Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-27 / 176. szám
Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Elfogadva a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. július 18—21-i ülésén) II. Az ipar műszaki szinvonala (Az irányelvek első részét lapunk előző számában közöltük.) Az egész népgazdaság további fejlődése megköveteli, hogy a második ötéves terv során az ipar minden ágában a műszaki színvonal gyors ütemben emelkedjék. A nemzetközi munkamegosztásra támaszkodva, s felhasználva a szocialista tábor és a tőkés országok legjobb tapasztalatait, biztosítani kell a rohamosan fejlődő technika eredményeinek fokozott meghonosítását, az élenjáró tapasztalatok széleskörű elterjesztését és ezzel a műszaki haladás jelentékeny meggyorsítását. A technika fejlesztésére rendelkezésre álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására kell összpontosítani: 1. A munka termelékenységé nek növelése és a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében jelentékenyen fokozni kell a termelő folyamatok, mindenekelőtt a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkák gépesítését. A fő folyamatok mellett fokozottan törekedni kell a kisegítő és mellékmunkák gépesítésére és ezáltal el kell érni, hogy az iparban dolgozó munkások minél nagyobb részét a termelés alapfolyamatában lehessen foglalkoztatni. Egyes területeken meg kell kezdeni és ki kell terjeszteni a termelő folyamatok automatizálását. Jelentékenyen növelni kell a gépi beruházásokat: az elavult gépek fokozatos kicserélésére, új gépek és berendezések üzem- behelyezésére az iparban öt év alatt a beruházásra és a felújításra előirányzott összegekből összesen mintegy 14 milliárd forintot kell fordítani, mintegy 70 százalékkal többet, mint az előző ötéves terv időszakában. 2. A gépesítés fokozását a villamosítás kiterjesztésével kell megalapozni. Az iparban egy munkásra jutó villamosenergia felhasználását hozzávetőlegesen 44 százalékkal, az 1955. évi 5766 kwó-ról 1960-ra mintegy 8300 kwó-ra, azaz gyorsabb ütemben kell növelni, mint a munka termelékenységét. 3. Széles körben kell alkalmazni a korszerű vegyi eljárásokat az ipar különböző te- ! ületein. Fokozni kell vegyi eljárások segítségével a fémek korrózióvédelmét. Az iparban felhasznált fémeket és egyes mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat nagyobb mértékben kell helyettesíteni vegyipari termékekkel. Növelni kell a különböző melléktermékek és hulladékok vegyipari feldolgozását. Az egy lakosra eső műanyagtermelést 1960-ban 1,1 kilogrammra, az 1956. évinek több mint négyszeresére kell fokozni. 4. Jelentősen ki kell terjeszteni a termelési folyamatok ellenőrzésében és irányításában a műszerek használatát. Növelni kell a korszerű rádiótechnikai, elektronikus berendezések alkalmazását az ipar különböző területein. A műszerellátásra fordított beruházásokat öt év alatt két és félszeresére kell növelni. 5. Fordulatot kell elérni az energiatermelés és felhasználás gazdaságosságában. Arra kell törekedni, hogy a fűtőanyagokat olyan berendezésekben használják fel, amelyekben az eddiginél kedvezőbb hatásfokot lehet elérni. Növelni kell a jobb hatásfokkal hasznosítható, nemesített energiahordozók felhasználását. A szenek osztályozásával dúsításával, vegyipari feldolgozásának fokozásával, a daraszenek portalanításával, korszerűbb tüzelési eljárások alkalmazásával, az energiaátalakító és felhasználó beren(Vastagon szedtük az irányelv-tervezeten eszközölt változtatásokat.) dezések újjáalakításával és korszerűsítésével, új, jobb hatásfokú berendezések létesítésével, az erőművek és egyéb berendezések hulladékenergiájának hasznosításával 1960- ban összesen 3—3,5 millió tonna szenet kell megtakarítani. Mgg kell kezdeni az ipar hulladék hőenergiáinak — ahol ez gazdaságos — az épületek távfűtésére való fel- használását. Az energiagazdálkodás megjavítására öt év alatt mintegy 700 millió forint beruházást, illetve felújítást kell biztosítani. Lényegesen növelni kell a Diesel-rendszerű erőgépek alkalmazását. 1957-től kezdve hazai célokra kizárólag Diesel-rendszerű traktorokat kell előállítani. 6. Lényegesen meg kell ”orsítani gyártmányaink korszerűsítését és a haladó technika követelményeinek megfelelő új gyártmányok kibocsátását. Gondoskodni kell korszerű gyártmányaink állandó továbbfejlesztéséről is, A gyártmányfejlesztésnél a hazai szükségletek lehető legjobb kielégítése mellett elsősorban a külkereskedelem igényeire, a kivitel gazdaságosságának fokozására kell tekintettel lenni. Ebből a szempontból különös gondot kell fordítani a termékekhez fehasznált anyagok, elsősorban importanyagok mennyiségének csökkentésére, a gépek súlyának leszállítására. a gyártmányok minőségének, tartósságának fokozására. E célok megvalósítására fejleszteni kell a legfontosabb iparági kutató- és tervezőintézeteket, azok gépi, laboratóriumi és kísérleti berendezéseit, eszközeit, valamint az üzemek szerkesztő és kutató részlegeit. Az egyes iparágakban a főbb műszaki fejlesztési cél kitűzések a következők: a) A szénbányászatban fő feladat a bányaüzemek minél nagyobb részében a gépesítésre alkalmas fejtési rendszerek széleskörű kiterjesztése, a korszerű vágatbiztosítások alkalmazásának kiszélesítése, a robbantástechnika fejlesztése, a Kóta-féle millszekundos robbantás elterjesztése, a külszíni és a földalatti munkálatok gépesítése. Az ötéves tervidőszak végére a géppel jövesztett és géppel felrakott szén mennyiségét mintegy tízszeresére kell emelni és ezzel el kell érni, hogy a jövesztés gépesítésének foka mintegy 9 százalékra, a rakodásé 22—25 százalékra emelkedjék. A munkahelyi szállítás gépesítésének foka 1960-ban 70 százalékot érjen el. Meg kell valósítani legalább három bányaüzem teljes gépesítését. b) A kőolajkutatás meggyorsítása szükségessé teszi, a fúrási technológia fejlesztését. Szélesebb körben kell alkalmazni a jól bevált sugár - öblítésű fúrást. El kell érni, hogy az ötéves terv végére a fúróberendezések 40 százaléka legkorszerűbb turbinás eljárással működjék. A rádióaktív és egyéb korszerű eljárások bevezetésével tökéletesíteni kell a fúrólyukak vizsgálatát. A kőolajtermelésnél — elsősorban a dél-zalai lelőhelyeken — a kútakba irányuló olajbeáramlás fokozására nagyobb mértékben kell másodlagos termelési eljárásokat alkalmazni. c) A villamosenergia fejlesztése gazdaságosságának megjavítása céljából rá kell térni a jelenlegi berendezéseknél nagyobb teljesítőképességű és jobb hatásfokú kazánok és turbinák alkalmazására és ezzel el kell érni, hogy a nagy energiatelepek átlagos kazánteljesítménye 58 százalékkal, az áramfejlesztő gépegységek átlagos teljesítménye 48 százalékkal növekedjék. Az energiaszolgáltatás biztonsága érdekében mind az országos 120 000 voltos, mind a középfeszültségű vezetékeken fokozni kell a távolság - védelmi, földzárlat-védelmi és önműködő visszakapcsolást biztosító berendezések alkalmazását. Csökkenteni kell a hálózati veszteséget. d) A vaskohászatban a nagy- olvasztóknál fokozatosan meg kell kezdeni a magas toroknyomás alkalmazását. A második ötéves terv végére a kohóknál az adagolást teljesen gépesíteni kell. Az acéltermelésben az ócskavas-felhasználás csökkentése céljából be keli vezetni a szélfrissítéses eljárást és az oxigén alkalmazását. 1960-ban a gyártott acél mintegy 10 százaléka konver- teres eljárással készüljön. Gondoskodni kell alacsonyaknás kiskohó létesítéséről ferromangán kísérleti gyártása céljára. A hegesztett szerkezeteknél használt acélok folyási határát emelni kell. A hengerlésnél, kovácsolásnál, öntésnél olyan technológiai javításokat kell eszközölni, amelyekkel számottevő fajlagos anyag- megtakarítás érhető el. Meg kell oldani a kohászatban a hulladékenergiák és mellék- termékek nagyobb mértékű hasznosítását. e) A gépiparban számos korszerű, új gyártmány bevezetése mellett elsősorban a termelékenyebb és takarékosabb anyagfelhasználást lehetővé tevő gyártási eljárások széleskörű alkalmazására van szükség. Nagymértékben kell fejleszteni a forgácsmentes megmunkálógépek gyártását és alkalmazását hideg- és melegalakításhoz. Elsősorban az Excenter-prések, könnyű légkalapácsok, a hidraulikus kovácsprések és egyéb kovácsipari berendezések alkalmazását kell fokozni. Gondoskodni kell az öntödék korszerűsítéséről, az öntödei munkafolyamatok fokozott gépesítéséről. A forgácsolási munkák és az anyagveszteség csökkentésére ki kell terjeszteni a porkohászati úton előállított alkatrészek gyártását, a korszerű gépi formázást, a centrifugál-ko- killa- és preciziós öntés, a fogaskerék-meleghengerlést és húzást, a hideg sajtolást, a süllyesztékes kovácsolást. Tökéletesíteni kell és szélesebb körben kell alkalmazni a hegesztést. Fokozni kell a megmunkáló gépeknek szerszámokkal és készülékekkel való ellátását. Az autó-, Diesel-motor, Diesel-mozdony, motorkerékpár és kerékpár gyártásánál nagyobb termeíőképességű célgépek alkalmazására kell rátérni. A gépiparban az üzemek tervszerű, tudományos alapokon nyugvó szakosításának és együttműködésének fejlesztésével meg kell teremteni a nagy termelékenységű tömeggyártás alapfeltételeit. Ennek előmozdítására szélesebb körben kell olyan gépcsaládokat létrehozni, amelyeken belül különféle teljesítményű és különféle célokra szolgáló gépek nagy mértékben azonos alkatrészekből, szerelési egységekből épülnek fel. A szerszámgépipar és az autóipar számára szakosított öntőüzemet, különféle gépalkatrészek megmunkálására nagy teljesítőképességű kovácsolóüzemet kell létesíteni, normál alkatrészeket gyártó speciális üzemeket kell szervezni A szakosított üzemek magasfokú gépesítéssel működjenek. A híradástechnikai iparban a vacuumtechnikai, átvitel- technikai és mikrohullámú berendezések egész soránál, valamint a rádiótechnika terén a legfejlettebb műszaki színvonalat kell elérni. A híradás- technikai ipar valamennyi ágában fontos feladat a berendezések és alkatrészek miniatűr kivitelezése és szélsőséges, klimatikus viszonyokkal szembeni ellenállásuk fokozása. Előre kell vinni a különböző félvezetők kutatását és alkalmazását. Ki kell fejleszteni számos különleges hír- stechnikai anyag hazai gyártását. A híradástechnikai alapanyaggyártás fejlesztésére mintegy 150 millió forintot kell fordítani, új üveggyár, kerámiaüzem, kryptongyár, stb. létesítése céljából. f) A vegyiparban a korszerű technológiai folyamatok egész sorát, köztük kis- és nagynyomású, katalitikus eljárásokat kell alkalmazni, elsősorban a földgáz és a kőolaj feldolgozásánál. A szakaszos termelésből több területen folyamatos termelésre kell rátérni. A vegyipari folyamatokat a technológia korszerűsítésével meg kell gyorsítani. Lényegesen fokozni kell a vegyi folyamatoknak műszerekkel váló ellenőrzését. Meg kell valósítani a barna szén kokszosítását. A kőolaj feldolgozó iparban a nagyobb minőségi követelményeknek megfelelően elő kell készíteni a hidrokrakkoló eljárás nagyüzemi bevezetését. A mezőgazdaságban a második ötéves terv során főfeladat: a mezőgazdasági termelés és terméshozamok általános fellendítése, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előbbre vitele. E célokat mindenekelőtt a szocialista nagyüzemek termelésének fejlesztése és kiterjesztése, gazdálkodásunk megjavítása, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének fokozatos növelése útján kell elérni. Az 1956—60. években a mezőgazdaság az első ötéves tervidőszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kel) biztosítani a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960 ban a kenyérgabona-termelés az 1955. évi 27 millió mázsáról 29—30 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról 11 millióra, a tejtermelés 1,5 milliárd literről 2 milliárdra, a tojástermelés 1,4 milliárd darabról 1,8 milliárdra a gyapjútermelés 58 000 mázsáról 85 000—90 000 mázsára emelkedjék. A termelés e nagyarányú növelését a mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének, gépesítésének, villamosításának, valamint ke- mizálásának jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldalú érvényre- juttatásával kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A szocialista nagyüzemi gazdaságokban úgy kell emelni a termelés színvonalát, az üzemi szervezettséget és jövedelmezőséget, hogy a dolgozó parasztság mind nagyobb mértékben meggyőződjék a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, 1960-ig többségében rátérjen a közös gazdálkodás útjára és ezáltal a tervidőszak végére a mezőgazdaságban is túlsúlyba kerüljön a szocialista szektor. A mezőgazdaságba öt év alatt állami eszközökből 13 milliárd forintot kell beruházni, 53 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez járul a termelő- szövetkezetek saját erőből történő, mintegy egy milliárd forintos beruházása. 1. A növénytermesztést belterjes irányban kell fejleszteni, a takarmánytermelés, az ipari növények, valamint a kertészeti termékek termelésének növelésével. Meg kell teremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd Meg kell valósítani, illetve meg kell kezdeni a különböző ipari melléktermékek (pirit- pörk, vörös iszap) feldolgozását. g) Az építőiparban célul kell kitűzni a munkaigényes és nehéz fizikai munkák gépesítésének fokozását oly mértékben, hogy 1960-ra a földmunkák gépesítésének foka érje el a 67 százalékot, a betonkeverés a 90 százalékot. Célul kell kitűzni továbbá az előregyártott elemek és szerkezetek fel- használásának nagymérvű fokozását. jelentősen növelni kell a feszített vasbetonszerkezet részarányát. Az előregyártott elemeket és szerkezeteket emelő gépek számát kihasználásuk jelentős növelése mellett öt év alatt meg kell kétszerezni. Kiterjedtebben kell alkalmazni a épeket vakolás, parketta- gyalulás, meszelés és festés elvégzésére. Az építőanyagiparban jelentősen fokozni és korszerűsíteni kell a nyersanyagkitermelést, a szállítás és rakodás gépesítését és tovább kell fejleszteni a szárítás valamint az égetés technikáját. h) A könnyűiparban fokozott ütemben kell folytatni az elavult termelőberendezések kicserélését, felújítását, hogy takarmányalapját és ezzel a hús-zsírtermelés növelésének legfontosabb feltételét. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak biztosítania kell az ország kenyérgabona-ellátását és megfelelő mennyiségű állami kenyérgabona-tartalék képzését. A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves terv időszakában elért átlaghoz képest 1956—60 ban a kalászosok holdankénti terméshozamát mintegy 10— 12, a kukoricáét 30, a burgonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést hozó vetőmag- fajtákat. 1960-ban a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni. A második ötéves tervidőszak végére az ország szántó- területét legalább 150 000 kát. holddal kell növelni, öt év alatt mintegy félmillió hold gyenge termőképességű szi - kés, savanyú és homoktalaj javítását kell megoldani és további mintegy félmillió holdon zöldtrágyázással kell a talaj termőerejét növelni, kiterjesztve a zöldtrágyázást a szervesanyagokban szegény, kötött talajokra. A talajerózió további pusztításának megakadályozására hatékony intézkedéseket kell tenni. A második ötéves terv időszaka alatt a kukorica vetés- területét mintegy 16 százalék kai, az évelő pillangósokét pedig 33 százalékkal kell növelni. Hatékonyabbá kell tenni a szervestrágyát és trágyalé kezelését és felhasználását, a tőzeget fokozatosan a mezőgazdaság részére kell felhasználni a talajerő utánpótlására. A Duna—Tisza-közén kitermelt tőzeget teljes egészében a mezőgazdaság rendelkezésére kell bocsátani. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban kifejezve — 1 ka- tasztrális holdon átlagosan az 1955. évi 5,6 kilogramm helyett 19,9 kilogrammot, nitrogén- műtrágyából pedig 1.7 kilogramm helyett 9 kilogrammot kell felhasználni. A növényi kártevők és betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédőszert kell alkalmazni. 1960-ban több mint 800 000 kh szántóterületen kell vegyszeresen gyomirtást végezni az 1955. évi 160 000 kh-dal szemben. Ki keli kísérletezni és fokozatosan be keli vezetni a ezzel jelentős mértékben növekedjék a termelékenység. A textiliparban az automata szövőgépek számát 1960-ra 1955- höz képest két és félszeresére kell növelni. Megfelelő műszaki intézkedéseket kell biztosítani, hogy 1960-ban a szintetikus fonalak aránya a selyem-, kötszövött- és rövidáruiparban felhasznált összes selyemfonalhoz viszonyítva meghaladja a 17 százalékot (az 1655. évi mintegy három százalékkal szemben) a viszkóza- műszál felhasználásának aránya a pamutiparban 16 százalék felett legyen (1955: 8 százalék), a farostlemez felhasználása a bútor- és vegyes faiparban az összes enyvezett lemezfelhasználás 94 százalékát érje el (1955: 29 százalék). i) Az élelmiszeriparban célul kell kitűzni a legmunkaigényesebb gyártási folyamatok gépesítését, a szalagrendszerű gyártás kiterjesztését, a műszerellátás fokozását, valamint egyes szintetikus vegyi anyagok felhasználását. A konzerv-, cukor- és malomiparban fokozni kell az anyagmozgatás gépesítését. Az ipar minden ágában növelni kell az anyagi ösztönzést a haladó technika elterjesztésére, a korszerű, új gyártmányok bevezetésére. legelők vegyszeres gyomirtását. Rendbe kell hozni a meglévő öntözőtelepek műszaki felszereléseit. Az öntözött területet az 1955. évi 159 000 kát. holdról 1960-ban 240 000 kát. holdra kell növelni. A rizstermesztés megjavítása céljából át kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezetésére. Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére. Fejleszteni kell a hazai adottságaink között igen jó eredményeket biztosító takarmány. és zöldségmag- termelést, valamint a gyógyszeripar és az illóolaj-gyártás alapját képező gyógynövények, a kertészeti ipari növények termelését, öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét és faállományát, emellett fejleszteni kell a háztáji gyümölcsösöket is. A szőlő- és bortermelés fokozásának fő módja: a kiöregedett szőlők felújítása és a tőkehiány pótlása. A jelenlegi szőlőterület fenntartása érdekében mintegy 36 000 kh. szőlőt kell telepíteni, növelve a csemegefajták arányát. Jelentősen fokozni kell a szőlőoltvány-termelést és zöldoltványok készítését. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeink — elsősorban a Tokajhegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását, A magyar bor minőségének javítása érdekében a szőlő- termelés fejlesztésével együtt a borászatot is korszerűsíteni kell. A zöldség- , gyümölcs-, szőlő- és bortermelés árutermelésének növelése, a minőség megjavítása érdekében biztosítani kell a megtermelt termékek mennyiségéhez szükséges tárolóhelyeket, berendezéseket és különféle eszközöket. A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal kell növelni. Nagy gondot kell fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésének fokozására, a rétek és legelők javítására. 2.) A népgazdasági szükségletek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés (Folytatás a 3. oldalon.) III. Mezőgazdaság
