Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-16 / 219. szám
1956. SZEPTEMBER 16. IO&NA1 NAPLÓ h 1 V PART és PÁRTÉPlTÉS « Á határozat megjelenése óta a kommunisták még aktívabban dolgoznak A pártszervek és szervezetek legfontosabb feladata a Központi Vezetőség július 18—21-i határozatának végrehajtása, maradéktalan megvalósítása. A határozat sokrétűsége, őszintesége gazdagabbá tette a párt- munkát, aktivizálta a párttago. kát, s egyre többen kapcsolódnak be a határozat végrehajtásába — eleget téve a Szervezeti Szabályzat által támasztott követelményeknek. Felkerestük Séta Béla elvtársat, a kölesdi községi pártvezetőség titkárát és megkértük mondja el hogyan kezdtek a határozat feldolgozásához, mit tettek eddig, milyen terveik vannak. KÉRDÉS: Mit tett a községi pártvezetőség a Központi Vezetőség július 18—21-i határozatának ismertetése érdekében? FELELET: A határozatot örömmel fogadta községünk minden kommunistája, de igen nagy volt az érdeklődés a pár- tonkívüli dolgozók körében is. Ahhoz, hogy megfelelően ismertethessük a határozatot, először a községi pártvezetőségnek kellett áttanulmá nyoznia, majd taggyűléseken tanácskoztunk arról, hogy e nagyjelentőségű határozatokat a községünkben hogyan tudjuk a legjobban megvalósítani. A taggyűlések után a pártonkí- vüliek bevonásával több alkalommal tartottunk pártnapokat, amelyek azonban inkább kérdezz—felelek estéknek illettek be. Igen sok kérdésre adtak választ a községi pártvezetőség és a községi tanács vb. egyes tagjai, ezeken a rendezvényeken. Sok kisgyűlést tartottunk, így többek között a Vajgyárban, Téglagyárban, de a dolgozó parasztok lakásain is. A népnevelő értekezleteinken 45—50 fő vesz részt rendszeresen. Valamennyi kisgyűíés nagyon hasznos, vitában, javas latokban igen gazdag volt. Községünkben is épp úgy, mint másutt, a határozat megjelenése óta sokkal aktívabban dolgoznak a kommunisták, sokkal nagyobb gonddal vizsgálják a gazdasági kérdéseket, egyre inkább eltűnőben van a „tiszta pártmunka“ gyakorlata. A kérdezz—felelek esteken, kisgyűléseken és egyéb rendezvényeken — ahol a párthatározatról beszélgettünk — fel vetődött problémák egyré szének kivizsgálása megtörtént és intézkedések történtek a hibák felszámolására, másrészt most vannak kivizsgálás alatt, mint például Tupi József dolgozó paraszttól a jogtalan adó- követelés intézése. A Központi Vezetőség határozatának ismertetése nem fejeződött be. Továbbra is rendszeresítjük a „kérdezz—felelek“ estéket, tartunk kisgyűlé- seket,. hogy csak néhányat em lítsek. A községi pártvezetőség a munkáját a Központi Vezetőség határozata szellemében végzi. KÉRDÉS: Milyen a községi pártvezetőségnek kapcsolata a rehabilitált középparasztokkal, hogyan orvosolják jogos sérelmeiket? FELELET: Községünkben 25 középparasztot rehabilitáltunk. Nem volt könnyű feladat velük megértetni, hogy az eddigi szektás politika áldozatai ők, amelyért az alsó és felsőbb szervek egyformán felelősek. A községi pártvezetőség eddig mintegy 15 rehabilitált középparaszttal beszélgetett el és megmagyarázta: milyen jogtalan indokok alapján kerültek a kulákok közé. Többen a reha bilitáltak közül elmondották, hogy ők eddig sem érezték magukat kulákoknak. A múltat le zártnak tekintik és új, tiszta lappal kezdik meg' a munkát: a termelést, a község életébe való bekapcsolódást. Többen fordulnak már a községi pártvezetőség tagjaihoz és a községi tanácshoz is javaslatokkal, észrevételekkel. Azokat, akikkel még személyesen nem beszéltünk, a közeljövőben felkeressük és velük is az eddigiekhez hasonlóan megvitatjuk problémáikat. KÉRDÉS: Hogyan népszerűsítik a község termelőszövetkezeteinek eredményeit? FELELET: Termelőszövetkezeteink az idén sokkal jobb eredményeket értek el, mint az egyéndeg gazdálkodó dolgozó parasztok. Nagy az érdeklődés a szövetkezet gazdálkodása iránt. Ennek megfelelően a községi pártvezetőség úgy határozott, hogy széleskörűen ismerteti a szövetkezet idei eredményeit, amelyek igen alkalmasak arra, hogy a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok párhuzamot vonjanak saját és a szövetkezet gazdaságának jövedelmezősége között. Az első ilyen lépésünk az volt, hogy népnevelőértekezleten ,'s mertettük a szövetkezetek ered ményeit külön-külön, majd valamennyit egybe vetettük az egyéniek eredményével. Kiderült, hogy a szövetkezetek átlag termése: jóval meghaladják az egyéniekét. Például: búzából a szövetkezetiek 9.4 mázsás átlagot értek el, az egyéniek csupán 7.1 mázsát. Rozsból a szövetkezet 3.3 mázsájával szemben mindössze 6.6 mázsás eredményt mutatnak fel. Árpából is két mázsa a különbség természetesen a szövetkezetiek javára. Még nagyobb az eltérés a zabnál, amíg a szövetkezetek átlageredménye 11.3, addig az egyénieké mindössze 6.8 mázsa. Ismertettük azt is, hogy mit kapnak a szövetkezetiek egy egy munkaegységre. Megállapíthatjuk, hogy többségüknek — akik rendszeresen részt vettek a közös munkában — jobb eredménnyel zárul a gazdasági év, mint az egyénileg gazdálkodók száma. A szóbeli agitáció mellett igen nagy gondot fordítunk a szemléltetésre is. A kirakatokban és egyéb forgalmasabb helyeken táblákat helyezünk el, amelyek a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítják a kisparcellás termeléssel szemben. Az egyéni agitációban eddig — a nagy mezőgazdasági munkákra való hivatkozással — a termelőszövetkezetek tagjai nem vettek részt. Most, hogy lezajlottak a sürgető, nagy munkák, a szövetkezetek tagjai is bekapcsolódtak. Eddig mindössze 10—12 népnevelő dolgozott, most viszont már 45 —50 az, aki részt vesz a szervezett rendszeres agitációban. Pincehely dolgozói jól vizsgáztak összefogásból Mozgalmas és érdekes képet látott az, aki a napokban Pince» hely községbe vetődött. Jókedvvel dolgozó fiatalok, éltesebb, korosabb férfiak, nők ásták a kilométernél hosszabb, több utcán végigmenő árkot a vízvezeték csöveinek elhelyezéséhez. Dolgozó parasztok, tsz-tagok, iparosok, pedagógusok, egészségügyi dolgozók tevékenykedtek itt jó egyetértésben. A községi tanács végrehajtóbizottsága függetlenített tagjai is lelkes szorgalommal segítettek az agilis kőzséggazdának, hol a tervek helyszíni felülvizsgálása terén, hol az irányításnál, s szaporodtak a méterek. Képünk a vízvezetékhálózat egy részét mutatja, amint a községi tanács vezetői a szakmunkásokk al, a felásott árkok hosszúságát és mélységét mérik fel. Lelkes ez a társadalmi munka, hisz a község minden lakója érzi jelentőségét annak, hogy a Zsibatéri bővizű ártézikűt egészséges vizét öt vízadó helyen kapják meg a kűttól távolabb lakók, olyan községrészekben, ahol ugyanis fontos a jó ivóvíz: a régi tífusztérképek sűrűn jelzett területein. Tréfás megjegyzések között, lelkesen tartanak ki a csákány, lapát mellett és gyorsan szaporodnak a azáxméterek. Az első napon ott dolgozott a gyógyszertár felelős vezetője, dr. Kazikné, a technikusa és velük közösen dolgozott Mik- lósné takarítónő is. A felelős vezetőt a betegek ellátása érdekében hívták el, de másik két társa kint maradt, ö ezalatt vállalta azok egésznapí munkáját. Ott volt Deák Lajos pedagógus, fiával és Szabó Jánossal egy brigádban. Több, mint 20 méter árokból dobták ki a földet munkájuk során. Fülöp László középparaszt is ott tevékenykedik, aki nem várta mg, míg az 5 otthona előtt dolgoznak, hanem lakásától jó távol, lelkesen ment segíteni, mert ki ne tudná. mit jelent a jó ivóvíz. Ott volt Hun Margit pedagógus is, de a napközi és óvoda dolgozói is segítettek. Akik beosztásuk miatt egyáltalán nem hagyhatják el munkahelyüket, a csákány, a lapát helyett pénztárcájukhoz nyúlnak, megkeresik azt a rátermett dolgozót, aki elvégzi helyettük a munkát és így van kint a község minden orvosa, szövetkezeti dolgozója is, hogy hozzájárulásukkal építsék a vízvezetékháiózatöt. A megyei és járási tanács város- és községgazdálkodási osztálya községünkben kint járt vezetői örömmel számolják azt a sok társadalmi munkával megtakarított forintot, amelyek az ő terveik és segítségük alapján megindított munkát gyors megvalósuláshoz vezetik. Pincehely társadalma jól vizsgázott összefogásból. E létesítmény még ebben az évben meginduló működése biztosítéka annak, hogy a soronkövet- kezö többi községi feladat — a villanyhálózat bővítése, járda, utak javítása is mind valóra válik. Magyar Károly leVelező A DISZ-szervesetek életéből Az ifjúsági cséplőcsapatok a bonyhádi járás területén is jól megállták helyüket. Mintegy 18 ifjúsági cséplőcsapat dolgozott a járás községeiben. Az elmúlt napokban a DISZ Járási Bizottság, a gépállomás vezetői és a járási tanács mezőgazdasági osztálya értékelte a cscplőcsa- patok munkáját. Ennek alapján az első helyet a Závodon dolgozott Karika Kornél ifjúsági cséplőcsapata nyerte el. Második helyet a Bonyhádon dolgozott Ifj. Kovács István munkacsapata érte el, míg a harmadik helyet az aparhanti Sebestyén Antal csapata szerezte meg. Jó eredményeik elérésében nagy szerepe volt annak, hogy munkájukat tíznaponként rendszeresen értékelték. Ez ösztönzőleg hatott rájuk, amit legjobban éppen az első helyezett Karika Kornél cséplőcsapatának példája bizonyít. Az első értékelésnél még nyolcadik volt az ifjúsági cséplőcsapat, a következő értékelés már a negyedik helyen találta őket, s a munkák befejezésére az első helyre küz- dötték fel magukat. B A Bonyhádi Járási DISZ Bizottság, az aparhanti és a zom- bai termelőszövetkezetek fiataljai e hó végére nagyszabású ünnepségre készülnek, „Tsz ifjúsági napot” rendeznek, amelyre a kívülálló dolgozó parasztfiatalokat is meghívják. E találkozó nemcsak a tsz-fiatalok kapcsolatát fogja tovább mélyíteni! hanem még az egyénileg dolgozó parasztfiatalok barátságát is tovább mélyíti a termelőszövetkezeti fiatalokkal. I bátaszéki Béiuveiáisnka tapasztalatai A BÁTASZÉKI Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai nemrégiben aratóünnepélyt tartottak. Az aratóünnepségre, a szövetkezet látogatására meghív, ták a község még kívülálló dől. gozó parasztságának egy részét is, akik szívesen tettek eleget a meghívásnak. Mintegy 70 egyéni dolgozó paraszt vett részt a megtartott ünnepélyen, ahol ismertették a termelőszövetkezet fejlődését s tanulságképpen rámutattak azokra a hibákra is, amelyeket munka közben elkövettek. Izsák Lajos a Kossuth I. típusú Termelőszövetkezeti csoport tagja például az anyakocák takarmányozására vonatkozóan elmondta, hogy túltáplálják az állatokat. Ezért az ellési arány nem elég magas. Véleménye szerint célszerűbb takarmányozással jobb eredményt érhetne el a termelőszövetkezet. Több hasznos javaslat hangzott el, melyet a tsz igyekszik a jövőben hasznosítani. A megjelent dolgozó parasztok egybehangzóan megállapították, a szövetkezet nagyot fejlődött, a nagyüzemi gazdálkodás jóval fölötte van a kisüzemi gazdálkodásnak. Az egyéniek felé elég meggyőző volt, hogy búzából 4 mázsával, a többi gabonaféleségekből is 3—4 mázsával termelt többet a tsz holdankint mint ők. A TERMELŐSZÖVETKEZET állattenyésztése is igen sokat fejlődött jelenleg a íejési átlag 10.5 liter, de ez tovább fokozható. Nem beszélve arról, hogy ez évben 200 darab sertést hizlaltak meg, mely nagyban gyarapítja a szövetkezet tagságának a jövedelmét. A szövetkezeti látogatás alkalmával az egyénileg gazdálkodó parasztság köréből már többen választották a nagyüzemi gazdálkodás útját és kérték felvételüket a „Búzáivá, lász’’ Termelőszövetkezetbe — mint Tóhegyi László 5 holdas dolgozó paraszt a Kossuth í. típusú Tszcs elnöke továbbá Gábor Antalné, Habinyák Mi- hályné, Szabó Ferenc, ifj. Fécsi András, és Petes Lászlöné. AZ EREDMÉNYEK tovább fokozása érdekében a községi pártbizottság irányításával a 'ermelőszöveikezeti tagok és az alapszervezet népnevelői rendszeresen végeztek agitació" munkát a dolgozó parasztság körében Megállapítható, hogy egy-két esettől eltekintve Báta. szék dolgozó parasztság.;, szívesen fogadja népnevelőinkéi, sőt, nem egy esetben kifogásolják, ha a népnevelők egy-kd‘ napig elmulasztják felkeresésüket. — Ezek az esti beszélgetések azt bizonyítják, hogy községünk még egyénileg dolgozó parasztjainak nagy többsége nem idegenkedik a termelőszövetkezeti gazdálkodás gondolatától. Ezt bizonyítja az is hogy Zágonyi Bálint, Várda István, Lojda Istvánné és mások elmondták, ők is erre az útra lépnek. Mi az oka mégis, hogy a már megindult belépések után a nagyüzemi gazdálkodás előnyei nek elismerése ellenére ingadozás tapasztalható a község parasztsága körében. — Mindenesetre hozzájárul ehhez az is, hogy a népnevelő munkánk nem mindig eléggé meggyőző, A népnevelők kioktatása is néha hiányos, mert előfordult, hogy egyes kérdésekre nem tudtak megfelelő választ adni. Az ilyen hibákat sürgősen ki kell javítanunk hogy eredményeink még nagyobbak legyenek. A népnevelő munka során vetődtek fel olyan problémák is a parasztság részéről, hogy sérelmeikkel kapcsolatban a tanácsi szervek nem járnak el elég körültekintően. Véleményünk szerint helyesek a bírálatok, melyeket sürgősen felül fogunk vizsgálni. NÉPNEVELŐ munkánkban voltak olyan hibák is, hogy a községben lévő ellenséges hangulatot azonnal nem vertük vissza. Az ellenség igyekszik a jóhiszemű dolgozó parasztságunkat félrevezetni, a nagyüzemi gazdálkodás gondolatától eltéríteni. E nézetek nincsenek nagyszámban, de befolyásuk megmutatkozik és ideig-óráig meg is tudják nehezíteni munkánk eredményességét. Miből következtetünk mindezekre? — Főleg abból, hogy a dolgozó parasztok a népnevelőkkel való beszélgetés után úgy válnak el, belépnek a termelőszövetkezetbe, akár a Búzakalász vagy éppen új termelőszövetkezetet hoznak létre, csak éppen nem akarnak elsők lenni, mert ahogy mondják, nem akarják magukat zaklatásnak, rágalmazásnak kitenni és nem szeretnék, ha egyesek újjal mutogatnának rájuk. Zsidó Lajos 13 holdas dolgozó paraszt és Harcsa Lajos 8 holdas dolgozó paraszt elmondotta, hogy családjával együtt már a tavasszal úgy látták, helyesebb volna a termelőszövetkezetben dolgozni de amikor e szándékukat általuk meg nem nevezett személyek megtudták mindent elkövettek annak érdekében hogy őket és még több társukat is távoltartsák a szövetkezés gondolatától. TERMÉSZETESEN a pártbizottság megvizsgálta e jelenségeket és megállapította, hegy többek között Varga Lajos elvtárs, a helyj földművesszövet - kezet raktárosa is helytelen meglátásával és megnyilvánulásával akadályozta a belépni szándékáozó dolgozó parasztokat. Véleményünk szerint Varga elvtársnak, mint párttagnak népnevelő munkájában való részvételével és családja példamutatásával kellett volna elősegíteni a szövetkezeti mozgalom kiszélesítését. Varga elvtárs azonban nemcsak a tsz- fejlesztési munkát igyekezett gátolni, hanem azon elv alapján „aki közelebb ül a tűzhöz, hamarabb melegszik” a Búzakalász Tsz részére kiutalt 40 mázsa műtrágyát illetéktelenek nek osztotta szét, természetesen nem feledkezett meg magáról sem. Az ilyen magatartás helytelen és káros. Még akkor is, ha szabad légkörben fejthetjük ki véleményünket annál is inkább mert a Központi Vezetőség július 18—21-i ülésének határozata világosan leszögezi, hogy a szabad véleménynyilvánítás, a bírálat és önbírálat akkor használ egész dolgozó népünknek, ha az nem öncélú és nem ellentétes pártunk politikájával, hanem egész dolgozó népünk ügyét szolgálja. TANULTUNK a fent említett és elkövetett hibákból és még nagyobb kedvvel és az önkéntesség szemelőtt tartásával tovább folytatjuk felvilágosító munkánkat. SZŰCS IMRE PB titkár, Bátaszék. Fogadónapok és képviselői beszámolók a paksi járásban Puha Lászlóné országgyűlési képviselő a paksi járásban fogadónapokat és képviselői beszámolót tart. Munkaterve a következő: Fogadónapokat tart: szeptember 20-án Dunakömlődön 9—12 lg, 27-én a Biritój Állami Gazdaságban 9—12-ig, október 11-én Madocsára látogat el, s ott tart fogadónapot 9—12-ig, 18-án pedig a paksiaknak tart fogadónapot ugyancsak délelőtt 9 órától 12 óráig. Pakson még ebben a hónapnak 23-án délután 3 órai kezdettel képviselői beszámolót tart Puha Lászlóné.
