Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

2; TOLNAI NAPLÓ 1956 JÚLIUS 29. Az egyiptomi döntés a nemzetközi érdeklődés középpontjában KHARTUM Abdallah Khalin, szudáni mi niszterelnök nyilatkozatot adott a kairói rádió munkatár­sának. A szudáni miniszterel­nök kijelentette: „örömmel üd vözlöm az egyiptomi kormány­nak a Szuezi csatorna-társa­ság államosításáról hozott dön­tését. Ez az intézkedés biztató lépés az egyiptomi független­ség megszilárdulása felé.“ Más szudáni államférfiak is helyeslőleg nyilatkoztak a Szuezi csatorna-társaság ál­lamosításáról — jelenti a Reuter. El Azhari volt minisz­terelnök „az egyiptomi kor­mány legnagyszszerűbb csele­kedetének“ minősítette az egyiptomi döntést. \ LONDON Edward Aschcroft, a londoni rádió kommentátora hírmagya­rázatban foglalkozott a Szu­ezi csatorna-társaság egyipto­mi részről történt államosítá­sával. Megállapította, hogy a csatolna „létfontosságú“ a brit nemzetközösség közlekedé­si útjai szempontjából. A csa­torna gazdasági jelentőségét aláhúzza az, hogy Kuweit és Szaud-Arábia olajmezőiről nem vezet olajvezeték a Földközi tengerhez, s az itt termelt olaj teljesen a tengeri szállításra van utalva. „Most a helyzet az, hogy Nyugat-Európa olajellátó sa még az eddiginél is bizony­talanabb lett“ — mondja a hír magyarázó. Ashcroft a következőkben az egyiptomi kormány lépésének politikai kihatásairól szólt. Ezek még súlyosabbak a gaz­dasági következményeknél. „Nasszer egy hatalmas arab bi­rodalmat akar összekovácsolni az Atlanti-óceán keleti partvi­dékétől egészen Iránig. Ennek a célnak a szolgálatában nyil­ván ki fogják aknázni a nyu­gati érdekeltségek kiűzését a Szuezi-csatorna területéről. Az algériaiak harci kedve csak megnő, ha látják, hogy Nasszer nek olyan győzelmet sikerült aratnia a nyugati nagyhatal­mak felett, amelyet nekik még nem sikerült kiküzdeniök. Ha­sonlóan megnövekszik majd a tuniszi és a marokkói arabok önérzete és becsvágya is“ — mondotta londoni rádió hírma­gyarázója. KAIRÓ A Reuter jelentése szerint a kairói rádió közölte, hogy Egyiptom visszautasította a Szuezi csatorna-társaság álla­mosításával kapcsolatban kül­dött angol és francia tiltakozó jegyzékek átvételét. WASHINGTON Az Associated Press ameri­kai hivatalos köröknek a Szu- ezi-csatorna-társaság államosí­tásáról szóló véleményét az alábbiakban foglalja össze: Az Egyesült Államok kormá­nya, eddigi kialakult politikája szerint nem ellenzi elvben az államosítást, helyteleníti azon­ban, hogy Nasszer éppen most ragadta magához drámai mó­don a Szuezi-csatornát. Az Varsó (TASZSZ). Rokossows- ki marsallnak, a Lengyel Nép- köztársaság nemzetvédelmi mi­niszterének meghívására Bul- ganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, Zsukov marsall, a Szovjetunió nemzet- védelmi minisztere, valamint a Lengyelországban vendégeske­dő szovjet kormányküldöttség többi tagja július 27-én elláto­gatott a nemzetvédelmi minisz­tériumba. A vendégeket Ochab, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Zawadszki, az államta­nács elnöke, Cyrankiewicz mi­niszterelnök és több más sze­mélyiség fogadta. Zsukov marsall, a szovjet fegyveres erők és az egész szovjet nép nevében üdvözölte a lengyel hadsereg dicső kato­náit. Beszélt a lengyel népnek a német fasizmus ellen vívott hősi fegyveres harcáról, s az ezt követő politikai, gazdasági újjászületéséről. Zsukov ezután rámutatott, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet az újabb háborús fe­nyegetések ellen, a népek kö­zötti együttműködésért küzdő békeszerető erők erőfeszítései­nek növekedése jellemzi. A békeharcban a demokrácia és a szocializmus erőinek megszi­lárdulásáért folyó küzdelem­ben hatalmas szerepe volt a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának. Pártunk — állapította meg Zsukov — nyíltan és határo­zottan fellépett a személyi kul­amerikai kormány attól tart, hogy ez a lépés komoly követ­kezményekkel járhat sok or­szág hajózási érdekeire. Az AP megállapítja, hogy amerikai hivatalos körökben nem támogatják azt a gondo­latot, hogy erőszakkal foglal­ják vissza a csatornát. Az Associated Press végül közli, hogy Washingtonban nem támogatják azt a gondola­tot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vigyék a kérdést. Londoni hírek szerint ehhez már Angliában sem ragaszkod­nak, ahol eredetileg pedig ezt a gondolatot felvetették. túsz ellen. A személyi kultusz olyan jelenség, amely idegen a marxizmus—leninizmustól, de a személyi kultusz elleni harc egyáltalán nem jelenti a vezetők szerepének és általá­ban a tekintély szerepének ta­gadását. A személyi kultuszt olykor összekeverik a hadseregbeli egyszemélyi vezetés kérdésé­vel. Ez súlyos tévedés. Vélemé nyünk szerint azok, akik a sze­mélyi kultusz elleni harcot az egyszemélyi vezetés elleni küz­delemként értelmezik, károsan hatnak a katonai harcképesség fokozására. Zsukov hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor hadseregei ,kö zött kialakult együttműködés a nemzetközi feladatok azonos­ságán, a közvetlen testvéri ba rátságon, a népek barátságán alapszik. Rokossowski marsall szívé­lyesen megköszönte a szovjet fegyveres erők baráti ajándé­kát, majd Zsukov marsall felé fordulva ezeket mondotta: Az igazi barát a bajban is­merhető fel. A lengyel és a szovjet katonák harci barátsá­gát a közös ellenség ellen Len­gyelországnak a fasiszta meg­szállás alóli felszabadításáért vívott harcban közösen kion­tott vér pecsételte meg. Hazánk földjén sok elesett szovjet ka­tona sírja van. Dicső emléküket a lengyel nép örökre megőrzi. A látogatás és a találkozó rendkívül szívélyes légkörben folyt le. Ä szovjet kormányküldöttség Lengyelországban Szamos Rudolf t Amerikából jöttem... Kalandos történet (58. folytatás.) — Hagyd csak Fred, nekem úgyis mindegy. — Orvos kellene és nem hoz orvost, mert sokba kerül, és téged nem biztosított be. Nem kérheti ingyen a társulati or­vost, inkább elenged, csakhogy ne kelljen fizetnie ... Nem érdekelt engem már semmi... — Elmegyek, beme­gyek a városba. Ilyenkor tava­szon már mindenki elszegő­dött, nagy szeme van a munká­nak és az emberek szükségből inkább kevesebbért is elmennek dolgozni, mert a családnak a kevés mégis csak több, mint a semmi. Fred hirtelen felkelt, kinézett az ajtón .gyorsan visszajött. — Várj egy kicsit, mindjárt vissza jövök... Amint később megtudtam, az istállóhoz osont és elkötötte a gazda legjobb versenylovát és vágtába indult a szomszédos településsig, ahol az orvos la­kott. Nem múlott el egy óra, Fred visszaérkezett és néhány perccel később autó állt a pajta elé. Idős, kopaszodó, pocakos hasú bácsi gurult a szobába. Fred udvariasan tessékelte beljebb. Az orvos végignézett, megvizsgálta a sebemet. — Aranyér, operálni kellene. — mondotta tömören. — De a fiú nem biztosított... — Az baj, akkor nagyon sok­ba kerül... — Doktor úr — rimánkodott Fred — segítsen rajta. Az orvos gondolkozott né hány percig. Hol Fredre, hol rám nézett, végül így szólt —- hozzon egy kis tiszta vizet. — Fred a csaphoz rohant. Pillana­tok alatt kimosta, szódával kisi­kálta a lábmosó lavórt. Az orvos addig a táskájából előszedte a műszereit. — Ne féljen, fiam — bizta­tott —, kicsit fáj majd, de oda se neki... És a kis kopasz orvos, ott nyomban megoperált. Amikor végzett, megveregette a válla- mat és indulni akart, de Fred eléje állott. — Doktor úr, a fiúnak nincs pénze, nekem van egy kis meg­takarított dollárom. Mivel tar­tozom, doktor úr? Az orvos Fredre nézett. — A derék fiú olyan őszintén, olyan aggódőan figyelte az orvos száját, hogy a kisöreget talán ez hatotta meg: — Nem kell fiam semmi. . . rég láttam már ilyen összetartó barátokat... fogjanak is össze... No, jóéjsza­kát — és még mielőtt Fred há­lálkodva elkaphatta volna a kezét, gyorsan kilépett az ajtón. Fred utánaszaladt és már elné­mult az autó berregése, de még mindig hallottam Fred szavát, amint ismételgette: — Thank you doktor... kö­szönöm, doktor . . . — Én köszönöm neked, te derék barát. . . Fred nagyon köszönöm. És talán, hogy a hálálkodás áradatát elnémítsa, Fred mogorván bújt az ágyba és nem szólt egy szót sem. Reggel arra ébredtem, hogy valaki rázza a vállam. Föl- nyitottam a szememet, a gazda állt előttem. Most sem szaporí­totta a szót, egyszerűen csak bejelentette: — Ameddig itt marad, a szállásért nem szá­molok külön költséget, és ötven centért kap napi ellátást... A konyhán a felségemnél fizeti... — ezzel újból elment köszönés nélkül. KOMMENTÁR A Minisztertanács ülése II magyar külügyminisztérium jegyzéke az Egyesült Államok kormányához millió dollárt vágott zsebre. A Szuezi-csatorna most tör­tént államosítása ,amit Nasszer elnök 100.000 ember előtt je­lentett be Alexandriában, ér­vényt szerez Egyiptomnak ah­hoz, hogy saját javára fordítsa a csatorna forgalmából szár­mazó bevételt. Ehhez pedig mindenkép joga van Egyiptom­nak. A csatornát az egyipto­miak építették s az építés köz­ben 120.000 egyiptomi vesztet­te életét. Ezen kívül, mint Nasszer kiemelte: „a társaság évi 100 millió dollárt rabolt el eddig az egyiptomi kincstártól” s ezt az összeget most az asz- szuáni vízduzzasztó-gát építé­sére fordítják. A államosítás híre érthető riadalmat keltett a nyugati kö­rökben elsősorban Angliában. Ma még nem lehet választ ad­ni arra, hogy az államosítás milyen nemzetközi fejlemé­nyeket von maga után, az azonban kétségtelen; hogy ez­zel a lépéssel a Nasszer veze­tése alatt álló Egyiptom ismét bebizonyította hogy mind je­lentősebb szerepet játszik a nemzetközi politikában. S az sem kétséges hogy Egyiptom­nak minden joga megvolt eh­hez a döntéshez, mert ezt még az eredeti szerződés sem vonta kétségbe. gok vezetőit, hogy az elfogadott irányelvek alapján — haladék­talanul kezdjék meg a II. 5 éves tervjavaslatuk kidolgozását. A második ötéves tervre vonat­kozó törvényjavaslatot novem­ber 30-ig kell a Minisztertanács elé terjeszteni s a Miniszterta­nács ez év decemberében ter­jeszti azt az országgyűlés elé. Az ülés a továbbiakban meg vitatta a Minisztertanács beszá­molóját, amelyet az országgyű­lés július 30-án kezdődő ülés­szakán Hegedűs András ad elő. A Minisztertanács határoza­tot hozott még az idegen álla­mok külügyi szerveinek Ma­gyarország területén időző tag­jai és a velük azonos elbírálás alá eső személyek utazásának újabb szabályozásáról. A hatá­rozat megszünteti a Magyaror­szágon lévő külképviseletek tagjainak utazás előtti bejelen­tési kötelezettségét, s ugyan­akkor jelentősen bővíti azt a területet, amelyen a külképvi­seletek tagjai mindennemű kor­látozás nélkül utazhatnak. Hétfőn összeül az Országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Ta_ nácsa az országgyűlést hétfőn délelőtt 11 órára új ülésszakra hívta össze, amely több fontos kérdést tárgyal. Az ülésszak foglalkozik a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak a világ parlamentjeihez intézett felhívásával, majd Ró­nai Sándor, az országgyűlés el­nöke üdvözli a hazánkban tar­tózkodó lengyel parlamenti küldöttség tagjait. Az üdvöz­lésre a lengyel Szejm küldött­ségének vezetője válaszol. A napirenden a továbbiakban négy fontos beszámoló szere­pel. Kristóf István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának titkára beszámol az Elnöki Ta­nács működéséről, majd tör­vényjavaslatok és az ország- gyűlés új ügyrendjének be­nyújtására kerül sor. Ezután Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke számol be az országgyűlésnek. Non György, a Népköztársaság legfőbb ügyé sze az ügyészségek munkájáról tart ismertetést, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke pedig a parlamenti küldöttségek cseré­jéről az Interparlamentáris Unió munkájáról tájékoztatja a képviselőket. A beszámoló­kat vita követi. Az országgyűlés megtárgyal­ja az új ügyrendet, megvá­lasztja az új bizottságokat és előreláthatólag pénteken az in­terpellációkra is sor kerül. Az országgyűlés új üléssza­ka elé nagy várakozással te­kint az ország dolgozó népe. A francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott a Kormánynak A francia kormány 273 sza­vazattal 163 ellenében bizal­mat kapott a parlamenttől — jelenti az AFP. A nemzetgyű­lés ezáltal első olvasásban el­fogadta az algériai katonai költségek fedezését célzó pénz­ügyi intézkedéseket, valamint a katonai költségvetési póthi­telekre vonatkozó javaslat egé­szét. Azóta, ha azt kérdezi tőlem valaki mi a kapitalizmus? Csak annyit válaszolok rá — ez, ez a módszer... az, amikor centire kiszámítjuk emberi érzéseinket és ha az üzleti érdek mást kíván nincs akkor emberbaráti sze­retet ... Harmadnap annyira jutottam, hogy bár óvatosan, de már tud­tam menni. Fred tartóztatott — várjak. — Nem, egy percig sem. El innét, hogy soha többet ne lássak kanadai farmot. . . Fred látva elhatározásomat, nem erőltetett. Kikísért az autó buszhoz és mielőtt észrevettem, megváltotta Torontóig a je­gyem. Rövidesen befutott a busz, felszálltam, és az induló autóbuszról visszanéztem a farmra — nem maradt ben­nem más emlék, mint a kalap­jával utánam integető Fred alakja. — Isten veled, öreg fiú . . . — szívből kívánom neked, sike­rüljön az álmod. . . öregségedre gyüjts annyi pénzt, amellyel majd egy elszegényedett, adós­ságokban tönkrement kis far­mon megvetheted a lábad . . . A busz kanyarodott és a kanyarban eltűnt Befellast és vele együtt öt hónap az éle­temből. (Folytatjuk.) A Szuezi-csatorna államosí­tása az elmúlt napok legna­gyobb külpolitikai eseménye, melynek jelentőségét eléggé mutatja az a tény is, hogy hí­rére rendkívüli minisztertaná­csot tartott az angol kormány. A Szuezi-csatorna a világ­kereskedelem egyik legfonto­sabb útvonala. A 168 kilométer hosszú és 130 méter széles csa­torna mely a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel köti össze, lehetővé teszi, hogy az Indiai­óceán vizeiről Afrika megke­rülése nélkül lehessen vizi úton Európába jutni. Ez azt je­lenti, hogy például a London- bombayi hajóút 24 nappal rö- videbb a csatornán át történő hajózással. A csatorna törté­nete többezer éves. A két ten­gert összekötő csatornát^ bár nem a mai helyén, II. Ramses fáraó valósította meg először, s feljegyzések vannak arról, hogy Cleopatra királynő is ha­józott rajta. Később a sivata­gi homok betemette. A mai csatorna megvalósításához Les- seps tervei alapján 1859-ben kezdtek hozzá és 1869-ben ad­ták át a forgalomnak. Fenn­tartója és haszonélvezője a mostani államosításig a Com­panie Universelle de Canal Ma­ritime de Suez volt amely a csatorna forgalmából évi 100 A Minisztertanács pénteki ülé­sén míegtárgyalta a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­sége július 18—21-i ülésének határozatait, legteljesebb egyet­értését fejezte ki a határoza­tokban foglaltakkal, s megálla­pította, hogy azokat állami éle­tünk minden területén mara­déktalanul érvényesíteni keli. megjelölte a határozatból az állami szervekre háruló legfon­tosabb feladatokat és úgy dön­tött, hogy intézkedési tervet dolgoz ki a Központi Vezetőség vonatkozó határozatainak végre hajtására s azt a Miniszterta­nács legközelebbi ülésén meg­vitatja. A Minisztertanács a második- ötéves tervnek a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­sége ülésén elfogadott irány­elveivel teljes egészében egyet­ért és szükségesnek tartja, hogy azok alapján mielőbb el­készüljön a második ötéves terv javaslat. Utasítja az Orszá­gos Tervhivatal elnökét, a mi­nisztereket és a Minisztertanács hoz tartozó országos főhatósá­A Magyar Népköztársaság kormányának megbízásából a magyar külügyminisztérium 1956. július 18-án jegyzéket jut­tatott el az Amerikai Egyesült Államok magyarországi követ­ségéhez, amelyben tiltakozik a különböző amerikai szerveze­tek által Nyugat-Németország- ban felbocsájtott, izgató tar­talmú röpcédulákkal és külön­böző felszerelésekkel ellátott léggömböknek a Magyar Nép- köztársaság légi terébe való kül dése ellen. Mint ismeretes, a magyar külügyminisztérium már két alkalommal hasonló tárgyú jegyzékben tiltakozott az Amerikai Egyesült Államok kormányánál. A Magyar Népköztársaság kormánya július 28-i jegyzé­kében felhívja az amerikai kor­mány figyelmét arra, hogy a különböző amerikai szerveze­teknek ez a tevékenysége sú­lyosan megsérti a nemzetközi jog általános ismert alapelveit. A jegyzék ezután rámutat sr ra, hogy a két korábbi ameri­kai válaszjegyzék érdemleges megjegyzést nem tartalmazott. 1956 február 8 óta, a második magyar jegyzék átadásától 293 esetben észleltek a Magyar Népköztársaság légiterében ilyen jellegű léggömböket, 1956 július 19-én pedig egy nagyobbméretű léggömb össze ütközött egy magyar repülőgép pel, aminek következtében a magyar repülőgép lezuhant és pilótája életét vesztette. A magyar kormány jegyzé­ke felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az állandóan is­métlődő léggömb-hadjárat ve­szélyezteti a légi járatokon uta­zó magyar és külföldi utasok személyi és vagyoni biztonsá­gát. Ezért a Magyar Népköz- társaság kormánya a leghatáro­zottabb tiltakozásának kifejezé sére juttatása mellett kijelenti, hogy minden ilyen kárért a fe­lelősség az Amerikai Egyesült Államok ' kormányát terheli, amely ismételt felkérés ellené­re is vonakodik megszüntetni a nemzetközi jogot sértő cse­lekményeket. Végül a jegyzék kifejezésre juttatja a Magyar Népköztár­saság kormányának azt a re­ményét, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya most már hathatós intézkedé­seket tesz a léggömb-hadjárat által teremtett helyzet megszün tetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents