Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

JrodaLom * ftlüvéő<zet * Irodalom Angliában (így értékeli egy angol könyvkiadó hasúja könyvtermelését) KOVÁCS JÓZSEF: A szépirodalmi könyvet Ang­liában is a társadalom tükré­nek lehet tekinteni. Mit mu­tat ez a tükör? Az 1955. évi egész kiadási keret közel 20 000 új címet ölel fel. Ez 800 címmel több, mint 1954-ben és egyúttal angol rekord. De az 1937-ben megjelent 17 137 új könyvből 30 százalék volt re­gény és novella, tavaly vi­szont mindössze 3702 új re­gényt és 255 regényfordítást je­lentettek meg Angliában. A szépirodalom hanyatlása tehát vitathatatlan. A művészettel, festészettel, szobrászattal, a színházzal és zenével, operával és balettel foglalkozó könyvek iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg a közönség részéről, ilyen művek kereslete nagy. Kiváló személyiségek életraj­zait is szeretik. Az 1955-ben megjelent új könyvek közül mindössze 1439 foglalkozik a művészetekkel. * És mi a helyzet a társadalmi regénnyel? Miért harcol az al­kotó művész? Miből meríti anyagát, hogyan formálja azt? A történelmi témákban nincs is hiány, a fiatal írók szívesen dolgoznak fel ilyen témákat, de a jelenlegi problémákkal, ame­lyek gazdasági és szociális szempontból egyaránt választ sürgetnek, ritkán, vagy egyálta Ián nem foglalkoznak. M. Laski például mosolyog- va-bírálva foglalkozik a ^Wel­fare State“ — az angol „jólét­állam“ — társadalmi problé­máival, Graham Greenet és T. S. Eliot a kispolgárság egyéni problémáit fejtegeti. Ku tátják a lét értelmét, anélkül, hogy előre tudnának mutatni. A „miért'' és „honnan“ és „hová“ kérdéseket boncolgatva teljesen belegabalyodnak az intellektuális zsákutca ellent­mondásaiba, megfeneklenek a nagy pesz- szimizmusba, amelybe sokan beleestek, akik nem látják, vagy nem akarják látni, hogy az élet változik, s hogy ezt az emberi társadalom fejlő- désg hozza magával. Dylan Thomas hirtelen iro­dalmi sikerének éppen az volt a titka, hogy jól tükrözte a munkások életét, hogy bele tudta magát élni a jóba és a rosszba, érzékelni tudta a szé­pet és a visszataszítót, a fényt és az árnyékot. Túl korán halt meg és egyetlen író sincs, aki művét folytatná. És George Orwell, aki Etonban tanult és Indiában szolgálta államát s később csavargóként és tá­nyérmosogatóként járta a vilá­got — aki alaposan megis­merte a nyomort és cinikus pesszimizmusával ajándékozta meg a világot? — Az ő művei se nyújthatnak sokat nemzedé­künknek. Wyndham Lewis „The Human Age“ (Az emberi kor) című új könyvét a Times irodalmi melléklete is megbí­rálta „Az optimizmus veresége" cím alatt. Művében a humor borzalommá, szörnyűséggé tor­zul. Orwell és Lewis látnokoknak tüntették fel magukat, s amit láttak, az az emberiség pokla, az élet tagadása. Mi pedig azt látjuk, hogy világnézetüket fogva tartja egy széteső tár­sadalom kavarodása. Ha egyszer úgy végigjárhat­nánk Anglia hatezer könyvke­reskedését, aligha panaszkod­hatnánk a könyvek száma miatt. Szórakoztató irodalomban tu­lajdonképpen nincs is hiány, csakhogy nem elégít ki. Nem vesztegelhetünk örökké a múltban s a céltalan élet légkörében. A zene és színjátszás terüle­tén, a festészetben és szobrá­szatban, a tudomány és tech­nika területén, sőt még az épí­tészetben is folytatódnak a kul turális alkotás hagyományai. De itt is csak az új tartalom megismerésére irányuló őszinte törekvés alkothat jelentősei, csak az, aki nem fordul szembe a fejlődéssel. Ma már nem állhatják szel­lemi határok a kor követelmé­nyeinek útját. Valamennyiünk feladata, hogy lehetővé tegyük és segítsük az összes országok közti kulturális cserét és olyan légkört teremtsünk Európá­ban, amelyben egészségesen fejlődhet egy új szellem. MIÉRT...? Miért van az, hogy szeretlek téged, miért van az, hogy csak néked élek, miért van az, hogy várom a percet, miért van az, hogy imádom a csendet, miért van az, hogy várom az estét és véle együtt a naplementét, miért? SZÜRE1I MULBTSÍGR1 KÉSZÜLNEK CSEHSZLOVÁK VENDÉGEKET VARNAK elübdAssorozntot szerveznek APARHANTON HAMAR IMRE: Fogynak már... Fogynak már kertem díszei: Egy' ág megrezzen — úgy nő kínom. Látom naponként amint a szárról Leszédül egy-egy rózsaszirom. Rózsáimba beleli arapott A deresszájú, fekete halál. Holnap már kertemben a vén hóhér Több rózsaéletet nem talál. Szelíd bánat száll szívemre, Sötét hajamra ezüstszínű pók Érzem múlnak az ifjú évek, Suhannak tova, mint messzi hajók. HUNI GÉZA: Ring a bölcső... Ring a bölcső, ring a nád, ring a lomb az ágon, szunnyadva ring « két karó«: aludj kicsi lányom. Ring a fészek lomb között, halkul már az ének, elpihen a messzi föld, csendesül az élet. Estet üt a vén torony, messze haitik hangja, párnáján a kis leány babáját altatja. Ring a bölcső, ring a nád, álmos már az ének, sötét szemek asszonya: jóéjtszakát néked... Eddig nem valami kecsegtető (•dolgokat hallottunk Aparhant • 'kulturális életéről és Simon Ká* ' folynak, a kultúrotthon igazga­tójának a falu művelődése érdé- Jkében kifejtett munkájáról. Én­ének az állításnak most azonban ( 'éppen az ellenkezőjéről győzöd- ''tünk meg. 1 ( Simon Károly kultúrotthon (ligazgató örömmel számolt be ar- i írói, hogy már javában készülnek i 'az október 7-én megrendezendő i 'szüreti mulatságra. Eddig ugya- 1 nis egyik esztendőben sem si­került még nagysikerű szüreti ((mulatságot tartani a községben. (is.z idei azonban jónak igérke ilzik, amint a készülődés mutatja. l'E mulatságon ott lesz majd az 'egész falu fiatalja és idősebbje ' .egyaránt. (i A szüreti mulatságra való ké­szülődés mellett jelenleg a Cseh­* Szlovákiából érkező vendégek ^jövetelének a híre foglalkoztatja \a falu lakosságát. A közeli na­pokban ugyanis mintegy százan i érkeznek Aparhantra a cseh­szlovákiai Nagysalló községből. >A csehszlovákiai termelőszövet* f kezet! tagok az aparhantiak lá­togatását viszonozzák. A vendé- igék tíz napig maradnak a köz­ségben, s ezalatt az idő alatt £ megismerkednek a két termelő­szövetkezet eredményeivel és gazdálkodási sikereivel... A községi kultúrház erre az alka­lomra műsorral készül. A cseh­szlovák vendégek megérkezésé­nek napján a kultúrházban szlo­vák és magyar népdalokat, vala­mint aparhanti székely népdalo­kat adnak elő és Ady-verseket szavalnak el a tiszteletükre, Simon Károlyt már régóta foglalkoztatja az a terv, hogy a tél folyamán öthónapos előadás- sorozatot indítanak a kultúrház­ban. Az öthónapos előadássoro­zaton a magyar parasztság mai életével foglalkoznak. Az elő­adásokat a tervek szériát az írószövetség tagjai tartják. E terv megvalósítása érdekében Simon Károly már felvette a kapcsolatot az írószövetséggel, s ha beleegyeznek, akkor Ve­res Péter, Urbán Ernő, Illyés Gyula, Szabó Pál és még mások tartanak előadásokat az apar­hanti dolgozó parasztoknak. Ilyen alkalmakkor az Illető író műveiből kiállítást rendez a kultúrház, felolvasást tartanak az író műveiből, vagy verseiből az aparhanti fiatalok ... Megje. gyezni kívánjuk, hogy az apar­hanti parasztok őrömmel várják az író elvtársakat. (Megjelent tungban.) a Berliner Zei­Irodalmi esteket rendez a Babits Társaság Irodalmi művek népszerűsí­tése, a magyar, majd később a világirodalom bemutatása ér­dekében a Babits Mihály Iro­dalmi Társaság vezetősége iro­dalmi estek rendezését terve­zi. A tervek szerint — s megvalósításukra biztosíték, hogy már végső formában el­készült az egyes rendezvények jOOOOOOOOOOOOOCNOOQOOOC VALAKI ILMIGY... A z őszi színek 1 egszebb év­szaka. Az elmúlásra em­lékeztet, de színei élnek halá­lukban is. Élnek, mert monda­nak valamit azoknak, akik ma­radnak. Kit ne ragadna meg egy erdő színekben gazdag her- vadása, egymásbaolvadt színek üdítői, de szomorkodás szépsé­ge? Hulló falevelek, az élők élettelenné merevedése: ilyen az ősz, a ridegség, a tél előhír­nöke. Elmentek már énekese­ink is, a legszebb hangverseny szereplői, a nyári reggel, a hold világos éj dalosai, a madarak Elmentek, de visszajönnek...- Valaki közülünk is elmegy, útra készül és nem tudjuk, hogy mit visz belőlünk magá­val. Szépet, emberséget, ami felmelegíti hátralévő éveinek fagyos perceit, vagy a kellemet len, bosszantó élményeket, amit elhessent majd magától, ha pihenése közben emlékeket idéz és ezek is megjelennek?... Kérdezzük meg... Ott jön éppen apró öreges lép tekkel. Hol volt? Itt nem mész. sze, figyelte az őszt és az elmú­lás egy szép pillanatát ellopta magának, megörökítette ne. künk. Igen nekünk, mert mind­egy, hogy kinek a falát, szobá­ját díszíti majd e vászon, a mi­énk lesz embereké, valameny- nyiünkké, akik szeretjük a szé­pet az emberséget, akik re­mélni, hinni tudunk munkánk­ban. A kis szobában — amely va­lamikor műterem volt, s benne most az egész család hú­zódik meg — helyet foglalunk és tapogatódzva keressük azt a gondolatfonalat, amelyen el­indulva őszintén beszélgethe­tünk. Igen, őszintén, és ez a szó nagyon fontos... Később az elköltözési tervre terelődik a szó, s a tekintete, mintha elkalandozna egy ki­csit, túl az ablak üvegen, túl a kis udvar kőkerítésén, ki a Duna partra, és egyszerre látja az erdőt, fakadó rüggyel szerel­mesnek, lombhullatónak s hóval bontottan télen. — Szeretnék elmenni — mondja azután — s ebből a fa luból nagyon sok szépet viszek magammal. Szeretem a tájat, amely egy festőnek minden pil­lanatban tud újnak látszani, újat mutatni, ami vászonra ki. vánkozik. Szeretem az embe­reket őszinteségükért, jellemük ért, magyaros víg kedélyük­ért. Persze vannak kivételek... Tvreki minden alkotása egy- ’ formán kedves, egyformán szép, mert mind az övé. Ahogy az anya egyformán sze­reti gyermekeit — a legrosz- szabnak is megbocsát — úgy szereti ő is a képeket, amelye­ket ő alkotott semmitmondó anyagból gyönyörködtetővé. A z idős művész útra készül Terveket sző, van még mondanivalója. C így fejezi ezt ki: — Úgy érzem, hogy ezután tudnék még igazán alkotni. Kívánunk sok sikert, ihletet és hosszú időt még az aktok és csendéletek nagyszerű mes­terének, Czencz Jánosnak... B. G. programja — minden hónap­ban egy előadásra kerül sor. Az előadássorozat állandó címe: „Száll az ének szájról-szájra’’. Októberben „Szeretném, ha szeretnének...” címmel a leg­szebb magyar szerelmes ver­sekből kap Ízelítőt az irodalom iránt érdeklődő közönség. No­vemberben „A humorban nem ismerek tréfát” címmel Ka- rinthy-estre kerül sor. Decem­berben balladaest lesz, népbal­ladák és műballadákban gyö­nyörködhet a közönség. Az ok­tóberi irodalmi est műsorában szerepel néhány Tolna megyei költő verse is. A tervek szerint — már folynak tárgyalások a művé­szekké] — minden előadáson közreműködik egy neves fő­városi előadóművész. A ren­dezőség szeretné az októberi ílőadásra Ruttkay Évát, a no­vemberire Túrái Idát a de. cemberire Török Erzsit szer­ződtetni. A legmagasabb belépődíj nem haladja meg a 8 forintot, a diá­kok számára viszont 4 forintos árban biztosít a rendezőség be­lépőjegyeket. Amennyiben a közönség igényli az előadásso­rozatra bérletet vezetnek be. Az előadássorozat rendezősége örömmel veszi, ha az érdeklő­dők javaslataikkal, vélemé­nyükkel hozzájárulnak a követ­kező évi program minél színe­sebbé és színvonalasabbá téte­léhez. Észrevételeiket, javasla­taikat levélben, vagy telefonon juttassák el a Babits Mihály Trodalm] Társaság címére: Vá­rosi Kultúrház, Bajcsy-Zsilin- szky-utca 8., telefon: 22—35. Husek Rezső zongoraestje Husek Rezső zongoraművész, Szekszárd Állami Zeneiskolá­jának igazgatója az elmúlt nyár elején mutatkozott be a város zenekedvelő „ közönségé­nek. Bemutatkozó hangverse­nye hatalmas sikerrel zárult és az volt a szakemberek véle­ménye, hogy Husek Rezsőben a város zeneélete nemcsak ki­tűnő pedagógust, hanem élvo­nalbeli virtuózt és hangver­senyzongoristát is nyert. Már első hangversenye is igen sok érdeklődőt vonzott mégis szá­mosán voltak, akiknek nem nyílt alkalmuk játékában gyö­nyörködni. Éppen ezért úgy határozott a bizottság, amely az 1956—57-es hangversenyévad hangversenyeit előkészíti, hogy az évadot Husek Rezső önálló zongoraestjévé] kezdi. A mű­vész nagy területet felölelő műsort állított össze az évad­nyitó hangversenyre, amelyet a zeneiskola 1956. évi október 4-én, a volt megyeháza nagy­termében rendez este 8 órai kéz dettel. A műsorban szerepel: Bach Preludio Sarabando és Gigue a B dur Partitából. — Haydn: D dur szonáta, Beetho­ven: As dur szonáta Op. 116. Chopin: Des dur nocturn és B moll scherzo Bartók: Szvifct Op. 14. és Liszt: Mefisztó- keringő. A zongoraest a négy hang­versenyből álló bérletsorozat egyik hangversenye. A hang­versenyre jegyek 6—12 forintos áron kapható a Könyvesbolt­ban. \ November elején adják eld ;a „Mágnás Miskát“ a teveli színjátszók Gálos Imre pedagógus és kul- I túrotthon- igazgató, valamint i Gálos Imréné irányításával a i teveli színjátszó csoport már i augusztus közepén megkezdte Szirmay Albert: Mágnás Miska című nagyoperettjének a tanu­lását. Ez az első alkalom, hogy a színjátszók a pedagógusok szakirányításával operett tanú. lásához fogtak hozzá. Az operettben fellépnek: Perger József, a földműves­szövetkezet ügyvezetője. Tarr Flórián agronómus, János Gé­za, Krammer Valéria, Hilcz Teréz, Bruckner Rózsi Nagy Lidi DISZ-fiatalok és a Marsai testvérek. A darab sikere érdekében hosszú ideig csak egyénileg ta­nulták a dalbetéteket és a szö­veget a színjátszók, természe­tesen szakirányítás mellett. — Majd amikor már jói tudták a szöveget és a dalbetéteket, kezdték meg a közös próbákat, amelyek már sikerrel folynak. A teveliek úgy tervezik, hogy az operett lejátszása előtt 2—3 héttel megtekintik a Mágnás Miskát filmen, hogy minél tö­kéletesebb legyen a szereplők alakítása. Gálos Imre nevelő elhatároz, ta, hogy az operett tanulása mellett hamarosan megkezdik egy prózai daraD előrelátható, log Heltai Jenő: A néma le­vente című színműve szerepei­nek a kiosztását. A néma le­vente szerepeit az általános is­kola nevelői tanulják be és ad. ják elő még ebben az eszten­dőben. A téli évadban több színmű­vet nem tanulnak be a színját­szók, mivel az az álláspontjuk, hogy inkább kevesebbet, de jót adjanak a közönségnek. Ezért egy-egy darab tanulására 2 és fél, 3 hónapot fordítanak. A kultúrotthon tervében sze­repel még, hogy a tél folyamán a fiatalságot érintő és érdeklő kérdésekről tartanak előadáso­kat Tevelen. Ezeknek az elő­adásoknak érdekessége lesz, hogy vita formájában szervezik meg... Az operett megtanulásával november elejére készülnek el a színjátszók és a tervek sze­rint 8—10-e körül mutatják be. A darab sikerére számítani le­het. mert majdnem 3 hónapot fordítanak a betanulásra.

Next

/
Thumbnails
Contents