Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-04 / 208. szám

1956. SZEPTEMBER 4. TOLNAI NAPLÓ 3. A magyar mezőgazdaság fejlődéséről ad számot az Országos Mezőgazdasági Kiállítás A párt segítségére mindig szükség van Tapasztalatok a Dombóvári Kender gyár ban Értékes díjakat nyertek a Tolna megyeiek Mindig élményt jelent egy számmal vannak megyénkből. A olyan kiállítás megtekintése, Tengelici Kísérleti Gazdaság, a amely az egész ország mező- tengelici Petőfi Tsz, a bonyhádi gazdasági termelését, a megho- Szabad Föld, Nagy István decsi nosodott és még elterjesztésre dolgozó paraszt kimagasló ered váró új termelési módszereket, ményeit mutatják a tablók. Az az új technikát és az állat- elmúlt év legjobb kukoricaterme" tenyésztés sikereit mutatja be. lői közt újra a Tengelici Kísérleti Az idei kiállítás külsőségeiben és Gazdasággal találkozunk. 45 má- tartalmában felülmúl minden ed- zsás átlagtermést ért el. A szed- digit. Érzékeltetésül csak néhány resi Petőfi Tsz ugyancsak 45 adatot: hatvankét hold területen mázsás átlagtermést takarított fekszik 42 állandó és 210 ideig- be. Bodó József újdombóvári dől- lenes pavilion mutatja a növény gozó paraszt neve az elmúlt év termesztés, öntözés, állattenyész- legjobbjai közt szerepel, tés, erdészet, gépesítés, borter- A gyönyörűen parkosított kí­mélés terén elért eredményeket állítási terület egyik legszebb és azokat a célkitűzéseket, ame része lyeket a második ötéves terv so­rán meg kell valósítanunk. A többszáz kiállító közt szép szám­mal vannak megyénkből is. AZ ALLATBEMUTATÓK A NÖVÉNYTERMESZTÉSI PAVILLONBAN számára kijelölt térség. Körű lőtte istállók korszerűen beren­dezve. A sajtóbemutatón is nagy tetszést aratott a több mint ti­zenkétezer literes ,,Fáni” és szá- az Iregszemcsei Kutató Intézet mos nagyhozamú szarvasmarha, sikereit hirdetik a feliratok, ké- Az elmúlt évi kiállítás óta a tej- pek — melyeket a napraforgó termelés terén 1102 liter az nemesítés és a szójabab termesz ^emelkedés és 0,2 százalékkal tés terén elértek. A fűszerpap- nőtt a zsírtartalom. A felvezetett rika termelők közt találjuk az szarvasmarhák közt volt az elmúlt évben igen szép ered- aparhanti Március 9. Tsz egyik ményt elért Galla Jánosné vár- tehene is, amely igen magas dombi egyéni gazda nevét, aki pontszámot kajpott. Két másik egy holdon 73 mázsát termelt, tehenük is nagyszerű képviselője Az elmúlt év legjobb búza- és a bonyhádi tájfajtának. Részt rozstermelői közt ugyancsak szép vesz a kiállításon a tamási Vörös _ S zikra Rózsa nevű tehenével, a faddi Üj Élet Tsz üszővel. A bonyhádi tájfajtájú bikákkal igen nagy sikert ért el Tolna me­gye a kiállításon. Kakas János döbröközi egyéni gazda Példás nevű bikája harmadik díjat nyert. A zombai Béke Tsz, az Alsóleperdi Állami Gazdaság, a Tengelici Kísérleti Gazdaság bi­kái Ugen magas pontszámot kap­tak. Kiss Ferenc madocsai gazda bikája elismerő oklevelet nyert. Molnár János madocsai, özv. Lip- pa Ambrusné zombai, Honer Gáspár tamási gazda bikáját ugyancsak magasan díjazták. Nagy sikerrel szerepelnek A MEGYE LÓTENYÉSZTŐI is a kiállításon. Hanák János fe- gölyi egyéni gazda Tolna-Tamási fajtájú kancája első díjat nyert — Nagyon örülök, hogy sike­rült megyénknek díjat nyernie — mondotta Hanák János. — Büszkén válaszolgat az érdeklő­dőknek, akik ugyancsak gyö­nyörködnek a gyönyörű lóban és csikójában. Igen szép eredmé­nyeknek és nagy sikernek számít a regölyi Üj Korszak Tsz har­madik díja, melyet Helyes nevű kancájával ért e'- A termelőszö­vetkezet, amely a tavasszal ala­kult, számos kiváló, állathoz értő taggal rendelkezik' Hanák Gyű ff*’­Tapasztalatok a szekszárdi rehabilitált parasztok ügyének rendezéséről la, a ló gondozója, alig két hó­napja tsz-tag. Nagyon büszke — és jogosan —, hogy termelőszö­vetkezete nevét megismerik az egész országban. Mi is büszkék vagyunk az új tsz re, a közös gazdálkodás terén elért kezdeti sikereikre. Csapiáros Rudolf döb­röközi egyéni gazda lova elisme­rő oklevelet nyert. Simon István és Mohai József, a tamási Vörös Szikra Tsz két tagja, azon ke­sergett, hogy két lovuk nem nyert díjat. Nem kell szomor- kodni. Értékes pontokat kapott a két ló és ez elismerés a gon­dozói, tenyésztői munkának. Majd legközelebb jobban si kerül. Napokat venne igénybe, ha mindent meg akarna nézni a lá­togató. így a sertés- és baromfi- tenyésztést nem is sikerült meg­tekinteni, ... MAJD LEGKÖZELEBB. Biztosak vagyunk benne, hogy é téren is sok sikerrel számol­hatunk és tenyésztőink tovább öregbítették a megye hírnevét. Nagyszerű a kiállítás — talán nem is fejezi ki ez a szó azt a benyomást, amelyet az ember­ben kelt. Élmény mindenki szá mára, aki megnézi és tanulsá­gos minden gazdálkodó részére. A rendezésről csak annyit: min­den igényt kielégít, még külön gyermekmegőrző helyről is gon­doskodtak, hogy a szülők nyu­godtan nézhessék meg mindazt, ami érdekli őket. Látnivaló, szó­rakozási lehetőség van bőven . . . Petrits Ferenc Tolna megye kenderfeldolgozó üzemei közül a második negyed­évben négy telep nyerte el az élüzem címet. Egyedül a Domb­óvári Kendergyár maradt le a tervek teljesítésével amelyre az elmúlt évekre visszatekintve sem volt példa, A telep éveken ke­resztül a megye legjobban telje­sítő üzemei közé tartozott, az idén pedig mind az első, mind a második negyedévben adós ma­radt a tervteljesítéssel, emellett 20 000 forint béralap túllépésük volt. Az üzemben bizonyos szerve­zetlenség tapasztalható. Az egyes üzemrészek között nincsen egy­behangolva a munka, s amire még nem volt példa, a második félévben az áztatósok sem telje sítették a tervet. így az egyik üzemrész lemaradása a másik üzemrész lemaradását vonta ma­ga után. Pedig az üzemnek ma is vannak jó dolgozói, mint Ber­ta Józsefné, Monostori Gyula, Zá- dóri Katalin, akik augusztus 20-a tiszteletére végzett eredményes munkájukért Kiváló Dolgozó jel­vényt; ®s oklevelet kaptak. Azon­ban a jól dolgozók munkája pó­tolhatja-e az olyan nagyarányú termelési hullámzást, mint amely Milkovics Erzsébetnél és még jó néhány dolgozónál tapasztalható. Hogy csak egy példát említsünk: Milkovics Erzsébetnek egy óra alatt 4,75 kiló szálkendert kell kitilolnia, ezzel szemben ter­melése az alábbi képet mutatja, 3 hónapot alapul véve: június hónapban 4,18 kg, tehát jóval kevesebb volt a teljesítménye az előirányzottnál. Július hónapban 4,98 kg volt. Ebben a hónapban 23 dekával több volt az órán kénti termelés, de ez nem tartott soká, mert augusztus hónapban újra csökkenés állt be, termelése 4,37 kilóra esett vissza. A hibák megállapításánál be­szélnünk kell a felső irányító szervek munkájáról, segítségadá­sáról. Ezekről is említsünk meg néhányat. Nincs az üzemnek ne­gyedéves terve, általában havon­ta kapják meg, s ezt is késve. (E hibákkal a községi párt végre­hajtó bizottsága is foglalkozott.) Ezenkívül a Dunántúli Rostkiké­szítő Vállalat a terveket időkö­zönként felemeli, ami természe­tes is, különösen az olyan üze­meknél, ahol a műszaki feltételek is fejlődtek, változtak. A Domb­óvári Kendergyárban eddig nem sokat, sőt mondhatnánk semmi beruházást nem fordítottak a műszaki fejlesztésre, eddig még a porszívást sem oldották meg, e berendezés hiányában többórás kiesés van. A dolgozók otthagy­ják gépeiket a por miatt, ez kü­lönösen a nagy melegben törté­nik meg gyakrabban. Ezalatt az idő alatt természetesen sok idő és energia vesz kárba, amely növeli az önköltséget. Sok a hiba a Dombóvári Ken­dergyárban, s ezekre felfigyelt a községi párt végrehajtó bizott­sága is, sőt a Dunántúli Rostki­készítő Vállalat központja most vizsgálja felül több oldalról a hibák okát. A vizsgálat teljes eredményé­ről még nincs tiszta képünk, de véleményünk szerint helyesen tették volna a vizsgálatot végző elvtársak, ha a vizsgálódás során kikérték volna a pártszervezet titkárának, Radó József elvtárs- riak is a véleményét, aki, mint az üzem régi dolgozója és párt­titkára, bizonyosan sok segít.é- get és hasznos javaslatot adha­tott volna. A PÁRT_ ÉS TANÁCSSZERVEK Szék- szárdon is idejében hozzáláttak, a Központi Vezetőség ülése után, az indokolatlanul kulák_ listára került dolgozó parasztok ügyeinek ren­dezéséhez. A rehabilitálási munkát erre a •célra alakított bizottság végezte és javaslatát nagygyűlésen vitatták meg a dolgozó parasz­tok, majd végül a párt és tanács végrehajtó- bizottsága határozattal erősítette meg egy-egy rehabilitált paraszt ügyében hozott döntést. Sajnos, meg kell mondani, hogy Szekszár- don is voltak nagyszámmal olyan dolgozó pa­rasztok, akik jogtalanul lettek kuláknak nyil­vánítva. A felülvizsgálat során több, mim 45 dolgozó kis- és középparaszt kapott elég­tételt. őszintén meg kell mondani, hogy a felül­vizsgálati munka megkezdésénél felmerült a bizottságban olyan gondolat hogy „nagyin nehéz dolgunk lesz”. Többek- között olyan szem pontból, hogy a jogtalanul kuláknak nyilvání­tott és az emiatt elkövetett törvénysértésekből eredő anyagi károsodásra hogy tudunk meg­győző magyarázatot adni és elérni, hogy tény­legesen érezze a dolgozó paraszt, hogy nem fognak többé megismétlődni az elmúlt években elkövetett hibák. így magabiztosan érezze ma. gát és visszanyerje termelési kedvét. A MUNKA MEGKEZDÉSE után azonban nem volt okunk az ilyenféle aggodalmakra. Minél több megbántott gazda ügyét felülvizs­gáltuk, annál jobban meggyőződtünk arról, hogy ezek a dolgozó parasztok nagyra értékel­ték pártunknak az elkövetett hibák nyílt,, őszinte feltárására és kijavítására vonatkozóan hozott intézkedéseit. Jónéhány, mint például László Ferenc, Esz- terbauer János és még sokan mások elmondot. ták, hogy eddig is szorgalmasan dolgoztak, nem akartak gazdaságilag elmaradni a többi pa­rasztok mellett és bíztak abban, hogy el'bb utóbb felfigyel kormányunk szorgalmas mun­kájukra. Ezek után (mivel nem lesznek kulák. nak tekintve) még többet termelnek és őszin­tén ígérték, hogy foglalkoznak a társasgazdál­kodás kérdésévé) is. Nemcsak a közvetlenül érdekelt parasztcsaládok, hanem a gazdagyű- lésen megjelent dolgozó parasztok is megelé­gedésüket fejezték ki köszönetét mondtak a pártnak és a kormányunknak azért, hogy végre rendezi az igazságtalanul kuláknak nyilvání­tott parasztok ügyét. NYUGODTAN lehet mondani hogy 1949 óta Szekszárdon olyan lelkes, aktív gazdagyil­lés nem volt, mint ez. A rehabilitálással kap­csolatos ügyek megvitatására nem sok idő kel. lett, mivel egybehangzó helyeslésre talált. A gyűlés azonban ezzel nem ért véget, a rehabi­litáltak a többi dolgozó parasztokkal együtt legfontosabb gazdasági feladatokon és azok megoldásán vitatkoztak. Mindebből arra lehet következtetni, hogy dolgozó parasztságunk he­lyesli a párt és a kormány intézkedéseit, min­den erejével támogatja annak végrehajtását. Meg lehetett azt is állapítani a felülvizs­gálat során, hogy a jogtalanul kuláklistára ke. rült középparasztok és kisparasztok jelentős része a legjobban gazdálkodó és szorgalmas, dolgos paraszti rétegből került ki. Mint 'pél­dául Tam József, aki a nagy gazdasági terhek viselése mellett (ami a kulák terhelésekből adódott) igen komoly színvonalon tudta fenn­tartani gazdaságát és az 1956-os évben is búza­termése (kataszteri holdanként) a városi 7.50 mázsa holdankénti átlaggal szemben 12.4 má­zsa. Belterjes gazdálkodást folytat, nagyértékű szarvasmarha és sertésállománya van. ELMONDHATJUK, hogy Szekszárd egyik legjobb bortermelője. Legjobban igazolja ezt az, hogy vörösbora országos díjat nyert és a nemzetközi borversenyen is részt vett. — Vagy Dittrich József, aki ugyancsak a bortermelés­ben örvend nagy megbecsülésnek. Neki is országos színvonalon díjat nyert vörösbora van és az óbora is szerepelt, a nemzetközi borver­senyen. Eszterbauer János a törzskönyvezett állatállományáról, Céh Jánost ugyancsak a bor termeléséről és sertés neveléséről lehet meg­említeni. így lehetne hosszan sorolni azokat a parasztokat, akik a nehéz gazdálkodási körül­mények között is szép eredményeket tudtak el­érni. Nem von kétséget maga után, hogy a jö­vőben, mivel sérelmes ügyük rendezve lett, még eredményesebben termelnek és nem pasz. szíván szemlélik a jövő boldogulás útját, a társasgazdálkodást. Fényesen bizonyítja ezek­nek a parasztoknak államunk és rendszerünk­höz való viszonyát az állami kötelezettségek teljesítése. A rehabilitált 45 dolgozó paraszt közül csupán négy családnak volt beadási hát. raléka. A többi mindig pontosan eleget tett állam iránti kötelezettségének. Az említett négy családnak sem azért volt hátraléka, mert fizetőkészsége hiányzott, hanem a helytelen adminisztratív intézkedések teljesen fizetőkép­telenné tették őket. TÚLZÁS VOLNA azonban az mondani, hogy most már minden megsértett dolgozó pa­raszt sérelme orvosolva lett, mert niég számos olyan probléma van, amit jelenleg nincs mód­jában a városi szerveknek rendezni. Azonban minden halogatás nélkül mihelyt lehetőség lesz rá .azonnal rendezni fogjuk. ZSURÓ GYÖRGY a szekszárdi városi tanács VB elnökhelyettese. A nép bizalmából társadalmunk szocialista átalakulása és fejlődése során egyre nagyobb és fonto­sabb a szerepe a legfelsőbb tör. vényhozótestületnek — a par­lamentnek. Az utóbbi időben — különö­sen az országgyűlés ülése után, a képviselők egyre gyakrabban keresik fel választóikat és a fo­gadónapokon közösen vitatják meg az időszerű kérdéseket és gondokat. A gyönki körzetben legutóbb Udvariban tartott fogadónapot a körzet képviselője, Mónus Ist­ván. A képviselők és választók gyakori találkozásának fontos­ságáról és gyakorlati eredmé­nyeiről beszélgettünk Mónus Istvánnal. — Az érdeklődés megvan ... és a választók joggal várják tőlünk, hogy érdekeikért dol­gozzunk — mondotta Mónus István. Udvariban mintegy negyve­nen keresték fel egy este Mó­nus Istvánt, képviselőjüktől vár va választ és segítséget pana­szaikra. — Az a tapasztalatom, hogy a panaszok zöme jogos és a a faluban meglehetősen elide­genítette az embereket a ta­nácstól a sok, merev bürokra­tikus intézkedés. A legfonto. sabb az, hogy amit egyszer megígérünk, azt meg is tart­suk. Mónus István ma ötven éven felüli, nyugodt mozgású ősz ember az őcsényi tanács elnö­ke. A felszabadulás előtt a gyönki járásban élt ég a huszas évek végén, mint szegény pa­raszt csatlakozott a haladó pa­rasztmozgalomhoz. — Milyen kérdésekkel jöttek Udvariba a fogadónapra? — A legváltozatosabb dolgok kerültek elő itt... Csak né­hány példát szeretnék említeni. Nedves Józsefné azt panaszol­ta, hogy még ezév februárjában kérvényt nyújtott be a BM Tolna megyei Főosztályához, kérve a Német Demokratikus Köztársaságba utazásának en­gedélyezését. Azóta bizony több mint félév elmúlott, de még csak választ sem kapott Szek- szárdról. Bese Gyuláné azt pa­naszolta, hogy a termelőszövet, kezetnek megalakulása óta tagja. Annakidején 1124 forint adóssággal lépett a közös gaz­daságba. Ezt a tartozást a szö­vetkezet rendezte, ám a járási tanács pénzügyi csoportja, most tőle is levonta a tartozást. — Ebben az esetben nyilván büro­kratikus tévedésről volt szó és a panaszos ügyében a járási tanácsnál utána jártam a dol­goknak ... Azután akadtak szép számmal adóproblémák. Igen sokan azt panaszolták, — hogy most emelkedett az adó­juk. Ezeknek a választóknak meg kellett magyarázni, hogy az új adórendelet szerint fon­tos a föld minősége és nemcsak a terület, mert két azonos nagy ságú földterület termőértékben nagyon különbözhet egymástól és nem igazságos, hogy csak a terület nagyságát nézzék az adó megállapításánál. Nyilván a jobb föld után többet kell fizet­ni, mint ugyanakkora de gyen­gébb után... Az egyéni gondok mellett a közösség gondja is felmerült a fogadónapon ... A községet ugyanis két éve villamosítot­ták és annakidején a MEZÖ- VILL vállalat kalkulálás alap­ján szerződést kötött a falu lakóival a belső szerelések fi­zetési megállapodására. Ezidáig rendben van, bosszantó azon­ban az, hogy most a banktól egymásután jönnek a fizetési felszólítások és ezekben a szer­ződésileg megállapított összeg­nél jóval magasabb árat Köve­telnek ... A parasztok szerint az első szerződéssel egyidőbg^ egy üres nyomtatványt is alá­írattak velük és most az ,.utó­kalkulálásnál” nyilván ez *i lap került a bankhoz. Egy példa. Piros István a villany beveze­téséért a szerződés szerint 392 forintot köteles fizetni és most pedig a bank nyolcszáz forintot követel tőle, holott Piros a szer. ződés összegét már rég kifi­zette. Nagyon rossz hatása van ennek a faluban, mert a pa­rasztok sokat dolgoztak társa­dalmi munkában — karókat, oszlopokat szállítottak, gödrö­ket ástak stb. — és mindemel­lett a villamosító vállalat, telje­sen indokolatlan összegeket kér most a külső hálózat építésére. Úgy érzik a parasztok — és joggal, — hogy becsapták őket. Mónus István asztalán gon­dosan egymásra hajtva pihen, nek a panaszos levelek. Mind­egyikről külön-kimutatást ké­szített, hogy pontosan ellenőriz­hesse, mi lett a sorsuk, mikor és ki intézte el a panaszos ügyeket. — Sok gondot ad az élet, de jó foglalkozni velük és nagyon jó érzése segíteni, mert az a legfontosabb, segítsünk egy­másnak és egymáson. Még csak egy kérdésről szeretnék emlí­tést tenni... Nagyon erősen foglalkoztatja paraszt válasz­tóimat, hogy vajon hogyan ala­kul az új begyűjtési rendelet, mert a jelenlegi bizony megle­hetősen nagy megterhelést je­lent a gazdáknak, különösen a közép, és kisbirtokos rétegnek a túlmagasan megállapított kö­telező terménybeadás ... Erről most még csak annyit mondha­tok, hogy az új begyűjtési tör­vény, amelynek összeállításával az országgyűlés törvényhozó bizottsága foglalkozik — lénye­ges könnyítéseket hoz a be­gyűjtésben. Mondott szóból ért az ember és a mi népünk megérti az egy­szerű, tiszta szót és csak raj­tunk múlik, hogy a költő sza­vaival élve — „a dolgozó nép okos gyülekezetében hányjuk- vessük meg tengernyi bajunk”. Ennek megvalósítása egyaránt feladata képviselőnek és vá­lasztónak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents