Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-02 / 181. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) — A XX. kongresszus, amely a szocialista demokrácia megerősödését eredményezte, a törvényesség jelentőségének hangsúlyozásával új lendületet adott a szocializmust építő államok továbbfejlődéséhez. Pártunk Központi Vezetőségének ez év júliusi teljes ülése ebben a széliemben hozta meg nagy jelentőségű határozatait. — Az ügyészi szervezet a • .ben még nagyobb odaadással őrködik a szocialista törvényesség fölött. Ügyészeink legjobb képességükkel, munkájuk állandó javításával, a dolgozók bírálatainak, bejelentéseinek és panaszainak figyelembevételével, pártunk útmutatásának követésével kívánnak eleget tenni szép hivatásuknak. — Ehhez a munkához kérem a képviselő elvtársak támo gatását. A legfőbb ügyész beszámolójához elsőnek Nagy Dániel országgyűlési képviselő szólt hozzá és a szocialista törvényesség érvényesülését vizsgálta a tanácsok és egyes államigazgatási szervek, a termelőszövetkezetek, a dolgozó parasztság szemszögéből. Az Országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdán dél előtt folytatta ülésezését. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több tagja. Az ülést néhány perccel 10 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a magyar országgyűlésnek megküldte a Legfelső Tanács felhívását, amelyet a leszerelés ügyében a világ valamennyi országának parlamentjéhez intézett. A világ parlamentjeinek és kormányainak, amelyek népükkel szemben felelősek államuk sorsáért, szent kötelességük, hogy hathatós lépéseket tegyenek a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, annak bevárása nélkül, hogy az Egye sült Nemzetek Szervezete valamennyi érdekelt állam szempontjából elfogadható megoldást talál majd — hafigzik a felhívásban. — Erre kedvező hatással van a nemzetközi feszültségnek az utóbbi időben tapasztalható enyhülése, valamint az országok között a baráti kapcsolatok és a jóviszony további fejlődése, a békés egymás mellett élés elvéi alapján. Az általános leszerelési program valóraváltásának feltételeit létrehozó rendkívüli fontos intézkedés az, hogy minden állam külön-külön csökkentse fegyverzetét. Ebben az alapvető szerep betöltésére a nagyhatalmak hivatottak, hiszen ezek tartoznak a fő fele lősséggel a világbéke fenntartásáért és megőrzéséért. A legnagyobb fegyveres erők kel rendelkező nagyhatalmaknak kell példát mutat- niok a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésében. A Szovjetunió, amely követ kezetesen folytatja a népek békéjét és biztonságát célzó politikáját, már hozzáfogott tégy veres erejének, fegyverzetének és katonai kiadásainak csökkentéséhez. A Legfelső Tanács helyesli a szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését célzó határozatát és a jóakaraté lépést rendkívül fcntos kezdetnek tekinti, amely megkönnyíti a leszerelési kérdés gyakorlati megoldását. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Legfelső Tanácsa azzal a felhívással fordul a világ parlamentjeihez, hogy vizsgálják meg és támogassák a Szovjetunió ezen kezdeményezését és a maguk részéről tegyenek hathatós lépéseket a fegyverkezési hajsza /megszüntetésére, s méltóképpen járuljanak hozzá a népek békéjének megszilárdításához. A felhívással kapcsolatban Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke a következő határozati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: „A Magyar Népköztársaság országgyűlése őszinte örömmel, lelkesen támogatja a Szov jetunió Legfelső Tanácsának a leszerelés ügyében a világ valamennyi országának parlamentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyjelentőségű lépés a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a béke megóvása, az országok közötti baráti kapcsolatok további fejlő dése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. A Magyar Népköztársaság országgyűlése egész dolgozó népünk egységes, szilárd békeakaratának is kifejezést ad, amikor magáévá teszi és melegen üdvözli a Szov jetunió Legfelső Tanácsának felhívását. Felhívja a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az országok közötti békés együttműködés fejlesztésére, a béke megóvásáért, a nemzetközi feszültség csökkentésére.“ Az országgyűlés teljes mértékben egyet ért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívásával, s a beterjesztett határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadja. (Nagy taps. a képviselők felállnak.) Gero Ernő elvtárs felszólalása Ezután Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára kért szót: — Tisztelt országgyűlés! Ma van tíz esztendeje annak, hogy a 'Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére országunkban megteremtettük a jó forintot, amely kivezető utat jelentett a hallatlan méretű inflációból, a dolgozó tömegek nagy nyomorából, amelybe a háború és az uralkodó osztályok döntötték népünket. (Lelkes, nagy taps.) — Óriási jelentőségű esemény volt ez nemcsak országunkban, hanem nemzetközi méretekben is. Emlékezzünk vissza, mi volt a helyzet közvetlenül a háború után hazánkban. A volt uralkodó osztályok arra törekedtek, hogy minden eszközzel rontsák a dolgozó nép és az ország helyzetét, pártunk pedig azért harcolt, hogy megszilárdítva a terme lést, újjászervezze az üzemeket, a vállalatokat, a közlekedést, megteremtse a jó forintot, s ennek alapján biztosítsa, hogy elkezdődjék országunkban a dolgozó nép felemelkedése. — Sokan nem hittek ebben, nem hittek a párt programjában, s azt mondották, hogy a forintot, a jó pénzt megteremte ni országunkban csak akkor lehet, ha bizonyos nyugati hatalmaknak elzálogosítjuk nagy- nemzeti javainkat, az államvasutak a postát, nagyüzemeinket és így tovább. Pártunk azonban akkor azt mondotta: nem! a Szovjetunió segítségével van elegendő erőnk ahhoz, hogy pártunk kezdeményező sével munkásosztályunkra, dolgozó parasztságunkra, értelmiségünkre, egész népünkre támaszkodva szilárd valutát teremtsünk országunkban! — Talán először fordult elő a történelemben, hogy egy párt hosszú-hosszú hónapokkal előre meghirdette, mikorra lesz stabil pénz az országban. Máskor ezt mindig nagy titokban tartották, azért, mert féltek at tói, ha nyilvánosságra hozzák, ez lehetetlenné teszi, meghiúsítja a stabilizálást. A mi pártunk azért hirdette meg nyílva nosan, mert tudta azt, hogy azokat a hátrányokat, amelyek azzal járnak, hogy jó előre nyilvánosságra hozzuk a pénz stabilizálását, messzemenően túlszárnyalja az a segítség, amelyet munkásosztályunktól, népünktől kapunk a stabilizáció megvalósításához. — És pártunk számítása bevált. Pártunk szilárd talajra épített, amikor a nép bizalmára épített! (Lelkes taps.) — Emlékezzenek rá képviselő elvtársak, hogy mi volt országunkban akkor, amikor tíz évvel ezelőtt, augusztus 1-én megjelent a forint. Szinte egy csapásra változott meg a helyzet az országban, s akkor az egész világon mindenütt a magyar forint csodájáról beszéltek. Csoda volt ez? Hát bizonyos értelemben csoda, a nép alkotó erejének a csodája, amelyben hitt és bízott a kommunista párt! (Viharos taps.) — Azóta is, hogy országunk ban bevezettük a szilárd valutát, igyekeztünk mindent elkövetni, hogy a forint értékét, vásárlóerejét biztosítsuk. Az utóbbi években pártunk kezdeményezésére egy sor olyan intéz kedést tett kormányunk, amely nek következtében a forint vásárlóereje növekedett. A forint szilárd valuta.. A forint szilárdságát biztosítja állandóan, következetesen, ha nem is túl gyorsan növekvő ipari és mezőgazdasági termelésünk. Biztosítja a forint szilárdságát az állam kezében lévő mind nagyobb és nagyobb árumennyiség. Biztosítja a forint szilárdságát az. hogy kormányunk és Nemzeti Bankunk pénzügyi helyzete az utóbbi másfél évben nemzetközileg is igen jelentékenyen megszilárdult. Biztosítja az, hogy olyan terveink vannak, amelyek mögött áll munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, — lehet mondani: mögötte áll az ország tízmilliós népe, s hogy ezeket a terveket mi valóra fogjuk váltani. — Tisztelt országgyűlés. — Most, amikor a jó forint megteremtésének 10. évfordulóján megemlékezünk erről az országunk életében nagyjelentőségű eseményről, meg kell mondanunk, hogy valameny- nyien el vagyunk szánva, hogy a jó forint jó forint maradjon és a jövőben még jobb forint legyen — a dolgozó nép érdekében! (Viharos, lelkes taps.) Az országgyűlés ezután foly tatta a legfőbb ügyész beszámolója feletti vitát. Csikesz Józsefné, országgyűlési képviselő hangoztatta, — hogy teljes mértékben egyetért a legfőbb ügyész beszámolójával. Kiss Károly elvtárs felszólalása Kiss Károly, az MDP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel ezután. — A Legfőbb Ügyészség működésének három éve alatt — mondotta többek között — komoly eredményeket ért el. De meg kell állapítani, hogy az Alkotmánnyal és egyes törvényeinkkel ellenkező intézkedésekkel szemben sokszor nem elég határozottan lépett fel. A Legfőbb Ügyészség működésének els.ő két esztendejében időn kint a bátortalanság és őnál- lótlanság volt érezhető. Munkája azonban az utóbbi időben örvendetesen megjavult. Az országgyűlés kívánsága, véleményem szerint, csak az lehet, hogy a Legfőbb Ügyészség még fokozottabban váljék az igazságnak, a dolgozó nép érdekeinek, törvényeinek megtartásának és tiszteletben tartásának védelmezőjévé. Könyörtelenül leplezze le a népi demokrácia ellenségeit, a gazdasági és politikai élet kártevőit. Ellenőrizze, bírálja a rendőri és államvédelmi szervek munkájában észlelt hiányosságokat. Non elvtárs legfőbb ügyészi be. számolójában élt is ezzel a bírálattal. Az ügyészi szervezetről, a bíróságokról és a rendőri államvédelmi szervekről mondott kritikáját igen tárgyilagosnak és helyénvalónak tartom. Uj egészséges hang ez országgyűlésünk előtt. A továbbiakban is biztosítanunk kel! azt a légkört, hogy a tárgyilagos bírálat hangja — bármely állami intézményre vonatkozzék is, —■ ne halkuljon el. — Az államvédelmi és rendőri szervezetet ért bírálat jogos De azt is meg kell mondani, hogy a mi népi államunk osztályharcában jött létre és erősödött meg és a dolgozó nép hatalmáért, folyó harc legnehezebb idejében az államvédelmi és rendőri szervezetek mindig a legveszélyeztetettebb helyeken álltak őrt. Párftunk áldozatkész és harcos embereket küldött az államvédelem területére. — Bár egyesek a múltban súlyos hibákat és törvénysértéseket követtek el, a testület egésze munkájában és törekvésében, a dolgozó nép érdekét szolgálta. Ma pedig, amikor levonta a szükséges tanulságokat, az elmúlt esztendők hibáiból, amikor kivetette soraiból az oda nem valókat, még céltudato- tosabban szolgálja ezt a nemes célt. — Az ügyészség, a rendőrség és az államvédelmi szervek az osztályellenség elleni harcban számíthatnak a dolgozó tömegek bizalmára és támogatására — mondotta többek között. —■ Ezt a támogatást meg is kell kapniok, mert nehéz őrhelyen állnak. — Mi azt várjuk a rendőrség, az államvédelem és az ügyészség dolgozóitól, hogy vizsgálataikban az igazságot tár ják fel, hogy megtalálják a bűnöst, de a valóban bűnöst. Megköveteljük tőlük, hogy nyomozásaik célja az objektív igazság feltárása legyen, s hogy a bűnt csak objektív bi- nyítékok alapján állapítsák meg. Beszédét ezután így folytatta: — Felmérhetetlen az a segítség, amit e téren is a XX. kongresszus gazdag tanulsága jelentett. Ez a tanulság és pártunk július 18—21-i ülésének határozatai biztosíték arra, — hogy a legfőbb ügyész beszámolójában felsorolt törvény sértések többé ne ismétlődhessenek meg. Erre vigyáz a párt, a legfőbb ügyészség, bíróságaink, s az alulról jövő egészséges bírálat. Beszédét így fejezte be: — A legfőbb ügyész beszámolóját jelentős lépésnek tartom a szó cialista törvényesség biztosításénak útján, ezért a beszámolót magam és pártom nevében elfogadom. Sárii Rózsi országgyűlési képviselő a munka törvény- könyv néhány fejezetével kapcsolatos kérdésekről beszélt. A legfőbb ügyész beszámolóját el fogadta, utána Birkás Imre országgyűlési képviselő szólt. A legfőbb ügyész válasza Mivel a beszámolóhoz több felszólaló nem jelentkezett, az országgyűlés a vitát lezárta és az elhangzott felszólalásokra Non György, a Népköztársaság legfőbb ügyésze válaszolt. — Azok a képviselő elvtársak, akik beszámolómhoz hozzászóltak, sokoldalúan világították meg a szocialista törvényesség helyzetét hazánkban, eredményesen egészítették ki azt a képet, amelyet itt erről adni igyekeztem. Itt szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaimat arra is — folytatta —, hogy forduljanak gyakrabban a járási, megyei ügyészségekhez azoknak a panaszoknak orvoslása ügyében, amelyekkel hozzájuk fordul a lakosság. Kiss Károly és Birkás Imre elvtársak a bűnüldöző államvé delmi szervek munkájával foglalkoztak. Ezzel kapcsolatban újból rá kell mutatnom arra. hogy gyökeres fordulat van e szervek munkájában. Az ellenség a régi államvédelmi szervek hibáira hivatkozva próbál hangulatot kelteni a mai állam védelmi és rendőrségi szerveze tek ellen. Tudja, milyen fontos a tömegek támogatása e szervezetek részére és ezért ahol csak lehet, igyekszik a tömegek bizonyos rétegeit szembefordítani az államvédelmi és rendőrségi szervezetekkel. Nekünk ezt látnunk kell és az ellenségnek ezt a számítását keresztül kell húznunk. Tör vény j a vasi at a szabálysértési bizottságokról Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolójában foglaltakat egyhangúlag tudomásul vette, majd áttért a szabálysér tési bizottságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Nánási László országgyűlési képviselő volt. A Magyar Népköztársaság kormánya a törvényesség további megszilárdítása, az állam polgárok jogainak fokozottabb védelme érdekében az utóbbi időkben több fontos intézkedést tett. Ezek közé tartozik az a törvényerejű rendelet, amelyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban fogadott el, amelyben meghatározta a szabálysértések rendjét és egyes — a törvényerejű rendelet megjelenése előtt — bűntettnek minősített törvényellenes cselekedeteket szabálysértéssé változtatott. A szabálysértési bizottságok tagjait a tanácsok választják meg részben a tanácsok tagjai ból, részben más közmegbecsülésben álló dolgozókból. A szabálysértési eljárás főfeladata az állampolgárok nevelése fegyelemre, a társadalmi tulajdon megbecsülésére, az állam- igazgatás szabályainak betartó sára. Ezt a célt egy, a dolgozókból álló bizottság bizonyára jobban el tudja érni, mint egv szabálysértési ügyek elbírálásával megbízott tisztviselő. Tér mészetesen a jelenleg működ« szabálysértési előadók a törvényjavaslat elfogadása után is fontos munkát végeznek, mert ők látják el a bizottságok munkájával kapcsolatos ügyvi- ' teli teendőket s ők látják el a bizottságokat a szükséges szakmai tanácsokkal. A szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot az igazságügyminisztérium készítette el, de előzőleg a törvény- tervezetet észrevételezésre megküldte a fővárosi, valamint a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökeinek. Az általuk tett észrevételek jórészét a beterjesztett törvényjavaslat tartalmazza is. Az országgyűlés jogügyi bizottsága törvényjavaslatot megvitatta és azt a hatodik paragrafus kivételével változatlanul elfogadta. Gr «re József elvtárs felszólalása Ezután Győré József ország- gyűlési képviselő szólalt fel. — Mindannyian tudunk arról- - mondotta —, hogy az eddigi jogszabályok nem egészen helyes végrehajtása során járási tanácsaink nagy része úgy igy-3 kezeit hatékonyabbá tenni a bírságolás munkáját, hogy a já rási szabálysértési előadók köz ségről-községre jártak és a helyi ismereteket csaknem teljesen nélkülözve végezték a bírságolást. Az ilyen vándorbírók munkája gyakran nem találkozott a falusi dolgozók egyetértésével. Az új tervezet szerint az ügyek nagy részét a községekben intézik, s a rend és a jogbiztonság helyi feladatait jól ismerő, a tárgyalt cselekményt és annak körülményeit, valamint az elkövetők személyi és tárgyi körülménye it is legjobban ismerő kollektíva fog dönteni. Javasolta, hogy módosítani kell az előterjesztésnek azt a részét, amely szerint a bizottságoknak rendszeres jelentése két, vagy átfogó tájékoztatót kellene küldeniük munkájukról az ügyészségeknek. A törvényjavaslatot elfogadta Apró Antal elvtárs felszólalása V Mivel a törvényjavaslathoz más nem jelentkezett hozzászólásra, az elnök a vitát bezárta és bejelentette, hogy Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese kíván szólni. — A törvényjavaslathoz hozzászóló képviselőtársaim egyetértettek a javaslattal, azt helyeselték, elfogadásra javasolták — mondotta, majd így folytatta: — Két módosítás érkezett. Az egyik a törvénytervezet ha todik paragrafusára vonatkozik, amely úgy szól, hogy a községi, a járási és a járási jogú városi szabálysértési bizottságok határozata elleni jog orvoslatot az a végrehajtó bizottság bírálja el, amelynél a szabálysértési bizottság működik. A fővárosi, valamint a megyei jogú városi kerületi szabálysértési bizottság határozata elleni jogorvoslatot a fő városi, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizott ságánál szervezett szabálysértési bizottság bírálja el. E másodfokú szabálysértési bizottság megalakítására és működé sére az eljáró elsőfokú szabálysértési bizottságokra irány adó szabályokat kell alkalmazni. — Módosító javaslat hangzott el Győré képviselőtársunk részéről, aki azt javasolja, térjünk el attól a fogalmazástól, hogy rendszeres jelentéseket, vagy átfogó tájékoztatót adjanak az ügyészségeknek a bizottságok munkájukról. Én egyetértek az indokolásával, amikor a bürokrácia csökkenté sére hivatkozott. Alkalomszerűen kell jelentést vagy tájékoztatót adni, szóbelileg, az ügyészek ezt össze tudják gyűjteni, tényleg ne foglalkoz zanak ezek a bizottságok rögtön jelentések tömegével, hiszen a felsőbb szervek valószínűleg szokásból kérték ál- ,x landóan ezt. Javasolom, hogy a törvénytervezetből ezt a kötelező jelentéstételt húzzuk ki. Apró Antal felszólalása után az országgyűlés a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal elfogadta. A Minisztertanács határozata egyes fogyasztási cikkek árrendezéséről A Minisztertanács, figyelem- bevéve a dolgozóknak azt a kívánságát, hogy korlátozni kell az egyes emberekre és a társadalomra káros, túlzott mértékű tömény szeszesital fogyasz tást, elhatározta, hogy a rum és pálinka fogyasztói árát 50 százalékkal, a brandy fogyasztói árát 30 százalékkal, a likőr fogyasztói árát 20 százalékkal, a gyümölcspálinka fogyasztói árát 20 százalékkal, a finomszesz fogyasztói árát pedig 97 százalékkal kell emelni. Egyidejűleg elrendelte, hogy a zsír árát kilónként 2 forinttal, a szalonna és tepertő árát 10 százalékkal, az átlagminőségű (kommersz) kimért borok fogyasztói árát 20 százalékkal, az átlagminőségű (kommersz) palackozott borok fogyasztói árát 10 százalékkal csökkenteni kell. A rendelkezések 1956. augusztus hó 1-én lépnek életbe.
