Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! TOLNAI r NAPLÓ AZ HDP TOLNA HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS ,MPIA XIII. ÉVFOLYAM, 181. SZÄM. AHA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1956 AUGUSZTUS 2. 11 Minisztertanács határozata a Néphadsereg létszámának újabb csökkentéséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javaslatá­nak megfelelően — tekintettel a nemzetközi helyzet kedvező alakulására — a Miniszterta­nács határozatot hozott a nép­hadsereg létszámának újabb 15 ezer fővel való csökkentésére. A létszámcsökkentés következ­tében felszabaduló anyagi esz­közöket a népgazdasági továb­bi fejlesztésére, az életszínvo­nal emelésére fordítják. A le­szerelt katonákat és tiszteket az ipar és a mezőgazdaság, továbbá a népgazdaság más területein helyezik el. Az Országgyűlés folytatta tanácskozását Hozzászólások a Minisztertanács beszámolójához — Non György beszéde a Legfőbb Ügyészség munkájáról Az országgyűlés a Miniszter tanács elnökének beszámolója feletti vitával folytatta munká ját. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Erdei Ferenc, Ge­ro Ernő, Hegedűs András, Hi­das István, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György. Mekis József, Szalai Béla, Ba­ta István, Gáspár Sándor, Pi­ros László, Rónai Sándor, Eg­ri Gyula, Vég Béla, valamint a Minisztertanács tagjai. HÁZI ÁRPÁD, az állami el­lenőrzés minisztere szólalt fel elsőnek a vitában. Beszédében hangsúlyozta: a tennivalók között jelentős helyet foglal el az állami munka megjaví­tása, demokratizmusának ta- vábbfejlesztése. ACHÄTZ IMRE országgyűlé si képviselő a pécsi dolgozókat A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek több ve­zetője és tagja. Az ülést néhány perccel 10 óra után Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Mi- nisztertanás elnökének be­számolója feletti vitában Vég Béla, Achátz Imre, Földvári Rudolf, Kiss Imre, Molnár Er­nő, és Urbán Ernő képviselő jelentkeztek felszólalásra. nálása az atomerőművel mű­ködtetett villamoserőműve­ken kívül más területekre is kiterjeszthető legyen, például közlekedésre és távfűtésre is. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa keretén belül a Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok baráti segít­sége lehetővé teszi, hogy ener­giahiányunkon szén- és áram­importtal segíthetünk. KISS IMRE országgyűlési képviselő a Veszprém megyei tanácsok munkájával foglalko­zott. MOLNÁR ERNŐ ország- gyűlési képviselő több buda­pesti problémáról beszélt s ez­zel kapcsolatban szóvá tette a helyi szervek önállóságának kérdéseit. URBÁN ERNŐ országgyű­lési képviselő többi közt a következőket mondotta: — Néhány szót — ahogy He­gedűs elvtárs kifejezte magát -— az írókkal való félreértések, illetve nézeteltérések dolgáról. Mi volt szerintem a lényege ezeknek a félreértéseknek, il­letve nézeteltéréseknek? Kez­dem azokkal az írókkal, akik nek a jóhiszeműségéhez sem­mi kétség nem fér. Bizonyos türelmetlenség, csak részben indokolt aggodalom amiatt, v a XX. kongresszus tanul­ságainak alkalmazása a mi sajátos magyar viszonyaink!': vagy késik, vagy ha történi ;< is ilyen irányú kísérlet, az a bátorság, a kellő következetes­ség hiánya, s a személyi kul­tusz maradványainak fel nem számolása miatt csak félmeg­oldást hozhat. — Ezekre a nézetekre adót* csattanós választ a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júliusi plénuma, s teremtett új helyzetet az iro­dalmi életben is. A kibontako­zásra minden remény megvan, ennek már jelei is mutatkoz­nak. Biztosra lehet venni, hogy a nézeteltérésekből mihama­rabb a nézetek teljes egyetér­tése lesz, s ezt a művek is fog­ják bizonyítani. Hegedűs elv­társ beszámolójával a fentiek alapján egyetértek. Ezután az elnök bejelentette: a beszámolóhoz több hozzászó­ló nincs, így a vitát bezárta. Az elhangzottakra Hegedűs And­rás, a Minisztertanács elnöke válaszolt. Vita a Minisztertanács elnökének beszámolója felett érintő kérdésekről beszélt. FÖLDVÁRI RUDOLF or­szággyűlési képviselő követke­zett ezután szólásra. — A Minisztertanács beszá­molója nyíltan és őszintén kendőzés nélkül tárta fel mai nehézségeinket, nem hallgatva el ezeket dolgozó népünk előtt. —- mondotta. Ezután a Minisztertanács ed­digi tevékenységének főbb hiányosságairól szólt. A Minisztertanácsnak — Borsod megyei tapasztalataink szerint — behatóbban és gyor­sabban kellene pozitív választ adni több olyan kérdésre, ame­lyeket falusi választóink tesz­nek fel nekünk és rajtunk ke­resztül a Minisztertanácsnak is. Elmondotta, hogy vélemé­nye szerint a Minisztertanács egyes tagjainak nincs elég sze­mélyes tapasztalata, élménye ilyen ügyekről, magyarán szól- va nem fordít elég gondot és időt a Minisztertanács saját határozatainak helyszíni ellen­őrzésére, a lakossággal való kapcsolatainak kellő erősíté­sére. Szükségesnek látjuk — ez a Borsod megyei képviselők vé­leménye —. hogy a Miniszter- tanács gondosan mérlegelje a rendelkezésre álló lehetősége­ket és törekedjék az északi iparvidék lakosságának jogos és indokolt szociális, kulturá­lis és kommunális igényeinek a lehetőségekhez képest meg­felelő kielégítésre. Bízom népi kormányunkban, az általunk és bizalmunkból választott kormányunkban, hogy példát fog mutatni az eddig elkövetett hibák követ­kezetes és gyors kijavításában is. Ezt olvasom ki a Miniszter- tanács beszámolójában tapasz­talható határozottságból és őszinte önbírálatból is. VÉG BÉLA országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a párt és a kormány intézkedései eredményeként megnőtt a dol­gozók aktivitása, erősödött a szabad, alkotó vita, a meglevő hibákkal szembeni jogos bírá­lat és a kezdeményezés ezek kijavítására. A továbbiakban a Miniszter- tanács beszámolója alapján, ahhoz csatlakozva, gazdasági életünk néhány kérdéséhez szólt hozzá. — A szakembereknek az a véleményük — mondotta —, hogy az ország nehéz energia- helyzetét véglegesen csak az atomenergia felhasználása oldhatja meg. A Szovjetunió baráti segítsége lehetőséget ad arra, hogy már a harma­dik ötéves tervben több nagy­teljesítményű atomerőmű lépjen üzembe. Lényeges hogy az atomenergia felhasz­— Tervezésünkben az el­múlt években a területi ter­vezés elvei, tehát az egyes te­rületek komplex fejlesztésének szempontjai nem érvényesültek megfelelő módon — mondotta. — Ezen a kérdésen úgy igyek­szünk segíteni — s a Minisz­tertanács már hozott is ilyen határozatot —, hogy az egyes megyei tanácsok végrehajtóbizottságai, illetve a kiemelt négy város végre­hajtó bizottságai tervjavasla­tot készítenek a Miniszterta­nácsnak. Amikor a Minisztertanács az éves terveket jóváhagyja, nem csak az egyes minisztériumok tervjavaslatait hagyja jóvá, ha nem jóváírja a megyei végre­hajtó bizottságok, illetve a ki­emelt városok végrehajtó bi­zottságai által előterjesztett tervjavaslatot is. Földvári elvtárs nagyon ha­tározottan vetette fel a beruhá zások kérdését és bírálta eb­ből a szempontból a Miniszter- tanács munkáját. A Miniszter­tanács látja ennek a kérdésnek fontosságát. Ezért egyszerűsí­tettük a beruházásokat, a be­ruházások előkészítését. A be­ruházások jóváhagyását a Mi­nisztertanács a maga számára csak a legfontosabb beruházá­soknál tartotta fenn, egyébként a beruházásokat a miniszterek hagyják jóvá. — Központosítani kell erőin­ket a legfontosabb beruhá­zásokra, a Tiszai Vegyimű­vekre, a kazincbarcikai üzem teljes felépítésére, a sztálinvárosi üzem bővítésé­re és részben az építkező sek befejezésére. — Szeretném felhívni a fi­gyelmet arra, hogy sok lehető­séget nem használnak ki helyi szerveink a panaszok orvoslá­sára, amelyet pedig ki lehetne használni. Szerintem részben az adó- és begyűjtési panaszok ra is ez vonatkozik. Bízunk államapparátusunk dolgozóiban és ezért bátran és határozottan akarunk azon az úton haladni, hogy a helyi ta­nácsok végrehajtó bizottságai­nak, azok elnökeinek és az igazgatóságnak sokkal nagyobb hatáskört adunk. Ugyanakkor pzonban meg kelj mondajnii, hogy az államapparátusban vannak olyan típusú dolgozók, akik nem oda valók. Ezeket ki kell tenni az államapparátus­ból. Először persze bírálni kell ha a bírálat nem segít, ki keli tenni őket. Még egy típus van, amellyel szemben fel kell lép­nünk: az, aki az aktákat tolo­gatja, aki azért nem mer in­tézkedni, mert attól fél, hogy intézkedésében hiba lesz. Beszéde végén Hegedűs András elvtárs megköszönte a bizalmat, amely a Miniszter- tanács munkája iránt a hozzá­szólásokban megnyilvánult. Ezután az országgyűlés a Minisztertanács elnökének be­számolójával kapcsolatban ha­tározatot fogadott el. Napirend szerint Non Györgynek, a népköztársaság legfőbb ügyészének beszámoló­ja következett. Hegedüs András elvtárs válasza iVon György beszámolója a rehabilitációkról, a törvényesség megszilárdításáról — Három évre visszatekint­ve megállapíthatjuk, hogy az új ügyészi szervezet tevéke­nyen közreműködött ama in­tézkedések végrehajtásában, melyeket az 1953 júniusi párt- határozat szellemében a tör­vényesség megszilárdítására hozott kormányzatunk — mon­dotta. — 1953-ban megszűntek az internálótáborok. Az ügyészi szervezet részt vett az inter­náltak ügyeinek felülvizsgálá­sában. Ezek az intézkedések 4181 személyt érintettek. Egy­idejűleg megszűnt a rendőri bíráskodás is. Az ügyészség közreműködött abban, hogy az 1953. évben kiadott közkegyel­mi rendeletet maradéktalanul végrehajtsák. A közkegyelmi rendelet végrehajtásával több mint 23 000 személy kerül; szabadlábra. — 1953 júliusa óta számos új jogalkotás fejlesztette to­vább szocialista jogrendsze­rünket, államapparátusunkat és annak demokratizmusát. Ez eredmények ellenére meg állapítható, hogy törvényal­kotásunk előtt még hatalmas feladatok állanak. Pártunk Központi Vezetősége most azt a feladatot állítja elénk, hogy megteremtsük „a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvé­nyek, jogszabályok rendsze­rét.“ — Az ügyészi szervezet az állampolgárok lakásügyi, münkaügyi és más jogainak védelmében komoly erőt for­dít a panaszok intézésének ál­landó javítására. A három esz­tendő alatt az ügyészi szerve­zethez 77 088 panasszal for­dultak. — 1948 után a feszült nem­zetközi helyzetben nálunk ká­rosan hatott az a téves nézet, hogy az osztályharc állandóan és minden területen élesedik. Kialakult a kritikát elfojtó személyi kultusz és ezzel együtt a bizalmatlanság lég­köre, amelynek rossz hatását csak fokozta az államvédelmi szerveknek különleges helyze­te. Ebben a légkörben az ál­lamvédelmi hatóság irányítói, vezetői és tisztjei közül sokan visszaéltek hatalmukkal, a megfelelő ellenőrzés hiányá­Frkölcsi és fizikai kény­szert alkalmazva egy sor eset­ben hamis és koholt bizonyí­tékokat készítettek, valótlan beismerő vallomásokat csikar­tak ki, ezzel a szocialista tör­vényességet a legdurvábban megsértették. — A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozata meg­követelte a szocialista törvé­nyesség megszilárdítását, az elkövetett törvénysértések ki­vizsgálását és jóvátételét. Ez­után került sor az államvédel­mi szervek munkájának felül­vizsgálatára. A vizsgálat fényt derített a korábbi államvé­delmi vezetők bűnös tevé­kenységére. Ezután megkezdő­dött azoknak az ügyeknek fe­lülvizsgálata ,amelyekben az -n'télt volt államvédelmi ve­zetők irányították az eljárást. A bonyolult, nehéz, súlyos törvénysértések és bűncselek­mények feltárását eredmé­nyező vizsgálat hosszú ideig tartott. — A vizsgálatok alapján beigazolást nyert, hogy elv­társaink, akiket a törvényié len perekben elítéltek, nem voltak árulók, kémek, kárte­vők. De beigazolást nyert az is, milyen rendkívüli súlyos károkhoz vezet a szocialista törvényesség megszegése,, az ügyészi szervezet hiánya. — A pártunk javaslatára megszervezett ügyészség nagy szerepet kapott az alaptalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgá­latában. — A Legfelsőbb bíróság per- újítási eljárásban olyanok ügyében is hozott felmentő ítéletet, akiket annak idején a koholt vádak alapján halálra ítéltek és kivégeztek, t Felmentette a bíróság min­den vádpont alól Rajk Lász­ló, Szónyi Tibor, Szalai And­rás, Szebenyi Endre, Pálfi György. Sólyom László elv­társakat és másokat. Ök jóvátehetetlenül áldoza­taivá válták a törvénysértések nek. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek velük szemben kö­telezettségeink. Kivégzett elv­társaink rehabilitálásán túl menően intézkedést tettünk és teszünk hozzátartozóik erköl­csi és anyagi támogatására. — Mintegy háromszáz alap­talanul elítélt szabadult ki a börtönökből a felülvizsgálat során túlnyomó többségüket koholt vádak alapján tartóz­tatták le és ítélték el a „Rajk ügyben“, a „Kádár ügyben“, a „Sólyom ügyben”, a „volt szo­ciáldemokraták ügyében“, a „volt jugoszláv emigránsok ügyében“ és más ügyekben. Nagy többségük pártunk tagja volt, amikor letartóztatták őket, sőt nem egy, mint köz­tudomású, évtizedes munkás- mozgalmi múltra tekinthet vissza. — Feladatunk továbbra is gondoskodni arról, hogy az ártatlanul elítéltek hosszú évek szenvedése után erkölcsi és anyagi segítség biztosítása mellett foglalják el az őket megillető helyet társadal­munkban. — Az ügyészséghez érkezett panaszok azt mutatják, hogy nemcsak azoknak van joguk rehabilitációra, akiket a bíró­ságok alaptalanul elítéltek. A törvénytelen perekkel egyide­jűleg a bizalmatlanság egész ségtelen légkörében sok elvtár sat, becsületes dolgozót alap­talanul internáltak, bocsátot­tak el felelős funkciókból, il­letve munkahelyükről. Anél­kül, hogy a munkájukat jól végző mai vezetőket, beosztot­takat leváltanánk, indokolt a korábban alaptalanul leváltot- takat olyan munkakörbe állíta ni, amit képességüknél fogva elláthatnak. — Az új ügyészi szervezet állandóan felügyeletet gyako­rol az államvédelmi szervek munkája felett. A hároméves tapasztalat azt igazolja, hogy az államvédelmi szervek mun­kájában gyökeres változás történt, a szocialista törvé­nyesség itt is megszilárdult. Az ügyészi felügyelet során ész­lelt minden törvénysértés mi • att felelősségrevonás történik. Ez alatt, az idő alatt 54 államvé­delmi nyomozóval szemben kezdeményezett az ügyész fe­gyelmi eljárást, míg a súlyo­sabb törvénysértések elköve­tőit 13 ügyben katonai bíróság elé állította. — A büntető eljárás szocia­lista alapelveinek következetes érvényesítése, amit törvé­nyeink és a KV határozata oly nyomatékosan megkövetelnek minden ilyen ügyben eljáró szervezetünktől, lehetővé te­szi, hogy véget vessünk azok­nak a súlyos törvénysértések­nek, amelyek a múltban olyan nagy károkat okoztak. — Az államrend elleni izga­tások száma is csökkent. Vilá­gosan elkülönítjük azokat, akik bírálattal feltárják a megmu­tatkozó hibákat, segítik ezek­nek kijavítását, azoktól, akik­nek a gyűlöleten kívül semmi közük a demokráciához s iz­gató, gyűlölködő kijelentések­kel tesznek kísérletet, hogy zavart keltsenek, akadályozzák építő munkánkat. — A kapitalista társadalom egyik legalávalóbb maradvá­nyát, a prostitúciót megszün­tettük. De főleg nagyváro­sainkban még előfordul a tit­kos prostitúció. A társadalom szervezett erőinek kell oda- hatniok, hogy több gondosko­dással az ilyen jelenségeket megszüntessük. — Habár egyre kisebb szám­ban, de vannak még olyan panaszok, hogy a redőrségen egyes beosztottak durva tör­vénysértéssel erőszakot alkal­maztak előállítottakkal szem­ben. Az ügyészi felügyelet kö­telessége minden ilyen esetet a legalaposabban kivizsgálni és a magukról megfeledkezett személyek ellen eljárni. Kato­nai bíróságaink ilyen esetek­ben megfelelő szigorral torol­ják meg a törvénysértéseket. — Hazánkban éppenúgy, mint a többi szocialista állam­ban, a társadalmi erők növe­kedésével a bűnözés erősen csökken. Elég például arra utalni, hogy 1932. évben 310 482 személy ellen indítot­tak eljárást, viszont 1955. év­ben ez a szám csak 172 749-et tett ki. — Sok esetben formális szemléletből kiindulva, apró- cseprő ügyekben is bíróság elé állítottak dolgozókat. Erre a hí bára határozottan rámutatott pártunk Politikai Bizottságá­nak 1955 novemberi határo­zata, amikor elítélte ezeket a torzításokat. A rendőri és ügyészi szervek egyaránt ko­moly lépéseket tettek az ilyen hibák kijavítására. — Országgyűlésünk mostani ülésszaka foglalkozik majd az­zal a törvényjavaslattal, amely szabálysértési bizottságok lé­tesítését javasolja. Anélkül, hegy a vitának elébe vágnék, felhívom a tisztelt országgyű- ts figyelmét a törvényjavaslat jelentőségére. A szabálysértési bizottságok lehetővé fogják tenni, hogy főleg falun, a dol­gozókat sokszor bosszantó, ki­sebb kárt okozó ügyek elinté­zése a leggyorsabban megtör- énjen. — A Politikai Bizottság 1955 novemberi határozata alapján felülvizsgáltuk a közönséges bűncselekményekre meghozott leleteket. Javaslatunkra 390 elítélt ke­gyelmet kapott, míg 8500 sze mélyt ügyük felülvizsgálása után feltételesen szabadlábra helyeztettünk. Azoknak az ítéleteit is felülvizsgáltuk, akiket még nem hívtak be börtönbüntetésük megkezdé­sére. Ennek során több mint 12 000 személy börtönbüntetését ne­velő jellegű büntetésre változ­tattuk. Felülvizsgáló munkán­kat tovább folytatjuk. Szüksé­gesnek tartjuk, hogy minden­kit kibocsáttassunk a börtö­nökből, akikkel szemben ez a legszigorúbb intézkedés nem feltétlenül szükséges. — A bíróságok tanácsainak minden bíróság elé állított sze­mély ügyében gondosan kell vizsgálniuk az ügy összes kö­rülményeit. Az igazság kiderí­tésében nagy jelentősége van a védelemnek, a védelem sza­badságának. A törvényesség érvényesülése érdekében a vádképviselet mellett biztosí­tani kell a vádlott jogait ép­pen úgy, mint az ügyben fel­lépő védő minden törvény- adta jogát. — Az igazságszolgáltatás tör V é n vess égének nagy fontos­ságú biztosítéka a tárgyalás nyilvánossága és az így is érvényesülő társadalmi ellen őrzés. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents