Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-14 / 217. szám

[/ i !A /v AZ HÓP TOLHA HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGY [Q3I r-----------------------------------------------^ A MAI SZÁMIJÁN: Újabb nyilatkozatok a szuezi helyzetről (2. o.) — Az őszi munkára való jó felkészülés ttfoian tűr halasztást (3. o.) — A- pártszervezet erősítése szó rosan összefügg a sikeres munkával (3. o.) — Pusztai emberek (3. o.) — Érdemte­lenül babérokat Sifcrezry... (4. o.) L _________________j X III. ÉVrnLYAM, ?vj. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956. SZEPTEMBER 14 Különösen fontosnak tartom az üzemi bizottságok hatáskörének növelését A Szakszervezetek Orszá gos Tanácsa IX. teljes ülésén sck olyan problémát vitattak meg, ami eddig akadályozta a jó szakszervezeti munkát. A teljes ülés irányt mutatott az alsóbb szakszervezeti szervek­nek, üzemi bizottságoknak, hogyan javíthatnak munkáju­kon, mit kell tenni, hogy a szakszervezetek eredményesen dolgozhassanak a dolgozók élet. és munkakörülményeinek javításáért. Különösen fontosnak tar­tom az üzemi bizottságok ha­táskörének növelését. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy mind a vállalat vezetőségének, mind az üzemi bizottságnak meg volt kötve a keze abban, hogy a dolgozók egyes — jo­gos — bérügyi problémáit megoldja. Ez aztán nagyfo­kú munkaerővándorlást oko' zott. Most — mint Gáspár elvtárs beszámolójában el­mondotta, — az üzemi igaz­gatónak a szakszervezettel egyetértésben jogában áll a legalkalmasabb bérrendszert bevezetni. Vállalatunkon belül a dolgo­zók szociális körülményei te­rén még mindig nincs javulás. Nincs eszköze az üzemi bizott­ságnak a felelősségrevonásra e téren. Ugyanakkor éppen mc-st amikor a SZOT teljes ülése a dolgozók élet- és munkakörül ményeinek megjavításáról tár­gyalt, hozott a minisztérium egy olyan intézkedést, ami aka öályozza az üzemi bizottság ezirányú munkáját. Létrehoz­ták a Munkásellátási Vállala­tot, ami önálló vállalat, így a termelő vállalat vezetősége, üzemi bizottsága nem intézked het közvetlenül a dolgozók szó ciális problémáiban, nem von­hatja felelősségre az ellátásnál dolgozókat, ha erre szükség van. Eddig, ha a munkásszál­lásokon. vagy a konyhán hiba volt. az iib-elnök erre felhív­hatta az igazgató figyelmét és az utasításokat adhatott ki. Különálló ellátási vállalatnál ez sokkal körülményesebb, szinte lehetetlen. Szükséges lenne bevezetni azt is, hogy az üzemi bizott­ságnak operatív intézkedési joga legyen a munkavéde­lemnél. Ne csak a szakszer- \ezet országos központjának és a megyei munkavédelmi felügyelőnek legyen joga a felelősségre vonásra — és szükség esetén bírságolásra is. Nagyon helyeslem azt a ja­vaslatot, hogy a gazdasági ve­zetők lakásokat csak az üb-vel egyetértésben adhassanak át, így biztosítani lehet a jobb el­osztást, de javítani is lehet a minőséget, ha az elkészült laká sok átadásánál az üzemi bi­zottság is képviselve van. Szűcs György a Tolna Megyei Állami Építő­ipari Vállalat üb. elnöke. Újabb 11 csalod lépett a termelőszövetkezetekbe Az állami gazdaságok eleiéből A termelőszövetkezetek pél­damutató és egyre íejlödő gaz dálkodása az elmúlt napokban újabb eredményeket hozott a közös gazdálkodási forma ter­jesztésében. Simon János, Fi­ola László, Iván Mihály, Fiola József, Simon László és Varga Károly beléptek a tamási Vö­rös Szikra Termelőszövetkezet­be. Ezenkívül Nagykónyiban 3 család választotta a közös gaz­dálkodást, Értényben pedig 2 dolgozó paraszt állt a Dózsa Termelőszövetkezet tagjai közé. beadásukat 100 százalékosan rendezték, ezen felül szerződé* ses hízóként öt sertést, 809 kiló súlyban az Allatforgalmi Válla­latnál értékesítettek. A kötelező beadásokon kívül még 100 má* zsa szabadbűzát adtak az állam­nak. nye, ma már 370 mázsát ír elő naponta a terv. A malom dolgo> zói azonban ezt is rendszeresen túlteljesítik, mivel pótolni akar­ják a második negyedévben be­következett lemaradást. Julim­ban 102,3 százalékra, augusz tusban pedig 112 százalékra tel jesítették a tervet, ezzel 11 va gonnal törlesztettek a második negyedévi adósságból. Úgy szá­mítják, hogy szeptember 30-ig, a harmadik negyedév végéig tel­jes egészében pótolják a lemara­dást. Tolna megye állami gazdasá­gaiban nagy lendülettel foly­nak az őszi munkák. Különö­sen szép eredményei vannak máris a Fornádi Állami Gazda­ságnak ahol teljes egészében befejezték a földek trágyázá­sát és elvégezték az őszi mély­szántás 60 százalékát. Jól dolgoznak a fornádiak, de a többi állami gazdaság sem maradt el eddig a munkában. Szeptember 10-ig 11.400 hold talajelökészítésről számoltak be a gazdaságok, ami a terv há­romnegyed részét jelenti. Meg­indultak a vetések is. Eddig 1800 holdon vetettek a gazda­ságok dolgozói, s 5000 holdon már elvégezték az őszi mély­szántást. * Az őszi munkák fokozott mértékű megindulása nagyon igénybeveszi az állami gazdasá­gokat. Mindemellett már elkez­dődött a jövő évi tervkészítés is. Itt újabb lépést tettek a gazdaságok az önálló gazdálko­dásban. Az eddigi gyakorlattól eltérően a beadási kötelezettsé­gek teljesítésénél a tervek csak azt szabják meg_ mennyi pél­dául a beadandó tej, vagy hús mennyisége. Az már az egyes gazdaságok hatáskörébe tarto­zik, hogy ennek biztosítására, mennyi sertést, vagy tehenet tartanak. Ez azért előnyös, mert nagyobb a lehetősége az állat- állomány minőségi megvá- logatásának. * Október 15-ével érdekes ver­seny indul meg az ország vala­mennyi állami gazdasága rész­vételével. A Felsőbabádi Álla­mi Gazdaság inácsi üzemegysé­gének eddig kihasználatlan ser­téshizlaldájában hízékonysági versenyre gyűjtik össze a leg-' jobb sertéseket. Egyforma ete­tés és gondozás mellett azonos körülmények között eldől majd melyik állami gazdaság tenyész tett legjobb hízófajtákat. — Tolna megyéből a fornádi, a gerjeni és a Sárközi Állami Gazdaság nevezett be a ver­senybe, amelynek értékelése körülbelül 10 hónap múlva lesz. ________________________ * T eljesítették beadási kötelezettségüket A kajdacái Március 9. Tér* melőszövetkezet tagjai szeptem­ber 8-ával a burgonya és napra­forgó kivételével az egész évi be­adási kötelezettségüket teljesítet­ték. Kenyér* és takarmánygabo­na, hús, baromfi, tojás és tej­Pótolják a lemaradást a Bátaszéki Malom dolgozói Tizenhét vagon gabona őrié sével maradt el tervétől a máso­dik negyedévben a Bátaszéki Malom. Az elmaradást az okoz­ta, hogy soron kívül javításra kellett leállnia a malomnak. E : idő alatt nemcsak a szükségessé vált javításokat végezték el, ha­nem új gépeket is szereltek fel, valamint a hengerek kerületi se­bességének növelésével változ­tattak a technológián. Mtg azelőtt 250 mázsa volt a malom átlagos napi teljesítmó Csak 2 719 köbmétert silóztak eddig a gépállomások Teljesítette harmadik negyedéves tervét a Bánya és Építöanyagipari Egyesülés Rendbehozzak a munkáslakásokat a Furkópusztai Kendergyárban Fiatalok segítsége DISZ fiataljaink amellett hogy saját munkaterületükön jól megállják helyüket, igyekez nek a társadalmi munkában is résztvenni. Ezt bizonyítja a bonyhádi üzemek fiataljainak Szekszárdon az idén 681 000 forintot biztosít a költségvetés a város fejlesztésére. Ehhez 64 % ezer forint értékű társadalmi munkát tervezett a város, amellyel 945 000 forintra növek szik az az összeg, amit az idén Szekszárd fejlesztésére fordít­hatnak. A hatalmas ofeézeg hovaíordí fásáról tanácsülés döntött, amely a lakosság kívánságai­nak figyelembevételével meg­határozta, hogy milyen beruhá zások a legfontosabbak. Ennek alapján az idén több fontos út készül el, elsősorban a várost környékező szőlőhegyekbe ve, zető utak. Ezekre közel 300 000 forintot fordítanak. A város fejlesztési alapból készítették el Szekszárd új lakótelepének terveit is, ahol tekintettel a talajviszonyokra, geodéziai mé­réseket is kellett végezni. » Jelentős része a városfej­lesztési programnak a szekszár példája is. Az elmúlt vasárnap például a Cipő- és Zománc- gyárból, valamint a KTSZ-ek- től és a tanácstól 41 fiatal ment el Bétára, hogy az árvízsúj­totta területeken segítsenek az építkezéseknél. di villanyhálózat fejlesztése. Jelentős összeggel korszerűsítik a belváros közvilágítását s vil­lannyal látják el a parásztai szőlőhegyen lakó 25 családot is. Kisebb összeggel szerepel a vá­rosfejlesztési programban a szekszárdi általános fiúiskola tatarozása és a Szekszárdi sportpálya korszerűsítésé is. A közel egymillió forintos városfejlesztési hozzájárulás­ból eddig több mint 500 000 forint folyt be s ebből az ösz- szegből már meg is kezdték a terv végrehajtását. Több he­lyen dolgoznak a szőlőhegyek­be vezető utakon, elkészült több kisebb beruházás mellett, az álta'ános iskola tatarozása és bővítése is. A városi tanács úgy tervezi, hogy a még hi­ányzó közel 500 000 forint az év vége előtt befolyik és hiány­talanul végre tudják hajtani a városfejlesztési tervet. A termelőszövetkezetek állatál­lományának takarmányozásában az egyik igen fontos etetnivaló a siló. A megye egész területén be­érett már a silókukorica és a csalamádé, és a gépállomások el­kezdték a. feldolgozást. Élenjár­nak ebben a munkában a szed­res! gépállomás dolgozói, akik az őszi idényben eddig 640 köb­méter silót készítettek, de jól dolgoznak a dalmandiak és a bonyhádiak is. Eredményük 360, illetve 337 köbméter. Szeptern bér 10-ig a megye 12 gépállo­mása közül a pincehelyi gépállo­más nem silózott, s az összered- meny így csak 2719 köbméter silótakarmány. Nap, mint nap látni lehet Szekszárdon, amint hatalmas dinnyehalmok körül tolonga­nak a vásárlók, s egy tábla hirdeti, hogy itt a tengelici Petőfi Termelőszövetkezet árul dinnyét. Hegy mi lett az ered mény, azt elmondja Hos- nyónszki János elvtárs, a Pe tő fi Termelőszövetkezet el­nöke: — Az eddigi eredmény "90 000 forint, de még nem fe­jeztük be a dinnyeszüretet, a végösszeg valószínűleg 100 000 forint lesz. Természe­tesen nemcsak Szekszárdra Kemény munkával biztosítót ták téglagyáraink dolgozói, hogy az árvízkárok helyreállításához szükséges építőanyagban ne le­gyen hiány. A jó munka követ­keztében szeptember 10-én telje­sítette az Egyesülés III. negyec- éves tervét. Különösen a teveli téglagyár tett ki magáért. 114 ezer téglát adtak terven felül a népgazdaságnak. — A zombai üzem amellett, hogy befejezte 1956-os nyersgyártási tervét, a harmadik negyedévben is 101 ezer téglával adott többet r. terv­ben előírtnál. Túlteljesítette har­madik negyedéves tervét a szak- csi, gvönki és kölesdi téglagyár is. Sokat kell tenniök még azon­szállítottunk — mondja Hos- nyánszki elvtárs —, hanem Bogyiszlóra, Bonyhádra és eljutott a dinnyénk Sztálin- városba, és Budapestre is. — Ezenkívül miből van még pénzbevétele a termelő­szövetkezetnek ebben az idő­szakban? — Van egy 30 holdas kerté szetünk. ennek ugyan csak kis része öntözhető, de mégis nagy jövedelemhez juttatja a termelőszövetkezet tagságát. Szó volt már Sztálinvárosról. Budapestről, most beszéljünk Kalocsáról. Ide szállítunk na­ban a tolnanémedi, keszőHideg* kúti és a csatári téglagyárak dol­gozóinak, hogy az első és má­sodik negyedévben mutatkozott lemaradást pótolják. Ugyanis az árvíz és a kedvezőtlen időjárás következtében és ezen üzemek­nél mutatkozó lemaradás miatt az Egyesülés az első két negyed­évben nem teljesítette tervét. Most minden erővel azon mun­kálkodnak műszakiak és fizikai dolgozók, hogy adósságukat tör* lesszék. Eredményről beszélhe­tünk már a csatári téglagyárnál, ahol szeptemberben sikerült a dekádtervet 215,7 százalékra túl­teljesíteni és azóta is naponta a terven felül 10 ezer darab téglát előállítani. ponta 40—50 mázsa fűszer- paprikát, amiből 100 000 fo­rint jövedelmünk lesz. A fű- szerpaprika holdankénti át­lagtermése — azt hiszem nem mindennapi eredmény — 56 mázsa. Ugyancsak most fo­lyik a csemegepaprika és pa­radicsom értékesítése. A be­vétel jelenleg 70 000 forint körül jár, s még lesz ezenkí­vül 15—20 000 forint. Ha pe­dig ezzel végeztünk, jön a káposzta, zöldség, hagyma, ami újabb öszeggel növeli a termelőszövetkezet vagyo­nát. — Most az őszi munkák A Furkópusztai Kendergyár dolgozóinak jelentős része az üzem mellett levő régi cselédla­kásokban lakik. Mivel egyelőre még nincs lehetőség új lakások építésére, a vállalat a jelenlegi lakásokat igyekszik őlyan álla­potba hozni, hogy minél jobban kielégíthessék azok a dolgozók igényeit. Már körábban is vé­geztek átalakításokat e lakáso­kon, most sor kerül a további javításokra. így például azt tér vezik, hogy a konyhákat és kam­rákat lebetonozzák, a szobákat pedig padlózzák, stukaturozzák. Megjavítják, vagy ahol szüksé­ges, kicserélik a rossz ajtókat, ablakokat. A javítási munkákat rövidesen megkezdik. idején nem köti le túlságosan a munkaerőt a kertészet és a sok szállítás? — Annyi bizonyos, hogy sok munkát igényel a kerté­szet, de mással sem vagyunk elmaradva, 250 hold őszi ár­pát és 25 hold takarmányke­veréket már elvetettünk. A talajelőkészítés folyik, hétfőn már megkezdjük a búza veté sét is, ebből 480 hold lesz. Nincs tehát fennakadás a növénytermesztésben, és így érdemes foglalkozni a kerté­szettel, mert ez magas kész pénzjövedelmet jelent a ter­melőszövetkezet tagságának. Közel egymillió forintét fordítanak az idén Szekszárd fejlesztésére yTWTVTVVTVVVVVTVTWTVVTTTVVTTVVTVTTTTVTTVTWVVVTVTVVVfTVTVVTVTTTWVVTVrTTVTTTWTTVTWTTV?VTTTVT»TTVVTTTWTVTTVVVVVTTVTVVVTT Mi újság a milliomosoknál ?

Next

/
Thumbnails
Contents