Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-16 / 219. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! THTWAI r Őszi feladatok Az elmúlt év ősze rendkívül kedvezőtlen volt a betakarítási és vetési munkák elvégzésére. Sok munkanapot tétlenül, vagy legalább is nem a szántóföldeken kellett eltölteni, mert az eső mindig esett. Különösen nehezítette a munkák végzését október vége felé, amikor a talaj átázott, nehezebben haladt a munka, rövidebbek voltak a munkanapok. KÉT LEVEL A FADDÍ BVZAKALASZ TSZ-BOL Visszatér a tagság munkakedve A faddi Búzakalász Termelő, szövetkezet életéről igen keveset lehet hallani, ezért röviden szeretnék tájékoztatást adni, hogyan dolgozik a tagság, milyen eredményeket ért el az árvízkár ellenére. Amikor az árvíz után visszatérhettünk, bizony, volt tennivalónk. Az összes földünk víz alá került, vasárnap, éjjel, nap. pal dolgoztunk vezettük le a vizet, hogy vethessünk és minél több őszi gabonát megmenthessünk. így sikerült megmentenünk 90 hold búzát, amiről 700 mázsát takarítottunk be. Ebből a mennyiségből biztosítottuk a vetőmagot és a tagság között munkaegységenként kiosztottunk 3 kilót. Lassan visszatér már a tagság munkakedve. A nehézségektől megriadva, többen beadták a kilépési nyilatkozatot — de most már egymásután kérik vissza. Befejeztük már a szálastakarmány betakarítását most kezdjük meg a silózást, 200 köbméter silót készítünk, ebből látjuk el a tél folyamán szarvasmarhaállományunkat. A paprikát már harmadszor kapáltuk meg, most megkezdik a burgonyaszedést, előreláthatóan öt nap alatt el is végezzük. Ezúton akarom mégegyszer megkérni az illetékeseket — ha bár Ígéretet már kaptunk tőlük eleget, — mivel az árvíz tönkre, tette a telefonunkat Faddra, — vagy Szekszárdra személyesen kell bemenni olyasmiért, amit telefonon keresztül is el lehetne intézni — tegyék lehetővé, hogy mielőbb használhassuk a telefonunkat, sok feleslegesen eltöltött időt takarítanánk meg ezzel. STRASSZER JÓZSEF tsz-elnök. Havonta 6 forint munkaegységelőleg Sajnos, ebben az évben nem tudok olyan eredményekről írni, mint az elmúlt esztendőben, mert az árvíz nagyon visszavetett bennünket a gazdálkodásban. Mégis, ebben az évben minden hónapban osztottunk hat forint munkaegységelőleget, tavaly pedig csak három forintot tudtunk osztani. Terményeink nem fizetnek olyan jól, hiszen a kukoricát májusban tudtuk elvetni amikor rftáshol már másodszor kapálták. Azért mi is kétszer kapáltuk kézzel és háromszor megekéztük. Most pedig építkezünk. Két ikerlakóházat építünk, már csak a tető hiányzik róla. Újjáépítettük a baromfitelepet, amelyet a víz elsodort. Építjük az iskolát, azonkívül a kultúrtermet is átalakítjuk és kibő- vítjük. KOVÁCS SÁNDOR levelező.. iegkap&a a működési engedélyt az aSsónyékl tafsdi lenes termelőszövetkezeti csoport Annakidején, augusztusban beszámoltunk arról, hogy Alsónyéken termelőszövetkezeti cső portot alakított Hunyadi János néven 10 család, 18 taggal, 70 hold földön. Az újonnan alakult termelőszövetkezeti csoportba azóta újabb belépők jelentkeztek. Jelenleg 14 család, 24 tag és 85 hold föld alkotja a termelőcsoportot, de még számítanak új belépőkre. A földművelésügyi miniszter nemrégiben újabb termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok működését enge, délyezte ezek között van az alsónyéki Hunyadi János Tér melőszövet kezet! csoport is. A működési engedély most érke zett meg a járási tanácshoz, : most a hét elején adják át a termelőcsoport tagságának ünnepélyes keretek között. H szekszárdi pinceszövetkezet «-»* • • **** ' ***'■;■<»—«««VÄ-.» - ' Hónapok óta foglalkoztatja már a szekszárdi bortermelő gazdákat, hogy bortermésük és a szőlő* gyors fejlesztésének fokozásához szövetkezzenek egymással. A szövetkezés gondola, ta nem új a szekszárdi szőlősgazdák között, hiszen hosszú ideig működött már Szekszár- don egy pinceszövetkezet. A bortermelő gazdák kérését támogatta a párt városi és megyei bizottsága is és most lehetőség nyílott, hogy új alapokon létrehozzanak egy pinceszövet- kezetet. A bortermelő gazdák gyűlése megbízott egy előkészítő bizottságot, hogy vizsgálja meg egy ilyen jellegű szövetkezet megalakításának lehetősé, gél. Az előkészítő bizottság, — amely a földművesszövetkezetek megyei központjának támogatásával alakult, pénteken este megvizsgálta és tüzetesen tanulmányozta, hogy milyen alapszabállyal alakuljon és működjön ez a szövetkezet. Az előkészítő bizottság a vita során több módosítást javasolt és most ezt az alapszabályt lesokszorosítva eljuttatják a szőlőtermelő gazdákhoz, hogy minél szélesebb közben megvitathassák azt. Az érdekelt bortermelő gazdák javaslatait és véleményét szeptember 27-én egyeztetik majd szeptember 30-án a szekszárdi szőlőtermelő gazdák alakuló közgyűlést tartanak. Az évek óta pusztuló hírneves szekszárdi történelmi borvidék újból virágozhat, mert hiszen a gazdák pinceszövetkezete, amely a Szekszárdi Bortermelő Pinceszövetkezete néven alakul meg, a termelőknek előnyös anyagi és gazdasági segítséget adhat a szőlőkultúra és a bortermelés gyarapításához. A Sárközi Csárdában Népviseletbe öltözött decsi lányok hallgatják a zenekari. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet nagy gondot fordít földterületének a szerves trágyázására. Arra törekszenek a tagok hogy a trágya negyűljön össze évről évre az udvarban, hanem állandóan kihordják és belemunkálják a talajba. A trágyát természetesen vontatóval hordják, mivel így sokkal olcsóbb, mint ha lófogattal hordanák. Képünkön Trink István Kiss Ferenc és Lencse Béla rakják a vontatót. A községben nemrégiben kezdték meg a rétek és legelők felújítását: jó csatornarendszerrel és nemes fűfcleségek megho nosításával teszik hasznossá az eddig csaknem hasznavehetetlen réteket, legelőket. A csatornarendszer nagy része már elkészült és folyik a rétek feltörése. Képünkön egy felújított csaíomarészlet látható. A nyári munkák befejeződtek. — Előttünk állanak az őszi feladatok s most felvetődik a kérdés, hogy mit is tegyünk a nagy termés elérése érdekében? Használjuk ki ezen kedvező időt arra, hogy minden trágya kikerüljön a szántóföldekre és az azonnal beszántásra kerüljön. Ugyanis a talajélet most még tevékeny és a trágyát fel tudja dolgozni. Ezt minden jó gazda tudja, ezért hordtak már ki idáig is közel 12 000 kataszteri holdra szervestrágyát és művelték azt be —, de vissza van még több mint 60 százaléka az elvégzendő munkának— melyet biztosítani kell. E munka gyors befejezésére minden erőt latba kell vetni. Fokozatosan be kell takarítani a burgonyát, napraforgót, dohányt, paprikát és igen nagy területről az éréstől függően a kukoricát stb. E munkák végzése kedvező időben is sok munkát igényel. Éppen ezért ezzel sem szabad késlekedni. Minden nap kiesése durvá fog visszavágni — összetorlódi a munka és kapkodás lesz vége, ha nem gondolkozun előre. Szelektorozzuk, csávázzuk minden vetőmagunkat. Látszólag e munka végzése nem döntő, — sajnos, sokan nem is vég zik, mondván, olyan szép a búza, hogy így el lehet vetni. Akik így gondolkodnak, súlyosan tévednek. Ugyanis nem minden mag csírázik, így a csá váztatási' próbát is el kell végezni. — Ha látszólag csak 2— 3 százalék szemét, tört szem és gyom mag van a vetőmag közt nem mutat sokat, de annál töb bet árt. Egy búzaszem, ha kikel, körülbelül 25—60 szem tér mést ad, — ezzel szemben egy szarkalábtő 1500 darabot. — Egy búzavirág 6000 darab, egy acat 30 000 darab magot képes hozni. Ha csak egy szem gyomot vetünk el, akkor is kultúrnövényünk kárára vetünk. — A gyomtalanítás alapja a jó vetőmag. — Az idei év mutatta azt, hogy melyik községben volt üszögfertőzés és hol nem. Megmutatta azt is, hogy kik nem, vagy rosszul csáváztak. Minden búzaszem szőrös, ott szépen meghúzódik az üszög spórája és elvetjük a maggal együtt a spórákat is, amely Tíikel és a növénnyel együtt fejlődik, szaporodik. Például Dalmand községben az idén az átlagtermést 5—6 mázsára szorította le e munka elmulasztása. Ha azt elmulasztjuk, 15—20 százalékos termés- kieséssel is lehet számolni. - Ez pedig megyei viszonylat ban 9 q/kh átlaggal számolva 1350 vagon terméskiesést jelenthet. Lényegében e munka elmulasztása könnyelműségre vall. — súlyos bűn. A vetés ideje elérkezett, a szántásokat minden esetre el kell hengerezni, vagyis vetés alá elő kell készíteni. Mindig olyan mélyen szántsunk, por- hanyítsunk, készítsük elő talajainkat vetésre, amilyen mélységbe találjuk meg azt a fordított barázda szeletet, amelyben ökölnél nagyobb rögök nincsenek. E rögökkel még meg tudunk birkózni, ha rögtön szántással egyidőben cselekszünk. Azt a régi szokást, hogy csak akkor vetek az elkészített vető ágyba, ha eső lesz, el kell hagy ni. Ha a talaj beérik, az pedig általában beérik 2 hét alatt, V—-----------------------------v etni kell. A száraz földben a mag nem megy tönkre, de készen várja a csapadékot a kelésre. A korai vetés igen fontos, elmulasztani káros. A nagy termés alapja a korai vetés, vagyis, hogy a növény megerősödve kerüljön a télbe. Az ilyen növény jobban bírja a hideget, ellenállóbb minden betegséggel szemben, a júniusi nagy melegség beköszöntésekor érési stádiumba érkezik, nincs szorulási veszély. A korai vetés, vetőmag-megtakarítást is jelent. A fekete rozsda fertőzését kikerüli, a gyomnövényeket jobban elnyomja. A vetőmag-mennyiséget 1000 mag súly alapján folyóméterek re állapítsuk meg, attól függően, hogy mikor vetünk és mi lyen a csírázóképesség. Általában egy holdra 2.3—3 millió szemet szoktunk vetni. Ha az ezer magsúly 39 gramm, ez megfelel 90—110 kilogrammnak, vagyis folyóméterenként 50—65 szemnek, ha 12.5 centiméter sortávolságra vetünk és jó a csírázóképessége a búzának. Ha ritkán vetünk elnyomja a gyom, későbben érik be, a megszorulás veszélye fennáll, kevesebb terem. De nem kő zömbös e vetés mélysége sem sajnos igen sokan a sekély vetést alkalmazzák. Ez kiszolgál tatása a növényzetnek a felfagyásra, kifagyásra. Leghelyesebb, ha a mélységet a talajtól függően 5—7 centiméterre végezzük el. összefoglalva: az a gyakorlati megállapítás, hogy ha a szelektorozás, csávázás, időbeni jó vetés elmulasztását, a rossz talajmunkát, rossz elővete- ményt, stb. figyelmbe vesszük, általában annyi 40 kiló búzát vesztünk, ahány munkát elhanyagoltunk. Ez pedig 3—5 mázsa veszteséget is okoz, sőt töb bet is — ezzel szemben pedig az elvégzett jó munka ugyanannyi mázsa terménnyel növelheti átlagterméseinket. A szekszárdi, paksi járás, Szeles zárd város termelői, az idén príma vetőmagot kapnak cseretefmény ellenében. Használják ki e lehetőséget és cseréljék ki régi kevert vetőmag- vaikat, nemesített vetőmagra. Az elmúlt év ősze, a rendkívüli tél és tavasz igen sok kárt tett a kenyérgabona veté sekben. De ennek ellenére az állami gazdaságok mindenütt többet termeltek mint 10 mázsa, kataszteri holdanként. A a termelőszövetkezetek nagy többsége is elérte, sőt túlhaladta a 10 mázsa átlagtermést, az egyéni termelője is, akik időben végeztek a búza vetésével megközelítették, sőt túlhaladták a 10 mázsás átlagtermést. De sajnos, igen sokan csak 7— 8 mázsát értek el. Körülbelül 3000 egyéni gazdaságnál egyöntetűen az a tapasztalat, hogy Tolna megyében is csak az október eleji vetés adja a biztos magas termést. Ez megcáfolhatatlan tény. Éppen ezért minden betakarítási munkát — trágyázást, talajmunkát — úgy kell elvégezni, hogy a kenyér- gabona vetése semmi hátrányt ne szenvedjen. Vagyis, mindenféle munka a kenyérgabona biztos alapjainak lerakása érdekében történjen meg. A termelőszövetkezet vezetői, tagsága, a gépállomások ve zetői, dolgozói, az egyénileg gazdálkodók, minden termelő, akkor végez teljes munkát, ha a talajmunkák jó elvégzésével, az időbeni jóminőségű vetéssel, kellően tisztított és csávázott vetőmaggal október 20- ra teljesen befejezi a vetési munkákat, függetlenül attól, hogy milyen az időjárás. Ez a feladat megoldható, ezt a feladatot meg kell oldani, mert ettől függ az ország dolgozóinak jobb ellátása. Szűcs Lajos főagronómus. _________________-___________ K ét kép GfÖRkről
