Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-02 / 181. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) — A XX. kongresszus, amely a szocialista demokrácia megerősödését eredményezte, a törvényesség jelentőségének hangsúlyozásával új lendületet adott a szocializmust építő ál­lamok továbbfejlődéséhez. Pár­tunk Központi Vezetőségének ez év júliusi teljes ülése ebben a széliemben hozta meg nagy jelentőségű határozatait. — Az ügyészi szervezet a • .ben még nagyobb oda­adással őrködik a szocialista törvényesség fölött. Ügyé­szeink legjobb képességükkel, munkájuk állandó javításával, a dolgozók bírálatainak, beje­lentéseinek és panaszainak figyelembevételével, pártunk útmutatásának követésével kí­vánnak eleget tenni szép hiva­tásuknak. — Ehhez a munkához kérem a képviselő elvtársak támo gatását. A legfőbb ügyész beszámoló­jához elsőnek Nagy Dániel or­szággyűlési képviselő szólt hozzá és a szocialista törvé­nyesség érvényesülését vizs­gálta a tanácsok és egyes ál­lamigazgatási szervek, a ter­melőszövetkezetek, a dolgozó parasztság szemszögéből. Az Országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdán dél előtt folytatta ülésezését. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Gerő Ernő, He­gedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, s a Mi­nisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai testület több tagja. Az ülést néhány perccel 10 óra után Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának El­nöksége, a magyar országgyű­lésnek megküldte a Legfelső Tanács felhívását, amelyet a leszerelés ügyében a világ va­lamennyi országának parla­mentjéhez intézett. A világ parlamentjeinek és kormányainak, amelyek né­pükkel szemben felelősek ál­lamuk sorsáért, szent köteles­ségük, hogy hathatós lépése­ket tegyenek a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, annak bevárása nélkül, hogy az Egye sült Nemzetek Szervezete va­lamennyi érdekelt állam szem­pontjából elfogadható megol­dást talál majd — hafigzik a felhívásban. — Erre kedvező hatással van a nemzetközi fe­szültségnek az utóbbi időben tapasztalható enyhülése, vala­mint az országok között a ba­ráti kapcsolatok és a jóviszony további fejlődése, a békés egy­más mellett élés elvéi alapján. Az általános leszerelési program valóraváltásának fel­tételeit létrehozó rendkívüli fontos intézkedés az, hogy minden állam külön-külön csökkentse fegyverzetét. Ebben az alapvető szerep betöltésére a nagyhatalmak hivatottak, hiszen ezek tartoznak a fő fele lősséggel a világbéke fenntar­tásáért és megőrzéséért. A legnagyobb fegyveres erők kel rendelkező nagyhatal­maknak kell példát mutat- niok a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésében. A Szovjetunió, amely követ kezetesen folytatja a népek békéjét és biztonságát célzó politikáját, már hozzáfogott tégy veres erejének, fegyverze­tének és katonai kiadásainak csökkentéséhez. A Legfelső Tanács helyesli a szovjet kormánynak a fegyve­res erők és a fegyverzet csök­kentését célzó határozatát és a jóakaraté lépést rendkívül fcntos kezdetnek tekinti, amely megkönnyíti a leszerelé­si kérdés gyakorlati megoldá­sát. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Leg­felső Tanácsa azzal a felhívás­sal fordul a világ parlament­jeihez, hogy vizsgálják meg és támogas­sák a Szovjetunió ezen kez­deményezését és a maguk részéről tegyenek hathatós lépéseket a fegyverkezési hajsza /megszüntetésére, s méltóképpen járuljanak hoz­zá a népek békéjének meg­szilárdításához. A felhívással kapcsolatban Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke a következő határo­zati javaslatot terjesztette az országgyűlés elé: „A Magyar Népköztársaság országgyűlése őszinte öröm­mel, lelkesen támogatja a Szov jetunió Legfelső Tanácsának a leszerelés ügyében a világ va­lamennyi országának parla­mentjeihez intézett felhívását, amely újabb nagyjelentőségű lépés a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a béke meg­óvása, az országok közötti ba­ráti kapcsolatok további fejlő dése és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. A Magyar Népköztársa­ság országgyűlése egész dolgozó népünk egységes, szilárd békeakaratának is ki­fejezést ad, amikor magáévá teszi és melegen üdvözli a Szov jetunió Legfelső Tanácsának felhívását. Felhívja a kor­mányt, hogy tegyen meg min­den szükséges intézkedést az országok közötti békés együtt­működés fejlesztésére, a béke megóvásáért, a nemzetközi fe­szültség csökkentésére.“ Az országgyűlés teljes mér­tékben egyet ért a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának fel­hívásával, s a beterjesztett ha­tározati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadja. (Nagy taps. a képviselők felállnak.) Gero Ernő elvtárs felszólalása Ezután Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára kért szót: — Tisztelt országgyűlés! Ma van tíz esztendeje annak, hogy a 'Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére országunk­ban megteremtettük a jó fo­rintot, amely kivezető utat je­lentett a hallatlan méretű in­flációból, a dolgozó tömegek nagy nyomorából, amelybe a háború és az uralkodó osztá­lyok döntötték népünket. (Lel­kes, nagy taps.) — Óriási jelentőségű ese­mény volt ez nemcsak országunkban, ha­nem nemzetközi méretek­ben is. Emlékezzünk vissza, mi volt a helyzet közvetlenül a háború után hazánkban. A volt ural­kodó osztályok arra töreked­tek, hogy minden eszközzel rontsák a dolgozó nép és az or­szág helyzetét, pártunk pedig azért harcolt, hogy megszilárdítva a terme lést, újjászervezze az üzeme­ket, a vállalatokat, a közle­kedést, megteremtse a jó fo­rintot, s ennek alapján biztosítsa, hogy elkezdődjék országunk­ban a dolgozó nép felemelke­dése. — Sokan nem hittek ebben, nem hittek a párt programjá­ban, s azt mondották, hogy a forintot, a jó pénzt megteremte ni országunkban csak akkor lehet, ha bizonyos nyugati ha­talmaknak elzálogosítjuk nagy- nemzeti javainkat, az állam­vasutak a postát, nagyüzeme­inket és így tovább. Pártunk azonban akkor azt mondotta: nem! a Szovjetunió segítségével van elegendő erőnk ahhoz, hogy pártunk kezdeményező sével munkásosztályunkra, dolgozó parasztságunkra, ér­telmiségünkre, egész né­pünkre támaszkodva szilárd valutát teremtsünk orszá­gunkban! — Talán először fordult elő a történelemben, hogy egy párt hosszú-hosszú hónapokkal elő­re meghirdette, mikorra lesz stabil pénz az országban. Más­kor ezt mindig nagy titokban tartották, azért, mert féltek at tói, ha nyilvánosságra hozzák, ez lehetetlenné teszi, meghiú­sítja a stabilizálást. A mi pár­tunk azért hirdette meg nyílva nosan, mert tudta azt, hogy azokat a hátrányokat, amelyek azzal járnak, hogy jó előre nyilvánosságra hozzuk a pénz stabilizálását, messzemenően túlszárnyalja az a segítség, amelyet munkásosztályunktól, népünktől kapunk a stabilizá­ció megvalósításához. — És pártunk számítása be­vált. Pártunk szilárd talajra épí­tett, amikor a nép bizalmá­ra épített! (Lelkes taps.) — Emlékezzenek rá képvi­selő elvtársak, hogy mi volt országunkban akkor, amikor tíz évvel ezelőtt, augusztus 1-én megjelent a forint. Szinte egy csapásra változott meg a hely­zet az országban, s akkor az egész világon mindenütt a ma­gyar forint csodájáról beszél­tek. Csoda volt ez? Hát bizo­nyos értelemben csoda, a nép alkotó erejének a csodája, amelyben hitt és bízott a kommunista párt! (Viharos taps.) — Azóta is, hogy országunk ban bevezettük a szilárd valu­tát, igyekeztünk mindent el­követni, hogy a forint értékét, vásárlóerejét biztosítsuk. Az utóbbi években pártunk kezde­ményezésére egy sor olyan intéz kedést tett kormányunk, amely nek következtében a forint vá­sárlóereje növekedett. A forint szilárd valuta.. A forint szi­lárdságát biztosítja állandóan, következetesen, ha nem is túl gyorsan növekvő ipari és me­zőgazdasági termelésünk. Biz­tosítja a forint szilárdságát az állam kezében lévő mind na­gyobb és nagyobb árumennyi­ség. Biztosítja a forint szilárd­ságát az. hogy kormányunk és Nemzeti Bankunk pénzügyi helyzete az utóbbi másfél évben nem­zetközileg is igen jelentéke­nyen megszilárdult. Biztosítja az, hogy olyan ter­veink vannak, amelyek mögött áll munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, — lehet mondani: mögötte áll az ország tízmilliós népe, s hogy ezeket a terveket mi va­lóra fogjuk váltani. — Tisztelt országgyűlés. — Most, amikor a jó forint meg­teremtésének 10. évfordulóján megemlékezünk erről az or­szágunk életében nagyjelentő­ségű eseményről, meg kell mondanunk, hogy valameny- nyien el vagyunk szánva, hogy a jó forint jó forint maradjon és a jövőben még jobb forint legyen — a dolgozó nép érde­kében! (Viharos, lelkes taps.) Az országgyűlés ezután foly tatta a legfőbb ügyész beszá­molója feletti vitát. Csikesz Józsefné, országgyű­lési képviselő hangoztatta, — hogy teljes mértékben egyetért a legfőbb ügyész beszámoló­jával. Kiss Károly elvtárs felszólalása Kiss Károly, az MDP Politi­kai Bizottságának tagja szó­lalt fel ezután. — A Legfőbb Ügyészség működésének három éve alatt — mondotta többek között — komoly eredményeket ért el. De meg kell állapítani, hogy az Alkotmánnyal és egyes törvé­nyeinkkel ellenkező intézkedé­sekkel szemben sokszor nem elég határozottan lépett fel. A Legfőbb Ügyészség működésé­nek els.ő két esztendejében időn kint a bátortalanság és őnál- lótlanság volt érezhető. Munká­ja azonban az utóbbi időben örvendetesen megjavult. Az országgyűlés kívánsága, véleményem szerint, csak az lehet, hogy a Legfőbb Ügyészség még fokozottabban váljék az igaz­ságnak, a dolgozó nép érde­keinek, törvényeinek meg­tartásának és tiszteletben tar­tásának védelmezőjévé. Könyörtelenül leplezze le a népi demokrácia ellenségeit, a gazdasági és politikai élet kár­tevőit. Ellenőrizze, bírálja a rendőri és államvédelmi szervek mun­kájában észlelt hiányosságokat. Non elvtárs legfőbb ügyészi be. számolójában élt is ezzel a bí­rálattal. Az ügyészi szervezet­ről, a bíróságokról és a rendőri államvédelmi szervekről mon­dott kritikáját igen tárgyila­gosnak és helyénvalónak tar­tom. Uj egészséges hang ez országgyűlésünk előtt. A továb­biakban is biztosítanunk kel! azt a légkört, hogy a tárgyila­gos bírálat hangja — bármely állami intézményre vonatkozzék is, —■ ne halkuljon el. — Az államvédelmi és rend­őri szervezetet ért bírálat jogos De azt is meg kell mondani, hogy a mi népi államunk osz­tályharcában jött létre és erő­södött meg és a dolgozó nép hatalmáért, folyó harc legne­hezebb idejében az államvédel­mi és rendőri szervezetek mindig a legveszélyeztetettebb helyeken álltak őrt. Párftunk áldozatkész és har­cos embereket küldött az ál­lamvédelem területére. — Bár egyesek a múltban súlyos hi­bákat és törvénysértéseket kö­vettek el, a testület egésze munkájá­ban és törekvésében, a dol­gozó nép érdekét szolgálta. Ma pedig, amikor levonta a szükséges tanulságokat, az el­múlt esztendők hibáiból, ami­kor kivetette soraiból az oda nem valókat, még céltudato- tosabban szolgálja ezt a nemes célt. — Az ügyészség, a rendőrség és az államvédelmi szervek az osztályellenség elleni harcban számíthatnak a dolgozó tö­megek bizalmára és támoga­tására — mondotta többek között. —■ Ezt a támogatást meg is kell kapniok, mert nehéz őrhelyen állnak. — Mi azt várjuk a rendőr­ség, az államvédelem és az ügyészség dolgozóitól, hogy vizsgálataikban az igazságot tár ják fel, hogy megtalálják a bűnöst, de a valóban bűnöst. Megköveteljük tőlük, hogy nyo­mozásaik célja az objektív igazság feltárása legyen, s hogy a bűnt csak objektív bi- nyítékok alapján állapítsák meg. Beszédét ezután így folytat­ta: — Felmérhetetlen az a se­gítség, amit e téren is a XX. kongresszus gazdag tanulsága jelentett. Ez a tanulság és pár­tunk július 18—21-i ülésének határozatai biztosíték arra, — hogy a legfőbb ügyész be­számolójában felsorolt törvény sértések többé ne ismétlődhes­senek meg. Erre vigyáz a párt, a legfőbb ügyészség, bírósá­gaink, s az alulról jövő egész­séges bírálat. Beszédét így fejezte be: — A legfőbb ügyész beszámolóját jelentős lépésnek tartom a szó cialista törvényesség biztosítá­sénak útján, ezért a beszámo­lót magam és pártom nevében elfogadom. Sárii Rózsi országgyűlési képviselő a munka törvény- könyv néhány fejezetével kap­csolatos kérdésekről beszélt. A legfőbb ügyész beszámolóját el fogadta, utána Birkás Imre or­szággyűlési képviselő szólt. A legfőbb ügyész válasza Mivel a beszámolóhoz több felszólaló nem jelentkezett, az országgyűlés a vitát lezárta és az elhangzott felszólalásokra Non György, a Népköztársaság legfőbb ügyésze válaszolt. — Azok a képviselő elvtár­sak, akik beszámolómhoz hoz­zászóltak, sokoldalúan világí­tották meg a szocialista törvé­nyesség helyzetét hazánkban, eredményesen egészítették ki azt a képet, amelyet itt erről adni igyekeztem. Itt szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaimat arra is — folytatta —, hogy forduljanak gyakrabban a járási, megyei ügyészségekhez azoknak a pa­naszoknak orvoslása ügyében, amelyekkel hozzájuk fordul a lakosság. Kiss Károly és Birkás Imre elvtársak a bűnüldöző államvé delmi szervek munkájával fog­lalkoztak. Ezzel kapcsolatban újból rá kell mutatnom arra. hogy gyökeres fordulat van e szervek munkájában. Az ellen­ség a régi államvédelmi szer­vek hibáira hivatkozva próbál hangulatot kelteni a mai állam védelmi és rendőrségi szerveze tek ellen. Tudja, milyen fontos a tömegek támogatása e szer­vezetek részére és ezért ahol csak lehet, igyekszik a töme­gek bizonyos rétegeit szembe­fordítani az államvédelmi és rendőrségi szervezetekkel. Ne­künk ezt látnunk kell és az el­lenségnek ezt a számítását ke­resztül kell húznunk. Tör vény j a vasi at a szabálysértési bizottságokról Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolójában foglal­takat egyhangúlag tudomásul vette, majd áttért a szabálysér tési bizottságokról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Nánási László országgyűlési képviselő volt. A Magyar Népköztársaság kormánya a törvényesség to­vábbi megszilárdítása, az állam polgárok jogainak fokozottabb védelme érdekében az utóbbi időkben több fontos intézke­dést tett. Ezek közé tartozik az a törvényerejű rendelet, ame­lyet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban foga­dott el, amelyben meghatároz­ta a szabálysértések rendjét és egyes — a törvényerejű rende­let megjelenése előtt — bűn­tettnek minősített törvényelle­nes cselekedeteket szabálysér­téssé változtatott. A szabálysértési bizottságok tagjait a tanácsok választják meg részben a tanácsok tagjai ból, részben más közmegbecsü­lésben álló dolgozókból. A sza­bálysértési eljárás főfeladata az állampolgárok nevelése fe­gyelemre, a társadalmi tulaj­don megbecsülésére, az állam- igazgatás szabályainak betartó sára. Ezt a célt egy, a dolgo­zókból álló bizottság bizonyára jobban el tudja érni, mint egv szabálysértési ügyek elbírálá­sával megbízott tisztviselő. Tér mészetesen a jelenleg működ« szabálysértési előadók a tör­vényjavaslat elfogadása után is fontos munkát végeznek, mert ők látják el a bizottságok munkájával kapcsolatos ügyvi- ' teli teendőket s ők látják el a bizottságokat a szükséges szakmai tanácsokkal. A szabálysértési bizottságok­ról szóló törvényjavaslatot az igazságügyminisztérium készí­tette el, de előzőleg a törvény- tervezetet észrevételezésre megküldte a fővárosi, valamint a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága elnökei­nek. Az általuk tett észrevéte­lek jórészét a beterjesztett tör­vényjavaslat tartalmazza is. Az országgyűlés jogügyi bizottsá­ga törvényjavaslatot megvitat­ta és azt a hatodik paragrafus kivételével változatlanul elfo­gadta. Gr «re József elvtárs felszólalása Ezután Győré József ország- gyűlési képviselő szólalt fel. — Mindannyian tudunk ar­ról- - mondotta —, hogy az eddigi jogszabályok nem egészen he­lyes végrehajtása során járási tanácsaink nagy része úgy igy-3 kezeit hatékonyabbá tenni a bírságolás munkáját, hogy a já rási szabálysértési előadók köz ségről-községre jártak és a helyi ismereteket csaknem tel­jesen nélkülözve végezték a bírságolást. Az ilyen vándor­bírók munkája gyakran nem találkozott a falusi dolgozók egyetértésével. Az új tervezet szerint az ügyek nagy részét a községekben intézik, s a rend és a jogbiztonság helyi felada­tait jól ismerő, a tárgyalt cse­lekményt és annak körülmé­nyeit, valamint az elkövetők személyi és tárgyi körülménye it is legjobban ismerő kollek­tíva fog dönteni. Javasolta, hogy módosítani kell az előterjesztésnek azt a részét, amely szerint a bizott­ságoknak rendszeres jelentése két, vagy átfogó tájékoztatót kellene küldeniük munkájuk­ról az ügyészségeknek. A törvényjavaslatot elfogad­ta Apró Antal elvtárs felszólalása V Mivel a törvényjavaslathoz más nem jelentkezett hozzá­szólásra, az elnök a vitát be­zárta és bejelentette, hogy Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese kíván szólni. — A törvényjavaslathoz hozzászóló képviselőtársaim egyetértettek a javaslattal, azt helyeselték, elfogadásra java­solták — mondotta, majd így folytatta: — Két módosítás érkezett. Az egyik a törvénytervezet ha todik paragrafusára vonatko­zik, amely úgy szól, hogy a községi, a járási és a járási jo­gú városi szabálysértési bi­zottságok határozata elleni jog orvoslatot az a végrehajtó bi­zottság bírálja el, amelynél a szabálysértési bizottság műkö­dik. A fővárosi, valamint a megyei jogú városi kerületi szabálysértési bizottság hatá­rozata elleni jogorvoslatot a fő városi, illetőleg a megyei jogú városi tanács végrehajtó bizott ságánál szervezett szabálysér­tési bizottság bírálja el. E má­sodfokú szabálysértési bizott­ság megalakítására és működé sére az eljáró elsőfokú sza­bálysértési bizottságokra irány adó szabályokat kell alkal­mazni. — Módosító javaslat hang­zott el Győré képviselőtársunk részéről, aki azt javasolja, tér­jünk el attól a fogalmazástól, hogy rendszeres jelentéseket, vagy átfogó tájékoztatót adja­nak az ügyészségeknek a bi­zottságok munkájukról. Én egyetértek az indokolásával, amikor a bürokrácia csökkenté sére hivatkozott. Alkalomsze­rűen kell jelentést vagy tájé­koztatót adni, szóbelileg, az ügyészek ezt össze tudják gyűjteni, tényleg ne foglalkoz zanak ezek a bizottságok rög­tön jelentések tömegével, hi­szen a felsőbb szervek való­színűleg szokásból kérték ál- ,x landóan ezt. Javasolom, hogy a törvénytervezetből ezt a köte­lező jelentéstételt húzzuk ki. Apró Antal felszólalása után az országgyűlés a szabálysér­tési bizottságokról szóló tör­vényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal elfogadta. A Minisztertanács határozata egyes fogyasztási cikkek árrendezéséről A Minisztertanács, figyelem- bevéve a dolgozóknak azt a kí­vánságát, hogy korlátozni kell az egyes emberekre és a tár­sadalomra káros, túlzott mér­tékű tömény szeszesital fogyasz tást, elhatározta, hogy a rum és pálinka fogyasztói árát 50 százalékkal, a brandy fogyasz­tói árát 30 százalékkal, a likőr fogyasztói árát 20 százalékkal, a gyümölcspálinka fogyasztói árát 20 százalékkal, a finom­szesz fogyasztói árát pedig 97 százalékkal kell emelni. Egyidejűleg elrendelte, hogy a zsír árát kilónként 2 forint­tal, a szalonna és tepertő árát 10 százalékkal, az átlagminő­ségű (kommersz) kimért borok fogyasztói árát 20 százalékkal, az átlagminőségű (kommersz) palackozott borok fogyasztói árát 10 százalékkal csökken­teni kell. A rendelkezések 1956. augusztus hó 1-én lépnek életbe.

Next

/
Thumbnails
Contents