Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-17 / 167. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! TOLNAI Megyeszerte zúgnak a cséplőgépek . % * ____ _____ : IBI NAPLÓ | AZ MDP TÓIN A H EGY I :l BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPll XIII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. KEDD, 1956 JÚLIUS 17. Megindult a termelőmunka a korszerűsített Dombóvár I. Téglagyárban J Készülnek a Hunyadi évfordulóra £ \ Tolna megyében í A TTIT Tolna megyei szer- J vezete már megkezdte élőké- \ születőit a Hunyadi évforduló ■ ra. Az ünnepségek rendezésébe a történelmi szakosztály bevon­ta a megye művelődési ottho­nait és népművelési szakembe­reit is. i A részletes tervek már elké­szültek, s ezek szerint a Tolna megyei ünnepségek központja Bátaszék lesz, mert ezen a vi- 1 déken, Bátaszék és Báta között vívta egyik győztes csatáját, I több mint 500 évvel ezelőtt Hunyadi János. Az ünnepség keretében emléktáblát avatnak fel Bátaszéken. II A bátaszéki ünnepségen kí- ? vül a megye minden részében megemlékeznek a nagy hadve­zérről. A tervek szerint a TTIT történelmi szakosztálya közel 100 előadást rendez Hunyadi János halálának ötszázadik év fordulója alkalmából. Az év elején nagy építkezés kezdődött a Dombóvár I. Tég­lagyárban, másfélmillió forint értékű beruházás munkálatait kezdték meg. Azóta már fel­épült az új sajtolóház, keverő­tér, felszerelték a gépeket, vil­lanymotorokat. A gyárban ez­zel áttérnek a korábbi kézive­tésről a gépi nyersgyártásra. Az eső okozta károk megaka­dályozása céljából szárítószíne­ket is építettek. Az elmúlt hat hónap alatt nagyszerű munkát végeztek a Tolna megyei Téglagyári Egye­sülés kőművesei ácsai, lakato sai, de külön ki kell emelni a budapesti Építőipari Villanysze­relő Vállalat 15 tagú szerelő­brigádját, melynek tagjai, Szondi György brigádvezetö irányításával öt hét alatt építet­ték meg a másfél kilométeres távvezetéket, amelyen az áram eljut a gyárba. Szombaton megindult a ter­melőmunka a korszerűsített gyárban, este az I-es gyár dol­gozói a másik két helybeli tég­lagyár dolgozóival együtt ün­nepelték az új üzem avatását. A gyár termelése így mint­egy másfélszerese lesz a koráb­binak, de a jelenleg Ideiglene­sen üzembeállított 400-as prést 450-esre cserélik ki, amint ezt a gyár leszálítja. Ekkor a tava­lyinál közel kétszerannyit, hét­millió darab téglát fog gyártani évente az üzem. A gyárban tovább folyik az építkezés, a további másfélmil­lió forintot munkásiakások, iro­da, öltöző, fürdő és étkezde építésére használják fel. Bővítik a felsőbőrök színskáláját A Simontornyai Bőrgyár boxkikészítő részlegén — mint már korábban hírt adtunk róla — megkezdték a különböző pasztellszínű felsőbőrök és a „bicolor” bőrök gyártását. Eb­ben a negyedévben bővítik a színskálát, nagyban gyártják a szürke, világoskék, rózsaszín, lila, zöld és a meggypiros bőrö­ket. A „bicolor” bőrből, amit eddig kétféle színben, gyártot­tak, e negyedévre hét színben kapott a gyár rendelést. Ugyan akkor ebből a felsőbőrből 30 százalékkal többet gyártanak, mint az elmúlt negyedévben. Kidolgozták a színes borjúbox gyártástechnológiáját is, kétféle kék és zöld színben gyártják e bőröket. 138 pedagógus indult hétfőn Tolna megyei állomáshelyére Hétfőn délben ünnepélyes ke retek között fogadták Szekszár- dcn azokat a pedagógusokat, akik tanulmányaik befejezésé­vel a szeptemberben kezdődő tanévtől Tolna megyei iskolá­ban tanítanak. A 138 fiatal pe­dagógus között 13 középiskolai, 57 általános iskolai tanár, 51 tanító és 17 óvónő van. A ta­nárok a budapesti, debreceni és a szegedi egyetemen végeztek, míg a tanítók javarésze a domb óvári tanítóképzőből került ki. Az új pedagógusok még a hétfői napon el is utaztak első iskolájukba. Magyar—német Anna-bált rendeznek Bonyhádon Bonyhád lakosságának több, mint a fele német anya. nyelvű,kulturális életükkel azonban az elmúlt évek során nem sokat törődtek az illetékesek. A művelődési ház kezdeménye­zésére, most egyre fokozottabb mértékben kapcsolják be őket a kulturális életbe s egyre több szórakozási lehetőséget adnak a német lakosságnak is. Ennek egyik első megnyilvánulása lesz a július 21—j bonyhádi Anna-bál, amit közös magyar— német műsorral kapcsolnak egybe. A műsor keretében fellép­nek a bonyhádi német őslakosság népművészei is Mint Kretz- ler József, aki régi német népi énekeket ad elő saját citera- kíséretével; A bonyhádi művelődési ház magyar—német ve­gyes énekkara ezen az estén lép fel először. A bonyhádi magyar—német Anna-bál iránt nagy érdeklő­dés nyilvánul meg s a szabadtéri táncmulatságra többezer vendéget várnak Bonyhádrói és a környékéről. Juhépusztán 83 holdat, a Nagytormási Állami Gazdaságban 72 holdat aratott le a legjobb kombájnos A Nagytormási Állami Gaz­daság és a Juhépusztai Állami Gazdaság dolgozói a gabona gyors betakarítása érdekében párosversenyben vannak. A kombájnosok és aratógépkeze­lők között azért folyik a harc, hogy naponta minél nagyobb területről learassák, elcsépel­jék a gabonát. Az állami gaz­daságod vezetőségei két na­ponként értékelik a versenyt, s hol a Juhépusztai Állami Gaz­daság értesíti a nagytormásia­kat, hogy náluk hol tartanak a munkákkal, s hol fordítva. A legutóbbi értékelés szerint a Juhépusztai Állami Gazdaság legjobb kombájnvezetője, Fald József 83 holdról 1 232 mázsa gabonát takarított be. A Nagy­tormási Állami Gazdaság leg­jobb kombájnvezetője, Szalai Mihály pedig 72 holdról 714 mázsa gabonát takarított be. A jelentés szerint a Juhépusz tai Állami Gazdaság aratógép kezelői is nagyobb teljesítményt értek el, mint a Nagytormási Állami Gazdaság aratógépkeze­lői. Holfman Fülöp juhépusztai aratógépvezető 105 holdról ta­karította be a gabonát, ugyan­akkor Peiner Károly, a Nagy­tormási Állami gazdaság arató gépkezelője 80 holdat aratott eddig. A cséplőgépvezetők, illetve cséplömunkacsapatok páros ver senyében is a juhéiak bizonyul tak eddig jobbnak. Hilz Péter munkacsapata 1 196 mázsa ga bonát csépelt el Juhén, míg Zvekán András munkacsapata 875 mázsa gabona cséplésével végzett a Nagytormási Állami Gazdaságban. — Mennyit teljesítettél — kérdezte egyik nap ifj. Mátrái Gyulát a Sárközi Állami Gaz­daság kombájnosát a család legifjabbja, a mindössze 7 éves Mátrai Dezső. Az adott válasz azonban nem 'elégítette ki a kisfiút, mert to­pább puhatolódzott, hogy a kombájnnal learatott terület ihány mázsa gabonának felel meg. Mikor megtudta, hogy 'bátyja már az ezer mázsa felé 'jár, nagy komolyan megdicsér­te az idősebb testvért: i — Ha te ilyen jól dolgozol, akkor szavalok neked egy ver­set — mondta a kis Dezső és ott a kultúrház előtt, ahol be­szélgettek, azon nyomban fel is köszöntötte a bátyját egy versikével. Mátrai Gyula azóta már az 1 100 mázsán is túl jár és a sza valaton kívül azt is megérde­melné, hogy hétfőn délelőtt ne csak a pénteki, hanem a leg­frissebb versenyeredményekről is tudjon, mivel ő az egyik leg­nagyobb híve a munkaverseny nek, aki még saját zsákkötőjé­vel is versenyez. Nagyon érde­kes kezdeményezése a sárkö­zieknek, hogy minden hibát el­més rajzokkal kipellengéreznek és ez hatásos is, de ne feled­kezzenek meg a régi, jó ver­senypropagandáról sem. Hadd tudja meg Mátrai Gyula, hogy Pilisi István is igyekszik és csak 79 mázsa lemaradással szó rult második helyre az állami gazdaság kombájnosainak rang­sorában. Júniusban ÍOO OOO literrel emelkedett a tsz-ek tejtermelése Nagyon fontos, hogy termelő- szövetkezeteink tagjai most a nagy nyári munkák ideje alatt se hanyagolják el az állatte­nyésztést és különösen a tehe­nészetet. Régi az a tapasztalat, hogy különösen június hónap­ban legmagasabb s tejtermelés, ha törődnek az állatállomány- nyal. Megyénk termelőszövet­kezeteiben az a tapasztalat, hogy az elmúlt hónapban közel 100.000 literrel emelkedett a tehenészete^ tejtermelése. Kü­lönösen szép volt az emelkedés a tamási és a szekszárdi járás­ban, ahol közel 16.000 literrel emelkedett a tehenek tej- hozama. Megkétszereződött a tejhozam a szekszárdi Béke Termelőszö­vetkezet tehenészetében is. Ezt bizonyítja az, hogy a tsz mind­jobban foglalkozik a szarvas­marhatenyésztéssel és termé­szetesen ezen keresztül nagy­mértékben növekszik az állat- tenyésztésből származó jövede­lem is. Dicséret illeti a szek­szárdi Béke Tsz vezetőségét és állatgondozóit eddigi munkáju­kért, szép eredményeikért. fi Tolna megyei Népbolt nagysikerű divatbemutatója a BM Tolna megyei Főosztály klubjában Szombat este a Tolna meg gyei Népbolt a Főosztály fel­kérésére divatbemutatót rende­zett a rendőrség klubjában, amelyet megtöltött a közönség. A jólsikerült divatbemutatón bemutatták a nyári évad leg­szebb és legdivatosabb modell­jeit, melyek a divatbemutató látogatóinak nagy tetszését vív ták ki. Vasárnap is dolgozott Pancza Ferenc leveli kombájnos Pancza Ferenc, a teveli gép. állomás legjobb kombájnosa is dolgozott ezen a napon a zombai Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet határában. A hétfői jelentés alapján telje­sítménye ezzel elérte a 90 holdat és az 1080 mázsát. Pancza Ferenc teljesítménye szép és dícséretreméltó, hiszen a legutóbbi értékeléskor még csak 65 hold és 860 mázsa teljesítménye volt. Jelenleg is a zombai Vörös Csillag Tér. melőszövetkezet, búzatábláján arat és csépel, munkájában arr£ törekedve, hogy a gép­állomások legjobb kombájno. sai közé küzdje fel magát. Eddig közel 2 800 holdat arattak a gyönki járásban A kedvező nyári napok min. den percét igyekeznek kihasz­nálni a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok. Az el­végzésre váró sok munka kö­zött legfontosabb teendőjük az aratás és cséplés mielőbbi befe­jezése. Valamennyien arra tö­rekednek, hogy a legkisebb szemveszteséggel végezzenek a kenyérgabona aratásával. A gyönki jáiras termelőszö. vetkezetei és egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztjai a jó időt kihasználva, vasárnap is arattak. A járási tanács mező- gazdasági osztályának jelentése szerint vasárnap a gyönki já­rásban 15 község dolgozó pa­rasztsága és 8 termelőszövet, kezet tagsága aratott. Ezen a napon körülbelül 300—350 hold ról vágták le a gabonát. A becs lések alapján a gyönki járásban eddig 2728 holdon végeztek az őszi árpa, búza és rozs aratásá­val. Kiszáll karfárs kalandja Kecsesen ült motorkerékpár, ján, szelve a kanyarokat, — régi, ismerős helyre igyekezett. Igaz, közel egy éve nem járt már erre, mégis biztos volt dol­gában, — hogy jó helyen jár. Gondolataiba merülve szállt le motorkerékpárjáról, — épp azon gondolkozott, — hogy ez az útja is felesleges volt, mint korábban megannyi. Levette védő-szemüvegét körülnéz, — csaknem nyitva maradt a szája. Eltévedtem ... az nem lehet! De mégis ... mit keresnek itt ezek a fehérköpenyes emberek? hófehérre meszelt épületek? — Ujjonnan rendezett parknak is beillő gazdasági udvar, ahol szép egyenes sorokban, kime- fczélt védőrácsokkal fiataj fa­csemeték sorakoznak. Hol van a romokban heverő félszer, is­tálló, mellette a sok évek alatt felhalmozódott trágyával. Kétségtelen ... eltévedtem. No, mindegy, — gondolta —, majd megkérdezek valakit, hol járok. Mindjárt meg is szólított egy fiatalasszonykát. „Mondja, melyig állami gazdaság ez?” — „Ez nem állami gazdaság” feleli az asszony. Továbbmenve, de álmélkodó férfi nem engedi. — „Nem állami gazdaság, hát ak­kor mi?’’ „Ez tsz” — feleli hetykén a menyecske. Kiszáll kartárs erre egy kicsit méregbe jött. „Hallja, engem ne állítson falnak, ne viccelődjön, nem érek rá viccelődni sürgős dől. gom van a .Világszabadság’- ban.” „Hát akkor jó helyen jár” — feleli rá a menyecske, — de olyan mosollyal, hogy Kiszáll kartárs valóban Zavarba jött. — „Ha nem hiszi, forduljon meg, ezen az úton ni, — muta­tott visszafelé, — ott az út vé- gén_ a bajai út mellett kint a tábla — „Alsónyéki Világsza­badság. 1955. aug. 1.” (T. i. ekkor választottak új elnököt.) Ezek az érvek nyomósán ha­tottak, nem vitatkozott tovább, megkérdezte, hol az elnök? No, meg nehogy újabb meglepetés érje, hozzátette: „És hogy is hívják az elnöküket?’’ Lázár István, megtalálja arra az árpa­táblán ott aratnak a gépek Úgy is volt. Az elnököt ott ta­lálta egy vitatkozó embercso­port közepén. Egy idősebb pa­raszt bácsi éppen azt magyaráz­ta — szónoknak beillő szenve­déllyel, — „Hogy jószág nélkül nem paraszt a paraszt, mégha tszcs-s is. Kelj a jószág, az hoz. za a pénzt. — Én ammondó vagyok — inkább hizlaljunk disznókat, mintsem kiosszuk az ápát. Aztán abbul lesz pénz. — Nem igaz, emberek? Úgyis el­adnánk piacon az árpát.” Ugy. van, úgyvan ... — helyeseltek többen. — Épp azért jöttem, — vá­gott közbe az új jövevény, — nem kötnének-e szerződést ser­tésekre? — Kötnénk mi hát éppen azt vitatjuk. Kiszáll kar­társ erre nagyot sóhajtott, s csakhogy ki nem mondta: „Még se hasztalan jöttem. S az idő se száll el hiába.” SIMO. 1100 mázsa gabonát aratott le és I csépelt eddig Mátrai Gyula kombájnos

Next

/
Thumbnails
Contents