Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-24 / 173. szám
Pártegységgel a szocialista demokráciáért fl Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18—21-i ülésének határozata « (Folytatás a 3. oldalról.) között különösen az osztályharc helyes értelmezése segíti pártunkat a demokratikus formák helyes kialakításában. A munkásosztály eszmei, politikai egységét, a volt szociáldemokraták s a kommunis. ták végső összefogását elősegíti k volt szociáldemokraták egy része ellen elkövetett hibák feltárása és kijavítása, jóvátétele. Nem jelenti ez azt, hogy a párt lemond a szociáldemokratiz- mus bírálatáról; azt jelenti azonban, hogy elismeri a múltbeli érdemeket, de figyelmét e tekintetben is elsősorban a jelen s a jövő feladataira jirá- nyítja. A demokratizálási folyamat tál növekszik a munkásosztály szerepe, mert megnő a munkástömegek aktív alkotó részvétele az állami, gazdasági, társadalmi élet vezetésében, új és új módon jut kifejezésre a mun kásosztály vezető szerepe az ország életében. , A munkás-paraszt szövetség megerősítését előmozdítja az osztályharc helyes értelmezése * az új jelenségek számbavétele. Különösen megszilárdítja a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, hogy a munkásosz tály egyre szilárdabb támasza falun nemcsak a szegénypa. rasztság, hanem - termelőszövetkezeti útra lépett valameny- *yi paraszt, közöttük a termelő szövetkezeti útra lépett középparaszt is. A középparasztság, gal kialakult tartós szövetséget tovább erősíti a helytelenül ku- lákoknak minősített középparasztok ügyének igazságos rendezése. A népfront-mozgalom is fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a munkásosztály iránt. Ezt segíti a dolgozó pa rasztság termelési biztonságának növelésére szolgáló számos intézkedés is. Pártunkat a jövő ben még nagyobb erővel vezeti a munkások és dolgozó parasz. tok tartós szövetségének eszméje, mivel ez a szövetség a szocialista állam legszilárdabb alapja. Az értelmiségiekre — a régi szakemberekre is — mély hatással vannak pártunk igazságos intézkedései, melyek elsősorban a műnk- alapján ítélik meg az értelmiségieket, lehetővé teszik fiaik fokozottabb továbbképzését, megjavítják élet- feltételeiket. Az ellenséges kizsákmányoló osztályok a városban megszűntek, a falun pedig a kulákság számbelileg s gazdaságilag egyaránt nagyon meggyengült. — Erejük és befolyásuk azonban még van. Bár a volt kizsákmányolok közül sokan lojális magatartást tanúsítanak népi de. mokráciánk iránt részt vesznek a termelőmunkában; még sem szabad lebecsülni a falun a kulákság egy részének ellenséges agitációját, különösen a termelőszövetkezetek ellen. A városi burzsoázia maradványai között vannak olyanok, akik aktívan résztvesznek az imperialista reakció propagandájának terjesztésében, ezért éber. 6égre van szükség velük szemben. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy hazánkban a szocializmus építése osztályharcban folyik, s az osztályharc napjainkban az élet néhány te. rületén némileg kiéleződött. Az osztály ellenség anyagi, politikai bázisa a szocializmus építésével azonban folytonosan szűkül, ereje, csökken. Ezzel számolva, a párt és a kormány arra törekszik, hogy a szocializmus felépítését az osztály, harc kiéleződése nélkül biztosítsa. Az osztályharc alakulásé, ra azonban igen nagy befolyással van a nemzetközi imperialista reakció tevékenysége. Ez a reakció az SZKP XX. kongresszusa után fokozta szovjet, ellenes, népi demokrácia-elle nes tevékenységét, s ez nem marad hatástalanul magyarországi bázisára sem elsősorban a kémszervezetekre (az év első felében 40 imperialista kémet tartóztattak le), s másfelől az osztályellenség maradványainak hangulatára. Ma az imperialista reakció és hazai bérencei jelentik a legfőbb veszélyt a népi demokrácia rendjére. E helyzetben különlegesen fontos pártunk elvi szilárdsága s a dolgozó osztályok összefor- rottsága és egysége a párt, a munkásosztály vezetése alatt. Ezért kell komolyan felfigyelni arra, hogy a legutóbbi időkben a párt egy részében, az értelmiség egyes csoportjaiban s elszór tan munkások és a dolgozó parasztom között is ingadozás s a párttal szembeni bizalmatlanság elemei léptek fel. Ennek egyik oka kétségtele. nül a párt s vezetése részéről elkövetett hibákban van. másik oka pedig az osztályellenség fokozódó nyomásában rejlik. Pártunk nagy munkát végzett az 1953 előtt elkövetett hibák kijavítására. Utóbb azon. ban, s különösen 1955-ben az 1953 júniusa előtt elkövetett hibák egy részét újból elkövettük. Az 1955 márciusi központi vezetőségi ülés helyesen járt el, amikor élesen megbélyegezte a jobboldali opportunista nézeteket. De a határozat után kísér, letek töréntek a személyi kultusz egyes visszásságainál- fel. támasztására, a kollektív vezetés meggyengítésére. Előfordult, hogy egyesek a jogos bírálatot is azzal igyekeztek visszaverni, hogy azt jobboldali opportunizmusnak bélyegezték. Mindez kedvező talajt 'teremtett külön, böző szektás hibák újjáéledésére. Együtt járt ezzel hogy — bár közben sok, az 1949—1952. években letartóztatott, elítélt és meghurcolt elvtárs ártatlansága kiderült — rehabilitálásuk késlekedett és hiányos volt. — Mindez a párttal és a pártvezetéssel szemben bizonyos kétkedésre és bizalmatlanságra, a párt és p tömegek kapcsolatának bizonyos lazulására veze. tett. Ugyanilyen irányban hatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után a párttagok és a párttal érző pártonkívüliek jogos várakozása nem elégült ki teljesen. A Központi Vezetőség 1956 márciusi ülése megbízta a a pártvezetést dolgozza ki a kongresszusi határozatok tanulságainak hazai viszonyainkra való alkalmazását. A Politikai Bizottság ehhez a feladathoz hozzáfogott s határozatai, irány vonala általában véve helyes volt. De a helyes határozatok végrehajtásában tétovázás és huzavona következett be. A helyzet ilyen alakulásáért a Politikai Bizottság a felelős, mert nem vezette elég eréllyel a harcot a múltbeli hibák felszámolásáért, a XX. kongresszus szellemének érvényesítéséért a magyar viszonyok között, állami, társadalmi gazdasági és pártéletünk fokozattabb demo. kratizálásáért. Hiba volt, hogy a párt vezető szervei nem szervezték meg az ország legfontosabb kérdéseiről a vitákat a pártban. A Szabad Nép ingado. zása is zavarokat okozott pártkáderek s a dolgozók körében. Pártunkban mélyek mind a szektásság, mint a jobboldali opportunizmus gyökerei. Mind a kettővel szemben a legélesebb, a legkövetkezetesebb eszmei-politikai harcot kell folytatni a párt fő irányvonalának érvényesítéséért. A szektásság megnyilvánult és megnyilvánul abban, hogy gyakran politikai felvilágosítás helyett adminisztratív rendszabályokat és eszközöket alkalmaznak; időnként az adminisztratív eszközökre szükség van, de ezek nem helyettesíthetik az eszmei-politikai felvilágosítást és harcot. A szektásság megnyi vánult egyes, megdönthetetlennek hitt tétele^ dogmatikus hangoztatásában, abban hogy gyakran nem voltak komoly, mélyreható viták a tudományos és politikai kérdésekről, a sokszor egyoldalú és türelmetlen káderpolitikában kifejezésre jutott az osztályharc egyoldalú, nem a konkrét viszonyok elemzésén alapuló értelmezésében. A termelőszövetkezetek fejlesztésében is tapasz, talható az utóbbi időben is, a párthatározat utasításai ellenére, hogy megszegik egyes helye, ken az önkéntesség elvét. Megnyilvánult a szektásság a büro. kratikus vezetési módszerekben, s államapparátusunk, rész. ben különböző egyéb szerveink, még pártszervezeteinknek is bizonyos bürokratikus vonásaiban. Jelentkezett a volt szociáldemokrata elvtársakhoz való nem ritkán helytelen viszonyban, ezen elvtársak gyakori mellőzésében. Kifejezésre jutott és jut ez a szövetséges dolgozó osztályok és az értelmiség, valamint képviselőik iránt tanúsított szektás magatartásban is. Nyíltan feltárva a szektás hibákat, a párt harcra mozgósít ezek ellen, mert a hibák rontják a pártvezetés kapcsolatát a párttömegekkel s különösen a párt kapcsolatát a dolgozókkal. E hibák ellen harcolva, küzdeni kell a szocialista demokrácia kiterjesztéséért. De nemcsak szektás hibák vannak pártunkban, hanem komoly jobboldali jelenségek is. A jobboldali elhajlás fő képviselője Nagy Imre és környezetében egyes pártellenes vagy megtévedt emberek. A Központi Vezetőség leszögezi, hogy 1955 márciusában helyesen jellemezte a jobboldali elhajlást; egyszersmind megállapítja, — hegy a párt elmulasztotta az eszmei harcot a jobboldali elhajlás felélénkülése és megnyil vánulásai ellen, ezért ezen sürgősen változtatni kell. Felélénkült a burzsoá propaganda és agitáció is, sőt. a Petőfi Kör egyes összejövetelein a pártellenesség nyílt fórumot is kapott. A Központi Vezetőség legutóbbi határozata helyesen bélyegezte pártellenesnek s népi demokrácia-ellenesnek egyes Petőfi-köri felszólalók nézeteit. Egyesek a burzsoá ideológia talajáról bírálva pártunk hibáit, tagadják a párt minden eredményét, a párt veze tő szerepét, a munkásosztály vezető szerepét, a forradalom, ban született munkás-paraszt állam demokratizmusát s a „teljes” sajtószabadságot követelik (azaz, szabadságot a burzsoá nézetek terjesztésére.) — Ma már hazánkban a dolgozók előtt szocialistaellenes nézetek kel nyíltan fellépni nem lehet. Ezért mind a kispolgári opportunista mind pedig a burzsoá nézetek hirdetői félrevezető módon a XX. pártkongressz- szusra. „a szocializmus érdekei re”, a „demokratizálódási folyamatra” hivatkoznak s magukat „Lenin eszméi híveinek’’ s „a XX. pártkongresszus határozatai magyarországi alkalmazóinak” álcázzák. A párt ellen fellépők általában egysége, sek a pártvezetés lejáratására irányuló törekvésekben, a párt- egység bomlasztásában, ami akciójukat veszélyessé teszi. Ezért a Központi Vezetőség éberségre inti a párt valamennyi tagját, a népi demokrácia minden hívét. A Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy mindenféle ellenséges né zet ellen széles felvilágosító munka folyjék a sajtóban, rádióban, a népnevelő munkában, gyűléseken, a szocialista demokrácia elveinek megmagyarázó sára ,a burzsoá és kispolgári, munkásellenes és szocialistaellenes, áldemokratikus követelések leleplezésére. E harcban pártnak a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a szilárd értelmiségi rétegekre kell támaszkodnia, amelyeknek hitét nem rendítették meg a múltban elkövetett még oly súlyos és tragikus hibák sem, mert saját tapasztalatukból tudják, hogy - gyárosok elkergetése, a földbirtokos-uralom szétzúzása a háborús romok eltakarítása, az újjáépítés, a szocializmus építése hazánkban a párt vezette dolgozó tömegek harcának eredménye. Tapasztalják sorsuk jobbrafordulását és tudják, hogy ez a forradalom vívmá. nyának eredménye. A hatalmas kultúríorradalom a szocializmus eszméit terjesztő újságot, könyvet rádiót adott a nép kezébe. Mindez a dolgozóknak a párt által vezetett harca révén valósult meg, s ezért a dolgozók zöme, noha bírálta a pártot és a pártvezetést, nem veszítette ei bizalmát a pártban az elmúlt hónapokban sem. A dolgozó osztályokra támaszkodva kell eszmei harc révén s hibáinkat kiküszöbölve megnyerni az ingadozókat. E cél elérésére elsősorban az ideológiai munkát kell megjavítani, s fokozni kell az eszmei-politikai felvilágosító tevékenység minden formáját. Ezért a párt fordítson nagy figyelmet a szocialista építés mind nemzetközileg érvényes alaptörvényének, mind magyar- országi sajátosságainak elmé. leti tisztázására, illetve kidől, gozására. Ideológiai kérdésekben a türelmes felvilágosítást és meggyőzés módszereit egyesítse a megalkuvás nélküli elvi szilárdsággal, a marxizmus— leninizmus tanításaihoz való tántoríthatatlan hűséggel. A pártnak, hogy eszmei, politikai harcát sikerrel végezhesse, kezdeményezőbbnek kell lennie az ideológiai kérdések felvetésében, a dogmatizmus leküzdésé, ben az önálló marxista gondolkodás kialakításában, mert a burzsoá ideológiával csak az élő, eleven marxizmus szállhat szembe sikeresen, mivel az élő marxizmus oldalán van az igaz ság. Mindez azt bizonyítja hogy óvakodni kell az üres formuláktól és annak vitatásától, hogy a jobboldali vagy a baloldali veszély nagyobb-e. hogy melyik a fő veszély. A jelenlegi helyzetben mindkettő igen komoly veszélyt jelent számunkra, és sokszor annyira összefonódnak, hogy nem is könnyű őket jobboldalinak vagy baloldalinak osztályozni. A mindenkori konkrét helyzetnek megfelelően kell a szektás s a jobboldali jelenségeket elemezni, s ennek alapján kell fel. lépni mindenfajta pártellenes, antimarxista, antileninista nézet s természetesen pártunk és államunk ellen irányuló minden ilyen támadást egységesen, egy akarattal kell pártunknak visszavernie. A párt hűségesen ragaszko. dik a proletár internacionalizmus s az igaz hazafiság szocialista elveihez. A párt saját népe, hazája szolgálatában a szó cializmus építésének sajátos magyarországi viszonyai között egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy szakadatlanul erősítse a szocialista tábor egységét, kapcsolatát a Szovjetunióval, s a szocialista tábor országaival ,a világ szocialista és munkásmozgalmaival. Ezért a párt újból erősíti a harcot a nacionalizmus, a sovL r nizmus, az antiszemitizmus — minden megnyilvánulása ellen. A párt erősíti kapcsolatait a Szovjetunió Kommunista Pártjával, mivei a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Dolgozók Pártja minden ideológiai kérdésben, a nemzetközi helyzet megítélésében, a szocializmus perspektívái kér. désében azonos elvi felfogást vall. Pártunk nem riad vissza a nehézségektől bátran halad előre a demokratizálás, a munkásosztály, a néptömegek aktivizálása útján, a párt, s a nép előtt álló feladatok kidolgozásának termékeny megvitatását használva, legfőbb emelőül helyes politikája kidolgozáséra. IV. II párt egységének és fegyelmének megszilárdítása A Magyar Dolgozók Pártját az tette naggyá és erőssé, a munkásosztály vezető osztagává, a nép elismert vezetőjévé, hogy a dolgozó tömegek mindennapi ezerszeres tapasztala. taiv alapján győződtek meg róla: a párt érdekeik hű szószólója, legkövetkezetesebb har cosa; a párt - legbonyolultabb körülmények között is megtalálja a helyes utat. A pártnak van ereje és bátorsága ahhoz, hogy a legnehezebb és legkényesebb problémákkal is szembe nézzen ha a történelem a társadalom fejlődésének menete ezeket előtte felveti. Kikü_. szöböl minden elavultat, s sza. kit mindennel, ami káros, ami a nép előrehaladását gátolja. Hibáit feltárja s kijavítja, hogy a munkásosztályt s a dolgozó tömegeket ezzel is új győzelmekre mozgósítsa. Mindezek a tulajdonságok pártunk alapvető jellegéből fakadnak, mivel a párt a magyar munkásosztály igazságos forradalmi harcának, hagyományainak hű őrzője és folytatója. Ma számos bonyolult probléma közepette is biztos kézzel vezeti országunkban a szocialista építés nagy munkáját. Méltóan harcos múltjához, a párt a mai helyzetben is megtalálja a megfelelő megoldást minden égető kérdésre. Pártunkban, országunkban a demokratizmus kibontakoztatása útjából a párt elhárít minden akadályt, gyökeresen kiküszöböl minden, a személyi kultusz következményeivel összefüggő káros maradványt és bürokratikus megnyilvánulást. Pártunk bátorsága ereje, határozottság- újból meggyőző bizonyítókot szolgáltat a munkásosztálynak, a dolgozó népnek a párt igazáról. B Központi Vezetőség megállapítja: a) pártunk legfőbb feladata ma: megszilárdítani soraink eszmei, politikai, szervezeti egy ségét, acélossá kovácsolni a párt sikereinek legfőbb biztosi tékát: a párt egységét. A párt egysége megszilárdítása céljából küzdeni kell a sze mélyi kultusz maradványainak teljes kiküszöböléséért a párt életéből, a politikai, társadalmi, gazdasági életből. Helyre kell állítani minden tekintetben a pártélet lenini szabályait. Feltétlenül érvényesíteni kell a pártban, a pártélet minden fokán a pártvezetés légii''bb elvét: a kollektív vezetés elvét. A Központi Vezetőség felhívja a párttagságot, hegy az egész pártban biztosítsa a pártszervezetek kollektív vezetését, a marxista—leninista párt sikeres munkájának legfőbb pillérét. b) A kollektív vezető szervekben, s az egész pártban a döntéseket a bátor bírálat s önbírálat szellemében lefolyt beható vita s tanácskozás után kell meghozni, ily módon is biz tosítva a párt helyes politikája kialakítását. A pártdemokráciának érvényesülnie . kell pártunk minden szervezetében és szervében. Minden párttagnak éreznie kell, hogy joga és kötelessége részt venni a pártszervezetben folyó vitában, becsülete sen síkraszállni meggyőződéséért. De a pártéletet nem jellemez hetik csak a viták, a pártot az egységes cselekvés jellemzi; ezért a vita lezárásával pártunkban a határozatokat követ kezetesen végre kell hajtani. c) A demokratikus elvek alap ján meg kell szilárdítani a párt fegyelmet. A párt önkéntes har ci szövetség, tagjait az önként vállalt fegyelem fűzi egybe. Mindenütt — ahol megsértették — érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a felsőbb pártszervek határozatai kötelezőek az alsóbb pártszervekre, valamint, hogy a kisebbség köteles magát alávetni (a határozat meghozatala után) a több ségnek, s köteles a határozatot akkor is végrehajtani, ha vele nem ért egyet. Nem szabad megtűrni pártunkban a fegyelmezetlenséget, a pártszerűtlen- séget, mert ez gyengíti a párt egységét, s korlátozza cselekvő- képességét, a cselekvés egysé gét. A párt fegyelmének, mely demokratikus elveken alapszik, elsősorban meggyőzéssel kell érvényt szerezni; szükség esetén azonban a demokratikus centralizmus elveinek megsértőit a Szervezeti Szabályzat előírásai szerint fegyelmi úton is felelősségre kell vonni. d) A párt ereje nem utolsó sorban káderei szilárdságában, tapasztalatában, harcosságában van. Fokozatosan biztosítani kell, hogy a párt káderpolitiká jában elkövetett hibákat, különösen a régi káderekkel szem ben elkövetett hibákat kijavítsuk. Ma az az elsőrendű feladat, hogy a régi és új káderek összeforrjanak, hogy a har cokban megedzett régi és új ká derek együtt harcoljanak a Központi Vezetőség, a párt politikája érvényesítéséért. A Központi Vezetőség megkö veteli minden kommunistától, aki gazdasági, állami, tömegszervezeti, kulturális vagy bármilyen más területen vezető beosztásban dolgozik, hogy becsületesen, fegyelmezetten sík- raszálljon a párt politikája - egrehajtásáért; e) A párt munkáját, különösen a pártkáderek tevékenységét, elsősorban a gazdasági fel adatok megoldására s a dolgozó nép jólétének növelésére kell irányítani. A párt káderei a pártaktívái a dolgozó tömegek körében a helyszínen végezzenek szervező, nevelőmunkát, szakítva az irodai módszerekkel. A gazdasági munka jobb vezetése céljából a vezető helyen dolgozó kommunisták s a párt valamennyi kádere tartsák kötelességüknek, hogy megismerkedjenek területük gazdasági problémáival, behatoljanak a gazdasági kérdésekbe, munkaterületük szakértőivé váljanak. f) Erélyes harcot kell folytatni a pártmunka bürokratikus vonásai ellen. A párt ne adminisztratív úton, állami, gazdasági szervek helyett, ne közvetlen termelési vagy más utasítások formájában, hanem elsősorban irányító, politikai, MOZI Garay Filmszínház július 22- től 25-ig: Idegen tollak. Kacagtató német filmvígjáték. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap fél 4, 6 és fél 9-kor. Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. Kertmozi július 24—25-ig: Jelzőtűz. Megkapó német film. Előadások kezdete: este 9 órakor. Apróhirdetések A TERMÉNYFORGALMI Vállalat a megye minden köz ségében működő átvevőhelyein állandó és alkalmi jellegű fizikai munkaerőket keres felvételre. Jelentkezni lehet a községekben lévő átvevőhelyeknél. Bérezés a szárító és rakodóipari norma szerint. Belépés azonnal. meggyőző, szervező munkával harcoljon a szocializmus építéséért. A párt fő feladatának a kommunisták eszmei színvonalának emelését, s a dolgozók r körében végzett szervező, fel- világosító nevelőmunkát, a gazdasági és állami szervek pártellenőrzését, a sokoldalú kezdeményezést tekintse; a párttagok mutassanak példát a helytállásban, a kötelességek teljesítésében, ily módon személyes példájukkal is meggyőzve a dolgozókat. g) A párt ereje tagjai, állhatatosságában, harcosságában van. A párt Központi Vezető sége kötelezi a párt minden tagját, hogy álljon ki keményen a párt politikájáért, küzd jön megvalósításáért, fegyelmezetten hajtsa végre a határo zatokat, szálljon szembe minden ellenséges törekvéssel. A Központi Vezetőség bizonyos abban, hogy sok százezres, a nép minden dolgozó osztályát, - s elsősorban a munkásosztályt * képviselő párttagságunk teljes egészében megérti, magáévá teszi a Központi Vezetőség határozatait, s minden erejét lat- baveti sikeres megvalósításukért. * Pártunk szilárd elhatározása, hogy következetesen érvényre juttatja a népi demokrácia alapvető jellemvonását, azt, hogy diktatúra a kizsákmányolok elnyomására, de, legfejlettebb polgári demokráciánál is ezerszer igazabb demokrácia a munkásosztály és a dolgozó tö megek számára. Feladatunk az állami és társadalmi élet s a pártélet különböző területein kibontakoztatni a dolgozók demokráciáját, a szocialista de- y mokráciát, hogy a dolgozók legszélesebb tömegeit tegyük még inkább a szocializmus tudatos, tevékeny építőivé. A szó cialista demokrácia egyszersmind azt is jelenti, hogy a dől gőzök a lenini demokratikus el veken nyugvó fegyelmet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A Központi Vezetőség meg van győződve arról, hogy hatá rozatai kiváltják a párttagok és a dolgozó tömegek fokozott alkotó tevékenységét; hogy végrehajtásuk hathatósan hozzájárul a népgazdasági terv teljesítéséhez és túlteljesítéséhez, dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége felhívja a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, a haladó értelmiséget, az egész dolgozó népet: tömörüljön a párt s a kormány köré; harcos, lelkes munkájával küzdjön a szocializmus i újabb sikereiért, a szocializmus végső győzelméért hazánk ban! id Sj ár áit Várható időjárás kedden: felhőátvonulások, több helyen kisebb eső, esetleg zivatar. A hőmérséklet éjjel 11—14, nappal 24—27 fok. TOLNAI NAPLÓ Aj MDF Tolna megyei Bizottsága áj a Megyei Tanács Lapja. Fverkesztl a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRÉ JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20—10. Kiadóhivatal telefonszárna: 20—11. A szerkesztőség és kiadóhivatal cím?? Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hfr laposztálya és a hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál §« kézbesítőknél. Havi előfizetési díj: 11 Ft ^ Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 48. Nyomdáért felel: Odepka Rezső. Telefon: 21—21.
