Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-07 / 159. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! TOLNAI AZ MDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XIII. ÉVFOLYAM, 159. SZ/lM. / ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 JÚLIUS 7. J-------------------------------------V. A MAI SZAMBÁN: A külügyminisztérium szóvivőjének értekezlete. (2. o.) — Tolna megye az első a „Vezess baleset nélkül.“ versenyben (2. o.) — Egy kombájnos a sok közül (3. o.) — Helyesbítés helyett (3. o.) — A társadalmi ellenőr (3. o.) — A nyár és a kultúrmunka (4. o.) ________________r A nyári kultúragitáció feladatai Húsz mázsás átlaggal fizet a harci Alkotmány Tsz árpája A kultúragitációra szükség volt, szükség van és szükség lesz a jövőben is. Különösen szükség van rá napjainkban, amikor a marxizmus—leniniz- mus szellemétől idegen és .helytelen nézetek a kultúra te­rületén is kezdték felütni a fe­jüket. Egy-egy jó színműi vers, vagy énekszám, amellett, hogy szórakoztat, nevettet, tanít és nevel is mondanivalójával. Csu pán spontánul a darabból adó­dó lehetőségekre azonban nem lehet bízni a kulturális agi- tációt. Emellett szükséges, hogy maguk a népművelési dolgo­zók és kultúrmunkások az élő­szó eleven erejével is szánja­nak síkra egy-egy politikai fel­adat megoldásáért. Az 1955—56-os gazdasági év munkájának a gyümölcse most érett be megyénkben. Sok helyen már megpendültek a kaszák, dolgoznak az arató­gépek és a kombájnok. Me­gyénk kultúrmunkásainak nem lehet most más a feladatuk, imfit az, hogy napi munkájuk mellett kulturális tevékenysé­gükkel elősegítsék az aratás és a begyűjtés sikerét. Eléggé sajnálatos de lebecsült meg­bízatásnak tekintik nagyon sok helyen kultúrmunkásaink azt a feladatot, ha csasztuskákat és rigmusokat kell betanulniok és ezekkel köszönteniök vala­kit. Pedig ez is kultúrmunka, és van olyan jelentősége, mint­ha a Csárdáskirálynő-t vagy éppen a Bánk Bán-t játsza­nék. Mondjuk meg őszintén, nem lehet jó falusi kultúr- munkás, — mégha nagyon jó alakításai vannak is — aki le­becsüli az ilyenirányú megbí­zatásokat, hiszen az állam, vagyis a nép érdekéről van szó, arról, hogy időben be ke­rül-e a gabona és lesz-e ele­gendő kenyér a jövő esztendő­ben. Mert egy-egy dolgozó pa­raszt, termelőszövetkezet, vagy brigád felköszöntése hat any- nyira a munka ütemének fo­kozására, mint a jó szó a di­cséret, vagy éppen a kitünte­tés, mert az emberek munká­juk megbecsülése jelének te­kintik. A nyári kultúragitációt szám tálán formában lehet megvaló­sítani. Bonyhádon például , a művelődési ház a szemléltető agitációt használja fel az eredmények népszerűsítésére, mondhatni azt, hogy napon­ként jelennek meg friss ered­mények a hirdetőtáblán, ame­lyek egy-egy kiváló dolgozó paraszt vagy a termelőszövet­kezetek jó munkájáról adnak hírt. Pakson hasonlóképpen cselekednek; így agitáltak ta­valy is. Sok helyen a fénykép­szakkörök tagjait is bevonják ebbe a munkába. Nagyon jó megoldás, hogy számos helyen a kultúrcsoportok rigmusokat és táncokat tanulnak be, ezzel köszöntik fel a jól dolgozó pa­rasztot, termelőszövetkezetet és brigádot. Az évekkel ezelőtt alkalma­zott köszöntési formák kissé unalmasakká váltak, éppen ezért jó lenne, ha a kultúrcso­portok munkájukban újszerű­ségre törekednének. Többek között még a napokban létre kellene hozni minden járás­ban egy agitációs bizottságot, amelybe hozzáértő emberek kerülnének be s akiknek az lenne a feladatuk, hogy új agitációs módszereket dolgoz­nának ki. Emelett természe­tesen maguk a szereplők is végezhetnének és kell is hogy végezzenek véleménykutatást, amelynek az lenne a célja, hogy megtudják, mit szeretné­nek hallani azok, akiket e megtiszteltetés ér. És hol akarják a felköszöntést végig­hallgatni, otthon a családjuk körében, vagy pedig nyilvános helyen. Jutalmazzák az aratásban és begyűjtésben élenjárókat olyan képpen is, hogy tiszteletjegyet adnak nekik a művelődési ház rendezvényére, vagy éppen a mozi egyik filmbemutatójára. A kultúrcsoportjaink előtt egy másik, nagyon fontos fel­adat is áll a nyári hónapok­ban; az őszi sikeres szereplé­seknek a feltételeit már most meg kell teremteni. Ezt pedig másképpen nem lehet megol­dani csak úgy ha az agitáció- ra alakult csoportok a nyár fo­lyamán együtt maradnak és havonta legalább kétszer pró­bát tartanak. Fontos ez azért, hogy az ősszel ne kelljen min­dent újból kezdeni, amikor is a pedagógusoknak éppen elég elfoglaltságuk lesz az új tan­év beindításával. Már pedig a megyei tanács népművelési osztálya tervbe vette, hogy szeptember végén, október ele­jén meghirdeti a „Falusi szín­játszók heté’’-t, amely komoly próba elé állítja majd kultúr- csoportjainkat. Az őszi sze­replések sikeres előkészítésé­ben fontos szerep vár a nép­művelési osztályok dolgozóira. Látogatásaik során adjanak meg minden segítséget a köz­ségi kultúrcsoportoknak; segít­senek problémáik megoldásá­ban. E kettős feladat áll most me­gyénk valamennyi kultúrmun- kása előtt. E két feladat sike­res megoldása a szereplők és a vezető kultúrmunkások aktivi­tásán, vagy passzivitásán áll, vagy bukik. De bízunk abban, hogy kultúrmunkásaink ezeket a feladatokat is sikerrel old­ják meg hiszen a maguk és az egész nép érdekéről van szó. a MÖHOSZ és a honvédség segítsége A szedresi gépállomás körze­tében dolgozó kombájnokat a MÖHOSZ rádiósai három rádió-vevő készülékkel kapcsol ták össze a gépállomással. Ugyanakkor a honvédség mozgóműhelyt bocsátott a gép­állomás rendelkezésére, hogy a kisebb, nagyobb hibákat azonnal a helyszínen kijavít­hassák. A MÖHOSZ rádiószolgálata csütörtökön délután adta le az első segélykérést a gépállo­másnak a tengelici Petőfi Tsz- ből, ahol az egyik kombájn szalmagyűjtő kocsijának eltö­rött a kereke. A rádióhívás nyomán azonnal a tsz árpaföld jére sietett a honvédségi moz­góműhely s a hívástól számí­tott félórán belül kijavították az eltörött kereket. Ezzel félnapi munkát takarí­tottak meg s a kijavított szal­magyűjtővel tovább lehetett folytatni a munkát. örvendetes emelkedés a tejtermelésben A kitűnő takarmányozásnak és nem utolsó sorban a tehe­nészek lelkiismeretes munkájá nak az eredménye, hogy me­gyénk legtöbb termelőszövetke zetében az elmúlt két hónap­ban emelkedett a tejtermelés. A kisdorogi Szabad Nép Tér melőszövetkezet tehenészete május hónapban 3242 liter te­jet adott, ezzel szemben a jú­nius havi tejtermelés ugyan­akkora állatállománytól 3929 liter tej. A tejtermelés ilyen nagyarányú növekedésében nagy része van özvegy Kerekes Pálnénak, aki 16 darab tehenet gondoz és fej. A több tej, a lelkiismeretes munka Kerekes né munkaegységét is gyarapít­ja. Májusban 38.80, júniusban pedig 51.41 munkaegységet szerzett. Hasonlóan szép és dicséretre méltó a kisvejkei Boldog Sza­badság tehenészeinek munkája is. Májusban például 4694, jú­niusban pedig 7.027 liter tejet fejtek. A tabódi Rákóczi Ter­melőszövetkezet tehenészei pél dául júniusban 1.152 liter tejjel fejtek többet, mint májusban. Üszővásárlás kedvezményes áron Megyénk termelőszövetkeze­tei szarvasmarhaállományuk növelése érdekében 6—9 forin­tos kilónkénti áron üszőt vásá­rolnak tenyésztés céljából. A gyönki járás termelőszövetke­zetei 60, tamási, paksi és a dombóvári járások termelőszö­vetkezetei pedig összesen 110 darab üszőt vásárolnak. Az ősziárpa aratása már úgy szólván a befejezés előtt áll, sőt, több helyen be is fejező­dött. Jól dolgoznak a kombáj­nok, annak ellenére, hogy nem a legjobbak a feltételek az ara táshoz, bizony szükség van a kombájnosok minden igyeke­zetére, tapasztalatára. Az ed­digi terméseredményekből arra Szűcs Lajos elvtárs, megyei főagronómus a következőket mondotta nyilatkozatában la­punk munkatársának a nyári mezőgazdasági munkákról: — Napokkal ezelőtt megkez dődött Tolna megyében az ősziárpa aratása, és az eddigi Teljesen megváltozott már termelőszövetkezeteink tagjai­nak a kombájnmunkáról alko­tott véleményeik. Saját maguk győződtek meg arról, hogy a gép jelentősen megrövidíti az aratás és cséplés munkáját és emellett kifogástalan munkái végez. így vélekedik ma már a dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezet tagsága is. A múlt év őszén több mint 340 holdon vetettek gabonát, amelyet teljes egészében a gépállomás kombájnja, fogja learatni. Az ősziárpa aratását meg­kezdték napokkal ezelőtt, sőt be is fejezték már, az eddigi munkával elégedettek a tagok. Erről nyilatkozott Simon lehet következtetni, hogy a ta­valyihoz hasonlóan igen jól fi­zet az árpa. Kombájn aratja a harci Al­kotmány Termelőszövetkezet mintegy 17 holdat kitevő őszi­árpáját. Tavaly például az ár­paaratásnál 6000 forintot taka­rított meg a szövetkezet azzal, hogy kombájn aratott. Ezért eredmények alapján a megye termelőszövetkezetei július 9-ig, az egyéni gazdák pedig körülbelül 11-ig végeznek a mintegy 17 000 hold ősziárpa aratáséval. A jelentések és a Megyei Mezőgazdasági Igazga tóság munkatársainak tapasz­talatai alapján jelenleg 80— László elvtárs is, -a termelőszö­vetkezet elnökhelyettese. — Nem is tudom, hogyan vé­geznénk ennek a hatalmas ka­lászos területnek a Maratásá­val, ha nem segítene a gép. Ki­számítottuk, hogy ha minden tagot aratásba ál­lítunk, akkor is 28 napig tar­tott volna csak az aratás. De akkor hol van még a be- hordás, a cséplés. A kombájn pedig 18 nap alatt végzi el az aratást és a cséplést. — Őszintén szólva nekem ez az első évem a termelőszövet­kezetben, és ennyire közelről még nem láttam a kombájnt dolgozni, de ezek után én is azt tudom mondani, hogy nagy segítséget ad a gép, meg va­gyunk vele elégedve. ragaszkodtak a kombájnhoz ebben az évben is. Főleg az je­lent előnyt, hogy könnyebb a tagság munkája és a földről egyenesen a magtárba kerül az árpa. Annak meg különöskép örül a tagság, hogy ebben az évben is 20 mázsa körül fizet holdanként. Jó termést mutat a búza is, ebben az évben is jó jövedelemhez jut a tagság. 85 százalékra értékelhető a le­aratott ősziárpa terület. — Az aratással egyidőben végzik a termelőszövetkeze­tek tagjai és az egyéni gazdák a kukorica második és a többi kapásnövény harmadik kapá­lását. Jelenleg megyénk terüle tén — termelőszövetkezeteknél és egyéni gazdáknál — 50—60 százalékra értékelhető a kuko­rica második kapálása. Ez a munka nagy lendülettel halad és így remélhetjük, hogy a búza aratásának megkezdéséig mindenütt végeznek a kukori­ca második kapálásával. — Ebben az időszakban kell elvégezni a lucerna második és rétsarjú kaszálását. A lu­cerna területek nagyrészét magfogásra hagyták meg a tsz-ek és egyéni gazdák, a töb­bi területen pedig mintegy 40 százalékban végeztek a lucerna második kaszálásával. Levelezőnk írja Dombóvárról Szabó Géza elvtárs, a Dom­bóvári Sertéstenyésztő és Hiz­laló Vállalat dolgozója gyak­ran jelkeresi levelével szer­kesztőségünket. Levelében most beszámol arrólf hogyan haladnak a mezőgazdasági munkákkal, milyen eredmé­nyeik vannak az állattenyész­tés terén. Az elmúlt napok­ban ismét felkereste szer­kesztőségünket levelével és beszámolt a következőkről: „Vállalatunk vezetősége és külső telepeinek agronómusai, brigádvezetői minden nagy munka előtt megbeszélik a so- ronlévő feladatokat. finnek lett az eredménye, hogy idő­ben, a dolgozók jó megszerve­zésével biztosítani tudtuk, hogy a vörösheréből 75, rétiszénából pedig 80 százalékos elsőrendű takarmányt takarítsunk be. így lehetővé válik, hogy a vál­lalat állatállománya részére már az első kaszálásból kitű­nő minőségű takarmányt biz­tosítsunk télre. „Nem volna azonban teljes a kép, ha nem számolnák be arról is, — írja — hogy e mun­kák mellett jó ütemben halad a növényápolás és az aratás is. Nem volt könnyű az ősziárpa aratása, hiszen az állandó eső­zések akadályoztak bennünket a munkában, ennek ellenére valamennyi telepünkön befe­jeztük az ősziárpa aratást.” Épül a faddi Kossuth Tsz uj istállója Az árvíz által rombadöntött istálló helyett új, 74 férőhe­lyes tehénistálló építését kezdték meg a faddi Kossuth Tsz- ben. A Bonyhádi Építőipari KTSZ dolgozói vállalták, hogy a szeptember 30-i határidő előtt egy hónappal fejezik be az építkezést, adják át teljesen készen az istállót a tsz-nek. Alig néhány hete kezdte meg Bekker Ádám kőműves brigádja a munkát és már ei is készültek a falazással. Képünk: Munká­ban a brigád. Befejezéshez közeledik megyénkben az őszi árpa aratás Dunaszentgyörgyi Szabadság Tsz: Kombájn aratja az összes gabonát

Next

/
Thumbnails
Contents