Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-18 / 195. szám

I

TOLNAI N APLÓ 1956 AUGUSZTUS 18.

n szuezi kérdés egyetlen megoldása a türelmes és megfontolt diplomácia

Folytatja jnunkáját a londoni értekezlet

„Alkotmányellenesnek“ minősítették és betiltották a Német Kommunista Pártot

mokratikus úton valósítható meg.”

Lübeckben az I. G. Metall 158 murikásfunkiconáriusa tilta kozott tízezer társa nevében a

bonni kormány terve ellen.

Igen sok tiltakozás érkezett & bírósághoz külföldi demokratikus szervektől nagynevű jogászoktól és jogi bizottságokhoz.

KOMMENTÁR

London (MTI). Harold King, a Reuter szemleirója a következőket írja a londoni értekezlet első napjáról:

A Szuezi-csatoma ügyében összehívott értekezlet úgy nyílt meg csütörtökön Londonban, hogy a három nyugati nagyhatalom és Egyiptom közötti szakadék olyan széles volt, hogy sok megfigyelő szemében úgy tűnt: a szakadék még a legeltö- kéltebb és legrugalmasabb diplomácia segítségével sem hidalható át. Mégis kompromisszum illata szállt a levegőben.

Ennek bizonyítékát láttak abban a tényben, hogy a brit külügyminisztérium készségesen megadta a beutazási Vizúmot AU Szabri .repülőálezredesnek, Nasszer elnök közvetlen tanácsadójának. Szabri természetesen nem vesz részt az értekezleten és nem megy el a Lancaster Houseba, ahol az értekezletet tartják, de az egyiptomi nagy- követségen állandóan kéznél lesz, mint összekötő az értekezlet és Kairó között, készen arra, hogy továbbítson okmányokat és javaslatokat.

Egy további jel arra, mutat, hogy ennek az értekezletnek a „titkos akarata” a kompromisz- szum és olyan megoldás felé hajlik, amely kizárná az erőszak alkalmazását Nagy-Britannia es Franciaország részéről, szemlátomást az az eddig meg nem erősített jelentés, amelyek szerint Egyiptom hozzájárult ahhoz, hogy az iraki kormány közvetítőként lépjen fel az Egyiptom, valamint London és Párizs közötti vitában.

Az értekezlethez közelálló amerikai körökben szintén erősen keresnek olyan elgondolásokat, amit mindkét fél elfogadhatna anélkül, hogy tekintélyveszteség érné vagy életbevágó érdekeket áldozna fel.

Az amerikaiak által magánkörökben elhangzott egyik javaslat az volt, hogy a csatorna működtetésének nemzetközi ellenőrzését inkább egy nemzetközi kereskedelmi szervezet, mint hivatalos kormányszerv végezze, vagyis az a szerv, amely a csatorna ügyeinek általános ellenőrzését venné át.

veknek kell alkotniok:

1. A csatornát mint szabad, veszélytelen nemzetközi víziutat kell igazgatni, az 1888. évi egyezményben lefektetett elveknek megfelelően.

2. A csatorna igazgatását ne befolyásolja a nemzetü politika, bármely forrásból induljon is ki az.

3. El kell ismerni és ki kell elégíteni Egyiptomnak a csatornára és igazgatására vonatkozó minden törvényes jogát és érdekeit, beleértve a megfelelő és igazságos jövedelmet is.

4. Intézkedéseket kell tenni a Szuezi-csatorna társaság igaz. ságos kártalanítására.

Ali Szabri nyilatkozata

London (MTI). Ali Szabri repülőalezredest, aki Nasszer elnök képviselőjeként nem hivatalos minőségben figyelemmel fogja kísérni a londoni értekezlet munkáját, csütörtökön este a brit fővárosba érkezett — jelenti a londoni rádió.

Az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Egyiptom a szuezi kérdésben nem fogad el semmiféle olyan „áthidaló megoldást", amely sérti függetlenségét és szuve. rénitását. Egyiptom ragaszkodik ahhoz — mondottá, —, hogy egyedül irányítsa a csatornát és annak pénzügyeit. Erőszakos beavatkozás esetén az egyiptomiak védeni fogják magukat — tette hozzá Ali Szabri.

A Béke Világtanács Titkársága a szuezi ügyről

Bécs (TASZSZ). A Béke Világtanács Titkársága nyilatkozatot bocsátott ki a szuezi ügyről. A nyilatkozat a többi között így hangzik:

„Most, amikor kezd jótékonyan megnyilvánulni a nemzetközi feszültség enyhülése és amikor teljes joggal elvárható lenne, hogy a nemzetközi vitás kérdések rendezésénél felülkerekedjék a józan ész és jóindulat, valamint az erőszak alkalmazásának elutasítása, a Szuezi-csatorna egyiptomi államosítása alkalmából elhangzott egyes megnyilatkozások nyugtalansággal töltik el a világ közvéleményét.

A londoni értekezlet előestéjén a nemzetközi békemozgalom ismételten elítéli az erőszakos eszközök alkalmazását a vitás kérdések megoldására.

„A nemzetközi békemozgalom azzal a felhívással fordul a világ közvéleményéhez, hogy támogassa az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában lefektetett elveket és ugyanakkor felszólítja a kormányokat, hogy állandóan ezektől az elvektől vezéreltessék magukat".

11 londoni értekezlet várható fejleményeiről

A Reuter szerint a Szovjetunió valószínűleg ma válaszol a Szuezi-csatoma nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó nyugati javaslatra, amelyet csütörtökön 'Pulles külügyminiszter terjesztett elő a londoni értekezleten.

Az értekezlethez közelálló körök feltételezik, hogy Ali Szabrinak, Nasszer megbízottjának megérkezését követően Egyiptomot újólag meghívják az értekezleten való részvételre.

Értekezlet! körökben közölték, lehetséges, hogy Krisna Menőn előterjeszt majd egy alternatív tervet abban a reményben, hogy áthidalhatja az egyiptomi álláspontot és a nyugati javaslat közötti szakadékot.

Pénteken délelőtt hangzott el Karlsruheben az alkotmányjogi bíróság terrorítélete a Német Kommunista Párt ellen 5 évvel ezelőtt megindított perben.

Mint a DPA jelenti, a bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Német Kommunista Pártot és elrendelte feloszlatását. A párt vagyonát lefoglal, ták. Az ítélet végrehajtásával a tartományi belügyminisztereket bízták meg.

Az elmúlt öt év alatt a bíróság hiába keresett bizonyítékokat arra, hogy a Német kommu nista Párt működése „alkotmány ellenes”^ nem talált bizonyítékokat a párt „felforgató tevékenységére” sem Az Aden auer-kormány azonban a kommunista Párt betiltását követelte, hogy teljesen szabaddá váljék az út üzelmeinek végrehajtására, — a „függetlennek” kikiáltott alkotmányjogi bíróság pedig engedelmeskedett.

Minthogy bonni kormánykö, rökben a lakosság részéről meg nyilvánuló tiltakozásra számítanak, rendőri erőket vontak össze Karlsruheban. A „bonni biztonsági csoport” vezetőjének parancsnoksága alatt Bonnból is küldtek rendőrcsapatokat Karlsruheba. Ezek a különleges csapatok védelmezték a bíróságot az ítélet hirdetése ideje alatt. Schröder bonni belügyminiszter az ország minden részében utasítást adott a rendőrségnek, amelynek értelmében az ítélethirdetés után meg kell rohannia a Német Kommunista Párt irodáit és házkutatá, sokat kell eszközölnie a kommunista párt funkcionáriusainál. Schröder belügyminiszter a náci párt egykori kiemelkedő tagja, személyes becsvágytól űzve, megszakította szabadságát, hogy ő maga irányíthassa a „kp-akciót”.

A rendőrkopók az egész országban készen állnak arra, hogy akciót indítsanak az üze_ mekben és vállalatoknál a kommunisták ellen. Egy titkos utasításban a többi között az olvasható hogy „a párt betiltása után a kommunisták nyilvánvalóan marxistáknak és szocialistáknak fogják magukat kiadni. Az ilyen személyek ellen a legkérlelhetelenebbül fel kell lépni”.

Mint a Neues Deutschland megállapítja, „ezzel az utasítással a bonni terrorszervek szabad kezet kaptak arra, hogy fellépjenek az öntudatos munkások ellen, legyenek azok kommunisták, szociáldemokra, ták, vagy pártonkívüli szakszervezeti tagok.

Bizonyítéka ez egyébként annak is, hogy a kommunista párt betiltását valamennyi demokrati kus erő elleni terror követi majd”.

Az ítélethirdetés előtti utolsó órákban is ezrével érkeztek a tiltakozások a német lakosság minden rétegéből a karls- ruhei alkotmányjogi bírósághoz. A keletnémet keresztény demokrata párt elnöksége a leg határozattabban tiltakozott a Német Kommunista Párt betiltása ellen. „Soha nem tűrhetjük el egy párt betiltását, csak azért, mert az illető párt a békéért és hazája egységéért harcai s más a véleménye, mint a bonni kormányé.”

Tiltakozott a kommunista párt betiltása ellen a Német Egység Bizottsága nevében Hans Loch miniszterelnökhelyettes is. A tiltakozás hangoztatja ,hogy „a Német Kommunista Párt betiltása hosszú időre akadályokat gördít az ország békés újraegyesítése elé, mert az újraegyesítés csak deA karlsruhei alkotmányjogi bíróság pénteken hirdetett ítéletet abban a terrorperben, amit öt évvel ezelőtt indítottak a Német Kommunista Párt ellen. A bonni kormány minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult: az öt év alatt egyetlen olyan bizonyítékot sem tudtak felmutatni, amely a párt ellen emelt vádakat igazolta volna. Az Adenauer-kormányt azonban elvakultságában még ez sem zavarta: a pénteken kihirdetett terrorítélet „alkotmány- ellenesnek” nyilvánította a kommunista pártot s elrendelte feloszlatását.

A bonni kormány, félve az országos felháborodástól, már az ítélethirdetés előtt minden óvintézkedést megtett: a bírósági épületet rendőrkordon fogta körül s amint elhangzott az ítélet, rendőrpribékek rohanták meg a kommunista párt helyiségeit. A kormány aggodalmára jellemző, hogy Schröder belügyminiszter meg. szakította szabadságát, mert személyesen ^akarja irányítani a párt feloszlatását és az ezt követő házkutatásokat.

Bonn ezzel a lépésével feltartóztathatatlanul megindult azon az úton, amelyen Hitler járt. Mert annak idején HitlerAz ipari technológiai kemencék és gyárkémények építésénél nagy téglatömböket használ nak. A gondos számítások és a kidolgozott technológia lehetővé tette, hogy a zlatousztyi kohászati üzemben egycellás hevítőkemencét építsenek. Hanek is első lépése az volt, hogy betiltsa a kommunista pártot s ezzel próbálja elnémítani a munkástömegeket. Nyu- gat-Németország dolgozói jól tudják, hogy a kommunista párt mostani betiltása éppen olyan végzetes útra sodorhatja a német népet, mint Hitler törvénytelen tette. Éppen ezért indult meg a tiltakozások ára- data a kormány terrorcselekedete ellen, s eben a tiltakozáshadjáratban egész Nyugat- Németország egységes. Mert a karlsruhei ítélet az alkotmányos szabadságjogok durva megsértését jelenti, azt, hogy a német nép hiába szabadult meg a hitleri igától, most Adenauer akarja feltámasztani a fasizmust. A német nép azonban tanult a hitleri leckéből. Jól tudja, milyen veszedelmes játék a fasiszta módszerek felidézése s nyilván minden erejével, szembeszáll a bonni kormány elvakult, minden törvényes alapot nélkülöző ítéletével szemben. Mert a karlsruhei bíróság terrorítéle- t tébe nem szabad és nem lehet belenyugodnia, hisz ez a hitleri módszernek, a fasizmus szellemének feltámasztását jelentené. Ezt pedig a német nép nem akarja és soha nem is fog beletörődni.

sonló kemence épült Cselja- binszkban is. A cseljabinszki kohászati gyárban most nagy téglatömbökből épül az első 45 méteres gyárkémény.

A képen: Épül a gyárkémény. (Fotó: V. Georgijev.) k

$ Hz Izvesztyija és a Pravda tudósítói a londoni értekezlet első napjáríl

Moszkva (TASZSZ). Az Izvesztyija és a Pravda tudósítóinak cikkét közli a szuezi kérdés ügyében Londonban megnyílt értekezlet első napjáról.

Kudrajvcev és Matyejev, az Izvesztyija különtudósítói meg állapítják: az értekezlet első

napján elhangzott felszólalásokban kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a Szuezi-csator. nán való hajózással öszefüggő kérdések megoldásának egyetlen módszere a türelmes, elővigyázatos és megfontolt diplomácia.

A forrófejűek nagyon szeretnék a londoni értekezletet arra felhasználni — folytatják a tudósítók —, hogy diadalra vigyék szűk, önző álláspontjukat és lényegében véve olyan helyzetet teremtsenek a szuezi kérdésben, amely semmiképpen sem egyeztethető össze Egyip tóm szuverén jogaival.

Az Izvesztyija tudósítói a továbbiakban rámutatnak: az

augusztus 10-i ülés, amelyen megkezdődött az eszmecsere, lényegében bebizonyította, hogy a józan álláspont felülkerekedik. Mint kiderült, ma már senki sem próbálja vitatni, hogy

Dulles felszólalása a londoni értekezleten

London (TASZSZ). Dulles amerikai külügyminiszter a londoni értekezleten felszólalva kijelentette, hogy a Szuezi-csatorna és igazgatású, fennállása óta nemzetközi jellegű volt. Rámutatott arra is, hogy a Szuezi- csatorna „életbevágóan fontos közlekedési ütőér” sok európai és ázsiai ország számára. Egyiptomnak a Szuezi-csatoma- társaság államosítására vonatkozó határozatáról Dulles azt mondta: „teljesen indokolt, hogy az egyiptomi kormány minden megfelelő intézkedése Segítségével felépítse és megszilárdítsa országát, mind anyagi, miind pedig erkölcsi vonatkozásban”.

Ugyanakkor az amerikai külügyminiszter azt állította, hogy Egyiptom most már „leplezett módszerekkel lassíthatja, nehezítheti és hátrányossá teheti a hajó- és teherforgalmat az olyan országok számára, amelyekkel szemben nemzeti politikai elgondolások alapján hátrányos megkülönböztetést kíván

Egyiptom jogosan államosította a Szuezi-csatorna társaságot.

V. Nyekraszov, a Pravda londoni tudósítója kifejti: az értekezlet első ülésének eredménye azt mutatja, összeomlottak azok a remények, hogy az értekezlet elfogadhatatlan határozatokat kényszerít rá Egyiptomra. Az értekezlet pozitív szerepet fog betölteni, ha résztvevői kölcsönösen elfogadható megoldást keresnek.

Egyiptom nélkül nem lehet megoldani a Szuezi-csatorna problémáit — írja Nyekraszov. — Ez a gondolat jutott kifejezésre a szovjet, az indiai, az indonéz és a ceyloni küldött felszólalásában és ez a gondolat mind erősebb támogatásra talál a közvélemény körében, amely a szuezi kérdésnek a béke megszilárdítását és az eredményes nemzetközi együttműködés előmozdítását szolgáló rendezését kívánja.

Ami a Szovjetuniót illeti — írja befejezésül Nyekraszov — mindenki tudja, hogy a Szovjetunió a vitás nemzetközi kérdések békés rendezését kívánja az államok szuverén jogainak tiszteletben tartása alapján.

alkalmazni. Egyiptom kezében van annak a kardnak a markolata, amellyel sok nemzet gazdasági életét elvághatja”.

Dulles idézte a szovjet kormány nyilatkozatának azt a részét, hogy a londoni értekezlet lehetővé tehet olyan módozatokat a Szuezi-csatorna szabadhajózását érintő kérdések rendezésére, amelyek az új körülmények figyelembevételével elfogadhatók mind az egyiptomi állam, mind a többi érdekelt állam részéről.

Dulles kifejezte azt a véleményét, hogy az 1888. évi egyezménnyel kell kezdeni, amely — Dulles szavai szerint — égy- szersmindenkorra meghatározza, hogy a Szuezi-csatorna mindig szabad lesz és nyitva áll minden kereskedelmi és hadihajó számára, nemzetiségi különbség nélkül, és amely bizonyos rendszert ír elő ennek biztosítására. Az amerikai külügyminiszter egy tervezetet terjesztett elő, amelynek alapját az alábbi elSzovjet vállalatoknál