Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-08 / 186. szám
1956 AUGUSZTUS 8. TOLNAI NAPLÓ 3; PÄRT ÉS PÁRTÉPlTÉS « A tolnai kommunisták a begyűjtés sikeréért Falusi pártszervezeteinknek, tanácsainknak, a begyűjtési apparátusnak napjainkban nagy feladatai vannak, hogy elsősorban politikai felvilágosí tással, személyes példamutatással, a törvényesség megtartásával érjék el a begyűjtési tervek részletében való fontos teljesítését. Különösen fontos ezen a területen pártszervezete ink gondos, szervező, felvilágosító, irányító munkája. Ennek szellemében igyekszik a tolnai községi pártbizottság is segíteni a begyűjtés nagy munkáját. Tevékenységüket az szabja meg, hogy második t ötéves tervünk első évének tér veit teljesítve tudunk csak méltó gazdasági alapot adni a terv további célkitűzéseinek, eredményes megoldásához. Ennek érdekében elsősorban szoros kapcsolatot teremtett a pártbizottság a tanáccsal, s igyekeztek az alkotmány ünnepének tiszteletére indított versenymozgalom kiszélesítésében tevékeny részt venni. Mozgósították a kommunistákat, hogy példájukkal is sorakoztassák fel maguk mellé a dolgozó parasztokat. Máté József elvtárs például ennek eredményeképpen a kukorica kivételével mindenből eleget tett kötelezettségének. Ilyen példát mutatnak a tanácstagok is, mint Bucher József, ifj. Puxler Mihály és lehetne sorolni tovább azt a 120 gazdát, akik párosversenyben akarnak egyre szebb eredményeket elérni Alkotmányunk ünnepének tisz teleiére. A munkák sikeres elvégzése érdekében minden héten rendszeresen megtartják a népnevelő értekezleteket, ahol értékelik az agitátorok munkáját, s megfelelő további útmutatást adnak munkájukhoz. Főként arra hívják fel a figyelmüket, hogy az aratás, cséplési munkákkal egyidőben beszéljenek arról is, hogy a begyűjtési kötelezettségek teljesítése, mindjárt a cséplőgéptől, minden dolgozó paraszt hazafias kötelessége. Ez er ősíti a munkás - paraszt szövetséget, ez is egyik biztosítéka, hogy a falusi dolgozók is az ötéves terv irányelveiben meghatározott életszín vonal emelkedését elérjék, sőt túlhaladják. A tanács — körzetenként beosztott népnevelők munkája ilyen körültekintő szervezett segítsége nem marad hatás nél kül. Ezt bizonyítja, hogy a be gyűjtési hivatal legutóbbi jelentése szerint az éves gabona- begyűjtési terveket és az időszerű sertés, vágómarha, tej, tojás és baromfibeadási kötelezettségek teljesítését véve alapul, továbbra is Tolna vezet a községek közötti begyűjtési versenyben. Mind a gabonabegyűjtés, mind az állat és állati termékek begyűjtési tervének teljesí tésére való serkentés területén számtalan jó érv áll rendelkezésre Tolnán is. Ezzel élnek is a népnevelők, különösen most, amikor Tolna község is az árvízveszély alkalmával súlyos károkat szenvedett, de a párt, az állam segítsége nem maradt el. Az agitátorok szavából megértik a község dolgozói, hogy államunk is csak akkor tud adni, ha a kötelezettségek teljesítése is rendben halad. Már pedig az állam segítsége nem marad el Tolna község számára sem. Azelőtt az árvízkárosultak, mint például Szecsődi Ferenc az 1941-es árvíz idején, csak koldulási en gedélyt kapott az úri rendtől, ma azonban a tanácstól mintegy 3300 forintot, s vállalatától 650 forint segélyt. De az állam, a párt gondoskodását jelenti az a 3.5 millió tégla, 1000 vagon terméskő, 7000 vagon cement és sok más építési anyag, amely már eddig a faluba érkezett. Segít az állam a szakmunkások mozgósításában is, hisz eddig több mint 150 dolgozik a községben, hogy őszre az árvízkárosultak megfelelő fedél alá jussanak. Mindezek adnak egyre nagyobb lendületet Tolna község dolgozó parasztjainak, hogy az állam iránti kötelezett ségek teljesítésével és a sok gondoskodást meghálálva, méltóan készüljenek alkotmányunk ünnepének megünneplé sére. Ezt a harcot igyekszik Tolna község pártbizottsága, a kommunisták napról napra éleszteni, tovább fokozni. Ha e munkát továbbra is így folytatják, a siker nem marad el. Több terem a tervezettnél Érdemes volt . • • A paksi Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai nem olyan régen, alig két éve, határoztak úgy, hogy a szocialista gazdálkodási formát választják. Az elmúlt idő és az eredmény őket igazolta, hiszen rna is azzal dicsekedhetnek, hogy inkább 12, mint 11 mázsa búzaátlagter_ mést várnak, a tervezett 10 mázsával szemben. A termelő- szövetkezet idei eredményének egyik kiválósága a 10 holdon termelt zabosbükköny. A zab cséplése még nem történt meg, de az agronómus szerint legkevesebb 12 mázsa zab és 2—3 má zsa bükkönytermés várható holdanként. De jól sikerül az idén először ültetett dohány is. Eddig 200—300 zsinór dohányt fűztek fel. Szorgalmasan dolgoznak a tagok, mert tudják, hogy azzal elsősorban saját jobblétüket se, gítik elő. Igyekeznek mindenből többet termelni és a nagyobb jövedelem érdekében jó. vőre egy holddal nagyobb területen ültetnek dohányt, amelyet az idén is teljes egészében, a családtagok műveltek. — Az a célunk — mondotta Kocsmár János elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke, — hogy okosan gazdálkodjunk, valamennyi tagnak évről évre mindig több gabona és egyéb jusson ezért határoztunk úgy, hogy - következő gazdasági évben 10 holdon fogunk borsót termelni, ami körülbelül 30;— 40.000 Ft bevételt jelent majd. Ebben az évben jelentős bevételünk volt a bíbor, és repcemag értékesítéséből. Havonta pedig 6000 forintot kapunk a tej után. — Elégedettek tagjaink: Képi András harmadmagával dolgozik a tsz-ben és eddig 930 munkaegységet szerzett, amelyre búza előlegosztáskar közel 28 mázsát kapott. Csak egy példa a sok közül, amely azt bizonyítja, hogy termelőszövetkezetünkben mindent megkapnak a tagok ahhoz, hogy gondtalanul tudjanak élni. Munkánkat, ered ményeinket figyelemmel kísérik a még kívülálló egyéni gazdák és az érdeklődés szerint a közeljövőben 4—5 család belépésére számíthatunk. Megváltozott az élet. másképpen élnek, gondolkodnak a ma emberei, az újiregi Béke Termelőszövetkezet tagjai. — Hosszú volt az út, amíg eddig elértek, de ma már úgy vélekednek hogy: érdemes volt. — Igaz, Jóska bácsi? — Igaz. Sokszor eszembe jut azoknak a napoknak minden rossz pillanata — kezdte a tör_ ténetet Kasza József, a tsz növénytermesztési brigádvezetője — amikor az öregek nem tudtak a hat gyermeknek eleget keresni. így aztán, ahogy cseperedtünk, kénytelenek voltunk az otthontól megválni és munkát keresni. Nagyon keserű a cseléd a szegény ember kenyere ,amit csak az tud megérteni, aki valaha benne élt. — Talán nem is érdemes új_ ra, meg újra felforgatni azt, ami volt, hiszen életünknek ezt a szakaszát örökre lezártuk már és ma örülnünk kell - jelennek. Mennyivel jobb itt, ahol becsületes munkánk után megkapjuk a bennünket megillető részesedést. Hárman dolgozunk a családban és tavaly is 30 mázsa búzát vittünk haza, amelynek fölét részben az államnak adtuk le, részben szabadpiacon értékesítettük. Az idén is csak előlegként 23 mázsa búzát kaptunk. Elégedettek vagyunk és ha valaki azt mondaná, hogy itt van 15 vagy 20 hold föld, gazdálkodjunk, nem kellene, nem cserélném el nyugodt életemet. Két éve építettem egy családi házat, amely 61.000 forintba került. Az idén már csak a külső tatarozást kell elvégezni. Dolgozunk is szorgalmasan, hogy évvégére legalább 1000 munkaegységünk legyen, hogy mindent meg tudjunk venni magunknak,amit csak kívánunk Nemcsak Jóska bácsiék, de az újiregi Béke Termelőszövetkezet valamennyi tagja jobban, gondtalanabbul él, mint azelőtt bármikor. Igyekezetüket bizonyítja a 30 férőhelyes tehén-, a 22 férőhelyes lóistálló az 5 vago nos góré és a saját erőből épített sertésfiaztató és hizlalda. így élnek, szorgalmasan dolgoznak a szebb eredmények eléréséért az újiregi Béke Tsz tagjai. —y —a. Ezt láttuk a bonyhádi mezőgazdasági kiállításon Nem mostanában volt olyan •csodálatosan szép Bonyhád vásártere, mint az elmúlt vasárnap. Ezen a napon ugyanis körzeti mezőgazdasági kiállítást tartottak, ahova felvezették a járás legszebb és legjobb termelőképességű teheneit, de gyönyörködhettek a látogatók növendék üszőkben, továbbá a cigája és a magyarfajta juhok- ban. Csak dicsérhető azoknak a munkája, akik fáradságot nem ismerve dolgoztak azért, hogy a kiállítás valóban a legszebb legyen. A kiállításon résztvett Pencz József is, a Juhéi Állami Gazdaságok kiváló tehenésze, akinek 4 tehene csoportdíjat kapott. — Hogyan tetszik a kiállítás, az állatok — kérdezzük. — Nagyon szép, valóban a tájjelleg legszebb darabjait vá lógatták ki. Különösen szép az aparhanti Március 9 Tsz 10 darab tehene. Megérdemli az I. díjat a Rózsa nevű tehenük is, amelyik 21 liter tejet ad, szírszázaléka pedig 3.6. Valameny- nyi állat közül nekem legjobban tetszett Jank Mihály ka- kasdi egyéni gazda Narancs nevű üszője, valóban tiszta bonyhádi fajta. Elhiszem, hogy ez az üsző kapta az I. díjat. Szép állat, biztosan jó lesz tejtermelése is, hiszen anyja 5771 liter tejet adott 4 százalékos zsírtartalommal. Sokáig beszélgettünk még Pencz Jóska bácsival, aki tenyésztői szemmel, szakértelemmel vizsgálta és mondott véleményt a kiállításról. Na, de menjünk tovább, ahol a majosi Kossuth és a cikói Alkotmány Tsz-ek juhállománya van. A feliratok itt is már messziről hirdetik, hogy érdemes juhá- szattal foglalkozni. A majosi Kossuth Tsz tagjainak 280 darab a juhállománya, eddig gyapjúból, tejtermékből 62.400 forint bevételük van. Sorrendben talán a növendékbikák következnének, nem lebecsülve értéküket, de szóljunk egy-két szót talán arról, mit láttunk a sertéskutricák- ban. Apró, rózsaszínű és koromfekete malacok sivalkod- tak a békésen röfögő sertés - mama mellett. Valamennyi gyönyörű példány. Joggal kapta a zombai Béke Tsz fehérhússertés kocája és malacai az I.. a bonyhádi Szabad Föld Tsz állománya pedig a II. díjat. Nagyon sok nézője, látogatója volt az állatoknak, de ugyan ez mondható el a növénytermesztésről is. Gyönyörű képet mutatott az aparhanti Felszabadulás Tsz kertidohánya, amelyből 11 mázsás átlagtermésre számítanak, továbbá a bonyhádi Szabad Föld Tsz rozsa, búzája, zabja, a zombai Béke, a kakasdi Gábor Áron, a bonyhádi Dózsa Népe Tsz különféle terményei. Különösen sok csodálója akadt a majosi Kossuth Tsz 8 kilós káposztájának, a szép paprikáknak, a zöldségféléknek. Sok szép, kellemes meglepetést tartogatott minden érdeklődő számára ez a kiállítás, amelyek közé tartozott a helyi Ifjú Természetkutató Állomás pavilion ja is. Különböző kalászosok, kitömött madarak, hímzett párnák, rovar, lepkegyűjtemény és megannyi apróságok sorozata vonta magára a látogatók figyelmét. Az ifjú természetkutatókat dicsérte a két fejlett rókapéldány, a nyálak és teknősbéka apró csemetéjével. Végül, de nem utolsó sorban meg kell emlékezni arról a kitűnő halászléről, amelyet a bonyhádi Dózsa Népe Tsz fóti alászmestere készített. A kitűnő halászlén kívül emelte még a hangulatot a borkóstoló is. B. R. A szekszárdi strand vitathatatlanul az ország legpiszkosabb fürdői közé tartozik. A szólásmondás szerint. a tisztaság fél egészség, de úristen, mit csináljunk ennyi piszok láttán? Ki a gazdája ennek a fürdőnek, ki az, akit meg lehetne kérdezni, hogy kinek és milyen felelősséggel tartozik? De azt is megkérdezhetnénk, hogy vannak-e felettes szervei, s azok szoktak-e vajon fürdeni? Mert ebben a fürdőben minden csupa piszok, rendetlenség és egész egyszerűen kosz, a víztől a medencét szegélyező gyepig. A pázsiton, ha ugyan lehet így nevezni a kiégett füvet, mindenféle ételmaradékok, szemét, hulladék. A víz színén gyanús tárgyak úszkálnak, melyeknek eredetétét és milyenségét jobb nem firtatni. De vajon a közönség felelős-e ezért a különleges piszokért, ami már olyan mérhetetlen, hogy a szemlélő nem tud betelni látásával? Ezúttal kény te lenek vagyunk a nagyérdemű közönség védelmére kelni, — mert hogyan lehetne fegyelmezett és rendszerető, amikor sehol sincs például egy szemét láda. Szemét és hulladék között bukdácsol a jobb sorsra érdemes fürdőző a vízbe. De a víz nem tisztít, mert gyanús színekben csillog a meleg augusz tusi napfényben s a fürdőző inkább a kijárat felé nézeget sóvárogva s az áldott otthoni fürdőkádra gondol, ha ugyan ilyen van neki. A medence szélén zuhanyozók vannak^ ezzel a körülmények alapján feltétlenül nagyképű felszólítással: „A zuhany használata fürdés előtt kötelező!” Tegyük hozzá: A zuhany használata fürdés után mindenkinek saját érdeke. Friss hús — fagyasztott hús A magyar nép a húsfogyasztó népek közé tartozik. Klimatikus, mezőgazdasági viszonyok, de a népszokások miatt is a hús és a húsipari készítmények a magyar nép táplálko zásában lényeges szerepet játszanak. Az utóbbi esztendőkben, különösen a városi la kosság, de általában az egész népesség húsfogyasztása emelkedett. A hús sem terem azonban egész éven át egyforma bőséggel, bizonyos idényszerűséget okoznak az állatok hizlalása és az állattartásban szereplő egyéb körülmények. Különösen az év utolsó negyede és a téli hónapok jelentik az igazi, úgynevezett vágási idényt. Vannak tehát a friss hússal való ellátás szempontjából szűkebb hónapok. A lakosság igényét azonban ezekben a hónapokban is zavartalanul ki kell elégíteni. Az egyenletes húsellátásról pedig csak úgy lehet gondoskodni, ha a bővebb hústermelés időszakából a felesleget a szűkebb hónapokra tartalékoljuk. Ez az egész világon így van. Kormányzatunk a felszabadulás után óriási áldozatokat hozott a korszerű fagyasztás be vezetése és korszerű hűtőházak létesítése érdekében. A régi egyedüli komoly Budapesti Hűtőház mellett Szegeden, Kecskeméten, Debrecenben, Győrött és Kaposvárott az első 5 éves terv folyamán már megépült 5 új modern nagy befogadóképességű hűtőház. Jelenleg minden nagy hűtőházunk már úgynevezett gyorsfagyasztó berendezéssel van ellátva, amelynek segítségével a hús fagyasztási idejét annyira le lehet rövidíteni, hogy az ilymódon — általában a fagypont alatt 40 C°-on tartósított hús megjelenése és minősége visszamelegítés után alig különbözik a friss hústól. A fagyasztott húsnak a friss hússal szemben határozott előnyeiről is beszélhetünk. így vannak bizonyos szabad szemmel látható kártevők, amelyek a legszigorúbb állatorvosi ellen őrzés mellett is a friss húsban előfordulnak, amelyek a —40 C fokon történt fagyasztás és — 20 C fokon történő tárolás alatt biztosan elpusztulnak. Ép pen erre tekintettel több külföldi államban az egészség- ügyi hatóságok javaslata arra irányul, hogy a nyers-húsfélék kizárólag gyorsfagyasztás után kerüljenek forgalomba. Nem lehet tehát ' arról szó, mint amire néha hivatkozás történik, hogy a fagyasztott hús egészségügyi szempontból hátrányos lenne a friss húshoz képest; ellenkezőleg, a fagyasz tott hús kellő gondossággal tör ténő forgalombahozatalával az egészségügyi követelmények is maradéktalanul érvényesülnek. Nem állja meg tehát az a híresztelés, hogy a fagyasztott hús kevesebbet érne, vagy éppenséggel az egészségre talán veszedelmet jelentene. A hazai hús- és hűtőipar, de az elosztó kereskedelem is mindent megtesz, hogy ez, a dolgozók táplálkozásában nélkülöz hetetlen, értékes élelmiszer, a fagyasztott marha, vagy sertéshús a legjobb minőségben és mindig a kellő mennyiségben rendelkezésre álljon. Dr. Lőrincz Ferenc Konzerv, Hús és Hűtőipari Kutató Intézet Hús Osztályának vezetője. KÖNYVISMERTETÉS Lenin Műveinek 3. kötete Lenin Műveinek 3. kötetét „A kapitalizmus fejlődése Orosz országban” c. munkát tartalmazza. Lenin ebben a művében hatalmas statisztikai, anyag alapján elemzi az oroszországi kapitalizmus fejlődését, a forradalomelőtti Oroszország osztályszerkezetét, s több vonatkozásban, különösen a mezőgazdasági kapitalizmus kérdésében,, továbbfejleszti a marxi politikai gazdaságtant. A kötetet tanulmányozva, az olvasó különösen világosan látja a lenini munkamódszert, különösen azt, hogy vont le Lenin konkrét adatok részletes elemzéséből általános elvi tételeket. Az 1949-ben már megjelent magyar szöveget a Művek számára átdolgoztuk.
