Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-25 / 226. szám
1956 SZEPTEMBER 35. TOLNAI NAPLÓ Szépek a tsz eredményei — de kevesen tudnak róla Madocsai tapasztalatok ÉVEKKEL EZELŐTT több madocsai dolgozó paraszt jutott arra az elhatározásra, hogy szakít egyéni életével és a szövetkezetben keresi boldogulását. Igazság név alatt megalakították termelőszövetkezetüket és valamennyien szorgalmasan munkához láttak. Az eredményes munka gyümölcse nem maradt el és évről évre gazdagabbakká lettek, közös vagyonuk nőtt, földterületük, állatállományuk gyarapodott. Ma már a több, mint 700 holdon 93 tag gazdálkodik és gyönyörű, 164 darabból álló sertésállományt és törzskönyvezeti tehenészetet mondhatnak a magukénak. Gyümölcsösükben termett alma megy eszerte híres, s az idén is az öt holdról 100 000 forint bevételre számítanak, és hogy a következő években bevételük még több legyen, a tavasszal újabb 10 hold gyümölcsös telepítését kezdik meg. Az eredményeket látják a kívülálló egyéni gazdák és többen határozzák el, hogy a nagy közösség sorába lépnek. A tavasz folyamán például több mint 30 gazda kérte felvételét, közöttük Szekeres András hatholdas is, aki ma ekképpen nyilatkozik: — Sokkal jobban, nyugodtak* ban élek, én nem bántam meg, hogy ezt az utat választottam. Bár csak a tavasz óta vagyok a termelöszövetkezet tagja, de jövedelmem lesz annyi, mint akármelyik középparasztnak a községben. Jövő ilyenkor már több mindenről tudok beszámolni, remélem, hogy akkor le tudjuk rakni majd új házam alapját is. Ezt mondja Szekeres bács., de erről, jobb életükről beszélnek a tsz többi alapító tagjai is. Tör- jékné harmadmagával dolgozik a termelőszövetkezetben, évi átlagkeresetük a 30 000 forintot is meghaladja. A családban öten vannak, s mióta a tsz-ben dolgoznak, a család valamennyi tagjának kerékpárt tudtak vásárolni. Ezévi terveikbe pedig egy világvevő rádió és egy motor- kerékpár vásárlása szerepel. Piros Andrásné négy évvel ezelőtt hat hold földjével kérte felvételét, ő is elégedetten beszél termelőszövetkezeti életéről. SZÉPEK A TSZ EREDMÉNYEI, de még szebbek a jövőre vonat kozó tervei, amelyeket nem kel! véka alá rejteni, elhallgatni, hadd tudja meg a községben mindenki, hogyan élnek, miből, mennyit kapnak a tsz tagjai. Hadd tudják meg, hogy a tsz-ben jelenleg az őszi munkák mellett építkezésre is telik az erőből, mert mos^ építenek egy 300 férőhelyes juhhodályt, egy 50 férőhelyes hizlaldát, ötszázas baromfiólat és egy iker lakóházat. Mindezek azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetben gondoskodnak a jövőről, gondoskodnak arról, hogy a jövő termelőszövetkezeti tagok is jól, s gondtalanul éljenek majd. De nemcsak egymás között, hanem az egész faluban beszélni kell mindezekről, napról napra, estéről estére. Nem szó bad elfelejteni egy pillanatra sem, hogy tavasszal a harminc új belépő éppen a beszélgetés alapján győződött meg arról, hogy mit jelent tsz-tagnak lenni. — Valóban nem beszelhetünk agitációról — mondotta a tsz párttitkára, Geringer László elvtárs. — Tavasszal még szervezetten végeztük az agitálást, rendszeresen látogattuk a gazdákat. Igaz, sok segítséget kaptunk a járási tanácstól, a járási pártbizottságtól, és a községi szervektől. Később azután elmaradt a segítés és abbamaradt minden. Ha véletlenül találkozunk a gazdákkal, akkor beszélgetünk velük, dehát ez mind kevés. Igaza van a párttitkárnak, ez kevés, így nem lehet termelőszövetkezetet fejleszteni, pedig valamennyiük célja, hogy a parasztság az őket legjobban megillető helyen, a tsz-ben találja meg a jövőjét. Általánosnak mondható, hogy Madocsán nem igen törődnek a tavasszal létrehozott jó kapcsolat visszaállításán. Bár vannak elképzelések és tervek arra vonatkozóan, hogy a jövő hónap elején hogyan, milyen módszerekkel látnak a tsz fejlesztéséhez. Erről beszélt Tábori elvtárs, a községi alapszervezet függetlenített titkára is. De miért a jövő hónapban, miért nem tegnap, vagy még inkább tegnapelőtt? A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, a falu szocialista átalakítását nem időszakonként kell végezni, hanem állandóan, tavasztól őszig foglalkozni kell az emberekkel és a jó kapcsolat megteremtésén és megtartásán, mert eredmény csak így érhető el. Á Hazafias Népfront nőtanácsának hírei Szakály községben á Hazafias Népfront nőtanácsa és a kultúrotthon szervező munkája következtében kézimunka-szakkör indult be. A szakkörön 18 fiatal leány vesz részt. * Dombóváron a nőtanács által rendezett sütőtanfolyam befejeződött. A tanfolyamon résztvevő leányok és fiatalasszonyok sok olcsó, de finom és kiadós torta, sütemény és aprótészta készítését tanulták meg. Igen ügyesen és ötletesen oldották meg a sütéshez szükséges nyersanyag biztosítását. Hetenként más-más hét asszony vitt anyagot, amelyből vasárnapi tésztájukat a tanfolyamon készítették el.' Szeptember 19-én már a főzőtanfolyamot indították be. A főzőtanfolyam befejeztével a sütő- és főzőtanfolyam résztvevői kiállításon mutatják be készítményei, két. * Döbröközön október 1-én kezdi meg a kézimunka szakkör a munkát. Wágner Richárdnénak, a szakkör vezetőjének az a terve, hogy a tanfolyam résztvevőit megtanítja szép női horgolt fehérneműk, különböző kötött dolgok készítésére, valamint arra is, hogyan lehet otthon elfekvő vászondarabkákból szép, mutatós kézimunkát készíteni. Murgán a nőtanács a leányok és fiatalasszonyok részvételével kézimunka tanfolyamot szervez. A tanfolyam keretében azonban háztartási, lakáscsinosítási és szé- pítési tanácsadásokat is tartanak. Megjelent a Pártélet szeptemberi száma A Pártélet új, szeptemberi száma közli a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének az értelmiségi politikánk néhány kérdéséről hozott határozatát. Fontos cikket közöl továbbá a termelés pártellenőrzésének problémáiról, valamint Szabó András írását a szocialista törvényesség megszilárdításáról, Wirth Adám cikkét az új Lenin dokumentumok megjelenéséről. „A Pártélet napi kérdéséi" rovatban jelent meg Bassa Endre: Bürokratikus vonások a pártmunkában című írása, Nádas Gáspár: A termelőszövetkezett mozgalom fejlesztésének néhány tapasztalata című cikke. A folyóirat új számában Simái Mihály a szocialista Jugoszlávia államszervezetének sajátos formáiról, Korolovszky Lajos a Német Kommunista Párt betiltása utáni helyzetről írt cikket. A tapasztalatcserét segíti a szeptemberi számban Király Mária: Hogyan segíti a Duna Cipőgyár pártszervezete a gazdasági vezetés új rendjét? és Kőszegi Frigyes: Megtört a jég a Duclos Bányagépgyárban című írása. A Pártélet legújabb számának Beszélgetés az olvasókkal című rovata ismét számos érdekes és tanulságos hozzászólást, kérdést és választ, levelet és vitaanyagot közöl. Az egyenletes tejtermelés titka Nem ritka eset még ma sem az olyan termelőszövetkezet ahol a szarvasmarhatenyésztés minden csinját-binját ismerik, mégis ingadozó a tejtermelés. Nyáron és ősszel sokat fejnek, télen és tavasszal viszont a felére csökken a hozam. Ez min_ den évben megismétlődik, — akármilyen rossz, vagy akármilyen jó az esztendő. A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezetnél ilyen gondok hosszú ideje nem voltak. A 27 tehén többsége törzs', könyvezett, a tejtermelés nem ingadozik. Tavaly április óta egészen ez év augusztus végéig a fejési átlag nem volt alacsonyabb 9 liternél, a legmagasabb pedig 11.7 liter volt. Az ingadozás tehát majdnem másfél év alatt nem volt nagyobb 3 liternél. A megfejtés egyszerű. Fácánkerten ugyanis megvan ez, ami sok más helyen hiányzik: jól gazdálkodnak az éppen ren. delkezésre álló takarmány - mennyiséggel. Igaz, nagyon sokat jelent a termelőszövetkezetnek hogy ott a szomszédságában a szeszgyár, ami télen tápdús moslékot ad a tehénállománynak, amit azonban itt nyernek, az más területen kétszeresen — hiányzik. Papíron több, mint 60 hold legelője van a tsz-nek, a valóságban azonban ez nagyon keveset használ. A 60 holdon terem már napraforgó, do. hány, és a viszontagságokat jól. bíró gaz, de fű nem. Itt van egy régi kripta, itt talált helyet a szérű sok a teljesen homo- kostalajú akácos, ami meg visz szamaradt még, azt utak szabdalják össze. Kevés a földterü. let is. A sertésállomány több, mint 300-ra tehető, 320 juh és 72 szarvasmarha van, a szántó- terület pedig mindössze 338 hold, de ebből sokat lefoglal a gabonaterület, mert 72 tagja van a termelőszövetkezetnek. Hiányzik a minőségi takarmány is, mivel lucernavetésük nincs. Mindennek ellenére is jó jó eredményeket érnek el a fácánkerti termelőszövetkezetben, mert pontosan beosztják a takarmányt és az abrakot. Betakarításkor az összes szénát és magot lemérik íz agronó- mus kiszámítja a napi adagokat és ehhez tartják magukat. Persze ezt máshol is megteszik, de a gondozók szerelik annyira a gondjaikra bízott állatokat, hogyha csak tehetik, többet adnak nekik az előírásosnál. Itt erre is vigyáznák, az istállókhoz mindig egy napra való etetnivalót visznek, sem többet, sem kevesebbet. A szé- rűskert őre állandóan ellenőrzi, mennyi takarmányt visznek el a lovaknak, és mennyit a teheneknek. így érték el azt, hogy tavaly decemberben 10.5 ezév februárjában 9.7, áprilisban 9.6 volt a fejési átlag, a nyári hónapokban pedig 10—11 liter. A mértéktartás mellett egy hátránya is van azonban ennek a túlságosan szabályozott etetési módszernek. A pontosság eredménye az ingadozás nélküli tej. termelés, a kevés takarmány , következménye pedig az, hogy ennél jobb eredményeket nem tudnak elérni annak ellenére, hogy az állomány nagyon jó. A tehenészetben nincsen előkészítés, nincsen ráetetés. Mikor tehát nagyobb mennyiségű tejet kaphatnának, nem tudják kihasználni az alkalmat, mert ez zavart okozna a takarmány- és abrakellátásban. Mj ebből tanulság? A fácánkerti Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet két jó dolgot valósított meg. — Pontosan gazdálkodott az állatenyész. tésben a takarmánnyal és felhasználta az olcsó, — tápdús szeszgyári mellékterméket. Ebben pedig követésre méltók. Amit megvalósítottak Fácánkerten kényszerűségből — mert kevés a takarmány — az megvalósítható máshol is de kényszerítő ok nélkül. * Behozták hárommilliós nyersgyártási lemaradásukat a tanácsi téglagyárak dolgozói Egyesülésünknél, a Tolna megyei Tanács Bánya és Építő- nyagipari ES-nél, az év kezdetétől lemaradtunk a nyerstégla gyártási terv teljesítésével. A terv teljesítését akadályozta a rendkívüli hideg időjárás, a sok eső, az árvíz műszakilag nem tudtunk kellőképpen időre felkészülni. Pedig az árvízkárok helyreállítása ,a falusi építkezések egyre több téglát igényel nek. Az Egyesülés vezetősége és a téglagyárak dolgozói sok erőfeszítést tettek hogy a lemaradást behozzák. A dolgozókkal — a pártszervezet kezdeményezésére — termelési értekezleteken beszéltük meg a feladatokat. Augusztus 1-ig közel három, millió téglával maradtunk adó. sa népgazdaságunknak. — Az augusztus 20-a tiszteletére indított munkaverseny eredményeként sikerült az adósságot csökkenteni. Azonban a dolgozók munkakedve tovább fokozódott és — a kedvező időjárás adta lehetőségeket kihasználva — szeptember második dekád, jának végére sikerült az egész, majdnem hárommilliós lemaradást behozni. A nyersgyártók most is ugyanolyan jó eredménnyel dolgoznak, mint a legjobb nyári időszakban. Lelkesedéssel dolgoznak a Teveli, a Tamási, a Zombai, a Hőgyészi és a Bonyhádi téglagyárakban ahol már az egész, 1956. évi nyersgyártási tervet teljesítették de azokban a gyárakban is, — ahol még nem fejezték be az éves tervet. — A Kölesdi Téglagyár dolgozói vállalták, hogy október elejére befejezik az éves tervet napi tervüket most is naponta 12.000 darab nyerstéglával teljesítik túl. A teveli téglagyárban a Rooz nyersgyártó brigád a má. sodik dekádban 227 százalékra, a Jindrich égetőbrigád pedig 134 százalékra teljesítette tervét. Annak ellenére, hogy az Egye sülés az első félévben a téglagyártás terén lemaradással küz dött, Tolnán létrehozott egy ideiglenes beton előregyártó telepet, ahol terven felül hétezer beton födémtálcát gyár.: tottunk és ezzel 40 árvízkárosult kislakásépítését segítettük elő. Az elért eredményekért dicsé rét illeti a téglagyárak összes: dolgozóit, akik most is megfe-i szített erővel dolgoznak azért,' hogy minél több téglát kapjon a népgazdaság. Dicséretet érdemelnek a műszaki dolgozók is, akik állandóan járják a téglagyárakat, segítik a termelést, a műszaki problémák megoldását. HAJDÚ ISTVÁN párttitkár. BITTER JÁNOS igazgató. I Ármány és szerelem . • . A közönség nagy érdeklődéssel tekintett az Állami Faluszínház péntek esti előadása elé, s a várakozás, a vegyes érzelmek nem egy ember ajkán hangot kaptak az új évad első előadása előtt. — A vélemények sok tekintetben eltértek: Voltak — s ez volt a nagyobb rész —, akik az eddig is tapasztalt színvonalat, művészi teljesítményt várták az együttestől, s voltak — ezek már jóval kevesebben — akik egy kicsit újat, kicsit szebbet reméltek az előadástól és az egész évadtól. Csalódott mindkét csoport és minden ember aki a péntek esti előadást végignézte — nemcsak nézte, hanem végig élte, végig gyönyörködte. — Csalódtak mert ezt a sikert, ezt a szinte minden kételyt megsemmisítő, minden rossz emléket elhomályosító nagyszerű játékot senki nem várta ... Láttuk már szépen játszani a Faluszínház művészeit megmondtuk játékukról, — hogy szép volt — ha rossz volt, azt is — de ennyire emberinek, ennyire a szívét adónak még nem láttuk. A pénteki előadás sikere annál inkább is komoly, a szép hírnév és sikersorozat szilárd alapja lehet, mert olyan mű bemutatásával érték el, de talán helyesebb így: vívták ki maguknak becsületes munkával, — mint Schüler: Ármány és szerelem című drámája. Elismerést érdemlő erénye volt az előadásnak hogy szereplői magát a darabot, annak mondanivalóját meg tudták értetni a közönséggel, felülemelkedtek azon a ponton, ahol a művész szórakoztat. — Feladatuk nehéz volt, mert XVIII. századi témát kellett úgy tálalni, hogy a közönségnek ne okozzon nehézséget annak megértése. Ebben igen nagy szerepe volt Árva Jánosnak (Ferdinánd). ö a dráma egyetlen tevékeny — értelmét keresve pozitív irányban cselekvő — alakja, az első, plátói szerelem minden lendületével, őszinte lelkesedésével követeli jogát a boldogsághoz. A darabon végig egyedül van, gondolatában, cselekedeteiben senki nem támogatja, s elszigetelten egyedül kell küzdenie osztálya túlerején, megközelíthetetlen elő ítéletein és a számára ismeretlen cselszövéseken kívül az egész társadalommal. — Meg kell küzdenie ezenkívül még a kispolgári osztályt képviselő apával, s magával szerelmével is. Ferdinánd végső döntése, öngyilkossága vétóemelés, tiltakozás a társadalom ellen, mely a látottak alapján megérett a pusztulásra. Mindezt elmondta és érzékeltette elsősorban Árva János Ferdinándja. De hasonlóan magas színészi tehetséget csillogtatott meg szinte valamennyi művész. Tassy Béla kancellárja talán a legtökéletesebbnek mondható. A darab végéig meg tudott maradni annak a von Walter kancellárnak, akj kimondta a második felvonásban .amikor fia Lujza mellének szegezte kardját: „Csak rajta, ha elég éles a kardod .. Feltétlenül meg kell említeni még Lujza (Bege Margit), Lady Milford (Faragó Vera) és Miller (Patay József) alakítását. De tökéletesnek mondhatnánk .szinte vala mennyi színész játékát, hisz, hogy a darabot ilyen sikerrel adták elő, abban valameny- nyien részesek. Elismerést érdemei a darab rendezése is. Szeretnénk ha a jövőben hasonló jó művel, a mostanihoz hasonló jó alakításokkal szórakoztatnának, tanítanának bennünket — a megye lakosságát — a Faluszínház művészei. B. G.
