Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-10 / 188. szám
195« AUGUSZTUS 10. TOLNAI NAPLÓ 3. „Hogy minél többen kövessék példánkat.. Növekvő önállóság ■ növekvő felelősség A ping-pong-asztal hivatása „megváltozott” egy kis időre a bátaszéki Búzakalász Tsz ben. Az öreg Fazekas Ede bácsi rajzasztalnak használja. Naphosszat rajzolgat rajta: nagy, kartonlapokra mérnöki pontossággal vonalaikat ház, szöveget, számokat ír, a szá_ mókát grafikonon is illusztrál ja. Másra már nem igen telik erejéből: 72 éves valamikor tanító volt, most nyugdíjas, de azért a ceruzát, tollat még elbírja, kedve s türelme is van az ilyen „pepecseléshez”, így az ilyen munkát őrá bízzák, mivel tagja is a szövetkezetnek. Még munkaegységet is kap ezért, és az éppen jól jön neki a nyugdíj mellé. Ez is mutatja, hogy nem puszta időtöltés az ő munkája. Úgy döntöttek a szövetkezet tagjai és vezetői hogy ismét felelevenítik a sző vetkezeti agitációt, mert bizony a nagy nyári munkák idején nem igen értek rá vele foglalkozni. Ebből a célból ké_ szíti szorgos munkával Fazekas bácsi is a kimutatást: pontosan feltüntetik a rubrikákban, hogy a szövetkezeinek létezése óta hogyan alakult évről-évre a tsz földterülete, taglétszáma, állatállománya, vagyoni helyzete és így tovább. A grafikon mutatja, hogy szinte ég és föld a különbség a hat évvel ezelőtti és jelenlegi eredményeik között. Volt egy-két év amikor csökkenés mutatkozott a tsz gazdasági erejében a különféle jobboldali elhajlások hatására, de az utóbbi két évben már minden téren töretlen a grafikon felfelé ívelése. Éppen ezért ezt szánták a szövetkezeti agitáció egyik formájának. Ez olyan „dokumen. tűm” lesz, amelyből minden ember tudomást szerezhet a szövetkezet gyarapodásáról. Bent a szövetkezet irodájában pedig az agitációs mun. ka egyéb feladatairól beszélgetnek, a községi párttitkár, Szűcs Imre elvtárs és a tsz- elnölk, Báli Zoltán elvtárs. Éppen az előző évek tapasz, talataiból okulva úgy foglalkoznak ezzel a feladattal, hogy necsak a vezetők agitál, janak, hanem elsősorban a tagság. A pártszervezet segítségével már sikerült elérniük, hogy a tsz-tagok közül is töb. ben bekapcsalódtak és bekapcsolódnak a közeli napokban az agitációs munkába. Főleg a párttagok mutatnak jó példát ezen a téren. A tagok nagyrészét azonban még nem tudják beosztani szervezett agitációs munkára és ez nem is cél, mert a feladat az. hogy a legjobbak kapjanak ilyen megbízatást. Sok új tag van a szövetkezetben, mintegy százan csak az idén vesznek részt elő szőr a közös munkában. Ezek, noha eljutottak addig, hogy aláírták a nyilatkozatot, de lényegében csak a zárszámadásnál tudják meg, hogy mennyi hasznot hozott évi munkájuk. Ezek a tago^ még nem tudhatnak elég megcáfolhatatlan tényt felsorakoztatni a szövetkezet mellett. Az egyik új tag, Péter Ambrus például szorgalmasan dolgozik, bizakodva beszél a szövetkezetről, de hozzáteszi „majd ősszel elválik minden”. A múltkor kérdéssel fordult hozzá az egyik egyéni gazda ismerőse a szövetkezet gazdálkodásával kap csolatban. Nem tudott neki kielégítő választ adni jóindulata ellenére sem, hanem ő is az elnöktől kért tanácsot. Az természetes dolog, hogy nem ismerik úgy a szövetkezet életét, problémáit, mint akik évek óta ezt az utat járják, kovácsolói voltai a bölcsőjé. mek Éppen ezért lényegében kétoldalú agitációs munkát kell végezniük: egyfelől az egyéni gazdák körében, másfelől a tsz tagsága körében, ismertetni velük saját szövet, kezetük eredményeit, gazdálkodását, hogy idővel ne csak munkájukkal és példájukkal támogassák a szövetkezeti mozgalmat, hanem szükség esetén vitába is tudjanak szállni azzal, aki a szövetkezet ellen beszél és választ adni an nak a kérdéseire, akit a szövetkezeti élet nem kellő isme. rete tart távol a tsz-től. Nagy gondot fordítanak az egyik legfontosabbra, az ér. vek kidolgozására, mert szólamokkal senkit sem lehet meg nyerni a szövetkezés hívének. Az egyéniek, különösen a kö_ zépparasztok elég jó módban élnek és a leghatásosabb agitáció nyilván az, ha a szövetkezet még jobb életet tud biztosítani. Eddig nehéz volt pél. dául az olyan gazdákkal szem ben az érvelés, akik 2—3 szerződéses növendékállatot tudtak felnevelni, és általában jól gazdálkodtak. De most már felveszik a versenyt az ilyen gazdákkal is. Az idei év kilátásai szerint a jól dolgozó tsz-tagok jövedelme még a? ilyen középparasztok jövedelmét is meghaladja. Negyvennégy forintot terveztek egy munkaegységre. Igaz, sok nehézséget kellett leküzdeniük. mert például 170 hold a talajvíz miatt kiesett a termelésből, de más területen viszont túlteljesítik tervüket. — Nagyon szép eredményt értek el a tehenészetben, a fejési átlag majdnem kétszeresére emelkedett. Már júliusban beadták a szeptemberre leszerződött 40 hízót. így tehát megvan a lehetősége annak, hogy a munkaegység értéke eléri 44 forintot, s ha ennek alapján számítják a tagok jö_ védelmét már pedig ez a reális — kiderül, hogy nagyobb a jövedelmük a középparasztokénál. Kurcinák Antal, aki hajdanában középparaszt volt, harmadmagával dolgozik a szövetkezetben, az idén tavasz tói 94 munkaegységet teljesí tettek átlagosan havonta. Ez azt jelenti, hogy havi jövedelmük meghaladja a négyezer forintot. Van olyan tag, mint Verebi Mihály, aki júliusban csak munkaegységelőlegként több mint ezer forintot kapott. Az ilyen érvek felhasználásával agitálnak a dolgozó parasztok között. Eljárnak az I. típusú termelőcsoporttagokhoz is. Úgy határoztak, hogy a község és a tsz vezetői a közgyűléseikre is elmennek és igyekeznek meggyőzni őket a III. típus előnyeiről. A közeljövőben pedig látogatásra hív ják meg a község egyéni dol_ gozó parasztjait a szövetkezet gazdaságába. A szövetkezeti agitáció ered ményei máris mutatkoznak. Az elnök fiókjában ott van hét belépési nyilatkozat, a napokban írta alá hét tag a szövetkezetbe való belépését. — Köztük vannak Tóhegyi László, Gábor Antalné és Sárközi Jánosné dolgozó parasztok. Elmondhatjuk tehát, hogy Bátaszéken a községi és tsz- vezetők, kommunisták jól foglalkoznak a termelőszövetkezet fejlesztésével. Amint a tagok mondják: „Mindent meg_ teszünk, hogy minél többen kövessék példánkat.” . i B. F. „Demokratikus államrendszerünk alapját a tanácsok alkotják. Pártunk véleménye szerint a már megtett intézkedéseken túlmenően is biztosítanunk kell, hogy a tanácsok rendelkezzenek a gondjaikra bízott feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel, politikailag és szakmai lag képzett dolgozókkal és anyagi eszközökkel. El kell érni, hogy a tanácsok teljes mértékben ellássák hatósági és igazgatósági feladataikat, valóban vezessék a helyi, gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet.“ (Részlet a KV. július 18— 21-i ülésének határozatából.) Mint Gyönk község tanácsának vb. elnöke, nagy örömmel fogadtam a Központi Vezetőség határozatát, mely kiszélesíti a helyi tanácsok hatáskörét. Ez eddig csak bizonyos tekintetben volt meg és nem volt arányban a reánk háruló nagy felelősséggel. Sok esetben meg volt kötve a kezünk. Előfordult, hogy csak egy példát említsek: a téli kedvezőtlen időjárás következtében egy hold vetésből 3—400 ölnyi terület kifagyott. Nem volt hatáskörünk arra, hogy a helyi isme retek alapján intézkedhessünk, a gyenge vetés kiszántásáról. Kötött bennünket az a rendelet, hogy erre nézve csak a járási tanács mezőgazdasági osztálya adhat engedélyt. Ezeken a területeken sem búza, sem valamire való kapásnövény nem teremhetett, mert kikéstünk az időből. Ennek következtében a tervezett termésátlag is csökkent, s természetesen a dolgozó parasztság helyzetét is megnehezítettük. A jövőben az ilyen ügyekben saját magunk dönthetünk, s ezzel együtt elmúlik a kisebbségi érzésünk is, ami felsőbb szerveink, de különösen a gazdákkal szemben mutatkozott, amikor az ilyen és ehhez hasonló problémákkal jelentkezőket a járási tanácshoz kellett utasítani, noha saját magunk is meg voltunk győződve a kérés helyességéről. A KV. határozata óta bátrab ban tervezünk, amelyet végre is hajtunk. Tanácsülésen határoztuk el, hogy a község határában levő legelőket felújítjuk. Az idén 7 holdnyi területet szántunk fel és vetünk el magfogás céljából, nemesített szálastakarmánnyal, vörösherével, réti csenkesszel és az angol perjével. Elhatároztuk, hogy 1960-ig községünkben 1500 darabra emeljük a fejős tehén állományt, s ehhez a szükséges legelőt biztosítjuk. Bátrabban harcolunk az adó kivetések terén mutatkozó bürokrácia ellen. Az adófizetést a járási tanács pénzügyi osztálya végzi, ugyanakkor az adóbehaj tás a községi tanácsok feladata. Az adómegállapítás évekkel ezelőtt történt, s nem vették figyelembe a dolgozók vagyoni helyzetében időközben bekövetkezett változásokat, azt hogy jónéhányan azóta a közös gazdálkodás útjára léptek. Jellemző, az adókivetés állapítása ra az, hogy a járási tanács pénzügyi osztálya által kivetett adóügyekkel kapcsolatban több mint 100 fellebbezés érkezett a köségi tanácshoz, amelyben nekünk kell dönteni. Ugyanez a helyzet a begyűjtésnél is, amelynek megállapítását szintén a járási begyűjtési szervek végzik. Néhány szó a község területén működő üzemek és vállalatok kérdéséről. Községünknek malma, téglagyára, szeszfőzdéje és sütőüzeme van. Ezek különböző központokhoz tartóz nak. Jó lenne, ha ezen kisebb jelentőségű üzemek a tanács hatáskörébe tartoznának, mert úgy gondoljuk, a helyi tanácsok irányítása alapján e vállalatok több jövedelmet hoznának és a község fejlesztése érdekében jobban fel tudnák használni. Deli György Gyönk községi tanács vb. elnöke. Készítsük el lelkiismereteseit a tsz zárszámadásokat Most még idejében van a múlt évek tapasztalataiból kiindulva a tsz zárszámadás előkészítésének néhány gyakorlati problémáját felvetni. Ugyanis a gazdasági év befej eztéig még több mint 2 és fél hónap áll rendelkezésünkre, ami a jó előkészítési munka és a terv teljesítés szempontjából nem közömbös. Nagyban növelhetjük a hozamot a helyes intézkedéssel is. Gondolok itt arra, hogy minden tsz-gazdaság éljen a törvényes jogaival és a szabad termékeit a legjövedelmezőbben értékesítse. Használja ki a szerződéses értékesítés előnyeit és követelje meg, hogy a termé_ kékért és termékeiért a törvényes árakat teljesen és idejében kapja meg. Nem lehet a tsz-gazdaságok. nak figyelmen kívül hagyni, hogy az értékesítési vállalatok sok esetben pontatlanul és elkésve számolják el az eladott termékeket. Már csak az a tény hogy idejében kapják meg az őket illető átutalást, nagy előnnyel jár, mert a bankban elhelyezett pénz után az állam minden napra kamatot fizet. Az értékesítéssel kapcsolatos problémát azért is fontos most felvetni, mivel a növénytermelési termények túlnyomó részét még a gazdasági év hátra_ lévő időszakában bonyolítják le. Helyes lenne, ha a kihelyezett mezőgazdászok az eddiginél jobban bekapcsolódnának az értékesítés lebonyolításába mivel az éladott áruk minősítésénél ők a leghivatottab- bak a tsz érdekeit képviselni. — Az áru minősítése pedig a tsz és az állam szempontjából nagyon fontos kérdés, az egységárat ennek alapján állapítják meg. Igen gyakori hibaként szokott előfordulni, hogy a tsz- igazgatóság nem a jóváhagyott terv alapján gazdálkodik. Megtörténik az is, hogy hétről-hétre történnek intézkedések anélkül, hogy a közgyűlés által jóvá hagyott éves tervet figyelembe vennék. Hasonló a helyzet minden tervfeladatnál. Éppen ezért min den tervfeladat teljesítése kő. telezőén előírja, határidőhöz kötve, a tervfeladat teljesítése előfeltételének megteremtését. Ezt pedig pontosan követni és végrehajtani csa^ az éves terv állandó, megfelelő alkalmazása mellett lehet. A múlt években zárszámadásaink helyes elkészítését a tsz-ek egyrészében nagyban gátolta az évközi túlelőlegezés. — Gyakori eset hogy kenyér- és takarmánygabonából cséplés be fejezésével olyan mértékben előlegezik az elért munkaegységeket, hogy zárszámadáskor az összes elért munkaegységre nem jut annyi gabona, mint amennyit évközben előlegként kiadtak. Ez azt a gyakorlatot szüli, hogy a közös állatállo_ mány, a takarmányalap rovására elégítik ki a gabonatetakarL tástól a gazdasági év befejezéséig felmerült munkaegységet. Kenyérgabona szempontjából pedig a túlelőlegezés miatt számos tag nem kaphatja meg a jogosan járó kenyérgabonáját. Mindkét eset nagyon káros, mivel a takarmányhiány növeli a kiadást és csökkenti az állatok termelését, a tagság hiányos munkaegység kielégítése pedig bizonytalanságot szül és rontja a munkához való viszonyt. Nagyon ajánlatos idejében elkészíteni a zárszámadás tech. nikai lebonyolítását is. Eléggé ismeretes, hogy a tsz gazdaságok nagyrészében a könyvelés és az anyaggazdálkodás bizonylati rendszabályai nincsenek következetesen betartva. — A könyvelés sok esetben nagy (restanciával) elmaradással — küzd. Az anyagmozgatás pedig bizonylat nélkül történik. ÉpA paksi járási mezőgazdasági osztály közleménye A paksi járási mezőgazda- sági osztály közli az érdekeltekkel, hogy a június 12-re, vasárnapra kitűzött nagydorogi körzeti mezőgazdasági kiállítás elmarad a községben fellépett sertéspestis-járvány miatt. pen ez az egyik akadálya annak, hogy a tsz-ek nagyrésze nem tudja kellő mértéli ben érvényesíteni a személyi felelősséget a szövetkezeti tulajdon védelme érdekében. Az anyagszámadás helyes vezetésének hibája okozza a fogyóeszközök és többi szerszámok indokolatlan nagyméretű elhasználódását és eltulajdonítását ami megengedhetetlen — mértékre duzzasztja az üzemviteli költségeket és ennek alap ján növeli a termelési költséget is. A pontatlan könyvelés kihat a vállalati és egyéb kívül álló, de a gazdálkodással kapcsolatos személyek helyes elszámolására is. így lehetne hosszan sorolni azokat a problémákat, ami a helytelen könyvelésből adódik. Jelenleg majdnem minden tsz- nek munkájához értő könyvelője van, így csupán szervező munka és a tagság aktív támogatása kell ahhoz, hogy az ebből eredő hibákat kiküseö- böljük. Nagyon helyes lenne már most hozzáfogni a könyvelés és bizonylat rendezéséhez, a vállalati egyeztetések lebonyolításához, a leltározás előkészítéséhez, hogy a zárszámadási munka torlódását csökkenteni tudjuk. ZSURÖ GYÖRGY Szekszárd városi tanács elnökhelyettese Javuló eredmények az állami Építőipari Vállalatnál A XX. pártkongresszus történelemalakító hatása népgazdaságunk egységeinél is — hol előbb, hol kissé késve —, de csak kimutatható a száraz számadatok tükrében is. így van 'ez megyénk egyik jelentős vállalatánál, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál is, amely hétéves működése alatt kevés dicséretet kapott, miután a tervteljesítéssel minden évben lemaradt. Sokat javult a munka áz utóbbi hónapokban a vállalatnál, amelynek eredményei már mutatkoznak. A második negyedévnek a felügyeleti szervektől ellenőrzött és jóváhagyott mérlegében már híven tükröződik a megjavult tevékenység képe: Mind a termelési, mind az akkumulációs tervét a vállalat túlteljesítette a sok tárgyi nehézség — munkaerőhiány, anyagbeszerzés, szállítás, stb. — ellenére is. Most folyik a küzdelem a harmadik negyedéves tervek túlteljesítéséért. A várdombi gépállomáson egymás után merednek az ég felé a Sztálinvá- rosban készült előregyártott elemek, hirdetve az új technika fölényét a régivel szemben. Egyidejűleg Gyönkön egy másik gépállomáson a várdombihoz hasonló, de a helyszínen saját rezsiben legyártott elemek várják az óriási erejű NCK-darut, amely néhány nap alatt összeállítja a nagy fesztávolságú szerelőcsarnokot. E két építkezés súlyponti feladat, amelynek végrehajtásával akar nak a vállalat dolgozói segíteni a mezőgazdaság fejlesztésében. Tamásiban már áll a ha talmas víztorony, Fornádon napokon belül átadják rendeltetésének a speciális célokat szol gáló elit-gabonaraktárt. Ezeken kívül több egyéb mezőgazdasági létesítmény is szerepel a vállalat tervében. Az ipar számára a Simontor- nyai Bőrgyárban hatalmas méretű meszes műhely készül, a Paksi Konzervgyár már haszná latba is vette a nagy raktárt. És nem utolsó sorban, készülnek Szekszárdon a lakások a vasúti fasor mellett. A naponként arrajárók számontartják a munka haladását: néhány nap óta feltűnően gyorsan nőnek a falak, bizonyítva, hogy az építőipar dolgozói ezt a munkát még több szeretettel végzik, hogy még ebben az évben korszerű, szép lakáshoz jusson harminchat szekszárdi család. D. A.
