Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-24 / 173. szám

Pártegységgel a szocialista demokráciáért

I Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21-i ülésének határozata

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa rendkívül mély hatást gyakorolt országunk egész politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi életére.

Pártunk, a munkásosztály, a dolgozó nép örömmel és lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi megái lapításait a béke megszilárdításáról, a szocializmus további előrehaladásáról, a munkásmoz galom egysége megteremtésének lehetőségéről. Mély hatást gyakoroltak a magyar dolgozó népre a különböző társadalmi rendszerű országok aktív, békés egymás mellett éléséről s a szocializmushoz vezető külön böző utakról szóló lenini megállapítások, valamint az a bátor következtetés, hogy a háború elkerülhető, a béke megőrizhető. A dolgozó nép figyel mét különösen megragadta a szovjet gazdaság általános fellendítésére, a szovjet nép anyagi, kulturális, szociális felemelkedésére irányuló hatodik ötéves terv.

Kifejezésre juttatva az egész magyar dolgozó nép véleményét, a Központi Vezetőség örömmel állapítja meg a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülését, s azt, hogy megvan a lehetőség az úgynevezett „hidegháború“ felszámolására.

A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a (szovjetunió Kommunista Pártjának bátor lépése a személyi kultusz káros következményei feltárására és teljes megszüntetésére, súlyos tehertételtől szabadítja meg a nemzetközi munkásmozgalmat, s a nemzetközi munkás mozgalom további virágzásához vezet; egyszersmind azt tanúsítja, hogy az SZKP Központi Bizottságában megvolt és megvan az a lenini vezető mag, amely továbbfejleszti a nagy Lenin eszméit, alkotó módon alkalmazza korunkra a marxizmus—leninizmust.

A Központi Vezetőség megállapítja, hogy egyes imperialista és belső reakciós körök fokozódó aknamunkájukkal el akarják terelni a figyelmet az SZKP XX. kongresszusának, a szovjet nép s a népek békéje, szocializmus győzelmes előrehaladása érdekében hozott leg főbb határozatairól, arra törekedve, hogy a közvélemény figyelmét azokra a negatív jelenségekre irányítsák, melyek Sztálin működésében megnyilvánultak, hogy ezzel zavar ják a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom egységét, s korlátozzák a XX. párt kongresszus eszméinek a népekre gyakorolt vonzóerejét.

A Központi Vezetőség teljesen egyetért a személyi kultusz kialakulásáról és elterjedéséről az SZKP Központi Bizottsága 1956 június 30-i határoza tában adott elemzéssel, s megái lapítja, hogy a személyi kultusz nem a szocialista rendszer lényegéből fakad, ellenkezőleg: idegen a szocialista

rendszertől. A szocializmus, amely igazi demokratikus népi rendszer, kiküszöböli — mindenütt ahol jelentkezett — a személyi kultuszt és káros következményeit s továbbfejleszti a szocialista demokráciát.

A Központi Vezetőség változatlanul a szocialista világrend- szer országainak egységében, a szocialista országok, valamint a világ valamennyi kommunista és szocialista pártja közötti nemzetközi szolidaritás erősítésében és megszilárdítása ban látja a világbéke megőrzésének s a népek szocialista elő rehaladásának legfőbb biztosítékát.

I. 3 párt és a kiroány legfontssabb intézkedései az elmúlt Eiénapoftban

A Központi Vezetőség az elmúlt hónapokban az MDP III. kongresszusának, az ezt megelőző 1953. júniusi és más fontos üléseinek határozataira, valamint a szocializmus magyar- országi építésének gazdag tapasztalataira s a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusából levonható tanulságokra támaszkodva határozta meg irányvonalát.

A párt arra törekedett, hogy munkája homloktérbe a szocializmus építésének gazdasági

problémáit állítsa, megszervezze a harcot a termelési tervek teljesítéséért mind az ipar ban, mind a mezőgazdaságban, mind pedig a gazdasági élet egyéb területein, előmozdítsa a termelés növelését, az önköltség csökkentését. A párt továb bi erőfeszítéseket tett a dolgozók, elsősorban a munkásosztály életszínvonala emelésére, a dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére, a dől gozó nép szociális, kulturális viszonyainak megjavítására.

A párt és a kormány lépéseket tett a gazdasági haladásunkat fékező bürokratizmus és túlzott centralizáció kiküszöbö lésére, és megkezdte az előkészítő munkát a gazdasági vezetés gyökeres megjavítására. A párt hozzáfogott állami életünk további demokratizálásának nagy munkájához, szilárdan tovább haladt a szocialista törvényesség megszilárdításának útján.

Nemzetközi viszonylatban a párt következetesen folytatta a szocialista országokkal való együttműködés elmélyítésére, a különböző társadalmi rendsze rű országok aktív békés egymás mellett élésének előmozdítására irányuló politikáját.

1. A párt, a kormány, a dolgozók együttes erőfeszítése a termelési tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért általában si kerrel járt; az 1956 első félévre vonatkozó termelési terveket az ipar jelentősen túlteljesítette, jóllehet a termelést számos kedvezőtlen tényező hátrányosan befolyásolta.

1956 első felében a szocialista ipar termelése 6,8 százalékkal múlta felül 1955 azonos időszakának termelését, a mun ka termelékenysége pedig 4,9 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Ez arra mutat, hogy az 1955- ben megindult kedvező fejlődés az iparban tovább tart. A mezőgazdaságban — amennyire ez ma megállapítható — jó közepes termés ígérkezik.

Előrehaladás történt a népgazdaság számára rendkívül fontos külkereskedelmi helyzet megjavításában is. E félévben a külkereskedelmi forgalom egyenlege aktív; ez azt jelenti, hogyha fokozzuk erőfeszítéseinket, az év végére kül földi adósságaink csökkenni fog nak.

A biztató fejlődés ellenére a népgazdaságban még mindig számottevő nehézségek mutatkoznak, elsősorban a termelés anyagellátásában (pl. fűtőanyag-ellátási nehézségek).

2. A termelésben elért eredmények alapján a párt- és a szakszervezetek kezdeményezésére a kormány 650 forintban állapította meg az időbérben foglalkoztatott dolgozók alapbérének legalacsonyabb összegét. Ennek következtében 170 000 dolgozó keresete emelkedett. Több népgazdasági ágban béremeléssel egybekötött és a bérrendszert reálisabbá és igazságosabbá tevő bérrendezést hajtott végre, s helyesebb anyagi ösztönzést biztosító premizálási rendszert vezetett be. Május elsejével 6500 cikk árát 10—40 százalékkal csökkentette, ami a dolgozók részére évente mintegy 900 millió forint megtakarítást jelent. Egyes, az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét 48 óráról 36—42 órára csökkentette.

A párt gondoskodása, a kormány intézkedései révén javult az utóbbi hónapokban a lakosság élelmiszer- és iparcikk-ellátása. Sikerült jelentékenyen megjavítani az évek óta problémát jelentő húsellátást a városokban, s jórészt vidéken is.

1956 első felében kb. 8 százalékkal több, 1,6 milliárd forinttal nagyobb értékű árut ad tak el a kiskereskedelmi forgalomban, mint 1955 első felében. A javuló áruellátás mellett is több cikkből a keresletet még nem tudta teljesen kielégíteni a kereskedelem.

3. A gazdaság-vezetés megjavításában a párt kezdeménye zésére a kormány által kidolgo zott és végrehajtott intézkedések elsősorban a túlzott centralizmus kirívó visszásságainak felszámolására irányultak. Ezeknek az intézkedéseknek ál tálában kedvező hatásuk voltadé az egyszerűsítésről s a megyék, járások, kerületek ösz- szevonásáról hozott határozatok több helyen bizonytalanságot teremtették az állami és gazdasági apparátusban. Jelentős lépések történtek az elmúlt hónapokban, vagy annak előkészítés alatt a beruházások műszaki és pénzügyi lebonyolí tásának egyszerűsítésére, az anyaggazdálkodásban a kereskedelmi módszerek kiterjesztésére, a népgazdálkodásban a vállalatok és a bankok önállósá gának növelésére, a tervek jobb megalapozására és a terv- mutatók számának csökkentésére. Különös jelentősége van annak, hogy a mezőgazdaságban a tervek az eddiginél lényegesen kevesebb megkötöttséget tartalmaznak a termelők számára. A dolgozók legszélesebb tömegeinek bevonásával folyt le a második ötéves terv megvitatása és 22 nagyüzem már önállóan készítette el második ötéves tervét. Mindezek a változások a gazdaság-vezetés decentralizálásának és foko zottabb demokratizálásának, az anyagi ösztönzés helyes fel- használásának irányában hatnak.

4. A párt több intézkedést kezdeményezett a tanácsok önállóságának növelésére, anyagi alapjának megerősítésére: ezzel

kiszélesült gazdálkodási körük, megnőttek népgazdálkodási és költségvetési jogaik. Megtörténtek az első lépések az Elnöki Tanács és az országgyűlés munkájának további demokratizálására, a képviselők munka jának megjavítására.

A törvényesség megszilárdítására intézkedések történtek egyes, a dolgozók széles rétegeit érintő törvénysértések megszüntetésére. A párt javaslatára a kormány szabályozott egyes munkajogi kérdéseket: a falun különösen nagy jelentőségű a kulákokká minősített középparasztok ügyének rendezése.

Az egyes politikai bűnperekben a múltban elkövetett súlyos törvénysértések következményeinek megszüntetése az utóbbi hónapokban meggyorsult, befejezéshez közeledik s rövidesen lezárul. Az 1953 előtti években törvénytelen eljárások során, koholt vádak alap ján elítélt ártatlan emberek, forradalmárok, kommunisták, a munkásmozgalom régi harcosai, elvtársaink visszakerültek sorainkba, együtt harcolunk velük ismét a szocializmus építéséért. Az igazságtalanul elítélt elvtársak visszatérése a pártéletbe, a munkába, megerő siti a kommunistáknak, a dolgozó népnek a pártba vetett bi zalmát.

összesen 474 személy ügyével foglalkoztak a rehabilitációs eljárás során s nagy többségüket már rehabilitálták. Letartóztatott párttagjaink bírósági rehabilitálása, párttagságunk szakszervezeti tagságunk rendezése, funkcióba helyezésük, valamint anyagi kártérítésük is általában megtörtént. E tekintetben azonban további feladataink vannak. Pártunk ártatlanul letartóztatott s a múlt ban érdemeket szerzett tagjai közül rehabilitálták Donáth Ferenc, Horváth Zoltán, Kádár János, Kállai Gyula, Marosán György, Pálffy György, Rajk László, Schiffer Pál, Szőnyi Tibor, Vajda Imre elvtársakat, a Központi Vezetőség volt tagjait, Losonczi Géza, Szirmai István elvtársakat, a Központi Vezetőség volt póttagjait és másokat; a pártból való kizárá sukat hatálytalanították. Közülük egyeseket újra beválasztot tak a Központi Vezetőségbe. Eíróilag rehabilitálták Szaka- sits Árpádot is; párttagságával kapcsolatban a vizsgálat folyamatban van.

Intézkedések történtek a rehabilitált elvtársak hozzátartozóit ért sérelmek megszüntetésére.

5. Külpolitikánk legjelentősebb eseménye az elmúlt hónapokban a magyar—jugoszláv állami kapcsolatok normalizálása volt. A vitás gazdasági kérdések megoldását lehetővé tette mindkét fél megegyezésére irányuló őszinte törekvése. A többi szocialista országgal Magyarország megerősítette testvéri kapcsolatait. A Kölcsö nős Gazdasági Segítség Tanácsának legutóbbi, Berlinben tartott ülésszakán a szocialista

országok sok kérdésben összehangolták távlati gazdaságfejlesztési terveiket. A kapitalista országok egy részével sikeresen fejlesztettük kereskedelmi kapcsolatainkat. Megszüntette a kormány a műszaki határzárt, ami kedvező visszhangot váltott ki a világ haladó közvé leményéből.

6. Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a munkás- osztály és a dolgozó néptömegek társadalmi aktivitása.

Százezrek vettek részt a tervvitában. Megnőtt a dolgozók érdeklődése a vállalat ügyei, a közélet, a nemzetközi események iránt. Erősen megélénkült az utolsó hónapokban a politikai élet is. A párt 1953 óta harcot folytatott a személyi kultusz ellen, a kollektív vezetés megteremtéséért, a pártélet lenini szabályainak helyreállításáért. A fejlődés e téren is meggyorsult. Nálunk is fokozódott a harc a személyi

kultusz káros következményeinek teljes felszámolásáért a párt- és állami élet minden területén. Ez fejlesztette a pártdemokráciát, a bátor, kommunista bírálatot, fellendítette a termékeny vitát.

A XX. pártkongresszus óta mind a pártot, mind az állami gazdasági, társadalmi szerveket, az egész közéletet fokozódó mértékben az egészséges, fejlődő demokratizmus szelleme hatja át.

II. Soron lévő feladatok

A Központi Vezetőség megállapítja, hogy az elmúlt évek s a legutóbbi hónapok eredmé nyeire támaszkodva, s kiküszöbölve a hibákat, az elkövetkező hónapokban további intézkedé1. Feladatok az ipar és a

A szocializmus építése során változatlanul a gazdasági feladatok megoldását kell előtérbe állítani. Ezért a legfőbb figyelmet a második ötéves terv feladataira kell irányítani. A második ötéves terv időszakában, 1956—1960-ban a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, olyan ütemben, hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955-höz képest 47— 50 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaság fejlesztésének, a tech nika haladásának alapja 1 a nehézipar. Ennek megfelelően az iparban a termelőeszközök termelését 58—60 százalékkal, a fogyasztási cikkekét 38—40 százalékkal kell növelni.

A szocialista ipar termelésének növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottabban elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket.

Az ipari termelés növelése ér deliében — a technika fejlesztésre és a szocialista országok kai való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyag- ellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét, és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését.

A mezőgazdaságban a szocia litsa nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének növelése révén a mezőgazdasági termelés általános fellendítését kell elérni. A mezőgazdaság 1955—1960-ban összesen

mintegy 27 százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves terv időszakában. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasá gi termelőszövetkezetek előnye a tagság gazdasági és kulturális felemelkedése révén meggyőző erővel bontakozzék ki, s ennek eredményeként a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. A Központi Vezetőség határozottan síkraszáll a mezőgazdasági termelőszövetke zetek megszilárdításának, megerősítésének s a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikája mellett, s ezt annál is inkább hangsúlyozza, mert az utóbbi időben újra feléledtek termelőszövetkezetellenes nézetek. A párt, támaszkodva a tanácsokra és más tömegszervezetekre, folyamatos, állandó meggyőző munkát fejtsen ki a dolgozó parasztság körében a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti típus előnyeinek kihangsúlyozása mellett, minden megkötés nélkül az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján.

Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat, és ennek keretében az egyszerű géphasználati, gyümölcs, zöldség, méhész és borjú nevelő stb., stb. termelési társulásokat, szakcsoportokat. Létrehozatalukhoz és a már meglevők fejlesztéséhez mind az állami, mind a pártszervek adjanak fokozottabb segítséget. Legyenek ezek az egyénileg dolgozó parasztok számára az együttműködés, a kollektív

seket kell tenni a szocialista demokratizmus kiterjesztésére, egyszersmind a demokratikus centralizmus elvei alapján a párt- s az állami fegyelem megszilárdítására.

mezőgazdaság területén

munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a termelőszövetkeze tekhez, amelyekek pártunk vál tozatlanul a legfontosabbnak tekint a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén.

A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet.

A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött többéves termelő szövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Az újonnan alakult termelőszövetkezeA munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni.. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie.

A termelési tervek teljesítése a szilárd alapja a dolgozó nép jóléte további növelésének az 1956. évben is.

a) A munkások és alkalmazottak jólétének fokozására ebben az évben:

a Központi Vezetőség javasol ja a kormánynak, hogy elért gazdasági eredményeink alapján szüntesse meg a békekölcsön-jegyzést. Ez azzal jár, hogy elsősorban a munkások és alkalmazottak rendelkezésére álló anyagi eszközök növekednek;

a kormány a nyugdíjakkal kap csolatos néhány legégetőbb kér" désnek az ország gazdasági lehetőségeivel arányban álló meg oldását lehetőleg még az idén készítse elő;

a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy fokozza erőfeszítéseit a lakosság ellátása további javítására, s különös gondot fordítson a

A termelés tökéletesebb megszervezése és a dolgozók növekvő anyagi szükségleteinek minél jobb kielégítése megköveteli a gazdasági életben megmutatkozó túlzott centralizálás fokozatos kiküszöbölését. A gazdasági élet demokratizmusának fejlesztésére irányuló munkának természetesen nem szabad a termelés rendjét és folyamatosságát veszélyeztetni.

a) Szem előtt kell tartani, hogy a gazdasági vezetés egyszerűsítése munkaerőt szabadít fel, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell. A Központi Vezetőség álláspontja szerint a felszabaduló munkaerők jelentékeny részének a termelésben kell elhelyezkednie, ennek azonban szervezetten kell folynia. Ebben az évben nagyobb

munkaerő-átcsoportosításra még nem kerülhet sor.

b) A gazdasági élet fokozatos decentralizálásakor érvényesíteni kell azt az elvet, hogy növelni kell a vezetők önállóságát a miniszterektől lefelé a gyárigazgatókig, művezetőkig, mérnökökig.

c) Növelni kell — az egyszemélyi vezetés lenini elvének sértetlen fenntartása mellett — a munkások, a dolgozók szerepét az üzem, a vállalat, in tézmény minden irányú gazdasági tevékenységében. Meg kell találni a módját annak,

teknek hatékony támogatást kell nyújtani kezdeti nehézségeik leküzdéséhez, gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét.

A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek, maguk alakit sák ki a mintaalapszabály figyelembevételével saját alapszabályukat is.

A mezőgazdaság termelésének tervbevett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni a meglevő termelési lehetőségeiket.

húsellátás színvonalának fenntartására.

b) A dolgozó parasztság termelési biztonságának növelésére gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó parasztoknak az állammal való termelési kapcsolatait szabályozó intézkedések bürokratikus vonásait tovább csökkentsék. A munkaképtelen és öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelő- szövetkezetek anyagi eszközeiből — intézményesen meg kell oldani. Gondoskodni kell a falu iparcikkekkel való jobb ellátásáról, különösen a termelést szolgáló cikkek eladása fokozásáról.

c) A munkások és alkalmazót tak helyzetének megjavítására hozandó intézkedések megjavít iák az értelmiség helyzetét is. Ezen túlmenően közéletünk demokratizmusának kiszélesítésével párhuzamosan, nagyobb lehetőséget kell adni az értelmiségieknek alkotó munkájuk ki fejtésére. A dolgozó értelmiség megbecsülésének alapja általában a végzett munka s a mai magatartás legyen; a párt-, állami, gazdasági és más szervek nek a jövőben az eddiginél fokozottabban kell az értelmiségi eket a közéleti tevékenységbe is bevonni.

hogy egyre többen vegyenek részt a tervezési, szervezési, irányítási kérdések megvitatásában, hogy mennél szélesebben bontakozzék ki a dolgozók alkotta kezdeményezése.

d) Fokozatosan meg kell javítani bér- és prémiumrendszerünket, hogy az érdekeltebbé tegye a dolgozókat a termelés gazdaságosságában, jobb minőségű termékek előállításában, az anyagtakarékosságban.

e) A folyamatban levő jelentős intézkedéseken kívül, melyek ez évre, és főleg a jövő évre már lényegesen javítanak a helyzeten, a Központi Vezetőség szükségesnek tartja mély reható munka megindítását a gazdasági vezetés módszereinek gondos felülvizsgálására, az egész vezetést magasabb színvonalra emelő intézkedések körültekintő kidolgozására.

A Központi Vezetőség egyszersmind megállapítja, hogy a termelés központi irányítása, a tervezés központosított módszere változatlanul a gazdaságvezetés fontos elve, mivel a dolgozó tömegek alkotó energiái kibontakozása mellett ebben van a szocialista rendszer egyik legfőbb előnye a kapitalista rendszerrel szemben.

(Folytatás a 3. oldalon.)

2. fl dolgozók életszínvonalának emelése

3. A gazdasági vezetés megjavítása

>