Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! É. ’i'O. .1 jm Egyets ni Ktüim PLO ÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS ;tÁPJA \jrm.J fi mu.zze. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR, KEDD, 1956. SZEPTEMBER 25. Az Idős tsz-tagok nyugdíjellátásáról A parasztság szövetkezésé­nek újabb nagyarányú meg­könnyítését tükrözi a Termelő szövetkezeti Tanács legutóbbi ülése. Ezen az ülésen ismertet­ték a termelőszövetkezeti ta­gok nyugdíjellátásáról szóló törvénytervezetet. Ez a gondolat nem újkeletű, mert különösen az idén, sokat beszéltek róla a szövetkezetek­ben, de már az előző években is foglalkoztatta hasonló gon­dolat a szövetkezetek tagjait, sőt, azokat is, akik még a be­lépésen töprengtek. Itt tehát egy régen várt intézkedésről van szó és éppen ez adja meg a nagy jelentőségét. A szövetkezeti parasztnál addig rendben van minden, hogy dolgozik és munkaegysé­gei arányában részesül a kö­zös jövedelemből de ugyanak­kor felteszi a kérdést: „Mi lesz velem akkor, amikor megöreg. szem és nem tudok dolgozni annyira, hogy abból megélhet­nék.” A szövetkezetekben volt ugyan egy úgynevezett szociá­lis alap, amelyből segíthették az öreg, munkaképtelen tagok megélhetését. De ez nem volt országos méretekben elég szer­vezett, egységes, mert minde­nekelőtt a szövetkezet gazda, sági erejétől függött. Ez is le­hetővé tette, hogy számos, vi­szonylag jobban gazdálkodó termelőszövetkezet gondtalan életet biztosított a megöregedett tagjainak rendszeresen fizetett nekik termény és pénzbeli ré­szesedést, de az öregekről való gondoskodásnak nyilván fejlet­tebb, kielégítőbb formája lesz az, ha országosan a nyugíjin- tézet. látja el ezt a munkát, amely lényegében hasonlít az egyéb' területen kialakult nyug díjazáshoz. Éppen ezért ennek a tervezetnek a törvényesítése jelentősen közelebb viszi a falut a városhoz, igyekszik el­törölni azt a különbséget, ami a falusi és városi emberek éle­tének a kultúráltsága terén mutatkozott. Egyelőre még csak tervezet­ben van meg a tsz-tagok nyug­díjazása, de ebből a tervezetből megállapíthatjuk, hogy reális és éppen ezért nem kétséges, hogy örömmel fogadja minden egyes szövetkezeti paraszt és vonzó hatást gyakorol mindazokra, akik még nem léptek be a szö­vetkezetbe. Törvényes rendel­kezés fogja biztosítani az öreg­korban a megélhetést. Kor­mányzatunk tehát törvényes rendelkezéssel válaszol arra a nagy kérdésre, hogy „mi lesz velem, ha megöregszem?” Öregségi nyugdíjat a 65. élet­évüket betöltött férfiak és a 60. életévüket betöltött nők kap­nak, akik 1956 január 1-től húsz éven keresztül teljesítet­ték a kötelező évi munkaegysé­get. A tervezet gondoskodik ar­ról is, hogy azok a szövetkezeti parasztok se legyenek hátrá­nyos helyzetben, akik napjaink ban már az idősebb korosztály­hoz tartoznak de még termé­szetesen nem teljesíthették 20 éven keresztül a kötelező mun­kaegységet és nincs is meg arra a remény, éppen előrehaladott koruknál fogva, hogy erre meglesz a lehetőségük. Mert 'például egy 55 éves ember je­lenleg még tud dolgozni, telje­síti az évi kötelező munkaegy­séget, de nem valószínű, hogy ezt még húsz évig meg tudja tenni. Az ilyen szövetkezeti tag sem esik el a nyugdíjtól, a gondtalan öregségtől. Ugyan­is azok, akik 1956 január 1-én 45. illetve 40. életévüket be­töltötték, a 20 évnél annyival kevesebb év alapján jogosul­tak öregségi nyugdíjra ahány évvel 1956. január 1-én 45., illetve 40. életévüket túlhalad­ták. Azok sem kerülnek hátrá­nyos helyzetbe ,akik már betöl­tötték 65., illetve 60. életévü­ket. Az ilyen tsz-tagok akkor jogosultak nyugdíjra, ha 1956. január 1. után legalább öt éven keresztül teljesítik a kötelező évi munkaegységet. Az öregségi nyugdíjnak előfeltétele az is, hogy 1960. december 31-ig lép­jen a szövetkezetbe, addig be­töltse a 65-, illetve a 60. élet­évét és legalább két éven ke­resztül teljesítse az előírt mun. ka egységeket. Ez a tervezet nemcsak egysze­rűen a megöregedett tagok érdé keit védi, hanem a közös gazda­ság érdekeit is, mert ösztönző ha tást gyakorol a termelésre: a tsz-ben végzett munka alapve­tően befolyásolja a nyugdíjat, aki nem dolgozik becsületesen a szövetkezetben, az nyilván­valóan hátrányos helyzetben lesz a nyugdíjazásnál. Csak örömmel üdvözölhető a tervezetnek az a része is, amely azzal foglalkozik, hogy kik kaphatnak özvegyi nyugdíjat, árvaellátást. A nyugdíjalaphoz a termelő- szövetkezeteknek természetesen hozzájárulást kell fizetniük, — már az idei elszámolás után. A szövetkezeti tagok érdeké­ben született meg ez a terve­zet. Éppen ezért lesz szükséges, hogy ezt meg is ismerje min­den szövetkezeti tag. Még nem olvas mindenki újságot s nem hallgat rádiót és ez különös­képpen szükségessé teszi, hogy minden egyes szövetkezeti tag­nak megmagyarázzák ezt a tervezetet. Nem elég annyit tudni róla, hogy lesz nyugdíj a tsz-tagok számára, hanem az­zal is tisztában kell lenni, hogy ki. milyen formában lesz jogo­sult nyugdíjellátásra. Ez szük­séges azért, mert csak így lesz serkentő hatással a folyamatos munkára, másrészt pedig a ren­delet nem ismerése miatt sok tsz-tag eleshet a nyugdíjtól. Bizonyára lesz olyan szövetke­zeti paraszt is, főként a fiata­lok között, aki szót emel a hozzájárulás miatt, azt mondja, hogy inkább osztanák ki azt az összeget. Az ilyen tagoknak az öregek példáján keresztül kell megvilágítani, hogy mennyire saját érdekük a nyugdíjalap létrehozása és a hozzájárulás fizetése. Fiatal korban sokkal könnyebb annak a néhány fo­rintnak a nélkülözése „félre- rakása”, mint majd öregségük idején a kenyérkereset. Nincs olyan öreg ember, akinek ne lenne hasznos a nyugdíjellátás, aki ne venné örömmel ezt az intézkedést és végüj ide jutnak majd a mai fiatalok is. Ezért kell már most gondolni az öregkorra. Ilj Tszcs alakult Dunalöldváron Dunaföldváron az Alkotmány Tsz eredményei évről évre von­zóbbak az egyéni dolgozó pa­rasztok számára. Ennek nyomán megalakulásától kezdve igen so­kan kérték felvételüket tagjai sorába, szombaton pedig első­típusú termelőcsoport alakult a községben. Az új tszcs-t 11 csa­lád alakította 19 taggal, 125 hold földdel. A termelőcsoport a Hunyadi nevet vette fel. MÖHOSZ-tábor Bogyiszlóit Munkában a „homokos-brigád” Az árvízsújtotta Bogyiszló újjáépítését segíti az egész or­szág. Itt dolgoznak a katonák, akik az újjáépítés megindulása óta résztvesznek a munkában, a nyáron többszáz diák töltött el két-két hetet az újjáépítésnél. Két héttel ezelőtt tábort ver­tek a Magyar önkéntes Honvé­delmi Szövetség újjáépítő bri gádjai is. ötvenheten voltak, az országnak szinte ugyanannyi, vá­rosából, községéből. Budapestről és Nagykátáról, Szegedről és Pá­páról, Szekszárdról és Simontor nyáról, Komárom és Heves me­gyéből és a többi vidékekről jöl tek el, hogy segítsenek a bo­gyiszlóiaknak. Az első nap reggelén Pelényi elvtárs, az építkezés vezetőmér nöke bekopogott Török Gáboi főhadnagy, táborparancsnok sát rába: ,.Bajban vagyunk, akadó zik az építkezés homokellátása, sürgős segítség kellene” — mon­dotta. Szinte percek alatt meg alakult a „homokos-brigád’, amely Branizsa Györgynek, *i IPARTERV Vállalat üzemasztak* sának vezetésével azóta is kiter­meli a homokbányában az épít kezéshez szükséges napi 60—80 köbméter homokot. A másik bri gád, a „téglás-brigád”, az új te­lep leendő főutcájáról rakja odébb a téglahalmokat. Egy bri­gád az előregyártott vasbeton­gerendákat szállítja és húzza fel a házakra. Mindig azt a munkái végzik, ami a gyors újjáépítés szempontjából a legfontosabb. A MÖHOSZ-isták két hetet töl töttek Bogyiszlón. A bogyiszlóiak vz idő alatt szívükbe zárták őket, akik megmutatták, hogy nem csak a haza védelmére készek bármely pillanatban, hanem a bajbajutott dolgozók megsegítő, sére is. Vasárnap is vetettek a bátaszéki határban Gyorsan múlik az idő. min­den percet a leggazdaságosab­ban kell kihasználni termelő- szövetkezeteinkben is, hogy mi­előbb készen legyen a magágy és megtörténjen a vetés. Jól tudják ezt a bátaszéki Búza­kalász Termelőszövetkezetben és a várdombi gépállomáson is amit bizonyít, hogy vasárnap is vetettek. A termelőszövetkezet kötött talajú területein a vetőágy elő­készítése lelkiismeretes és pon­tos munkát követel. Kulcsár István, a gépállomás traktoro­sa- jól tudta ezt, ezért igyeke­zett, hogy a szántás után azon. nal végezze a terület tárcsázá­sát, hengerezését. A szomba­ton éjjel felszántott és meg­munkált talajba Garai elvtárs, a várdombi gépállomás Zetor- vezetője vasárnap vetette az őszi árpát és ezzel 80 holdon került földbe az őszi árpa mag­ja. Ugyanezen a napon a gép­állomás másik traktorosa, Ko­máromi Lajos vetőszántást vég vett a termelőszövetkezet föld­jén. Német küldöttek látogatása a megyében Szombaton szept. 22-én délben a Német Demokratikus Köz- tásrsaságból küldöttség érke­zett Szekszárdra a MÉSZÖV igazgatóságára. A háromtagú küldöttségben résztvett Kurt Preischat, a Német Szövetke­zetek Országos Központjának küldötte, egy járási és egy me­gyei elnök. Tolna megyében már járt szovjet, kínai és al­bán delegáció, de ez volt az első, amely hosszabb ideig ta­nulmányozta a helybeli szövet­kezetek működését. A német vendégek megtekin­tették Tolnán és Dombóváron az áruházakat a vendéglátó és egyéb kereskedelmi egysége­ket. Különösen nagy érdeklő­dést tanúsítottak a magyar fel­vásárló és értékesítő apparátus iránt. A tapasztalatcsere jellegű látogatás két napig tartott, A német vendégek hétfőn délelőtt Budapestre távoztak, onnan kedden utaznak haza, a Német Demokratikus Köztársaságba. Százharminc holdról takarította be a burgonyát!! Kishont! lend Két hét óta dolgozik a leg újabb típusú, egyszerre két sort^ szedő burgonyaszedő gépével Kishonti Jenő, a nagydorogi gépállomás traktorvezetője. Az' elmúlj 12 munkanapon összesen1 130 holdrólíakarította be a bur»^ gonyát, összesen mintegy nyolc1 és félezer mázsát. Szombaton a györkönyi Dózsa TermelőszöveM | kezet burgonyatábláján dolgc-' zott. Délig mintegy 5 kh burgo*^ nyát takarított be. Vörös katonák 19-es forradalmárak találkozójára készülnek Szekszárdon 1919*ben a legerősebb fórra- összejövetel^ tartanak Szekszár- dalmi megmozdulások egyike dón, amelyre meghívják a me- I1 Szekszárdon volt, ahol a fórra- gye területén élő valamennyi dalom leveretése után számos volt vörös katonát és forradal- hazafit végeztek ki az ellenforra- márt. A találkozó alkalmával dalmárok. Az egykori vörös ka- megkoszorúzzák a szekszárdi tonák, a direktórium ,még élő szovjet emlékművet és a meg- (> tagjai ma is ápolják a forrada- »yilkolt forradalmárok emlék- i'lom emlékeit: egybegyűjtötték a tábláját ünnepség keretében "fellelhető dokumentumoka* s rendszeres találkozókat tartanak, emlékeznek meg az októberi for-i Most, november 7-e közeledté* radalomról és az 1919-es szék­ivel elhatározták, hogy ünnepi szárdi eseményekről. Túlteliesílették silAzási tervüket A Tolna megyei ifjúsági silózó brigádok versenyében első a Ju- hépusztai Állami Gazdaság ifjú­sági brigádja, mely Lémann Já nos DISZ bfligádvezetővel az élén naponta átlagosan 350—360 má z-a silót készít. A kiváló DISZ brigád munkateljesítményeinek eredményeként a gazdaság az egész éves 8400 köbméteres siló­tervét szombat délig 11 000 köb­méterre teljesítette. Eddig nagy­részt zöldtakarmányt silóztak, főleg silókukoricát, rövidesen megkezdik a száraz kukoricaszál silózását is. Aprómag-termelü szakcsoportot alakítottak a dombóvári egyéni gazdák Dombóváron 15 egyéni gazda: Farkas Dénes, Zsilé Lipót, Sző­ke János, Bognár László és még 11 gazdatársuk aprómag­vak termelésére társult s létre hozták Tolna megye legfiata­labb szakcsoportját. A 15 egyé­ni gazda összesen közel 90 hol. dón gazdálkodik s különösen lucerna, és kendermagterme­lésre irányul szakcsoportjuk gazdálkodása az első esztendő­ben. A szombatesti közgyűlésen elfogadták, illetve hitelesítették a saját maguk által szerkesztett alapszabályt, melyben kimond­ják, hogy a dombóvári földmű­vesszövetkezet keretében köte­lezettséget vállalnak földjeik közös megmunkálására és ter- melvényeik közös értékesíté­sére. Az állammal szembeni kötelezettségek teljesítéséért is közös garanciát vállalnak és a szakcsoportjukat érintő kérdé­sekben közösen döntenek. A 6 holdas Bognár Lászlót válasz­tották vezetőjükké. Szakcsoportjuk gazdálkodá­sának az irányát is meghatá­rozták. összesen 15 hold őszi árpát vetnek a legjobban elő­készített földjeikbe s a tava­szon mind a 15 holdat felülve­tik lucernával. Már az első őszön mintegy 90—100 q lucer­namag termesztését és betaka­rítását tervezik. Szó van arról, hogy közvetlen kapcsolatot te­remtenek külföldi piacokkal. Határozatban foglalták azt is, hogy a lucerna mellett 40 hold kendert is termelnek sőt, ba­romfifarmot is létesítenek. Az őszi árpa egy részét vasárnap délig már elvetették. A kisdorogi Szabad IVép Tsz-ben a héten elkezdik a kukoricatörést A kisdorogi Szabad Nép Tér. melőszövetkezetben szorgalma­san dolgozik a tagság. Befejez­ték már többek között az öt hold burgonya felszedését. Igen jól sikerült a burgonyatermé­sük, 120 mázsányit adott hol­danként. Nem maradt ered. mény nélkül a jólvégzett mun­ka. A héten végeztek a hét hold cukorrépa felszedésével is. A tagság elvetette már az őszi gabonafélék egy részét is Befejezték a burgonya szedését Szorgalmasan dolgoznak a paksi Uj Élet Termelőszövet­kezet tagjai, amit bizonyít az is hogy bfejezték 8 holdon a burgonya szedését és 5 holdon az őszi takarmánykeverék ve­tését. A tagság jelenleg siló­takarmányt készít, utána pedig hozzálátnak a napraforgó és 5.5 hold cukorrépa szedéséhez. E munkák befejezése után sze­dik a kukoricát. Az árpavetéssei ugyan késle­kedtek egy kissé, ugyanis mű­trágyára vártak, hogy kiszór­hassák még a vetés előtt de nem kapták meg a hét elejéig. Hogy ne késsenek emiatt a vetés sei, a földművesszövetkezettől kértek kölcsön műtrágyát kiszór ták nyomban és így sikerült elvetni a 30 hold őszi árpát, de ezenkívül elvetették már az öt hold őszi takarmány, keveréket is. A jövő héten már a búza alá készítik a földeket, ugyanak­kor tovább folytatják a múlt hét elején megkezdett őszi mélyszántást, A hét folyamán a kukorica törését is megkez­dik. hogy ott is mielőbb elvet­hessék a búzát, ahol még lábon áll a kukorica.

Next

/
Thumbnails
Contents