Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-02 / 207. szám
1»56 SZEPTEMBER 2. TOLNAI NAPLÓ 7 A második ötéves terv és az életszínvonal 73 éves . . . A MÁSODIK ÖTÉVES TERV irányelvei leszögezik, hogy öt év alatt az életszínvonal emelkedése 25 százalékos lesz. Vagyis öt év alatt 25 százalékkal fog emelkedni a dolgozók reálbére, s ugyanennyivel növekszik a termelőszövetkezetekben tömörült tagság és egyénileg gazdálkodó parasztság jövedelme. Pártunk és kormányunk tervszakembereinek ezen mész szemenö megállapítására felvetődhet a kérdés: hogyan és miből tudják kiszámítani az életszínvonal ilyen mérvű emelkedését? Vajon megvannak-e a feltételei annak, hogy évről évre át lagosan 5 százalékos életszínvonal-növekedés következzen be? Erre a kérdésre a tervezés eddigi tapasztalatai alapján ki jelenthetjük, hogy igen. Melyek az életszínvonal emelkedésének forrásai? Először a termelékenység növekedése. másodszor az önköltség ■állandó csökkentése. Természetesen ezen két tényezőn kívül számos más tényező is hozzájárulhat az életszínvonal emelkedéséhez. így például az árleszállítások, vagy például az, hogy hazánkban is csökkentjük 15 000 fővel a hadseregünk állományát, továbbá csökkentjük az államapparátus költségeit, egyszerűbbé téve működését. AZ ÉLETSZÍNVONAL emelését jelenti az az intézkedés is, hogj' a következő években kormányunk nem bocsájt ki békekölcsönt. A reálbérek és a reáljövedelmek alakulásán kívül jelentős az életszínvonal növeke désében a lakáshelyzet. Ezen a téren kormányunk hatalmas erőfeszítést tesz, hogy a lakáshiányt megszüntesse és az egy re növekvő lakásigényeket kielégítse. Tudnivaló, hogy a háború óriási pusztítást okozott a lakóépületekben. Bár ma elértünk oda, hogy több lakással rendelkezünk, mint a háború előtt, azonban a népszaporulat és iparunk hatalmas növekedé se által az igényeket nem tudja kielégíteni. Éppen ezért a második ötéves terv irányelve kétszer annyi lakás építését irányozza elő, mint az első ötéves terv. Összesen az egész országban 210 000 lakás építésére kerül sor, amelyből Tolna megyében is több lakás építésére kerül sor. Programba van véve az álta lános munkaidő csökkentése is, amely szintén az életszínvonal növelését jelenti. Erre nézve már ez évben a különösen egészségre ártalmas munkakör ben, így a vegyiparban megtörténtek az első lépések. A második ötéves tervidőszak végére pedig bevezetjük a 46 órás munkahetet. Ezt azonban csak úgy lehet végrehajtani, hogy a munkaidő csökkentése által kiesett termelést a termelékenység fo kozásával és a technika következetes fejlesztésével pótoljuk Ugyancsak hozzájárul az életszínvonal növekedéséhez a nyugdíjtörvény további rer> dezése is. Ezek már 1957-ben életbe fognak lépni. Az eddigi legalacsonyabb régi rendszerű nyugdíjakat és az özvegyi nyugdíjakat is felemelik. A lakosság jövedelménél- emelkedésével összhangban b szövetkezeti kiskereskedelme áruforgalommal öt év alatt 3; százalékkal emelkedik. A második ötéves terv irányelvei ennek megfelelően mind az élelmiszerek, mind a> iparcikkek felemelt termelését irányozza elő. BÁR A SZOCIALIZMUS ALAPTÖRVÉNYE, hogy az életszínvonal szakadatlanul emelkedik, ez önmagától nem következhet be. A reálbérek és a reáljövedelmek rendszeres emelkedésének egyik előfeltétele a termelés növekedése. Azonban a termelés rendszeres növekedése nélkül szó sem lehet a reálbérek és a reáljövedelmek növekedéséről, hiszen a reálbérek és a reáljövedelmek emelkedése szükségessé teszi, illetve alapot ad arra, hogy a dolgozók évről évre több árut vásárolhassanak, ez pedig a termelés rendszeres bővítése nélkül nem lehetséges. A reálbérek és reáljövedelmek, különösen a reálbérek rendszeres növekedéséhez maga a termelés bővítése nem elegendő, hanem szükség van a termelékenység növekedésére és az önköltség csökkentésére is. Fentieken kívül azonban biz tosítani kell mindenki számára a teljes foglalkoztatottságot is. Ugyanis az életkörülmények megjavításában (igen jelentős szerepe van annak, hogy mindenki számára biztosítva legyen a munkahely. Az irányelv szerint öt év alatt legalább 250 000 fővel emelkedik az állami vállalatoknál és különböző intézményeknél a dolgozók száma. Ennél azonban sokkal többen fognak újonnan bekapcsolódni a különböző munkaterületekre (kb. 600 000) miután figyelembe kell venni a termelésből kieső létszámot. Biztosítva lesz a teljes foglalkoztatottság azért is, mert mezőgazdaságunk is jelentősen fejlődik ez idő alatt, hiszen a mezőgazdaságban a termelés egyre belterjesebbé válik, ami által mind több munkaerőre lesz szükség. Ahhoz, hogy a megtervezett életszínvonal-emelkedés ne csak terv legyen, hanem valóság is, gondoskodnunk kell népgazdaságunk arányos fejlesztéséről. PÁRTUNK ÉS KORMÁNYUNK a marxizmus—leniniz mus elveinek szigorú betartásával változatlanul a nehézipar elsődlegességét tartja szem előtt. Ezen belül is az energia termelését. A villamos energia termelését 1960-ra 54 százalékkal, az erőművek teljesítő képességét pedig 66 százalékkal kell növelni. A gépipar termelésének növekedését 70 százalékban irányozza elő a terv. Nyersanyag helyzetünket tekintve nagy(i súlyt fektet a műanyagok gyár, tására. < Az anyagtakarékosság foko-l zására a második ötéves tervi irányelvei célul tűzi ki azJ anyaghányad minél jelentő-* sebb csökkentését. Különösen vonatkozik ez a külföldről be-(i hozott nyersanyagokra, ame-J) lyeket drága valutával vásá-i rólunk. i* A könnyűipari termelésnek t 25 százalékkal való növekedé-T se van tervbe véve. A könnyűipari termelésből azonban en-J hél lényegesen több jut a ha-J zai fogyasztásra, miután az ex / port részaránya lecsökken. A f könnyűipari termékekből ) mintegy 40 százalékkal nő a) lakosság ellátása, amely ki-? elégíti a 25 százalékos életszín ? vonal növekedéséből eredő kö-^ vetelményeket. MEZŐGAZDASÁGI TÉR-1 MELÉStlNK fejlesztésére 14" milliárdot fordítunk a máso-i dik ötéves terv idején, ami 50i százalékkal több, mint az elő-i ző ötéves terv idején volt.d Mezőgazdaságunk termelését*1 27 százalékkal növeljük a má-l sodik ötéves terv során. Főleg a kenyérgabonán van ai hangsúly. El kell érni a 29—(> 30 millió métermázsa évi termést. Pártunk és kormányunk a második' ötéves terv irányelveit a dolgozók százezrei elé vitte megtárgyalásra és sokezer új értékes kiegészítő javaslattal gazdagodott a terv. mely teljes egészében a dolgozó nép életszínvonalának emelését tükrözi. Az eddig elért eredmények is azt bizonyítják, hogy az üze mek dolgozói, valamint a mező gazdaság dolgozói is magukénak érzik a tervet és azzal a jelszóval, hogy „a terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle“, nagy munkalendülettel valósítják meg a második ötéves terv célkitűzéseit a magasabb életszínvonal eléréséért a szocializmus megvalósításáért. Szabad Imre Tolnai Selyemfonógyár. K órát meghazudtoló fürgességgel tesz-vesz a ház körül a 73 éves László néni. Igyekezete, sietsége indokolt is, a házi munkáján kívül László néninek egyéb elfoglaltsága is van „kereső háziasszony”. A paksi Háziipari Szövetkezetnek alapító tagja és még ma is gyönyörűen kézimunkázik, köt és horgol. Még csak néhány sor hiányzik s gyorsan befejezi a harmadik pár kesztyű ujját, y tiszta kötényt köt maga elé, s együtt megyünk a szövetkezet irodájába. — László néni különösen a norvégmintás kötéseknél jeleskedik — mondja a szövetkezet ügyvezetője. Valóban a László néni által kötött kesztyűn még nagyítóüveggel sem lehetne hibát találni. — Szeretjük ezt a mi kis szövetkezetünket, és jól jön az a kis pénz, amit havonta keresünk. Az elmúlt év végén is szépen kaptunk részesedést. Az üzletünk elmúlt havi forgalma 10.000 forint volt, de jövedelmet hoz a kesztyűkötés is, melyből az elmúlt negyedévben 1600 párat exportáltunk a nagykereskedelmi vállalaton keresztül. Valóban jó pénzkeresethez juttatja tagjait a Paksi Háziipari Szövetkezet. A 120 bedolgozó tag közül jónéhány csökkent munkaképességű, s ezeknek ad rendszeres jövedelmet. Az idősebb asszonyok, mint László néni is, varrással, kötéssel foglalkoznak. Tervbevették, illetve már megkezdték a szövést is. ízléses törlőruhákat, törölközőket és kerti asztalterítőt szőnek az ügyeskezű asszonyok. Szép hasznot hajt és növeli a szövetkezet vagyonát a kosárkötő részleg is. Most folyik a nyersanyag, a fűzfavessző kitermelése a Duna holt-ágában. Ezután kerül sor a feldolgozásra. A szövetkezet fehér ruháskosarait szívesen vásárolják a belföldön, de külföldön is, miután ebből is exportálnak. A beszélgetés közben László néni újabb feldolgozásra kerülő anyagot „vételezett” fel, de felvette azt a 79 forintot is, amit a kesztyű kötéséért kapott. — Ez most nem sok, ennél többet szoktam keresni. Eh... Hiába azért mégis csak elsősorban háziasszony vagyok — mondja ki, sóhaj kíséretében, de most, hogy végeztem a nyári nagytakarítással, befőzéssel, több időm lesz a „bedolgozásra”. Lehet-e vízzel oltani a Yülámcsapásbél keletkezett tüzet ? A villámcsapásból keletkezett tüzet valóban nehezebb oltani, mint az egyéb tüzeket, de ennek meg van a maga magyarázata. A villám nem más, mint elektromos kisülés. Ha egy épületbe belecsap, akkor az abban lévő jó vezetőkön, fémes részeken, nyirkos falon keresztül igyekszik a föld felé s az útjába kerülő gyúlékony anjragot, fagerendást, stb. a többezer fokos hő hatására meggyújtja. Gyorsan terjed a tűz és így a kiérkezett tűzoltóság már teljesen kifejlett tűzzel áll szemben. így aztán nehezebb az ilyen tűz oltási munkálatai. De, hogy vízzel lehet oltani, azt bizonyítja Somorjai István őcsényi lakos esete, ahol a nádtető ugyan leégett, de a födémet megmentették, vagy Rikker József mözsi lakos épületében keletkezett tűzeset: Weisz Péter lakóházával egybe volt építve az épület s az "oltás eredményeképpen azonban az ő épületén kisebb kár keletkezett. A bizonyítékokat még sorolhatnám. Tehát téves az a nézet, hogy a villámcsapást csak tejjel lehet oltani. Csöglei István tü. hdgy. Uj embere uj élet. . . Csodálatos Afrika Gyermekkorom óta a legtöbbet foglalkoztató gondolat: az ember, az ember megbecsülése, a jobb és fejlettebb korszakot kialakító, értelmét használó ember helyzetének problémája. Azt hiszem minden ember önbizalmát és alkotó kedvét növeli a jó munka után végzett anyagi és erkölcsi megbecsülés ,az elismerés és a jutalom. Természetes, hogy ennek az elvnek még inkább érvényesülnie kell a szocializmus építésében. Ezek a gondolatok fordultak meg fejemben, amikor pártunk értelmiségi politikájáról szóló határozatot olvastam. Ehhez szeretnék most egy-két gondolatot hozzáfűzni, nem „sablonos” hozzászólásként, hanem belső kényszer hatása alatt, szívből fakadóan. Az imént azt mondtam a jó munkát fokozottabban meg kell becsülni. Hogyan értem ezt most az értelmiségre? Szilárd meggyőződésem: mai értelmiségünk többsége megérdemli a meg becsülést, a jóindulatot. Mikor az egyetemre jártam minden fiatalnál nagy alkotniákarást, munkakedvet, hitet tapasztaltam— tehát jó. TJj, lüktető korban élünk. A technikában és kultúrában forradalom történt: nagy eredményeket értünk el, de még nagyobbakat kell megvalósítanunk, a tudomány ,a technika fejlesztésében. E nagy feladat elvégzésének jórésze az értelmiségre vár, ők tudják ezt, fel is készülnek erre. De nemcsak az új értelmiség, hanem a régi is, akik megértették, hogy „a kizsákmányolásmentes társadalomban amely minden átmeneti és múló hiba ellenére is sokkai nagyobb teret nyújt az alkotó gondolatok számára, mint a régi rendszer” (Szabad Népből.), jobb és érdemesebb dolgozni. Uj és régi értelmiségünk nagyrésze az emberi felemelkedés, a szocialista fejlődés híve. Ezért dolgozik is, csak engedni kell őket alkotni, szervezni, csak bízni kell bennük: ők méltók lesznek erre a bizalomra. A fokozott megbecsülés sok fájó kudarcot, szomorú emléket fog meggyógyítani — soknak fogja visszaadni az önbizalmát, megrendült hitét... A „hallagassátok meg szavukat hasznosítsátok tanácsaikat” azonban még nem minden, mint ahogy azt a Központi Vezetőség határozataiban olvashatjuk. Teremtsük meg az anyagi alapot is. — Igen, kell erről is beszélnünk hiszen ezen a téren is sok még a panasz. Itt a községünkben is tapasztaljuk, hogy a kereset nincs arányban a szükségletekkel. Mérnökeink legtöbben, mint még sokan mások délutánjukat földjük művelésével töltik, hogy a „ház körüli szükségleteket”, a külön munkával előteremtsék. Az alkotó ember rengeteg energiája veszik el ilyenkor! A szabadidőt a pihenésen kívül a művelődésre kellene fordítani: szakkönyvek olvasására, a tudományos látókör szélesítésére. Ezen keresztül egészen másképp nézné az ember a munkáját, ha anyagi problémája nem húzná vissza, gyakran magasabb hivatásától. Pihent, törekvő szívvel-lélekkel munkájuknak élő emberekre van szükség, csak ezek érthetik meg e kor nagy tettekre és nagy feladatokra buzdító szavát. Nem szabad elérhetetlennek lennie egy jobb gyártmányú fényképezőgépnek, magnetofonnak, jól felszerelt könyvtárnak, utazásoknak — ami most az átlagos 1000 forintos keresetből a legtöbbnek nem telik. Nem találom szégyennek a pénz utáni vágyai addig, amíg azt szellemi felemelkedésünk, kul- túremberhez méltó életmódunk megkívánja, jó munkánk jutalma, ha a nemes szórakozásra is megkeressük a szükségest! Úgy érzem a szocializmus építése során elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor mindez valóraválhat, s napról-napra bizakodóbbá, bol. dogabbá válik életünk minden perce ... VÉTEK ISTVÁNNÉ Simontomya. Vízszintes: 2. Az első utazó, aki megkerülte Afrika alsó részét az 1490-es években. 14. Sportol. 16. Egyik megyénk és egy faluja (két szó). 17. Nevelő. 18. Évszak. 20. Kikutat. 21. Kész, németül. 23. Elfed. 25. Görög törzs. 26. Az én személyem. 28. Igekötő. 29. Csatorna. 31. Kicsodát. 32. Kettőzve bányaváros. 33. Jövőben van. 35. Szülőm — fordítva. 36. Ázsiai sivatag — fordítva. 38. Német kettősbetű. 39. Hely határozórag. 41. Kongó medence folyója. 42. Észak-Afrikai város. 43. Morsehang. 45. Asszonyjelző. 46. Bibliai név. 49. Fájdalomcsillapító fordítva. 51. Pál, idegen megfelelője. 53. ááááá. 54. Női név. 56. Török férfinév. 58. A tetejére 59. Európai folyó. 61. Német prepositió. 63. Bicegő, fordítva. 65. Mélyedés, ékezethibával. 66. Vele őriztetjük az értékeket. 68. Német hegység. 69. Klasszikus kötőszó. 70. Bőiből, németül. 73. Bácsika. 74. Rangjelzés. 75. Afrika legnagyobb tavait fedezte fel ez az angol kutató. Függőleges: 1. 365 nap. 3. Hegység Afrikában. 4. Ételízesítő. 5. így is írható a 850 római számokkal. . 6. Országgyűléséről híres városka. 7. Jellegzetes afrikai gyümölcs. 8. Ital névelővel. 9. Légnemű anyag. 10. Nyomást így is jelölik. 11. Tó Afrikában. 13. Nyelvünkkel érezzük. 15. Innivaló? 17. Mezőgazdasági dolgozó. 19. A legegyszerűbb gép. 22. Higany vegyjele. 23. Magyar Afrikakutató — ő érin tette elsőnek az egyenlítő közelében a Kilimandzsárón lévő tavat. 24. Sír. 26. Személyes név más. 27. Egy másik magyar utazó — Afrika vízhálózatának felderítésében vannak ér demei. 30. Ilyen órára vágynak sokan. 31. Angolnához tartozó gyarmat (portugál) Afrikában. 34. így kezdődik a sarkutazás! 37. Női név. 38. Legyint. 40. Annak a tulajdona. 44. Afrika egyik érdekes állata — fordítva. 47. Óhajtott. 48. Vulkán Afrikában, a Kilimandzsáró közelében. 50. Oxigén vegyjele. 51. Afrikai óriáskígyó. 52. Parancsolójára. 55. Személyes névmás. 57. Olasz névelő. 60. Helyhatározó rag. 61. Bróm vegyjele. 62. Tiltószó. 64. Nátrium vegyjele. 66. Igen régi. 67. Régi súlymérték. 71. Bukás az egyetemen. 73. Olasz folyó. 76. Nitrogén vegyjele.
