Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-09 / 213. szám
1956 SZEPTEMBER 9. TOLNAI NAPLÓ 1 Bevonják a dolgozókat a tervezésbe „Meg kell találni a módját annak, hogy egyre többen vegyenek részt a tervezési, szer vezési, irányítási kérdések megvitatásában, hogy minél szélesebben bontakozzék ki a dolgozók alkotó kezdeménye, zése” (a KV július 18—21-i ülésének határozatából). A határozat végrehajtásáról beszélgettünk Ulveczki László elvtárs üzemvezetővel és Csontos elvtárssal, a központi vállalat tervosztály vezetőjével. — Ha minden jól megy HETEDSZER LESZ ÜZEMÜNK ÉLÜZEM — mondja Ulveczki László elvtárs, a Dombóvári Talpfatelítő üzemvezetője, és miután arcomról olvasta le a kérdést, már tovább is fűzte a megkezdett mondatot: Az elvtársnő nem látja ennek jelét sem az üzemben, sem az irodában. Ezt bizony hiányolják a dolgozók is. — Ez így is van és mikor ennek okát kérdezem, megkapom a választ. A Közlekedési Minisztérium a vállalat központját a tervek túlteljesítéséért negyedévenként oklevéllel tünteti ki. A kitüntetés eléréséhez azonban a dolgozók segítik hozzá a vállalatot. Éppen ezért helyes lenne, ha a minisztérium lehetővé tenné, hogy a vállalat központja az üzemeknek U adna egy-egy oklevelet — az elért eredmények látható jelét — ez emelné a dolgozók munkalendületét. — És mennyiben mutatkozik meg az önállóság kiterjesztése az egyes üzemeknél a Közponli Vezetőség határozata ' után — tesszük fel a kérdést Csontos Sándor elv'ársnak, a Központi Vállalat tervosztály vezetőjének, aki az üzemben ellenőrző munkát végez. — Üzemvezetőink különösen a KV határozata után egyre inkább gazdái az üzemeknek. A korábbi gyakorlattal szemben most már szabadon dönthetnek a munkásfelvételekben, elbocsátásokban, a dolgozók átminősítésében, stb. Eddig ezekben a kérdésekben is szigorúan az előírt tervekhez ragaszkodtunk. Nem beszélve arról, hogy eddig meny- nyiségi terveket szabtunk meg. Ebben az évben már keretszámokat adtunk az üzemeknek, melyeket üzemrészekre kell lebontani, s ezen belül hajtják végre a termelési programmot. A dolgozókat bevonják a tervezésbe, KÖZÖSEN VITATJÁK MEG A TERMELÉS PROBLÉMAIT, s azóta egyre bátrabban mutatnak rá a hiányosságokra is. — Igyekszünk kihasználni a lehetőségeket és a gyakorlatban is bevonjuk a dolgozókat a tervezésbe, — veszi át a szót Ulveczki elvtárs és mindjárt példával is igazolja állítását. Az elmúlt hónapban az üzem vezető- ;ége a pántolást úgy tervezte (a vasúti talpfák végeit vaspánt- szalaggal látják el a repedés megakadályozására), hogy a hónap elején az egyes üzemrészek dolgozóit összevonják a pántolá- si munkák elvégzésére. Siklósi elvtárs, de többen is azt javasolták, alakítsanak ki állandó brigádokat, amelyek a munkák során gyakorlatra tesznek szert, és több teljesítményt tudnak nyújtani, mint az egy bizonyos időre más munkábói átállított dolgozók. A JAVASLAT JÓ VOLT, ezt a gyakorlat igazolta. Az Ari pántoló brigád teljesítménye 160, 170 százalék volt. Az üzem dolgozói közül egy-» e többen vesznek részt a tér-» vezési, szervezési kérdések meg ► koptak a hóvégi hajrá kérdésé-* vei, amely különösen az elsőt félévben volt érezhető. Ezt a má £ S ’riik félévben ki akarják küszö-t bölni. A hóvégi hajrát az okoz ta, hogy nem a meglevő, ha nem a várható faanyagra voltak kénytelenek tervezni, miután a faanyag beérkezése nem volt egyenletes. Ebből következett aztán a hóvégi hajrá az üzemben, ugyanis az erdőgazdaság is hajrát indított a terv teljesítésé ért. Ez komoly megerőltetést és feszített munkát követelt a doh gőzöktől. Előfordult, hogy egy- egy brigád egy óra alatt egy vagon fát rakott ki a nyolc óra alatti négy vagonnal szemben ► ahogy ez a tervben szerepel. — Dolgozóink munkaszeretete és szorgalma már sokszor átsegí tette üzemünket a nehézségeken — mondotta Ulveczki elvtárs. A jelek azt mutatják, hogy hetedszer is elnyerjük az Élüzem címet, ha az erdőgazdaságok do’1 gőz ói becsülettel teljesítik fék idatukat a tervszerű faanyag szállításával. P*né Bővítik, korszerűsítik megyénk ipari üzemeit a II. ötéves tervben Megyénk ipari üzemei sokat fejlődtek az elmúlt években. Szinte nincs is olyan üzem, amelyik az utóbbi esztendőkben új épületekkel, gépekkel ne gyarapodott volna. A második ötéves tervben sokmillió forintot fordít népgazdaságunk az ipar fejlesztésére, ezen belül megyénk üzemeinek bővítésére, korszerűsítésére is, hogy még több, jobbminőségű iparcikket, élelmicikket tudjanak gyártani, köny. nyebb és termelékenyebb legyen a munka az üzemekben. Több, mint tizenkét millió forint a Paksi Konzervgyár fejlesztésére Az eddig elfogadott tervek ► szerint több mint tizenkét millió forintot fordít államunk a ► Paksi Konzervgyár bővítésére' korszerűsítésére a másodig ötéves terv időszaka alatt. Az elmúlt napokban adták át rendel ► tetősének* a most épült korszerű készáruraktárt, de már ké Pótolják a lemaradást a BunafSIdvári Malom dolgozói Súlyos adóssággal zárták két hónappal ezelőtt az első félévet a Dunaföldvári Malom dolgozói. A tervezettnél hosszabb ideig tartott a nagy javítás és a villanymeghajtásra való átszerelés, emiatt 106 vagon gabonával kevesebbet őröltek az első félévben a tervezettnél. Július elején újból indult a termelőmunka a malomban. Most már villanymotorok hajtották a gépeket, a hengereket a régi gőzgép helyett, emellett teljesen új őrlési technológiára tértek át. A megye malmai közül elsőnek itt vezették be a magasabb henger kerületi sebességgel való őrlést. A hengerek kerületi sebes ségét a korábbi, másodpercenkénti 3—3,5 méterről 6—7 méterre emelték fel, ennek megfelelően dolgozták ki az őrlési technológiát. Az induláskor vállalták a malom dolgozói, hogy az év végéig pótolják a lemaradást, teljes egészében törlesztik az adósságot. Bár még mindig van ingadozás a termelésben, előfordul, hogy fél vagon különbség is van az egyes napi eredmények közt, mégis kiváló eredmények születtek az elmúlt két hónapban. Jú liusban és augusztusban 44 vagonnal teljesítette túl a kéthavi tervet a malom, a dolgozók tehát már közel felét törlesztették az adósságnak. Ha így dolgoznak tovább, már jóval az év vége előtt teljesítik vállalásukat. Á szakszervezet tapasztalatai a ellenőrzésének helyi SZTK-nál szülnek a tervek a 3 millió fo- r rintos költséggel épülő sűrítőüzem és a másfélmillióból épí► tendő léüzemhez. A sűrítő és l léüzem hatalmas, mintegy száz. húsz méter hosszú, három- szintes épület lesz, korszerű l gépekkel felszerelve. Egymillió 1 forintos beruházással a most el ► készülthöz hasonló új raktár ► épül, ezenkívül épül ugyancsak í egymillió forintból egy üveg► ' és ládaraktár. Nagymértékben ► megkönnyítik ezek a raktározási lehetőséget, a gyár ugyanis jeA SZOT VIII. teljes ülése határozatot hozott a Szakszer vezetek Megyei Tanácsa hatáskörének és felelősségének növelésére a társadalombiztosítás megyei ügyviteli szervei nek segítésében és ellenőrzésében. E határozat alapján megvizsgáltuk az SZTK Alközpont ügyviteli egységeit, hogy azok hogyan gazdálkodnak az állam által reájuk bízott sok millió forinttal, hogy intézik a betegség folytán munkakép telenné vált, vagy SZTK szol - gáltatásra jogosultak ügyeit. Megállapítottuk, hogy az ügyviteli egységekben dolgozók munkájukat népi demokratikus államunk törvényeinek megfelelően, a törvényesség szem előtt tartásával végzik. Ezt igazolják a felsőbb szervek által tartott vizs gálatok eredményei is, melyek a korábbi időszakhoz viszonyítva fejlődésről adnak számot. Vannak esetek ugyan, amikor talán látszatra emberségesebb intézkedésekre is ké pes volna az SZTK, azonban a törvények rugalmas alkalmazására, illetve „az emberiség íratlan törvényei“-nek alkalmazására nincs lehetőség. Tapasztalatunk, hogy igen nagy számú azon levelezések száma, amely az SZTK és a különböző hivatalok, vállalatok vagy dolgozók között foly nak. Ezt bizonyítja például az SZTK — nagy nyilvánosság által is jól ismert szolgáltatási csoportjának — levelezési statisztikája. E csoportnál augusztus hóban 1770 levelezést tartanak nyilván. Az 1770 levélből 645 levél adatkérés volt a dolgozók részére nyújtandó szolgáltatásokhoz. Ezen levelek kiadása, mely az érdemi munka végzésétől rabolta el az időt, szükségtelen lenne, ha a dolgozók segély igényét a törvényben elő írt követelményeknek megfelelően nyújtották volna be. Úgyszólván minden esetben a munkáltatók általi pontos adatszolgáltatás hiányzik. Ezt bizonyítja például Kabók József a nagy székely i erdészet dolgozójának ügye, aki 1956 április óta beteg, s mert munkaadója — az SZTK által négy esetben kért — igazolás ban nem a szükséges adatokat szolgáltatta a mai napig nem volt lehetőség a dolgozó részére a táppénz folyósítására. Tehát 645 felesleges levél, mely körülbelül havonta csak egy csoportnál 64 munkaórát, körülbelül 38 forint posta- költséget, a beteg dolgozóknak pedig felesleges bosszúságot okoz. Ezek főként azok a körülmények, melyek miatt dolgo zóink, esetenként felelős személyek is, különös előítélettel lépik át az SZTK küszöbét, mondván az SZTK intéz kedései bürokratikusak, az e szervben dolgozók nem mél tók az ügyek intézésére. Kétségtelen, hogy éppen a fenti körülményekből adódóan esetenként hosszabb időbe kerül egy-egy dolgozó ügyének elintézése, melyet néha elősegítenek az SZTK ügyvi telét szabályozó nem minder esetben világos és egyszeri rendeletek, jogszabályok is. lenleg több tucat külső, részben a szomszédos községekben lévő bérraktárban tárolja anyagait, gyártmányait, igen nagy költséggel jár a sok szállítás, a külső raktárak kezelése. Másfélmillió forintos beruházással új szociális épületet is építenek konyha, étkezde, öltöző és fürdő részére. A kazánház bővítésére egymillió forintot fordítanak. Az építkezést ä jövő évben kezdik el, a sűrítő és léüzem építése két év alatt fejeződik be. Az ötéves terv végéig, tehát 1960-ig valamennyi új épület elkészül. Pontos számítások még nincsenek arra, hogy a beruházás milyen mértékben emeli a gyár teljesítőképességét, de a jövő évre már 40 százalékkal több konzervárut gyár tanak az üzemben mint az idén. Megkezdik az új csehszlovák gépek felszerelését a Dunaföldvári Kendergyárban A nyár elején új, korszerű • gépek érkeztek a baráti Cseh► Szlovákiából a Dunafölvári l Kendergyárba, olyan gépek, ► amilyenek még nem dolgoztak ► a magyar rostkiképszítőiparban ► egy teljes kóc-gépsor és egy l kenderturbina. t A Tatarozó Vállalat soron- kívül vállalta a gépalapok elkészítését, hogy az új gépeket minél előbb a termelőmunkába ► lehessen beállítani. A kóc-ap► párát alapja már elkészült, a í Csehszlovákiából érkezett szerelők irányításával holnap kez► dik meg a gyár szerelői a gé- l pék felszerelését. Rövidesen el► készül a kenderturbina alapja Tapasztalataink szerint az SZTK dolgozói érzik felelős ségteljes munkájuk jelentőségét. Tudják, hogy az ügyvi tel egyszerűsítése sokezer dolgozónak könnyítené meg ügyeinek intézését, éppen ezért az Alközpontban 10 egyszerűsítési javaslatot dolgoztak ki a közelmúltban és küldték fel azt központi szervüknek. A SZOT Titkárságának a társadalombiztosítási munka további javítására vonatkozó határozatából kiindulva a szakszervezeti szerveknek is az eddiginél többet kell fog lalkozni a társadalombiztosítási feladatokkal, s a dolgozók állandó tájékoztatásával is elő kell segíteni az SZTK munkájában fellelhető hibák kiküszöbölését. Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Befejezte éves nyersgyártási tervét a Tamási Téglagyár A Bánya és Építőanyagipari Egyesüléshez tartozó téglagyárak augusztusi tervüket 113,7 százalékra teljesítették. A tizenegy tanácsi téglagyár közül elsőnek a Tamási Téglagyár teljesítette egész évi nyersgyártási tervét. Szeptember 5-e óta a gyár nyersgyártói már terven felül gyártanak. Közel áll az éves nyersgyártási terv befejezéséhez a zombai, a teveli, a hőgyésai és a gyönki gyár is, a jövő héten már mind a négy gyár terven felül fogja gyártani a nyerstéglát. A téglagyárak dolgozói tudják, hogy az árvízkárok következtében sok téglára van szűk sége az országnak és ezért terven felül minél több téglát akarnak gyártani. Az elmúlt években szeptember elején már a nyersgyártás befejezéséről beszéltek, de most teljes erővel folyik a nyersgyártás. A dolgozók nagy többsége úgy határozott, hogy addig folytatja a munkát, amíg erre megfelelő az időjárás. Tetőcserép gyártással kísérleteznek a Teveli Téglagyárban is, így a turbina felszerelését is meg tudják kezdeni. Úgy számítják, hogy október végére már termelnek az új gépek, mentesítik a dolgozókat a legnehezebb fizikai munkák, többek közt a kézi tilolás alól. Az üzem területén áll már a törtanyag tárolására épülő pajta vasváza is a tetőfedéssel is rövidesen elkészülnek. Háromszázötvenezer forinto» költséggel üzemi konyha és étkezde is épül a gyárban. Az építkezéshez jelentős segítséget ad a helyi honvédalakulat. Jelenleg a terveken dolgoznak, de pár napon belül megkezdik az építkezést is. Iparvágány, új sajtoló csarnok a Bonyhádi Zománcgyár ötéves tervében Az építőiparnak — növekvő feladatai megvalósításához — egyre több tetőcserépre van szüksége. A tetőcserép pedig országos viszonylatban is hiány cikk, de különösen megyénkben, ahol nincs cserépgyár. A cserép-hiány pedig nagymértékben akadályozza az$építke_ zések befejezését. A Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés vezetősége úgy határozott, hogy még ebben az évben megkezdi a kísérleti cserép gyártást, amennyiben a kísérletek beválnak, a .lövő évben cserepet is fog gyártani az Egyesülés. A téglagyárak közül a teveli gyár nyersanyaga látszik legalkalmasabbnak a cserép-! gyártásra, így itt kezdik meg a! kísérleti gyártást. Jelenleg fo-j lyamatban van a kísérleti gé-j pék beszerzése. A cserépgyártás bevezetésé-* nek nemcsak az a jelentősége.! hogy a megyei igényeket ezzel! jobban ki lehet elégíteni, ha-! nem jelentős megtakarítást je-j lent majd a szállításnál is, hi-* szén jelenleg a megyei építke-» zésekhez távoleső gyárakból* kell a cserepet szállítani. ! A Bonyhádi Zománcgyár — 'mintegy három és félmillió forintos beruházásból iparvágányt kap a második ötéves tervben. Az építkezéshez szükséges tervek már készülnek, előreláhatólag a jövő évben ; kezdik meg az iparvágány épí- I tését. A gyár részére jelentős l előnyökkel jár az iparvágány ► megépítése, így a nyersanyagot, ► tüzelőanyagot közvetlenül a l gyárba tudják szállítani vasúti í kocsikkal, ugyancsak a gyár 'udvarán tudják majd vagonba ' rakni a készárut, a zománcedényeket. Nemcsak szállítási költséget takarítanak meg ezzel, hanem jobban tudják kímélni a gyakori átrakásnál könnyen sérülő, selejtessé váló zománcedényeket is. Lehetővé válik az égetőkemencéknek, a szénnél gazdaságosabb és jobbminőségű zománcedényt eredményező" pakuratüzelésre való átalakítása is. A tavasszal a gyár zománcozó részlege átköltözött az új zománcozócsarnokba. A régi zománcozóműhelyt mintegy három és félmillió forintos költséggel átalakítják sajtolócsarnokká. Megemelik az épület falait lebontják a régi tetőt és helyébe új, vasszerkezetű tetőt építenek. Központi fűtést vezetnek be és a technológiai folyamatoknak megfelelően helyezik el a csarnokban a gépeket. A nemrég érkezett új, korszerű mélyhúzóprést rövidesen felállítják már a végleges helyére. Félkészáru raktár épül a Bonyhádi Cipőgyárban Néhány héttel ezelőtt új félkészáru raktár építését kezdték meg a Bonyhádi Cipőgyárban. Itt fogják tárolni a tüződéből és a csákozóból az aljaüzem részére készülő félkészárukat. Ű.Z eddiginél jóval nagyobb rak tár lehetővé teszi, hogy fajta és ninőség szerint osztályozva tárolják a félkészárut, így folyamatosan tudják biztosítani az aljaüzem szükségletét. A fél- készáruraktár régi helye felszabadul, ezzel bővíteni tudják a csákozót és a saroküzemet, bevezetik az alja-anyagok futószalagszerű gyártását.
