Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-06 / 158. szám

Világ proletárjai egyesüljetek!

XIII. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM.

ÁRA: 50 FILLÉR

PÉNTEK, 1956 JŰLIUS 6.

J----------------------------------------------A MAI SZAMBÁN:

A Béke Világtanács irodájának nyilatkozata és levele az amerikai, a szovjet és az angol kormányhoz (2. o.)"— Jelentés az állami gazdaságok kombájnosainak versenyállásáról (3. o.) — A kölesdi kommunisták a tag- és tagjelöltfelvételi munka sikeréért (3. o.) — Tamás néni párttag lett (3. o.) — Középiskolások (4. o.)

>_______________________________r

A szekszárdi Béke Tsz megkezdte az árpa cséplését

Félre a párt- és népei lenes demagógiával

A szekszárdi Béke Termelő- szövetkezet már kiállta az aratás főpróbáját szerdára befejezték a mintegy 70 holdat kitevő ősziárpa aratását. Valóban, kemény próba volt, hiszen a legnagyobb részét kézzel kellett learatni, géppel nem sokat segíthetett a gépállomás a szövetkezet tagságának, a kombájn mindössze tizenöt holdat tudott learatni. A tagság szorgalma azért ered ményt hozott, sikerült időben learatni az árpát. Ezekután tegnap reggel már a cséplésl is megkezdhettékj Tanó János a várdombi gépállomás felelős vezetője látott munkához gépével.

A mözsi Úttörő Termelő- szövetkezet határában kombájn kezdte meg napokkal ezelőtt az ősziárpa aratását. A termelőszövetkezet tagjai az aratás-cséplés befejezése után a megtisztított gabonából 164.30 mázsával elsőnek teljesítették egészévi ősziárpa beadási kötelezettségüket.

Jó árpatermésre számít a szövetkezet tagsága, a 15 hold, amelyet a kombájn aratott) átlagosan 16 mázsás termést adott, igaz, hogy ez gyengébb terület volt. Átlagosan 18 mázsa körüli termésre számítanak. Az új árpatermésből már adtak ki a tagoknak is 50— 100 kilót, előlegként.

A búza aratását körülbelül egy hét mulva kezdheti meg a szövetkezet, a tagság addig a kapálásokat végzi még el, hogy az aratás utánig letegye róla a gondot. Búzából is tíz mázsán felüli átlagtermést várnak.

Az árpabeadási kötelezettségük teljesítésén kívül a termelőszövetkezet tagjai 20 mázsa hízottsertést adtak be. Ezzel nemcsak egészévi hízott- sertésbeadásukat teljesítették, hanem eleget tettek egészévi kukorica, sovány és kövérbaromfi beadásuknak is.

ÜZEMEINK

ÉLETÉBŐL

Paksi Konzervgyár:

Több, mint húsz vagon üveges zölöborsö terven létül

Befejeződéshez közeledik a borsófeldolgozási idény a Paksi Konzervgyárban. Az újonnan üzembehelyezett borsó „vonal” — és a dolgozók is — kiállták a próbát, minden különösebb zavar nélkül dolgozták fel a tavalyinál több, mint háromszorta több beérkező zöldborsót. A tervezett harminc vagonnal szemben már több, mint ötven vagon üveges zöldborsókonzerv várja a gyár raktárában azt, hogy külföldi és belföldi fogyasztóihoz kerüljön.

Készülnek a gyárban az újabb feladatokra is, néhány új gépegységet szerelnek fel a zöldbab feldolgozásához. A hét végén előreláthatólag meg is kezdik a zöldbabkonzerv gyártást.

Dunaföldvári Malom:

Felkészülten várják az új gabonát

Kél és fél hónappal ez- előtt nagy átalakítási munkák kezdődtek a Dunaföldvári Malomban megkezdték a malom átszerelését az eddigi gőzgép meghajtás helyett villanymeghajtásra. Ugyanakkor változtatták a technológiát is, áttérnek az eddiginél korszerűbb, szovjet őrlési módszerekre.

A szerelési munkákkal a múlt hónap végén készültek el, ekkor kezdték meg a „be- őrlést”, azaz a géprendszerek összehangolását, az esetleg felmerülő hibák kijavítását. Kedd óta már „teljes gőzzel’’ dolgoznak a gépek, a malom már teljesíti felemelt az új technológiának megfelelő, a réginél közel másfélszerte magasabb tervét. A javítási munkák egyhónapijai tovább húzódtak el a tervezettnél, ezért a negyedévet a malom 105 vagon adóssággal zárta. Azonban úgy számítják a malom vezetői és dolgozói, hogy ez adósságnak felét a harmadik, másik felét pedig a negyedik negyedévben pótolják.

Dunaföldvári Kendergyár:

102 százalékos tervteljesítés a második félév első két napján

Szinte már nyoma sincs az árvíznek a Dunaföldvári Kendergyárban, csak az üzem falain jelzi egy vonal hogy milyen magasan állt a víz négy hónappal ezelőtt. A termelésben már kiküszöbölték az árvíz következményeit. Az elmúlt hónapban 127 százalékra teljesítette termelési tervét.

Jój indult a második félév is a gyárban, annak ellenére, hogy a múlt hónapról visszamaradt gyenge minőségű anyagot dolgozták fel, 102 százalékra teljesítette a gyár az esedékes tervet.

A DISZ Petőfi körében legutóbb lezajlott események és a Központi Vezetőség határozata után, természetszerűen vetődött fel a kérdés —, hogy látjuk mi Tolna megyei újságírók fiatal értelmiségiek azokat az eseményeket, amelyek az elmúlt hét csütörtök estéjén a Néphadsereg Központi Tiszti Házában lezajlottak. Mindenekelőtt meg kell mon dánunk, hogy nemcsak az ér telmiség, hanem az egész nép gondjáról kell szólnunk és mi, a sajtó munkásai eddig is beszéltünk és ezután is beszélünk ezekről, de ugyanakkor határozottan állítjuk, hogy a lázító fecsegés nem viszi előre a demokrácia ügyét. Miről van szó? Azok, akik olcsó demagógiával a párttól féltik a magyar demokráciát, azok a munkásosztály, a parasztság, az egész magyar dolgozó nép kezéből akarják kivenni a hatalmat. Akik napjainkban új forradalomról fecsegnek, azok ellenforradalmat követelnek.

Mi nem tagadjuk, hogy az elmúlt évek során a személyi kultusz légkörében életünk, fejlődésünk, szocialista átalakulásunk számos területén hibák történtek. De a hibákat gyorsan csak úgy javíthatjuk ki, ha a demokrácia minden híve szorosan összefog és minden magyar dolgozó támogatja a pártot a XX. kongresszus szellemének hazai megvalósításában. Meg kell mondanunk, hogy akik a Petőfi-kör előadói emelvényé ről a „nép bajairól“ síránkoz tak, egyetlen egy javaslatot sem adtak arra, hogyan lehetne a hibákon segíteni, hogyan léphetnénk előre a magyarság összefogásának, a szó cialista társadalom erősítésének útján. És ez a jellemző az üres hibákban vájkáló demagógokra. Mélységesen elítéljük azokat, akik a hibák egy oldalú tálalásával igyekeznek hangulatot teremteni a párt és a munkásmozgalom ellen. És hiába hangoztatják segítő szándékukat — minden dolgozó ember előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a párt rágalmazásával, a Központi Vezetőség tekintélyének aláásá- sával sötét kalandor terveiknek igyekeztek híveket toborozni, és saját klikkjük önző érdekeit emelték a magyar nép érdekei fölé. Világosan látjuk kikkel van dolgunk. Mondhatnánk úgy is, hogy végre kibújt a szög a zsákból. A magyar nép, a magyar munkásosztály eddig sem a demagóg jelszavak hir detőitől várt orvoslást meglévő bajaira. A dolgozó parasztság és a fiatal népi értelmiség a munkásokkal együtt jól tudja, hogy nem a félresikerült középszerű tehetségek — a magukat „nép- barátnak“ nevező irók, újságírók és közgazdászok —

osztottak földet a parasztnak, nem ezek vitték diadalra a munkások és az értelmiség ügyét... Nem ezek a mai rágalmazók és fecsegők vállalták az új Magyarország felépítésének gondját és felelősségét. A zavartkeltő és a zavarosban halászó demagógok tói csak zűrzavart és nyomort várhat a magyar nép. A nyomorból elegünk volt, ez nem kell egyetlen magyar dolgozónak sem, és azt is vilá gosan kell látni minden za- vartkeltőnek, hogy a munkások és a parasztok és a népi értelmiség ezután is a párttól várja időszerű gondjainak megoldását. Ezután is ahhoz a párthoz fordul bizalommal, amely párt a második világháború után helyes utat mutatott a magyarságnak.

Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az a tény, hogy míg a Petőfi-körben a sajtó- szabadság vitájának címkéje alatt ellenforradalomra lá- zította egyes, magukat „marx istának“ nevező budapesti polgárok, addig azok, akik nevében arcátlanul fecsegtek — a munkás, a paraszt és értelmiségi fiatalok becsülettel dolgoznak.

A mi nevünkben ne merészeljen senki sem rágalmazni a magyar demokráciát és a Magyar Dolgozók Pártját. Tudjuk mi nagyon jól bajainkat — jobban ismerjük, mint a déri tiborok, tardos tibo- rok és azok, akik mögöttük állnak.

Elsősorban azért helyeseljük a Központi Vezetőség határozatát és ismerve megyénk fiatal értelmiségének és ifjúmunkásainak életét, véleményét, rájuk támaszkodva csak azt mondhatjuk, hogy a fiatal magyar értelmiségre és a munkás—paraszt ifjúságra számíthat a párt. Élesen elhatároljuk magunkat azoktól, akik olcsó demagóg frázisokkal ennek az ifjúságnak nevében merészeltek fecsegni. Mi a XX. kongresszus szellemében szót akarunk érteni minden magyar dolgozóval. Eddig is megvitattuk és ezután is meghallgatunk mindenkit, aki hasznos javaslattal segíti előre a magyar népet a szocializmus útján. Minket érdekel a jövőnk és mi soha többet nem bízzuk a vak véletlenre hazánk és népünk sorsát.

„A népbarátok“ végre meg mutatták igazi arcukat azzal is, amikor azt bizonygatták, hogy a magyar népet nem ér dekli a holnap és aki a jövőt hozza elő, az a néppel találja magát szemben.

Mi jogon merészelik rágalmazni a népet. És vajon milyen jövőt tartogatnak a magyarságnak azok, akik a munkások és a parasztok kezéből ki akarják ragadni a hatalmat és ma polgári átalakulást követelnek? A válasz világos és világosan látjuk mi is, hogy ezeknek az elemeknek semmi közük a demokráciához, a párthoz, és csak ugródeszkának akarják használni türelmünket, hogy a párt vezetőinek rágalmazásával, tekintélyük aláásásá- val zavart keltsenek és ebben a zavarban megszerezhessék a hatalmat. Aljas céljaikat világosan tükrözik a nyugati kapitalista újságok, a tőkés körök és a hazaáruló disszi- densek „gratulációi...“ Hát mi nem kérünk az olyan „demokráciából“, amelynek gróf Zichy tapsol nyugaton.

Ma, amikor társadalmi életünk demokratizálódásával együtt a nemzetgazdaság számos időszerű kérdését, (az ipar technikai színvonalának fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és fokozását, a túlzott centralizáció megszüntetését stb.) kell megoldanunk — tiltakozunk minden olyan kísérlet ellen, amely figyelmünket eltereli a lényeges, a fő kérdésekről.

Tiltakozunk minden olyan kísérlet ellen, amely a szólás szabadság, a demokratizmus és sajtószabadság elvével visszaélve zavart akar kelteni sorainkban. Mi újságírók, akik itt Tolna megyében is a hibák ellen, a XX. kongresz szus szellemének érvényesüléséért, a párt egységéért küzdünk — ismerjük kortársaink gondjait, de ismerjük örömeit is, és élesen elítéljünk minden olyan törekvést, amgly a párt rágalmazásával — a népet — minket, magunkat gyaláz meg.

Küzdünk a pártsajtó demokratizmusáért — hiszen a kommunista sajtó volt az, amely az elnyomás idején igazságot hirdetett a népnek és ez a sajtó ma a nép sajtója és szabadsága a nép szabadságával forrt össze. Mi napról napra igaz szóval szólunk a hibákról is, de ne sajnálja tőlünk senki, ha eredmé nyeinket, nem rejtjük véka alá. Nem búsmagyarkodást, üres siránkozó fecsegést akarunk, hanem segíteni, segíteni szebbé, emberibbé alakítani életünket.

Akik a szemétdombon ka- pirgálnak, azoknak előbb- utóbb mocskos lesz a keze, és mi azt valljuk —, hogy aki a néphez szól, az tiszta kézbe vegye a tollat.

így látjuk mi és ezért üdvö zöljük a Központi Vezetőség határozatát. A párt számíthat a fiatal magyar munkásparaszt értelmiségre — és mi azt várjuk, hogy a jövőben még bátrabban számítson erre az erőre.

Diákfiaíalok az újjáépítésnél

Az Esztergomi Bányagépészeti Technikum 110 tanulója két hetet töltött el Tolnán, hogy segítsen az árvízkárosultaknak lakóházuk felépítésénél. Több házat szinte teljesen diákok építettek fel az alapásástól a cserepezésig. Képünkön egyik tanulótársuk, Zentai István árvízkárosult szüleinek új

lakóházát cserepezik a diákok.

A Budapest II. kerületi Rákóczi Gimnázium és a XVIII. kerületi Steinmetz Gimnázium diákjai Domboriban dolgoznak, a Szabadság Földje Tsz tagjai lakóházainak újjáépítésénél. Lelkes verseny folyik a brigádok között, képünkön az egyik legjobb brigád, Pénzes Tibor brigádja dolgozik, Fenyvesi István tsz-tag új lakóházánál.

Mössi Úttörő Tsz:

Elsőnek teljesítették egészévi árpa beadásit kai