Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-25 / 174. szám

sét. Fokozottabban kell alkal­mazni az építkezéseknél a gé­pesítést, nagyobb súlyt kell helyezni az építőipar kisgépe- sítésére is. Az építőiparban komoly szervező munkát kell végezni az építési-szerelési munkák költségeinek legalább 10 százalékos csökkentésére. Meg kell gyorsítanunk az építőanyagipar fejlesztését is, ezen belül ki kell emelni a cementipar fejlesztésének nép- gazdasági jelentőségét. A meg­(Folytatás a 2. oldalról.) . A második ötéves tervben a könnyűipar termelését — az ipar többi ágaihoz képest — viszonylag lassan, mintegy 25 százalékkal tervezzük emelni. A könnyűipar termeléséből azonban — az export részará­nyának csökkentése miatt — több jut a hazai szükségletek kielégítésére. Ily módon a la­kosság könnyűipari cikkekkel való ellátása 5 év alatt, mint­egy 40 százalékkal emelkedik. Ez a 40 százalékos emelkedés felelően fejlesztett cementipar a korszerű építőanyaggyártás legfontosabb tényezője. A ce­mentipar fejlesztésével bizto­sítható a vasbeton előregyártó ipar további nagyarányú meny- nyiségi és minőségi fejleszté­se is. Az építőanyagokban mutat­kozó hiány pótlására jobban fel kell használnunk a helyi termelési lehetőségeket — a kőbányákat, a mészégetőket, a szénporos téglaégetést, a vá­lyogtéglát és egyebeket. kielégíti a 25 százalékos élet- színvonal növekedéséből ere­dő követelményeket. A köny- nyűipari cikkek exportját nem növelhetjük azért sem, mert a termelés amúgy is, nagyrészt külföldi nyersanyagokra épül, és további növelése csak tő­kés országokból behozott anya­gokkal lenne biztosítható. Ugyanakkor a tőkés piacokon, az egyre erősödő túlkínálat miatt könnyűiparunk termé­keit egyre nehezebb eladni. hogy mezőgazdaságunkban egyre inkább tért hódít a szo­cialista gazdálkodás, amely a mezőgazdasági tudományok vívmányait hatékonyan hasz­nálhatják fel a termelésben. Az állami gazdaságok fölé­nye és a gépállomások segít­ségét felhasználó termelőszö­vetkezetek előnye egyre in­kább kifejezésre jut termés- eredményeinkben. Ez elősegíti, hogy a második ötéves terv­ben további jelentős haladást érjünk el a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében és a termelőszövetkezetbe az ön­kéntesség elve alapján, egyre több és több egyénileg gazdál­kodó paraszt lépjen be, s ily módon a mezőgazdaság szo­ciálist- szektora a második ötéves tervidőszak végére el. érje az ország szántóterületé­nek 55—60 százalékát. leget, hanem megkönnyíti a munkát és lehetővé teszi, hogy a még nem gépesíthető mun­kafolyamatokat jobb minőség­ben és gyorsabban végezzük el, s ilymódon belterjessé te­gyük növénytermelésünket és állattenyésztésünket. Nagymértékben megjavult a mezőgazdaság műtrágyáéi! á- tása. A műtrágya-felhasználós növelése a termésátlagok fo_ kozásának igen fontos ténye­zője, ezenkívül azonban az istállótrágya helyes kezelésé­vel, idejében és megfelelő mó­don történő alászántásával, a talajművelés további javításá­val. a talajjavítással még igen sok reális tartalékot szabadít­hatunk fel a hozamok növelé­sére. A felsoroltakon kívül még különösen jelentősek az új és nagyobb arányban fel- használásra kerülő növény- véd-bzerek állati tápszerek antibiotikumok; A hozamok növelésében iger nagy jelentősége van a vetőmagvak minőségének és a vetőmagtermesztés megszer­vezésének. Az a korábbi hatá­rozat, mely szerint a kr.nyér- és takarmánygabona vetés- területeinket négyéven­ként nemesített vető­maggal kell felújítani, ered­ményesnek bizonyult. Fokozni kívánjuk a fajta- hybrid és beltenyésztetf. hyb­rid kukoricavetőmag termesz­tését; Csupán ez az intézkedés biztosítja, hogy a kukorica ter­mésátlaga mintegy 13 száza­lékkal emelkedjék. Takarmánynövényeink közül a kukoricán kívül elsősorban a lucerna és a vöröshere ter­mesztését kívánjuk jelentősen növelni. Nagy jelentőségű az a té­nyező is, hogy a második öt éves terv időszakában a víz- gazdálkodás fejlesztésére csak­nem kétszerannyi beruházás jut, mint ez első ötéves terv időszakában. E téren olyan igen fontos feladatokat kell megoldanunk, mint belvízleve­zető hálózatunk rendbehozása, illetve további kiépítése és nem utolsó sorban az árvíz- védelem fokozása, amelynek elhanyagolása az utolsó évek­ben nagyon súlyos károkat Az export részarányának csök­kentése a könnyűipar termelé­sében, a lakosság részére ter­melt cikkek minőségében is jelentős javulást tesz lehetővé. A növekvő mezőgazdasági termelés alapján az élelmi­szeriparra az a feladat hárul, nogy egyre nagyobb mennyi­ségben, javuló minőségben, bő­vebb választékban biztosítsa a lakosság élelmiszeripari termé­kek iránt jelentkező szükség­letének kielégítését, fokozza a a gyártás higiéniáját a csoma­golás tetszetőségét és az ex­portban is növelje a kiváló minőségű termékek részará­nyát. Meg kell kezdeni több mezőgazdasági nyersanyag helyettesítését szintetikus, il­letőleg vegyi alapanyagokkal, elsősorban az ipari szesz- és a mosószergyártás területén. Összefoglalva: az ipar fej­lesztését az irányelvtervezet messzemenően a hazai adottsá­gok és szükségletek alapján határozta meg. A Politikai Bi­zottság véleménye szerint az irányelvtervezet helyesen álla­pítja meg az ipar egyes ágai közötti belső arányokat és fi­gyelembe veszi a műszaki színvonal fejlesztésének köve­telményeit. okozott. Hazánk értékes — el­sősorban tiszántúli — területei sokat szenvednek - szárazság­tól. Óntözőgazdálkodásunk fej lesztésével fokozzuk mezőgaz­dasági termelésünk biztonsá­gát ezeken a területeken. A tervezett termelésemelés eléréséhez szükséges, hogy a terméshozamok a mezőgazda ság minden szektorában, de mindenekelőtt az állami gaz­daságokban és a termelőszövet­kezetekben növekedjenek. A szántóterület 13 százalékát el­foglaló állami gazdaságok ál­talában megszilárdultak és ma már rendelkeznek a ter­méshozamok állandó növelé­séhez szükséges anyagi felté­telekkel. 1955. évi termésátlag guk és minden jel szerint ez évi terméseredményeink még inkább bizonyítják- ezt. Min­den reális lehetőség megvan arra, hogy az országosan elő­irányzott 27 százalékos termés növekedésen belül az állami gazdaságok legalább 40 százalé­kos emelkedést érjenek el. Hasonló a helyzet a koráb­ban megalakult termelőszövet­kezeteknél is. Országunkban kereken 3200 régi termelő- szövetkezet van, amelyek már tavaly is minden fő növény­féléből többet tudtak termelni, kát. holdanként, mint az egyé, nileg gazdálkodók. Gazdálko­dásuk megszilárdulása erő­södése hazánkban kétségtele­nül kedvezőbb feltételek kö­zött megy végbe, mint a ko­rábbi időszakban, vagy külö­nösen, mint a kollektivizálás idején - Szovjetunióban végbe­ment. Fejlett szocialista ipa. runk, sokoldalú szervezési ta­pasztalataink, a mezőgazda­ságban is megszilárdult szo­cialista szektorunk, valamint a szocialista országok közötti együttműködés nagymértékű kiszélesedése, az átszervezés­nek olyan feltételei, amelyet alátámasztják, reálissá teszik a mezőgazdasági termelés tér. vezett erőteljes fejlesztését. A mezőgazdaság rendelkezé­sére álló gépek felhasználásá­A közlekedésnek nagy jelen­tősége van a növekvő mennyi­ségű ipari és mezőgazdasági termék elszállításában a la­kosság utazási kényelmének fokozásában. A közlekedésnek a népgazdaságban betöltött nagy szerepe szükségessé te­szi mindenekelőtt a vasúti és a tehergépkocsi-szállítás kor­szerűsítését. A vasúti közleke­dés fejlesztésének fő iránya a dieselités és a villamosítás, öt év alatt iparunk több mint 300 különböző teljesítményű Diesel-, illetve Diesel-elektro­mos mozdonyt gyárt közleke­désünk számára. Az irányelvet - vasútvonalak villamosításá nak viszonylag szerény elő­irányzatát tartalmazzák 1960- ra a vasút villamosmozdony- parkja mintegy 30 villamos­mozdonnyal növekszik; Na­gyobb arányú hálózatfejlesztés a második ötéves terv idősza­kában nem lehetséges, mert az 1960-ra rendelkezésre álló villamosmozdony-park nem lenne elegendő további villa­Fontos feladatunk, termő­földjeink mentesítése a belvi­zektől. Főleg a múlt évben, de az idén is sok kárt okozott, hogy r lezúduló, hatalmas víz­tömegek nagy területeken egy­két év fáradságos munkáját és termését is tönkretették. 1960-ig mintegy 1.5 millió kát. holdat kívánunk a belvizektől mentesíteni. Az ezzel kapcso­latos kiadásokra csaknem 1 milliárd forintot irányoztunk elő. Párt- és állami szerveink mozgósítsanak minél nagyobb társadalmi erőt e cél meg­valósítására. A tervezett 27 százalékos ter­mésnövelés lényeges feltétele a talaj termőerejének fokozá­sa. Számításba kell itt ven­nünk, hogy kb. egymillió kát. hold sok homokunk és mint­egy egymillió kát. hold szikes talajunk van. Fontos felada­tunk ezek termővé tétele. Olyan feladat ez, amelynek a végrehajtása az erők nagysza bású összpontosítását igényli. A kísérlete^, azt bizonyítják, hogy e földek két-három év alatt elérhetik jó termőföld­jeink hozamát és a javítási költségek viszonylag rövid idő alatt bőségesen visszatérülnek. Kutatóink szorgos munkájá­nak eredményeként ma már megtaláljuk - talajok megja­vításának gépi eszközeit is. A legeredményesebb módszer­nek bizonyult a többi között a savanyú talajok meszezése, homoktalajaink zöldtrágyázás­sal összekapcsolt mélyművelé­se, ban. a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésében és fejlesztésében igen nagy szere­pük van a gépállomásoknak. A gépállomások munkáját to­vább kell javítanunk, növelni kell befolyásukat és felelőssé­güket a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésében. A gépállo­mások vezetőit dolgozóit anyagilag is érdekeltebbé kell tenni a hozzájuk tartozó ter­melőszövetkezetek és községek terméseredményeinek növelé­sében. A mezőgazdasági termelés fellendítése azonban megköve­teli a termelőszövetkezeti szer_ vezés módszereinek alapvető megjavítását. A legdöntőbb követelmény, hogy a szervezés során, az önkéntesség elvének betartásával és a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek meg­győző bizonyításával jöjjenek létre életképes nagyüzemi gazdaságok, a régebbi terme­lőszövetkezetek fejlesztése pe­dig gazdasági alapjaik megszi­lárdításával, nagyüzemi szer­vezetük kiépítésével történ­jék. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében ne kövessünk el az 1953 júniusa előtti hibákat, jobban kell támogatnunk a termelőszövetkezeti csoporto­kat, az alacsonyabb típusú szövetkezeti gazdaságokat és a dolgozó parasztok különböző termelési társulásait, amely utóbbiakat a legcélszerűbb a földművesszövetkezetek kere­teiben létrehozni. A fokozatos­ság érvényesítése, különböző termelési társulások, termelő­szövetkezeti csoportok foko­zottabb támogatása semmi­képpen sem jelentheti azonban a termelőszövetkezetek gazda­sági megszilárdításának és fej­lesztésének az elhanyagolását. A termelőszövetkezeti út to­vábbra is a mezőgazdaság szo­mosított vonalak forgalmának lebonyolításához. A vasúti szállításban jelen­tős lépést teszünk előre azzal, hogy a javaslat szerint öt év alatt mintegy 11.000 db teher­kocsit kap - vasút, ami a te­herkocsi-állomány összes rak­súlykapacitását csaknem 30 százalékkal növeli. Meg kell azonban mondanunk hogy ennek ellenére továbbra is még sok, csak gazdaságtalanul üzemben tartható vasúti kocsi­val rendelkezünk. A vasúti szállítás megjavításában a be_ ruházásokon kívül nagy jelen­tősége van a felesleges szállí­tások kiküszöbölésének. Ha tervszerűbbé tesszük a szállí­tásokat, ha következetes szer­vezéssel csökkentjük az átla­gos szállítási távolságot, csök­kennek a vasúttal szemben tá­masztott követelmények is. A szállítások gazdaságossá gának fokozásában és a devi­zában jelentkező fuvardíj ki­adásaink csökkentésében szá­mottevő jelentősége van a cialista átszervezésének fő út­ja lesz; A mezőgazdaság szocialista szektora mellett nem szabad elhanyagolnunk az egyéni ter­melők gazdálkodását sem. A tervezet szerint jelentősen nö­vekszik az egyénileg gazdál­kodók termelésének fejleszté­séhez szükséges anyagi eszkö­zök. gépek, műtrágya és nö­vényvédőszerek mennyisége s Beszélnünk kell még a me­zőgazdasági terv néhány so­kat vitatott és ténylegesen nem könnyű kérdéséről. Egyik ilyen probléma tervezett 29—30 millió mázsa kenyér- gabona megtermelése 1960- ban. Ez a kérdés szorosan ösz- szefügg a takarmánybázis nö­velésével, illetőleg a mezőgaz­daság belterjes irányú fejlesz­tésével. Az irányelv-tervezetnek- eh­hez a részéhez számos hozzá­szólás érkezett a Központi Vezetőség tagjai, a mezőgaz­dasági vezetők, és a termelés­ben dolgozók köréből is. Az észrevételek és módosító ja­vaslatok lényege a kenyérga­bona vetésterületének bizo­nyos csökkentése, a takar­mány-, az ipari és más mun­kaigényes növények vetés- területének növelése javára. A kérdés vizsgálatánál abból kell kiindulnunk, hogy orszá­gunk kenyérgabona-szükségle­tének biztosítása nem függhet tőkés piacoktól. Az ország kenyérellátásán kívül kenyér, gabonából megfelelő tartalékot is képeznünk kell. Az ország lakosságának ellátása kenyér­rel és liszttel mindaddig a me­zőgazdaság előtt álló legfonto­sabb feladat marad, amíg ezt a kérdést országon belül, vagy a szocialista tábor országai kö­zötti együttműködés keretében véglegesen meg nem oldottuk. Az ország számára szükséges kenyérgabona-mennyiséget el­sősorban s búza és a rozs ter­mésátlagának növelésével kí­vánjuk biztosítani de amíg ezen a téren számottevő ered­ményt felmutatni nem tudunk, a kenyérgabona vetésterületét jelentősen nem csökkenthet­jük. Látnunk kell azonban azt is, hogy a mezőgazdasági termő- terület tervezett arányai a ta­karmánytermelés jelentős nö­velése ellenére sem biztosítják kellő mértékben a takarmány­ellátást figyelembe véve az állatállomány tervezett növe­kedését. A tervezetben különö­sen fehérjetakarmányokból mutatkozik bizonyos hiány, bár hozzá kell tennem, ez a hiány kisebb, mint az elmúlt években. A hiány kiküszöbölé­séért komoly erőfeszítéseket kell arról is, hogy barát orszá­gokból kiegészítő takar­mány betakarításánál mutat­kozó nagy veszteségek csök­kentésére. Ugyanakkor el kell érnünk, hogy minél kevesebb takarmánynak használható me­zőgazdasági terméket hasz­náljon fel az élelmiszeripar szeszgyártásra, keményítőter­melésre műanyaggyártásra stb. Tekintve, hogy fehérjében hiány mutatkozik, gondoskodni kell arról is, hogy baráti orszá­gokból kiegészítő takar­mányként fehérjében dús ta­karmányokat, különösen állati fehérjéket hozzunk be. A takarmánykérdés vizsgá­latánál tehát abból kell ki­indulnunk, hogy ennek meg­oldása nem történhetik ke nyérgabona-termelésünk ro­vására; tervbevett 8 Duna-tengerjáró hajó forgalomba állításának. A második ötéves terv so­rán az összes szállításokban növekszik a gépkocsi-szállítás részaránya. Ez lehetővé teszi egyrészt a vasút tehermente­sítését, a rövidebb távú szállí­tások alól, másrészt a kevésbé gazdaságos lófogatú járművek fokozatos kicserélését. Igen nagy szükség van a közutak állapotának javításá­ra, az utak fejlesztésére és korszerűsítésére. Az irányelv, tervezet vitája rámutatott arra, hogy az irányelvek nem számolnak eléggé ezekkel a követelményekkel. Ezért a közlekedés beruházási kereté, bői a pormentes, szilárd bur­kolatú utak építésére fordí­tandó összeget fel kell emelni. A városi közlekedés megjaví­tásának fő útja a második öt­éves terv időszakában a fel­színi közlekedés korszerűsíté­se, főleg a villamosok, az autóbuszok és trolvbuszok be­növekszik áz egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok ér­dekeltsége is a hozamok nö­velésében. Ezeknek az anyagi eszközöknék és az anyagi ér­dekeltségnek alkalmazása mellett, helyes politikával, a dolgozó parasztok termelési biztonságának növelésével el­érhető, hogy az egyéni gazda­ságokban is növekedjék a ter­melés. Felvetődhet a kérdés, hogy 29—30 millió métermázsa ga­bona megtermelése nem mond-e ellent - mezőgazda­ság belterjesség irányába való fejlesztésének. E két követel­mény teljesítése nem zárja ki egymást. A mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztését mutatja, hogy az előirányzat szerint az állattenyésztés gyorsabban fej­lődik, mint a növénytermelés és részaránya valamelyest nö_ vekszik. Az állatállományon belül növekszik a szarvas- marha aránya. Növekszik a munkaigényes kultúrák — kü­lönösen a kukorica, cukorré­pa, szálastakarmányok. hüve­lyesek, takarmánymagvak — aránya. A belterjesség növelés sét teszi lehetővé az öntözött terület mintegy 50 százalékos kiterjesztése is. A tervezet szerint majdnem kétszeresre növekszik a lucernamag-ter- mesztés területe és emelkedik vöröshere magtermesztés is. A magtermesztés kiterjesztése összefügg nemzetközi megálla podásokban vállalt kötelezett­ségekkel, melyek szerint Ma­gyarország jelentős mennyi­ségben szállít a szocialista or­szágoknak különféle magva kát.­Ugyancsak nemzetközi meg­állapodás támasztja alá a gyü­mölcstermesztés fejlesztését. A nagyüzemi gyümölcsösök területe a második ötéves terv időszakában, a tervezet szerint 8.5 százalékka! növekszik. Az export és belföldi fogyasztás céljára szolgáló magyüzemi gyümölcstermesztés jelentős fejlesztésén, kívül lényegesen megjavítjuk a házi kertek gyümölcsfa-oltványokkal való ellátását is. Erre a célra a má­sodik ötéves terv során mint­egy 15 millió gyümölcsfa­oltványt hozunk forgalomba. A szőlő, és borellátás, vala­mint export további megjaví­tásának alapvető feltétele szőlőterületeink állagának és termelőképességének- helyre- állítása. A lakosság ellátása és az export fokozása szempontjá­ból igen jelentős feladat a zöldségfélék termesztésének további fejlesztése is. Ezért meg kell erősítenünk a helyi tanácsoknál a kertészet szak­mai irányítását. A gépesítés fokozása, E talaj- javítás a műtrágyafelhaszná­lás növekedése, a mezőgazda­ság kézi munkaigényének- biz. tosítása és az irányelvekben felsorolt többi intézkedés olyan tényezők, amelyek együttes hatása lehetővé teszi — a vetésterv arányainak lé­nyegesebb megváltoztatása nélkül is — mezőgazdasági termelésünk belterjességének fokozását, a tervezett termés növekedés elérését. A mező- gazdasági terv teljesítésének feltételei adva vannak. Meg­valósításukhoz azonban a párt és a kormány sokoldalú intéz­kedése, egész dolgozó népünk nagyarányú erőfeszítése szük­séges; fogadó képességének a foko­zásával. Ezt azért szükséges hang­súlyozni, mert több hozzászóló javasolta a budapesti földalatti vasút építésének gyorsabb folytatását és első szakaszá­nak befejezését a második öt­éves terv során. A földalatti vasút megkezdett szakaszá­nak befejezése még több száz­millió forint beruházást igé­nyel. Ugyanakkor üzembe he­lyezése önmagában még nem elegendő - főváros* közlekedési nehézségeinek- megoldására; ehhez mindenekelőtt a felszíni közlekedés fejlesztése szüksé­ges; Mivel a második ötéves terv időszakában a földalatti vasút befejezését és a felszíni közlekedés kívánatos mértékű fejlesztését együtt nem tudjuk megoldani elsősorban K felszí­ni járműforgalom fejlesztését kell biztosítani. Ezenkívül ter­mészetesen gondoskodnunk kell a földalatti vasút eddig (Folytatás a 4. oldalon.) A mezőgazdaság fejlesztésének irányelvei A népgazdaság arányos fej­lődése, hazánk lakosságának élelmiszerrel hússal, zsírral vajjal stb. való bőségesebb el­látása, a könnyűipar nyers­anyaggal való ellátása meg­követeli a mezőgazdasági ter­melés fellendítését. Enélkül aránytalanság következne be a növekvő szükséglet és az élelmiszerek termelése között és nem teljesíthetnénk export­tervünket sem, amely pedig a gépkivitel mellett számottevő mértékben épül a mezőgazda- sági termékek kivitelére is. Mindebből kiindulva a máso­dik ötéves terv időszakában — az első ötéves tervhez ké­pest — a mezőgazdasági ter­melést 27 százalékkal kíván­juk növelni. A mezőgazdasági termelés fellendítését lehetővé teszi az, hogy gyorsan fejlődő szocia­lista iparral rendelkezünk és A mezőgazdasági termelés 27 százalékos növekedése reális célkitűzés Az elmúlt hónapokban sok vita folyt a mezőgazdasági termelés előirányzott 27 száza, lékos növelésének lehetőségéi ről és a mezőgazdaság szocia lista átszervezésében magunv elé tűzött célok elérésének le ­hetőségéről, azaz arról, hogy a kettős feladatot: a mezőgaz­dasági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében való lényeges előrejutást együtt elérhet­jük-e? Néhány mezőgazdasági szakember túlzottnak tartotta mezőgazdasági termelésünk előirányzatát és talán még annak tartja ma is. E cél el­érésére azonban — sok tény bizonyítja ezt — megvan a gazdasági lehetőség. A me­zőgazdaságban nagyon sok olyan tartalékkal rendelke­zünk, amelyeknek felhaszná­lása a mi társadalmi és gazda­sági viszonyaink között lehet­séges. A mezőgazdasági ter­melés fellendítéséhez termé­szetesen komoly erőfeszítésre, az erők összpontosítására van szükség és arra hogy a me­zőgazdasági termelés fellen­dítését továbbra is a nép­gazdaság fejlesztése egyik kulcskérdésének tekintsük. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének anyagi feltété lei között különösen nagy je­lentőségű E beruházások növe­lése. A mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére kereken !4 milliárdot fordítunk a máso­dik ötéves terv során, azaz mintegy 50 százalékkal töb­bet, mint ez első ötéves terv­ben. Ez mindenekelőtt a me­zőgazdaság gyorsabb ütemű gépesítését teszi lehetővé. A második ötéves terv csaknem kétszer annyit irányoz elő gé­pekre, mint amennyit az első ötéves tervben fordítottunk er­re. Az erőgépek között nagy­mértékben növekszik az uni- verzál traktorok száma és az előző évekhez viszonyítva több munkagéphez jut a me­zőgazdaság. Mindezt növeli a gépesítés hatását mind a me­zőgazdasági termelés növelésé­ben, mint a munka termelé­kenységének emelésében. A gépesítés a mi mezőgaz­daságunkban — egyes elv tár­sak véleményével ellentétben — nem teremt munkaerőfeles_ 40 százalékkal nő a lakosság ellátása könnyűipari cikkekkel Meg kell javítani a termelőszövetkezeti szervezés módszereit A közlekedés és hírközlés fejlesztésének ötéves terve A termésátlagok lényeges növelése nélkül nem csökkenthetjük jelentősen a kenyérgabona vetésterületét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents