Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-24 / 173. szám
Pártegységgel a szocialista demokráciáért i Magvar Oolgezéii Pártja liJzpeof! Vezetősége 1956, iiius 18—21-i ülésének határozata 4. Bz állami élet további tiemokrafizálása (Folytatás a 2. oldalról.) A népi demokratikus állam megerősítése, tökéletesítése a szocializmus építésének egyik legfontosabb feltétele. Éppen ezért pártunknak minden segít séget meg kell adnia népi demokratikus államrendszerünk továbbfejlesztéséhez, az állami szervek munkájának megjavításához. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy államrendszerünk alapvonásaiban mélyen demokratikus. Államunk mun. kás-paraszt állam, amelyben mind nagyobb szerepet játszik a haladó értelmiség is. Országunkban a hatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van; a hata lom gyakorlásában részt vesz a munkásosztály vezetésével a dolgozó parasztság is. Ez a döntő jellemvonás, amely megkülönbözteti a polgári típusú államoktól és azoknál ezerszer demokratikusabbá teszi. Alapvető feladatunk államunk demokratikus tartalmának továb bi kibontakoztatása, a választott államhatalmi szervek szerepének, hatáskörének további növelése, mind szélesebb dolgozó rétegek bevonása az állam igazgatásába. a) Érvényesülnie kell az országgyűlés jogainak a bel- és külpolitika, a gazdasági és kulturális élet legfontosabb kérdéseiben; az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonat kozó legfőbb intézkedéseket sokoldalú, termékeny viták alapján kell törvényekbe foglalnia. Országgyűlési képviselőink az alkotmány előírásainak meg felelően építsenek ki állandó kapcsolatokat választóikkal, rendszeresen számoljanak be nekik munkájukról és értékesítsék országgyűlési munkájukban választóik tapasztalatait, bíráló észrevételeit és javaslatait. A minisztériumok és a tanácsok apparátusa segítse az országgyűlési képviselőket munkájukban. Érvényt kell szerezni az alkotmány ama ren delkezésénelc, hogy a választók a bizalmuknak meg nem felelő két bármikor visszahívhatják. Ehhez át kell dolgozni a válasz tói törvényt, és a jelenlegi, a választókkal közvetlen kapcsolatot nem jelentő lajstromos rendszer helyett személyenkénti választási rendszert kell bevezetni. b) Demokratikus államrendszerünk alapját a tanácsok alkotják. Pártunk véleménye sze rint a már megtett intézkedéseken túlmenően is biztosítani kell, hogy a tanácsok rendelkezzenek a gondjaikra bízott feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel, politikailag és szakmailag képzett dolgozókkal és anyagi eszközökkel. El kell érni, hogy a tanácsok teljes mértékben ellássák hatósági és igazgatási feladataikat, valóban vezessék a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, biztosítsák az állampolgárok tömegeinek tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az (államhatalom és az államigazgatás gyakorlásában. így eredményesebbé válik a tanácstagoknak a választók érdekében kifejtett tevékenysége is. Növelni kell a tanácsi végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek hatósági,, igazgatási hatáskörét is. Meg kell határozni azokat a gazdasági és igazgatási kérdéseket, amelyekben kizárólag a tanács plénuma jogosult dönteni. A minisztériumoknak és más országos szerveknek a tanácsszervekkel kapcsolatban csak a szakirányítást és a szak- ellenőrzést kell végezniük, valamint a területi feladatok ösz- szehangolásáról kell gondoskod niok. A tanácsok munkájának ilyen átszervezésével kapcsolat ban különös gondot kéll fordí tani a járási tanácsok megerősítésére, úgy azonban, hogy a községek lakossága a községi ta nácsoknál intézhesse el ügyeinek zömét. Államunk bürokratikus vonásainak megszüntetéséért, a decentralizálásért — a dolgozók széleskörű részvételével — folyó munkának az államapparátust egyszerűbbé, áttekinthetőbbé kell tennie: e célt szolgálja a megyék, járások, kerületek összevonása is, melynek együtt kell járnia a tanácsok gazdasági önállóságának s hatáskörének növelésével. A Központi Vezetőség felhívja a Minisztertanácsot, hogy e kérdést jóváhagyás végett őszszel az országgyűlés elé terjessze. Az új megyék, járások, kerületek kialakítását 1957. január 1-ig be kell fejezni. A Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy a kormány a legnagyobb városokat érintő, merev letelepedési szabályokat felülvizsgálja. c) Az állami élet demokratizmusának kibontakoztatására irányuló munkát egybe kell kapcsolni a legszélesebbkörű felvilágosító munkával, mely az állampolgári kötelezettségek pontos megtartására, az állami fegyelem megszilárdítására irá nyúl. Az állami fegyelem erősítését folyamatosan szem előtt kell tartani a demokratizmus kiszélesítésére és a decentralizálásra irányuló munka minden szakaszában s a további munkában is. 5. II szocialista törvényesség további megszilárdítása A törvényesség további megszilárdítására jelentős intézkedésekre van szükség a jogszabályok rendezése, a büntető és igazságügyi, valamint a belügyi szervek munkájának megjavítása s e szervek hathatós ellenőrzése terén. a) A szocialista törvényesség alapvető követelménye, hogy állami, társadalmi életünk valamennyi területén minden állampolgár részére érthető, a gazdasági, társadalmi viszonyoknak megfelelő törvények és jogszabályok legyenek, valamint, hogy ezeket a törvényeket megtartsák. Meg kell teremteni a népi demokrácia, a szocializmus egész életét átfogó törvények, jogszabályok rendszerét. Ezt a munkát elméleti és gyakorlati szakemberek, valamint a nyilvánosság bevonásával kell elvé gezni. Meg kell gyorsítani a büntető és polgári törvény- könyv megalkotását, valamint világos, közérthető törvényben szabályozni kell az államigazga tási hatóságok jogkörét és tévé kenységét. b) Igazságügyi szerveinknek a dolgozók érdekeinek védelmében továbbra is erélyesen és határozottan kell fellépniük az államunt biztonságát és a törvényes rendet sértő súlyosabb bűncselekményekkel szem ben. A megtévedt, jelentéktelenebb bűncselekményt elkövető dolgozókkal szemben egyre szélesebb körben kell alkalmazni a nevelő jellegű intézkedéseket; Az igazságügyi szerveknek egész tevékenységükben, az eljárás valamennyi szakaszában következetesn érvényesíteniök kel a bűnvádi eljárás törvényben biztosított szocialista alapelveit: biztosítani kell annak az alap elvnek feltétlen érvényesítését, hogy senkinek a bűnösségét csak beismerése alapján megállapítani nem lehet, ha azt bizonyítékok alá nem támasztják; a nyomozati eljárásban csak indokolt esetben szabad élni az őrizetbevétel és az előzetes letartóztatás elrendelésével; az ügyészség törvényesség feletti felügyeletét hatékonyabban meg kell valósítani, az államvédelmi szerveknek a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egész tevékenysége tekintetében; erősíteni kell az ügyészségnek a bíróság feletti felügyeletét, s megfelelően csökkentve az Igazságügyminisztérium párhuzamos hasonló tevékenységét érvényre kell juttatni a bírói ítélkezésekben a Legfelsőbb Bí róság alkotmányos elvi irányítását; a bírói függetlenséget meg kell szilárdítani. A területrendezés, a szükséges szervezeti és egyéb feltételek biztosítása után meg kell valósítani a bírák és népi ülnökök választásút , a szocialista törvényesség biz tosítása és a bírói eljárás egységessége érdekében felül kell vizsgálni és csökkenteni kell a katonai bíróságok, katonai ügyészségek túl széles körben érvényesülő hatáskörét. A rendes bíróságok hatáskörét fokozottabb mértékben ki keli terjeszteni egyes fontosabb állam- igazgatási területekre, például a munkaügyi termelőszövetkezetekkel kapcsolatos vagyon, jogi, nyugdíjügyi stb. viták területére. c) A Belügyminisztérium jelentős sikereket ért el a tényleges ellenség, a népi demokratikus rendünk megdöntésére szervezkedő elemek, a gazdasági kártevők, kémek, diverzán sok elleni harcban. A korábbi törvénysértések nyomán kialakult helytelen szemlélet és vizsgálati módszerek maradványainak felszámolására, a szocialista törvényesség szellemének hiánytalan érvényesítésére azonban további intézkedések szükségesek a Belügyminisztérium szerveinek párt. és állami ellenőrzése terén. Az erre vonatkozó újabb javaslatot rövid időn belül jóváhagyás végett az illetékes párt- és állami szerv elé kell terjeszteni. E feladat megoldásakor abból kell kiindulni, hogy a belügyi szerveknek egész tevékenységükkel - Magyar Népköztársaság állampolgárainak biztonságát kell szolgálniok. Sziklaszilárddá kell tenni minden állampolgárunknak azt a meggyőződését, hogy őt a törvény- sértéssel szemben pártunk, államunk, egész társadalmunk védi. d) A Központi Vezetőség felhívj- a párt- állami, igazságügyi és társadalmi szervek figyelmét a dolgozók jogainak fo kozottabb védelmére. A párt- szervek tartsák fontos kötelességüknek azoknak a sérelmeknek megfelelő kivizsgálását és lehetőség szerint méltányos orvoslását, amelyek a korábbi bi zalmatlan, sokszor lélektelen, bürokratikus intézkedésekből kifolyólag becsületes dolgozókat jogtalan és hátrányos helyzetbe hoztak. e) A Központi Vezetőség nagy fontosságot tulajdonít a szocialista törvényesség hiánytalan biztosításának, az állam- védelmi és igazságügyi szervek munkája hathatós megjavításának. Bizalommal tekint az e szervekben dolgozó elvtársak becsületes erőfeszítéseire és fontos munkájukat - jövőben is segíti. 8. Bz ideológiai munka megjavítása A tudományos, kulturális, agitációs, propagandamunkában fokozott harcot kell folytatni a személyi kultusz maj radványai ellen, leküzdve a dogmatizmust, önálló marxista gondolkodásra nevelve a tudomány, a kultúra az agitació területének dolgozóit. Egyszersmind harcolni kell a burzsoá ideológia ellen, a dolgozó tömegek szocialista neveléséért. a) a tudományok fejlődése, közöttük a társadalomtudományok fejlődése szükségessé teszi az alkotó viták kibontakozását. A vitákban csali türelmes, meggyőző érvelésnek s eszmei harcnak van helye. Nem szabad azonban teret adni a vitákban a marxizmus—leninizmus vagy a népi demokrácia ellen irányuló támadásoknak. Elő kell segíteni a tudományos dolgozók egyesületeinek társulatainak további demokratizálását. Biztosítani kell, hogy e társadalmi szervek a szocialista nevelés iskoláivá s - tudományos viták fórumává váljanak. Szorosabb együttműködést kell kialakítani gazdasági vezető szerveink a Magyar Tudományos Akadémia, s a tudományos egyesületek között, bevonva ezeket fejlesztési terveink kidolgozásába. Biztosítani kell, hogy a tudomány képviselői s a diákok anyagi helyzetükhöz mérten fokozottabban megismerkedhessenek a külföldi országok tudományos eredményeivel, folyó irataival. Fokozottabban lehetővé kell tenni a magyar tudomány eredményeinek külföldön való népszerűsítése publikálását is. b) A kultúr^ területén arra kell törekedni, hogy egyre inkább betöltse szocialista nevelő hatását - könyv, a színház, a film, a zene. a képzőművészet. Ezért küzdeni kell a szocialista realizmus elvei érvényesüléséért ; lehetővé kell tenni azonban azt is, hogy haladó irányzatok — amelyek a szocialista realizmus felé mutatnak — az eddiginél jobban érvényesülhessenek, fenntartva természetesen fogyatékosságaik marxista bírálatának gyakorta tát. Ugyancsak lehetővé kell tenni a szocialista realizmus, valamint az eféle mutató irányzatok talaján különböző iskolák, stílusirányzatok és törekvé sek érvényesülését gazdagítva a művészi kifejezés formáit. Növelni kell a művészeti és kulturális szövetségek szerepét tagjaik nevelésében s problémáik megoldásában biztosítva e helyeken a demokratikus élet fejlesztését. Nagy szerep hárul e szövetségek kommunista tagjaira; körükben meg kell szilárdítani a pártfegyelmet, mindenekelőtt eszmei meggyőzés révén. A tudományos, kulturális, művészeti élet fokozottabb demokratizálásával párhuzamosan növelni kell a párt eszmei irányító szerepét az e területeken dolgozó párttagok s a párt és állam megfelelő szervei segítségével. c) Agitációs. propoganda- munka igen jelentékeny megjavítására van szükség. Különösen nagy figyelmet kell fordí tani a gazdasági kérdések propagandájára. A sajtó s a rádió, valamint az agitációs, propagandamunka si. kereket mutathat fel - néptömegek alkotó kezdeményezései kibontakoztatásában, a személyi kultusz káros következményei bírálatában, a tömegek jogos kritikája felszínre hozásában. Azonban - sajtó s a rádió nem szállt eléggé szembe a legutóbbi időkben felbukkanó ellenséges gyakran párt- és népi demokrácia ellenes nézetekkel és a tömegeket félrevezető demagógiával, sőt egyes esetekben maga is terjesztette azokat. Ezért az agitációs, propaganda tevékenységnek, s különösen a sajtó és a rádió munkájának, gyorsan és határozottan meg kell javulnia - népi demokráciát szolgáló politika talaján. A gazdasági élet minden fontos területéről a statisztikai adatszolgáltatás kibővítésével behatóbban és rendszeresen kell tájékoztatnia a dolgozókat, mozgósítva őket a szocialista építés feladatainak megoldására. 7. B dolgozók töoiegszervezetei és a Hazafias Népfront Társadalmi életünk demokratizálásának kiszélesítése jelentősen megnöveli a tömegszervezetek szerepét és pártunk feladatait a tömegszervezetek- kél kapcsolatban. Pártszervezeteink sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak a dolgozók valamennyi tömegszervezetére és tömegmozgalmára, a Hazafias Népfrontra, - szakszervezetekre, a Dolgozó Ifjúság Szövetségére, a Magyar—Szovjet Társaságra, a földművesszövetke.. zetekre, a sportszervezetekre — stb. Mindenütt meg kell javítani az e szervekben dolgozó kommunisták MDP-csoportjai- nak munkáját és segítségükkel példamutató magatartásukkal bátorítaniok kell a tömegszervezetek vezetőségeit, hogy öntevékenyek és harcosak legyenek, hogy munkaterületükön elvégezzék sajátos feladataikat, kidolgozzak a megfelelő szervezeti formákat, a tömegmunka tartalmát és módszereit. Különösen nagy gondot fordítson a párt a fejlődő népfront-mozgalomra, a munkás- osztály legnagyobb és legfontosabb szervezeteire, a szakszerve zetekre, s az ifjúsági szövetségre, a DISZ-re. a) A munkásosztály s valamennyi dolgozó osztály szövetségének kifejezője a lakosság túlnyomó többségét magábafog- laló Hazafias Népfront. Célja a munkásság, parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek hazánk minden hazafias haladó erejének építő összefogása. A népfront feladatául kell kitűzni hogy elsősorban a népi, nemzeti egység megszilárdításán munkálkodjék. Ezért tevékenységének legfőbb területe minden békére vágyó, hazafias érzelmű dolgozó felsorakoztatása a béke frontján. A Hazafias Népfront-mozgalom magyarázza. népszerűsítse a szocialista haladás érdekében a párt s a kormány által népgazdaságunk felvirágoztatására, a lakosság anyagi, kulturális, szociális élet feltételei megjavítására foganatosított intézkedéseket, haza_ fias hagyományaink szellemében nevelje kötelességtudatra a dolgozókat. A Hazafias Népfront fokozottabban segítse a tanácsokat feladataik ellátásában, s a taná csői,, támaszkodjanak munkájukban jobban a népfront mozgalmára. Az eddiginél fokozattabban kell biztosítani, hogy a népfront-mozgalomban aktívan résztvehessen minden hazafias, demokratikus a békét támoga tó dolgozó, háziasszony, kisember, diák stb. El kell érni, hogy a népfront-bizottságok vezeté_ sébe is nemzetiségre, világnézetre és vallásos meggyőződésre való tekintet nélkül nagy számban megválasszanak demokratikusan gondolkodó, a népet szerető pártonkívülieket: munkásokat, dolgozó parasztokat, értelmiségieket és másokat. A kommunisták alakítsanak ki a népfront-bizottságokban s a népfront-mozgalomban tevékenykedő pártonkívüliekkel jó baráti együttműködést, a mozgalomban a türelmes felvilágosító munka, a meggyőzés fegyverével éljenek. A párttagok s a pártszervezetek bátorít sák, karolják fel a Hazafias Népfront bizottságaiban és gyűlésein is az építő bírálat kibontakozását a falu, a közélet fellendítését célzó javaslatok kidolgozását és tevékeny végrehajtását, a haladó, építő, demokratikus közszellem megerősítését. A párttagok s a párt szervezetek példamutatóan ve. gyenek részt a Hazafias Népfront bizottságaiban s mozgalmában, ezzel is elősegítve, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom valóban a munkásosztály, a dől gazó parasztság, az értelmiség és a középrétegek átfogó nagy, haladó mozgalommá váljék. b) A szakszervezetek az utób bi hónapokban fokozottabban vették ki részüket a termelés és termelékenység emelésére irányuló munkából, jobban mozgósítottak a tervek teljesítésére, az üzemi rend és fegyelem megerősítésére a második ötéves terv irányelvei eredmé. nyes megvitatására. A szakszervezeteknek változatlanul a termelést kell munkájú^ homlokterében állítaniok, mert a dolgozó nép felemelésére irányuló politika legfőbb feltétele a termelés növelése. Különösen nagy gondot for dítsanak a szakszervezetek a műszaki színvonal fejlesztésé, re, az ipar technikai színvonalának emelésére, a dolgozók szakmai képzésére. A szakszervezetek határozót, tabban és harcosabban lépjenek fel a munkásság érdekeinek védelmében, őrködjenek a kollektív szerződések betartásán, bátrabban kezdeményezzenek, következetesebben állítsák — munkájuk középpontjába a dolgozókkal való törődést. A szakszervezeteknek, mint a munkások és alkalmazottak ön kéntes, nem pártjellegű demokratikus tömegszervezeteinek, pártunk és kormányunk minden lehetőséget megad arra, hogy teljesen megfeleljenek a dolgozók beléjük helyezett bizalmának. A Központi Vezetőség felelős párt- és állami funk cionáriusoktól elvárja, hogy határozottan vessenek véget a szakszervezetek és a szakszervezeti munka még gyakran előforduló lebecsülésének. Üzemi pártszervezeteink kötelessége, hogy minden irányban bátorítsák és támogassák az üzemi szakszervezeti bizottságok tevékenységét. A demokratizmus fejlesztése az üzemekben a munkahelyeken magában foglalja azt a követelményt, hogy a szakszerve. zeti szerveket az eddiginél sokkal bátrabban vonj ált. be a tervezés, a gazdasági vezetés kérdéseinek megtárgyalásába, s egyre nagyobb mértékben rájuk bízzák a dolgozók szociális ügyeinek intézését. A szakszervezeti vezetőknek, aktivistáknak lelkiismeretesen foglalkoz, niok kell a dolgozók ügyes-bajos dolgaival, panaszaival, s elő kell segíteniük a dolgozók és a műszaki gazdasági vezetők közötti konfliktusok gyors és igaz ságos megoldását. A túlzott központosítás megszüntetése, a demokratikus fejlesztése kulcskérdés magában a szakszervezeti mozgalomban is. Ilymódon kell a függetlenített aparátust fokozatosan csökkenteni, az önkéntes társadalmi munkát nagymértékben kibontakoztatni és eredményesen — harcolni a megcsontosodott, bürokratikus módszerek ellen. c) A Dolgozó Ifjúság Szövetsége az utóbbi időben szervezetileg megerősödött s némileg nevelőmunkája is megjavult. A termelésben is helyes kezdeményezések történtek a szövetség, valamint az ifjúsági tömegek részéről. A DISZ-ben lehetőséget kell teremteni arra, hogy az ifjúsági tömegek százezrei megtalálják képzésük, szórakozásuk, sportolási lehetőségük fontos eszközeit. A DISZ-nek le kell küzdenie a bürokratikus módszereket, a szövetség vezetőinek szoros kapcsolatba kell kerülniük az ifjúsági tömegekkel, közöttük kell élniök, valódi vezetőik ké kell válniok. Ezen az úton vehet részt legjobban a DISZ szocialista demokráciánk fejlesztésében. III. Szilárd elvi, lenini politikáén Szocializmust építő országunkban most jöttek létre a kedvező feltételek a népi demokrácia demokratikus tartal- nának fejlesztésére, a szocialista demokrácia kiterjesztésére. Elhárulnak azok a gátló körülmények, melyek korlátozták a szocialista demokratizmust. Kezdetben államunk erősen centralizált formát öltött, korlátozódott a demokrácia. Hozzájárult a demokrácia korlátozásához a marxizmustól idegen személyi kultusz elmélete és gyakorlata. Jelenleg mind e hibás elmélet és gyakorlat ellen pártunk harcot folytat. A szocialista építés viszonyai (Folytatás a 4. oldalon.) 8. ä mmm hiiloolitika esves kérdései A Központi Vezetőség a párt politikája sarkalatos részének tartja a béke megőrzésére, a nemzetközi felszültség további enyhítésére irányuló törekvését. Magyarország — testvéri szövetségben a Szovjetunióval — a külpolitika kérdéseiben azonos nézeteket vall a szovjet kormánnyal. Támogatja a békés egymás mellett élés öt alapelvét. Különösen fontosnak tartja a leszerelésre, az atom-fegyverek eltiltására és megsemmisítésére vonatkozó javaslatokat. A nemzetközi feszültség enyhítésére, a leszerelésre irányuló óhaja kifejezéseként a Központi Vezetőség javasolja a kormánynak, hogy újabb 15.000 fővei csökkentse a hadsereget, s a felszabaduló eszközöket állítsa a szocialista építés békés szolgálatába. A párt s a kormány támogatja az európai kollektív biztonsági szerződés megkötésére irányuló erőfeszítéseket. Az európai kol. lektív biztonság megteremtéséig is nemzeti biztonságunk pillérének tekinti a varsói szerződést. Támogatja a német kérdés demokratikus rendezésére irányuló törekvést. Külpolitikának változatlan célja, hogy egyre szélesebbé mélyebbé és sokoldalúbbá te gye testvéri együtmműködé- sünket a felszabadító Szovjetunióval, Kínával és a többi szocialista országgal. Kimeríthetetlen erőforrásunk, hogy tagja vagyunk a hatalmas, az emberiség több, mint egyharmadát felölelő szocialista világrendszemek. Tovább akarjuk mélyíteni és szilárdítani baráti kapcsolatainkat és megteremteni a termékeny tapasztalatcsere lehetőségét a szocializmust építő Jugoszláviával. A Központi Vezetőség kívánatosnak tartja, hogy szorosabb baráti kapcsolatok kialakítására tárgyalások induljanak meg a Magyar Dől, gozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között. A két párt közötti baráti, elvtársi kapcsolatok létrehozása nemcsak népeink pártjaink érdeke, hanem érdeke a békéért, demokráciáért, szocializmusért folyó világméretű harcnak is. A szocialista országok közötti szoros barátság és együttműködés további ápolása mellett sok oldalú — gazdasági, tudományos, művészeti sport és egyéb — kapcsolatokat óhajtunk kiépíteni a szocialista világrendszeren kívül álló országokkal.
