Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-10 / 188. szám
2. TOLNAI NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS M. KÜLFÖLDI HfREK Huszonnégy munkáspárti képviselő nyilatkozatot adott ki a szuezi kérdésről London (MTI). Munkáspárti képviselők egy csoportja többi között a következő nyilatkozatot adta ki: „A Szuezi csatorna államosítása kizárólag Egyiptom ügye. Az egyetlen nemzetközi fontos ságú kérdés abban áll, hogy továbbra is biztosítva legyen az állandó átvonulás a csatornán az 1888. évi egyezmény értelmében. A nyilatkozat a továbbiakban leszögezi, hogy a munkáspárt parlamenti csoportja vagy az országos végrehajtó bizottság nem ül össze, hogy megfontolja ezt az ügyet, amely telítve van a legsúlyosabb követelményekkel Angliá ra és a világ békéjére. Nem kö veteljük önmagunknak azt a jo got hogy kialakítsuk a párt politikáját, de abban a meggyőző désben, hogy nézetünket osztja a munkásmozgalom túlnyomó többsége, kijelentjük azt a szilárd meggyőződésünket, hogy 1. Fontos hozzájárulás volna a világbékéhez az összes nemzetközi víziút nemzetközi ellenőrzése, beleértve a Szuezi csatornát is. Ulan Bator (TASZSZ). Az Unen című lap közli a Mongol Népköztársaság külügyminiszté riuma szóvivőjének nyilatkozatát a Szuezi csatorna államosításáról. A nyilatkozat rámutat arra, hogy az egyiptomi kormány teljes joggal államosította a Szuezi csatorna-társaságot, az államosítás Egyiptom szuverén A párizsi sajtó jelentése szerint a Szuezi csatorna-társaság volt igazgatósága azzal az ajánlattal fordult a csatornánál működő európai származású tisztviselőkhöz, hogy térjenek vissza Európába. Az igazgatóság „busás jutalmat“ helyez kilátásba ennek fejében. Amint a Párizs—Presse InLondon (MTI). Eden, angol miniszterelnök szerdán este televízión közvetített rádióbeszédet mondott a szuezi kérdés2. a Szuezi csatorna nemzetközivé tételének megkísérlése erőszakkal, az egyiptomi kormány és a nép ellenállásával szemben, az ENSZ alapokmánya értelmében agressziónak bizonyulna, 3. ilyen eljárás lángra lob- bantaná ellenünk az arab nemzeteket, s a legsúlyosabb visz- szahatásokat váltaná ki Ázsiában és Afrikában, s nagyon könnyen végzetes hatást gyakorolhatna a világ békéjére, 4. nem vagyunk hajlandók a jelenlegi, vagy bármely más angol kormányt támogatni az erőszak olyan gyakorlásában, amelyet nem szentesített a Biztonsági Tanács az alkotmány értelmében.“ A nyilatkozatot eddig 24 munkáspárti képviselő írta alá. Kijelentették, hogy biztos tudomásuk szerint nagyon sokan csatlakozni kívánnak a nyilatkozathoz, köztük olyanok, akik jelenleg nyaralnak vagy külföldön tartózkodnak. jogaiból fakadt, ezért az egyip tömi kormányt melegen támogatja. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy teljesen alaptalan az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek az a kijelentése, hogy a Szuezi csatorna-társaság államosítása fenyegeti a csatornán való hajózás szabadságát és biztonságát. transigeant című párizsi lap megjegyzi, az ilyen lépések arra irányulnak, hogy fokozzák a nyugati hatalmak „hidegháborúját“ Egyiptom ellen és megkíséreljék megbomlasztani a forgalmat a csatornán. A francia demokratikus közvélemény élesen elítéli ezeket a provokációs lépeseket. ről. Elöljárójában azt hangoztatta, hogy Angliának nem áll szándékában erőszakos úton megoldani, a szuezi kérdést, hanem a legszélesebbkörű nem zetközi megegyezésre törekszik. Ezért hívták össze a londoni értekezletet — mondotta —amelyre már 19 ország elfogad ta a meghívást s eddig még egy ország sem utasította el az értekezleten való részvételt. Eden részletesen beszélt a Szuezi csatorna nagy fontosságáról valamennyi ország, de különösen Anglia szempontjából, s azután rendkívül éles támadást intézett Egyiptom, elsősorban Nasszer elnök személye ellen, a csatorna államo. sítása miatt. Azt állította, hogy Angliának nincsen nézeteltérése sem Egyiptommal, sem az arab népiekkel, kizárólag Nasszer elnökkel, s kijelentette, Anglia „nem fogadhat el olyasfajta egyoldalú, fosztogatással egyenlő cselekményt, mint a csatornának egyetlen ország által való kisajátítását.“ A miniszter szerint Egyiptom most olyan helyzetbe került, hogy ha viszályba keveredik valamely országgal, egyszerűen nem engedi át hajóit ezen a nemzetközi víziúton. Az angol miniszterelnök a továbbiakban azt mondotta, hogy „míg a csatomatársaság a felhalmozott összegeket a csatorna fejlesztésére, tehát nemzetközi célokra kívánta for dítani, addig Egyiptom a befolyó összegeket az asszuáni gát építésére, tehát kizárólag csak egyiptomi célokra kívánja beruházni. Mindent el kell követni — mondotta beszéde végén Eden —, hogy a londoni konferencia békésen rendezze a szuezi kérdést, de — tette hozzá — a kockázat sokkal nagyobb, sem. hogy Anglia elmulaszthatta volna katonai elővigyázatossági intézkedéseinek megtételét. Krisna Menan képviseli Indiát a londoni értekezleten A londoni rádió értesülése szerint Krisna Menőn, tárcanélküli miniszter fogja képviselni Indiát a londoni értekezleten. Uj Delhiben úgy tudják, hogy Krisna Menőn Londonba utazóban megszakítja útját Kairóban, hogy Nasszerrel találkozzék. Mint az AP jelenti, az Egyesült Államok távolkeleti parancsnoksága visszautasította a jap>án szocialista pártnak azt & kérelmét, hogy hattagú küldött, ségét engedjék be Okinavára, hogy megvizsgálja az amerikai földfoglalások következtében a szigeten előállott helyzetet. • Az amerikai külügyminiszté. rium szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok nem vonta vissza Egyiptom irányában vállalt korábbi segélykötelezettségeit — jelenti a Reuter. Becslés szerint a nemzetközi együttműködési hivatal közel harminc hat millió dollár összegű segélyt nyújtott Egyiptomnak különböző árukészletekben. A jelenlegi külföldi segélyprogram további 27 millió dollár értékű segélyt helyez kilátásba, de ezt nem tekinti kötelességének. • Eisenhower elnök szerdai sajtóértekezlete után félórás megbeszélést folyatott Dulles külügyminiszterrel — jelenti a Reuter. Dulles a megbeszélés után elmondotta az újságíróknak, hogy a szuezi kérdésről volt *zó, de részletesebb felvilágosítással nem szolgált. • Az AFP jelenti, hogy szerdán előkészítő ülést tartottak Kairóban, az Arab Liga bízott ságának soronkövetkező rendkívüli ülésszakával kapcsolatban. Általános vélemény szerint az Arab Liga politikai bizottságának ülése rövid lesz, és hétfőn befejeződik. Az ülésen megvizsgálják a Franciaország ellen irányuló bojkott megszervezésével megbízott bizottság jelentését is. * Max Reimann a Német Kommunista Párt első titkára a Deutschlandsender demokratikus rádióban beszédet mondott. Felszólította Németország népét védje meg a betiltástól a Német Kommunista Pártot s ezzel egy úttal védelmezze a nyugatnémet ifjúságot a kényszersorozástól. „óvjátok meg a Német Kommunista Párt legalitásának megvédésével a szociáldemokrácia és minden ellenzéki párt jogát arra, hogy szembeszállhasson az Adenauer-kormány. nyal, hogy a bel- és külpolitika irányvonalának megváltoztatásáért küzdhessen. Védjük meg a munkások és a dolgozók jogait” — mondotta a többi között Reimann. ü Mongol Népköztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata a szuezi kérdésben a Szuezi-csaterna társaság volt igazgatóságának kihívó lépése Eden beszéde a szuezi kérdésről (62. folytatás.) — Segítsen rajtam— Esküszöm, soha senkit sem bántottam. Én dolgozni akarok ... Miért kell így kínlódnom céltalanul? ... — Sokan szeretnének itt dolgozni, fiam, sajnos, a misszió nem tőkés vállalkozás, mi munkát senkinek sem tudunk biztosítani ... — ... Maga kicsoda, hogy így beszél? Az idegen döbbent arcomat pátva, elmosolyodott: — Lelkész vagyok! — Katolikus p>ap? — Nem református... — ... Én mindig azt hallottam, hogy az Isten irgalmas. — Ezzel az irgalmas istennel sosem tudtam megértetni magamat ... Bármit kértem tőle, a fülebotját se mozdította. Ha ma ga az ő szolgája, hát szóljon egy jó szót értem ... Minek csábítanak minket ide, ha egyszer nincs munka. Az isten miért nem csap oda egy istennyilát azok közé, akik minket ide bolondították, akik azt hazudjék ott túl Európában, hogy Amerika az ígéret földje, hogy itt minden munkásna^ autója van... — Ha mindnek nem is, de Szamah Rudolf t InerikáMI jöttem... Kalandos történet soknak van. Különösen azoknak, akik a Ford-gyárakban dolgoznak, mert a „Ford-mű. vek” elvárják munkásaiktól, hogy részletre évente új autót vásároljanak... — De ez a tíz millióból, csak százezer ... és a többi? — Ne zúgolódjon, fiam ... Isten irgalmas... — Magának irgalmas, de nekem nincs munkám, nincs szállásom, nincs pénzem ... A pap közbevágott: — Mikor jött el Magyarországról? — Még 1950-ben ... Tavaly ősz óta vagyok itt Kanadában és második napja Torontóban. Befellastból ,egy farmról jöttem ide, mert megerőltettem magam és fölszakadt a végbelem és a gazda nem fizetett orvost, inkább elengedett... — Nézze fiam ... Nem száll le? Nekem itt le kell száll- nom... — Nekem mindegy... — és a pap után én is leszálltam a villamosról. — Szóval én csak azt tanácsolhatnám magának, menjen el a Bellevie-street harminchat alá, ott megtalálja a Missziót, és talán az majd segít magán... Mindenesetre ott éjszakai szállást kaphat... De megbocsát nekem, ide be kell mennem ... várnak a hívek ... Az arcáról pedig törölje le a vért mert nem a legbizalomgerjesztőbb így az ábrázata... Ezzel bement az egyik házba és én ottmaradtam az utca forgatagában, Néhány lépés után megláttam magam egy ruhaüzlet tükrös kirakatában. Megpróbáltam leszedni a karcolásra tapasztott cigarettapapírt. Nagy jából sikerült és a még mindig nedves zsebkendőmmel ledörzsöltem a vérmaszatokat is. Az első szembejövő járókelőtől megkérdeztem — merre találom a Bellevie-street-et. A második mellékutca volt jobbra. Hamarosan a harminc- hatos számú ház előtt álltam. Régimódi, alacsony egyemeletes épület volt ez. A homlokzatán kétnyelvű felírás, amely szerint — itt székel a kanadai magyarok protestáns missziója ... Isten neki fakereszt. Egyszer már éltem a hitből. Igaz, akkor a lelkem üdvösségét árultam az Udv Hadseregnek Linz. ben. Ki tudja? Hátha így gondoskodik a földön a gyarló szegény lelkekről az isten. Csönget tem egyszer, kétszer ... végre a harmadik kolompolásra kinyílott az ajtó. öreg, kövér, lompos, slafrokba csavarozott r.sszony dugta szemét a kémlelő nyíláshoz, majd kinyitotta a rácsos ajtó-ablakot. — Mit akar? — kérdezte barátságtalanul. — A tisztelendő úr küldött... — Melyik? — Amelyikkel a villamoson találkoztam ... — Ne tréfáljon, hogy hívják? — Bakker Ádám ... — Ilyen nevű tisztelendő nincs a missziónál... — Nem is ő neve ez, hanem az enyém ... — Akkor menjen a fenébe. — és már csukná is befelé az ablakot. (Folytatjuk.) KOMMENTÁR Az elmúlt, külpolitikái szempontból rendkívül mozgalmas napokban a szuezi kér dés állt az érdeklődés középpontjában s viszonylag kevesebb figyelmet kaptak a szov jet—japán tárgyalások, amelyek most zajlanak le Moszkvában. Ezeknek a tárgyalásoknak feladata, hogy véget- vessenek annak a természet- ellenes hadiállapotnak, amely a háború befejezése óta tart. Sigemicu, a japán küldöttség vezetője Moszkvába történt megérkezésekor arról beszélt, hogy most már elodázhatatlan a szovjet—japán viszony rendezése, s mint mondotta, olyan megoldást kell találniok a két ország vezetőinek, amely mindkét felet kielégíti s lerakja alapjait a békés együttműködésnek. A szovjet kormány a tárgyalások első napján leszögezte álláspontját, a japán küldöttség azonban olyan indokolatlan területi követelésekkel lépett fel, amelyeket a Szovjetunió nem teljesíthet. Ezzel kapcsolatban Sepilov külügyminiszter kategorikusan kijelentette, hogy a Szov jetunió semmiféle további engedményt ebben a kérdésben nem tesz. A Pravda legutóbbi cikkében részletesen foglalkozik a tárgyalások eddigi menetével s megállapítja, hogy a japán sajtó és rádió rosszul, félrevezető módon informálja a japán közvéleményt a moszkvai tárgyalásokról. Az az „aktivitás“ és azok a „konstruktív javaslatok“, amelyek a japán küldöttség munkáját jellemzik, nem jelentenek mást, mint egyhelyben top>ogást, a tárgyalások továbbvitelének elodázását. Azok a japán követelések, amelyek a Kunasir és Ituri szigetekre vonatkoznak, szovjet részről teljesíthetetlenek. „Ami a szovjet felet illeti — írja cikkében a Pravda — a tárgyalásokon már ki nyilvánította reális álláspwnt- ját. Amennyiben a japán fél nem hajlandó ugyanígy viszonyulni a szovjet—japán kapcsolatok normalizálásához, akkor a Szovjetunió várakozó álláspontra helyezked hét.“ A moszkvai tárgyalások még nem szakadtak meg s folytatásuk kizárólag a japán küldöttség további magatartá sától függ. Ha a japán küldöttségnek eredménytelenül kellene azonban elutaznia Moszkvából, ez kizárólag annak a makacs magatartásnak lenne a következménye, amely unos untalan lehetetlen követeléseket támaszt a Szovjetunióval szemben, de ellentétben áll azokkal a re. ménytkeltő kijelentésekkel is, amiket Sigemicu megérkezésekor tett. Véres összetűzések Algériában Párizs (MTI). Algírtól 45 kilométernyire egy katonai teherautó kelepcébe került. Az algériaiak 9 katonát megöltek, négyet megsebesítettek. Batna környékén fegyveres algériaiak tüzet nyitottak egy gépkocsira, ennek soffőrje halálos sebet■ kapott. A gépkocsi árokba zuhant. Egy másik gépkocsi érkezett a helyszínre, amelyben két csendőr ült. A csendőrök tüzeltek az algériaiakra. A golyóváltás során az egyik csendőrt megölték, a másikat utolsó percben mentette meg egy páncélautó érkezése. összetűzés zajlott le Kenc- hela környékén, valamint Philippievilletől 17 kilométernyire St-Charlesban. Az orani rendőrség 12 személyt letartóztatott és azzal vádolja őket, hogy részt vettek egy, a város szívében végrehajtott támadásban. Káspi tengeri halászok A Káspi tenger keleti partjainál nagyban folyik a halászat. A halászok éjszaka, villanyfény mellett fogják ki a halakat. A halászbárkák legény sége a kifogott halat gyorsan csomagolja és átadja a hűtőhajónak. M. Piscsikov (balra) a 809-es számú halászbárka parancsnoka és F. Hanyinyev mechanikus, az éjszakai halászaton. (Fotó: A. Leontyev.)
