Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-14 / 217. szám

4a (•HAI NAPLÓ 1956. SZEPTEMBER 14. Érdemtelenül babérokat szerezni... Nem tennénk szóvá az ireg- szemesei kísérleti intézet és a gépállomás közős kultúrcsoport- jának az ügyét, ha nem hívta volna fel a figyelmünket a Ta­mási Járási Pártbizottság néhány helytelenségre. De mivel így tör­tént, megírjuk. Melyek ezek a'helytelenségek? A kísérleti intézetnek és a gép­állomásnak közös kultúrcsoport- ja van, mégpedig azért, mert sa­ját erőből emberanyag hiánya miatt egyik mezőgazdasági szek­tor sem tudna létrehozni egy színjátszó csoportot. Hogy közö­sen dolgoznak, rendjén is lenne. Azt azonban már helytelenítjük, hogy ez a színjátszó együttes már több, rrünt egy esztendeje nem tanult be új darabot. Tavaiy júniusban megkezdték Kálmán Imre Csárdáskirálynő című nagy­operettjének a játszását és azóta folyton folyvást ezt adják Ireg- szemcsén és némelykor ellátogat­nak vele a szomszédos községek­be. Megértjük azt is, hogy nagy sikernek örvend ez az operett, de ha túlzásba viszik, kissé unal­massá válik. Hogy mást ne em­lítsünk. tavaly június óta immá­ron 25-ödször játsszák. Nem igaz az. hogy már majdnem egy és fél esztendő óta dr. Kaplony Zol­tán és Jankura Gyuláné ne tud­tak volna egy új darabot betaní­tani. Csak persze könnyebb így. Azt azonban úgy látszik, figye.- men kívül hagyták, hogy sem Iregszemcsén, sem máshol nem képezheti csupán a Csárdás- királynő a művészetet. A másik helytelenség akkor adódott, amikor megjelentek nemrégiben Felsőnyéken az ireg- szemesei színjátszók. Az ottani kultúrotthon igazgatójával meg­egyeztek, hogy az előadás után kifizetik a kultúrotthon szokásos használati díját. Az előadás után azonban úgy eltűntek az ireg- szemcseiek, mint ... Se hírük, se hamvuk nem maradt. Bocsánat. Hírük az maradt. Csak éppen nem reménytkeltő . . . Ugyanezt akarták cselekedni Tamásiban is. Mester József elvtárs, a kultúr­otthon igazgatója azonban résen veit é", így nem sikerült az előre kieszelt terv. Megértjük azt, hogy sokba ke rül a jelmez és hogy pénzt igé­nyel a zeneszerek pótlása, a kű> túrház csinosítása, a függönyök vásárlása. Mindezt azonban ne a más kárára igyekezzenek végre­hajtani. Nem illő dolog ez. Egyáltalán nem vitatjuk azt, hogy sikereik vannak az ireg- szemesei színjátszóknak és hogy tehetséges emberek játszanak, s hogy szépek a téli terveik, de próbáljanak még valami újat is adni már végre, és ne éljenek vissza az emberek bizalmával, mert érdemtelenül babérokat szerezni — nem dicsőség. K. J. Sxamoh Rudolf t Amerikából jöttem... Kalandos történet (87. folytatás.) — Haragszik a vénisten, ha dörög az ég ... Aranyos áldott, hajlotthátú, bütykös sütőlapát tenyerű em­ber volt ez a Miska bácsi. Na­gyon jól éreztem magam vele és csak később tudtam meg, hogy a saját munkáját felezte meg velem az öreg. Naponta négy óra alatt végeztünk és az neki nyolc órás munkának lett kiadva. Eljárt az idő. A „haverokat” akikkel nekivágtam a világ­nak, elfujta a szél.. . Kóringer Gabinak hírét sem hallottam többé... Mi lett a kolozsvári fiúval? Ki tudja... Egyedül Doszpod Miskával hozott össze mégegyszer a sors. A Quint-street egyik mellék, utcájában javítottuk Miska bá­csival a járdát amikor megállt mellettünk egy újtípusú Kord személyautó. Elegáns, sápadt fiatalember lépett kj az autó­ból. Az élet hozzászoktatott már a meglepetésekhez, most mégis annyira elbámultam, hogy a kőfaragó kalapáccsal a kezem­re csaptam. — Huh! — szisszentem és vérző ujjamat a számba kap­tam. — Mihály ... Doszpod Mi­hály. Miska idegeden rántotta a fe­jét: — Á, te vagy az, Adóm’’ — De felvitte az isten a sorsod ... Az autóból a volán mellől, kihajolt egy túlzott eleganciá­val öltözött francia bajuszu férfi és angolul szólt Miskának. — Csöpikém, rumot is ve­gyél . . — Mi a szösz? Te csöpi vagy? — Ide figyelj — mondta izga­tottan, — mindent elmagyará­zok, de nem most... Szeretnék veled találkozni. — Semmi akadálya. — Legyél ma este hétkor a Du Pont és a Spedaino-utca sarkán. — Oké ... Ott leszek. Hét órakor a megbeszélt he­lyen vártam Miskát. Néhány percet késett és másodmagával jött. A sarki eszpresszóba men­tünk és amikor leültünk az el­függönyözött boxban, akkor mutatta be társát, Ungurján Bélát. Eleinte közömbös dolgokról beszéltünk. Miska faggatott ho gyan élek, nem unom-e a kö- vezői szakmát? Unom? — ugyan nevetséges kérdés. Unok én mar itt min­dent, csak azt nem tudom, ho­gyan szabadulhatnék. Saját magam jószántából bele sétál­tam a verembe és most nincs kivezető út. Én tudnék neked kivezető utat. — Ugyan micsodát — néztem Miskára kérdő szemmel. — Tedd amit én... Egy gaz­dag milliomos parti, egy jó ba­rát ... — Mese az öregem. Nem hi­szek a milliomosok jó szívében, pontosan az ilyen ágrólszakadt barátok után futkosnak Ameri­kában a milliomosok. — Mit heveskedsz? Hallgass végig... Én is az öngyilkosság szélén álltam, amikor Ungurján megmentett... — Ha pénzt adott, jól tette, mert volt neki — válaszoltam erre. Miska türelmetlenül le­gyintett. — Folyton közbe be­szélsz, várd ki a végét. Béla igazi barátot szerzett nekem és most azzal élek. — Kivel? ... Hogyan mondod, neked barátod van... te? — Még a lélekzet is belémszorult. — Ádám, ne nézz úgy rám. Hidd el, nem tehettem mást — mondta tehetetlen vergődő han gon Doszpod. — ... Én még olyan fiatal vagyok nem aka­rok meghalni ... hiszen ha jól belenézek, még nem is éltem és a világból eddig nem jutott nekem semmi jó ... Örök küsz­ködés a nyomorral. Nem aka­rok többet éhezni! Jogom van hozzá és ha a két kezem mun­kája nem kell, azt adom amit kérnek... Ha a testem, hát le­gyen a testem, de éhes vol­tam. Te jól tudod, mit jelent az éhség, amikor az ember gyom­ra összezsugorodik és a harma­dik napon már csak homályo­san látja, mintha elmosódó tej­üvegen keresztül nézné — a világot. TOLNAI NAPLÓ Az MDP Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRÉ JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20—11. Kiadóhivatal telefonszáma: 20—ll. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hfrlapkézbesftő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. Havi előfizetési dfj: ll Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. »■rondáért felel: Odepka Rezső. Telefon: 2Í—H. MOZI Garay Filmszínház. Szeptern bér 13—17-ig: Othello. Színes, magyarul beszélő, szovjet film Előadások kezdete vasár- és ünnepnap fél 4, 6 és fél 9-kor. Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. Kertmozi. Szeptember 14— 16-ig: A papa, a mama, a fele­ségem meg én. Francia film­vígjáték. Előadás kezdete: este 9 óra. ... Becsületes akartam lenni, a hamis kártyás utolsó fellob­banó betyár becsületével véget vetni mindennek. Hiszen elvesz tettem a játszmát. Mentem a tó felé és akkor a Kanári-mulató előtt egy spicces fiatalember lódult ki a forgó ajtón. Egyene­sen nekem jött: — Hukk... a fene a pofád, nem tudsz vigyázni? — förmedt rám magyarul. A lökéstől meg­szédültem és én aki annyi po­font kaptam eddig az emberek­től, most a halál előtt hirtelen felágaskodott önérzettej nem hagytam magam: — Té jöttél nekem! — és a maradék erőm­mel ütni akartam. — Nini, magyar! — és a fiú széles, kicsit bamba vigyorral az arcán, átölelt és csókolgatni kezdett: — ... Arany pofám, testvér, szerelmem Eros libben- tett ide ... Hadd nézzelek. — Hisz te szép vagy. Azt hittem elment az esze. Lehetséges, hogy a szesz hatá­sára valami lánynak néz? De nem mert így folytatta: — ... Ilyen fiú kell nekem te vagy a szerelmem... Kicsit topis vagy drágám, de ma fel­vágok veled a Kanáriban, hadd pukkadjanak a többiek ... Gye­re pofám, ma este a vendégem vagy. ... És bevitt. — És ki volt? — Én — szólalt meg mellet­tem Ungurján Béla. — Szóval Béla becsalt a Ka­náriba — folytatta Doszpod — és egy nagyobb asztaltársaság­nak bemutatott. Az egyik idő­sebb férfi nyomban melegen érdeklődni kezdett irántam. — Mellém ült, vacsorát rendelt és utána portói bort. A bor fel­pezsdítette vérem és kibugy- gyant belőlem a sóhaj: — Iste­nem, ha mindég így lenne! (Folytatjuk) ÓRIÁSI! Félmillió forintos 12-es találat a TOTÓN! A 37. hét nyereményei: 12 találat (1 db) 569081 Ft 11 . (90 db) 6323 . 10 .(1122 db) 676 , A 9 találatom szelvények vigaszdíjban részesülnek. A nyertesek között MIN­DEN HÉTEN TÖBB MINT 2 MILLIÓ FORINT kerül szét­osztásra ! Vásároljon Dn is tjppszelvényt! Nyerhet! SsmtímmkR 1844 szep­tember 14-én született Pus­kás Tivadar, a telefonköz­pont feltalá­lója. A bécsi műegyetemen tanult, de ap- kénytelen volt tudományos kutatás helyett gyakorlati pályára lépni. Ma­gyarországon nem tudott ér­vényesülni, Angliába ment szerencsét próbálni, majd a te­lefon feltalálásának hírére Amerikába hajózott, és felke­reste Edisont. Munkatársa lett. Neki mondta el a telefonköz­pont tervét, de Edison nem hitt sikerében. Puskás nem vesz­tette el a kedvét és 1878-ban Amerikában, majd 1879-ben Párizsban létrehozta az első telefonközpontot. Hazánkban nagy nehézségek után valósul­hatott csak meg a telefonköz­pont. Az első telefonközpont a kereskedelmi élet központjá­ban, a Fürdő utca (József At­tila utca) 10. sz. házban volt. Puskás élete végén valósította meg egy másik tervét, a te­lefonhírmondót, amely kezdet­ben csak afféle beszélgető új­ság volt, később fejlődött ki műsoradásaival a mai rádió ősévé — A mákgubó begyűjtési ver senyében a szakcsi földműves­szövetkezet lett az első. A 25 mázsás tervével szemben 74 mázsát gyűjtött be. E szép eredmény elérésében nagy ré­sze van a helybeli úttörő csa­patnak. — Ma mutatja be a bonyhá­di színjátszó együttes Háy Gyula és Huszka Jenő: Szabad ság, szerelem... című regényes daljátékát Szekszárdon, a vá­rosi kultúrházban. — Túrán gyártmányú B. 56.649 gyáriszámú férfi hasz­nált kerékpárt talált a rendőr­ség. A jogos tulajdonosa a ke­rékpár igazolványának felmu­tatásával átveheti kerékpárját a Szekszárdi Városi és Járási Kapitányságon. (Várköz u. 4. sz., I. em. 26. sz. szoba.) A ke­rékpár június 10—15 között tűnt el a szekszárdi postahiva­tal elől. — Az Állami Faluszínház művészei vasárnap (16-án) mu tátják be Tamásiban Schiller: Ármány és szerelem című drámáját. — A paksi KIOSZ kultúr- esoportja megkezdte a Szabad­ság, szerelem című daljáték ta­nulását. — Három hónapos szabás­varrás tanfolyamot indít be e hónap 19-vel a tamási kul­túrotthon vezetősége. — Találkozás a boldogság­gal címmel egyiptomi filmet mutattak be a Szovjetunióban. A kritikusok a filmről azt ír­ják, hogy realista mű, szocia­lista tartalommal. — Párizsban nagy sikerrel játsszák a mozik a Lúxustuta- jon című szovjet filmet. f döjárát Várható időjárás pénteken estig: Felhőátvonulások, több­felé eső. Élénk északnyugati szél, hűvös idő. Várható leg­alacsonyabb hőmérséklet 5—8, helyenkint 5 fok alatt. Legma­gasabb nappali hőmérséklet 14—17 fok között. Olvasd, terjeszd a Tolnai Napló!! HIRE SZEPTEMBER ■14 Péntek Szeréna ja halála után Gyengén szerepelt a megyei atléta válogatott a Somogy—Tolna—Baranya válogatott atlétikai viadalon ii. Tegnapi számunkban a há­rom szomszédos megye női atléta válogatottjának küzdel­méről számoltunk be. Mai szá­munkban a férfi verseny ered. ményeit ismertetjük. A legtöbb versenyszámban Baranya megyeiek játszották a vezetőszerepet. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy 12 ver senyszám közül 8-ban Bara­nyai győzelem született. Tolna Somoggyal sokáig komoly ver­senyt vívott, végül is az utolsó verseny szám okban a hazai ver senyzőknek csak az 5—6. hely jutott és igy Somogy megye biztosan szerezte meg Tolna előtt a második helyet. Az eredmények élén Lippay 15.5-ös 110 méteres gátfutó eredménye, 51-es négyszázasa, valamint a kaposvári Godina 363-as rúdugrása áll. Részletes eredmények a következők: 100 m: 1, Varga Baranya 11.5, 2. Fogarassi Baranya 11.6, 3. Mészáros Somogy 12.—, 4. Németh Tolna 12.1, 5. Sze­leczky Tolna 12.3, 6. Kiss So­mogy 12.6. Ezt a számot meg­fordítva, hátszéllel rendezték. Azonban a szerfelett laza pá lyán ez sem segített. Németh az elején még tartotta magát valahogy, de 80-nál teljesen visszaesett. 400 m: 1. Lippay Baranya 51.—, 2. Fogarassi Baranya 54.2, 3. Sárer Tolna 56.— 4. Tarnóczay Somogy 56.6, 5. Ka­nizsai Somogy 57.3, 6. Katus Tolna 58.—. Lippay a gáttal a lábában is fölényesen nyert. Jó körülmények között 49-en belül futhat. Sárer a körülmé­nyekhez képest jól megállta a helyét. 1500 m: 1. Kolozsi Baranya 4:11.— 2. Lőrincz Tolna 4:11.8, új megyei felnőtt csúcsered­mény. 3. Somorjai Baranya 4:12.— 4. Rács Tolna 4:15.— 5. Závecz Somogy 4:16.8, 6. Czeiber Somogy 4:39.8. A nap legérdekesebb versenye. Azon­nal Kolozsi állt az élre és vé­gig vezetve nyert. Rács mögéje helyezkedett, de a harmadik körben visszaesett és így kény­telen volt megelégedni a 4. hellyel. így sem vallott szé­gyent. Lőrincz az első két kör ben a 4—5. helyen húzódott meg s csak az utolsó körben tört előre, sorra előzve verseny társait és a laza pályán, szél­ben is a múltnak adta át Rács 4:13.2-es csúcsát. Jó körül­mények között 4:10-en belül futott volna. Távolugrás: 1. Garamvölgyi Tolna 616, 2. Dobribán So­mogy 602, 3. Varga Baranya 594 4. Kalamély Baranya 586 5. Németh Tolna 578, 6. Tar­nóczay Somogy 488. Garam­völgyi volt a legbiztosabb a mezőnyben. Németh erőtlen Volt. Valamennyi ugrót igen zavart az ellenszél. Rúdugrás: 1. Godina So­mogy 363 (új megyei csúcs- eredmény), 2. Garamvölgyi Tolna 323 (új megyei csúcsered mény), 3. Szörényi Baranya 300, 4. Stettner Somogy 280, 5. Cih Tolna 280, 6. Gvenes Barartya, aki a kezdömagassá- got sem ugrotta át és így nem kapott pontot. Godina nagy kő zönségsikert aratott. De kiju­tott az ünneplésből a második helyen végzett, ugyancsak me­gyei csúcsot elért Garamvöl- gyinek is. Súlylökés: 1 Kiss Baranya 12.59, 2. Göttl Somogy 12.13, 3. Farkas Baranya 11.82, 4 Eger Somogy 10.68, 5. Molnár Tol­na 10.46, 6. Seres Tolna 10.42. Molnár éjszaka utazott a ver­senyre, ezért szerepelt a vára­kozáson alul, Seres a nyári munka után most kezd feljön­ni. Gerelyhajítás: 1. Godina So­mogy 50.00, 2. Szemet! Bara­nya 47.00, 3. Cserháti Bara­nya 45.60, 4. Göttl Somogy 45.18, 5. Petz Tolna 43.54, 6. Bruckner Tolna 33.—. Zag könnyen végezhetett volna a második helyen. így azonban meg kellett elégednünk a két utolsó hellyel. Kalapácsvetés: 1. Szende Baranya 45.30, 2. Rész Baranya 43.20, 3. Dobribán Somogy 39.70, 4. Kenedi Somogy 33.90, 5. Lengyel Tolna 30.50, 6. Petz Tolna 29.40. 110 gát: 1. Lippay Baranya 15.5, 2. Wágner Baranya 16.7, 3. Vajda Somogy 19.9, 4. Deák Tolna 20.7, 5. Kenedi Somogy 22.3. Tolna Kovács távolmara­dása miatt csak egy verseny­zőt indított. Lippay futása él­mény volt, különösen gátvéte­lei. De tehetséges a másik ba­ranyai versenyző' is. Deák az adott körülmények között meg állta a helyét. Pontversenyben: 1. Baranya 108 pont, 2. Somogy 77 pont. 3. Tolna 49 pont. Férfi, női összetett pontver­senyben: 1. Baranya 153 pont. 2. Somogy 102.5 pont, 3. Tolna 85.5 pont. Szombaton megyei labdarugóérteltezlet lesz Szekszárdion Labdarúgóspcrtunk vezetői­nek jó része belátta, hogy az elmúlt esztendők folyamán sú­lyos hiányosságok gátolták legnépszerűbb sportágunknak a továbbfejlődését. A továbbfej­lődés hiánya 1956-ban már a válogatott együttes szereplésé­ben is megmutatkozott. Éppen ezért az Országos Labdarúgó Társadalmi Szövetség egy ko­molyan megfontolt alapos ja­vaslatot tesz a hibák felfedésé­re és különböző módozatokat ajánl ezeknek a kiküszöbölé­sére. Ezt a javaslatot az orszá­gos közvélemény elé tárja megvitatásra és a javaslat or­szágos megtárgyalása után kí­vánja lerögzíteni véglegesen azokat az intézkedéseket, ame lyek labdarúgósportunk át­meneti visszaesését kívánják •meggátolni és azt kívánják cé­lozni, hogy labdarúgósportunk ismét a fejlődés útjára léphes­sen. A megyei TSB éppen ezért szeptember hó 15-ére (szombat) délelőtt 10 órára a megyei ta­nács klubhelyiségébe (Várköz 4.) megyei labdarúgó értekezle­tet hívott egybe, amelyre ez­úton is meghívja a megyei Labdarúgó Társadalmi Szövet­ség tagjait, a járási Labda­rúgó Társadalmi Szövetségek elnökeit, a labdarúgó szakosz­tályt működtető sportkörök el. nőkéit, szakosztályvezetőit, ed­zőit, a megyei JT tagjait és minden érdeklődőt. A központi javaslat az aláb­bi kérdésekkel fog foglalkozni: 1. A labdarúgás helyzete testnevelési és sportmozgál- inúnkban általában. 2. A labdarúgás fejlődése hazánkban. 3. A magyar labdarúgás hely zete a felszabadulás után. 4. A labdarúgósport helyzete az OTSB megalakulása után. 5. A labdarúgás helyzete tár. sadalmunkban. 6. A magyar labdarúgás mai problémái. 7. Javaslat a bajnoki rend­szer átszervezésére. 8. Oktatási és módszertani problémák. 9. A válogatott csapatok fog­lalkoztatása. 10. A játékosok munkaidő­kedvezménye, természetbeni és anyagi juttatások. 11. Vegyes kérdések. Az MTSB bízik abban, hogy mindazok a személyek, akik fe. lelősséget éreznek a magyar labdarúgás sorsa iránt, értékes hozzászólásaikkal elősegítik majd azt, hogy a magyar láb darúgósport mennél előbb is­mét arra a magaslatra emel­kedjék, amelyen volt a londoni 6:3, vagy az olimpiai bajnok­ság megnyerésének az idején Az 5. számú sportrejtvény helyes megfejtése: I, 1, 2, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents