Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-08 / 186. szám

2. TOLNAI NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS 8. Áz arab világ állásfoglalása a szuezi-ügyben Jugoszláv küldöttség érkezik a Hunyadi ünnepségekre KAIRÓ A Middle East News hivata­los egyiptomi hírügynökség kommentárt közöl Galal Ha- mamszi, a hírügynökség ve­zérigazgatója tollából, amely élesen bírálja a londoni érte­kezlet tervét és amely a AP kommentárja szerint Nasszer elnök nézeteit tükrözi. Galal Hamamszi megállapít­ja, hogy ez az értekezlet „az agresszió, nem a béke értekez­lete“ lesz és nem változtathat­ja meg Egyiptom elszántságát a Szuezi csatorna államosításá­nak fenntartására.“ Az elmúlt háború vége óta először törté­nik, hogy egy nemzetcsopor­tot összehívnak olyan nemzet­közi vita megoldására, amelyet az ENSZ elé kellett volna vinni. Úgy látszik, hogy Anglia és Franciaország saját kezde­ményezéséből új ENSZ és új Biztonsági Tanács megalkotá­sát határozta el és kész erő­szakhoz folyamodni. “ „Miért nem hívták meg az értekez­letre azokat az arab államokat, amelyek közvetlenül érdekelve vannak, míg ugyanakkor meg­hívtak olyanokat, amelyeknek semmi közük a csatornához’“ „Nem annak a jele-e ez, hogy nem a hajózás szabadságáról van szó, hanem arról, hogy elég szavazatot szerezzenek Anglia és Franciaország tervei­nek jóváhagyására?“ — írja Hamamszi —, majd „Teáscsé­szében támadt viharnak“ ne­vezi a londoni és párizsi „lár­más légkört,“ amely nem be­folyásolhatja nézéspontját. DAMASZKUSZ Az AFP jelentése szerint Ni­zam Eddin tábornok, a sziriai hadsereg vezérkari főnöke az A1 Álamnak adott nyilatkoza­tában kijelentette: „Természe­tes, hogy a sziriai nép és a hadsereg felkészült és kész Egyiptom segítségére sietni, hogy együtt harcoljon vele min den olyan kísérlet meghiúsítá­sára, amely jogain, független­ségén és szuverenitásán akar csorbát ejteni.“ AMMAN A muzulmán testvériség nevű arab nacionalista moz­galom, amelynek az egész Kö­zép-Keleten hívei vannak, hét­főn nyilatkozatot adott ki, amelyben közli, hogy készen áll a harcra, ha Egyiptomot „idegen agresszió éri“ a szuezi vita következtében — jelenti a Reuter. A nyilatkozat támadást intéz Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország el­len az egyiptomi követelések befagyasztása miatt és felszó­lítja az arab és izlám kormá­nyokat, hajtsanak végre ellen- intézkedéseket. Biztosítja Egyiptomot, hogy agresszió esetén a muzulmán testvériség egy emberként áll ki Egyiptom védelmére. Azok a fegyveres csapatai, amelyek 1955-ben a csatornaövezetben a brit had­sereg ellen küzdöttek, készen állnak az újbóli harcra, ha az izlám Egyiptomot idegen tárna dás éri. A nyilatkozat felszó­lítja az egyiptomi kormányt, hogy ne fogadja el a londoni értekezletre szóló meghívást, az izlám országokat pedig erős izlám tömb megalkotására hívja fel. KAIRÓ Hasszuna, az Arab Liga fő­titkára hétfőn élesen támadta a szuezi kérdés ügyében java­solt londoni értekezletet, mert a meghívó hatalmak már a meghívók szétküldése előtt Mint sajtójelentések közük, Hausinger nyugatnémet tábor­nok és Eckhardt, a szövetségi sajtó és tájékoztatásügyi hiva­tal vezetője nemrég az Egye­sült Államokban a Német Szö­vetségi Köztársaság további fel fegyverzéséről tárgyalt. Sajtóközlemények szerint ab ból a jelentésből, amelyet Hau­singer tábornok Adenauer kancellár elé terjesztett, kide­rül, hogy az Egyesült Államok „kifejezetten óhajtja“ egy nyolcszázezer főnyi nyugatné­met hadsereg megteremtését. Sajtójelentések szerint Heu- singer tábornok amerikai tár­gyalásai során azzal indokol­ta Nyugat-Németország foko­zott felfegyverzésének szüksé­gességét, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaságot „váratlan atomtámadás“ fenyegeti. Ezek a koholmányok éles tiltakozást keltettek a közvéleményben. A Westfalische Rundschau hang súlyozza, hogy Heusinger nyi­latkozata „veszélyes játék a tűzzel.“ Heusinger tábornoknak azokkal az amerikai kijelen­meghozták döntésüket, amely­nek értelmében keresztül akar ják erőszakolni a Szuezi csa­torna nemzetközivé tételét — jelenti az AP. Hasszuna hangoztatta, hogy a tervbe vett értekezlet sérti az ENSZ alapelveit. Az Arab Liga főtitkára kije­lentette, hogy a szuezi csator­na-társaság államosítása egy szuverén állam törvényes cse­lekedete, majd hozzáfűzte, hogy Egyiptom ezzel kapcsola­tos jogait a nemzetek többsége elismerte. Az egyiptomi nemzeti gárda táboraiba egyre több önkéntes érkezik katonai kiképzésre — jelenti a Reuter. A hírek szerint több mint egy millió 20—30 éves fiatal­ember juttatta kifejezésre, hogy kész „fegyvert viselni.“ Az újoncokon kívül Egyip­tomnak máris ötvenezer teljes kiképzésben részesült és jól fel szerelt nemzeti gárdistája van. téseivel kapcsolatban, amelyek szerint „Nyugat-Németországot fenyegeti a Német Demokrati­kus Köztársaság, Csehszlová­kia és Lengyelország“ a West­falische Rundschau ezeket írja: „Ezek a megállapítások kép­telenségek... az emberben az a benyomás alakul ki, hogy az ilyen eszmék atyjának nevez­hető szövetségi kancellár mind jobban eltávolodik a reális po­litikai tényéktől és katonai spe kulációkra fordítja figyelmét.“ Lengyelország és Csehszlo­vákia — folytatja a lap — többízben javasolta a Német Szövetségi Köztársaságnak a diplomáciai kapcsolatok köl­csönös megteremtését. Cseh­szlovákia még meg nem táma­dási egyezmény megkötését is indítványozta. A Szövetségi kormány erre nem válaszolt. Amennyiben haladást aka­runk elérni Németország újra­egyesítésének érdekében — hangsúlyozza a lap —, akkor nem szabad katonai erővel kér kednünk, hanem a feszültség enyhítésének céltudatos poli­tikáját kell folytatnunk. Á nyugatnémet sajtó a Német Szövetségi Köztársaság felfegyverzésének további terveiről (61. folytatás.) „BUDAPEST RESTAURANT” A villamos hátsó perronján ándogáltam. Ahogy távolodtam a parktól úgy engedett bennem a belső szorítás. Lassan meg­szűnt a nyomasztó érzés, a szí­vemet hajtó nyugtalan remegés A Quint-utcát nézegettem, a négy-ötemeletes házakat, a féL emelet nagyságú plakátokat, rek lámtáblákat.Ez az utca olyan To rontó ban, mint Budapesten az Andrássy-út illetve Sztálin-út. Nem is olyan, csak hasonlít hoz zá, mert a Sztálin-úton nincs villamos és az egy szép széles sugár-út, kétoldalt fákkal... itt meg villamos zörög és nincse­nek fák ... inkább a pesti Rá- kóczi-úthoz hasonlít és egy pil_ lanatra valósággal Budapesten éreztem magam ... Magyar- nyelvű cégtáblák és neon-betűk jöttek egymásután. Jól megje­gyeztem a nevüket, hiszen olyan régen láttam már magyar betűt. Az egyik ötemeletes ház oldalán ezt olvastam — „Buda­pest restaurant”,a másik helyen meg félköralakú hatalmas tábla hirdette — „Kék Duna étte­rem”, „Kanári bistró”, „Heller étterem”, „Fészek restaurant”. Szamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet Megdörzsöltem a szemem. — Ébren vagyok? Vagy csak káp- rázik a szemem? Torontóban vagyok vagy Budapesten? Mintha apró tű szúrná a há­tamat. Amíg a magyar nevű ét^ termek reklámjait nézegettem, egyre jobban éreztem ezt a fúr. csak kellemetlen szúrást... Nem tudom, volt-e olyan helyzetben ,amikor úgy érezte, hogy figyelik és nem mert v: zz. szafordulni. Az első gondolatom akkor az volt, hogy a rendőrség nyomomra bukkant és csak ar­ra várnak, mikor szállók le a villamosról... Az ember nem látja de érzi, ha valaki erősen figyeli minden mozdulatát. Az elosztó nyugtalanság újból szí­vembe bujt és olyan gyenge lettem tőle, majd összeestem. Belekapaszkodtam a feljárt) rá­csába és már arra gondoltam, leugrom a robogó villamosról. Szürke sávvá futottak össze az utca macskakövei, a gyomrom émelygett és éles fájdalom nyi­lait belembe is. Ha leugrom, minden bizonnyal fö! szakad a sebem. De mine^ ugorjam, hi­szen ártatlan vagyok. Én. nem rabolni jöttem Torontóba, ha­nem munkát keresni. Nem t e­hetek róla, ha ismerem azt a gazembert... már hajón a ten­gerbe dobtam volna Erdősit — bár dobtam volna, most leg­alább nyugodtabb lennék. A vá ratlan elhatározás gyorsaságá­val fordultam hátra. Idősebb, szemüveges, nyugodt tekintetű férfi áüt mögöttem. Azt hittem lekapja tekintetét, de nem, ugyanúgy nézett rám, ahogy hátulról figyelhetett, ki tudja, mióta? — Uram — mondtam zavar­tan ... Istenem, mit is akartam mondani. Hang nem jött ki a torkomon és egyszerre elémvil- lant életem kilátástalan ke e ú A Hazafias Népfront meghí­vására Jugoszlávia dolgozó né­pei Szocialista Szövetségének háromtagú küldöttsége érkezett hazánkba a Hunyadi János ha­lálának ötszázadik évfordulója alkalmából rendezendő ünnep­ségekre. A küldöttség vezetője dr. Hrncsevics a Szocialista Szövetség Szövetségi Választ­mányának tagja, a Legfelső Bíróság elnöke. Tagjai: Rehák László a Szövetségi Nemzetgyű­lés képviselője, a Szocialista Szövetség Központi Választmá­nyának tagja, a Magyar Szó fő- szerkesztője és Jovan Marjono vies publicista. külföldi hírek Athén (TASZSZ). Platisz, a görög parlament ideiglenes el­nöke közölt."', M. G. Szergejev- vel, a Szovjetunió athéni nagy­követével a Szovjetunióba látó gató görög parlamenti küldött­ség összetételét. A küldöttséget Rodopulosz, a parlament elnö­ke vezeti és augusztus 23-án ér kezik Moszkvába. * Párizs (MTI). A francia ható Ságok hétfőn ideiglenesen sza- badonbocsátottak tíz vendomei béketüntetőt, akik annakidején résztvettek az algériai háború ellen rendezett egyik tünteté­sen és akiket azóta a fresnesei börtönben tartottak zárva. Az Humanité a szabadonbo- csátással kapcsolatban hangoz tatja, hogy ez a közvélemény nyomására történt. * Bécs (MTI). Az idei őszi áru­mintavásár megnyitására szep­tember 9-én kerül sor. A Ma­gyar Népköztársaság nagysza­bású kiállítással szerepel a vásáron. * Belgrád (MTI). A legújabb statisztikai adatokból kitűnik, hogy a jugoszláv ipar és mező- gazdaság az utóbbi években első ízben most teljesítette túl első félévi exporttervét. Szabri Asszalit sziriai minisz terelnök hétfőn újságírók előtt kijelentette, Szíria háborút in­dítana, amennyiben Izrael meg kísérelné, hogy megváltoztassa a Jordán folyását — jelenti az AP. Mint mondotta, ,ez kö­nyörtelen háború lenne Szíria szuverenitásának és törvényes jogainak védelmében. sége. Azt sem tudtam mit te­gyek. Ezek a váratlan összerop­panások, az öngyilkosságom per cei. Zaklatott lelkem, idegen nyomorúságom tehetetlen fé­reggé tettek. Homályosan lát­tam csak aZ idegen arcát, hiába küszködtem ellene, szememet ellepte a szivárgó könny és ma­gyarul sóhajtottam: — „Uram, miért bántanak engem ? ’ Erősebben kapaszkodtam a rácsba, a lábamból elszállt min­den erő, fejem tompán zúgott, éreztem összeesek. A villamos hirtelen fékezett és a lendület­től az idegennek estem... — „Uram, én olyan szerencsétlen vagyok...” — Bízzál fiam az Istenben — szólt az idegen. Sokszor adott már erőt az idegen nyelv tengerében magá_ nyos sziklaként felbukkanó magyar beszéd és most is ma­gamhoz térített. Mint fagyos hajnalon az éhgyomorra ivott bodzapálinka, olyan sebesen ro­hant végig ereimen a megváltó tűz... — Uram? ön magyar?... da­dogtam. — Magyar vagyok ... (Folytatjuk.) Változás a Magyar Hépköztársaság belgrádi követségének vezetésében A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a külügymi­niszter felterjesztésére Kurim- 6zky Sándor rendkívüli köve­tet és meghatalmazott minisz­tert felmentette a belgrádi ma­gyar követség vezetésére ka­pott megbízatása alól. A Magyar Népköztársaság belgrádi követségének vezetésé vei az Elnöki Tanács a külügy­miniszter felterjesztésére dr. Münnich Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet bízta meg. (MTI.) A Pravda cikke a moszkvai szovjet—japán tárgyalásokról A Pravda keddi száma Meg. figyelő cikkét közli „a mosz­kvai szovjet—japán tárgyalá­sok” címmel. Tegnap tartották Moszkvá­ban a Szovjetunió és Japán kép viselőinek a két ország viszo­nyának rendezésével foglalkozó harmadik ülését — írja a Meg­figyelő. — Mint a nyilvánosság­ra hozott közleményből kitűnik ,a japán és a szovjet külügy­miniszter kifejtette országának álláspontját a területi kérdés, ről”. Külföldi jelentések azt mond­ják, hogy ez a kérdés a japán sajtó figyelmének középpontjá­ban áll. Egyes japán lapok megpróbálták hamis megvilágí­tásba helyezni a Szovjetunió ál­láspontját. így például a Mai- nici című lap alaptalanul azt állítja, hogy a Szovjetunió ba­rátságtalan álláspontot foglal el japánnal szemben. Az ilyenfajta kijelentéseket nem lehet egyébnek tekinteni, mint kísérletnek arra, hogy fél­revezessék a japán közvéle­ményt s ezzel akadályozzák a szovjet—japán viszony rendezé. sét. Közismert, hogy a Szovjet­unió mindig együttműködési — szellemre törekedett és törek­szik a Japánnal folytatott tár­gyalásokon. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov a japán parlamenti küldöttséggel folytatott beszél­getésében rámutatott, hogy a Szovjetunió békében kíván élni a japán néppel, azt kívánja, hogy a két nép között örökké virágozzék a béke és a jóvi­szony, mindkét nép javára. Ismeretes hogy a Szovjet­unió a japán fél kérésére hozzá járult, hogy a békeszerződés tér vezetébe beiktassanak több új cikkelyt, bár nem fűződött ér deke e cikkelyhez. A szovjet fél tekintettel Japán nemzetközi kötelezettségeire és nyomatékos kérésére, hajlandó volt kirekesz teni a szerződéstervezetből azt a kikötést, amely kötelezte vol­na Japánt, hogy ne lépjen be más hatalmak ellen irányuló ka tonai szövetségekbe. A Szovjet­unió lényeges engedményeke' tett Japánnak a halászat kérdé. sében. Végül a Szovjetunió még egy nagylelkű lépést tett Japán felé: Hajlandónak nyilatkozott arra, hogy átadja neki a Habo­mai- szigeteket és Szike tan-szi­getét. Mindez újból és újból mutat­ja, hogy a szovjet ország ba­rátságos szellemben, a jószom­szédság álláspontjára helyez­kedve építi viszonyát JapánnaL Az említett tények megvilá­gításában kitűnik, hogy egyes japán körök képviselőinek az az áüítása, miszerint a Szovjet­unióból hiányzik a „megértés” és „az együttműködési szellem” — nem egyéb a szovjet—Japán viszony rendezése ellen irányu­ló rosszakaratú koholmánynál. A japán fél — mint ismere­tessé vált — továbbra is ragasz kodik hozzá, hogy átadják Ja­pánnak Kunasir és Iturup-szi- getét, a Szovjetunióhoz tartozó Kurili-szigetek elidegeníthetet­len részét. A Szovjetuniónak eL vitathatatlanul joga van ezek­re a szigetekre. A cikk utal arra, hogy annak­idején Krímben megállapodtak, hogy teljes egészében és feltétel nélkül átadják a Szovjetunió, nak a Kurili-szigeteket és visz- szaadják neki Szahaün szigeté­nek déli részét. Ez a döntés szabta meg előre azt a Pots- damban elfogadott szabályt, amely szerint a japán szuveré, nitást a négy fő japán szigetre korlátozzák. Japán az 1951. évi sanfranciscói szerződés aláírá­sakor elfogadta a potsdami el­veket s ezzel elismerte, hogy a Kurili-szigeteket, köztük termé szetesen Iturupot és Kunasirt átadják a Szovjetuniónak. Felmerül a kérdés — hang­zik a cikkben — milyen alapon próbálja a japán kor­mány most kérdésessé tenni azt a döntést, amelyet öt esz­tendővel ezelőtt elismert. Azt állítják, hogy a Szovjet­unió, minthogy nem írta alá a sanfranciscói szerződést, nem hivatkozhat arra, hogy Japá" lemondott Kunasir és Hump szigetéről. Mint ismeretessé vált. a hét­fői ülésen D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere a szovjet kormány megbízásából újból kijelentette, hogy a Szov­jetunió semmiféle további terü­leti engedményeket nem tesz. Ez a szovjet fél végleges állás­pontja. Ha a japán fél tovább ismételgeti a Szovjetunióhoz tartozó területekre emelt igé­nyét, ezzel csak elhúzza a tár­gyalásokat. A magyar kormány adománya az iráni árvízkárosultaknak A magyar kormány őszinte együttérzését fejezte ki az iráni kormánynak a legutóbbi árvíz pusztítással kapcsolatban és 50 ezer forint értékű gyógyszer adományt ajánlott fel az ár­vízkárosultak részére a nem­zetközi vöröskereszt útján. Izraeli tárgyalások Angliával és az Egyesült Államokkal olaj rezet ék építéséről Izraeli forrás megerősíti azt a hírt, hogy tárgyalások foly­nak Angliával és az Egyesült Államokkal egy Izrael területén áthaladó olajvezeték építésé­ről — jelenti az AFP. — Az olajvezeték kapacitása évi négy millió tonna nyersolaj szállítása lenne és megépítése harminc millió dollárba kerülne Az olajvezeték számítások szerint egy év alatt elkészülne. * •rt i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents