Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-24 / 173. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! TOLNAI NAPLÓ f 7 nop tqáná Jegyei biiöTTSá&a ú a megyei tanács$ XIII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. KEDD, 1956 JÚLIUS 24. II Magyar Solgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21-1 ülésének határozata (2—4. 0.? V.-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------)--------------------------------------------------------------------------------------------------------\ Hz MDP Központi Vezetőségének ülése Az MDP Központi Vezetősége 1956. július 20-án folytatta « 2. napirendi pont: a Politikai Bizottság beszámolója és a • szocialista demokrácia kiterjesztéséről szóló határozati javaslat feletti vitát. Az élénk vitában a Központi Vezetőség 24 tagja szólalt fel: Kiss Károly, Nyers Rezső, Nógrádi Sándor, Galló Ernő, Szabó István, Non György, Vágvölgyi Tibor, Matolcsi János, Friss István, Andics Erzsébet, Földvári Rudolf Horváth Márton, Szobek András, Kádár János, Szakali József, Révai József, Somogyi Antal, Vas Zoltán, Benke Valéria, Marosán György, Suhajda József Acs Lajos, Vida Gyula és Biró Zoltán •ívtársak. Kifejezésre juttatta a vita a Központi Vezetőség teljes egységét és összeforrottságát. A felszólaló elvtársak kivétel nélkül egyetértésüket fejezték ki a Politikai Bizottság megerősítésével, a beszámolóval és az előterjesztett határozati javaslattal, amelyhez többen kiegészítő javaslatot fűztek. A Központi Vezetőség által kiküldött szerkesztő bizottság az elhangzott javaslatok alapján módosított határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a Központi Vezetőség egyhagúlag elfogadott. A második napirendi pont vitáját Gerd Ernő elvtárs, a Köz_ ponti Vezetőség első titkárának a zárszava fejezte be. A Központi Vezetőség július 21-én kibővített ülésen meghallgatta a Politikai Bizottság beszámolóját a magyar népgaz. daság fejlesztése második ötéves tervének irányelveiről. A beszámolót Hegedűs András ismertette. A vitában felszólalt Nagy Józsefné, Nagy Kálmán, Tausz János, Szalai Béla, Czottner Sándor, Bognár József, Farkas László Szíjártó Lajos, Ács Ernő és Csergő János elvtárs. A Központi Vezetőség Hegedűs elvtárs zárszavai után alapul elfogadta a második ötéves terv irányelveit és bizottságot küldött ki a végleges szöveg elkészítésére. Az MDP Központi Vezetőségének ülése július 21-én este véget ért. Pártegységgel a szocialista demokráciáért Gerő Ernő elvtárs sáróssava Tisztelt Központi Vezetőség! Kedves elvtársak! A második napirendi pont vitája igen széles mederben folyt. Nemcsak abból a szempontból, hogy a Központi Vezetőség 24 tagja szólt hozzá a napirendhez — ami igen nagy aktivitásra, érdeklődésre mutat —, hanem abból a szempontból is, hogy igen sokrétű en, sokoldalúan, sokszínűén vetették fel azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek jelenleg pártunk előtt állanak, amelyek országunk népét foglalkoztatják, s amelyeket nekünk a legközelebbi időkben meg kell oldanunk. A vita azt mutatta, hogy a Központi Veze tőség tagjai nagy felelősségérzettel foglalkoznak az előttünk álló kérdésekkel. Megmutatta ez a vita a Központi Vezetőség összeforrottságát, megmutatta, hogy azok az intézkedések, amelyeket a Politikai Bizottság előkészített, s amelyeket a Központi Vezetőség jóváhagyott, s az a program, amelyet a Politikai Bizottság be számolója, valamint a hatá-_ rozati javaslat tartalmaz, alapjában véve olyan politikai program, amely a központi Vezetőség vitája alapján végrehajtandó némi módosításokkal, kiegészítésekkel, teljes mértékben megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek jelenleg pártunk, országunk előtt állanak. Rendkívül fontos aláhúzni azt az eszmei-politikai egységet, amely kialakult a KV-ban és a kiegészített, megerősített PB körül. Erre pártunknak olyan szüksége van, mint az embernek a vízre, a kenyérre és a napfényre. Milyen volt a hatása a KV eddig nyilvánosságra hozott határozatainak, a PB beszámolójában foglaltaknak e terem falain kívül, a munkásosztály, a termelőszövet kezeti parasztság körében és általában a falun, az értelmiség soraiban, az egész országban? Természetesen. elvtársak ilyen rövid idő alatt nem lehet teljes mértékben, véglegesen, minden részletében és minden vonatkozásban értékelni és lemérni ezt a hatást. De egyrészt a KV tagjainak túlnyomó többsége maga is kint járt a dolgozók között, másrészt már az első éjjel rendkívül ■ sok táviratot kapott a KV. amelyben a dolgozók helyeslik a hozott határozatokat, helyeslik a beszámoló irányvonalát és tartalmát. S ilyen táviratok állandóan érkeznek. Ez azt mutatja, elvtársak, hogy helyes úton járunk. Mi nem kételkedünk abban, hogy a munkás - osztály meg fogja érteni azt, amit a KV elhatározott. Igaz, a munkások körében sokan sajnálkoztak azon, hogy Rákosi elvtárs kivált a PB-ből és nem első titkára többé a KV-nak. A munkások, pártunk tagjai és pártonkívüliek azt mondották, hegy sajnálják kiválását, de megértik és helyeslik a KV határozatát. Mi pozitív jelnek tekintjük azt, hogy a munkások, de nemcsak a munkások, sajnálják, hogy Rákosi elvtárs kivált a PB-ből és nem első titkára többé a KV-nak. Rákosi elvtárs természetesen ugyanakkor továbbra is tagja marad a KV-nak, az Elnöki Tanácsnak, országgyűlési képviselő marad stb. Ez magától értetődik. Falun is — amennyire meg lehet ítélni — igen jó benyomást keltett a határozat és a beszámoló. Ezen sem kell csodálkozni. Nem okozott különösebb meglepetést, hogy a KV határozata és a beszámoló jó benyomást keltett nemcsak általában az értelmiségiek között, hanem olyan rétegeiben is, amelyek a KV ülése előtt bizonyos ellenzéki hangulatban vagy legalábbis várakozva, sőt némi elégedetlenséggel te kintettek a párt vezetésére, és nem egészen helyes álláspontot foglaltak el. Ennyiben tehát po zitívan lehet értékelni a KV ülésének eddigi hatását. A második ötéves terv irányelvei, amely a következő napirendi pont témája lesz, nyilván fokozni fogja a kedvező hatást. Természetesen hiba volna el bízni magunkat. Teljesen helytelen volna abban a hiszemben élni, hogy most már megnyugodhatunk a babérainkon, most már majdnem minden magától megy. Kendkívüli aktivitásra van szükség — sajtónk, rádiónk, a KV tagjai, a pártbizottságok pártszervezetek, egész párttagságunk részéről —, nekünk kell megmagyaráznunk a KV határozatát és programját. Az imperialistákat meglepte az, amit mi itt elhatároztunk, s egy kis időt veszítettek. Ne engedjünk nekik hosszú időt arra, hogy átmenjenek ellentámadásba, szervezzük meg mi a támadást. A támadás megszervezése alatt persze én nem azt értem, hogy kezdjünk most jobbra-balra kiabálni, összevissza handabandázni, hanem nyugodtan, meggyőzően, a KV határozataira, programjára támaszkodva mozgósítsuk az egész pártot, az egész népet a szocialista demokratizmus ki- fejlesztésére, az új ötéves terv teljesítésére. Az elvtársak kijelentették, hogy a. határozati javaslatot alapul elfogadhatónak tartják, s ugyanakkor sok helyes észrevétel és kiegészítő javaslat hangzott el a vitában. Nem volna értelme, hogy mindezekre kitérjek, hiszen a Központi Vezetőség kiküldött egy 16 tagú bizottságot, amely az elhang zott javaslatokat megvizsgálja, megvitatja és ennek alapján módosításokat javasol a határo zati javaslat szövegében. A bizottság már ülésezett, megvizsgálta a javaslatokat, egyhangú megállapodásra jutott, és a Központi Vezetőség tagjai közt szétosztja a határozati javaslat új, kiegészített szövegét. Szeretném röviden érinteni az úgynevezett területi átszervezés kérdését. A bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy ezt célszerű megvalósítani, mert igen nagy előnyökkel jár. Rendkívüli mértékben egyszerűsíti és megkönnyíti a vezetést, mert a helyi tanácsok önállóságának kiépítésével pár huzamosan közelebb viszi a vezetést az alsó szervekhez. A népfront kérdéséhez. Ezzel a határozati javaslattal egy kicsit röviden foglalkozik. A bizottság javasolja: ne csak azt mondjuk meg, hogy a kommunisták mit csináljanak a népfrontban, hanem világosan for mulázzuk meg a határozati javaslatban azt is, hogy maga a népfront mit csináljon, hogyan dolgozzon. Felmerült a vitában, hogy leszűkítjük a népfront hatókörét azáltal, hogy túlságo san megrakjuk kommunistákkal. Azt hiszem, az a tény egy magában, hogy a népfront elnöke kommunista, a főtitkára pedig pártonkívüli, teljesen rendben van. Az nincs rendben azonban, hogy a többi titkár mind kommunista. Tudni kell azért azt is, hogy a népfront többi országos szervében a kommunisták kisebbségben vannak, például az országos tanácsban vagy az elnökségben. Akadnak azonban olyan helyek is, ahol a kommunisták íélig-meddig kívül vannak a népronton. Ez sem helyes. Sem az nem helyes, hogy kívül legyenek, sem pedig az, hogy minden posztot a kommunistákkal töltsünk meg, s ezáltal a népfront széles jellegét megszüntessük. Biztosítani kell, hogy a népfrontot ténylegesen a párt vezesse, de ez nem jelenti azt, hogy mindenütt és minden szervben a kommunistáknak abszolút többségben kell lenniök. Sőt, a vezető szervekben, fontos posztokon minél nagyobb számban ott kell lenniök, a legkülönbözőbb rétegeket képviselő pártonkívüli dolgozóknak, köztük olyanoknak is, akik egy vagy más kérdésben estleg még nem értenek velünk egyet. A beszámolómban olyasvalami volt, hogy Somogy, Vas és Zala megye egyes községeiben a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban becsapták a Központi Vezetőséget. Természetesen nem akartunk senkit sem csalónak nevezni. De azért meg kell mondani, hogy — enyhén szólva — nem egészen pontosan informálták a Központi Vezetőséget. Elsősorban a Zala megyei pártbizottságra gondolok. De hibák voltak, mint ismeretes, Somogybán és Vasban is. A DISZ-ben egyes elvtársak kissé nehezményezték, hogy élesen bíráltam meg őket. Elvtársak, én azt hiszem, hogy a bírálat olyan nagyon éles nem volt. Csupán arról volt szó, hogy a DISZ-ben vannak egyes elvtársak, akik a DISZ-nek a harcát a párt vonalától eltérő irányban akarnák vinni. A DISZ KV túlnyomó többségében szilárdon áll a párt oldalán. A bírálatban egyes megté- vedt elvtársakról van szó, s meg vagyok róla győződve, hogy ezek is — ha megmagyarázzuk nékik a dolgot — meg fogják érteni és helyes álláspontot foglalnak el. Befejezésül: a Politikai Bizottság azt gondolja, hogy a Központi Vezetőség által jóváhagyott programunk megvalósításához nemcsak az eszmei- politikai alap van meg, hanem a szervezési feltételek is megvannak. De hatalmas aktivitást kell kifejtenünk, és a gyakorlatban, nap mint nap meg kell szerveznünk az életbe való átültetését annak, amit mi úgy foglaltunk össze a beszámoló címében, hogy pártegységgel a szocialista demokráciáért. E jelszó mindkét elemének egy forma jelentősége van és csak együtt lehet a kettőt kivívni és megvalósítani azokat a feladató kát, amelyek pártunk, népünk előtt állanak. A pártegység, a Központi Vezetőség, a párt eszmei-politikai egysége, szilárdsága az alapvető feltétele annak, hogy ezt a nagy munkát sikerrel elvégezzük. Az SZKP XX. kongresszusa nagy, hatalmas távlatokat nyitott a világ valamennyi kommunista és munkáspártja, vala mennyi ország munkásosztálya, a haladó emberiség előtt. Számunkra is hatalmas segítséget nyújtott. De a segítségnek a Elhasználása és a gyakorlatba történő átültetése nálunk sem ment és nem mehetett teljesen símán, hiszen óriási a megvalósítandó feladat. A Politikai Bizottság azonban úgy gondolja, hogy a Központi Vezetőséggel círgvéforrva megtaláltuk most azt a fonalat, amelyet kézbe véve, az egész párt, minden kommunista odaadó segítségével győzelemre tudjuk vinni a harcot a szocialista demokráciá ért. az ország további felemel- '-edéséért, népünk életszínvona Iának az emeléséért, a szocializmus diadalmas felépítéséért országunkban. (Nagy taps.) Hegedűs András elvtársnak, a Központi Vezetőség ülésén a második ötéves terv irányelveiről mondott beszámolóját lapunk holnapi számában közöljük. Á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének teljes ülése forró testvéri üdvözletét küldi a Szovjetunió Kommunista Pártjának, s lenini Központi Bizottságának. A Magyar Dolgozók Pártja számára felmérhetetlen segítséget nyújt az a bölcs, átgondolt, bátor politika, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, s ennek Központi Bizottsága valósít meg a kommunizmus építése, a béke megvédése, a nem zetközi feszültség enyhítése, a népek közötti barátság, a kommunista és a munkáspártok közötti testvéri szolidaritás, az egész világ dolgozóinak, s a munkáspártok akcióegységének érdekében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, amely új, nagy távlatokat nyitott meg a haladó emberiség előtt, a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép számára is rendkívül fontos tanulságokat tartalmaz. Pártunk Központi Vezetősége megújult erővel, teljes egységben, hazánk viszonyainak megfelelően, mindent elkövet, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa adta lehetőségeket nőnünk javára, országunk felvirágoztatására, a szocialista demokratizmus kibontakoztatásával teljes mértékben hasznosítsa. Pártunk Központi Vezetősége nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának hatalmas hozzájárulását a marxizmus—leninizmus alkotó továbbfejlesztéséhez, s úgy tekinti azt, mint testvérpártunk eszmei-politikai segítségét a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának, a függetlenségükért küzdő és függetlenségük tmegszilárj- dulásáért harcoló népeknek. Budapest, 1956 július 21. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Teljes egészében megvalósítjuk a szövetkezeti demokráciát A tengelici Petőfi Tsz 250 tagja hallgatta meg hétfőn délelőtt a rádióból a Központi Vezetőség határozatát A tengelici Petőfi Termelő- szövetkezetben hétfőn délelőtt 5 brigádszálláson több mint 250 tsz-tag hallgatta meg a rádióból a párt Központi Vezetőségének határozatát. A szövetkezeti tagok különös figyelemmel hallgatták a határozatnak azt a részét, amely a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével, a szövetkezetek termelésének emelésével foglalkozik. A rádióhallgatók között volt Hos. nyánszki János is, a tsz Kos- suth-díjas elnöke, aki a határozattal kapcsolatban ezeket mondotta: — Szövetkezetünkben eddig is igyekeztünk betartani az önkéntesség elvét s elsősorban eredményeinkkel akartuk meggyőzni a dolgozó parasztságot. Eredményeinket legjobban az mutatja, hogy évről évre emelkedett a munkaegység-részesedés. Míg két évvel ezelőtt 38 forint volt egy munkaegység értéke, addig tavaly 43 forintot fizettünk ki, az idén pedig megközelítjük az 50 forintot. Ennek megfelelően emelkedett tagságunk is. 1954-ben 360 tagunk volt, tavaly már 420-an dolgoztak a szövetkezetben, az idén pedig 585 tag műveli 2800 holdas földünket. — A most hozott párthatározat természetesen komoly feladatok elé állít bennünket is. A második ötéves terv során 27 százalékkal kell többet termel- uiünk, mint eddig, ezenkívül pe dig végre kell hajtanunk a párthatározatnak azt a részét, amely kimondja, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságoknak példamutató szocialista nagyüzemekké kell válniok. Az egyéni gazdaságok termelését már eddig is jelentős mértékben túlszárnyaltuk. Az ötéves terv végére 1960-ra pedig az a tervünk, hogy az egy munkaegységre jutó részesedés elérje a 100 forintot. — Ehhez a jó munkaszervezés mellett az is szükséges, hogy az eddiginél is jobban valóra váltsuk a párthatározatnak azt a részét, amely a szövetkezeti demokrácia teljes ér- vényrejuttatását állítja a szövetkezeti mozgalom egyik fontos feladatául — fejezte be nyilatkozatát Hosnyánszki János, a tengelici Petőfi Tsz elnöke. Az MDP Központi Vezetőségének határozata A Központi Vezetőség 1956. július 21-i ülésén megtárgyalta a negyedik napirendi pontot: a Központi Vezetőség 1956. március 12—13-ig ülésén Farkas Mihály ügyében kiküldött bizottság jelentését. A jelentést a bizottság vezetője, Kovács István elvtárs, a Politikai Bi- zotság tagja ismertette. A Központi Vezetőség Farkas Mihály ügyében egyhangúlag a következő határozatot hozta: A Központi Vezetőség megállapítja, hogy Farkas Mihályt súlyos felelősség terheli a szociálist- törvényesség megsértő, séért, régi vezető kommunista káderek ellen folytatott alaptalan hajszáért, a bizalmatlanság légkörének kialakításáért. Far. kas Mihálynái az utóbbi években párt- és állami tevékenységében mindinkább előtérbe kerültek kommunista vezetővel össze nem egyeztethető vezetési módszerek: a pártmegbízatással és hatalommal való visszaélés, önteltség, a személye körüli féktelen kultusz táplálása. Farkas Mihály magatartása idegen a párttól, a kommunistáktól. Tevékenységével nagy károkat okozott a Magyar Dolgozók Pártjának a magyar népnek. Ezért a Központi Vezetőség Farkas Mihályt kizárja a Központi Vezetőség, s a Magyar Dolgozók Pártja tagjai sorából, megfosztja minden funkciójától és javasolja, hogy az Elnöki Tanács fossza meg katonai rang jától:
