Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-07 / 185. szám
2. TOLNAI NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS 7. fl Borba a jugoszláv külpolitikáról Hazautazott a lengyel parlament küldöttsége Á szuezi kérdés hírei Hétfőn délelőtt elutazott Buda pestről a lengyel parlament küldöttsége, amely Stanislaw Kul- czinskynak, a szejm elnökhelyettesének, a szejm külügyi bizottsága elnökének vezetésével két hétig tartózkodott Magyarorszá. gon. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rónai Sándor ,az országgyűlés elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, Szalai Béla az MDP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Kristóf István az Elnöki Tanács titkára, a politikai és kultúrális élet több más kiválósága. Jelen volt a búcsúztatáson Adam Willmann, a Len gyei Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalma. zott nagykövete és a nagykövetség több tagja. Stanislaw Kulczinsky a delegáció vezetője elutazása előtt beszédet mondott és hangsúlyozta: — Arra a meggyőződésre jutottunk. hogy gazdasági és kulturális életünk számos területén nagyobb és könnyebb eredményeket érünk majd el, ha még szorosabban együttműködünk ha még szélesebb körben cseréljük A Die Press című osztrák lap budapesti tudósítójának tol Iából cikket közöl a magyar országgyűlés múltheti munkájáról. Az osztrák újságíró megállapítja; „A küldöttségeket tekintve, alig lehet különbséget felfedezni a nyugati parlamentek és a magyar országgyűlés ülései között. Kellemesen érintett, hogy a magyar törvényhozás házában senki sem kért igazolványt tőlem. Be kell vallanom, hogy szigorúbbnak képzeltem egy népi demokratikus ország biz(6Q. folytatás.) Tiszavirág! Millió kis kérész remeg, hullámzik a víz fölött, mint alacsonyra ereszkedett zizegő kékesszürke felhő... és ebből az élő felhőből halott eső potyog a vízre . .. hullik, hullik a sok szerelmes apró Tisza virág ... Robogó személyautó féke zett a pad előtt csikorogva. Magamhoz sem tértem az álmodozásból, amikor az ellenkező oldalról ugyancsak egy sze mélyautó állt a másik elé és a következő pillanatban, jobboldalról felbukkant az elhagyott parki úton a harmadik luxuskocsi. Revolver dőrrent és a közrefogott autóból kiugrott a soffőr. Kár volt neki, mert kettőt sem lépett és máris hö rögve nyúlott el a sóderos úton. Ijedtemben valósággal leestem a pádról. A reszkető életösztön hajtott kúszva a bokrok közé. El sem tudtam képzelni mi játszódik előttem... A szívem majd kiugrott a torkomon. Rémülten vájtam körmeimet a fűbe. Három férfi rohant a közrefogott autóhoz. Amint kirántották az autó hátsó ajtaját, az egyik arcáról lecsúszott a háromszögletű fekete selyemkendő — majdnem hangosan kiáltottam. Erdősi volt, határozottan megismertem. Vékony ceruza bajusz, beesett, sovány, gödrös arc ... és micsoda féléi, mes tűz szikrázott összehúzott szeméből. Mozdulni sem mertem. A hatalmas parkban nem ki tapasztalatainkat. Meghatot- tan állapítottuk meg. hogy régi barátságunk, amelyet évszázadok közös harca és munkája kovácsolt ki, elevenen él ma is a Magyar Népköztársaságban. — Meg vagyok arról győződve, hogy e mindkét ország számára oly szükséges barátság tovább is virágozni fog a békéért, a szocialista demokráciáért, né- paink magas életszínvonaláért, fejlett kultúrájáért vívott harcban. Szavaira Rónai Sándor az országgyűlés elnöke válaszolt. — Azzal a meggyőződéssel búcsúzunk, — mondotta —, hogy a szocializmust építő munkánk során sokszor fogunk még találkozni. — Meggyőződésünk, hogy falvainkat, városainkat járva, megismerhették mindazokat a sikereket, amelyeket népünk a szocializmus építése során elért. A rövid ittartózkodásuk során kialakult személyes barátság — úgy érezzük, — mindkét fél számára gyümölcsöző volt és marad. Alkalmunk volt kölcsönösen tanulni egymástól. A lengyel képviselők ezután búcsút vettek a megjelent személyiségektől, majd külön repülőgépük elindult Varsó felé. tonsági intézkedéseit. Teljesen szabadon és ellenőrzés nélkül mozoghattam a párt és az állam legfőbb képviselői között, módom volt beszélgetni velük és igazi parlamenti légkörben éreztem magamat. A nagyszám ban megjelent külföldi sajtótudósítók ülőhelye alig 8 méternyire van a miniszteri bársonyszékektől, úgyhogy valamennyien követhettük a tanács kozás menetét. Munkánkat megkönnyítette, hogy a külügyminisztérium dolgozói készségesen felajánlották tolmácsi szolgálataikat.“ A Hindustan Times azt írja, hogy India „nem tenné okosan, ha részt venne a londoni értekezleten, amennyiben az értekezletnek az a célja, hogy nemzetközi támogatást biztosítson az Egyiptomra gya- korlandó nyomáshoz.“ * A kairói rádió közölte, hogy az egyiptomi kormány, tekintet tel a nyugati hatalmak magatartására, tartalékosakat hív be. Ezen kívül fiatalokat képeznek ki, hogy előkészítsék őket a fegyveres ellenállásra. A fiatalok kiképzését külön e célra létesített táborokban folytatják. • A sziriai kőolajmunkások szakszervezetének elnöke — a londoni rádió értesülése szerint — kijelentette, hogy ha az imperialista államok bármilyen lépést tesznek Egyiptom ellen, a sziriai szervezett munkások azonnal el fogják zárni az olajvezetékeket. * Az Antara hírügynökség jelentése szerint Kartavinata az indonéziai parlament elnökhelyettese a muzulmán szövetségpárt vezetője a Szuezi csatorna egyiptomi államosításához fűzött hírmagyarázatában kijelentette, hogy az Indonéz kormánynak követnie kell Egyiptom példáját és a Hollandiával kerekasztal-értekezleten kötött szerződések érvényteleni tése után, államosítania kell a fontosabb hajózási társaságokat, ültetvényeket és bányaipari vállalatokat. • Kairó (MTI). Nasszer elnök vasárnap este tanácskozott az egyiptomi külügyminiszterrel és a forradalmi tanács volt tisztjeivel a kormány tagjaival. Az értekezleten kidolgozták a londoni háromhatalmi nyilatkozatra adandó egyiptomi válasz főbb pontjait. * Ahmed Izmail az államosított Szuezi csatorna társaság igazgatója nyilatkozott a kairói rádióban. Mint az AFP írja, min denekelőtt rámutatott, hogy a társaság 576 tisztviselőjének 53 százaléka egyiptomi állampolgár. A társaság által foglalkoztatott négyezer munkás többsége szintén egyiptomi. Mint mondotta, az új igazgatóság körülbelül évi 35 millió egyiptomi font bevételre számít, amelyet az asszuáni gátépítés finanszírozására fordítanak. * A szuezi viszállyal kapcsolatban a francia polgári sajtón az előző napok harcias hangulata után némi bizonytalanság vett erőt. A Combat közli Philippe d’Argenlieu köztársasági szocialista kijelentését, amely szerint mihelyt tárgyalásokra kerül sor, Nasszer megnyerte a játszmát. Ugyanezt a véleményt fejezi ki a Franc-Tireur is. A lap hangsúlyozta. hogy Nasszernek két biztos szövetségese van, az egyik az idő, amely neki dolgozik, a másik két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió semlegessége. Washington azon elhatározása, hogy megengedi amerikai hajóknak, fizessék az egyiptomi társaságnak a Szuezi csatornán való átkelés illetékét, az első szakadás a londoni háromhatalmi frontban. Az illetékek fizetése tárgyában elfoglalt amerikai álláspont a fenntartások ellenére lényegé ben Nasszer erőszakos lépésének de facto elismerése. * A kairól rádió szerint El Badr jemeni trónörökös az egyiptomi fővárosba érkezve kijelentette: „Jemen királya, kormánya és népe Egyiptomot támogatva és egyetért mindazokkal az intézkedésekkel, amelyeket Kairóban foganatosítanak.’’ A trónörökös előzőleg rövid látogatást tett Damaszkuszban. Kairóba érkezve közölte azt is, hogy a sziriai fővárosban találkozott Sukri Kuatli köztársasági elnökkel, akivel megbeszélést folytatott a legutóbbi fejleményekről. „Sziriaiak lelkesen fogadták a Szuezi csatorna államosításának hírét” — hangoztatta. Belgrád, (MTI). A Borba „Alumínium“ című cikkében kommentálja azt a nagyjelentőségű megállapodást, amelynek értelmében a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya messzemenő támogatást nyújt Jugosz lávia alumíniumiparának fejlesztéséhez. A lap hangsúlyozza, hogy ez a megállapodás rendkívül fontos mind Jugoszlávia népgazda ságának fejlődése, mind pedig Jugoszlávia és az említett két ország gazdasági együttműködése szempontjából. Különösen ki kell emelni azt — írja a Borba —, hogy a kölcsön feltételei kedvezőek. Nyilvánvaló, hogy ez a megegyezés jelentős lépés a Szovjetunióval és Kelet Németországgal fenntartott kapcsolataink fejlődésében és tükrözi a Szovjetunió és Jugosz lávia baráti viszonyának és együttműködésének a belgrádi nyilatkozatot, valamint a Tito elnök moszkvai látogatását követő időszakban bekövetkezett. további pozitív fejlődését. Éppen ezért meglepő — folytatja a lap —, hogy nyugaton akadnak olyanok, akiknek ked vezőtlenebb a véleményük erről a megegyezésről. A többi között az AP amerikai hírügynökség megjegyzi, hogy „ez a megegyezés újabb lépés a Szov jetunió hadjáratában, amely a kommunista Jugoszláviát le akarja választani a nyugattól.’ A Borba ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy „Jugoszlávia a külpolitikai kapcsolatoknak nem a tárgyát, hanem alanyát képezi,, — és bírálja a nemzetközi együttműködésnek „tömbök álláspontjáról történő értékelését”. Vajo* nem érkezett-e el még az idő, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése folyamatának megindulásával egyidejűleg meggyorsuljon az összes országok ^ minden megkülönböztetés nélküli gazdasági együttműködésének folyamata? — teszi fel v» gül a kérdést a Borba. Sxamoa Rudolf t Amerikából jöttem... Kalandos történet láttam senkit. Délelőtt, világos nappal lelőttek egy embert és sehol egy rendőr. Nem gondolkozhattam sokat, mert éles gyer- meksivítás hangzott a kocsiból. A két ismeretlen bandita az autó ból egy hatéves forma kisfiút húzott elő. Az valami szörnyű — hallgatni egy tehetetlen kis fiú panaszos sikongását... — Papa ... papa ... Erdősi elkapta a gyereket és durván szétfeszítette a száját, míg a másik bandita valami rongydarabot tömött a fiú fogai közé... Az egész jelenet nem tartott addig, amíg most elmeséltem. A három bandita az elől álló autóba ült. Motor zúgott és a következő percben már csak egy ereszkedő porcsík jelezte az előb bi tragédia emlékét. A gépkocsivezető nem halt meg. Ott hörgött néhány lépésre tőlem. Bal könyökére támasz, kodva kúszott felém, a jobb vállából csurgott a vér, vörös csíkot rajzolt a sóderos útra. Segíteni kellene ezen az emberen — fellármázni a környéket, hiszen vérzik. A rendőrségért kiáltani.. . Gálád bűntény történt — elraboltak egy kis gyermeket és halálra sebesítettek egy embert. Abban a pillanatban eszembe jutottak a detektív regények ... és ezekben a regényekben min dig arról olvastam, hogy a leg több esetben ártatlan emberek kerültek gyanúba. Megrettentem — mivel bizonyítom ártat lanságom? Ha elfognak és megtudják, hogy ismerem Erdösit, hiába kapják el őt is, amilyen ravasz minden hájjal megkent csirkefogó, még utóbb Is én ke rülök a vízbe. A hátam mögött sűrű bokrok zárták el az utat. A park felé nem mehetek, csak a bokrokon keresztül kísérelhetem meg a menkülést. Az úton kutya csaholt. Itt merengeni most nem lehet. — Gyerünk Adám, amíg nem késő. Remegő szívvel kúsztam a bokrok közé. Az úton, az autó felől, izga tott kiabálást hallottam. Amilyen gyorsan csak lehetett fölugrottam és mintha én lőttem volna a soffőrre, nekiiramodtam a bozótosnak. A perceket nem számoltam. Ma sem tudom mennyi ideig bujkáltam a bokrok között Fogalmam se volt, merre járok és egyszer csak tágas játszótérre bukkantam a sűrűből. A játszó tér túloldalán széles utca veze tett. Villamosok csörömpöltek, autók százai rohantak hosszú, véget nem érő folyamban. Vélet lenül a kezemre néztem. Ijed temben zsebredugtam, mert véres volt. Az ágak összekarmol ták és ekkor éreztem, hogy az arcomon is folyik valami meleg Olyan, mintha izzadságcsepp csurranna. Megtöröltem az ar com és a tenyeremen szétmázo- lódött a vér. A kutyák! A bozótból egyre közeledő kutyacsaholás jött utá nam. Nyomon vannak ... bizto. san a rendőrség. Voltam én már üldözött, de ilyen átkozott helyzetben még sosem. Véresen nem mehetek az emberek közé .. . A zsebembe dugott balkezemmel egy szétmorzsolódott ciga rettát találtam. Akaratlanul rán tottam elő. A hüvelyből kiszórtam a dohányt és a clgarettapa pírt az arcomra tapasztottam. A játszótér ritkás bokrainak vé delme alatt osontam a széles utca felé. A park alacsony kerítése mellett egy csörgedező csapot találtam. Itt kezet mostam és megnedvesítettem a zsebkendőm csücskét. Sietve végigtöröltem az arcomat, átléptem a kerítésen és a szemközti villamos megállóhoz siettem. A villamos lépcsőjéről még visszanéztem. A bokrok közül akkor rontottak elő a kutyák és nyomukban három ember lépett a tisztásra. A kutyák néhány pillanatig tétován szaladgáltak ide, oda, míg egyik rá nem talált a nyomomra ..-. Erre a többiek is nekiiramodtak. Többet nem láttam őket, mert a villamos bekanyarodott a Quint-utcába. (Folytatjuk.) Még ez évben üzembe helyezik... A Grúz SZSZK-ban befejezéshez közeledik a tkibulszki vizi- erömű építése. Elkészült a 2500 méter hosszú alagút, amelyen elvezetik majd a folyó vizét. A turbinákat már összeszerelték és a generátorok szerelése is befejzéshez közeledik. Ez év szeptemberében négy agregátort üzembe helyeznek. "A képen: A vizierőmű egyik generátorának szerelése. (Foto P. Lucenko.) Aratás szemveszteség nélkül A Szovjetunió több területén sikeresen folyik az aratás. A kolhozisták célul tűzték ki a szemveszteség nélküli aratást. Ezt részint a többszakaszos aratással érik el. A képen: A „Bugyonnij’’-kol. hozban a nikopolszki gép- és traktorállomás a már előzőleg aratógéppel levágott búzát gyűjti. (Foto Sz. Viltman.) Osztrák lap legutóbbi ülésszakáról
