Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-09 / 213. szám

1956 SZEPTEMBER 9. TOLNAI NAPLÓ 3. A pártoktatás alapos előkészítése — a siker feltétele Dunaföldvári jegyzetek Néhány hét múlva az egész országban, így a mi megyénk ben is megkezdődik a pártok­tatás. Pártunk mindig nagy gondot fordított a pártoktatás beindítására s azután az ott folyó munkára. Pártszerveze­teink azonban érzik, hogy az elmúlt éviekhez képest az idén még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a pártoktatás előké­szítése érdekében. A mostani pártoktatási évnek az ad az el múlt évekhez is viszonyítva sokkal nagyobb jelentőséget, hogy ebben az oktatási évben ha jól dolgozunk, gyümölcsö­zőbben tudjuk felhasználni az SZKP XX. kongresszusának útmutatásait. E fontos megállapítások je­gyében igyekezett a pártokta­tási év előkészítésének munkái ban az eddiginél még nagyobb segítséget adni az alapszerveze teknek a dunaföldvári községi pártbizottság is. Fötörekvésük az volt, hogy az elmúlt okta­tási év befejezésekor már meg­kezdjék az 1956—57-es pártok­tatás jó előkészítését. Éppen ezért még júniusban PÁRTBIZOTTSÁG! ülés tárgyalta AZ ELŐKÉSZÍTÉS feladatait, figyelembe véve az elmúlt év tapasztalatait. Elsősorban is felmérték mi­lyen oktatási formákra lesz szükség a községben, s milyen erőt tudnak mozgósitani, hogy a szemináriumok megfelelő színvonalúak legyenek. Nyil­vánvaló, csak ezen az úton crhetó el, hogy a propaganda mun­ka elérje célját, hogy tisztáz zon és választ adjon minden olyan kérdésre, amely még eddig nem tisztázódott a párt tagság körében; segítse elő, hogy minden párttag egysé­gesen értelmezze a párt politi káját. Mindezek alapján érhető el, hogy a pártoktatás az eddigiek nél hatékonyabban segítse elő a párttagság és rajtuk keresz­tül a dolgozó tömegek mozgósí. tását a párt, illetve népi de­mokráciánk előtt álló felada­tok végrehajtására. Szükséges volt ez a felmérés, éppen az elmúlt évi oktatás ta­pasztalatait figyelembe véve. Akkor ugyanis az történt, hogy a községben az alapszervezet­nél például négy oktatási for­mát indítottak be, de mivel az előkészítés területén is történ­tek hibák, meg aztán mind­egyiknek kellő segítséget sem tudott adni a pártbizottság, végeredményben a négy okta­tási forma kettőre apadt le. Ezt 11 figyelembe véve az idén kettőt indítanak be. Nagy gondot for- 1. dítanak a termelőszövetkezet- ben folyó oktatás segítésére is. Itt az időszerű kérdések tan­folyamát indítják be, ellentét­ben a tavalyi magasabb okta­tási formával, amely mint a ta­pasztalat bizonyította, nem vált be, csak félig-meddig sikerült. Hasonlóképpen vitatták meg a többi alapszervezeteknél léte­sítendő formákat is. Ezzel egyidőben A PROPAGANDISTÁK KIVÄLOGATÄSA IS MEGTÖRTÉNT. Nagy gonddal történt ez is, hiszen azokat a feladatokat, amelyeket az SZKP XX. kon­gresszusa tanulságaiként pár­tunk Központi Vezetőségének június 12-i határozata meg­szab a propagandánk tartamá­ul, csak úgy tudjuk végrehaj­tani, ha végrehajtjuk azokat az útmutatásokat is, amelyek a pártoktatási év előkészítésére vonatkoznak. Azt vette a párt bizottság figyelembe, hogy csali annál a pártszervezet­nél lehet megfelelő színvona­lú az oktatás, ahol nagy gon­dot fordítanak a propagandis ták kiválogatására, ahol a legképzettebb és legjobban rátermett párttagokat bízzák meg a propagandamunka végzésével. így esett a választás a Kender­gyárban például Puha László elvtársra, aki 2 éves Lenin aka démiát végzett, s a tavalyi pártoktatási év befejezése ide­jén már eredményesen műkö­dött. A hallgatók kiválogatásának módozatait is e pártbizottsági ülésen beszélték meg. Mind­egyik alapszervezetnél bizott­ságot alakítottak e fontos mun­kára, akik személy szerint be­szélgettek el a leendő hallga­tókkal. A pártvégrehajtóbizott­ság tagjai időközben ELLENŐRIZTÉK IS EZT A MUNKÁT, s most már megállapítható, hogy valóban az alapszerveze­tek, az eddigieknél sokkal ala­posabban készültek fel. A hallgatókkal való első el­beszélgetés tehát, amint a köz­ségi pártbizottság legutóbbi ülé sén megállapította, megtörtént. Az eredményes előkészítés azonban megköveteli, s a Köz­ponti Vezetőség határozata is utal erre, hogy a beosztott hall­gatókkal újra meg kell beszélni milyen oktatási formában van­nak beosztva. A községi partbizottság arra is felhívta az alapszerveze­tek figyelmét, azt is tudasd sák a hallgatókkal, ki lesz a propagandistájuk, hol lesz­nek megtartva a foglalkozá­sok. Egyúttal a propagandistákat is munkába állították, hogy hall­gatóikkal személyesen is be­szélgessenek el. E személyes kapcsolat kialakulása nagyban elősegítheti, hogy a lemorzsoló­dások ezévben megszűnjenek. Amikor a pártbizottság és az alapszervezet együttes munká­jába e jó eredményeket megál­lapítjuk, feltétlenül rá kell­mutatni a még meglévő hiá­nyosságokra is. Ezt azonban nem azért tesszük, mert a köz­ségi pártbizottság ezzel nincs tisztába, hanem éppen azért, mert tudják, s megfelelő mun­kát is végeznek, ennek sikeres felszámolása érdekében. Úgy gondoljuk, ezzel segítséget ad­hatunk a hasonló problémák­kal küzdő más pártszervezetek számára is. A helyzet ugyanis az, hogy a dunaföldvári párt- szervezetekben KEVÉS PARASZT PARTTAG VAN, s még kevesebb dolgozó pa­raszt vesz részt a politikai ok­tatásban. Ennek fő oka az, hogy egészen az elmúlt hóna­pokig a pártszervezet és a dol­gozó parasztok kapcsolata nem volt éppen a legmegfele­lőbb. Ezen a pártbizottság az alapszervezetekkel együtt úgy igyekszik segíteni, hogy min­den alkalmat megragad a kap­csolat erősitésére. Tények bi­zonyítják, hogy ezen a terüle­ten van már előrehaladás. Ezt célozta, hogy az egy, sőt két éves dol­gozó paraszt tagjelöltek ügyét rendezzék. A kapcsolat erősödését segítette a mint­egy 75 középparaszt rehabili tálasa. A pártvezetőség, a kommunis­ták személyes baráti kapcso­latát mélyítette a pártbizott­ság javaslatára felelevenített hagyományos borkóstoló meg­tartása, amelyre több mint 120 dolgozó parasztcsalád gyűlt ősz sze. Azóta, mint ahogy Bíró elvtárs, a pártbizottság titkára mondotta, nem egy dolgozó pa­raszt, ha nincs is semmi dolga a pártbizottságon, de felkeresi egy kis beszélgetésre. Hosszú, türelmes munka eredménye már ez is. Nem két­séges, ha a dunaföldvári kom­munisták így munkálkodnak továbbra is, nemcsak a párt- szervezetbe, de a politikai okta tásban is egyre több élenjáró dolgozó parasztot tudnak be­vonni. I tag- és tagjelcltfelvételi munka tapasztalatai Szakoson A SZAKCSI községi pártvezi- tőség mintegy négy hónappal ezelőtt értékelte a községben í'c- lyó tag- és tagjelöltfelvétéü munkát. Megállapította, hogy a község pártszervezetei elhanya­golták a pártépítési munkának ezt az igen fontos területét. Sem a községi alapszervezet, sem # termelőszövetkezetek pártszerve­zetei nem foglalkoznak rendsze­resen a tag- és tagjelöltfelvétel lel. Ami eredményt elértek, az is inkább a kampányjellegű mun­kából adódott. Csaknem arra az álláspontra helyezkedtek a párt- szervezetek, ha valaki kéri ma­gát a tagok sorába, akkor majd megvizsgálják, ki az illető, meg- érdemli-e, hogy a párt soraiba kerüljön. Ennek a helytelen állapotnak vetett véget a községi pártveze tőségi ülés, amely fontos határo­zatot hozott: minden pártvezetc- ségi tagnak kötelessége foglal­kozni egy-egy olyan pártonkívüti egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­raszttal, aki a község legjobbjai között van, teljesíti állampolgári kötelezettségeit, szeretik, tisz­telik a dolgozóparaszt társai, ér­deklődéssel figyeli a község, a megye, az ország életét. A köz­ségi pártvezetőség javasolta a pártszervezet vezetőségeinek, hogy azok is hasonló módon igyekezzenek megjavítani a tag- és tagjelöltfelvételi munkát. A PAKTVEZETÖSÉG két hó­nappal ezelőtt értékelte az e té­ren végzett munkát. Megállapí­totta, hogy eleget tettek a ha­tározatnak és az első eredmé­nyek máris megmutatkoztak. Megvitatták, hogy kik azok, akik már megérdemlik, hogy felve­gyék tagjelöltnek, s kik azok, akikkel még tovább kell foglal­kozni. A jó munkát mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy a közelmúltban négy dolgozó parasztot vettek fel a községi alapszervezetbe. Közöttük van többek között Horváth József 10 holdas középparaszt is. A termelőszövetkezetnél ha­sonló eredményre vezetett a tervszerű munka. Ott a közel­múltban adták át a tagjelölt­könyvet Horváth Györgynek. A termelőszövetkezet pártszerveze­te egyébként él azzal a jogával is, hogy tagjelöltség nélkül ve­het fel párttagot. így került a pártszervezet tagjainak sorába a legutóbb Csonka János. Öróla mindenki tudja, hogy az egyik legszorgalmasabb tagja a terme­lőszövetkezetnek. Azóta meg­kapta már a tagsági könyvét is Csonka János. A KEZDETI jó eredmények mellett azonban vannak olyan hiányosságok is, amelyeknek fel­számolása sürgős feladat. A köz­ség valamennyi pártszervezetét figyelembe véve, egyetlen értel­miségi tagjuk sincs. A köz­ségi pártvezetőség felismerte en­nek a helyzetnek tarthatatlansá­gát és egyre inkább megfelelő politikai munkát fejt ki az értel­miségiek körében. A hiba oka eddig az volt, hogy a pártszer­vezetek vezetői bizalmatlanok voltak. Főleg azzal nem voltak kibékülve, hogy több-kevesebb befolyásolás volt tapasztalható az értelmiségieknél a klérus részéről. Csupán azt felejtették el a pártszervezetek vezetői, hogy ha nem segítenek e gátló körülmény leküzdésében — hiá­ba várják azt. hogy az értelmi­ségiek közül valaki is jelentkez­ni fog tagjelöltfelvételi kérelem­mel. Most már rendszeres meg­bízatásokat kapnak a községi pártvezetőségtől. A pártmun­kába való bekapcsolódásuk mind a pedagógusok, mind a párt­vezetőség részéről eloszlatja a bizalmatlanság légkörét. Á paksi kommunisták a pártmunka további javításáért A járási pártbizottság leg­utóbb megbírálta a paksi köz­ségi pártbizottságot azért, mert a községben nem megfelelően folyik a pártmunka. A község álapszervezeteiben működő aktí­vák azóta rendszeresen végzik munkájukat. Ennek meg is van az eredménye: ezt bizonyítja a begyűjtés és a mezőgazdasági munkák területén, valamint az ipari termelésben végzett munka eredményei. Kevesebb azonban a látható eredmény a mezőgaz­daság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése területén. Ezen.a té­ren mutatkozik meg, hogy a pártmunkában hiányosságok van­nak. Fő oka ennek az, hogy az alapszervezetek vezetői az aktí­vák mozgósítása mellett elhanya­golták az egész párttagság mun­kába állítását. A bírálat nyomán a községi párt-végrehajtóbizottság össze­hívta az alapszervezetek veze­tőit, együttesen beszélték meg, milyen módon lehet a nagyob­bodó követelményeknek meg­felelően tovább javítani a párt- politikai munkát. Előzőleg tér­Ne legyen mostohagyerek a sióagárdi üzem se mészetesen a párt-végrehajtó* bizottság tanulmányozta az egyes alapszervezeteknél folyó mun­kát. Ennek alapján a megbeszé­lés során megfelelő útmutatást is tudtak adni az alapszerveze­tek vezetőinek. Megállapították, hogy például az alapszervezetnél is a párt-csoportbizalmiakat megválasztották, s ez bizonyos mértékig fellendülést eredménye zett az alapszervezetnél. Ez azonban nagyobb mértékű lehe­tett volna, ha azóta rendszere­sen be is számoltatták volna a párt-csoportbizalmiakat és konk­rét feladatokat adtak volna szá- .mukra, s nemcsak általánosság­iban határozták volna meg tenni- l iValóikat. E hibából például Ma- (Igyar László, Vincze Tibor elv- ftárs és mások is rendszertelenül és kevés eredménnyel dolgoztak csoportjuk körében. Azóta a pártvezetőség beszámoltatta a párt-csoportbizalmiakat. Felada­tul tűzték ki számukra, hogy rendszeresen beszélgessenek cso­portjuk tagjaival, erről számol­janak be a pártvezetőségnek. Azóta Magyar és Vincze elvtár­sak is a legjobban dolgozó párt csoportbizalmiak közé kerültek. i A beszámoltatás során állapí­tották meg például azt is, hogy Siklósi György elvtárs népneve­lőfelelős rendszertelenül látja el feladatát, az agitátorok tájé­koztatását. Március óta például ícsak egyszer tájékoztatta őket, a többi esetekben- pedüg egy-egy Vezetőségi tag végezte ezt. Sik­lósi elvtárs a felelősségrevonás lalkalmával is megengedhetetlen [magatartást tanúsított, s így lügyét a fegyelmi bizottság is tárgyalja majd. i Hasonló javulás tapasztalható ta többi alapszervezetek munká­jában is, s most már csak arra Van szükség, hogy a pártvezető­ségek a megkezdett, rendszeres imunkát ne hanyagolják el. Ezen •az úton azokon a területeken is »Jő eredményeket tudnak elérni, •amelyeken eddig, éppen mert [nem minden párttag kapcsoló­dott be a munkába, nem tudtak 'eredményesen dolgozni. ! A sióagárdi szemcsés mű- i trágyagyár dolgozói panasszal i fordultak a szerkesztőséghez, I mert a Bánya- és Építőipari • Egyesülés mostohagyerekként • kezeli az üzemet, rendezetlen normák, kj nem fizetett túl­. órák és egyéb díjak, valamint i a rossz szociális körülmény [ bizonyítja ezt. * 1 A téglagyárból lett szemcsés (műtrágyagyár rendszeresen tel­jesíti, sőt, túlteljesíti havi ter- •vét. Az idén már több műtrá­gyát gyártottak Sióagárdon, — •mint a múltévi teljesítmény volt. Jó a tervteljesítés, a dol­Í 'gozók általában elégedettek a keresettel, jövedelemmel, mégis (rossz a hangulatuk — harag­szanak az Egyesülésre. Bizony •joggal kifogásolják a dolgozók •néhány fontos intézkedés elmu- ilasztását. r A dolgozó^ véleménye sze- frint — s ennek hitelt adott az J üzemvezető is — nincs elszá. imolva már két hónap óta a {szállítóknak néhány napi telje- Jsítménye, de a szállításban al- kalmazott lányok is hasonlók • 'miatt panaszkodnak. A dolgo- izók azonban hiába kérik a bért. fáz Egyesülésnél azzal hárítják el a követelést, hogy a dolgozók nem tudják hitelt érdemlően igazolni az elvégzett munkát. Nagy bölcsesség ez! A dolgozók által saját maguk részére veze­tett kis füzetet nem tekintik hi­vatalosnak az Egyesülésnél (ez­zel egyetértünk), de a vállalat miért nem adott ki munkalapo­kat, amelyet elfogadhatna hiva­talosnak? Jogos sérelmük ez a dolgozóknak. Gyors intézkedést várnak a gyár munkásai az el­maradt bérük rendezésében és a munkalapok bevezetésvei. Ha eddig azt tettük szóvá, hogy túlzottan bonyolult egyes vállalatoknál a munkabér ki­számítása, most joggal eme­lünk szót azért, hogy jobban részletezzék a bérszámfejtést. A dolgozó az elszámoláskor a cédulán nem kap mást kézhez, mint a nevét a munkában el­töltött órák számát és a kere­set végösszegét. (Azt már nem tudjuk, hogyan számolják el a teljesítmény bérért dolgozók munkáját — órabérben.) Nem tudják mert ilyen bérszámfej­tés alapján nem is tudhatják, hogy milyen munkáért kapják a bért, mit számoltak el a vég­zett munkából és mi az, ami esetleg tévedésből kimaradt. Nem a legtisztább munkák közé tartozik a szemcsés mű­trágyagyártás. Alapvető kö­vetelmény lenne tehát, hogy a vállalat gondoskodjék a dolgo­zók tisztálkodási lehetőségéről. Ez azonban nem történt meg. A telepen lévő 3 mosdótál közül kettőt egy-egy család használ, míg a harmadikra közel 20 em­ber jut. Hosszú idő telne el a munka után, ha mindenki arra az egy mosdótálra várna. Amíg jó idő van, nincs különösebb probléma, hiszen ott a Sió az ad bőven vizet. De mi lesz ak­kor, ha megjönnek a hideg őszi szelek? Nem megoldás az sem, hogy a szabadban két zu­hanyozót szereltek fel a közel­múltban. Tetőt kellene föléje építeni. A hibák nern újkeletűek, egyik-másik már féléves, a bérelszámolási probléma is több, mint 2 hónapos. Többsé­güknek nem kellett volna , meg öregedniük”, ha nem azt nézik az Egyesülésnél — többek kö­zött Bitter János elvtárs, az Egyesülés igazgatója is, — hogy „ki mondta, ki a hangadó”. Sok kai több eredményre jutnának, ha azt vizsgálnák: Mi a jogos panasz, hogyan lehet azt gyor­san orvosolni? Távolról sem teljes a felsoro­lás. Részletezni lehetne, hogy miért kérnek a telep munkásai emberibb hangot az Egyesülés dolgozóitól, hogy nincsen meg­felelően rendezve a vállalati "hozzájárulás az üzemi étkezte­téshez; hogy a normatételeket, amelyeket az utóbbi napokban függesztették ki az üzemben, a dolgozók nem értik, hogy jó len ne a jelenlegi raktár egy kis részében öltözőt berendezni (ha mást nem, legalább néhány fo­gast felszerelni). Meg va­gyunk győződve arról, hogy az Egyesülés dolgozói megtalálják ezeket a problémákat, ha ki. mennek a helyszínre. A telepen a közelmúltban megalakult az üzemi bizottság, megvolt a napokban az első szakszervezeti gyűlés is. A dol­gozók számos problémát vetet­tek fel ezúttal is amelyek gá­tolják őket a még jobb munka végzésében. Ha a vállalat ve­zetői netalántán félnek az üzem munkásainak szájából hallani a kéréseiket — amelyek eddig nemigen találtak meghallgatás­ra, — vegyék elő a szakszerve­zeti gyűlésen felvett jegyző­könyvet és intézkedjenek. K. BALOGH JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents