Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-16 / 219. szám

2i TOI» NA! KA t* L O 1958. SZEPTEMBER 18. N. A. 'Bulganyin levele Eisenhowerhoz a leszerelésről Az MDP Központi Vezetősége Politikai Bizottságának határozata a kollégiumi mozgalomról N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö- da és Dwight Eisenhower hosz- szabb idő óta levelezésben áll­nak a leszerelés kérdésében. Augusztus 7-én Bulganyin fo­gadta Bohlent, az Egyesült Ál­Bulganyin válaszüzenetében sajnálattal állapítja meg, hogy az Egyesült Államok kormánya nál nem talált támogatásra a szovjet kormány javaslata, hogy az államok tegyenek in­tézkedéseket fegyverzetük és fegyveres erőik csökkentésére. A szovjet kormánynak tovább­ra is az a véleménye, hegy a nemzetközi bizalom megerősítő se szempontjából nagy jelentő­ségűek lehetnének az olyan in­tézkedések, amelyek keretében az államok egyoldalúan csök­kentik fegyveres erőiket. Ez­után emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió több mint 1 800 000 fővel csökkentette hadseregé­nek létszámát. Rávilágít, hogy a íegyverkezési hajsza és a nagy létszámú fegyveres erők fenntartása nem mozdítja elő a nemzetközi bizalom légkörének megteremtését. „Elnök Űr! — folytatódik a levél. — Az Ön augusztus 4-i üzenete továbbra is elsőrendű feladatként említi a légi fel­ügyeletre, vagy ahogy monda­ni szokták, a légi fényképezés­re vonatkozó megegyezés elé­rését. De ugyanakkor ez az üzenet nem fejt ki elképzeléseket sem a fegyverzet, sem a fegy veres grők csökkentésére irá nyúló konkrét lépések meg­tételéről, sem az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáról beleértve az ilyen fegyverek­kel való kísérletezés megtil­tását.“ A szovjet miniszterelnök azt a véleményét fejezi ki, hogy a fegyveres erők, különösen a nagyhatalmak fegyveres erői csökkentésének konkrét tanul­mányozásával kellene meg­próbálni a zsákutcából való kijutást. Ezután néhány meg­jegyzést fűz a légi felügyelet kérdéséhez. Vázolja, hogy ez­zel az államok más országok ipari és egyéb forrásaira vonat­kozó adatainak birtokába jut­nának. Bizonyos országok kato­nái és egyéb politikai vezetői is több ízben kijelentették: kívá­natos volna teljesebb felderítő adatokat kapni a Szovjetunió katonai és ipari erőforrásairól. Nyilvánvaló, hogy a Szovjet­unió nem fogadhatja el ezt a tervet. A nyugati országokban is sokan vélekednek így. A technika legújabb vívmá­nyainak felhasználásával végzett felderítő tevékeny­ség csak fokozná a félelmet egy váratlan támadás veszé­lyétől és háborús pszicho- zest keltene. Ez nem jelenti, hogy a Szov­jetunió tagadja olyan össze­hangolt intézkedések fontossá­gát, amelyek egyik állam má­sik állam elleni váratlan táma­dása veszélyének kiküszöbölé­sére irányulnak. A Szovjetunió javasolt intézkedéseket erre a célra. (Ellenőrző állomások lé­tesítése a legfontosabb vasúti gócpontokon, repülőtereken, ki kötőkben stb.) Ez kizárná a fegyveres erők veszélyes, titkos összpontosítását, s ezzel a vá­ratlan támadás veszélyét is. E javaslat csak abban az eset ben értékes, ha végrehajtása elszakíthatatlanul összefügg a fegyverzet és a fegyver­cserék csökkentésével. A Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének levele leszögezi, hogy a szovjet kormány a lesze relési egyezmény hathatós el­lenőrzésének szükségességét védelmezte és védelmezi. Ezt alátámasztják a Szovjetunió ed digi javaslatai. Valahányszor a Szovjetunió a leszerelési meg­egyezés érdekében közeledett a lamok moszkvai nagykövetét, aki a Szovjetunió^ Miniszter­tanácsa elnökének június 6-i üzenetére átnyújtotta az ame­rikai elnök augusztus 4-i kelte­zésű válaszát. tárgyalások más részvevőihez és elfogadta javaslataikat, az utóbbiak minduntalan elálltak saját javaslataiktól, s így aka­dályozták a megegyezést. A következőkben felhívja Eisenhower elnök figyelmét, hogy az atom- és hidrogénfegy ver-kísérletek beszüntetésének kérdését ki lehet emelni a leszerelés általános probléma köréből és meg lehet önállóan oldani, tekintetbe véve a tudo­mány és a technika mai fejlett­ségét. Az atom- és hidrogénfegyver kísérletek beszüntetését célzó megegyezés első fontos lépés lenne a tömegpusztító fegy­verfajták feltétel nélküli el­tiltásához vezető úton. A továbbiakban arról szólt, hogy a leszerelést nem lehet más rendezetlen nemzetközi kérdés megoldásához (például a német kérdéshez) kötni, mert ez nehézséget támaszt a lesze­relési egyezmény elérésének útján. A szovjet kormány a német nép érdekeivel és az európai biztonság .érdekeivel összhang­ban Németország újraegyesí­tésének híve volt és marad. Nyilvánvaló, hogy Nyugat-Né- meíország remilitarizálásának politikája, amelyet az elemi demokratikus jogok és a nyu­gatnémet lakosság szabadság - jogainak elnyomása kísér, ah­hoz vezet, hogy lehetetlenné válik az egységes Németország nak békeszerető és demokrati­kus államként történő létreho­zása. Jelenleg Németország cgyesí­A Reuter hírügynökség je­lenti, hogy szeptember 15-én, szombaton megnyílt a Kínai Kommunista Párt VIII. kong­resszusa. Miután a küldöttek elénekelték az Intemacionálét, V. LEHET-E RIVÁLIS CSATOR­NÁT ÉPÍTENI? A Vörös-tenger a legna­gyobb szakasza annak a Zatn- bézitől Szíriáig terjedő roppant méretű ároknak, amelyet délen a nagy afrikai tavak füzére- szegélyez és amely a Levante földközitengeri partja mögött, a Holt-tengeren, a Jordán és a Beka-völgyén keresztül a Oronteszig folytatódik észak felé. Már pedig ha a Vörös­tenger a szuezi-öbölben 150 kilométerre közelíti meg a Földközi-tengert, a sinai masz- szívum másik oldalán, az akabai öbölben csaknem szimmetriku­san kb. 200 kilométerre nyo­mul az említett tenger felé, nevezetesen a Holt-tenger—Jor­dán—Tibérias depresszió irá­nyában. Ebből a szemszögből az arab —izraeli konfliktus a második Földközi-tenger — Vörös-tenger birtoklásáért vívott harc jelle­gét ölti. Izrael már azzal fog­lalkozik, hogy megépítse saját szuezi-csatornáját Elath-csator- na néven. Elath Salamon ki­rály régi kikötője volt, ez az Akaba-öböl partjának az Izráel birtokában levő 10 kilométeres szakaszán helyezkedik el. — A Negueb Elath sivatagon keresz­tül Beershebáig egy szárazföldi utat is építenek. Ezzel az úttal párhuzamosan egy vasútvona­lat is szándékoznak létesíteni, amelynek építését már elkezd­ték mivej Beersheba össze tésének kérdése elsősorban a nyugatnémet kormány mos­tani politikai irányvonalának megváltoztatását jelenti, amely irányvonal Nyugat- Németországnak európai ka tanai veszély tűzfészkévé vá­lását eredményezi. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokról szólva rámutat, hogy e kérdés­ben nem a Szovjetunió támasz­tott akadályokat. A szovjet kor mány barátsági és együttműkö­dési szerződés megkötését ja­vasolja az Egyesült Államok kormányának. E javaslat azon­ban nem talált támogatásra. A szovjet kormány biztosította a szükséges feltételeit annak, hogy a Szovjetuniót amerikai állampolgárok keressék fel. Is­meretes, hogy az utóbbi idő­ben számos amerikai látoga­tott a Szovjetunióba. Mindez- ideig azonban nem hoztak ha­sonló feltételeket létre ahhoz, hogy szovjet állampolgárok utazzanak az Egyesült Álla­mokba. „Arra szeretnénk szá­mítani — írja Bulganyin —. hogy ön figyelmet szentel a kérdésnek, s hogy a helyzet megváltozik majd.“ „Üzenete végén arról a baj­ról beszél, amelynek forrása ál Utólag a Szovjetunió. A té­nyek pedig aiTól szólnak, hogy a valódi és komoly baj azok politikája, akik vissza akar­nak térni a „hidegháború­hoz“ és a más államokhoz fűződő kapcsolataikat az „erőpolitika“ alapján kíván­ják felépíteni." Befejezésül Bulganyin azt a reményét fejezi ki, hogy a köztük lezajlott eszmecsere előmozdítja, hogy megtalálják a rendezetlen nemzetközi kér­dések, és e kérdések legfonto­sabbika, a leszerelési probléma megoldásához a helyes utat. Mao Ce Tung elnök 23 perces megnyitó beszédet mondott, amelyben vázolta a Kínai Kom munista Párt előtt álló történél mi jelentőségű feladatokat. van kötve a földközitengeri ki­kötőkkel. Az Elath földköziten­geri tengerhajózási csatorna megvalósítása lehetséges, azon­ban a régóta tanulmányozott vonala éppen a határolt köze­lében és ama beékelt területen keresztül halad, amelyek közül Izrael és az arab államok kö­zött most folyik a vita. Elath- tól kiindulva a Vörös-tenger- szintjében, a Holt-tenger irá­nyában, a jordánia} határ men­tén elsősorban egy csatornát kellene építeni. Ennek az árok­nak a culebraióhoz hasonló 200 méter magas küszöböt kel­lene átvágnia. A Vörös-tenger vize ezen a folyosón keresztül a gravitáció folytán, elérné a nagy Palesz­tinái teknőt, mint ahogyan a Földközi-tenger vize 1869-ben a Tul-folyón, keresztül a Keserű tavak nagy teknőjét érte el. — Ezentúl többféle megoldás van. A csatorna egy szinten foly­tatható a depresszió nyugati szegélyén anélkül, hogy ezt megtöltené, egészen addig, amíg akár a beershabeai hágót akár pedig Haifa magasságában a Merjibm Amir-hágót eléri. A csatorna csakis a tengerből szi­vattyúzott vízzel táplált zsili­pek segítségével tud a hágókon átjutni a Földközi-tenger felé. A Jordán-völgy és Haifa kö­zötti, zsilipekkel működő csa­torna jóval rövidebb lesz, mint Holies hétfőn Lendoaba átázik Washington (MTI). Washing­tonba érkezett jelentések meg­erősítik, hogy Dulles amerikai külügyminiszter hétfőn Lon­donba utazik, ahol résztvesz a Szuezi-csatorna ügyében össze, hívott újabb megbeszélésen. Az új londoni értekezlet szerdán nyílik meg. Az értekezlet a csatornát használók szövetsé­gének megalakítására vonatko­zó angol—amerikai—francia javaslatot vitatja meg. Az érte­kezletet e három kormány kö­zösen hívja össze. Az angol rádió úgy értesült, hogy az ér­tekezletre meghívják a Dulles tervet annakidején támogató 15 másik ország képviselőjét is. Magyar—belga légi közlekedési tárgyalások Szeptember 10-tői 14-ig tár­gyalások voltak Budapesten magyar—belga légi közlekedési egyezmény megkötéséről. A tár gyalások eredményesen feje­ződtek be s a közeljövőben egyezmény aláírására kerül sor. A magyar—belga légi köz. lekedési egyezménnyel orszá­gunk újabb lépést tesz a nem­zetközi légiforgalomba való fo­kozatos bekapcsolására. A volt Szuezi-csatorna Társaság október lő-re összehívta közgyűlését A volt Szuezi-csatorna Tár­saság október 15-re közgyűlés­re hívta egybe Párizsba rész­vényeseit — jelenti az AFP. A közgyűlés napirendjén szere­pel a jelenlegi helyzetről szóló beszámoló, az igazgató-tanács 1956. július 26. óta hozott hatá­rozatainak ismertetése és e ha. tározatok jóváhagyása. az, amely Beershebán halad át és amelynek a gazai—egyipto­mi „zsáktól” északra kellene eL érnie a határt, azonban annak érdekében hogy az előbbi csatorna izraeli területen ma­radjon, meg kellene szüntetni azt a „zsákot”, amelyet a Jor­dántól nyugatra a sziriai—Jor­dániái haderők tartanak birto­kukban ezidőszerint. A fenti megoldások jóval ra­dikálisabb változata az lenne, hogy a Vörös-tenger vizével szabadon megtöltik a Holt-ten­ger—Jordán—Tibérias-tó de­pressziót, amit egy több, mint 400 méter mély 250 kilométer hosszú és 25 kilométer széles beltengert hozna létre. De ez a megoldás mégsem jöhet számí­tásba, mert a munkálatok azt eredményeznék, hogy vallási emlékeket őrző helyek, köztük Jeruzsálem városa is eltűnne a víz alatt. Természetesen ez a körülmény a lakosság ellenállá­sát idézné elő. EGYEZSÉG ŰT.fÁN VALÖ MEGOLDÁS FELÉ. Az Izraelen keresztül vezető csatorna ásása azonban gazda­sági síkon távolról sem látszik érdekesnek. A megoldás két­ségtelenül másutt keresendő: a Földközi tenger felé irányuló kőolajexport alkotja ma már/a Szuezi-csatorna forgalmának közel 80 százalékát. Fentebb A Politikai Bizottság meg­vizsgálta a népi kollégiumi moz galom megítélése és a kollégiu­mi nevelés kérdései kapcsán ki alakult vitát a következőket határozta: A volt népi kollégiumi moz­galom megítélése és a kollégiu­mi mozgalom — egyes hibái el­lenére is — a magyar kommu­nista ifjúsági mozgalomnak alapjában egészséges hajtása volt, amely pozitív szerepet ját­szott az új szocialista értelmi­ség nevelésében. Tanuló ifjúságunk s'zocialista nevelésének megjavítása, köz- oktatásügyünk fejlesztése szük­ségessé teszi hogy az egyete­mek, főiskolák és középiskolák mellett működő diákotthonokat diákszállókat fokozatosan és kellő körültekintéssel kollégiu­mokká alakítsuk át és így gyökeresen megjavítsuk a ta­nulóifjúság szocialista közössé­gi nevelését. A hazánkban nagy múltra visszatekintő gyakorlat­ban helyesnek bizonyult kol­légiumi közösségi nevelés intéz­ményét, szocialista nevelés­ügyünk és ifjúsági mozgalmunk szerves részévé kell tenni. Az új kollégiumok kialakításakor a mai körülményeknek megfe­lelően fel kell használni a régi népi kollégiumi mozgalom (NEKOSZ) nevelési vívmányait egészséges tapasztalatait. Meg kell vizsgálni a volt Eötvös Kollégium szakmai nevelési rendszerét is abból a szem­pontból, hogyan lehet alkal­mazni annak pozitív tapasz­talatait. Az új kollégiumok törekedje­nek arra, hogy a közösségi ér­Mint ismeretes a miniszter- tanács határozatot hozott arról, hogy az ország déli és nyugati láttuk, hogy a csővezeték meg­építése miért nem csökkentette a csatornán keresztül lebonyo­lódó forgalmat, de nem ez len­ne a helyzet, ha holnap hirte­len hozzákezdenének egy tu­cat ilyen jelentőségű csőveze­ték építéséhez a különböző kő­olajtelepek és a Földközi ten­ger között. Az arab országokon keresztül vezető ilyen csővezetéképítési program megvalósítása kétség­telenül beleütközne a mohame­dán hatalmak nyílt ellenállá­sába. Egyiptom mindent meg­tenne, hogy elkerülje az egyip­tomivá vált csatorna gazdasági összeomlását. Másrészt az ilyen csővezeték elkerüli a Szuezi csatornán ke­resztül végzett szállítást, távol van attól, hogy a transzarábiai csővezetékek gazdasági előnyei­vel lépést tudjon tartani. Ezek amikor a Perzsa öbölben ter­melt kőolajról van szó, a kő­olajszállító hajókat több mint 10 000 km oda—vissza számí­tott úttól mentesítik. Az Izra­elen keresztül vezető csőveze­ték a kőolajszállító hajók út­ját gyakorlatilag nem rövidí­tik meg és csak azt az utat ta­karítják meg számukra, amely a csatornán két irányban való átkeléshez szükséges és ezenfe­lül az átkelési díjakat. Ez a megtakarítás nehezen ellensú­lyozná a csővezeték- két végén történő áttöltési költségeket, annak a műveletnek a költsé­geit, amely a tengeren egy „sea-line“ segítségével köz­vetlenül elvégezhető. zéstől áthatott, az értelmiségi hivatásra felkészült, szakmai­lag magasan képzett ,a hazához a dolgozó néphez hű, a párthoz és a marxizmus—leninizmus- hoz ragaszkodó ifjúságot nevel­jenek. A kollégiumok ifjúsági ön- kormányzata segítse elő a szo­cialista demokratizmus kifejlő­dését ifjúságunk életében és az ifjúság társadalmi felelősség tudatának fokozását. Gondos­kodni kell arról, hogy a kollé­giumi ifjúság ne, különüljön el az egész diákság életétől, ha­nem ellenkezőleg, aktívan ve­gyen részt a középiskolák és az egyetemek ifjúsági mozgalmá­ból. Az új kollégiumok műkö­dési feltételeinek megfelelő ki­alakítása érdekében támasz­kodni kell a legszélesebb tár­sadalmi öntevékenységre és kezdeményezésre, különböző tömegszervezetek és a Hazafias Népfront hozzájárulására és támogatására. A kollégiumok megalakítása során tekintetbe kell venni a korábban működő népi kollé­giumoktól eltérő mai feltétele­ket és ezért körültekintő, gon­dos, tudományos pedagógiai vizsgálatokkal kell kialakítani az új kollégiumok munkájának gyakorlati formáit és mód. szereit. A Politikai Bizottság felhívja a DISZ Központi Vezetősége és az oktatásügyi minisztérium figyelmét arra, hogy tegyék meg a szükséges intézkedése­ket a kollégiumi rendszer ki- alakitása és a kollégiumi neve­lés pedagógiai kérdéseinek ki­dolgozása céljából. határán el kell távolítani a műszaki határzárat. A hatá­rozat szerint a munkálatokat szeptember 20-ig be kell fejez­ni. A határzár eltávolítását a néphadsereg műszaki harcosai végzik. A munkálatok nagy ütemben folynak, s több, mint 600 kilométer déli határszaka­szon. a zár eltávolítását befejez­ték, a nyugati határon pedig már csak néhány kilométeres szakasz van hátra. A honvéd­ség és határőrség parancsnok­sága a nyugati határszakaszom bemutatta a sajtó képviselői­nek a műszaki zár eltávolítá­sát. A nagy körültekintést igénylő munkálatokat a mű­szaki harcosok rendkívüli gon­dossággal végzik. A határt tel­jes hosszában, a nyugati szaka­szon mintegy 340 kilométeren szinte négyzetcentiméterenkint vizsgálják át a műszaki zárat és eltávolítják az aknákat s a drótakadályokat. Egyes nyugati sajtóorgánumokban, a „Die Presse” című osztrák lapban és másutt közlemények jelentek meg arról, hogy a határzár el­távolítása után a műszak} aka­dályokat az ország határától távolabb ismét felépítik. — A sajtó munkatársai személyes tapasztalataik alapján meggyő­ződtek arról, hogy az ilyen hí­rek minden alapot nélkülöznek. A honvédség és a határőrség képviselői elmondották a sajtó munkatársainak, hogy a mű­szaki zárat a Minisztertanács határozatának megfelelően szép tember 20-ig mindenütt eltávo­lítják. A jövőben esetleg lehe­tőség nyílik arra, hogy a lakos­ság által óhajtott úgynevezett kishatárforgalmat a határmenti lakosság útlevél nélküli alkal­mi engedéllyel történő határát­lépését újból engedélyezzék. Megnyílt a Kínai Kommunista Fárt Vili. kongresszusa A Szuezi-csatorna Szeptember 20-ra befejeződik a műszaki határzár eltávolítása > V r-i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents