Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-18 / 168. szám

I TOLNAI NAPLÖ 1956 JÚLIUS 18. B Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1956. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról.) jutó termelés a második ne­gyedévben 6.1 százalékkal, az első félévben 4,9 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakának termelékenységi színvonalát. Az ipar egésze tekintetében elért jelentős eredményeken belül a negyedév folyamán a fejlődés nem minden tekintet­ben volt egyenletes. Az ipar 1956 második ne­gyedévében terven felül ter­melt szenet, villamosenergiát, acélnyersvasat, hengerelt acélt, vasöntvényt, lokomobilt, vasúti személykocsit, fúrógépet, ke­rekes traktort, arató-cséplő­gépet, motorkerékpárt, ház­tartási varrógépet, fősz forműtrágyát, fűrészárut, pa­mut- és selyemszövetet, férfi öltönyt, női kabátot, munkaruhát, gyümölcskonzer- vet, szappant stb. Ugyanakkor kokszból, acélöntvényből, autó­buszból, gőzmozdonyból, csúcs­esztergából, kerékpárból, kő­olajból, nitrogénműtrágyából, gyapjúszövetből, bőr lábbeliből stb. nem teljesítették az ipar- vállalatok a termelési tervet. A termelésben fennakadásokat okozott egyes anyagok hiánya és a vállalatok közötti nem megfelelő kooperáció. Az ipar a negyedév folya­mán a műszaki fejlesztés terén ért el eredményeket: szélesebb körben alkalmaztak egyes új technikai eljárásokat, meg­kezdték egyes új termékek (pl televíziós vevőkészülékek) üzemszerű gyártását. A mű­szaki fejlesztési tervben előírt feladatok egy részét azonban nem teljesítette az ipar. Egyes ipari termékek (pa­mut-, selyem-, len- és kender­szövet stb.) minőségének javu­lása mellett, több termék mi­nősége, különösen egyes építő­anyagoké (égetett tégla, mész) nem volt kielégítő. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termés­kilátásai a csapadékos idő­járás általában kedvezően be­folyásolta, bár a növényápo­lási munkák elvégzését az eső­zések megnehezítették. A ga- bonaneműek betakarítását a késői érés következtében a szokásosnál néhány héttel ké­sőbb kezdték meg. A hosszantartó esőzések kö­vetkeztében június végén — elsősorban Békés, Hajdú és Szolnok megyében — 36 000 kát holdat, ebből 63 000 kát. hold szántót öntött el a belvíz. Az árvízvédelmi szervek és a lakosság sikeres előfeszítése- ket tett a víz okozta károk elhárítása, illetőleg csökken­tésére. A sertésállomány — a jú­nius 25-én végrehajtott szám­lálás adatai szerint — 6.7 mil­lió darab volt, ami a múlt évi rendkívüli magas állománynál 7 százalékkal kevesebb. 1956 első felében a pa­rasztság az állatbeadási tervet túlteljesítette. A szerződéses és szabadfelvásárlás aránya je­lentősen megnövekedett a múlt év azonos időszakához képest. 1956 első félévében 327 ter­melőszövetkezet, ebből 267 me­zőgazdasági termelőszövetkezet alakult. Az új termelőszövet­kezetekbe több mint 8200 csa­lád lépett be, mintegy 63 000 kát. hold területen. Ezen kívül számosán léptek be a már ko­rábban alakult termelőszövet­kezetekbe is. Az állami gazdaságok a ta­vaszi vetést gyorsabban végez­ték el, nagyobb szántóterületet műtrágyáztak, több istállótrá­gyát használtak fel, mint 1955 első felében. A növényápolás túlnyomó részét géppel végez­ték, a július 30-ig végzett gépi kapálás aránya az előző évi 27 százalékról 50 százalékra nőtt. 1956 június végén 4300 da­rabbal több traktor, ezen be­lül 70 százalékkal több uni­verzális traktor, 3000 darabbal több traktoreke állt a mező­gazdaság rendelkezésére, mint az előző év közepén. A gép­állomások 1956 tavaszán az előirányzottnál 900 000 nor­málholddal több gépi munkát végeztek, és ezzel tavaszi idénytervüket 40 százalékkal túlteljesítették. Közlekedés 1956 második negyedévében a közlekedés 13 százalékkal több árut és 4 százalékkal több utast szállított, mint 1956 azonos időszakában; az 'állítási tervet 111 száza­lékra, a személyszállítási ter­vet 103 százalékra teljesítette. A vasút a megnövekedett szállítási igényeket általában fennakadás nélkül elégítette ki, csak a negyedév utolsó napjaiban volt nagyobb kocsi- hiány. A tehergépkocsikban általában nagyobb volt a hiány. A posta 1956 második ne­gyedévi teljesítményi értéke 4,3 százalékkal több volt, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. áruforgalom A kiskereskedelem 1956 második negyedévi áruforgal­mi tervét 101.3 százalékra tel­jesítette és — változatlan ára­kon számítva — 8 százalékkal több árut adott el, mint az el­múlt év azonos időszakában. 1956 második negyedévében mind élelmiszerekből, mind iparcikkekből általában na­gyobb választék állt a fogyasz ­tók rendelkezésére, mint ta­valy. Élelmiszerekből a kereske­delem kb. 5 százalékkal töb­bet adott el, mint 1955 máso­dik negyedévében. A negyedév végére általában megszűnt a húshiány. A lakosság a má- odik negyedévben az üzletek­ben a tavalyinál közel egy- harmadával több nyershúst vá­sárolt. A piacokon az árak az év első öt hónapjában átlagosan mintegy 8—9 százalékkal ol­csóbbak voltak a tavalyinál, főleg a zöldség- és gyümölcs- félék ára csökkent. Ruházati cikkekből a lakos­ság 1956 második negyedévé­ben kb. 7 százalékkal vásárolt cobbet, mint tavaly. A konfek­cióforgalom közel egyharmadá- val haladta meg a tavalyit. Méterárukból mintegy 8—10 százalékkal kevesebbet, bőr­lábbeliből mintegy 18—20 szá­zalékkal többet adott el a ke­reskedelem, mint 1955 máso­dik negyedévében. Különösen női cipőkből és szandálokból jelentősen bővült a választék. A második negyedévben a la­kosság kereken 2.5 millió pár szandált vásárolt és bár a nagykereskedelem készlete mintegy kétszerese volt a ta­sk, nem minden te­kintetben volt elég a kereslet kielégítésére. Az egyéb iparcikkekből — mivel az áruellátás javult — a tavalyinál mintegy 15 száza­lékkal többet vásárolt a lakos­ság. A tartós fogyasztási cik­kek eladásának növeléséhez hozzájárult a február közepén bevezetett részletvásárlási ak­ció is, amelynek keretében a lakosság 1956 második negyed­évében — az első negyedévhez hasonlóan — mintegy 60 mil­lió forint értékű árut, főleg rádiót és csőbútort vásárolt. A jelentősen megjavult áru­ellátás mellett egyes cikkek­ből, köztük olyanokból is, ame­lyeknek árát leszállították (több konfekciócikkből, pl. bal­lon- és vászonöltönyből, külön­böző színű 800—900 forintos kamgarn öltönyből, nylon fe­hérneműből, valamint egyes tejtermékekből), az árleszállí­tás után megnövekedett keres­letet nem tudták teljes mér­tékben kielégíteni. Intézkedé­sek történtek annak érdeké­ben, hogy ezt a hiányosságot az ipar és a kereskedelem fo­kozatosan felszámolja. Mezőgazdasági kisgépekből kevesebb volt a forgalom, mint 1955 második negyedévében. A negyedév folyamán sem tud­ták kielégíteni a keresletet nitrogénműtrágyából és a leg­fontosabb építőanyagokból. A külkereskedelmi forgalom kedvezőbben alakult, mint a múlt év azonos időszakában 1956 második negyedévi beho­zatali tervét 105,2 százalékra, kiviteli tervét 98,7 százalékra teljesítette a külkereskedelem. Több ipari termék (tehergép­kocsi, vasúti személykocsi, rá­dióműsorvevő, stb.) exportter­vét elsősorban az iparvállala­tok elmaradása folytán nem teljesítették. KOMMENTAR Szociális és kulturális eredmények 1956 második negyedévében összesen 4500 lakás építése fe­jeződött be, ebből magánlakás­építkezés (magánerőből és ál­lami támogatással) 3500 volt, 13,2 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A bölcsödéi férőhelyek szá­ma fél év alatt 950-nel, az óvodai férőhelyek száma 1500-zal nőtt. Az óvodába járó gyermekek száma 168 000, hat százalékkal több, mint egy év­vel korábban. A középiskolák nappali tar- gozatáin mintegy négy száza­lékkal többen tettek érettségi vizsgát, mint az elmúlt évben. ] 956 második negyedévében 6,8 millió példányban adtak ki könyveket. 34 százalékkal töb­bet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az év második negyedévé­ben a színházakban és az Óperában 3700 előadást tar­tottak; a látogatók száma kö­zel 1 800 000 volt. A filmszínházak látogatói­nak száma 1956 második ne­gyedévében meghaladta a 32 milliót, 19 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A rádióelőfizetők száma a negyedév alatt 21 00Ö-re növe­kedett. Budapest, 1956. július 17. Központi Statisztikai Hivatal Megkezdődtek a Szovjetunió és az NDK kormányküldöttségének tárgyalásai Moszkva (TASZSZ). Mosz­kvában július 16-án megkez­dődtek a Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tár­gyalásai. Az ülés elején Grote, wohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke nyilatkozatot tett s ebben kö­szönetét mondott a szovjet kormánynak a meghívásért. — Általános áttekintést adott a nemzetközi helyzetről, megvi. tágította a Német Demokrati­kus Köztársaság politikai és gazdasági helyzetét, valamint Németország békés és Demok­ratikus újraegyesítésének kér­dését. Ezután Bulganyin a Szovjet, unió Minisztertanácsának el­nöke és Hruscsov az SZKP Központi Bizottságának első titkára, - Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja tett nyilatkozatot. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió és a Német Demo, kratikus Köztársaság kormány- küldöttségének tárgyalásai a két állam testvéri kapcsolatá­nak további megerősödésére vezetnek. A nemzetközi találkozók so­rában nem jelentéktelen az a találkozó, amelynek ezekben napokban Bonn volt színhe­lye ahol Adenauer kancellár Nehru miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket. A magyar sajtóban viszonylag kevés helyet kapott a talál­kozó, noha nemzetközi jelen­tőségét lebecsülni nem sza­bad. v , Nehru az utóbbi időben mind gyakrabban lépett fel közvetítőként a nemzetközi életben s bonni látogatása hangsúlyozott jelentőséget kap, amikor innen Belgrád felé folytatja útját. Ismeretes, hogy Adenauer belgrádi kö­vetét az elmúlt napokban fo- godta Tito elnök s bár a meg­beszélésről hír nem szivárgót.) ki. nyilvánvaló, hogy Titónav Németország egyesítéséről vallott álláspontjáról volt szó. Németország egyesítésé­nek kérdése ma világproblé­ma s ha Nehru és Adenauer tárgyalt is a két ország szoro­sabb együttműködéséről, szó. ba került Németország kér­dése is. Ebben a pillanatnyi, lag is komplikált kérdésben feltétlenül szükség van arra a békés szándékra és becsüle­tességre amit ma Nehru képvisel. Feltehető, hogy jóté­kony közreműködése sok olyan jelenségre hívta fel Adenauer figyelmét, amivel - nyugatnémet államvezetők sa ját maguk nehezítik meg az egyesítés egyébként sem köny nyű kérdését. S az sem két­séges, hogy Nehru Bonnból Belgrádba érkezve, mindent elkövet az egyesítés meg­könnyítése és meggyorsítása érdekében. De más szempontból sem lebecsülendő Nehru bonni Iá. togatása. A független India a szocialista építés útján halad. Bonn ma a kapitalizmusnak egy olyan válfaját képviseli, amelyben még elevenen élnek fasizmus maradványai. A két ország között mégis kialakul­hat olyan kapcsolat, ameiy mind Nyugat-Németország, mind India számára, elaősor. ban kereskedelmi téren, gyü­mölcsöző lehet. Ez pedig a békés egymás mellett élés f politikájának komoly és je­lentős sikere amely azt bizo­nyítja. hogy az ellentétes tár­sadalmi berendezésű államok között is lehetséges hasznos kapcsolat. Nehru bonni látogatását ez a két szempont különös jelen­tőségűvé emeli. Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlete a Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusának FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT XIV. Kongresszusának PÁRIZS Kedves Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége forró test­véri üdvözletét küldi a Francia Kommunista Párt XIV. Kon­gresszusának. A magyar kommunisták és a magyar dolgozó nép a legna­gyobb rokonszenvvel és együtt érzéssel kíséri a Francia Kom­munista Párt harcát a francia dolgozó nép életkörülményei­nek megjavításáért, a demo­kratikus szabadságjogok védel­méért, a munkásosztály és a haladó erők egységéért, a tár­sadalmi haladásért. A Francia Kommunista Párt és a Francia haladó hagyományok folytatója ként lankadatlanul küzd a gyarmati népek nemzeti füg­getlenségének elismeréséért, a népek közötti barátság elmélyí téséért, Európa és a világ bé­kéjének megszilárdításáért. Elvtársak! A Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősége és a magyar kommunisták biz- ' tosak abban, hogy a Francia Kommunista Párt, amely har­mincöt éve. harcol a francia munkásosztály és a dolgozó nép érdekeiért — jelen tanács­kozásán a marxizmus—Ieniníz- mus szellemében olyan elhatá­rozásokra jut, amelyek megnö­velik befolyását a dolgozók kö­rében s újabb sikerek forrásává válnak a békéért, a demokrá­ciáért, a szocializmusért vívott harcában. Ehhez a harchoz sok sikert kívánunk az elvtársaknak. Forró kommunista üdvözlettel: a MAGYAR DOLGOZOK PARTJA L KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Átadták a nemzetközi Sztálin békedíjat Baldomero Sanin Cano colombiai írónak Buenos Aires (TASZSZ). — Popayan colombiai városban a napokban ünnepélyes keretek között nyújtották át a nemzet­közi Sztálin békedíjat Baldo­mero Sanin Cano ismert colom­biai írónak és békeharcosnak. Luis Vidales colombiai költő a nemzetközi Sztálin-békedij- bizottság nevében üdvözölte a kitüntetettet, jellemezte a bé­kéért. a népek együttműködé_ séét vívott harcban betöltött kimagasló szerepét és további sikereket kívánt neki. II szekszárdi járás pártértekezletének Az április 13-án megtartott járási pártértekezlet fontos ha­tározatokat hozott a szekszárdi járás pártszervei és pártszerve­zetei munkájának megjavításá­ra. A határozat hangsúlyozza, hogy úgy kell dolgozni a szek­szárdi járás kommunistáinak, hogy a nagy károkat okozott jeges ár ellenére se legyen szá­mottevő kiesés a mezőgazdaság össztermelését és hozamát ille­tően. Ugyanakkor a párt és a kormányhatározat szellemében még ez év őszéig — tehát a leg nagyobb mezőgazdasági mun­kák idején — újjá kell épí­teni a lakóházakban, gazdasági épületekben keletkezett nagy­méretű károkat. A pártértekez­let helyesen látta, hogy ilyen feladat végrehajtására — még a nagyarányú állami és a fel­sőbb pártszervek segítsége mel­lett is — csak úgy leszünk ké­pesek, ha erőteljesen fejlesz- szük a vezetés kollektivitását, a pártdemokráciát, ezzel együtt a szocialista demokráciát, ha felszámoljuk az előzőleg gya­kori utasításokat, az elbürokra- tizálódott módszereket és ezzel párhuzamosan szüntelenül ösz­tönözzük, segítjük a tömegek al kötő aktivitását, a hibák, a ba­jok ellen irányuló alkotó bírá­latot. A szekszárdi járás pártbizott sága és pártszervezetei JELENTŐS EREDMÉNYEKET ÉRTEK EL E HATÁROZAT végrehajtásában. A minden talpalatnyi föld meg műveléséért folyó harcot igye­keztek megvívni a járás ter­melőszövetkezetei és egyéni parasztjai. Az idén nagymennyi ségű kukoricát vetettek. Saj­nos, ennek egy része az ár las­sú lehúzódása miatt kései ve­tésű — melynek gyomtalanítá­sa, művelése az árvízmentes területeken befejeződött, az ár­vizes területeken pedig nagy ütemben halad. Ez a munka nem fog szünetelni az aratás, cséplés idején sem. Járásunk pártszervezetei, türelmes, de lankadatlan harcot vívtak mindenféle csüggedés, elernye­dés ellen. Különösen a termelő­szövetkezeti kommunistáknak volt nehéz dolguk. Az összetor­nyosult nehézségek következté­ben számos tsz-ben — főleg az új belépők körében — felütötte fejét a csüggedés, a tagok kezd tek más jövedelem utón nézni, főleg bérmunkát vállalni és a közös munkából elmaradoztak. A pártszervezetek, az élen­járó kommunisták érdeme, hogy A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK EREJÉBE VETETT HI­TET MEGERŐSÍTETTÉK felvilágosító munkájuk nyomán ma már kevesebb a kishitű, aki 40—50 forintos napszámért fel­cserélné a szövetkezet nagyobb jövedelmét. Sőt egyes termelő- szövetkezetek, mint például az alsónyéki Világszabadság, me­lyet az árvíz teljesen elöntött nemcsak legyűrte a nehézsége­ket, de jó ütemben fejlődik, hogy a legnagyobb szövetkeze­tek közé zárkózzon fel. E ter­melőszövetkezetek kommunis­tái — különösen Lázár elvtárs, a tsz elnöke és Birinyi elvtárs a párttitkár és agronómus — szinte éjjel nappal együtt van a tagokkal, irányítanak, szervez­nek, bátorítanak, terveket vitat nak és valósítanak meg a tagok kai közösen. Erejükből arra is telik, hogy foglalkozzanak a tsz tagok életével, megnézik mi­lyen a lakásuk, mi a gondjuk, bajuk, tanácsokat adnak, ahol lehet segítenek. Ez a titka, hogy a tsz tagsága összeforrott és munkájukat siker koronáz­za. A járási pártbizottság na­gyobb gondot fordított az idén a gépi technika széleskörű al­kalmazására, a mezőgazdasági technika bázisára a gépállomá­sokra. E cikkben nem tudjuk taglalni a gépállomások egész fejlődését, csupán arra uta­lunk, hogy az idén 500 holddal nagyobb területen vetették el géppel a kukoricát, mint tavaly és mintegy 2300 holdon végez­ték el a háromszori gépi kapá­lást termelőszövetkezeteink­ben. Ez a tavalyi gépi kapálás nak több mint kétszeresét teszi ki. Például Benke István elv­iére egymaga 1700 hold gépi kapálást végzett, de Matus Sán dór is közel van az 1000 hold­hoz. Jelentős segítséget nyúj­tottak a gépállomások az egyé • ni parasztoknak is. Az árvizes területekkel együtt mintegy 8 és félezer normálholdnyi talaj- munkát végeztek az egyéni gaz dák részére. Szervezés alatt vannak olyan egyszerű társulások is, amelyek a gépek szervezettebb kihasz­nálását, szélesebb körű alkalma zását szolgálják. Decsen egy- egy tanácstagi körzet dolgozó parasztjai szövetkeznek gépi munkára. Előreláthatólag az idén jóval nagyobb területen alkalmazzák termelőszövetke­zeteink a kombájn-aratást is, ezzel sok munkaerő szabadul fel a növényápolás részére. A járási pártértekezlet hatá­rozata nyomán JÓVAL TÖBBET FOGLALKO ZUNK A JÁRÁS ÁLLATTE­NYÉSZTÉSÉVEL IS. Bár kiemelkedő eredményeket még nem értünk el, máris van néhány biztató jelenség. Az állatállomány összetételében egészséges eltolódás tapasztal­ható. Például a tengelici Pető­fi Tsz 32 darabbal csökkentette lóállományát és ezzel párhuza­mosan növelte a tehenek szá­mát. Ha nem is ilyen mérték­ben, de az egész járásra az jellemző, hogy növekszik a te­henek száma a lovak rovásá­ra. S ami igen örvendetes, je­lentősen javult a növendékál­latok, különösen a szarvas- marha tenyésztésének színvo­nala. Szépen fejlett, jó kondí­ciójú növendék üszők nevelé­sével biztosítjuk a tehénlét­szám emelését. E téren jó ered ménnyel dicsekedhet a báta- széki Búzakalász Tsz, ahol a párttitkár, mint állattenyésztési brigád vezető, kiemelkedő ered­ményt ért el a növendékálla­tok nevelésében. Tengelic ser- < téstenyésztése nagy hírre tett szert, de már bátran dicseked­het növendéküszőivel is. De ott van a Középtengelici Kísérleti Gazdaság, a Kajmádi Állami Gazdaság, a harci, a szedresi termelőszövetkezetek, amelye­ket a kialakulóban lévő szarvasmarha tenyésztő körze­teknek lehet nevezni. A járás pártszervezetei, a gazdaságvezetők és mezőgazdá­szok nagy erőfeszítéseket tettek a takarmánybázis kibővítésésé- re. A pillangós takarmányfélé­ket szinte veszteségmentesen sikerült betakarítani, ezenkívül nagymennyiségű fűszénát taka rítottak be a járás szocialista gazdaságai és egyénileg dolgo­zó parasztjai. A Leperd pusztai Állami Gazdaság például az első kaszálásból annyi szénát *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents