Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-29 / 178. szám
1956 JtLIUS 29. TOLNAI NAPLÓ 7 M r m • r r •• j/r ft • * r As ujjaepulo Bogyisslon • • • Dói sikerült a szekszárdi háztartási kiállítás Elég megviselt a bogyiszlóiét, ezt érezzük a sok döccenő- nél, amikor Bogyiszló felé me. gyünk. Megrongálta az árvíz, de talán még jobban az a sok teherautó, vontató ami azóta éjjel-nap pal szállítja a községbe az építőanyagot. Az út két oldalán jobbrdl-balról gyönyörű kukoricatáblák, kövér búzakeresztek. A sok-sok kár mellett ez a „haszna” az árvíznek, az iszap termékennyé tette a földe két. És a bogyiszlóiak szorgalmas munkája is, nemcsak falujukat építik újjá, hanem gondosan ápolják a növényeket is, jő termést akarnak betakarítani. A faluban egyre kevesebb a romépület, gyorsan emelkednek az új házak falai, némelyikre már tető is került, tizen- ^ hét új házba költöztek már be. AZ UJ TELEP Azt mondják, ez lesz legszebb része Bogyiszlónak, ez a sziget legmagasabb része. Igaz, ma még rendes út sem vezet ide, a leendő úton még fák vannak, egyedül a kisvasúton lehet csak ide anyagot szállítani De már bontakoznak ki a kis „falu” körvonalai az egyes — még foghíjas — házsorok. Hegedűs Péter házánál már állnak a falak, honvédek emelik helyükre a vasbeton födémgerendákat. Lépő János házánál a 68 éves budapesti kőműves, Bagdi János rakja az utolsó téglákat. Bors József és Écsi / János kőművesek nemrég érkeztek ide, de már a harmadik ház falait húzzák fel. Símák a falak, könnyű lesz őket vakolni. A két kőműves «maga akarja majd vakolni is a házak .t. A Tanács álláspontja az, hogy egyelőre nem lehet vakolni, előbb minden ház tető alá kerül jön, vakolni akkor is lehet, ha esős az idő. A két kőműves nek nagy gyakorlata van e munkában. Szigetközben két évvel ezelőtt tizenkét házat építettek fel. Aszódi Sándor tápió- szentmártoni ács a szarugerendákat állítja fel Malik János házánál. Minden épülő házon ott találjuk a DISZ-fiatalokat. A hon védség egyik alakulata dolgozik itt már az újjáépítés kezdete óta, itt vannak a Kandó Kálmán Gépipari Technikum diákjai is, tanáraik vezetésével. Az egyik háznál a barnára sült Fancsali Lajos tanár irányítja a munkát, de nemcsak irányít, hanem keményen dolgozik is. — „Még sohasem dolgoztam építkezésen — mondja —, de jó megtanulni ezt is.” A „KALAKAT” NEM ISMERIK Az első látásra azt lehetne hinni, gyorsan megy az újjáépítés. Mégis, itt-ott foghíjas telkek mutatják, mégsem megy úgy minden mint kellene. Kétszáz ház felépítéséhez még hozzá sem kezdtek. Pedig az idő sürget, néhány hét múlva itt az ősz, jönnek a napokig tartó esők, akkor pedig már nehéz lesz falazni. Hogyan jut fedél alá kétszáz bogyiszlói család? Az építőanyaggal — bár előfordult fennakadás — nincs különösebb baj. Az újjáépítéshez szükséges kilenc és félmillió téglából hétmillió már itt van, meggyorsult a terméskő szállítás is. Szakmunkásból sincs hiány. Annál inkább van probléma a segédmunkaerővel. — Sokan — még a tehetősebbek is — arra várnak, hogy majd minden munkát elvégeznek a honvédek, meg a diákok.A fiatalok pedig elsősorban ott segítenek, ahol nagyobb szükség van rájuk, az öregeknél, az egyedülálló asszonyoknál, ahol kevés a családban, a rokonságban a munkaképes férfierő. Az egyik nap a tanácselnök szólt K. Görbe Istvánnak: „Görbe bácsi, holnap reggel ott lesznek telkén a kőművesek, megkezdik a munkát. Van két nagy fia, rokonságában is vannak olyanok, akiknek ép maradt a háza, állítson a kőművesek mellé segéderőt.” A válasz: „Én bizony nem töröm magam. Ha fel akarják építeni a házam, hát építsék fel. Az én fejem fájjon miatta? — Fájjon a tanácsé.” — „Akkor csak az utolsók közt kerül a maga házára a sor.” — „Az se baj, ha majd akkor építik fel.” Valahogy úgy van, hogy egyesek mindent az államtól, a tanácstól várnak, A SÜLT GALAMBOT VARJAK hogy a szájukba repüljön. Berta Istvánék házán négy honvéd és két kőműves dolgozik. A gazda egyik reggel nagylányával, vejével, feleségével felült a kocsira, csak úgy elmentében szólt oda a kőműveseknek és a katonáknak:„Aztán'estére fent legyenek ám a falak . ..” így tett Illés Vince is. Régi, de rossz „hagyomány” Bogyiszlón, hogy itt semmit sem csinálnak közösen. Talán soha sem volt szükség rá? Igaz, hogy a paprikatermelésnél tény leg úgy volt, hogy mindenki tudott egyedül is boldogulni. Egyesek szerint itt „kemény, nyakú kálomisták” laknak, veszekedős emberek. De talán helytelen lenne itt történelmi okokkal keresni a magyarázatot. Tény az, hogy a legnagyobb bajban sokszor a testvér a testvérnek sem segít. Pedig most lenne igazán szükség az összesegítésre, okos szóra van szükség, megmagyarázni az embereknek, hogy most senki sem boldogulhat egyedül. Ne az idő tanítsa meg erre az embereket, amikor majd itt lesz az ősz és ők fedél nélkül maradnak. Sokan megértik ezt. Lépő Ignác, Bebők Imre, Pernyész István, Csontos Károly és Lénáit György szépen- összesegítenek egymásnak. Épül is gyorsan házuk. Lépő Ignác már bent lakik új házában, most segít a többieknek. Hamarosan mindegyiküknek kész lesz a háza. Tamaskó János és felesége szinte éj jel-nappali szorgalmasan dolgozik az építkezésnél szamárfogatukkal az elsők között kezdték meg az anyag helyszínre szállítását. És sorolni lehetne azok neveit, akik éjt nappallá téve dolgoznak. Talán az ő példájuk is segít meggyőzni a sültgalamb- várókat. A DISZ-ESEK Pár hónappal ezelőtt történt, amikor az „új telep” még csak a tervrajzokon volt meg. Nagy Jenő mérnök vezetésével négy diák jött Bogyiszlóra. Nem volt ünnepélyes fogadtatás, sokan kételkedve kérdezték, mit akarnak ezek itt. Egy termetes nagyhangú asszonyra figyeltek fel ... Mit akarnak ezek itt? . .. Még ezeknek is fizessünk? . .. Menjenek vissza az anyjukhoz. A fiatalok azonban munkához láttak, sátrakat vertek, előkészítették a többi diák érkezését. Az idős mérnök sokat gondolkodott, hogyan adja vissza a „szívélyes fogadtatást” a kiabálős asszonynak. — Talán utoljára kellene hagyni a házát, hisz megérdemelné. — De nem. ö lesz az első . A diákok egy hét alatt húzták fel a falakat és Bakóék háza rövidesen tető alá kerül. Igaz, Bakóné ma már máskép vélekedik a fiatalokról. Talán még évek múlva is beszélni fognak Bogyiszlón Soó Bálintné háza felépítésének történetéről. Ez a közel hetven éves öregasszony mindenképen segíteni akart. Zsebkendőjében hordta az apró köveket, az alaphoz. Többen szóltak neki: — „Nagymama, hagyja abba, győzzük a munkát.” — De az öreg néni csak dolgozott tovább. Ekkor két diák megragadta a karját, „rakományával” együtt egy fa alá vitte. „Most pedig üljön le, nézze, hogy mit csinálunk. Ha tovább hordja a követ, abbahagyjuk a munkát.” Soó néninek potyogtak a könnyei az örömtől, egy szót sem tudott szólni. Épülnek az új házak, házsorok. A fiatalok már beszélget nek tervükről, az egyik utcát teljes egészében ők, katonák és diákok építik fel. Az lesz a kérésük a tanácshoz, hogy ezt majd nevezzék el „DlSZ-utcá- nak”, az utca neve is hirdesse majd az új Bogyiszlón az ö munkájuk eredményét. Jantner János. A Hazafias Népfront Városi Bizottságának Nőtanácsa és a Tolna megyei Népbolt rendezésében jól sikerült kiállítást rendeztek a városi tanács nagytér mében. A kiállításon, mely 2 napig tartott, mintegy 2000 néző fordult meg és tekintette meg a kiállított korszerű háztartási kisgépeket. Igen nagy közönsége volt a mosógépnek, melyet a helyszínen működtettek. Nagy tetszést arattak a szép csillogó aluminium edények, melyek ma már az Alu- vimmel jól tisztíthatok és számos előnnyel bírnak a zománc edénnyel szemben. Nagy érdek lődéssel nézegették azokat a kiállított tárgyakat — rádiók, porszívó és parkettkgfegépeket stb. — melyeket már részletre is lehet venni. Képünkön a villanypirítógépet, magnetofont, a háztartási fagylaltgépet szemlélik a látogatók. Mindazok a látogatók, akik a kiállítást megtekintették, megelégedetten távoztak, abban a tudatban, hogy szocialista iparunk egyre több olyan iparcikket gyárt, mely a fogyasztóközönség igényeit elégíti ki. Bírósági hírek Rabár János bátai lakos, a bátai földművesszövetkezet italboltjában botrányt okozott, amiért eltávolították. Ezután egy juhászt támadott meg az utcán, majd az ott haladó lányokat kergette, utána betért egyik ismerőse lakásába és onnan a háziakat az utcára zavarta. a férfit tettleg is bántalmazta. Ezt követően egy 74 éves öregemberhez ment el, akit kapanyéllel megvert, aminek következtében a sértett borda és válltörést szenvedett, sérülései 20 napon túj gyógyultak. Rabár Jánost a szekszárdi járásbíróság Farkas László tanácsa súlyos testi sértés és garázdaság bűntette miatt egy évi börtönbüntetésre ítélte. * Balogh Imre 26 éves belecs- kai lakos ismerősei lakásának ablakát kővel bedobta, majd egy férfit és egy nőt tettleg bántalnazott úgy, hogy azok 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A bíróság Balogh Imrét ingatlan rongálás és kétrendbeli súlyos testi sértés bűntette miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. * Márkus Ferenc szekszárdi lakos, szövetkezeti boltvezető működése alatt engedély nélkül idegen munkaerőt alkalmazott, a pénztári összesítőket nem vezette, a pénzt a lakásán tartotta, a kötelező napi befizetés helyett hetenként csak kétszer fizette be a bevételt. Hanyagsága, könnyelműsége folytán a földművesszövetkezetet mintegy 8 000 forint kár érte. Márkus Ferencet a bíróság 4 hónapi börtönbüntetésre ítélte és kötelezte a kár megtérítésére. Túlteljesítette negyedéves tervét a Tatarozó Vállalat A Tolna megyei Tatarozó és Építőipari Vállalat az év első hónapjaiban a rendkívüli hideg időjárás és a jeges árvíz miatt majdnem minden vonalon lemaradt terve teljesítésében. Komoly erőfeszítésekre volt szükség, hogy az év hátralévő részében a tervek teljesítése mellett a lemaradásokat is behozza. A második negyedévben, 103,8 százalékos tervteljesítés mellett több mint száz- ötvenezer forintot az első év negygdi lemaradásból is behozott a vállalat. Ezt az eredményt 88 százalékos létszámmal érte el. Az árvízkárok helyreállítása sok anyagot igényel. Ez pedig nem volt előre betervezve az építőiparban így az építőipari vállalatok jobban megszervezett munkájára volt szükség, hogy az ilymódon kiesett ayagokat helyi anyagokkal pótolva és a ren delkezésre bocsátott anyagok helyes elosztásával biztosítsa a dolgozóknak a munkaterületet, anyagot. A tervteljesítés mellett önköltségi vonalon is jól dolgozott a vállalat. Tervezett költségeiből 66 ezer forintot takarított meg és vállalati nyereségtervének teljesítése mellett az első negyedévi lemaradásból is behozott 57 ezer forintot. Hogyan lehetett elérni ez eredményeket? Az a mozgató erő, amely a vállalatvezetőség, a párt-alap- szervezet és az üzemi bizottság jó együttműködéséből eredt, képes volt harcba vinni a dolgozókat a tervek legaprólékosabb részletekig való teljesítésére. A hónap elején felbontott havi tervekre az egyes brigádok ellenterwel válaszoltak. A vállalások teljesítését dekádon ként értékelték és a vállalati villámhíradóból mindenki érte sült a verseny állásáról. A hónap végén pedig vándorzászlót kapott a legjobb brigád. A brigádok terveinek felosztását és az elvégzendő feladatokat a brigádértekezletek előtt megtartott műszaki értekezleten részleteiben megbeszélték a műszaki dolgozók, ugyanekkor került felbontásra az építésvezetőségek terve is, ebbe építették be a brigádok felajánlásait. Kimagasló eredmények születtek a munkaversenyben. A szekszárdi Vörös Csillag kőművesbrigád rendszeresen 200 százalék körül teljesíti normáját. Varga József, ifj. Merk János, Schwébl Antal, Gaál József és Borza György brigádtagok már másodízben kapták meg a „Szakma kiváló dolgozója“ kitüntetést és az ezzel járó pénzjutalmat. Kiváló munkát végzett a Wiedemann ácsbrigád, melynek tagjai közül Wiedemann János, Pruzsina Mihály, Steinbach György, Zsidó Ádám és Wiesner Ádám az év elején kapta meg a „Szakma kiváló dolgozója“ kitüntetést és rövidesen ők is másodízben nyerik ezt el. Jó eredményeket ért el a negyedév során a dombóvári „Vil lám“ brigád, a tamási „Dózsa“, a paksi „Kossuth“ és „Szabadság“ és a bátaszéki „Rákosi“ brigád. Amíg a vállalatnak ilyen kiváló dolgozói, ilyen kiváló brigádtagjai vannak, addig minden nehézség mellett is meg van a biztosítéka az éves felajánlások teljesítésének. Szőnyi László munkaügyi vezető. Alkotmányunk Ünnepére készülnek a bátaszéki ktsz-ek dolgozói A Bátaszéki Épületkarbantartó KTSZ dolgozói terven felül két garnitúra konyhabútort, egy komplett hálószobabútort és két rekamiét készítenek az augusztus 20-i ünnepi vásárra. Az ácsrészleg dolgozói felajánlották, hogy a bátai malom helyreállítási munkáit határidőt előtt három nappal befejezik. A szövetkezet kőművesei a bátai Vörös Zászló termelőszövetkezetnél az árvízkárok helyreállításán dolgoznak. Felajánlották, hogy három lakóházat és egy 250 férőhelyes tyúkólat nyolc nappal a befe-, jezési határidő előtt adnak ké-', szen át. Az alsónyéki termelő- , szövetkezetnél borjúnevelőt, i építenek, melyet szintén ha-|i táridő előtt fognak befejezni, d A Bátaszéki Kádár KTSZ-i1 nek egy hét tagú brigádja, a! Budapesti Borforgalmi Válla-1 latnál már évek óta végez ja-j, vítási munkákat. Most felaján-p lották, hogy a szerződésbeni I vállalt javításokat augusztusi1 30-a helyett augusztus 20-igf végzik el. A Scheicht brigád^ vállalta, hogy a MÜÁRT részére leszerződött 150 hektoli tér hordót szeptember 30-a he-, lyett augusztus 20-ig elkészítik Az ipari tanulók azt ajánlották fel, hogy önállóan készí-1 tenek jóminőségű hordókat,1 ehhez felhasználják a hulladék donga anyagokat is. Építőipar, vegyiipar raktári dolgozói Óvjátok a papírzsákokat! Az építkezéseknél, a vegyiparban, a kereskedelemben nagymennyiségű papírzsákot igényelnek és használnak fel. Az elhasznált zsákokat minél nagyobb mennyiségben kell visszajuttatni az ipar számára, hogy azokat újra felhasználhassák. Ezért a papírzsákok vasúti kirakásánál, szállításánál, raktározásánál, bontá sánál, ürítésénél, stb. a legnagyobb gondossággal kell eljárni. Összegyűjtés után az illetékes vállalat adja át a kiürített zsákokat a MÉH vállalatnak és az érte járó összegből a begyűjtést végző dolgozóknak a következő összegeket kell kifizetnie: Raktári dolgozók: 100 darab ép papírzsák után 1.50 Ft. 100 darab sérült, de javítható papírzsák után 75 fillér. 100 kg papírzsákhulladékért 38 fillért. Zsákhordó dolgozók: 100 darab papírzsák (ép) 10.50 forint. után Értelmiségi klub Szekszárdim Értesülésünk szerint, hama- ( rosan értelmiségi klub nyilik ( Szekszárdon. A TTIT Megyei i Titkársága tájékoztatta szer-1 kesztőségünket, hogy erre a1 célra 76.000 forintot tud biztoJ sítani. A klub előreláthatólag ( 3 héten belül megnyílik, s a, tervek szerint a jelenlegi városi | kultúrház emeleti termeiben i nyer elhelyezést. A kultúrház új1 helyisége a Pártoktatás Háza ( lesz, ahova már a jövő héten I megkezdi az átköltözködést a. városi kultúrház. ( 1 100 darab sérült, de javítható | papírzsák után 5.25 forint. 1 100 kg papírzsákhulladékért :2.62 forint. i 1 Zsákbontó dolgozók: 100 darab ép papírzsák után 18. forint. 1 100 darab sérült, de javítható papírzsák után 9 forint. 100 kg papírzsákhulladékért 4.50 forint. Fenti összegeket az építőipari és vegyipari vállalatok kötelesek kifizetni a 2500—20/ 1954. O. T. sz. 43. paragrafusa értelmében abból az összegből, amit a MÉH vállalat az átadott zsákokért térít. (Megjelent az 1954. február 5-i Tervgazdasági Értesítőben.)
