Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-23 / 225. szám
JrodaLom * ftlüvéő<zet * Irodalom Angliában (így értékeli egy angol könyvkiadó hasúja könyvtermelését) KOVÁCS JÓZSEF: A szépirodalmi könyvet Angliában is a társadalom tükrének lehet tekinteni. Mit mutat ez a tükör? Az 1955. évi egész kiadási keret közel 20 000 új címet ölel fel. Ez 800 címmel több, mint 1954-ben és egyúttal angol rekord. De az 1937-ben megjelent 17 137 új könyvből 30 százalék volt regény és novella, tavaly viszont mindössze 3702 új regényt és 255 regényfordítást jelentettek meg Angliában. A szépirodalom hanyatlása tehát vitathatatlan. A művészettel, festészettel, szobrászattal, a színházzal és zenével, operával és balettel foglalkozó könyvek iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg a közönség részéről, ilyen művek kereslete nagy. Kiváló személyiségek életrajzait is szeretik. Az 1955-ben megjelent új könyvek közül mindössze 1439 foglalkozik a művészetekkel. * És mi a helyzet a társadalmi regénnyel? Miért harcol az alkotó művész? Miből meríti anyagát, hogyan formálja azt? A történelmi témákban nincs is hiány, a fiatal írók szívesen dolgoznak fel ilyen témákat, de a jelenlegi problémákkal, amelyek gazdasági és szociális szempontból egyaránt választ sürgetnek, ritkán, vagy egyálta Ián nem foglalkoznak. M. Laski például mosolyog- va-bírálva foglalkozik a ^Welfare State“ — az angol „jólétállam“ — társadalmi problémáival, Graham Greenet és T. S. Eliot a kispolgárság egyéni problémáit fejtegeti. Ku tátják a lét értelmét, anélkül, hogy előre tudnának mutatni. A „miért'' és „honnan“ és „hová“ kérdéseket boncolgatva teljesen belegabalyodnak az intellektuális zsákutca ellentmondásaiba, megfeneklenek a nagy pesz- szimizmusba, amelybe sokan beleestek, akik nem látják, vagy nem akarják látni, hogy az élet változik, s hogy ezt az emberi társadalom fejlő- désg hozza magával. Dylan Thomas hirtelen irodalmi sikerének éppen az volt a titka, hogy jól tükrözte a munkások életét, hogy bele tudta magát élni a jóba és a rosszba, érzékelni tudta a szépet és a visszataszítót, a fényt és az árnyékot. Túl korán halt meg és egyetlen író sincs, aki művét folytatná. És George Orwell, aki Etonban tanult és Indiában szolgálta államát s később csavargóként és tányérmosogatóként járta a világot — aki alaposan megismerte a nyomort és cinikus pesszimizmusával ajándékozta meg a világot? — Az ő művei se nyújthatnak sokat nemzedékünknek. Wyndham Lewis „The Human Age“ (Az emberi kor) című új könyvét a Times irodalmi melléklete is megbírálta „Az optimizmus veresége" cím alatt. Művében a humor borzalommá, szörnyűséggé torzul. Orwell és Lewis látnokoknak tüntették fel magukat, s amit láttak, az az emberiség pokla, az élet tagadása. Mi pedig azt látjuk, hogy világnézetüket fogva tartja egy széteső társadalom kavarodása. Ha egyszer úgy végigjárhatnánk Anglia hatezer könyvkereskedését, aligha panaszkodhatnánk a könyvek száma miatt. Szórakoztató irodalomban tulajdonképpen nincs is hiány, csakhogy nem elégít ki. Nem vesztegelhetünk örökké a múltban s a céltalan élet légkörében. A zene és színjátszás területén, a festészetben és szobrászatban, a tudomány és technika területén, sőt még az építészetben is folytatódnak a kul turális alkotás hagyományai. De itt is csak az új tartalom megismerésére irányuló őszinte törekvés alkothat jelentősei, csak az, aki nem fordul szembe a fejlődéssel. Ma már nem állhatják szellemi határok a kor követelményeinek útját. Valamennyiünk feladata, hogy lehetővé tegyük és segítsük az összes országok közti kulturális cserét és olyan légkört teremtsünk Európában, amelyben egészségesen fejlődhet egy új szellem. MIÉRT...? Miért van az, hogy szeretlek téged, miért van az, hogy csak néked élek, miért van az, hogy várom a percet, miért van az, hogy imádom a csendet, miért van az, hogy várom az estét és véle együtt a naplementét, miért? SZÜRE1I MULBTSÍGR1 KÉSZÜLNEK CSEHSZLOVÁK VENDÉGEKET VARNAK elübdAssorozntot szerveznek APARHANTON HAMAR IMRE: Fogynak már... Fogynak már kertem díszei: Egy' ág megrezzen — úgy nő kínom. Látom naponként amint a szárról Leszédül egy-egy rózsaszirom. Rózsáimba beleli arapott A deresszájú, fekete halál. Holnap már kertemben a vén hóhér Több rózsaéletet nem talál. Szelíd bánat száll szívemre, Sötét hajamra ezüstszínű pók Érzem múlnak az ifjú évek, Suhannak tova, mint messzi hajók. HUNI GÉZA: Ring a bölcső... Ring a bölcső, ring a nád, ring a lomb az ágon, szunnyadva ring « két karó«: aludj kicsi lányom. Ring a fészek lomb között, halkul már az ének, elpihen a messzi föld, csendesül az élet. Estet üt a vén torony, messze haitik hangja, párnáján a kis leány babáját altatja. Ring a bölcső, ring a nád, álmos már az ének, sötét szemek asszonya: jóéjtszakát néked... Eddig nem valami kecsegtető (•dolgokat hallottunk Aparhant • 'kulturális életéről és Simon Ká* ' folynak, a kultúrotthon igazgatójának a falu művelődése érdé- Jkében kifejtett munkájáról. Énének az állításnak most azonban ( 'éppen az ellenkezőjéről győzöd- ''tünk meg. 1 ( Simon Károly kultúrotthon (ligazgató örömmel számolt be ar- i írói, hogy már javában készülnek i 'az október 7-én megrendezendő i 'szüreti mulatságra. Eddig ugya- 1 nis egyik esztendőben sem sikerült még nagysikerű szüreti ((mulatságot tartani a községben. (is.z idei azonban jónak igérke ilzik, amint a készülődés mutatja. l'E mulatságon ott lesz majd az 'egész falu fiatalja és idősebbje ' .egyaránt. (i A szüreti mulatságra való készülődés mellett jelenleg a Cseh* Szlovákiából érkező vendégek ^jövetelének a híre foglalkoztatja \a falu lakosságát. A közeli napokban ugyanis mintegy százan i érkeznek Aparhantra a csehszlovákiai Nagysalló községből. >A csehszlovákiai termelőszövet* f kezet! tagok az aparhantiak látogatását viszonozzák. A vendé- igék tíz napig maradnak a községben, s ezalatt az idő alatt £ megismerkednek a két termelőszövetkezet eredményeivel és gazdálkodási sikereivel... A községi kultúrház erre az alkalomra műsorral készül. A csehszlovák vendégek megérkezésének napján a kultúrházban szlovák és magyar népdalokat, valamint aparhanti székely népdalokat adnak elő és Ady-verseket szavalnak el a tiszteletükre, Simon Károlyt már régóta foglalkoztatja az a terv, hogy a tél folyamán öthónapos előadás- sorozatot indítanak a kultúrházban. Az öthónapos előadássorozaton a magyar parasztság mai életével foglalkoznak. Az előadásokat a tervek szériát az írószövetség tagjai tartják. E terv megvalósítása érdekében Simon Károly már felvette a kapcsolatot az írószövetséggel, s ha beleegyeznek, akkor Veres Péter, Urbán Ernő, Illyés Gyula, Szabó Pál és még mások tartanak előadásokat az aparhanti dolgozó parasztoknak. Ilyen alkalmakkor az Illető író műveiből kiállítást rendez a kultúrház, felolvasást tartanak az író műveiből, vagy verseiből az aparhanti fiatalok ... Megje. gyezni kívánjuk, hogy az aparhanti parasztok őrömmel várják az író elvtársakat. (Megjelent tungban.) a Berliner ZeiIrodalmi esteket rendez a Babits Társaság Irodalmi művek népszerűsítése, a magyar, majd később a világirodalom bemutatása érdekében a Babits Mihály Irodalmi Társaság vezetősége irodalmi estek rendezését tervezi. A tervek szerint — s megvalósításukra biztosíték, hogy már végső formában elkészült az egyes rendezvények jOOOOOOOOOOOOOCNOOQOOOC VALAKI ILMIGY... A z őszi színek 1 egszebb évszaka. Az elmúlásra emlékeztet, de színei élnek halálukban is. Élnek, mert mondanak valamit azoknak, akik maradnak. Kit ne ragadna meg egy erdő színekben gazdag her- vadása, egymásbaolvadt színek üdítői, de szomorkodás szépsége? Hulló falevelek, az élők élettelenné merevedése: ilyen az ősz, a ridegség, a tél előhírnöke. Elmentek már énekeseink is, a legszebb hangverseny szereplői, a nyári reggel, a hold világos éj dalosai, a madarak Elmentek, de visszajönnek...- Valaki közülünk is elmegy, útra készül és nem tudjuk, hogy mit visz belőlünk magával. Szépet, emberséget, ami felmelegíti hátralévő éveinek fagyos perceit, vagy a kellemet len, bosszantó élményeket, amit elhessent majd magától, ha pihenése közben emlékeket idéz és ezek is megjelennek?... Kérdezzük meg... Ott jön éppen apró öreges lép tekkel. Hol volt? Itt nem mész. sze, figyelte az őszt és az elmúlás egy szép pillanatát ellopta magának, megörökítette ne. künk. Igen nekünk, mert mindegy, hogy kinek a falát, szobáját díszíti majd e vászon, a miénk lesz embereké, valameny- nyiünkké, akik szeretjük a szépet az emberséget, akik remélni, hinni tudunk munkánkban. A kis szobában — amely valamikor műterem volt, s benne most az egész család húzódik meg — helyet foglalunk és tapogatódzva keressük azt a gondolatfonalat, amelyen elindulva őszintén beszélgethetünk. Igen, őszintén, és ez a szó nagyon fontos... Később az elköltözési tervre terelődik a szó, s a tekintete, mintha elkalandozna egy kicsit, túl az ablak üvegen, túl a kis udvar kőkerítésén, ki a Duna partra, és egyszerre látja az erdőt, fakadó rüggyel szerelmesnek, lombhullatónak s hóval bontottan télen. — Szeretnék elmenni — mondja azután — s ebből a fa luból nagyon sok szépet viszek magammal. Szeretem a tájat, amely egy festőnek minden pillanatban tud újnak látszani, újat mutatni, ami vászonra ki. vánkozik. Szeretem az embereket őszinteségükért, jellemük ért, magyaros víg kedélyükért. Persze vannak kivételek... Tvreki minden alkotása egy- ’ formán kedves, egyformán szép, mert mind az övé. Ahogy az anya egyformán szereti gyermekeit — a legrosz- szabnak is megbocsát — úgy szereti ő is a képeket, amelyeket ő alkotott semmitmondó anyagból gyönyörködtetővé. A z idős művész útra készül Terveket sző, van még mondanivalója. C így fejezi ezt ki: — Úgy érzem, hogy ezután tudnék még igazán alkotni. Kívánunk sok sikert, ihletet és hosszú időt még az aktok és csendéletek nagyszerű mesterének, Czencz Jánosnak... B. G. programja — minden hónapban egy előadásra kerül sor. Az előadássorozat állandó címe: „Száll az ének szájról-szájra’’. Októberben „Szeretném, ha szeretnének...” címmel a legszebb magyar szerelmes versekből kap Ízelítőt az irodalom iránt érdeklődő közönség. Novemberben „A humorban nem ismerek tréfát” címmel Ka- rinthy-estre kerül sor. Decemberben balladaest lesz, népballadák és műballadákban gyönyörködhet a közönség. Az októberi irodalmi est műsorában szerepel néhány Tolna megyei költő verse is. A tervek szerint — már folynak tárgyalások a művészekké] — minden előadáson közreműködik egy neves fővárosi előadóművész. A rendezőség szeretné az októberi ílőadásra Ruttkay Évát, a novemberire Túrái Idát a de. cemberire Török Erzsit szerződtetni. A legmagasabb belépődíj nem haladja meg a 8 forintot, a diákok számára viszont 4 forintos árban biztosít a rendezőség belépőjegyeket. Amennyiben a közönség igényli az előadássorozatra bérletet vezetnek be. Az előadássorozat rendezősége örömmel veszi, ha az érdeklődők javaslataikkal, véleményükkel hozzájárulnak a következő évi program minél színesebbé és színvonalasabbá tételéhez. Észrevételeiket, javaslataikat levélben, vagy telefonon juttassák el a Babits Mihály Trodalm] Társaság címére: Városi Kultúrház, Bajcsy-Zsilin- szky-utca 8., telefon: 22—35. Husek Rezső zongoraestje Husek Rezső zongoraművész, Szekszárd Állami Zeneiskolájának igazgatója az elmúlt nyár elején mutatkozott be a város zenekedvelő „ közönségének. Bemutatkozó hangversenye hatalmas sikerrel zárult és az volt a szakemberek véleménye, hogy Husek Rezsőben a város zeneélete nemcsak kitűnő pedagógust, hanem élvonalbeli virtuózt és hangversenyzongoristát is nyert. Már első hangversenye is igen sok érdeklődőt vonzott mégis számosán voltak, akiknek nem nyílt alkalmuk játékában gyönyörködni. Éppen ezért úgy határozott a bizottság, amely az 1956—57-es hangversenyévad hangversenyeit előkészíti, hogy az évadot Husek Rezső önálló zongoraestjévé] kezdi. A művész nagy területet felölelő műsort állított össze az évadnyitó hangversenyre, amelyet a zeneiskola 1956. évi október 4-én, a volt megyeháza nagytermében rendez este 8 órai kéz dettel. A műsorban szerepel: Bach Preludio Sarabando és Gigue a B dur Partitából. — Haydn: D dur szonáta, Beethoven: As dur szonáta Op. 116. Chopin: Des dur nocturn és B moll scherzo Bartók: Szvifct Op. 14. és Liszt: Mefisztó- keringő. A zongoraest a négy hangversenyből álló bérletsorozat egyik hangversenye. A hangversenyre jegyek 6—12 forintos áron kapható a Könyvesboltban. \ November elején adják eld ;a „Mágnás Miskát“ a teveli színjátszók Gálos Imre pedagógus és kul- I túrotthon- igazgató, valamint i Gálos Imréné irányításával a i teveli színjátszó csoport már i augusztus közepén megkezdte Szirmay Albert: Mágnás Miska című nagyoperettjének a tanulását. Ez az első alkalom, hogy a színjátszók a pedagógusok szakirányításával operett tanú. lásához fogtak hozzá. Az operettben fellépnek: Perger József, a földművesszövetkezet ügyvezetője. Tarr Flórián agronómus, János Géza, Krammer Valéria, Hilcz Teréz, Bruckner Rózsi Nagy Lidi DISZ-fiatalok és a Marsai testvérek. A darab sikere érdekében hosszú ideig csak egyénileg tanulták a dalbetéteket és a szöveget a színjátszók, természetesen szakirányítás mellett. — Majd amikor már jói tudták a szöveget és a dalbetéteket, kezdték meg a közös próbákat, amelyek már sikerrel folynak. A teveliek úgy tervezik, hogy az operett lejátszása előtt 2—3 héttel megtekintik a Mágnás Miskát filmen, hogy minél tökéletesebb legyen a szereplők alakítása. Gálos Imre nevelő elhatároz, ta, hogy az operett tanulása mellett hamarosan megkezdik egy prózai daraD előrelátható, log Heltai Jenő: A néma levente című színműve szerepeinek a kiosztását. A néma levente szerepeit az általános iskola nevelői tanulják be és ad. ják elő még ebben az esztendőben. A téli évadban több színművet nem tanulnak be a színjátszók, mivel az az álláspontjuk, hogy inkább kevesebbet, de jót adjanak a közönségnek. Ezért egy-egy darab tanulására 2 és fél, 3 hónapot fordítanak. A kultúrotthon tervében szerepel még, hogy a tél folyamán a fiatalságot érintő és érdeklő kérdésekről tartanak előadásokat Tevelen. Ezeknek az előadásoknak érdekessége lesz, hogy vita formájában szervezik meg... Az operett megtanulásával november elejére készülnek el a színjátszók és a tervek szerint 8—10-e körül mutatják be. A darab sikerére számítani lehet. mert majdnem 3 hónapot fordítanak a betanulásra.