Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-14 / 217. szám

2, TOLNAI NAPLÓ 1956. SZEPTEMBER 14. Újabb nyilatkozatok a szuezi helyzetről Nasszer a Daily Herald tudó­sítójának adott interjúban ki­jelentette: ,,üzen»ben tudjuk tartani a cstatornát, és szán­dékunkban is áll ezt megtenni. Szombaton folytatólagosan és rendesen működni fog. Találni fogunk más révkalauzokat. A 70 egyiptomi révkalauz azok­nak a külföldieknek a támoga­tásával, akik pénteken nem utaztak el, éjjel, nappal dolgoz ni fog, hogy minden nap negy­ven hajó haladjon át a csator­nán. Azzal vádolnak bennün­ket. hogy a csatorna lezárásá­val fenyegetőzünk, de önök azok, akik ezt éppen megtenni készülnek. Hajlandó vagyok bárkivel szabadon tárgyalni, de anélkül, hogy fenyegetné­nek engem“ — mondotta Nasz- szer. A csütörtöki FRANCIA SAJTÓ hatalmas cikkben kommentálja Guy Mollet és Eden nyilatko­zatait, valamint az ezekben be­jelentett ténykedéseket. A polgári sajtó, amelyben még a legutóbbi hetekben is igen sok bírálat szerepelt, úgy­szólván fenntartás nélkül támo gáttá a kormánynak a szuezi ügyben tanúsított magatartá­sát. A Párisién Lieberé szerint „technikai erőpróbáról“ van szó Egyiptommal szemben. A Combat kommentárjában azt hangoztatja, hogy „az Amerikai Egyesült Államok­nak az a felfogása, amellyel teljesen Anglia és Franciaor­szág mellé állt, valószínűleg gondolkodóba ejt majd bizo­nyos arab államokat.“ Szerdán A LORDOK HÁZA is vitát tartott a szuezi kérdés­ről. A vitát Salysbury márki a Lordok Házának vezetője nyi­totta meg. Közismert tények ellenére azt. igyekezett bebizo­nyítani, hogy a Szuezi-csatorna társaság államosítása törvényié len lépés volt, amely ellenkezik a nemzetközi joggal. Az ellen­zék nevében lord Silkin szólalt fel. Beszédében elítélte a fe­nyegetések és a katonai dik­tátum politikáját. Az AFP jelentése szerint Nunez Portuondo (Kuba) a Biztonsági Tanács jelenlegi el­nöke szerdán délután a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a szuezi helyzet nem teszi szükségessé, a Biztonsági Tanács ülésének összehívását. Nunez Portuando nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a helyzet további alakulása szükségessé teheti az ENSZ be­avatkozását a szuezi ügybe, azonban azt a véleményét fe­jezte ki, hogy az ügynek egyelőre az érdekelt felek ke­zében kell maradnia. A FRANCIA MINISZTEREL­NÖKSÉGEN közölték, jelenti az AFP, hogy a párizsi szovjet ügyvivő szerda délelőtt átadta Guy Mellétnek Bulganyin minisz­terelnök személyes üzenetét a szuezi kérdésben. ABDEL KADER HATEM EZREDES, az egyiptomi tájékoztató szol­gálat vezetője, szerdán este nyilatkozott Eden angol mi­niszterelnök parlamenti beszé­dében hangzott tervéről, amely nek értelmében meg akarják alakítani a Szuezi csatornát használók úgynevezett szövet­ségét. Hatem ezredes, a többi kö­zött kijelentette: „Eden új javaslatának célja olyan hely­zetet teremteni, amely Egyip­tom elleni fegyveres agresz- szióra vezet. Úgy látszik, Eden javaslata értelmében a csator­nát használó néhány ország csorbítani akarja Egyiptom jo­gait és szuverenitását, bele akar avatkozni a csatorna igaz gatásába, és ily módon veszé­lyezteti a csatorna hajózásá­nak szabadságát.“ Az Associated Press jelenté­se szerint Nehru indiai minisz­terelnök csütörtökön elítélte azt a nyugati tervet, hogy meg alakítsák a „Szuezi csatorna használóinak szövetségét (MTI). Megérkezett a Szovjetunióból az első műszer és gépszállitmány a magyar atomreaktorhoz A Szovjetunióból vagonok­ban megérkezett a magyar atomreaktor első műszer és gépszállítmánya. A negyvenöt tonnányi értékes felszerelést 89 ládában helyezték el. Az atomreaktor vasszerkeze­Elvi megegyezés Franciaország és Hyugatnémetország közölt a Saarvidék ügyében Párizs (MTI). Párizsi jelenté­sek szerint Halstein nyugatné­met és Maurice Faure francia külügyi államtitkár szerdán este befejezte a Saarvidék pro­blémájáról folytatott megbeszé­lést. A megbeszéléseken mint a kiadott közlemény hangoztatja, „elvi megállapodást” ériek el. A többi között megegyeztek a warndti szénbánya francia ki. aknázására a saarvidéki szén eladására, valamint uz atme. neti időszakban a Saarvidékre irányuló exportra vonatko­zóan. Nem oldották meg azonban a Saarvidék valutájának frankról márkára való áttérését. — Az utóbbi kérdést bankszakértők tárgyalják meg. Mint ismeretes a Saarvidéket politikailag a jövő évben egyesítik Nyugat - Németországgal, a Saarvidék gazdasági beolvadása a Szövet­ségi Köztársaságba azonban csak 1960-ra valósul meg. A KÜLPOLITIKA HÍREI Kairó (MTI). Az Arab Liga főtitkársága részéről közlik, hogy a sziriai kormány tudatta a többi arab ország kormányá- valt azt szándékát, hogy a Biz. tonsági Tanács elé terjesszék a Ciprus szigetén állomásozó angol—frarcia fegyveres erők kérdését. ♦ Mint az AFP jelenti, csütör­tökre virradó éjszaka hivatalos közleményt adtak ki, amely szerint az FOKA tagjaihoz 3 héttel ezelőtt intézett megadási felhívás lejárt. * Berlin (MTI). Blanck had­ügyminisztériuma 13 milliárd nyugatnémet márkát irányzott elő az 1957-eg költségvetési év­ben a hadsereg felépítésének céljaira. Bécs (MTI). Raab osztrák sző vetségi kancellár a miniszterta nács keddi ülésén bejelentet­te: Szmirnov bécsi szovjet nagy követ közölte vele, hogy A. X. Mikojan, a Szovjetunió Minisz tér tanácsának első elnökhelyet tese még ez év októberében lá­togatást tesz Ausztriában. * Belgrád (MTI). Csütörtökön délelőtt a belgrádi egyetemen a jogi tudományok díszdokto­rává avatták Sukarno indonéz köztársasági elnököt. * Belgrád (MTI). A belgrádi Fehér Palotában csütörtökön délelőtt megkezdődtek a politi­kai tárgyalások a Sukarno köz társasági elnök vezette indonéz küldöttség' és a jugoszláv állam férfiak között. III. EGY NEMZETKÖZI ÜTVONAL BIRTOKLÁSA NEM JÁR NEHÉZSÉGEK NÉLKÜL Amikor 1885-ben Ferdinand de Lesseps-ot fogadták a Fran­cia Akadémián, 1885. április 23-án Renan, aki a szokásos be­szédet moíidta, miután a műről ünnepélyes szavakkal megemlé­kezett, prófétai szavakkal meg­jövendölte, hogy a csatorna ezt a vidéket a nemzetközi vetélke­dés színhelyévé teszi: ,,Az átvá­gott földszoros tengerszorossá, vagyis csatatérré válik — jelen­tette ki. Egyedül a Boszporusz elég zavart okpzott eddig a vi­lágnak: ön egy másik, — az előbbinél sokkal fontosabb ten­gerszorost alkotott, mivel ez nemcsak egy beltenger két ré­szét köti össze egymással: a földkerekség valamennyi nagy tengerét összekötő folyosóként szolgál”. A munka befejeztével Anglia két meglepő fordulattal hirtelen kifejezésre juttatta érdekeltsé­gét: 1875-ben megvásárolta az egyiptomi részvényeket és 1882- ben katonailag megszállta Egyip­tomot. Ez a megszállás 73 évig tartott. Lesseps szívesen vette tudomásul az első tényt: ez a tény olyan csatlakozásról tett ta­núságot, amelyet kezdetben hiá­ba sürgetett, ezáltal az angol kormány három helyet kapott az igazgatóságban. Viszont a csa­tornaövezet katonai megszállása Lesseps heves titakozását váltot­ta ki, mivel ezt ellentétben álló­nak látta a csatorna semlegessé­gének alapelvével. Mindazonáltal a befejezett tény előtt meg ke’- lett hajolnia és 1884. január 15­Á Szuezi-csatorna én aláírta a további hét angol igazgató kinevezéséről szóló szerződést; de egyre gyakrab­ban intézett megkereséseket a nagyhatalmakhoz azért, hogy a csatorna semlegessége biztosítva legyen. 1888-ban Anglia, Franciaor­szág, Németország, Oroszország, Ausztria-Magyarország, Törökor­szág, Olaszország, Spanyolország és Hollandia Konstantinápolyban egyezményt kötött. Az egyez­mény első cikkelye leszögezi: ,,A szuezi tengeri csatorna minden­kor, békében és háború idején egyaránt szabad és nyitva lesz a lobogóra való tekintet nélkül minden kereskedelmi és hadihajó számára". Ha a csatorna fenye­getve van, megvédése Egyiptom­ra és szükség esetén a hűbérúr tisztségét betöltő Törökországra tartozik. Valójában 1882. óta az angolok voltak az egyedüli erők a helyszínen és — az egyipto­miak által egyre kevésbbé tűrve — azok is maradtak az 1954. jú­lius 17-i kiürítési szerződésig. A semlegességi egyezményt betűszerint alkalmazták a két há­ború folyamán. Az ellenséges ke­reskedelmi hajókat nem fogták el a csatornában, hanem felszólí­tották annak elhagyására: ez el­kerülhetetlenné tette elfogatási:- kát a tenger urai által, miután az egyezményben előírt három tengeri mérföld távolságra el­hagyták a csatornát. Renan jö­vendölése szerint a csatorna ténylegesen célpont volt a két háború folyamán. A Palesztiná­ból kiinduló törökök 1915-ben elérték és a Líbiából kiinduló olaszok és németek 1942-ben egészen El Alameinig eljutottak, miközben légierejük bombázta a csatornát. MIT AKAR EGYIPTOM? Egyiptom az első világháború befejezése óta harcot folytatott azért, hogy egyre reálisabb füg­getlenséget érjen el. Az 1922. február 22-i angol—egyiptomi szerződés „független és szuverén államnak" nyilvánította Egyipto­mot, valójában anélkül, hogy megszűntek volna az Anglia ál­tal élvezett protektorátusi előjo­gok. Az 1936. augusztus 26-i szerződés ezt a tényleges protek­torátust katonai szövetséggé ala­kította át és feljogosította a „nagy szövetségest” arra, hogy mindaddig együttműködjék az ország védelmében, amíg az egyiptomi erőket alkalmasnak nem ítélik arra, hogy a védelem­ről egyedül gondoskodjanak. Vé­gül, egy egészen a felkelésig me­nő nyomásra, aláírták az 1954. július 17-i „szerződést”, mely az angolok 20 hónapon belüli kivo­nulását írta elő. Egyiptom, amely ura országá­nak, a nemzetközi tengeri csator­nának is ura akar lenni, miként ezt a személyzetnek a Társaság­tól követelt fokozatos egyiptomi- zálására irányuló intézkedések és a „visszavételi” bizottság kineve­zése bizonyítják. Alkalmazni kí­vánja az Ismail khedive által 1864-ben megfogalmazott elvet: „A csatorna tartozik Egyiptom­hoz, nem Egyiptom a csatorná­hoz.” Az egyiptomiak azt tartják. hogy a csatornának, mint gazda­sági élete fő elemének kezelését saját eszközeiből biztosítsa. Egyiptom nem engedheti meg semmiféle más hatalom beavat­kozását ebbe a dologba. A nem' zetköri útvonal jellegét fenntart­ják, amennyiben az összeegyez­tethető Egyiptomnak területére és territoriális vizeire vonatkozó szuverén jogaival. El Hefnaoui azt javasolja, hogy Egyiptom meghívása alap­ján egy nemzetközi kongresszust hívjanak össze, a kongresszus­nak az lenne a feladata, hogy a csatornának és Egyiptomnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által szavatolt semlegessége alapján új statútumot dolgozzon ki. A Biztonsági Tanács feladata lenne, hogy adott esetben leleplezze az agresszort, de természetesen — teszi hozzá El Hefnaoui — „Egyiptom jogos védelem ese­tén, amelynek egyedüli bírája marad, mindenkor foganatosít­hatja az általa hasznosnak tar­tott biztonsági intézkedéseket.” El Hefnaoui az egyik cikkébe, amelyet lapjában „A Szuezi csa­torna” címen 1955. március 20* án közölt, azt írja: „Azon a na­pon, amelyen Egyiptom erre a nagy tengeri útvonalra ráteszi kezét, arra kényszeríti m,ajd Franciaországot és Angliát, hogy törvénye erejének alávesse ma­gát ...” Ez a gyarmati imperia­lizmusok végét fogja jelenteni... Ezt egyébként tudják az im­perialisták is, ezért a csatorna használói azt tartják, hogy csakis a csatornának az ENSZ égisze alatt történő nemzetközivé téte­le képes biztosítani érdekeiket. (Folytatjuk) teinek gyártásával a Fém­munkás Épületlakatosipari Vál lalatot bízták meg. A több mint 100 tonna súlyú vasszerkezet­hez szükséges anyag egyrészét már be is szerezték és a mun­kák javarészét a gyár as év végére befejezi. (MTI). Hazaérkezett a Szovjetunióból a szüzföldek gabonatermésének learatásában résztvett magyar ifjúsági munkabrigád Csüförtökön délben hazaér­kezett a Szovjetunióból az a 26 tagú magyar ifjúsági mun­kabrigád, amely három héten át az urintki (kuttanaji kerü­let) új gabonatermő csoportban résztvett szűzföldek búzatermé sének betakarításában. A ma gyár fiatalok jól megállták he­lyüket a munkában. 5 kom­bájnnal 1500 holdról 17 000 q gabonát arattak le és csépeltek el, a tisztítással foglalkozó munkacsapat pedig mintegy 15 000—17 000 q gabonát tisz­tított meg és szállított el a gép kocsikon a szovhozból. A bri­gád valamennyi tagja, diszokle vélen kívül, megkapta „A szűz földek meghódításáért“ jel­vényt, amelyet csak azok a dolgozók nyerhetnek el, akik a szűzföldeken kiválóan dolgoz tak. Ezenkívül a brigád el­nyerte a szovhoz legjobb bri­gádjának járó vándorzászlót is. Az érkezőket a Nyugati pályaudvarról a DISZ Közpon­ti Vezetőségének képviselői ünnepélyesen fogadták. Délután a DISZ Központi Vezetősége fogadást adott a Szovjetunióban járt ifjúsági brigád képviseletének. (MTI) A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL A mai Moszkva A mai Moszkva. A „Forra­dalom-téri” trolibusz megálió­* «T nál. (Fotó: N. Rahmanov.) Kukorica betakarítása v v < *s A kokcsetav területi ,Molotov, kolhoz (Kazah SZSZK) megnuL veit szűzföldjein gazdag ter­mést adott a kukorica, a napra­forgó és köles. A kolhozparasz­tok most hozzáfogtak a silóku­korica és a silónapraforgó takarításához. be­f A képen: A ruzsajevi gép­állomás silókombájnja a kuko­rica betakarítását végzi. (Pető: I. Budnyovics.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents