Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-10 / 188. szám

Világ proletárjai egyesüljetek TOLNAK r NAPLÓ AZ HDP TOLHA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS XIII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1956. AUGUSZTUS 10. Készüljünk fel időben az őszi vetésekre „Az 1956/60. években a mezőgazdaságnak az első öt­éves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítani a nép gazdaság növekvő szükségletei­nek fedezésére, az életszínvo­nal emelésének megvalósításá­ra. Ennek megfelelően 1960- ban a kenyérgabona-termelés az 1955. évi 27 millió mázsáról 29—30 millió mázsára ... emel­kedjék“ — határozzák meg a második ötéves terv irányelvei. Nem mondhatók könnyűnek ■ ezek a feladatok. Mezőgazdasá­gunknak komoly erőfeszítése­ket kell tennie, hogy megvaló­sítsa az előirányzott termésnö­velést. Az irányelvek meghatá­rozzák azokat a feltételeket is, amelyeket a népgazdaság biz­tosít a termésátlagok növelésé­hez. így többek között szá­mottevő mennyiségű gépet jut­tat az ipar a mezőgazdaságnak, olyan gépeket, amelyek elvég­zik a legtöbb munkafolyama­tot, lehetővé teszik, hogy az állami gazdaságokban a ga­bonabetakarítás 95 százalékát, a termelőszövetkezetekben 70 százalékát gépek végezzék. A gépeken kívül az ipar évről évre növekvő mennyiségben biztosítja a szükséges műtrá­gyát, ami ugyancsak fontos biztosítéka a terméshozamok növelésének. A termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok mellett az egyéni dolgozó pa­rasztokról is gondoskodik a terv s hogy ők is növelhessék földjeik termőképességét, biz­tosítja ehhez az anyagi feltéte­leket. Meghatározza a terv, hogy megfelelő mennyiségű műtrágyával, növényvédő szer rel kell ellátni az egyéni gaz­dákat, azonkívül nemesített vetőmaggal és tenyészállatok­kal, lehetővé kell tenni külön­féle termelési eszközök,.és anyagok beszerzését. Ezek forltos előfeltételek, de természetesen, csupán ezekkel nem lehet megvalósítani a ter­mésnövelést, ahhoz szükség van a mezőgazdaság dolgozói­nak igyekezetére, munkájá­A jövő évi jó termés feltéte­leit már most meg kell terem­teni, már most el kell határoz­ni, melyik darab földbe kerül a gabona, a kapás vagy más termény. Igen jó módszer volt az, hogy a tanácsok már az aratás ideje alatt elkészítették a kenyérgabona-vetésterveket, mire a cséplésre került sor, mindegyik gazda tudta, mek­kora területen kell gabonát vetnie és már a csépléskor ki­számíthatta, mennyi vetőmag­ra lesz szüksége. Itt kell meg­említeni egy, az utóbbi évek­ben már általánossá vált né­zetet, hogy elég egy holdról egy mázsa búza vetőmag. Kedve­zőtlen időjárás esetén így az­tán nem volt meg az a tőál­lomány, amely megfelelő ter­mést hozott volna. Hagyjunk meg holdanként 110—120 kiló vetőmagot, s ha szükséges, vés. sünk valamivel sűrűbben — ez is egy feltétel lesz a sok kö­zül a gabonatermelés az öt év alatti 10—12 százalékos növelé­séhez. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján készüljünk fel az őszi vetések elvégzésére. Az időjá­rás előreláthatólag kedvezőbb lesz, mint az elmúlt évben, időben földbe kerülhet az őszi kalászosok vetőmagja. Ahol úgy adódik, hogy búza után újból búzát kell vetni, a talaj- előkészítés során okvetlenül használni kell a műtrágyát, hogy a gyökérmaradványok bomlásakor fellépő káros pen- tozán-hatást kiküszöböljük. Ahol kapás után kerül földbe a búza, úgy kell megszervezni a munkákat, hogy először azon a területen végezzük el a beta, karítást. A felsőnánai Zöld Me­ző Termelőszövetkezetben például úgy szervezik meg a kukoricabetakarítást, hogy egy munkacsapat a törést vég­zi, másik a szárat vágja, a harmadik felköti és lehordja, úgy hogy a nyomukban már szánthat a traktor. így aztán vetésig megfelelő ideig pihen­het a föld. A második ötéves terv irány elvei szerint a terméshozamok növelésének feltétele a neme­sített vetőmagok fokozottabb alkalmazása lesz. Megyénk tér melőszövetkezeteihez, egyéni gazdáihoz már az ősz folyamán jut el nemesített vetőmag. Az érdeklődés máris megvan, az egyéni gazdák is látják — fő­leg a burgonya és a kukorica vetőmagcsere tapasztalatai után —, hogy érdemes neme­sített vetőmagot használni. • A kedvező időjáráson kívül más feltételek is megvannak ahhoz, hogy időben elvégezzük az őszi vetések előkészületeit. A cséplés jóval előbb befeje­ződik, mint a múlt évben, gépállomásaink gépei tehát előbb megkezdhetik teljes ka­pacitással a talajmunkákat a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák földjén. Ha­sonló a helyzet állami gazda­ságainkban is. „Ki mint vet, úgy arat“ — mondja a közmondás. Ezt az örökérvényű megállapítást kell szemelőtt tartanunk most, amikor a cséplések befejezése után megkezdődnek az őszi munkák előkészületei. Igaz ugyan, hogy a mezőgazdasági termelés alakulása függ az időjárástól, de az emberek munkája az időjárás viszontag ságait is tudja ellensúlyozni, s ha ezzel az elgondolással kez­dik meg állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egyéni gazdáink az őszi vetési mun­kák előkészületeit, akkor a jö­vő évben is jó eredmény lesz, s akkor nyugodtan állapíthat­ják meg: „Egy lépéssel köze­lebb jutottunk a második öt­éves' terv célkitűzéseinek meg­valósításához. Népfront-nagygyűlés előkészületei Dombóváron Dombóváron és a környező községekben mindenütt nagy lelkesedéssel készülnek az aug. 12-én, vasárnap délelőtt 10 óra­kor kezdődő népfront nagy­gyűlésre. A nagygyűlés előadói: Szabó Gergely vegyipari miniszter és Nagy Dániel az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a Hazafias Nép front Országos Tanácsának tagja. A nagygyűlésen nagy szám­ban vesznek részt a különböző szolgálati ágakhoz tartozó MÁV dolgozók, akik augusztus 12-én ünnepük a VI. magyar vasutas- napot. A nagygyűlés előtt háromne^ gyed 10 órakor koszorúzási ün­nepség lesz. A szovjet emlékmű vet koszorúzzák meg, utána az ünnepség résztvevői a MÁI fúvószenekara kíséretével vo­nulnak fel a nagygyűlés szín­helyére. A környék dolgozói fellobo­gózott, feldíszített kocsikon, a fiatalok pedig csoportosan fel­díszített kerékpáron érkeznek meg a nagygyűlés színhelyére. Szaporán megy a munka a regölyi Uj Korszak Tsz-ben A megye egyik legfiatalabb termelőszövetkezetének, a re­gölyi Uj Korszaknak a 200 hold gabona vetése körülbelül 200 darabban volt. A tagok munká­ját az alaposan megnehezítette mégis idejében végeztek az ara­tással és napjainkban szaporán végzik a gabona asztagba hor­dását. Böröcz István, a szövet­kezet elnöke mondotta, hogy bár csak 67 tagja van a tsz-nek, mégis naponta 70—75 munkás­ember végzi a gabona betakarí­tását és a többi mezőgazdasági munkákat. Az elnök mondotta azt is, hogyha továbbra is ilyen szaporán megy - munka, a hé. ten végeznek a gabona asztagba hordásával, s a jövő hét első napjaiban befejezik a cséplést. Kisvejkei telefonjelentés Községünk dolgozó parasztjai - gabonabetakarítás előtt egy tanácsülésen vállalták, hogy augusztus 10-re végeznek az aratás, csépléssel és teljesítik gabonabeadási kötelezettségü­ket. Ma, augusztus 9-e van, s én büszkén jelentem, hogy közsé­günk kötelező gabonabeadási tervét ma reggel teljesítette és ezzel egyidőben szabad gabona­felvásárlási tervét is teljesítette a község. A termelőszövetkezetben még néhány napig betart a cséplés. De napjainkban a Központi Ve­zetőség határozata után úgy megy a munka, mint a karika- csapás. Zalkovics Lajos fogatos például 9-én reggel 8 óráig 9 kocsi gabonát szállított a szö­vetkezet szérűjére. Hetes János nyolc fordulót, Gutái Dezső és Péter Ferenc pedig 7—7 fordu­ló gabonát „fuvaroztak” be. SERES DEZSŐ vb. elnök. A gépállomások kombájnosai közű! Török Sándor, az állami gazdaságok kombájnosai közű! pedig Bartek Sándor lett az első Az aratás ideje alatt a megye állami gazdaságaiban, termelő- szövetkezeteiben és gépállomá­sain nagy érdeklődéssel kísérte mindenki kombájnosok és arató gépkezelők versenyét. Tudott dolog ugyanis, hogy a megye kombájnvezetői szinte kivétel nélkül csatlakoztak a 200 hol­das mozgalomhoz. A verseny állása sokszor vál­tozott az aratás ideje alatt. Ez­előtt még két héttel nehéz lett volna eldönteni, hogy ki lesz az első a gépállomások, illetve ál­lami gazdaságok kombájnveze­tőinek versenyében. Az aratás befejezése után a MEDOSZ Megye Bizottsága az állami gazdaságok és a gépállo­mások megyei igazgatóságával közösen az elmúlt napokban ér­tékelte a kombájnvezetők ver­A végleges értékelés az állami gazdaságok senyét, szerint kombájnosai közül Bartek Jó­zsef, az Alsóleperdi Állami Gaz daság kombájnvezetője lett az első, aki 341 holdról 3425 mázsa gabonát takarított be. Második Falb József juhéi, harmadik Szalai Mihály nagytormási, £ negyedik pedig Szommer Ferenc a Kajmádi Állami Gazdaság kombájnvezetője. A gépállomások kombájnosai nak versenyében Török Sándor, a nagydorogi gépállomás kom­bájnvezetője lett a győztes, aki 225 holdról 2320 mázsa gabonát takarított be 18 nap alatt. Má­sodik Tóth Ferenc iregszemcsei, harmadik Virág Mihály szed. resi, negyedik pedig Panca Fe­renc, a teveli' gépállomás trak­torvezetője. Befejezték a cséplést és teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket a párt gazdák Pápszki elvtárs, a pári köz­ségi tanács végrehajtó bizottsá gának jelnöke tegnap adott arról hírt, hogy annakidején a község csatlakozott a kölesdi dolgozó parasztok felhívásához, vállalták, hogy augusztus 20-a helyett augusztus 13-ra befejezik a cséplést, s ezzel egyidőben eleget tesznek gabonabeadási kötelezettsé­güknek. A pári dolgozó parasztok a gabonabetakarítás nagy mun­kájához úgy kezdtek hozzá, hogy minél kevesebb szemvesz teséggel, gyorsan magtárba ke­rüljön gabonájuk, s győztes­ként kerüljenek ki a nemes ver senyből. Egymást segítve vé­gezték az aratást és behordást a pári dolgozó parasztok, amely nek eredménye az lett, hogy augusztus 13-a helyett augusz tus 8-án, » a tamási járásban elsőnek a pári dolgozó parasztok vé­geztek a csépléssel, s ezzel egyidejűleg a község 250 egyéni gazdája eleget tett gabonabeadási kötelezettsé­gének. A gyors munkáért az egyéni parasztokat szinte kivétel nél­kül dicséret illeti. Külön is meg kell azonban dicsérni Poók Gyula, Páczelt István, Varga Lajos egyéni gazdákat, akik azon kívül, hogy ő maguk elsőnek a cséplőgéptől eleget tettek állam iránti kötelezettsé güknek, hozzájárultak ahhoz, hogy a községben egyetlen gazdát sem kellett elszámoltatni, mindenkinek az volt az első, hogy a cséplőgéptől eleget tegyen állam iránti kötelezett ségének. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon 30 szarvasmarha képviseli a megye szarvasmarha tenyésztését Korábban hírt adtunk arról hogy kik és milyen növényféle_ séggel vesznek részt a szeptem­berben megrendezendő Onsz. Mezőgazdasági Kiállításon. Azt pedig az elmúlt napokban bírál ták el, hogy ki, milyen szarvas marhával vehet részt az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon. Az elbírálás után az illetékese'- megállapították, hogy a megye termelőszövetkezeteiből, állami gazdaságaiból ,a kísérleti gazda Ságból és az egyéni parasztok gazdaságából 30 szarvasmarha képviselheti Tolna megye szarvasmarha tenyésztését a kiállításon. A többi között részt vesz a kiállításon a Juhépusz- tai Állami Gazdaság három ki­Á vietnami katolikus küldöttség Szekszárdon A Katolikus Papok Országos Békebizottsága meghívására két hetet töltött hazánkban a vietnami katolikus küldöttség. A küldöttség tagjainak egy része ellátogatott megyénkbe is. Szekszárdon a Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága vendégel­te meg őket. Képünkön Czeber Árpád elvtárs, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese beszélget a küldöttség vezetőjével Ngo- Tu-Ha vietnami nemzetgyűlési képviselővel. A háttérben Tran-qu ang-Nghiem lien-dinhi plébános látható. váló apaállattal, a Középhídvé­gi Kísérleti Gazdaság két ki­váló apaállattal és még ezen­kívül tehénnel, üszővel. — Az egyéni parasztok közül ebben az évben is elviszi a kiállításra kiváló szarvasmarha apaállatát Lippa Ambrusné zombai egyé­ni parasztasszony akinek nö­vendék apaállata az elmúlt év­ben is díjat nyert. Ezenkívül a termelőszövetkezetek állatte­nyésztését a többi között a ta­mási Vörös Szikra, a faddi Uj Élet és a zombai Béke Tsz kép­viseli. Még 600 hold gabona termését kell elcsépelni Alsóleperden Az Alsóleperdi Állami Gaz­daság kollektívájának közel 3700 holdról kellett learatni a kenyér- és takamnánygabonát. Ebből a kombájnosok 1800 holdat kitevő kenyér- és takar mánygabona termését takarí­tottak be. A gabona többi ré­szét aratógépek és kézikaszá­sok aratták le. Ez tehát azt je­lenti, hogy közel 2000 hold ter­mését kellett, illetve kell asz­tagba hordani és elcsépelni az Alsóleperdi Állami Gazdaság dolgozóinak. Ezidő szerint a gazdaságban szaporán megy a behordás és a cséplés. Nyolc cséplőgép dolgozik az állami gazdaságokhoz tartozó üzem­egységekben. Ebben az évben a csépléssel kapcsolatban még nem született kimagasló ered­mény Alsóleperden, mert még csak néhány napja csépelnek. Az eddigiek alapján naponta lOvagon gabonát csépelnek el. S a minő ségi vetőmagnak megfelelő bú­zát azonnal továbbítják is az állami gazdaságból. A statisz­tikus jelentése szerint eddig 38 vagon nemesített búzavetőma­got továbbítottak az Alsóleper­di Állami Gazdaságból. Körül­belül 10 nap múlva végeznek a csépléssel és ezzel egyidőben nemesített vetőmag-beadási tervét is teljesíti az Alsóleperdi Állami Gazdaság. Megkezdték a Vidám Vásár paviiloniainak építéséi Egyre gyorsabb ütemben folynak a Vidám Vásár előké­születei. A TÜZÉP szekszárdi telepe mintegy 50 köbméter fűrészárut (deszkát, lécet) szál lított már ki a vásár területére. Ezenkívül mintegy 18—20 köbméter fenyőgömböt is biztosít a sátrak építéséhez. Az idei Vidám Vásár nagyobb szabásúnak ígérkezik, mint az előzők bármelyike: a sátrak együttes hossza csaknem másfél kilométer hosszú lesz. A Tolna megyei Népbolt sátraiban a méterárun, cipőn, konfekción kívül divatárut, vas és műszaki cikkeket, cse­mege árut, játékokat és számos más cikket lehet vásárolni. A Vendéglátó Vállalat a vásár két napján mintegy 100 000 pohár sört biztosít a szomját oltani kívánó vásárlátogatók részére. A vásárbizottság már kijelölte az egyes vállalatok helyét, a sátrak elrendezéséről is gondoskodott. A közeli napokban megkezdődik a sátrak építése.

Next

/
Thumbnails
Contents