Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-26 / 227. szám
1954. SZEPTEMBER 26. TOLNAI NAPLŐ S. Ä kommunisták legyenek a kezdeményezők az őszi munkákban Is Ne várjanak as esőre Dunaföldváron Megyénk legészakibb részén fekvő községében, Dunaföldváron mindenki ismeri az Alkotmány Termelőszövetkezet jó eredményeit. Tudják az egész községben, hogy a szövetkezetiek jól gazdálkodnak, szorgalmasan 'dolgoznak. Egész évben mindig az elsők között lehetett látni öket a szántóföldeken. Csak a/ aratás után nem voltak néhány napig láthatók, de a munkaszünet nem tartott sokáig. Megkezdték a kapások betakarítását. A szövetkezet vezetősége jól készítette elő és éppen ezért zökkenő nélkül halad a munka. Naponta mintegy 50—55 fő vesz rész( a mezei munkában. A szövetkezet vezetői úgy tervezik, hogy október közepéig mindent betakarítanak és november első napjainak egyikére összehívják a zárszámadó közgyűlést. A sokrétű munka egyike a jövő évi jó termés biztosítása. Már most meg kell tenni a legfontosabbat — a jó talajelőkészítést, az időben történő, jó minőségű vetőmaggal történő vetést —, hogy jövő ilyenkor elmondhassák: az idei esztendő ismét jobb volt, mint az elmúlt évi. Ezen a téren, nem mutat jó példát a dunaföldvári Alkotmány Tsz. Pedig várják a község lakói, hogy most is, mint az elmúlt években már számtalanszor példát mutassanak. „Amikor a csoport vet, majd mi is kivonulunk vetni” — ezt vallja sok dolgozó paraszt a községben. A szövetkezet földjeit járják a Bölcskei Gépállomás traktorai, szántják a száraz talajt. A hatalmas hantokat gyűrűs hengerrel törik. így viszonylag jó mag- ágyat biztosíthatnak még ebben a száraz időben is. A szövetkezet részére jóminőségű vetőmag áll rendelkezésre. Az állam cserevetőmaggal siet a szövetkezet segítségére, hogy jövőre még jobb eredményeket érhessenek el. Nem kevesebb, mint 200 mázsa búza — fele másodtermesztésű, 100 mázsa pedig harmadtermesztésű — ezenkívül még mintegy 60 mázsa nemesített ár pát adott cseretermékért az állam a szövetkezetnek. Hiába a legjobb szándék, ha azok, akiken elsősorban múlik, nem sokat tesznek. A szövetkezet vezetősége — de a pártszervezet sem kivétel —, esőre várnak. ,,Az esőt várjuk elvtárs — mondja a »övénytermesztési brigádvezető, ezzel tolmácsolva az egész vezetőség véleményét — mihelyt megeredi az eső, máris rendeljük a vetőgépeket, megkezdjük az ősziek vetését”. Ahhoz, hogy a vetést megkezdhessék, nem kellene más, csak akarat. Ugyanis a szövet, kezetben mintegy 220—230 holdnyi területen elvégezte az összes munkát a gépállomás. A föld a “magot várja. Mintegy 70—80 holdnyi terület kell még, hogy az egész őszi terület meglegyen. Ennek sincs semmi akadálya, mert a burgynyát már szedik, s a kukorica is beérett aaoB a területen, ahol az őszi kalászosokat akarják vetni. Mehetnének tehát a vetőgépek, hullhatnának a földbe a magvak, hogy jövőre dús kalászt lengethessen a szél. A vezetőség azonban vár. Várja az esőt. Hol vannak a szövetkezet kommunistái? Miért nem siettetik a vezetőséget az őszi vetés végzésére? Hol van a párt- szervezet termelést ellenőrző munkája? A pártszervezet nem Igen tett mást, mint tudomásul vette a szövetkezet vezetőinek véleményét: „Majd ha esik, akkor vetünk”. A pártszervezet, amelynek segítségével a szövetkezet vezetősége már oly sokszor tudott példamutatást biztosítani, most csendben .van. Pedig ha most késünk a vetéssel, azt jövőre a cséplésnél lehet majd leginkább észrevenni. Sok mázsa gabonával lehetne több, ha időben került volna a földbe a mag. A pártvezetőség nyugodtan szólhatott volna ellene a vezetésnek, mert a járásban — de a maguk példája is azt igazolja, hogy nem kell esőre várni, annál jobb, minél hamarabb kerül a földbe a mag. Elmondhatták volna, hogy a Biritói Állami Gazdaságban már szépen sorol és részben már zöldéi az őszi vetés. Itt nem vártak esőre. Ez a vetés, mire megjönnek a hidegebb napok, már megerősödik és sokkal könnyebben fogja átvészelni a telet, mint a szövetkezet későn vetett kalászosai. De a saját példájukat Is felhozhatták volna a vezetőség érvel ellen. Vájjon a kedvezőtlen időjárás ellenére nem azért lett-e például árpából a tervezettnél mintegy 80 mázsával magasabb termés, mert időben, vetettek az ősszel? Most, ezekben a napokban osztották ki a többlettermés egy részét a növénytermesztőknek. Illett volna arra gondolni, hogy jövőre is jó lenne, ha lehetne Ismét prémiumként gabonát osztani .esetleg még többet, mint az idén. Minden bizonnyal tudják a dunaföldvári elvtársak is a régi közmondást: tavasszal sárba, ősz- szel pedig porba vess. Ami azt illeti, tavasszal eleget Is tettek ennek a sok évtizedes, talán évszázados tapasztalatok alapján leszűrt következtetéseknek. Januárban elvetették már öt holdnyi szántóföldi borsójukat. Most azonban nem dicsekedhetnek a példamutatással — legalább is ami az őszi vetéseket illeti. . Helyes lenne, ha a szövetkezetben dolgozó kommunisták a szövetkezet vezetőivel — esetleg a gépállomást is bevonva — megbeszélnék az őszi vetéssel kapcsolatos problémákat és minél előbb földbe tennék a jóminőségű vetőmagot. A kommunisták legyenek a dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben is a magasabb terméseredmények eléréséért folyó harc legjobbjai. I Sárközi Állami Gazdaságban így folynak az őszi munkák Tekintélyes nagyságú terület a Sárközi Állami Gazdaság hatá- ra — jóval felülmúlja a 8000 holdat. Ilyen nagy terület megművelése éppen elég munkát jc- lent, és ezeket a munkákat jól meg kell szervezni, beosztani, hogy minden rendben haladjon, ne menjen egyik sem a másik rovására, és mégis minden el* végződjön a maga idejében. Az aratás, cséplés befejezése után nyomban az őszi munkákhoz látott a gazdaság. Legelőször is az istállótrágyát hordták ki azokra a területekre, amelyek ebben az évben kapnak istállótrágyát. Ebben a munkában igen érdekes verseny alakult ki az üzemegységek között; hol trágyáznak meg a tervezettnél több földet. A verseny még nem dőlt el, a pörbölyi és a Ledneczki- majori üzemegység egyformán pályázik az első helyre. Az előbbi a terv szerinti 225 hold helyett 259 holdat, az utóbbi 234 helyett 240 holdat trágyázott meg. Figyelembe kell venni azonban azt -is, hogy a pör- bölyiek előzőleg már 57 holdat beterítette!*; trágyával. Igyekeztek a trágyahordással az újbere- klek is, azonban kiestek a versenyből — mivel kifogyott minden istáilótrágya. Mindenesetre a jövő évben a nagyobb terméseredmények igazolják majd ennek a versenynek az eredményét. így folynak a többi munkák is, a vetőszántások, és az őszi mélyszántások, el lehet mondani. Igen nehéz körülmények között, mert a kötött sárközi talaj a szárazság következtében alaposan próbára tesz embert, gépet egyaránt. Csak a gőzeke, a lánctalpas Sz. 8C*as és a DT. 413-as veszi fel eredményesen a küzdelmet a kötött talajjal. Így is elvégeztek eddig 1024 hold őszi mélyszántást, de még el kell végezni több, mint 1300 holdon. Hasonlóan folynak a vetőszántások is. 1361 holdon termel búzát a gazdaság, eddig 1021 holdon végezték el a vetőszántást. Hozzá kell tenni azt, hogy a szántáson kívül gyűrűshengerrel, tárcsával dolgozzák meg a földet, hogy a szárazság ellenére is megfelelő magágyat készíthessenek. Nem kis munkát jelent az Ülést tartott a Liszt Ferenc EmléktáMaMzottság A bizottság tagjai meghallgatták Tucsni László titkár beszámolóját az emlékhangverseny előkészületeiről, a felállítandó emléktábláról, stb. és a következő határozatokat hozták: 1. A bizottság a robbanás által leszakított emléktáblát az előkerült gipszmodell felhasználásával eredeti formájában elkészítteti. — Az emléktábla azonban csak akkor kerül ismét az épület falára, ha azt tatarozni fogják. 2. Elfogadja a bizottság kivitelezésre Konrád Sándor szobrász gipszmodelljét, amelynek ellentértékét a Képzőművészeti Szövetség', a Népművelésügyi Minisztérium és a Képzőművészeti Alap tagjaiból összeállított bizottság 6000 forintban állapította meg. A bizottság tudomásul vette, hogy az emléktáb. Iának az 1846-ban megrendezett hangverseny emlékére a megyeházán történő elhelyezéséhez az Országos Műemlék - bizottság és a Megyei Tanács elnöke is hozzájárult. 3. A titkári javaslatnak az em léktábla szövegére vonatkozó részét a bizottság elvetette és felhívta a bizottság titkárának figyelmét, hogy kérjen javaslatot a Babits Mihály Irodalmi Társaságtól és azok közül a három legmegfelelőbbet terjessze fel jóváhagyásra a Népművelésügyi Minisztériumba. 4. Elhatározta a bizottság, hogy a megyei levéltár birtokában lévő 57 eredeti Liszt- levél felhasználásával az emléktábla ünnepélyes leleplezésének napján a múzeumban kiállítást rendez. 5. Felkéri a bizottság mindazokat az üzemeket hivatalokat, vállalatokat, amelyek már eddig is tettek megajánlást, de azokat is, amelyek eddig ezt elmulasztották, hogy a Liszt Októberben értelmiségi találkozót és községfejlesztési terv ankétet rendez a Tolna megyei Népfrontbizottság A Hazafias Népfront Tolna megyei bizottsága elkészítette október havi tervét, melynek célkitűzései fontos — a megyét de különösen Szekszárdot érintő problémákkal foglalkoznak. Az október 5-én megrendezésre kerülő értelmiségi találkozóra — amelyen Sőtér István mond vitaindító beszédet, — mintegy 250 értelmiségi dolgozót várunk a megyéből. Itt beszélnek Tolna megyében ilyen széles körben és nyilvánosan először az értelmiséggel kapcsolatos párthatározatról is. Különösen figyelemreméltó a megye megszűnése és így Szek- szárdnak is, mint megyei székhely megszűnése szempontjából az október második felére tervezett községfejlesztési ankét, melyet a szekszárdi Hazafias Népfront városi bizottsága szervez. A községfejlesztési ankéten Szekszárd gazdasági fejlesztésének lehetőségét és az egyik mérnök által készített községfejlesztési tervet vitatják meg. A községfejlesztési vita elé nagy várakozással tekintenek, mivel a megye és megyei szék. hely megszűnésével Szekszárd közigazgatási jelentősége kisebb lesz, s ezáltal a munkalehetőségek biztosítására szükségessé is teszik a város gazdasági fejelesztésének sürgősségét. Különösen egy tejfeldolgozó üzem létesítésére — amely később élelmiszeripari kombináttá nőne — irányul a Hazafias Népfront bizottságoknak figyelme a város lakóinak javaslata alapján. Ez az állattenyésztés fejlesztésének is az alapját jelentené. Szó van még szőnyeggyár és szövőüzem létesítéséről is. Dolgosunk, tervesünk . • • Hosszú éveken keresztül a Pakshoz tartozó Cseresznyés-pusztán is néha jól, s néha rosszul gazdálkodtak az egyéniek, mert bizony a határtalan szorgalmat, a föld iránt érzett szeretetet nem mindig hálálta meg a föld, a homokten- ger. Ma már az egyéniek egyrésze összefogott szövetkezésre lépett, hogy közös erővel együtt vívják meg azt a harcot, amelyet a jövő, a föld, a nagyobb termés meghódításáért folytatnak. Erre gondolt Kocsmár János 14 holdas egyéni gazda is, amikor 1951-ben arra az elhatározásra jutott, hogy megpróbálja azt a másikat. Cseresznyés-pusitán akkor még nem volt termelőszövetkezet, így Kocsmár János a paksi Béke Tsz-be kérte felvételét. Később egyesültek a németkéri Ságvári Termelőszövetkezettel, majd pár év múlva XJj Elet név alatt alakítottak termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezet udvarán déli pihenőjüket tartották a tsz tagjai. Itt találkoztunk és beszélgettünk az Uj Élet Termelőszövetkezet elnökével, Kocsmár János elvtárssal. — Nem olyan régen, ez év májusa óta vagyok a tsz elnöke, — kezdte a beszélgetést — és a tagokkal egyemberként arra törekedünk, hogy időben jól végezzük a munkákat, öt éve vagyok termelőszövetkezeti tag, féléve tsz elnök, s mindig azt tapasztalom, hogy eredményeink jobbak, jövőnk biztosabb. Más azért 14 holdon és más 313 holdon gazdálkodni. Így mindenkor a legjobb munkát, a legtökéletesebb gépekkel tudjuk végezni s lassan így könnyül meg azfegykori szántóvető paraszt verejtékes foglalkozása. — Valamikor az én apám és annak apja is földet túró parasztember voltt jó magam is azt csináltam hosszú éveken keresztül, egészen 1951-ig amíg az új életet, az új utat nem választottam. A járandóságom a 14 mázsa búza, 7—8 mázsa burgonya, ugyanennyi kukorica, 10 mázsa árpa és zab, meg amit még ezután osztani tudunk, elég ahhoz, hogy gondtalanul éljünk, pedig csak egyedül dolgozóm a tsz-ben. De nem megvetendő a háztáji sem, a 30 mázsa kukorica, amellyel a ■ hízókat süldőket, az anyakocát tartom el. Van egy tehenem növendékével és nem olyan régen pedig közel 2600 forintot kaptam az eladott malacokért. — Dolgozunk, tervezünk itt a nagy családban s életünk mindig könnyebb, mert nem vagyunk egyedül nagy munkánkban, segít államunk. Sokat jelent a legutóbbi miniszter- tanácsi határozat, a hosszúlejáratú hitelek, a különböző gépek vásárlásának lehetősége. A hosszúlejáratú hitel igénybevételével egy ku- koricagórét szeretnénk építeni és régi álmunk valósul meg, ha egy Zetor traktort is magunkénak mondhatunk. , „ Sokáig beszélgettünk, lassan lejárt a déli pihenő és az emberek ismét dolgozni indultak, hogy szorgalmas munkájukkal még szebb életet, gazdagabb szövetkezetei teremtsenek maguknak. Ferenc Emléktáblabizottság cél kitűzéseinek megvalósítására szánt adományaikat akár egyéni gyűjtésből akár közpénzekből is származnak is, sürgősen szíveskedjenek eljuttatni Tucsni Lászlóhoz, a bizottság titkárához (Szekszárd, Megyei Tanács) aki a támogatások átvételét a Tolnai Napló hasábjain fogja majd nyugtázni. A kivitelezési megbízatással egyidejűleg 3000 forintot kell kiutalni előlegképpen a szobrászművész számára. 6, Tudomásulvette a bízott, ság, hogy az emlékhangversenyre Zempléni Kornél Liszt- díjas zongoraművész kapott meghívást és arra november hó 22-én a volt megyeháza nagytermében kerül majd sor. A város zenekedvelői körében máris példátlan érdeklődés nyilvánul meg az emlékhangverseny iránt, amely az Állami Zeneiskola, a Városi Kultúrház és a TTIT által közösen rendezendő bérleti hangversenysorozat harmadik estjeként kerül megrendezésre. Bérle tek már most előjegyeztethetők illetőleg válthatók az Állami Könyvesboltban. Egyes jegyek ugyanitt a hangverseny előtt egy héttel szerezhetők majd be — amennyiben a jegyek bérletben nem kerülnének eladásra. Az ünnepi hangverseny iránt ______megmutatkozó hatalmas érdekB OOODOcrjlődés érthető, hiszen az a város zeneéletében az utóbbi éveknek legnagyobb és legreprezentatívabb megnyilvánulásának ígérkezik. A Bonyhádi Járási Művelő, dési Otthon vezetőségének egyik fő célja és terve a IV. negyedévben, hogy a kultúrház énekkarát megerősítse. Az ének sem, hogy 220 holdon cukorrépa, 386 holdon kukorica után kerül búza a földbe. A gépek segítségével oldották meg azt, hogy ne késsen meg a vetés a kapások betakarítása miatt. A cukorrépát traktorral szántják ki, a répát nyomban szállítják az állomásra, a koronát pedig a silóba. Naponta mintegy 600 mázsa cukorrépát szednek fel, eddig 14 vasúti kocsival szállítottak el a cukorgyárakba. A föld így a szántást megkapja a répa kiszántása, kor, amikor mindent letakarítottak a földről, következik a tárcsa, a gyűrűs henger, ahogyan a talaj megkívánja. A kukorica letakarításánál ugyancsak a gépeken van a fő- súly. Két kombájnt alakítottak át erre a célra id. Mátrai Gyula és Vécsei István dlgondolása szerint, ezekkel takarítják be a silókukoricát, és a kukoricaszár égy* részét is — elsősorban arról a területről, amelyikbe búza kerül. Most például az őcsényi üzemegységben dolgozik mindkét kombájn. A dob helyére szártépő szerkezetet, a szalma és törelc rázó helyre pedig szállítószalagot szereltek, amely a kombájn után akasztott pótkocsiba továbbítja a felaprózott kukoricaszárat. Egy zetor és egy vontató a silógödörhöz vontatja a megtelt pótkocsikat — és két nap alatt megtelik egy siló. , A munkák eddigi menete, állása azt mutatja, hogy a búzavetéseket október 20-ra, a kuko ricabetakarftást november elejéig elvégzi a gazdaság. Az eddigi gyakorlattól eltérően nem arra törekednek, hogy mielőbb elvégezzék a vetéseket, anélkül, hogy a körülményeket figyelembe vennék, hanem úgy végzik munkákat, hogy a kedvezőtlen körülményekhez képest is a legjobban előkészített vetőágyba vessenek. Meg kell hagyni, jól haladnak a munkák a Sárközi Állami Gazdaságban, de ennek a munkának vannak árnyfoltjai is. Mégpedig a felszántatlan tarlók, rajtuk a szalmakupacok, ahogyan aratáskor a kombájn elhagyo- gatta őket, vagyis, vannak olya* területek, amelyekről nem takarították még le a kombájnszalmát, pedig már jó másfél h<> nappal ezelőtt befejeződött az aratás. A gazdaság ia résztvess az őszi munkák elvégzésére indító^ országos versenyben, amelynek feltételei közt szerepel a szalma- letakarítás és a szalmakazlak rendbehozása Is. Erre Is gondolni kell, még akkor Is, ha a többi munkák rendben folynak, akkor lehet joggal elmondani: jól dob goznak a Sárközi Állami Gazdaság dolgozói. Az utolsó negyedév terveiből kar tagjainak számát 60-ra szándékoznak növelni. Eddig főleg férfiakból volt kevés, s a jövőben a SZOT határozata értelmében az üzemek dolgozóit is bevonják az énekkarok munkájába. A kultúrház fotó szakköre kiállításra készül, s ezt a kiállítást együtt rendezik meg a képzőművészeti szakkör kiállításával. Nem tétlenkednek a IV. negyedévben a művelődési otthon színjátszói sem. Míg december végére elkészülnek a Szelistyei asszonyok című daljátékkal, addig minden hét szombatján és vasárnapján felkeresik a já. rás községeit és esztrád műsorral szórakoztatják a dolgozókat. A műsorban egyfelvoná. sós darabok tánc, zene, ének, bábszínház és bűvész számok szerepelnek. Ezzel a műsorral a járás legkisebb községeibe is ellátogat az együttes. Október közepén előreláthatólag már meg is kezdik a tájolást. Több alkalommal szerveznek közös kirándulást Pécsre, melyet mecseki sétával, városnézéssel és színházlátogatássá] kapcsolnak össze. Október 7-én ismét nyit a bábszínház az Ali baba című darabbal kezdi az évadot, s minden vasárnap délelőtt helyben, délután pedig vidéken mutatja be műsorát. Az elmúlt évben négy nagy darabot mutatott be az gyüttes: Csárdáskirálynő, Ármány és szerelem, Uj föld és a Szabadság, szerelmet. A jövőben a három felvonásos színművek mellett állandóan adnak esztrád műsort is. MAJOR MÁTYÁS
