Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

2< TOLNAI NAPLÓ 1956 SZEPTEMBER 25. A Kínai Kommunista Párt kongresszusának hétfői ülése Peking (üj Kína). A Kínai Kommunista Párt kongresszusé* nak hétfői, szeptember 24-i ülé­sén Caj-Csang, a Központi Bi­zottság női munkabizottságának első titkára bírált több országos szervezetet a női káderek szere* pének mind a forradalmi, mind az építő munka terén való alá* becsülése miatt. A női káderek kiképzése és előléptetése nem folyik tervsze­rűen, sőt még az a felfogás sem halt ki egészen, hogy ,,egy férfi felér három nővel.” — A Központi Bizottság — hangsúlyozta Caj-Csang — rend­kívül nagy fontosságot tulajdo­nít a nőkkel való foglalkozásnak, mert. mint a párt szervezeti sza­bályzatáról szóló beszámoló mondta, ,,a nők alkotják a párt kádereinek egyik legnagyobb tairtalékíit. A Közpoty/i Bizott­ságnak ezt a felfogását át kel! vinni a tényleges munkába is. Caj-Csang beszédében három javaslatot tett a női káderek ki­képzésével és előléptetésével kapcsolatban: 1. Emelni a párt nőtagjainak és a pártonkívüli női kádereknek szocialista öntudatát és tervsze­rűen segíteni őket ahhoz, hogy szaktudásra tegyenek szert. 2. Bátran nevezni ki női ká­dereket vezető állásokba, alkal­mat adni nekik arra, hogy pró­bára tegyék képességeiket, báto­rítani őket a munkában és jó- tanáccsal segíteni őket hibáik ki­javításában. 3. Csecsemőotthonok és óvó* dák, kifőzések és mosodák léte­sítésével enyhíteni a háztartás terheit. A könnyűipar termelését a második ötéves terv időszaka alatt több niint hatvan százalék­kal lehet és kell emelni — mond­ta a Kínai Kommunista Párt kongresszusának hétfői ülésén Csia to-fu könnyűipari miniszter. E cél elérésénél elsősorban a meglevő üzemek teljesítőképes­ségének teljes kihasználására kell törekedni, ha a vegyes ál­lami — magánüzemekben és kis­ipari szövetkezetekben végre­hajtják a termelés szükséges át­szervezését, a technikailag szük­séges tatarozásokat, helyreállítá­sokat és bővítéseket, akkor mér­hetetlen űj termelő kapacitás sza­badul fel. Az ország könnyűiparának legnagyobb része a tengerpart mentén összpontosul — fejtette ki beszédében Csia to*fu. Sangháj maga az ország gya­potfonal- és textilszükségletének egyharmadát, általános fogyasz­tási cikkekben pedig a szükség­Peking (Uj Kína). Az az egyezmény, amelyet a Kínai Népköztársaság ég Nepai kor. mányának képviselői múlt csü­törtökön (szept. 20-án írtak alá Katmanduban, ki mondja hogy érvényüket vesztik mind­azok a megállapodások és szer­ződések, amelyek a két ország között, valamint Nepal és Tibet között a múltban fennállottak. Az új egyezmény a kölcsönös ratifikálás után lép életbe és nyolc évre szól, lejárása előtt a két fél tárgyalások útján meghosszabbíthat j a. Az egyezmény értelmében a két fél állampolgárai keresked­hetnek, utazhatnak és zarán­dokolhatnak egymás országá­nak közös megállapodással ki­jelölt helyem. A kínai kor­mány beleegyezik abba, hogy Az Országos Béketanács kul­turális bizottsága emlékünnepsé­get tartott Toyo Oda, ,,Sesshu” néven ismert japán festő halá­lának 450. évfordulója alkalmá­ból. Az emlékünnepségen, amelyet Mihályfi Ernő népművelési mi­niszterhelyettes, az Országos Bé­ketanács alelnöke nyitott meg — let hatvan százalékát fedezte. Helytelen az a felfogás, hogy az „iparnak lilyen túlzott koncen­tráltságán” a termelés korláto­zásával vagy „gyárak áttelepíté­sével” lehet segíteni. Helyes eljá­rás az, hogy az ország belső vi­dékein a követelményekhez ké­pest űj gyárak épüljenek, a hát- erszági ipar fejlesztéséhez szük­séges összegeket és technikai tu­dást pedig a partmenti ipar le­hetőségeinek teljes kihasználásá­ra kell, hogy szolgáltassa. (MTI) Nepal kereskedelmi képvisele­teket létesítsen Sigaceban, Kjerongban és Njalamban. A kínai kormány hasonló számú kereskedelmi képviseletet lé­tesíthet Nepálban, ezeknek he­lyét később fogják megállapí­tani. Az egyezmény engedélyezi a hagyományos kishatárszéli for. galom fenntartását útlevél­vagy vizumkényszer nélkül. 'A zarándokoknak sincs szüksé­gük útlevélre elég ha a határ- állomáson jelentkeznek és ha­tárátlépési engedélyt kérnek. Az egyezményhez csatolták Pan Cu-li kínai nagykövet és C. P. Sarma nepáli külügymi­niszter jegyzékváltását, amely a két ország kapcsolatainak szabályozásával foglalkozik. megjelentek kulturális életünk képviselői. Horváh Tibor, a ke­letázsiai művészeti múzeum igaz­gatója emlékezett meg a nagy japán festőművészről. Az előadás után levetítették a Toyo Oda néhány festményéről készült diapozitív filmet, amelyet a Béke Világtanács juttatott el Budapestre. (MTI) Külpolitikai fairek Belgrád (MTI). Vasárnap megérkezett Belgrádba az indiai ének. és táncegyüttes, amely az elkövetkező napok­ban Jugoszlávia különböző városaiban lép fel. Jugoszláviai fellépésük után az indái mű­vészek Magyarországra utaznak vendégszereplésre. Berlin (MTI). Szombaton délután többezer fiatal tünte­tést rendezett Nürnberg belvá­rosában az általános hadköte­lezettség ellen. A tüntetők kö­zött sok szociáldemokrata ifjú volt. Fokváros (MTI). Mint a Reuter jelenti, a délafrikai me­zőgazdák bizonyos anyagi fel. lendülést remélnek attól a kö­rülménytől, hogy a Szuezi-csa- tomáról a Jóreménység-foka felé irányítanak egyre több hajót. Fokváros felkészült ar­ra, hogy visszaszerezze azt a helyzetét, amelyet több, mint kétszáz évvel ezelőtt betöltött, amikor Európa és a kelet kö­zött „feleúti stáció” volt. A Reuter szerint eddig már hat­vanöt hajó tért el a Szuezi- csatornától Fokváros felé, amelynek személyzete és utasaj nagyösszegű bevásárlásokat esz közölnek a városban. • Delhi (TASZSZ). Mint a Statesman című lap közli, a Kínai Népköztársaságba indiai katonai küldöttség utazik Csaudhuri altábornagy vezeté­sével. « A Vietnami Demokratikus Köztársaságban 40 nappal a ha­táridő előtt helyeztek üzembe egy új gyufagyárat. Év végéig több gyár építését fejezik még be, így például kon­zerv- és teagyárak, egy ciga­rettagyár, egy villamos készülé­kek gyárát és egy fűrészüzemet. Ezenkívül több hajógyár is épül, amelyekben ^rövidesen megkez­dik a halászhajók és egyárbocos vitorláshajók építését. A kínai —nepáli egyezmény részletei Emlékünnepély Toyo Oda halálának négyszázötvenedik évfordulóján Lengyelország hazai uránrétegeket aknáz ki Tudományos szempontból fc Lengyel Tudományos Akadémia mellet^ működő atomenergiaügyi bizottság viseli a gondját az atomenergia fejlesztésének. En­nek a tudományos bizottságnak az elnöke Leopold Infeld profesz- szór, a világhírű tudós. Az újjá­szervezett bizottságban öt szak­osztály van, mindegyik a maga területén dolgozza ki a különbö­ző problémákat. Lengyelországban ez idő sze­rint két atomkutató központot építenek, a központi kutatóinté­zet Varsó környékén lesz, a má­sik központ Krakkó közelében működik majd. A kormány 1957- ben több mint 100 millió zlotyt fordít az atomkutató központok beruházásaira. A központi atomkutató inté­zetben jelenleg kísérleti reaktort építenek, amelynek részei a Szovjetunióból érkeznek folya­matosan. Ezen reaktor építése előreláthatólag 1957-ben fejező­dik be. Addig valószínűleg el­készül az atommagfizikai labora­tóriumok egy része is. Ugyanitt rádiókémiai laboratóriumot is építenek. A krakkói atomkutató központ vezetője Niewodniczan- ski professzor. A krakkói köz­pontban az év végéig két labo­ratórium építése fejeződik be. Épülőben van egy létesítmény, ahol 1957-ben felszerelik a cik­lotront, az akcelerátorok egy tí­pusát, amelyet Lengyelország a Szovjetuniótól vásárol. A krak­kói központban egyébként befe­jezéshez közeledik egy kisebb­fajta, saját gyártmányú ciklotron építése. Ilyen kisebbfajta akce- lerátort készítenek a varsói köz­pontban is, amelynek A. Soltan professzor a vezetője. A jövő évben megteremtik az anyagi alapot az atomenergia­ügyi tudományos kutatások to­vábbi gyors fejlesztéséhez. Ter­mészetesen említést kell tenni a nyersanyagkérdésről is. Lengyelország rendelkezik uránrétegekkel és kiaknázza azo­kat. Természetesen ahhoz, hogy megfelelő módon kiaknázzák az anyagi lehetőségeket, rendelkez­ni kell a kitűnően képzett ká­derek megfelelő mennyiségével. Az ilyen káderek kiképzése első­rendű feladat. Kétségkívül az atomenergia tudományának előrehaladása meghatározza nagy mértékben a magenerg>‘ika fejlődését is. Mi ezt a kérdést Lengyelország szempontjából komplex módon vizsgáljuk, azaz a megfelelő tí­pusú atomerőmű kérdését vetjük fel .valamint az atomiparral kap­csolatos nyersanyagok problémá­ját. Az atomenergiaügyi tanács részletesebben fog foglalkozni ezzel a kérdéssel a perspektivi­kus terv megfontolásakor. A rádióaktív izotópok megfe­lelő felhasználása az utóbbi hó­napokban jó úton halad. Befeje­zéshez közeledik egy olyan labo­ratórium építése, ahol elosztják az izotópokat. Hozzálátnak atom­mérőműszerek gyártásához is. A Szovjetunióból érkező izotópokat eloszlatják a különböző felhasz­náló intézmények között, s ezek száma egyre nő. Erre az évre a különböző intézmények 35 fajta izotópot rendeltek, amelyeknek össz-aktivitása több mint 4000 mC (millcurie), pénzbeli értékük meghaladja az egymillió zlotyt. Rádióaktív izotópokat alkal­maz a többi között a Lengyel Tu­dományos Akadémia műszaki problémákat vizsgáló intézete, az elektrotechnikai intézet, a fém- kohászati intézet, a krakkói Bá­nyászati és Kohászati Főiskola. Rádióaktív izotópokat alkalmaz ezenkívül a gliwiczei onkológiai intézet, az állami higiéniai inté­zet, a hematológiai intézet, a ta­lajkutató intézet, a Nemzeti Mú­zeum, valamint számos műszaki főiskola, egyetem, stb. Nemrégen rendeletet adott ki a miniszter- elnök arra vonatkozólag, hogy az orvostudományban és a biológiá­ban alkalmazzák az izotópokat, az egyik tanfolyamon az orvoso­kat és biológusokat képezik, a másik tanfolyamon pedig a ké­mikusokat. Az izotópszükséglet vonalán szintén olyan tervet dolgoz ki a Lengyel Tudományos Akadémia, amely koordinálja a különböző tudományágak és gazdasági ágak szükségleteit. Az utóbbi időkben felélénkül a tudományos együttműködés a külfölddel az atomenergia fel- használása vonalán. Mindenek­előtt a Szovjetunió nyújt sokrétű segítséget. Lengyelország a Szovjetuniótól vásárolja a reak­tort és a ciklotront, valamint a rádióaktív izotópokat. Kitűnően felszerelt szovjet laboratóriu­mokban képezik ki a lengyel ká­dereket. Ojabb komolyabb lehe­tőségek nyílnak a lengyel fiziku­sok előtt az Egyesült Atommag­kutató Intézet létesítésével kap­csolatban, amelynek egyik társ­alapítója Lengyelország is. Egy­re szorosabbak a tudományos kapcsolatok a népi demokratikus országokkal. Előreláthatólag rövidesen lét­rejönnek a tudományos kapcso­latok Jugoszláviával is. A genfi atomkonferencia után erősödtek a tudományos kapcso­latok a nyugati országokkal, Angliával, Hollandiával, Francia- országgal, Svájccal és Olasz­országgal. Nagy figyelmet for­dítanak az úgynevezett atomügy­nökség létesítésének kérdésére, amely az ENSZ égisze alatt mű­ködne. New Yorkban szeptember 20*án nemzetközi konferencia kezdődött, amelynek célja meg­tárgyalni és jóváhagyni az atom­ügynökség szabályzatát. Ezen az értekezleten résztvesz a lengyel küldöttség is. A SZUEZI KÉRDÉS HÍREI Szerdára összehívták a Biztonsági Tanácsot New York (TASZSZ). Emilio Nunez Portuondo, a Biztonsági Tanács elnöke, szeptember hó 26-üra összehívta a Biztonsági Ta Spanyol révkalauzok mennek Egyiptomba San Sebastian (MTI). Az AFP híre szerint az egyiptomi Szuezi-csatorna társaság öt spanyol révkalauzt szerződte­tett Egyiptom spanyolországi nagykövetségének közvetíté­sével az öt révkalauz hamaro­san elutazik Port Saidba. Szaud király, Nasszer és Kuatli vasárnapi újabb eszmecseréje Párizs. Szaud király, Nasszer elnök és Kuatli szíriai köztársa­sági elnök vasárnap délelőtt új­ból összeült Ammanban, hogy eszmecserét folytasson „az arab világot érintő különböző kérdé sekröl” — jelenti az AFP a kai­rói rádió alapján. nács ülését. A Biztonsági Tanács Anglia és Franciaország kérésére a szuezi kérdés^ fogja megtár­gyalni. Egyiptom ENSZ küldötte kapcsolatba lépett az iráni megbízottal Newyork (MTI). Omar Lutfi Egyiptom állandó ENSZ kül­dötte ,aki vasárnap délelőtt ér. tesült arról az angol—francia kezdeményezésről, hogy a szuezi-kérdésben kérik a Biz­tonsági Tanács összehívását, azonnal felvette a kapcsolatot Dzsalal Abdoh iráni küldöttel, aki a Biztonsági Tanácsban egyedül képviseli a Közép- Keletet — jelenti az AFP. ENSZ-beli arab körökben nem tartják kizártnak, hogy Favzi egyiptomi külügymi­niszter maga utazik Newyork- ba, hogy megvédje Egyiptom álláspontját a Biztonsági Ta­nácsban. Angol vélemény a Biztonsági Tanács összehívásáról London. Az AFP szerint ille­tékes angol helyen kijelentet­ték, hogy a Biztonsági Tanács, amely szerdán a szuezi kérdés­sel foglalkozik, meghívja Egyip tomot_ hogy vegyen részt a vi­tákon. Mint hozzáfűzik, a szer­dai ülést a kérdés előzetes ta- mulmányozásának szentelik. A kérdés lényegére vonatkozó vi­ták — mint hiszik —, csak akkor kerülnek sorra, amikor okt. 1-én már összeült a máso­dik londoni értekezleten részt- vett országok nagyköveteinek bizottsága hogy a csatornát használók szövetségét létre­hozza. A brit külügyminisztérium­ban kijelentették, Nagybritan. nia és Franciaország az érdemi tárgyalások során azt kéri majd, hogy a Biztonsági Ta­nács hagyja jóvá a csatorna nemzetközi irányításának hely­reállítása céljából tett tizen­nyolchatalmi javaslatokat, ame lyeket Kairó Menzies látogatá­sa után elutasított. Mint hozzáfűzik, a brit kor­mány továbbra is teljes mér­tékben támogatja a csatornát használók szövetségét. Az a véleménye, hogy a szövetség­nek fontos szerepe lesz a szö­vetség tagjai és az egyiptomi kormány közötti kapcsolatok­ban megkönnyítve minden olyan intézkedést, amely a kér­dés rendezéséhez vezethet. A külügyminisztériumban vé­gül hozzáfűzik, hogy Selwyn Lloyd minden vitán résztvesz majd, amikor laz érdemi kér­déseket tárgyalják. A szerdai ülésen Nagy-Britanniát Sir Pierson Dixon képviseli. Angol szakértő levele a Manchester Guardianban New York (TASZSZ). Mint az United Press londoni tudósítója közli, John Philby, a középkeleti kérdések ismert angol szakértője a Manchester Guardian című lap­hoz intézett levelében kijelenti: az angol kormány úgy döntött, hogy a Szuezi-csatorna nemzet­közi ellenőrzése jó dolog, egysze­rűen azért, mert most az egyip­tomiak igazgatják ezt a víziutat, nem pedig az angolok. Anglia hetvenegy esztendőn át tartotta ellenőrzése alatt a Szue- zi-csatornát és szembeszállt min­den olyan kísérlettel, amely nem­zetközi igazgatás alá akarta azt helyezni, most, hogy Nasszer el­nök a Szuezi-csatorna államosí­tásával gyökeresen megváltoz­tatta a helyzetet, az angolok megváltoztatták álláspontjukat és határozottan a nemzstközi ellenőrzés mellet^ foglalnak állást. Philby azt írja, hogy „az an­gol kormány mindig fő akadálya volt annak, hogy teljesen ér­vénybe lépjen az 1888. évi kon­stantinápolyi egyezmény." A Szuezi-csatorna — folytatja Phil­by — mindig egy hatalom «Hon- őrzése alatt állott, bár az an­gol megszálló csapatok Egyip­tomból való kivonulása után ez a szerep már nem Angliáé volt.” Telefon villamoson Novoszibirszk egyik forgal­mas útkereszteződésénél össze­torlódtak a járművek: Egy pót­kocsis teherautó állta el a vil­lamos útját, s hiába indítgatta a soffőr' a motor makacsul hall gatott. — Ó, ezek a soffőrök!... — Most aztán mehetünk gyalog! — békétlenkedtek az utasok, s türelmetlen tolongással indul­tak az ajtók felé. — Nyugalom, polgártársak! állította meg őket a kocsive­zető. Már jelentettem az aka­dályt a diszpécsernek és már útba is indították a kocsimen­tőt. Mintegy bizonyításképpen a vezetői ülés mellett fölszerelt telefonkészülékre mutatott. — Hogy-hogy? — Telefon a villamoson? Érdekes ... Az utasok vizsgálgatni kezd­ték a készüléket, elhalmozták kérdésekkel a vezetőt közben pedig már el is feledkeztek a bosszúságukról, s a megrekedt gépkocsiról. Mindössze néhány perc telt el, s megérkezett a kocsimentő. Vontatókötélre vette a „beteg” járművet, aztán megindult vele. A kocsivezető beleszólt a tele­fonkagylóba: — Az út szabad, indulok to­vább! A telefonösszeköttetést az áramszolgáltató vezeték fel- használásával teremtették meg. A villamoskocsi központi disz­pécsere bármikor felhívhatja a város kölönböző vonalain köz lekedő villamosok kocsiveze­tőit, a vezetők pedig ugyanígy az útvonal bármely pontjáról tudósíthatják a központot, ha valami baj, akadály előadódik.

Next

/
Thumbnails
Contents