Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-31 / 205. szám
195(5. AUGUSZTUS 31. IO&NA1 NAPLÓ •« Ihász István ügye Bátran támaszkodjunk az értelmiségiekre » Határidő : szeptember 21 Sióagárd községben az árvíz közel száz házat elpusztított, öt vénét pedig megrongált. A károk helyreállításán dolgozó munkások és szakemberek mindent elkövetnek ,hogy a meglehetősen nehéz anyagellátás ellenére is határidőre elvégezzék faládáid tukat. A lelkes, jól szervezett munkának meg is vannak az eredményei. — Ezek közül különösen két dolog említésreméltó — mondta Juhász Dáriiel, az építkezést vehető mérnök. —- A különböző vállalatoknál gyakran előfordul még, hogy a határidők eltolódnak. Ez nálunk is megvan, de egészen szerencsés formában. Az első határidőt már régebben módosítottuk, elhatároztuk, hogy szeptember 30 ra befejezzük a munkát. Így egy hónappal meg rövidítettük az építkezés időtartamát. Most újra felmérjük az eddig végzetteket és szeretnénk szeptember 30 a helyett 21-re az utolsó házat is átadni a tulajdonosnak. — Ez természetesen elismerésre méltó, de teljesíthető-e? — Ha nem botlunk váratlanul nehéz akadályba, szeptember 21-én befejezzük itt a munkát — válaszolt Juhász Dániel. — Hiszen most 85 százalékra állunk. Hetvenhat ,ház teljesen kész, a többi 66 pedig tető alatt van. — És mi a másik különleges sége az építkezésnek? 9 népfront bizottság programjánál egv újabb pontja válásait meg Egy orvosi rendelő története lítsa haza a fákat. Ott volt idős Horváth István tanácstag, ácsmester, aki kijelölte a fát, a termelőszövetkezetek pedig hazaszállították azt. A tégla, cement, mész és egyéb anyagok beszerzéséhez az Alsópéli Állami Gazdaság és a termelőszövetkezetek segítsége mellett az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is hozzájárultak munkájukkal. Borbás Vendel kőműves-mester irányította a munkálatokat. A Hazafias Népfront programjába vett or vpsi rendelő ez év augusztus 20-ra elkészült és átadták ren deltetésének. Dr. Kaposi Henrik körorvos a végrehajtóbizottságtól átvette a rendelő kulcsait, s azonnal megkezdte a betegek vizsgálását. Péti Lajos Az uj tanév kezdetén Lengyelen RÉGI JEGYZET, ám a téma örökké új marad. A nyiladozó gyermek értelem első és újra meg újra ismétlődő kérdése — miért? Miért repül a madár, miért füstöl a kémény és a miértek ezre ösztönzi az embert megismerni a környező világot, minél többet tudni az emberi \ kultúra felhalmozott kincsestárából. Ez a kis jegyzet hónapokkal ezelőtt íródott gróf Apponyi Sándor egykori kastélyának parkjában, a híres szép len- gyeli tulipánfák alatt. Tanulni. Figyelő szemű, minden elérhető tudást magába szívni akaró parasztfiúk játszottak a parkszéli röplabda-pályán és egy nagyobb csoport pedig a kastély könyvtár szobájában az iskoláról a lengyeli aranykalászos gazdaképző iskoláról mesélt. Idősebb ,nyurga a hangadó közöttük. Erős Ágoston palota- bozsoki legény áradozik az itteni diák életről. A többiek közbeszólnak, kiigazítják Erős szavát, vagy helyeselnek. 1 Először magam sem értettem milyen iskola az, ahol aranykalászos gazdákat képeznek... Mire jó ez? Van-e értelme, célja az itt töltött két esztendőnek? Értelme is van, célja is ... ISMÉT TANULTAM valamit. Oktatási rendszerünkben sajátos helyet foglal el ez a mezőgazdasági szakiskola, — amelyre csak a mezőgazdaságban töltött két éves szakmai gyakorlat után lehet jelentkezni. Az egyénileg gazdálkodó paraszt fiataloknak a tanács igazolja, a saját vagy más gazdaságban eltöltött gyakorlati időt, míg a közös gazdaságban élő fiataloknak a szövetkezet vagy állami gazdaság igazolja ugyan ezt. Erős Ágoston a tanács igazolásával került ide... és két év után úgy vélekedett a dolgokról, hogy nagyon jó, nagyon hasznos ez az iskola... Az ember az elméleti órákon és az iskola tangazdaságában a gyakorlatban megtanulhatta az állattenyésztés, növénytermelés, a gépek kezelése, az üzem- szervezés, gazdaságvezetés minden csinjátbinyját. Az Apponyi kastély új lakói, mindent megkapnak, ami a nyugodt tanuláshoz szükséges. Teljes ellátás, mosás, lakás és a tanulmányi előmeneteltől — függően még ösztöndíj is jár az itt tanuló paraszt fiúknak. ÉRDEKES KÉRDÉSEK hang zanak el. Hiszen elsősorban a nagy- gazdaság vezetésének módját tanulják itt, még az egyéni gazdák gyermekei is... . Az egyik Borsod megyéből jött fiútól — Bálint Józseftől azt kérdeztem, miután megtudtam, hogy szülei tíz holdon gaz dálkodnak odahaza, Tarcalon. — Miért jött ide? — Tanulni — válaszolt kicsit csodálkozva a kérdésen. — És ha végzett, hova megy? _ ?! B izonytalan kérdő hallgatás volt a válasz. — Maga talán nem akar már egyéni gazda lenni? — Nem... Inkább állami gazdaságba mennék... — Irodára? — Nem szeretem én a sok papírt, inkább a gyakorlati munkát kedvelem. Brigádvezetőnek vagy ahova a Mezőgazdasági Igazgatóság állít. ÍGY NYILATKOZNAK a töb biek is. Az igazgató szerint minden jó lenne itt, csak egy hiba van... Nincs még tisztázva az iskola jellege... Ugyanis az itt tanuló fiúk kétéves gyakorlat után két év elméleti oktatást kapnak és amikor végeznek, mégis csak a technikum második évé_ re veszik be őket. Bár ez az intézet hasonló célú, mint régen Kehida és Pápa volt. Annakidején Kehidára és Pápára a nagygazdaságok tömegével küldték a leveleket, hogy ispán, gazdaságvezető kell... Most mi valóban a mezőgazdasághoz elméletben és gyakor latban egyaránt értő szakembereket nevelünk itt azonban sem az állami gazdaságok, sem a szövetkezetek nem ismerik még iskolánkat, pedig remek brigádvezetőket kaphatnának tőlünk... Az iskola után két megyében is érdeklődnek a fiatalok, csa.k igen sokan nem tudják, hogy egyáltalán létezik ez az iskola. Az őcsényi Szűcs János erre azt mondta: — Én is úgy találtam ide, hogy az egyik barátom volt itt az mondta nekem ezt a lehetőséget... Vannak többen a mi falunkban is, akik tanulni akarnak és biztosan más községekben is ez a helyzet... Az igazgató szerint erre a tanévre negyvenhat jelentkezőt várnak, de ha többen lesznek, az sem baj, mert a gyönyörű lengyeli kastély otthont tud nyújtani akár száz parasztfiúnak is... Aki tanulni akar, csak jöjjön bátran, mi szeretettel várunk minden parasztfiatalt. KICSIT IRIGYKEDVE jártam körbe a kastélyt és a hatalmas hetvenholdas parkot, ahova most őzeket akarnak telepíteni. Olyan szép — még művészi alkotó háznak is túl szép lenne... Lengyel neve ma még alig ismert. Az első fecskéket most eresztették innét szerte az országba... — ötvenhárom fiatal aranykalászos gazda indult innét elsőnek, hogy aj. intézetnek munkájukkal is jó nevet, hírt szerezzenek... Lengyel várja a tanulnivá- gyók újabb seregét... A megismerés és tudás forrása nyilott itt, s ki minél többet merít ebből, annál hasznosabb lesz élete. Sa. R. Sok hosszúságot okoznak még napjainkban ás az ügyek lelketlen intézői s az egyes rendele- tekben még meglevő bürokratikus vonások. íme Ihász István ózdi lakos története: 1952-ben cséplőgépnél dolgozott és balszerencse következtében kalász tokla került a szemébe. Az orvos kivette a szeméből és mivel akkor nem volt különösebb baja, dolgozott tovább. Am ennek a balesetnek a következtében gyengülni kezdett a látása. Egy év múlva, 1953-ban, kórházba is került, és azóta állandóan kezelik, ennek ellenére tovább romlott a látása, míg végül megvakult az egyik szemére. Vidéken, eldugott helyen él, idős ember, így nem is sejtette, hogy joga volna rokkantsági nyugdíj után kereskedni — nem akadt az őt kezelő orvosok kö zött egy se, aki felvilágosítássai látta volna el. így évek teltek ■el anélkül, hogy kérte volna a jogos társadalmi segélyt. Ugyanis a baleset megtörténtekor, mint cséplőmunkás, biztosított volt. Végül mégis az SZTK-hoz fordult, de kérelmét elutasítót ták. Ezután a Szakszervezeti Társadalmi Bizottsághoz fordult segítségért. Ez — segítség helyett — megerősítette az SZTK intézkedését a következő indokkal: „Az SZTK Szekszárdi alközpont elutasítása helyes volt, mert nyugdíjra nem jogosult, mivel még nem töltötte be a ■hatvanadik életévét és nincs 10 éves állandó munkaviszonya”. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultságát nem 4s vizsgálta a bizottság, mert „két, legfeljebb három éven belül” nem nyújtotta be rokkantsági igényét, A rendeletek szerint ugyanis a baleset megtörténtétől két, legfeljebb három éven belül kérhető a nyugdíj, ez az idő pedig pár hónappal elmúlott. A véghatározat még ki is hangsúlyozza: „Az SZTK nem követhet el törvénysértést”. Az elutasítás után Ihász István átadta az ügyet a paksi járásbíróságnak. 1956. február 24-én megtartották az első tárgyalást, március 28-án meghoz ták az ítéletet: elutasítás. Apri lis 7-én fellebbezett a megyei bírósághoz: itt megerősítették a járás ítéletét: nem jogosult a fennálló rendelkezések értelmében sem nyugdíjra, sem rokkantsági segélyre. Az igaz ,hogy egyik szerv sem sértette meg a rendelkező seket: mindenki a jogszabályok szerint járt el, de nyugodtar mondhatjuk, hogy mindegyik szerv vétett az emberiesség irat lan törvényei ellen. Ez a sze rencsétlen, megvakult ember — mellékesen 1919 ben kommunista volt — járta a hivatalok kálvá riáját , ahol „kivizsgálták” as ügyét a paragrafusok szellemé ben és megnyugtatták magukat nincs semmi differencia, mi csak, a rendeleteket alkalmaztuk. Ami annyi emberiesség már hiány l zott, hogy a paragrafusok mel-' lett észrevegyék a szerencsédé-1 nül járt „embert”, akinek az( orvos már egyáltalában nem ja-l vasolja a fizikai munkát és* legalább adjanak neki tanácsot,) hogy forduljon kérelmével köz-1 vétlenül az Elnöki Tanácshoz,( mert noha a fennálló rendelke-i zések értelmében nem adhatnak' neki rokkantsági segélyt — pár, hónappal letelt a „legfeljebb”! három év, — de az adhat kivé teles esetekben anyagi segítsé-i get az arra rászorulóknak. Pe1 dig ha az a sok ember, akik, ezzel az üggyel „hivatalból”! foglalkoztak, Ihász István helyé-J be képzelik magukat, valószínű ( leg őket sem elégítené ki az* ilyesfajta ügyintézés és több, emberséget várnának a rende-l letek végrehajtása közben. Ihász István problémája sze-( rencsére eljutott a Megyei' Pártbizottsághoz, ahol a rendeletek mellett figyelembe vettéki a félszemére vak, idős embert is,1 és 'úgy fogtak hozzá ügyének, intézéséhez, hogy segíteni kell1 ezen az emberen: a mi társadal-| munkban érte a baleset és a mi társadalmunk bűne lenne, ha1 segítség nélkül hagynánk. Re-, méljük, hogy az illetékes felsőbb szervek is ilyen szellemben fog-1 nak dönteni ügyében. Boda Amit kevesen tudnak i Szekszárdon Látogatás az áj tárházak' építkezésénél - ; A sokak által joggal bírált1 huszlakásos bérház körül új ab-, bak nőnek, s ha minden úgy, sikerül' mint ahogy tervezték, i akkor még ebben az évben —i november végéig — beköltöz-' hető mind a 36 lakás. Meg- * mondhatjuk azonban azt ist hogy eddig mintegy 30 napi. hátrányban varrnak. i * Ezekben az épületekben nemi lesz egyszobás lakás. Két és* három szobás lakások várják a * beköltözni kivánkozókat. Szerencsés 36 család jut majd jó lakáshoz. , * A 12 lakásos kocka épület-i ben járnak a legjobban a lakók, itt ugyanis nemcsak asztali1 tűzhely lesz a konyhában, hanem rezsó és villanysütő. * A kőműves brigádok mindegyike túlteljesíti a tervet. Az átlagos teljesítés 140—200 százalék között van állandóan. Ke resetük 1500—1800 forint. Az építkezésen dolgozó brigádok közül legjobb a Müller kőműves brigád, amely a 4—1. épületen dolgozik. * Ha már a 4—1. épületet említjük — amelyen 12 lakás lesz — elmondhatjuk azt is, hogy sok apró helyiségből állnak az épületek. A majdani boldog lakás tulajdonosoknak sok bosszúságot fog okozni az, hogy nem tudják elhelyezni a konyhában a konyhabútoraikat és a szobában a hálót. * A Bajcsy Zsilinszky-útra eső szárnyépület földszintjén — amelyet a 20 lakásos bérházhoz építenek — boltok lesznek. Az első és második emeleten két lakás lesz, mindegyik három szobával. A kocka épület tetőzete többe kerül, mintha egy újabb emeletet építettek volna. Helyileg készítettek volna ugyan sokkal olcsób terveket, de — amint Czank Nándor építés- vezető mondta — ezekkel külön az Országos Tervhivatalhoz kellett volna fordulniok engedélyért. A típustervek módosítása engedély nélkül szigorú büntetést von maga után.. Véleményünk szerint büntető szankciókat el lehetne hagyni, ha az eddigi típusoknál jobb megoldást tudnának alkalmazni — esetleg meg lehetne jutalmazni is a jobb tervet készítőt. B. J. — Talán inkább hasznos, i mint különleges. Huszonegy! építtetőnek, akik nem tudtak' elég faanyagot vásárolni, vas-1 tetővel építettük fel a házát Ezzel nemcsak mi takarítottunk, meg lényeges mennyiségű épü | letfát, hanem az építtető is jóli járt. Egy fatetőzet anyagul ugyanis körülbelül 10 000 forint * ba kerül, a vastetőszerkezet pedig 4700 forintba. Ehhez jön! még egy kevés deszka, összesen) tehát 6000 forint, és a munka-| díj is kevesebb. ( Ennek az ötletnek az alkal-1 mazásával tehát körülbelül 80 ezer1 forintot takarítottak meg) az építkezés dolgozói és a sió ) agárdi gazdák. „A gazdasági és kulturális tervek kialakításánál gyakran nem veszik igénybe az egyes kiváló szakemberek közreműködését”. (A Központi Vezetőség értelmiségi politikájáról szóló határozatból.) E határozat végrehajtásával kapcsolatos problémákról beszélgettünk Varga Lőrinc elvtárssal, a Simontomyai Bőrgyár párt- bizottságának titkárával. — Valóban helyesen állapítja meg a határozat, nem foglalkoznak megfelelően a műszaki értelmiségiekkel, pedig ez kihat a politikai és gazdasági életre egyaránt — mondotta. — Üzemünk egyes részlegeiben, mint például a meszesben, Udvardi Ottó elvtársnak jó kapcsolata van az alapszervezet pártvezetőségével, s kölcsönösen kikéri és meghallgatják egymás véleményét, jól megy a munka. — Ennek ellenkezőjéről i.-; tudunk mondani egynéhány példát — veszi át a szót Bregovics elvtárs. — A krómos gyárrészlegnél például néhány hónappal ezelőtt hiba volt a tervek teljesí tésével, de a minőséggel -is. A sorozatos hibák nyomán a párt- bizottság vizsgálatot indított és megtárgyalta a krómos gyárrészleg munkáját. Ez a megbeszélés, amelyen a párttagokon kívül a pártonkívüli műszakiak is résztvettek, komoly lazaságokat tárt fel. Polákovics István elvtárs, az alapszervezet titkára, nem kérte ki a műszakiak véleményét, s ennek nyomán a műszakiak sem törődtek a gazdasági munkák menetével. Kolos Ferenc elv társ. a krómos gyár kikészítőjének vezetője még arról sem tudott tájékoztatást adni, hogy a részlegen belül van e 100 százalékon alul teljesítő. De nem ismerte azt sem, hogy egyes üzemrész milyen eredményt ért el. A művezető elszakad a dolgozóktói, csak a beosztottakon keresztül-foglalkozott problémáikkal. A pártbizottság javaslataival és helyszínen nyújtott segít ségével megjavult a munka. Azóta az alapszervezet vezetőségi ülésén Kolos elvtárs rendszeresen résztvesz, a műszaki értekezletekre pedig meghívják az alapszervezet titkárát. A kölcsönös segítség eredményeként máris javulás mutatkozik. Augusztus hónap második dekádjában a krómos gyárrészleg, mely eddig az utolsó volt, 105,1 százalékot ért el, de javult a felső boxbőrök minősége is. Azóta a műszaki gárda többet törődik a gyártás ■ ellenőrzésével, sőt kísérleteket is folytatnak a pasztelszínű felsőbőrök kikészítésénél. Ezek a példák azt mutatják, hogy a pártszervezeteink vezetőségeinek a lehető legrövidebb idő alatt fel kell számolníok az ’ értelmiségiekkel szembeni bizalmatlanságot. A jövőben bátrabban i kell támaszkodni reájuk, s ki kell használni önálló kezdeménye- i zeseiket. Pártfunkcionáriusaink adjanak segítséget ahhoz is, hogy I az öt hat év során megmutatkozó káros jelenségeket, a politikai I közönyt, és tartózkodást értelmiségi dolgozóink minél előbb le- ' küzdhessék. P. I ne * Kisszékely is azok közé a községek közé tartozik, amelyeknek nincs orvosuk és így a 'szomszéd községből átjáró kör orvos végezte és végzi hetenként két alkalommal a rendelést. ! Előbb a tanácsházán levő eldugott helyiségben, majd egy va ilamivel tágasabb helyiségben tfolyt a rendelés, de a betegek 'a szabadban, vagy valamelyik 'irodában várakozhattak. Az 1955. márciusi tanács- lülésen elhatározták, hogy ren idelöt építenek. i A tömegszervezetek műsoros 'rendezvényeket szerveztek, s 'amikor már 14 000 forintjuk volt, hozzáfogtak az építéshez. Az Erdőgazdaság fát biztosított, az pedig már nem volt problé ma, hogy ki jelölje ki és szál
