Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-14 / 217. szám

1956. SZEPTEMBER 14. XObNAl NAPLÓ 3, i PART ÉS PARTÉPÍTÉS « A pártszervezet erősítése szorosan összefügg a sikeres munkával — Hőgyészi tapasztalatok — Mezőgazdaságunk dolgozói előtt nagy feladatok állnak .napjainkban. Arról van ugyan is szó, hogy a Központi Vezető­ség határozata értelmében má­sodik ötéyes tervünkben ter­méseredményeink átlagát 27 százalékkal kell növelni. Fo­lyamatos feladat ez, s éppen ezért, amikor második ötéves tervünk második évének nö­vekvő gabonatermesztési’ elő­irányzatait. el akarjuk érni, az eddigieknél még' nagyobb gond dal kell felkészülni az őszi ve­tések végrehajtására. E fontos iránymutatás alap­ján igyekeznek munkájukat vé gezni A HŐGYÉSZI ŰJ BARÁZDA TERMELŐSZÖVETKEZET tagjai is. Tudnak is jó ered­ményeket felmutatni, hisz ez- ideig az esedékes betakarítási munkákkal megfelelően előre­haladva az őszi szántás-vetés munkáiban is sikeresen dol­goznak. Csak néhány példát ennek bizonyítására. A terve­zett 73 hold ősziárpa vetésterület alá a keverőszántást még az eső előtt elvégezték, de 25 holdon már a magot is a földben találta az eső. Több helyen volt az őszi munkákkal kapcsolatban olyan helytelen káros hangulat, hogy nem lehet előkészíteni a talajt, várni kell az esőre, stb. Itt nem volt ölyen hangulat, hi­szen a kommunisták, a legjobb pártonkívüli termelőszövetke­zeti tagok helyesen világítottál-: meg, milyen káros az őszi munkák előkészületeivel, a vetéssel várni. Előzőleg termé­szetesen ezt a problémát a ter­melőszövetkezet vezetői, a kom munistákkal karöltve tárgyal, ták meg. MEGFELELŐ ÉRVEK álltak rendelkezésre a fenti helyes állítás igazolására, ép­pen a tavalyi tapasztalatokból adódóan. Akkor ugyanis a sok esőzés miatt megkéstek a vetés sei, s bizony a késői vetés az idén megmutatta káros hatá­sát a terméseredményekben. Az idei őszi árpából 11.8 má­zsát értek el. Az igaz, hogy ez is magasabb, mint az egyéni­leg dolgozó parasztok termés­átlaga, hisz megfelelő műtrá­gya kiszórásával is segítették a többtermést. Jövőre azonban még többet akarnak termelni, legalább 13 mázsás átlagot akarnak elérni. Ahogy számolják, ez el is ér­hető, s éppen ezért készítették elő a szárazság-okozta nehéz­ségek ellenére is a talajt, ezért szórtak ki megfelelő mennyisé­gű műtrágyát is. E felvilágosítással terjedt el az a helyes hangulat a termelő szövetkezetben, hogy ne vár­junk az esőre, mert elkéshe­tünk, s akkor csak magunknak okozhatunk kárt. E hangulat segítette a gépállomás jó mun­kája nyomán a szövetkezet tag ságát abban is, hogy az állat- tenyésztés fejlesztése érdeké­ben mintegy 10 hold őszi keve­rék számára is jól megművelve KÉSZEN ÁLL A VETÉSRE A TERÜLET. További erőfeszítésekre van azonban szükség a termelőszö­vetkezet tagsága részéről, hogy a legfontosabb, a kenyér- gabona vetése számára is jól előkészítve legyen a talaj. Ezt ugyanis majd a kukorica be­takarítása után végzik, hi­szen a kenyérgabonát a kukori cák helyére vetik. Legutóbb, még júliusban ír­tunk arról, hogy a termelőszö­vetkezetben az eddigieknél még nagyobb eredmények is születhetnének, ha a termelő- szövetkezet fejlődésével, erősö­désével, számszerű növekedésé vei együtt haladt volna a párt szervezetek tagjainak számsze­rű növekedése is. Most újra vissza kell térnünk e bírálat­ra, hisz azóta lényeges vál­tozás még mindig nem tör­tént. Ennek rendkívüli fon­tosságáról beszélnünk kell, de még inkább cselekedni kellene a termelőszövetkezet ben. Éppen ezért e nagy munkák idején van meg a lehetősége a legjobban dolgozó termelőszö­vetkezeti tagokkal SZÁMSZERŰLEG IS ERŐSÍ­TENI A PÁRTSZERVEZE­TET. Ez a biztosítéka annak, hogy maradandó s egyre növekvő eredményeket érhetnek el. Eh­hez azonban meggyőző, felvilá. gosító, nevelő munkára van szükség, amellyel leküzdhetik azt a még meglévő helytelen álláspontot, hogy tudok én jó munkát végezni, ha nem va­gyok párttag is. Ez való igaz, de a termelőszövetkezetben nemcsak arra van szükség, hogy egy néhány tag mara­déktalanul elvégezze felada­tát, hanem arra, hogy mind­annyian tudásuk legjavát adják. Ezért tehát minden tsz tag- nak csatasorba kell állnia a nehézségek leküzdéséért, a még meglévő hiányosságok ki­javításáért. A munka megszer­vezésére a kommunisták hiva­tottak, s az eddigi tapasztala­tok be is bizonyították, hogy maguk mellé tudják állítani a pártonkívüliek tömegét. Érvé. nyes ez az igazság a hő­gyészi Uj Barázda Ter­melőszövetkezetre is. Ezért van tehát szükség itt is, hogy a termelő munkában, közvetle­nül a földeken egyre több kom munista dolgozzon. Ezért van szükség tehát ar­ra, hogy a pártszervezet ilyen formában is törődjön a termelő szövetkezet tagjaival. A közsé­gi és a járási pártbizottság pe­dig az eddigieknél adjon még nagyobb segítséget a pártszer­vezetnek e nagy munkához. Pusztai emberek — Biritói jegyzetek — Mindenütt gondosan művelt földek és a tóparton kis öntc* zéses kertészet. Sosem hittem volna, hogy gazdaságon belül ennyi arca, egymástól elütő vo­nása legyen a tájnak. A biritói üzemegység észaHi része, a de* rogi országúira torkolló kürtő- szerű völgy gyermekkorom ka­landos olvasmányait idézte (■.szembe. A tó mögött két-há- rom kilométer hosszan szavar.- na,szerű füves puszta húzódik. Imitt-amott facsoportok bont­ják meg a táj egységét. Két­oldalt az akácos dombok olda­lából elő-előbukkan a futóho­mok és sivatagi jelleget ad a vidéknek. Magányos, vastag­törzsű fekete fenyők kapasz­kodnak a homokba. — Erdősíteni kell . . . És a távolban idelátszik a tavaly ültetett fiatal nyári?- erdő. Meg kel) és meg is lehet fog- • ni a homokot, csak erő kell hozzá. És a jól szervezett gaz­daság közel ötszáz fős törzs­gárdája képes erre. Gyönyörű birodalom Biritó és a holnap tervei láttán a gazdaság dol­gozóival együtt merem hinni, hogy még szebb lesz. OLVASD EMBEREK A szépérzékkel még hiba van. Sokszor úgy kell rászór­tam az embereket, hogy mun­kahelyük, otthonuk környékét tartsák tisztán. Különösen éi- dekelt, hogy a munka mellett mivel töltik idejüket itt az em­berek? ... A válaszok nagyon tanulságosak. Az egyik gépész otthonában jártam. Gyönyörű tiszta, két­szobás lakás. Az ablakon földig érő csipkefüggönyök. A bútor modern, kombinált szoba és háló. A padló ragyogott, mint a tükör, a sarokban világvevő telepes rádió, mindenütt csip­ke és hímzett terítő, porcelán étkészlet. . . Csak az szomorí- tott el, hogy ebben a gyönyö­rű lakásban sehol sem láttam könyvet. Kérdeztem a gazdát: — Mit olvasott utoljára? — A kombájn szakleírását. — És regényt. . .? Gyanúsan nézett rám. — Re­gényt, azt én nem olvasok ké­rem. ' — És a felesége? — Az se, még utóbb el­csavarná fejét a könyv — mondta kicsit tréfásan, kicsit komolyan. — Újságot járat? — Igen, a Tolnai Naplót. Az irodalomról annyit tud. amit az iskolában kénytelen- ségből megtanult... A Him­nusz, a Szózat és a Talpra ma­gyar első versszakát ismerte. A három közül csak a Talpra magyar költőjére emlékezett... És ez a fiatal ember, aki a munkájának él-hal és úgy le­het rá számítani, mint a meg­testesült becsületre, arról pa­naszkodott, hogy néha unatko­zik. Unatkozik és nincs igénye a könyvre. Tanítók, tanítók, bi­zony nem csak írni, hanem ..ol­vasni is meg kell tanítani a gyerekeket. Szanyinka bácsi éli a maga világát. A természet bölcsesége mellett csak a bérelszámolás furfangjait tanulta meg, ne­hogy becsapják azok a „frá­nya” irodások. Közelebb jár a hatvanhoz, mint az ötvenhez és az öreg a múlt hónapban is a kanászmesterséggel 1600 forin­tot keresett... És nem egyedi eset ez. Jól keresnek itt az em­berek, azonban az anyagi jólét mellé még nem lépett a pusz­tán a kulturális igény . . . Ta­lán az új nemzedék már más lesz, az új, amely itt tanul kint a tanyai iskolákban, mert há* Áz őszi munkára való jó felkészülés — nem tűr halasztást A varsádi gépállomás körzetében Sportkifejezéssel: jól startolt tavasszal a Varsádi Gépállomás. Hangyaszorgalommal láttak a munkához, amelynek eredménye; hogy tavaszi tervüket 5400 nor­málholddal túlteljesítették. Ké­sőbb sem csökkent a munkalen­dület és a növényápolásból, ara­tásból, cséplésből derekasan ki­vették részüket. Most azonban nem lehet dicsekedni azzal, hogy kitűnően felkészültek az őszi csa­tára, hibák, komoly hiányosságok vannak a hengereknél, vetőgé­peknél, műtrágyaszórógépeknél és a fogasoknál. Pedig ezekre a gépekre mielőbb nagy szükség van, hiszen a jövő évi kenyeret, a tsz-ek további zavartalan bo • dugulását teremtik meg azzal, ha jó gépekkel, időben végzik a munkát. A Varsádi Gépállomás két brigádszállását látogattuk meg, ahol a tapasztaltak azt igazolják, hogy a gépállomás vezetősége keveset törődik azzal, hogy a vetőgép, gyűrűshenger, a műtrá­gyaszórógép olyan állapotban le­gyen, hogy azokkal az adott pil­lanatban dolgozni lehessen. MI VOLT A HELYZET 10 NAPPAL EZELŐTT Bölcsföldi Ferenc és Puszpán István elvtársak, a Megyei Gép­állomást Igazgatóság körzeti mechanikusai megtekintették a gépállomás egyik brigádszállását a kistormási Dózsa Tsz-ben. Az ott látottak akkor, de ma sem öregbítik a gépállomás jó hírne­vét. Egy gyűrűs és simahenger, egy 30 soros vetőgép, négyzetes kukoricavetőgép, fogasok és egy eléggé hiányos függő kultivátor alkotta a „gépparkot”. A felso­roltak közül csak a simahenger volt jó. a többi rossz és a na­pokban történt látogatásukkor is ugyanezt tapasztalták. A gépál­lomás vezetőségének a hanyag­ságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy otthagyták eltörve pet, nem olajoztatták le a vető­szerkezetet, pedig az olaj ott van a gép mellett, csak pár perc­nyi idő kellene, hogy a munkát elvégezzék. — De kellene az aprómagot is csépelni — mondotta Major Ar­ial, a kistormási Dózsa Tsz egyik tagja. Itt áll két fogat, öt em­ber .délelőtt tíz óra van, de nincs erőgép, ami meghajtja a cséplőt. Pedig azt ígérték a gépállomás­tól, hogy időben kezdjük a mun­kát. Nekünk is lenne máshol munkának, de itt* kell várnunk, az idő múlik, a munkaegység pe­dig nem gyarapodik. A gépállomás vezetőségének és pártszervezetének sürgősen intézkednie kell, mert ellenkező esetben annak a termelőszövc • kezet látja kárát. EZ A HELYZET UDVARIBAN IS — Kénytelenek vagyunk kéz­zel szórni a műtrágyát — mon­dotta Rentes 'B^la ,az udvari Üj Élet Tsz egyik tagja. Tavasz óta van itt egy műtrágyaszóró, de nem tudjuk használni, mert a kotrófogak eltöredeztek és görbék, amellett lyukas a gép alja is. Száztíz holdat akarunk műtrágyázni, és a rossz gép miatt kézzel kell elvégeznünk ezt a munkát. Igazuk van az udvari és kis­tormási tsz-tagoknak, amikor szót emelnek a Varsádi Gépállo­más hanyagsága ellen. A gépál­lomás arra hivatott, hogy min­den erővel és elsősorban géppel segítse, könnyítse a termelőszö­vetkezeti parasztság munkáját. Ezek a hibák — amelyeket a tsz-tagok elmondottak és amelyc- lyeket a Megyei Gépállomási Igazgatóság körzeti mechaniku­sai észrevették —, kijavíthatok, nem kerül olyan nagy fáradság­ba, csak az kell, hogy a gép­állomás vezetősége és nem utolsó sorban a brigádvezetők érezzék, tudják, hogy jó munkájuktól függ a tsz további gyarapodása. Bodolay Róza Ez is a kiállításon történt... s gondolom, egy kis vöröset is vitt magával a várakozásra... A DÉLELŐTTI lóversenyen is történtek mulatságos, mo- solygásrakésztető dolgok. Élőt tem egy leendő pár állt, s lát­szólag nagyon érdekesnek tar­tották a bemutatót. Különö­sen a fiatalember, aki az egyik valóban szép ló láttán meny­asszonya vállára ütött és azt mondta: „nézd csak, olyan okos feje van, mint neked. Biztos, hogy ez győz.“ A le­ány nem sértődött meg, csak elballagott, s távozását a fia­talember nem vette észre. Úgy elmerült a verseny figyelé sében, hogy mást ölelt meg egy-egy jó ugrást látva, s ami. kor valóban az a ló győzött, amelyik neki tetszett, izgalmá ban rácsapott az előtte álló idős nénike vállára: — mit mondtam, hogy az győz? — A nénike zavarában fejkendőjét kezdte igazítani, a fiatalember pedig megfeledkezve a lovak­ról „Margitot“ kiáltva el­ment. ...MÁR ESTEFELÉ volt. amikor kissé fáradtan a Kör­úton bolyongtunk. Itt is észre lehetett venni, hogy sok ide­gen van a városban. Nemcsak a villamoson, hanem az utcán is... A New-York-palota előtt, — ahol nemrég még az állvá­nyok meredtek a magasba, — most egy idős bácsika pihent nyugodtan az utca kövén, mintha valamelyik dunántúli domboldal zöld gyepén ülne... A sárközi csárdában biztos, nem jutott neki hely, valahol meg kellett neki pihennie, hál ezt választotta. Lehúzta a cipő­jét, — ami valószínű, hogy pontosan illett a lábára, mert a sok járkálás alatt jól megda­gadt a lába — és izzadt lá­bát a gyalogjáróról az autóút- ra lógatva pihent. Nagyon meg bízhatott a pestiekben, ha ar­ra gondolt, hogy senki nem lép a tyúkszemére... B G. ...AZ EMBER előre, oko­san kigondolt tervekkel elin- du1 a Mezőgazdasági Kiállí­tásra, hogy ott mindent pcnto san megnézzen, s amikor otl van, csodálkozva döbben rá hogy nem egyezik az időbe­osztása, ahogy tervezte: meg alig látott valamit az egész ki­állításból, már el is röppent az idő annyira, hogy a hátralé­vő kíváncsiság felét ki kell húzni a gondolatjegyzetből. Igen. sokszor van ez így az életben is, hogy nem úgy vég­ződik minden, ahogy azt elter­veztük, de a kiállításon szinte »minden emberrel megesett ez. Í Mosolyog az ember másokon, akik rohanva, vagy egy pohár szekszárdiba feledkezve pró­Í hálják megfékezni az óramu­tató tempóját, s a saját hasonló »helyzetén bosszankodik. i SOK LÁTOGATÓ úgy oda £ feledkezik némelyik szórakozó, [helyre, hogy sünikor észreveszi »magát, már elmúlt az idő, hiá- Jba néz körül, nem látja már ,az ismerősöket, s ha nem akar i tőlük elválni, megindul a han- 'goshíradó felé (persze nem tud ija, hogy hol van, s kénytelen ifél óráig keresni, mire észre­veszi, hogy már háromszor lelment előtte): így járt egy 'fiatalember is, aki jól megkós­tolta a szekszárdi kadart és az i ötmázsás mellett arra gondolt, 'hogy hová is tenné a nagy son [kát, ha övé lenne. Ezen persze (tovább gondolkozott, mint a 'tervben szerepelt, és amikor (körülnézett, már a menyasszo- Inyát se látta. Elindult a hangos [híradó felé és rövidesen az i egész vásár területén hallani lehetett már, hogy valaki el­vesztette a menyasszonyát. A fiatalembernek úgylátszik tü­relmes kedve volt, mert ami­kor a kereső szavakat a hang­szóró torkából elkapta a szél, dél volt, s kétségbeesett vő­legény azt fogadta tízezrek előtt, hogy négy óráig várja a kedvest... Biztos megérte neki rom iskolája van a gazdaság­nak. Sorolhatnám név szerint az ellető kanászokat. Kintli bá­csit és társait, a svájci export­ra hízó gyönyörű göbölyök gondozóit — a válasz egyfor­ma — nincs most a keresettel semmi hiba, megélünk belőle síépen. Bútor, rádió, szőnyeg árad a pusztára. Új házak épülnek,, egy egész falura való, nagy a változás, valami jobb élet felé Indult a puszták népe, de a, pénz mellett a kultúrát is a ke-( zébe kell adnunk, hogy rájöj­jön az ízére... Tartalmasabb' és még szebb legyen az élete.1 i Nem a türelmetlenség szava ez. A gazdaság igazgatója a ( legjobb utat választotta, ame-i lyen az itt élő emberek kultu-l rálódása elindulhat. Először te-' remtsük meg a gazdasági, anyagi feltételeket és erről az alapról lépjünk tovább. Egy< éve múlott, hogy a gazdasági központjában működött ital-; bolt előtt nem üldögélnek dél-' előtt is az emberek... E'gy* esztendeje kezdenek úgy be-] szólni itt az emberek, hogy a( mi gazdaságunk. Jövedelmező! lett egy látszatra törékeny, de! erősakaratú asszony kezében ez a gazdaság ... Nagy dolog ez, mert ezzel, együtt változott az emberek, egyéni élete is. l (Folytatjuk) '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents