Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-31 / 179. szám
2. TOLNAI NAPLÓ 1956 JÚLIUS 31. Megkezdte munkáját az Országgyűlés új ülésszaka Tizenegy óra múlt néhány perccel, amikor megszólaltak a ház folyosóin a csengők, a terembe szólítva a nép képviselőit. Az országgyűlés sorrendben 28. ülése kezdődött meg hétfőn délelőtt ,de ez az ülésszak — már előkészítésében — jelen tős mértékben különbözött legfelsőbb államhatalmi szervünknek az elmúlt években végzett munkájától. Ezekben a napok, ban az egész ország figyelme a parlamenti munka kérdései felé fordult. Tükröződött a nagy érdeklődés már a megnyitó ülésen is. A hallgatóság rendelkezésére álló karzatok már jóval a tanácskozás megkezdése előtt megteltek, s egyetlen üres helye sem maradt a sajtó és a rádió tudósítóinak páholyai ban, ott volt számos külföldi lap, hírügynökség munkatársa is. A parlament új ülésszakának jelentőségét emeli, hogy részt- vesz rajta a Lengyel Népköztársaság szejmjének küldöttsége is. Amikor a szejm küldöttségének tagjai elfoglalták helyű két páholyukban, hosszantartó, lelkes taps köszöntötte a testvér nép küldötteit. Tizenegy óta után öt perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kiss Károly, Kovács István, Marosán György, Mekls József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla s a Minisztertanács tagjai. A képviselők nagy tapssal fogadták a párt és a kormány vezetőit. Jelen voltak az ülésen a külföl di képviseletek vezetői, illetve képviselői. Az ülést Rónai Sándor az or szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bevezetőül elmondotta, hogy az országgyűlés határozata alap ján az országgyűlés elnöksége meghívta hazánkba baráti látó. gatásra a Lengyel Népköztársaság szejmje küldöttségét. Üdvözölte a lengyel küldöttséget, majd bejelentette, hogy a Lengyel Népköztársaság szejmje parlamenti küldöttségé nek vezetője, Stanislaw Kul- czynski elvtárs, a szejm elnök- helyettese üdvözölni kívánja aus országgyűlést. A lengyel szejm küldöttség vezetőjének felszólalása Stanislaw Kulczynski bevezetőül köszöntötte a képviselőket, köszönetét mondott a lengyel szejm küldöttségének meghívásáért. Beszélt arról, hogy népeinket a messze történelmi múltban gyökerező testvéri barátság szálai fűzik össze. Barátságunk a nagy nemzeti célokért vívott sok közös harcban és sok közös történelmi tettben fejlődött. Népeink régi és kipróbált barátságát ma még jobban elmélyíti ideológiai, politikai és gazdasági nézeteink közössége. A szejm küldöttségének vezetője ezután a lengyel nép felszabadulása óta elért eredményeiről, és a hatodik ötéves terv eredményeiről beszélt. — Küldöttségünknek a Ma- gyár Népköztársaságban töltött eddigi tartózkodása folyamán alkalma volt saját szemével látni a magyar nép munkájának eredményeit az ország iparosítása, a mezőgazdaság és a kultúra fejlesztése terén — mondotta ezután. Meg vagyunk győződve arról hogy népeink munkalendülete biz. tosítja számunkra a békét és és a kívánt jólétet, ezek alapján pedig a kultúra felvirágzását. Engedjék meg hogy a lengyel nép nevében őszinte szívvel további sikere két kívánjak a testvéri magyar népnek alkotó munkájában, a békéért és a népek közötti ba rútságért vívott harcában. Befejezésül legyen szabad a Lengyel Népköztársaság szejmje nevében meghívni a magyar parlamenti küldöttséget lengyel- országi látogatásra, — mon dotta nagy taps közben, majd szavait a magyar—lengyel barátság éltetésével fejezte be magyar nyelven. meghatározták a legfontosabb tennivalókat. Az állami élet demokratizmusának fejlesztése az Elnöki Tanácsra is jelentős szerepet, feladatot ró. Az Elnöki Tanács munkáját is fel kell élénkíteni, tartalmassá kell tenni. biztosítani kell azt, hogy az Elnöki Tanács megfeleljen az Alkotmányban reábízott feladatoknak. Az Elnöki Tanács az elmúlt hónapokban foglalkozott munkájú, nak megjavításával, újabb, jobb módszerek kialakításával. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az Elnöki Tanács munkája megfeleljen népünk bizalmának s határozatainak,törvényeink segítsék dolgozó népünket a bol dog jövő, a szocializmus építésében, második ötéves tervünk sikeres megvalósításában — mondotta, majd ismertetve az Elnöki Tanácsnak a két ülésszak között hozott határozatait. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés két ülésének időszaka között 13 törvény- erejű rendeletet alkotott. Ezeket a hivatalos lapban közzétettük és az Alkotmány 20. paragrafusának megfelelően, az országgyűlés jelen időszakán bemutatjuk. Több törvényerejű rendeletet sorolt fel, majd kérte, hogy az országgyűlés vegye tudomásul az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót. Miután az országgyűlés jóváhagyta a beszámolót, Apró Antal, a minisztertanács elnök helyettese beterjesztette a szabálysértési bizottságokról szóló törvényjavaslatot, amelyet kiadtak előkészítésre a jogügyi bizottságnak. Pongrácz Kálmán, a jogügyi bizottság elnöke az országgyűlés ügyrendjéről szóló javaslatot, valamint az országgyűlés és az ország- gyűlési képviselők munkájáról szóló határozati javaslatot terjesztette be. Á noviszádi rádió hírmagyarázata a Szuezi-csatorna társaság államosításáról Az Elnöki Tanács átirata A nagy tapssal fogadott üdvözlő szavak után Mekis József a Minisztertanács elnökhelyettesé beterjesztette a szénbányászati minisztériun és a vegyipari és energiaügyi minisztérium átszervezéséről szóló törvényjavas latot és kérte a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását és bizottság elé utalása helyett,előadó kijelölését. A országgyűlés hozzájárult a törvényjavaslat sürgős tárgyalásához, s a törvényjavaslat előadójául Gosztonyi János képviselőt jelölte ki. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat tárgyalása. Gosztonyi János előadói beszédében hangsúlyozta, hogy iparunk s különösen nehéziparunk jobb, gazdaságosabb vezetése érdekében szükséges a szénbányászati, valamint a vegyipari és eneriaügyi minisztérium átszervezése. Népgazdaságunk jelenlegi energetikai helyzetét hátrányosan befolyásolja, hogy a széntermelés és a villa- mosenergia-termelés, s általában az energiagazdálkodás nem egy minisztérium hatáskörébe tartozik. Nálunk az energiabá. zis döntően a szénre épül s éppen ezért energiabázisunkat a jövőben úgy kell fejlesztenünk, hogy a szenet gazdaságosabban használhassuk fel. Az átszervezett új minisztériumtól nem utolsósorban általában energiaellátásunk megjavítását is várjuk. Mindezek alapján javaslom a tisztelt országgyűlésnek, hogy az előterjesztett törvényjavasla tot indokolása alapján fogadja el. Javaslom továbbá, hogy módosítsa Népköztársaságunk Alkotmányának 24. paragrafusát, amely a minisztériumok elnevezéséről és számáról intézke. dik. Az elnök ezután bejelentette, hogy a következő átirat érkezett az országgyűléshez a Népköztársaság Elnöki Tanácsától: A Magyar Népköztársaság Enöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a Minisztertanács összetételének megváltoztatására a következő két javasolja: Az országgyűlés Gerő Ernőt, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkárává történt megválasztása folytán a Minisztertanács első elnökhelyettesei, Bol- doczki János külügyminisztert, Kiss Árpád vegyipari és energiaügyi minisztert, Altomáré Iván élelmiszeripari minisztert, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi minsztert tiszte alól mentse fel. Az országgyűlés Hidas Istvánt, a Minisztertanács elnök- helyettesét a Minisztertanács első elnökhelyettesévé, Marosán Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Horváth Imrét külügyminiszterré Czottner Sándor szénbányászati minisztert bánya- és energiaügyi miniszterré, Szabó Gergelyt vegyipari miniszterré, Nyers Rezsőt élelmiszer- ipari miniszterré, Kónya Albertet oktatásügyi miniszterré válassza meg. Kérjük a tisztelt országgyűlést, az előterjesztett javaslatot fogadja el. Kelt Budapesten, 1956 július 30-án. Aláírások: Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Az országgyűlés az egyes felmentések, illetve kinevezések tárgyában külön-külön szavazott s Gerő Ernőt a miKristúf István beszámolója A törvényjavaslathoz senki sem jelentkezett szólásra, s az országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt, majd Kristóf István az Elnöki Tanács titkára kapott szót, aki beszámolt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1956. évi február 14-én berekesztett ülésszaka óta kifejtett működéséről. Különösen nagy jelentősége van — mondotta — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége július 18-a és 21-e között megtartott ülésének, amely nek határozatai, az ország további demokratizálása, a törvényesség megszilárdítása egész dolgozó népünk jólétének megvalósítása érdekében az élet minden területén előremutatóan nisztertanács első elnökhelyettesi, Boldoczki Jánost a külügyminiszteri, Kiss Árpádot a vegyipari és energiaügyi miniszteri, Altomáré Ivánt az élelmiszeripari miniszteri, Czottner Sándort a szénbányá szati miniszteri, Erdey-Gruz Tibort az oktatásügyi miniszteri tiszte alól felmentette. A továbbiakban Hidas Istvánt a Minisztertanács elnök- helyettesét a Minisztertanács első elnökhelyettesévé, Maró sán Györgyöt a Miniszterta nács elnökhelyettesévé, Horváth Imrét külügyminiszterré Szabó Gergelyt vegyipari miniszterré, Czottner Sándort bánya -és energiaügyi miniszterré, Nyers Rezsőt élelmi- szeripari miniszterré, Kónya Albertet pedig oktatásügyi miniszterré megválasztotta. Ezután az elnök bejelentette az országgyűlésnek, hogy Vég Béla és Nezvál Ferenc országgyűlési képviselők felmentésüket kérték a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tisztük alól. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára Gerő Ernő és Rónai Sándor országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaivá megválasztotta. Végül bejelentette, hogy Farkas Mihály, a Baranya megyei választókerület képviselői mandátumáról lemondott, s a lemondás folytán megüresedett képviselői helyre pótképviselő behívásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa intézkedik. Az elnök ezután 15 perces szünetet rendelt el. Szünet után Hegedűs András, a Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólás(Hegedűs András elvtárs par lamenti felszólalását lapunk szerdai számában közöljük.) Noviszád (MTI). A noviszádi rádió hírmagyarázója mondja többek között: Az egyiptomi kormány határozatát, amellyel a Szuezi csatorna-társaságot államosították, Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban nagy aggodalommal fogad ták. Egy gazdasági objektum államosítását, amit a maga területén bármely ország végrehajthat, jelen esetben olyan aktusnak minősítik, amely veszélyezteti bizonyos országok érdekeit és biztonságát. Ehhez fűződnek ezután az olyan akcióra irányuló pate- tikus felhívások, amelyek semmiképpen sem állnak összhangban az emberiség törekvé sei vei. Ám tulajdonképpen nem is erről van itt most szó, hanem arról a szerepről, amelyet Egyiptom tölt be ma a világban. Ez a szerep pedig aggodalommal tölti el és súlyos problémák elé állítja a gyarmatosító országokat. Az asz- szuáni duzzasztógát és a Szuezi csatorna-társaság ürügyül szolgál csupán az Egyiptom ellen irányuló akció számára. Anglia, Amerika és Francia- ország imperialista köreinek egyaránt érdeke, hogy fenn tartsák pozícióikat a közép- és közel-keleten, valamint észak Afrikában ezekkel a törekvésekkel. Nap nap után szembekerül az arabok egyre növekvő ellenállása, akik maguk akarnak dönteni sorsuk felett. Ez természetesen nem újdonság, de újdonság az, hogy a mai Egyiptom, mint anyagi, de még inkább mint erkölcsi erő a függetlenségi harc mintaképéül szolgál az arab országok számára. Az angolok elképzelése szerint az általuk létrehozott bagdadi egyezménynek kellett volna megszilárdítania a brit uralmat az arab világban. Egyiptom magatartásának köszönhető, hogy ennek az egyez ménynek szándékait leleplezték és az arab államok többsége nem volt hajlandó csatlakozni hozzá. Ilyenformán az egyezmény megbukott s röviddel azután Jordániából kiűzték Glub pasát, akinek arab légiója megszűnt az angolok arabokat ellenőrző eszközévé lenni. A vezető kapitalista országok legreakciósabb körei azt sem tudják megbocsátani Egyiptomnak, hogy fegyverkezni kezdett és a fegyvereket keleteurópai országokban vásárolta. Ezáltal a nyugat az arab országok függőségében tartásának egyik hatalmas efez- közét veszítette el. Egyiptom eddigi vívmányaival: a földreformmal, az angol csapatok kivonásával a Szuezi övezetből, egy valóban demokratikus alkotmány meghozatalával és független politikájával az egész arab világ példaképévé vált. Minden arab állam tudja, hogy jövője a független egyiptomi állam jövőjétől függ. Az arab világ büszkén tekint Egyiptomra és utána igazodik. Az araboknak az egységes arab államról szőtt álma közeli perspektívaként kezd mutatkozni — mondja többek között a novi- szadi rádió hírmagyarázatában. Földrengést észleltek Magyarországon A budapesti földrengésmérő műszerek hétfőn reggel 8 óra 30 perckor — a januári földrengésnél gyengébb — földmozgást jeleztek. Az első értékelés alapján a négy fok erősségű földrengés góca Budapesttől délre. Dunaharaszti irányában, körülbelül 40 kilométerre lehetett. Kárról nem érkezett jelentés. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Az Angara-folyó elzárása Az irkutszki vizierőmű gátjának építésénél billenő platójú tehergépkocsikat, bulldózereket és darukat alkalmaznak. Megkezdődött a folyómeder kővel való elzárása. A jobb. és a balparton egymásután gördülnek a pontonhidra a tehergépkocsik rakományukat — hatalmas kődarabokat, betonkockákat — a folymederbe zúdítják. A képen: Folyik az Angara- folyó elzárása. (Foto M. Mi- nyejev.) Ifjú turisták ■Sg A turisztika a szovjet ifjúság legkedveltebb sportja. Többszázezer ifjúmunkás, alkalmazott és diák indul minden nyáron túrára a Krímbe, a Kaukázusba és a többi kedvelt kiránduló helyekre. Ezen a nyáron a cseljabinszki 14. számú iskola több mint 300 főbőj álló turistacsoportja is hosszabb túrára indult. A képen: a cseljabinszki diákok túra' közben. ((Foto V. Georgijev.)