Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

Világ proletárjai egyesüljetek !

TOLNAI

r

NAPLÓ

AZ HDP TOLNA HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS ,MPIA

XIII. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM. AHA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1956 AUGUSZTUS 2.

11 Minisztertanács határozata a Néphadsereg létszámának újabb csökkentéséről

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslatának megfelelően — tekintettel a nemzetközi helyzet kedvező alakulására — a Minisztertanács határozatot hozott a néphadsereg létszámának újabb 15 ezer fővel való csökkentésére. A létszámcsökkentés következtében felszabaduló anyagi eszközöket a népgazdasági további fejlesztésére, az életszínvonal emelésére fordítják. A leszerelt katonákat és tiszteket az ipar és a mezőgazdaság, továbbá a népgazdaság más területein helyezik el.

Az Országgyűlés folytatta tanácskozását

Hozzászólások a Minisztertanács beszámolójához — Non György beszéde a Legfőbb Ügyészség munkájáról

Az országgyűlés a Miniszter tanács elnökének beszámolója feletti vitával folytatta munká ját.

Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Erdei Ferenc, Gero Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György. Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Minisztertanács tagjai.

HÁZI ÁRPÁD, az állami ellenőrzés minisztere szólalt fel elsőnek a vitában. Beszédében hangsúlyozta: a tennivalók

között jelentős helyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratizmusának ta- vábbfejlesztése.

ACHÄTZ IMRE országgyűlé si képviselő a pécsi dolgozókat

A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja.

Az ülést néhány perccel 10 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Mi- nisztertanás elnökének beszámolója feletti vitában Vég Béla, Achátz Imre, Földvári Rudolf, Kiss Imre, Molnár Ernő, és Urbán Ernő képviselő jelentkeztek felszólalásra.

nálása az atomerőművel működtetett villamoserőműveken kívül más területekre is kiterjeszthető legyen, például közlekedésre és távfűtésre is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretén belül a Szovjetunió és a népi demokratikus országok baráti segítsége lehetővé teszi, hogy energiahiányunkon szén- és áramimporttal segíthetünk.

KISS IMRE országgyűlési képviselő a Veszprém megyei tanácsok munkájával foglalkozott.

MOLNÁR ERNŐ ország- gyűlési képviselő több budapesti problémáról beszélt s ezzel kapcsolatban szóvá tette a helyi szervek önállóságának kérdéseit.

URBÁN ERNŐ országgyűlési képviselő többi közt a következőket mondotta:

— Néhány szót — ahogy Hegedűs elvtárs kifejezte magát -— az írókkal való félreértések, illetve nézeteltérések dolgáról. Mi volt szerintem a lényege ezeknek a félreértéseknek, illetve nézeteltéréseknek? Kezdem azokkal az írókkal, akik nek a jóhiszeműségéhez semmi kétség nem fér. Bizonyos türelmetlenség, csak részben indokolt aggodalom amiatt, v a XX. kongresszus tanulságainak alkalmazása a mi

sajátos magyar viszonyaink!': vagy késik, vagy ha történi ;< is ilyen irányú kísérlet, az a bátorság, a kellő következetesség hiánya, s a személyi kultusz maradványainak fel nem számolása miatt csak félmegoldást hozhat.

— Ezekre a nézetekre adót* csattanós választ a Magyar Dolgozók Pártja Központi

Vezetőségének júliusi plénuma, s teremtett új helyzetet az irodalmi életben is. A kibontakozásra minden remény megvan, ennek már jelei is mutatkoznak. Biztosra lehet venni, hogy a nézeteltérésekből mihamarabb a nézetek teljes egyetértése lesz, s ezt a művek is fogják bizonyítani. Hegedűs elvtárs beszámolójával a fentiek alapján egyetértek.

Ezután az elnök bejelentette: a beszámolóhoz több hozzászóló nincs, így a vitát bezárta. Az elhangzottakra Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke válaszolt.

Vita a Minisztertanács elnökének beszámolója felett

érintő kérdésekről beszélt.

FÖLDVÁRI RUDOLF országgyűlési képviselő következett ezután szólásra.

— A Minisztertanács beszámolója nyíltan és őszintén kendőzés nélkül tárta fel mai nehézségeinket, nem hallgatva el ezeket dolgozó népünk előtt. —- mondotta.

Ezután a Minisztertanács eddigi tevékenységének főbb hiányosságairól szólt.

A Minisztertanácsnak — Borsod megyei tapasztalataink szerint — behatóbban és gyorsabban kellene pozitív választ adni több olyan kérdésre, amelyeket falusi választóink tesznek fel nekünk és rajtunk keresztül a Minisztertanácsnak is. Elmondotta, hogy véleménye szerint a Minisztertanács egyes tagjainak nincs elég személyes tapasztalata, élménye ilyen ügyekről, magyarán szól- va nem fordít elég gondot és időt a Minisztertanács saját határozatainak helyszíni ellenőrzésére, a lakossággal való kapcsolatainak kellő erősítésére.

Szükségesnek látjuk — ez a Borsod megyei képviselők véleménye —. hogy a Miniszter- tanács gondosan mérlegelje a rendelkezésre álló lehetőségeket és törekedjék az északi iparvidék lakosságának jogos és indokolt szociális, kulturális és kommunális igényeinek a lehetőségekhez képest megfelelő kielégítésre.

Bízom népi kormányunkban, az általunk és bizalmunkból választott kormányunkban, hogy példát fog mutatni az eddig elkövetett hibák következetes és gyors kijavításában is. Ezt olvasom ki a Miniszter- tanács beszámolójában tapasztalható határozottságból és őszinte önbírálatból is.

VÉG BÉLA országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a párt és a kormány intézkedései eredményeként megnőtt a dolgozók aktivitása, erősödött a szabad, alkotó vita, a meglevő hibákkal szembeni jogos bírálat és a kezdeményezés ezek kijavítására.

A továbbiakban a Miniszter- tanács beszámolója alapján, ahhoz csatlakozva, gazdasági életünk néhány kérdéséhez szólt hozzá.

— A szakembereknek az a

véleményük — mondotta —, hogy az ország nehéz energia- helyzetét véglegesen csak az atomenergia felhasználása oldhatja meg. A Szovjetunió baráti segítsége lehetőséget ad arra, hogy már a harmadik ötéves tervben több nagyteljesítményű atomerőmű

lépjen üzembe. Lényeges hogy az atomenergia felhasz— Tervezésünkben az elmúlt években a területi tervezés elvei, tehát az egyes területek komplex fejlesztésének szempontjai nem érvényesültek megfelelő módon — mondotta. — Ezen a kérdésen úgy igyekszünk segíteni — s a Minisztertanács már hozott is ilyen határozatot —, hogy

az egyes megyei tanácsok végrehajtóbizottságai, illetve a kiemelt négy város végrehajtó bizottságai tervjavaslatot készítenek a Minisztertanácsnak.

Amikor a Minisztertanács az éves terveket jóváhagyja, nem csak az egyes minisztériumok tervjavaslatait hagyja jóvá, ha nem jóváírja a megyei végrehajtó bizottságok, illetve a kiemelt városok végrehajtó bizottságai által előterjesztett tervjavaslatot is.

Földvári elvtárs nagyon határozottan vetette fel a beruhá zások kérdését és bírálta ebből a szempontból a Miniszter- tanács munkáját. A Minisztertanács látja ennek a kérdésnek fontosságát. Ezért egyszerűsítettük a beruházásokat, a beruházások előkészítését. A beruházások jóváhagyását a Minisztertanács a maga számára csak a legfontosabb beruházásoknál tartotta fenn, egyébként a beruházásokat a miniszterek hagyják jóvá.

— Központosítani kell erőinket a legfontosabb beruházásokra, a Tiszai Vegyiművekre, a kazincbarcikai üzem teljes felépítésére, a sztálinvárosi üzem bővítésére és részben az építkező sek befejezésére.

— Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sok lehetőséget nem használnak ki helyi szerveink a panaszok orvoslására, amelyet pedig ki lehetne használni. Szerintem részben az adó- és begyűjtési panaszok ra is ez vonatkozik.

Bízunk államapparátusunk dolgozóiban és ezért bátran és határozottan akarunk azon az úton haladni, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak, azok elnökeinek és az igazgatóságnak sokkal nagyobb hatáskört adunk. Ugyanakkor pzonban meg kelj mondajnii, hogy az államapparátusban vannak olyan típusú dolgozók, akik nem oda valók. Ezeket ki kell tenni az államapparátusból. Először persze bírálni kell ha a bírálat nem segít, ki keli tenni őket. Még egy típus van, amellyel szemben fel kell lépnünk: az, aki az aktákat tologatja, aki azért nem mer intézkedni, mert attól fél, hogy intézkedésében hiba lesz.

Beszéde végén Hegedűs András elvtárs megköszönte a bizalmat, amely a Miniszter- tanács munkája iránt a hozzászólásokban megnyilvánult.

Ezután az országgyűlés a Minisztertanács elnökének beszámolójával kapcsolatban határozatot fogadott el.

Napirend szerint Non Györgynek, a népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója következett.

Hegedüs András elvtárs válasza

iVon György beszámolója

a rehabilitációkról, a törvényesség megszilárdításáról

— Három évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevékenyen közreműködött ama intézkedések végrehajtásában, melyeket az 1953 júniusi párt- határozat szellemében a törvényesség megszilárdítására hozott kormányzatunk — mondotta.

— 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az internáltak ügyeinek felülvizsgálásában. Ezek az intézkedések 4181 személyt érintettek. Egyidejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyelmi rendeletet maradéktalanul végrehajtsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23 000 személy kerül; szabadlábra.

— 1953 júliusa óta számos új jogalkotás fejlesztette tovább szocialista jogrendszerünket, államapparátusunkat és annak demokratizmusát.

Ez eredmények ellenére meg állapítható, hogy törvényalkotásunk előtt még hatalmas feladatok állanak. Pártunk

Központi Vezetősége most azt a feladatot állítja elénk, hogy megteremtsük „a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét.“

— Az ügyészi szervezet az

állampolgárok lakásügyi,

münkaügyi és más jogainak védelmében komoly erőt fordít a panaszok intézésének állandó javítására. A három esztendő alatt az ügyészi szervezethez 77 088 panasszal fordultak.

— 1948 után a feszült nemzetközi helyzetben nálunk károsan hatott az a téves nézet, hogy az osztályharc állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság légköre, amelynek rossz hatását csak fokozta az államvédelmi szerveknek különleges helyzete. Ebben a légkörben az államvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan visszaéltek hatalmukkal, a megfelelő ellenőrzés hiányáFrkölcsi és fizikai kényszert alkalmazva egy sor esetben hamis és koholt bizonyítékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikartak ki, ezzel a szocialista törvényességet a legdurvábban megsértették.

— A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata megkövetelte a szocialista törvényesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések kivizsgálását és jóvátételét. Ezután került sor az államvédelmi szervek munkájának felülvizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvédelmi vezetők bűnös tevékenységére. Ezután megkezdődött azoknak az ügyeknek felülvizsgálata ,amelyekben az -n'télt volt államvédelmi vezetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncselekmények feltárását eredményező vizsgálat hosszú ideig tartott.

— A vizsgálatok alapján beigazolást nyert, hogy elvtársaink, akiket a törvényié len perekben elítéltek, nem voltak árulók, kémek, kártevők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkívüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése,, az ügyészi szervezet hiánya.

— A pártunk javaslatára

megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatában.

— A Legfelsőbb bíróság per- újítási eljárásban olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annak idején a koholt vádak alapján halálra ítéltek és kivégeztek, t

Felmentette a bíróság minden vádpont alól Rajk László, Szónyi Tibor, Szalai András, Szebenyi Endre, Pálfi György. Sólyom László elvtársakat és másokat.

Ök jóvátehetetlenül áldozataivá válták a törvénysértések nek. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek velük szemben kötelezettségeink. Kivégzett elvtársaink rehabilitálásán túl menően intézkedést tettünk és teszünk hozzátartozóik erkölcsi és anyagi támogatására.

— Mintegy háromszáz alaptalanul elítélt szabadult ki a börtönökből a felülvizsgálat során túlnyomó többségüket koholt vádak alapján tartóztatták le és ítélték el a „Rajk ügyben“, a „Kádár ügyben“, a „Sólyom ügyben”, a „volt szociáldemokraták ügyében“, a „volt jugoszláv emigránsok ügyében“ és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köztudomású, évtizedes munkás- mozgalmi múltra tekinthet vissza.

— Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják el az őket megillető helyet társadalmunkban.

— Az ügyészséghez érkezett panaszok azt mutatják, hogy nemcsak azoknak van joguk rehabilitációra, akiket a bíróságok alaptalanul elítéltek. A törvénytelen perekkel egyidejűleg a bizalmatlanság egész ségtelen légkörében sok elvtár sat, becsületes dolgozót alaptalanul internáltak, bocsátottak el felelős funkciókból, illetve munkahelyükről. Anélkül, hogy a munkájukat jól végző mai vezetőket, beosztottakat leváltanánk, indokolt a korábban alaptalanul leváltot- takat olyan munkakörbe állíta ni, amit képességüknél fogva elláthatnak.

— Az új ügyészi szervezet állandóan felügyeletet gyakorol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek munkájában gyökeres változás történt, a szocialista törvényesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során észlelt minden törvénysértés mi • att felelősségrevonás történik. Ez alatt, az idő alatt 54 államvédelmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fegyelmi eljárást, míg a súlyosabb törvénysértések elkövetőit 13 ügyben katonai bíróság elé állította.

— A büntető eljárás szocialista alapelveinek következetes érvényesítése, amit törvényeink és a KV határozata oly nyomatékosan megkövetelnek minden ilyen ügyben eljáró szervezetünktől, lehetővé teszi, hogy véget vessünk azoknak a súlyos törvénysértéseknek, amelyek a múltban olyan nagy károkat okoztak.

— Az államrend elleni izgatások száma is csökkent. Világosan elkülönítjük azokat, akik bírálattal feltárják a megmutatkozó hibákat, segítik ezeknek kijavítását, azoktól, akiknek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokráciához s izgató, gyűlölködő kijelentésekkel tesznek kísérletet, hogy

zavart keltsenek, akadályozzák építő munkánkat.

— A kapitalista társadalom egyik legalávalóbb maradványát, a prostitúciót megszüntettük. De főleg nagyvárosainkban még előfordul a titkos prostitúció. A társadalom szervezett erőinek kell oda- hatniok, hogy több gondoskodással az ilyen jelenségeket megszüntessük.

— Habár egyre kisebb számban, de vannak még olyan panaszok, hogy a redőrségen egyes beosztottak durva törvénysértéssel erőszakot alkalmaztak előállítottakkal szemben. Az ügyészi felügyelet kötelessége minden ilyen esetet a legalaposabban kivizsgálni és a magukról megfeledkezett személyek ellen eljárni. Katonai bíróságaink ilyen esetekben megfelelő szigorral torolják meg a törvénysértéseket.

— Hazánkban éppenúgy, mint a többi szocialista államban, a társadalmi erők növekedésével a bűnözés erősen csökken. Elég például arra utalni, hogy 1932. évben 310 482 személy ellen indítottak eljárást, viszont 1955. évben ez a szám csak 172 749-et tett ki.

— Sok esetben formális szemléletből kiindulva, apró- cseprő ügyekben is bíróság elé állítottak dolgozókat. Erre a hí bára határozottan rámutatott pártunk Politikai Bizottságának 1955 novemberi határozata, amikor elítélte ezeket a torzításokat. A rendőri és ügyészi szervek egyaránt komoly lépéseket tettek az ilyen hibák kijavítására.

— Országgyűlésünk mostani ülésszaka foglalkozik majd azzal a törvényjavaslattal, amely szabálysértési bizottságok létesítését javasolja. Anélkül, hegy a vitának elébe vágnék, felhívom a tisztelt országgyű- ts figyelmét a törvényjavaslat jelentőségére. A szabálysértési bizottságok lehetővé fogják tenni, hogy főleg falun, a dolgozókat sokszor bosszantó, kisebb kárt okozó ügyek elintézése a leggyorsabban megtör- énjen.

— A Politikai Bizottság 1955 novemberi határozata alapján felülvizsgáltuk a közönséges bűncselekményekre meghozott

leleteket.

Javaslatunkra 390 elítélt kegyelmet kapott, míg 8500 sze mélyt ügyük felülvizsgálása után feltételesen szabadlábra helyeztettünk. Azoknak az ítéleteit is felülvizsgáltuk, akiket még nem hívtak be börtönbüntetésük megkezdésére.

Ennek során több mint 12 000 személy börtönbüntetését nevelő jellegű büntetésre változtattuk. Felülvizsgáló munkánkat tovább folytatjuk. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenkit kibocsáttassunk a börtönökből, akikkel szemben ez a legszigorúbb intézkedés nem feltétlenül szükséges.

— A bíróságok tanácsainak minden bíróság elé állított személy ügyében gondosan kell vizsgálniuk az ügy összes körülményeit. Az igazság kiderítésében nagy jelentősége van a védelemnek, a védelem szabadságának. A törvényesség érvényesülése érdekében a vádképviselet mellett biztosítani kell a vádlott jogait éppen úgy, mint az ügyben fellépő védő minden törvény- adta jogát.

— Az igazságszolgáltatás tör V é n vess égének nagy fontosságú biztosítéka a tárgyalás nyilvánossága és az így is érvényesülő társadalmi ellen őrzés.

(Folytatás a 2. oldalon.)