Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-31 / 179. szám
1956 JÚLIUS 31. TOLNAI NAPLÓ 3, Megvalósítjuk a Központi Vezetőség határozatát Gyorsabban jutunk a célhoz Elmondta : Kiss Antal tsx-elnök A célunk az, hogy a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetet olyan nagygazdasággá fejlesz, szűk, amire biztosan építhet az állam és ahol nagy jövedelmük van a tsz-tagoknak. Amióta olvastuk és megbeszéltük a második ötéves terv irányelveit, még inkább bízunk terveink gyors megvalósításában, a cél elérésében. Ebben az évben már hozzá is látunk a termelőszövetkezet gazdálkodásának átalakításához. Húsz hold kertészetünk és 15— 20 hold gyümölcsösünk lesz. Kezdetben arra gondoltunk, — hogy kivágjuk az elöregedett szőlőket, de most megváltoztat- juk ezt a tervet. Az ötéves tervben megjelölt módot fogadtuk el, tehát felújítással és a tőkehiány pótlásával hozzuk rendbe a szőlőket, mivel így nem lesz annyi terméskiesésünk. Ezek a legfrissebb gondolatok, amelyek nálunk a belterjes gazdálkodás útját jelzik. Az irányelvek alapján új ötletekkel bővült az állattenyész tés fejlesztése is. Mivel növelni kell a sertéshízlalást, mi ezt még most, ebben az évben megváló sítjuk. Jelenleg negyven sertésünk van, amiből e beadást akar tűk teljesíteni. Ezeket leszerződjük és az értük kapott pénzből megvesszük azt a 25 sertést, amit már szeptemberben le is tudunk adni. így 40 helyett, 65 sertést adunk az államnak, és így nekünk is nagyobb lesz a hasznunk. A magunk portáján megvalósítjuk a szarvasmarha, állomány fejlesztését is. Ozsák- pusztán egy 300 darabból álló tehenészetet akarunk létesíteni 1960-ig, és az ugyancsak itt lévő 500 holdon takarmányos vetésforgót. A palánki tehenészetet továbbra is megtartjuk, itt lesz az állomány java. S hogy bő, minőségi takarmányt biztosítsunk, már jövőre 10 holdon öntözéses módszerrel terme lünk lucernát. Mindannyian örültünk annak hogy nagyobb lehetőséget adtak a termelőszövetkezeteknek a szállítógépek vásárlására. Jövőre már számottevő összeget takaríthatunk meg mi is a szállításoknál, mert szeretnénk venni egy univerzális traktort. Igen sokat beszélgettünk már a tsz-tagok nyugdíjazásáról is, így nagyon helyesnek tartjuk, hogy végre intézményesen megoldódik. Természetesen a részletkérdésekben már a közgyűlés fog dönteni, mivel az emberek jól ismerik egymást. Van olyan idősebb tsz-tag például, aki nem szívesen hagyja abba a munkát és nekünk is sokkal jobb. ha a könnyű munkahelyeket elvállalják az idősebbek, mert így felszabadul a fiatal munkaerő. Mindezt összegezve, a másodig ötéves terv irányelvei számunkra is irányt mutattak és mi az itt tanultakat igyekszünk mi. előbb hasznosítani. Ebben az évben már körülbelül 60 forintot ér egy munkaegység. Ami ezen felül marad, annak felét munkaegység előlegekre, felét a tsz fejlesztésére tartalékoljuk, így akarjuk élérni célunkat, ami hez az ötéves terv irányelvei számos új lehetőséget ryujta- nak. lobban támaszkodunk a dolgozók kezdeményezéseire Nagy érdeklődéssel fogadták Vállalatunk dolgozói a Központi Vezetőség legutóbbi ülését, az azon elhangzott beszámolókat, határozatokat. A szocialista demokratizmusnak az a szabadabb légköre, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa tanításain helyes alkal mazásával pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozatai alakítanak ki, nap, mint nap erősödik üzemünkben is. A dolgozók sokkal jobban vitatkoznak, harcolnak a termelést gátló hibák ellen, sokkal inkább magukénak érzik az üzemet, a termelés ügyét. Míg azelőtt a termelési értekezletek sablonosak voltak, alig hangzott el egy-két hozzászólás, az utóbbi napokban megtartott termelési értekezleten tömegesen szóltak hozzá a dolgozók, szenvedélyesen vitatták a termelés problémáit, léptek fel az akadályok ellen. Volt, ki kétszer, háromszor is hozzászólt. A Központi Vezetőség határozatai számunkra, vezetőknek H utat mutat, hogy az eddiginél sokkal jobban támaszkodjunk a dolgozók kezdeményezéseire, se gítségére. A múltban bizony gyakran fordult elő, hogy a szer számkészítők megkapták az el készítendő szerszámok rajzait, azokat kötelesek voltak ponto. san, rajz szerint elkészíteni, még ha tudták is, hogy nem lesznek megfelelőek. Észrevételeiket javaslataikat nem igen vették figyelembe. Most már szóró- sabb az együttműködés a szer Megjavítjuk a gépállomások gazdálkodását nemcsak szállításnál és szántás nál nyújtunk segítséget, hanem ahol nagyobb területen vetnek kalászost, ott igénybe vehetik a kombájnt is. Erre már volt példa a dunaszentgyörgyi körzetben. A Központi Vezetőség határozata megyénk valamennyi gépállomására még nagyobb feladatokat ró, hiszen a gépállo. másoknak az elkövetkezendő Időkben még több segítséget kell adniok a termelőszövetke. zeteknek, az egyéni gazdáknak, de nemcsak a gépek és a szakmai tanácsadással, hanem a tsz- einkben például az üzemszervezés terén is. Nagyon kedvező gépállomásainknak a Központi Vezetőségnek az a határozata, hogy a területi adottságokat figyelembe. véve a legmegfelelőbb univerzál és lánctalpas traktorok kerüljenek a gépállomásokra. Ez a tény lehetővé teszi, hogy azokon^ a területeken is géppel tudjuk elvégezni a legnehezebb munkákat ,ahol eddig csak fogatoserő- vel lehetett. A határozat szerint jobbá kell tenni gépállomásainkon a gazdálkodást. Ennek megfelelően a határozat után eddig 5 gépállomáson felülvizsgáltuk a gépek karbantartását és megnéztük az üzemanyagfogyasztást. A vizsgálat során meglepő eredményre jutottunk: Ugyanis a teljesen egyforma adottságú két gépállomáson, Bonyhádon és Tevelen nagyon eltérő eredményt kaptunk. A bonyhádi gépállomáson üzemanyag túlfogyasztást, Tevelen pedig megtakarítást észleltünk. A jó módszereket át vettük és még a nyár folyamán határozottan fogjuk javítani e téren is a gépállomások gazdálkodását. Fokozzuk az egyéni gazdáknál is az eddig nyújtott segítséget, amit a jövőben olyan formában kívánunk megadni, hogy A gépállomásokat látogatva, elbeszélgettem az igazgatókkal, traktorosokkal és valamennyien jónak tartják a határozatot és különösen helyeslik a nehezebb mezőgazdasági munkák teljes gépesítését, a Jövő még korszerűbb gépeinek alkalmazását. PAPP LAJOS, megyei gépállomási igazgató. számkészítők és a műszakiak között. Egy-egy szerszám, készülék elkészítésénél előre megbeszélik a kivitelezés módját, e megbeszélések segítenek abban, hogy tökéletes szerszámok készüljenek. Az elmúlt napokban például a főmérnök az egyik- szerszámkészítővel, a fődíszpé- cser pedig egy hegesztővel együtt ment egy-egy másik üzembe tapasztalatcserére. — A műszakiak és szerszámkészítők szoros együttműködéséből született meg egy új készülék, amely a csrb-tetőszerkezetek készítéséhez szükséges, tekercsben érkezett gömbvasak kihúzásánál legnagyobbrészt kiküszöböli a nehéz fizikai munkát. Sokat várunk attól is, hogy az egyes üzemeket az üzemek dolgozóit érdekeltebbé kell tenni a termelés, a termelékenység emelésében, a gazdaságosabb termelésben. E célok gyakorlati megvalósulása tovább fogja javítani a munkát. WELLISCH FERENC a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója. LEVELEZŐINK ÍRJAK Erőnkből még segítésre is tellett Elhatároztam, hogy beszámolok a Tolnai Naplónak termelőszövetkezetünk, az apar- hanti Felszabadulás Tsz tagjai nak munkájáról, eredményéről. Termelőszövetkezetünkben a szilárd munkafegyelmet bizonyítja az is, hogy az aratási munkák megkezdése előtt valamennyi kapásterületünkön elvégeztük az ápolást, így valamennyien részt vehettünk az aratásban. Ezt a munkát sikerült egy hét alatt befejezni. Erőnkből még arra is tellett, hogy a Bonyhádi Dózsa Népe Termelőszövetkezetnek segítsünk. összesen 50 tagunk segített, hogy a Dózsa Népe Tsz tagjai is mielőbb végezni tud janak a munkákkal. Hinterschiedt Erzsébet tsz könyvelő. Versenyre hívjuk az íregszemcseieket A pincehelyi gépállomás egyik cséplőcsapata, amelynek vezetője Szita István, versenyre hívja az iregszemcsei gépállomás valamennyi cséplő csapatát. Versenyfeltételek: 1. Vállaljuk, hogy cséplőgépünk normáját naponta 200 százalékra teljesítjük. 2. E munka mellett törekszünk, hogy a legkisebb legyen a szemveszteség és minden téren minőségi munkát végezzünk. 3. Biztosítjuk, hogy cséplő- munkacsapatunk valamennyi tagja pontosan megjelenik a munkában, igazolatlanul senki nem marad el. Szita István munkacsapatvezető. Teljesítik kötelezettségüket Az aratás befejezése után a betakarítással egyidőben megindult községünkben, Pálfán is a cséplés. Bátran mondhatjuk, hogy Pálfa község dolgozó parasztsága megértette a XX. kongresszus határozatát és minden erejét megfeszíti, hogy mielőbb befejezze a betakarítási munkákat és ezzel egyidejűleg végezzen a csépléssel is. De nemcsak erre törekednek a gazdák, hanem arra is, hogy a cséplőgéptől teljesítsék beadási kötelezettségüket. Szabó István begyűjtési megbízott. Bérletet bocsát ki a városi kultárház A Városi Kultúrház az 1956— 57. színházi évadra bérleti előadásokat hirdet a Pécsi Nemzeti Színház, a Kecskeméti Katona József Színház, a Kaposvári Csíki Gergely Színház, s az Állami Faluszínház előadásaira. Az említett színházak havonta egy-egy előadást tartanak. A bérletek kedvezményes áron kerülnek kibocsátásra és a bérleti díjak havonta egyenlő részletben fizethetők. A bérleti előadásokra előjegyzést felvesz és rész letes felvilágosítást ad a Városi Kultúrház. Nálunk marad a versenyzászló Ha örömet, vagy meglepetést akartak okozni a felsőnyéki Vörös Csillag Tsz tagságának, akkor az az elmúlt héten tökéletesen sikerült. Ugyanis nem kevesebbről van szó mint arról, hogy éppen a felsőnyéki Vörös Csillag Tsz tagsága kapta meg eddigi kiváló begyűjtési eredményeiért a második helyezésnek járó — a megyei tanács által adományozott — vándorszászlót. És hogy miért meglepetés, s miért éppen ők kapták meg, arról az elnök, S. Horváth István elvtárs adja meg a választ. — Termelőszövetkezetünk 1950-ben alakult és meg kell mondani őszintén, hogy az elmúlt hat év alatt nem a legjobb hírnevet vívtuk ki magunknak. A beadást mégcsak teljesítettük, de a kapálással, jobbanmondva a munkaszervezéssel mindig baj volt. Dolgoztunk azért és mondhatjuk azt, hogy nem vagyunk a tamási járás legrosszabb tsz-e. Mondtam én az embereknek, amikor egy-egy elnöki értekez létről hazajöttem, hogy nincs itt különösebb hiba, elég jól állunk, de valahogy hitték is, meg nem is. — El lehet hinni, hogy a kapott vándorzászló nagy örömet okozott valamennyiönk- nek, hiszen a 6 év alatt ez az első jelképe annak, amellyel elismerik, hogy a felsőnyéki Vörös Csillag Tsz sem olyan akármilyen tsz. — Hiszen megvan a tehetségük ahhoz, hogy pontosan eleget tegyünk beadási kötelezettségünknek — vette át a szót Berták István, a termelő- szövetkezet egyik alapítótagja. — Ez igaz — folytatta az elnök. Eddig is becsülettel teljesítettük beadási kötelezettségünket, de erre törekedünk ezután is. Sajgó Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnökhelyet- íese, amikor átadta a vándorzászlót, ott kint a búzatarlón többek között azt mondotta, hogy úgy vigyázzunk erre a vándorzászlóra, nehogy augusztus 20-án másik tsz-é legyen. Azt hiszem, ekkor valamennyien arra gondoltunk, hogy megtartjuk, nálunk marad a zászló. — Nem is engedjük át senkinek — szólt ismét Berták István. Inkább megpróbáljuk megszerezni az első helyezett vándorzászlóját. Befejeztük az aratást, megindult már a csép- lés is. Kenyérgabona beadási kötelezettségünknek azonnal a cséplőgéptől eleget teszünk, az árpát pedig már learattuk. Úgy határoztunk, hogy augusztus 20-ig, a legközelebbi értékelésig eleget teszünk egészévi hízottsertés beadási kötelezettségünknek is. Sertés, takarmány van és nem utolsó sorban Juhász Dénes és Kiss István sertésgondozók is mindent elkövetnek, hogy a hízók elérjék a kívánt súlyt. Érdekük, valamennyiünk érdeke, mert a vándorzászlót örökre a miénknek akarjuk mondani. Miért megy vontatottan a cséplés Fácánkerten „Mit mondunk a vasárnapi tanácsülésen?“ — kérdezgetik egymástól felváltva nap, mint nap a fácánkerti tanács vezetői, s töprengéseiknek bizony van valami alapja. tanácsülésen bejelentették már a fácánkerti gazdáknak, hogy a járási tanács határozata szerint 3 gép fog dolgozni a községben. Július 19-én Fácánkerten learatták az utolsó hold gabonát is. De már 14-én úgy álltak, hogy megkezdhették volna a cséplést. Ezzel széniben 27-én még mindig nem búgott a cséplőgép a faluban. Fácánkert szétszórt település, közös szérűje sincs, s már második éve csak két gép dolgozik itt, egyik a termelőszövetkezetben, másik a Julia- majorban. Ezen a két helyen folyik is a munka, de a község ben minden csendes. Gép nincs, a takarodás is rég megállt. Hanoi József tanácselnök már jó ideje sürgeti a harmadik cséplőgépet, ígérik is neki állandóan, csak nem küldik. Fácánkertnek kis területe van — mondják — oda nem adhatunk kettőnél több cséplőgépet. Ugyanakkor azonban egy A gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezet olcsóbb patronálókat keres i Még a múlt év őszén történt ia Dombóvári Járási Pártbizott Iságon, hogy a Dombóvári Haligazdaság főagronómusa ünnepélyesen kijelentette: — Helye 'seljük, hogy a gyulaji Uj Barázda Tsz halastavat létesít s gazdaságunk elvállalja a tsz iPatronálását, hogy a halászimesterség csínját-binját meg itanulhassák a bátor, kezdeményező tsz-tagok. i Az Uj Barázda elnöke és a •tsz-tagok is örültek az ígéretnek, hisz a 17 holdas halastó |a gazdaságuk egyik büszkesége. Különösen most, az idén inőtt meg a szerepe az egy éve ►létesített halastónak, mivel az lelső nagy halászatra az idei •őszön kerül sor. így történt, hogy a halak egészsége, a halastó milyensége és egyéb szakvélemény-kérés miatt meg hívták a gyulajiak a patronáló halgazdaságiakat, látogassanak el hozzájuk. Pár nappal később meg is érkezett a patroná lók képviseletében Kocsis József kondai halászmester. A gyulajiak kocsit küldtek elébe a 8 órakor érkező vonathoz, jó ebéddel és borral is ellátták a tsz lelkes segítőjét, sőt a 17 órakor induló vonathoz is kiszállították. Mi tagadás, hasznos tanácsokat kaptak a kiváló halászmestertől a gyulajiak s elégedettek voltak a patronálok őszinte, segítőkészségével. Egy hónappal később azonban már elment a kedvük az önkéntes patronálóktól. Pár soros levelet hozott számukra a posta, melyben a Dombóvári Halgazdaság Kocsis József kiszállása fejében 329.30 Ft kiszállási költség megfizetésére szólítja fel őket. A gyulajiak először csak hallgattak, azt hitték, tévedésből ment hozzájuk a levél, hisz akárhogy is számolták, Dombóvár és Gyulaj között a vasúti menetdíj 20 forintba sem került, s ha ehhez osztályvezetői kiszállási díjat számolnak is, csak 37 forintot kellene fizetniök. Rövidesen azon ban új levél érkezett, éppen az aratás és cséplés ezernyi gondja kellős közepén. Ezt a határozatot azonban senki sem hajtotta végre, mert a határozatot módosították azzal az indokkal, hogy kevés a járásban a cséplőgép. így jutottak el a falu dolgozói addig, hogy másfél hete hiába várnak a cséplés megkezdésére. Van-e hát megoldás arra, hogy a fácánkerti gazdák ne várjanak majdnem 2 hétig — vagy ki tudja, talán tovább — a cséplésre? Van, csak egy kicsit nagyobb belátással kellene intézni a cséplőgépek elosztását és irányítását. Fácánkert az elsők között fejezte be az aratást a megyében, más községekből át lehetett volna küldeni egy gépet ide, amelyik azóta már végzett volna Fácánkerten. Tolnán például — a járási tanács szerint — hosz- szabb ideig állt egy cséplőgép. Tengelicről, vagy még inkább Faddról ugyancsak segíthetett volna egy gép. De ne menjünk .messzebb, ha a szedresiek f egyik cséplőgépe Fácánkerten kezdi el a munkát, mindkét falu időben végezhetne a csép- léssel. Van tehát több megoldás is, csak egyiket sem valósították meg. • A járási tanács és a szedresi • gépállomás úgy látszik nem 1 értékeli kellően a fácánker- j tick igyekezetét, hiába feje- . zik be minden évben az el- I sók között az aratást, nem I tudnak időben végezni a I csépléssel. íJogosan kérdezhetik hát a •fácánkerti gazdák, hogy miért •törekedjenek az aratással, ha 'nem tudnak csépelni, és miért 'kapnak csak ígéretet cséplőgép helyett. Jó lenne, ha a gép állomás és a járási tanács jobb icséplőgép-elosztással adna vá_ ilaszt erre a kérdésre Fácánkert község dolgozó parasztjainak és a helyi tanácsnak. — Kocsis József kondai halászmesterünk kiszállásával ( 329.30 forint merült fel, (téve-1 dés ne essék, nem a tsz halas- ( tavának a fenekéről) melyet» gazdaságunk fizetett ki részé-» re. — Mivel Cím érdekében1 történt a kiszállás, kérjük a fenti összeget Tolna megyei Halgazdaság elnevezésű 921. ( sz. egyszámlánk javára mi- ( előbb átutalni szíveskedjék. i E hivatalos írást július 17-én i írta alá Kiss Lajos igazgató, i A gyulajiak egyenlőre még» aratnak-csépelnek, de annyit1 már mégis elhatároztak, hogy ' nem kémek az ilyen, a halpap j rikásnál is csípősebb patroná-. lásból. , N. F. |
