötvenheten voltak, az országnak szinte ugyanannyi, városából, községéből. Budapestről és Nagykátáról, Szegedről és Pápáról, Szekszárdról és Simontor nyáról, Komárom és Heves megyéből és a többi vidékekről jöl tek el, hogy segítsenek a bogyiszlóiaknak. Az első nap reggelén Pelényi elvtárs, az építkezés vezetőmér nöke bekopogott Török Gáboi főhadnagy, táborparancsnok sát rába: ,.Bajban vagyunk, akadó zik az építkezés homokellátása, sürgős segítség kellene” — mondotta. Szinte percek alatt meg alakult a „homokos-brigád’, amely Branizsa Györgynek, *i IPARTERV Vállalat üzemasztak* sának vezetésével azóta is kitermeli a homokbányában az épít kezéshez szükséges napi 60—80 köbméter homokot. A másik bri gád, a „téglás-brigád”, az új telep leendő főutcájáról rakja odébb a téglahalmokat. Egy brigád az előregyártott vasbetongerendákat szállítja és húzza fel a házakra. Mindig azt a munkái végzik, ami a gyors újjáépítés szempontjából a legfontosabb. A MÖHOSZ-isták két hetet töl töttek Bogyiszlón. A bogyiszlóiak vz idő alatt szívükbe zárták őket, akik megmutatták, hogy nem csak a haza védelmére készek bármely pillanatban, hanem a bajbajutott dolgozók megsegítő, sére is. Vasárnap is vetettek a bátaszéki határban Gyorsan múlik az idő. minden percet a leggazdaságosabban kell kihasználni termelő- szövetkezeteinkben is, hogy mielőbb készen legyen a magágy és megtörténjen a vetés. Jól tudják ezt a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben és a várdombi gépállomáson is amit bizonyít, hogy vasárnap is vetettek. A termelőszövetkezet kötött talajú területein a vetőágy előkészítése lelkiismeretes és pontos munkát követel. Kulcsár István, a gépállomás traktorosa- jól tudta ezt, ezért igyekezett, hogy a szántás után azon. nal végezze a terület tárcsázását, hengerezését. A szombaton éjjel felszántott és megmunkált talajba Garai elvtárs, a várdombi gépállomás Zetor- vezetője vasárnap vetette az őszi árpát és ezzel 80 holdon került földbe az őszi árpa magja. Ugyanezen a napon a gépállomás másik traktorosa, Komáromi Lajos vetőszántást vég vett a termelőszövetkezet földjén. Német küldöttek látogatása a megyében Szombaton szept. 22-én délben a Német Demokratikus Köz- tásrsaságból küldöttség érkezett Szekszárdra a MÉSZÖV igazgatóságára. A háromtagú küldöttségben résztvett Kurt Preischat, a Német Szövetkezetek Országos Központjának küldötte, egy járási és egy megyei elnök. Tolna megyében már járt szovjet, kínai és albán delegáció, de ez volt az első, amely hosszabb ideig tanulmányozta a helybeli szövetkezetek működését. A német vendégek megtekintették Tolnán és Dombóváron az áruházakat a vendéglátó és egyéb kereskedelmi egységeket. Különösen nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar felvásárló és értékesítő apparátus iránt. A tapasztalatcsere jellegű látogatás két napig tartott, A német vendégek hétfőn délelőtt Budapestre távoztak, onnan kedden utaznak haza, a Német Demokratikus Köztársaságba. Százharminc holdról takarította be a burgonyát!! Kishont! lend Két hét óta dolgozik a leg újabb típusú, egyszerre két sort^ szedő burgonyaszedő gépével Kishonti Jenő, a nagydorogi gépállomás traktorvezetője. Az' elmúlj 12 munkanapon összesen1 130 holdrólíakarította be a bur»^ gonyát, összesen mintegy nyolc1 és félezer mázsát. Szombaton a györkönyi Dózsa TermelőszöveM | kezet burgonyatábláján dolgc-' zott. Délig mintegy 5 kh burgo*^ nyát takarított be. Vörös katonák 19-es forradalmárak találkozójára készülnek Szekszárdon 1919*ben a legerősebb fórra- összejövetel^ tartanak Szekszár- dalmi megmozdulások egyike dón, amelyre meghívják a me- I1 Szekszárdon volt, ahol a fórra- gye területén élő valamennyi dalom leveretése után számos volt vörös katonát és forradal- hazafit végeztek ki az ellenforra- márt. A találkozó alkalmával dalmárok. Az egykori vörös ka- megkoszorúzzák a szekszárdi tonák, a direktórium ,még élő szovjet emlékművet és a meg- (> tagjai ma is ápolják a forrada- »yilkolt forradalmárok emlék- i'lom emlékeit: egybegyűjtötték a tábláját ünnepség keretében "fellelhető dokumentumoka* s rendszeres találkozókat tartanak, emlékeznek meg az októberi for-i Most, november 7-e közeledté* radalomról és az 1919-es székivel elhatározták, hogy ünnepi szárdi eseményekről. Túlteliesílették silAzási tervüket A Tolna megyei ifjúsági silózó brigádok versenyében első a Ju- hépusztai Állami Gazdaság ifjúsági brigádja, mely Lémann Já nos DISZ bfligádvezetővel az élén naponta átlagosan 350—360 má z-a silót készít. A kiváló DISZ brigád munkateljesítményeinek eredményeként a gazdaság az egész éves 8400 köbméteres silótervét szombat délig 11 000 köbméterre teljesítette. Eddig nagyrészt zöldtakarmányt silóztak, főleg silókukoricát, rövidesen megkezdik a száraz kukoricaszál silózását is. Aprómag-termelü szakcsoportot alakítottak a dombóvári egyéni gazdák Dombóváron 15 egyéni gazda: Farkas Dénes, Zsilé Lipót, Szőke János, Bognár László és még 11 gazdatársuk aprómagvak termelésére társult s létre hozták Tolna megye legfiatalabb szakcsoportját. A 15 egyéni gazda összesen közel 90 hol. dón gazdálkodik s különösen lucerna, és kendermagtermelésre irányul szakcsoportjuk gazdálkodása az első esztendőben. A szombatesti közgyűlésen elfogadták, illetve hitelesítették a saját maguk által szerkesztett alapszabályt, melyben kimondják, hogy a dombóvári földművesszövetkezet keretében kötelezettséget vállalnak földjeik közös megmunkálására és ter- melvényeik közös értékesítésére. Az állammal szembeni kötelezettségek teljesítéséért is közös garanciát vállalnak és a szakcsoportjukat érintő kérdésekben közösen döntenek. A 6 holdas Bognár Lászlót választották vezetőjükké. Szakcsoportjuk gazdálkodásának az irányát is meghatározták. összesen 15 hold őszi árpát vetnek a legjobban előkészített földjeikbe s a tavaszon mind a 15 holdat felülvetik lucernával. Már az első őszön mintegy 90—100 q lucernamag termesztését és betakarítását tervezik. Szó van arról, hogy közvetlen kapcsolatot teremtenek külföldi piacokkal. Határozatban foglalták azt is, hogy a lucerna mellett 40 hold kendert is termelnek sőt, baromfifarmot is létesítenek. Az őszi árpa egy részét vasárnap délig már elvetették. A kisdorogi Szabad IVép Tsz-ben a héten elkezdik a kukoricatörést A kisdorogi Szabad Nép Tér. melőszövetkezetben szorgalmasan dolgozik a tagság. Befejezték már többek között az öt hold burgonya felszedését. Igen jól sikerült a burgonyatermésük, 120 mázsányit adott holdanként. Nem maradt ered. mény nélkül a jólvégzett munka. A héten végeztek a hét hold cukorrépa felszedésével is. A tagság elvetette már az őszi gabonafélék egy részét is Befejezték a burgonya szedését Szorgalmasan dolgoznak a paksi Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai, amit bizonyít az is hogy bfejezték 8 holdon a burgonya szedését és 5 holdon az őszi takarmánykeverék vetését. A tagság jelenleg silótakarmányt készít, utána pedig hozzálátnak a napraforgó és 5.5 hold cukorrépa szedéséhez. E munkák befejezése után szedik a kukoricát. Az árpavetéssei ugyan késlekedtek egy kissé, ugyanis műtrágyára vártak, hogy kiszórhassák még a vetés előtt de nem kapták meg a hét elejéig. Hogy ne késsenek emiatt a vetés sei, a földművesszövetkezettől kértek kölcsön műtrágyát kiszór ták nyomban és így sikerült elvetni a 30 hold őszi árpát, de ezenkívül elvetették már az öt hold őszi takarmány, keveréket is. A jövő héten már a búza alá készítik a földeket, ugyanakkor tovább folytatják a múlt hét elején megkezdett őszi mélyszántást, A hét folyamán a kukorica törését is megkezdik. hogy ott is mielőbb elvethessék a búzát, ahol még lábon áll a kukorica.
